Dunántúli Napló, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-29 / 74. szám

2 ttlAI»lLÍ» 1963. MÄRCTOS 88. 1-MAP"*A-iviAi* MAP'»A-y-AäI l\?AP-A Film Film Film Film Oldás fa kát fa Baj az, ha valakinek az éle­tében mindéit túlságosan si­mán megy? Talán nem, de ta­lán igen: „mén végül az em­ber már oda se figyel.” A harminckét éves orvos, akinek jó keresete, pozíciója, szép munkája van, akinek minden simán ment, úpylát- szik valóban „nem figyelt oda”. Elszaladtak az évet;, s a kiöregedett professzor utolsó, bravúros operációjának forró, feszült, idegtépő órái kellenek, hogy a fiatal orvé/, ráébred­jen: elvesztette az utat. Még elég bátor, hogy feltegye a kérdéseket: karrierista volt? Nem volt benne elég tehetség, hivatástudat? Honnan az igaz­ságtalan és kegyetlen türel­metlenség az öreg professzor iránt? Honnan a nagyranőtt önbizalom, amely most össze­omlik, mint a kártyavár? S honnan az egyedüllétnek ez a nyomasztó érzése, amely egyik helyről a másikra űzi, a tala- j&tvesztettség érzése, amely­ből. úgy tűnik, nem ránthatja vissza semmi? Kérdések, amelyek izgatóak és nagyonls maiak. Súlyos kéz­zel, de csak körvonalaiban fel­vázolt problémák: Márta, az orvos szerelme azért halogat­ja a szakítást férjével, mert □ NÉHÁNY NAPPAL ez­előtt a világsajtó jelentette, hogy Peruban Panpallacta vá­roskában földcsuszamlás tör­tént, amely háromszáz halálos áldozatot követelt. Most kidé­rt! jf, hogy szp sem., volt ha- lál&s áldozatokról, sót még földcsuszamlásról sem. A hám is hfr világgá röppenné­nek szerzőit letartóztatták. □ A LEGÚJABB világsta­tisztikai adatok szerint jelen­leg 242 olyan város-van, amely nek félmilliónál több a lakosa. Ezek közül 49 az Egyesült Ál­lamokban, 38 Kínában, 25 a Szovjetunióban, 11 a Német Szövetségi Köztársaságban, 9 pedig Indiában található. úgy érzi, a vallomáshoz ke­gyetlenség kellene. Vagy: Etus a sokat értő és mégis tehetet­len falusi asszony, miután si­kertelenül próbál segíteni a lelki nyugalmát hajszoló fiatal embernek, szemére‘ lobbant ja, hogy annakidején nem állt ki mellette, annakidején, amikor apja kuláklistára került, s őt kidobták az egyetemről. Dr. Járom Ambrusnak akkor is minden simán ment, s ha se­gít, talán másként ajakul a lány élete. Miért nem segített? Hitt abban, amit tett — ezt mondja, s talán így igaz, de menti-e ez vajon? És: szere­tett volna tanulni az otthon maradt testvér is, de nem ta­nult, talán, hogy Ambrusnak minden simábban menjen ... Egész sor probléma, de mondom, csak vázlatosan. Per­sze, s ez javára szól a film­nek, egy tiszta, világos, mű­vészi érzékkel készített vázlat sokszor szebb, kifejezőbb, ha­tásosabb, a mondanivalót job­ban szolgálja, mint egy fest­mény. amelyben valami lénye­ges hiba van. Ebben az új magyar film­ben nincs lényeges hiba. Jól vet fel kérdéseket és elgondol­koztat vele. Megoldásai sok­szor rendkívül frappánsak, sa bevált rutin-megoldásoktól vi- szolygó nézőt örömmel töltik el. Két egymástól nagyon tá­voleső, más-más levegőjű, csaknem ellentétes világot raj­zol meg markánsan, teljesen, művészien. Mindkét világ ter­mészetes közegként veszi kö­rül a fiatal orvost, s éppen az ellentét erejével fejez ki va­lami mélyebb mondanivalót, tesz feleslegessé sok lélektani magyarázkodást. A pesti mű­vészvilág az egyik: vitatkozó, kísérletező, moderneskedö és őszinte emberek egyenetlen, kissé zavaros, de értékeket csillogtató világa. S az, hogy a film készítői elhelyeztek itt néhány megrendezetten, ri­portszerű, természetes részle­tet, rengeteget emel a filmen. A másik világ, a falu rajza is erőteljes, sikerült. S végül — kitűnőek a színé­szek. Leginkább Ajtay Andor, a professzor, Szakáts Miklós, a docens, Barsi Béla, az öreg Járom, Dómján Edit, Márta, no és Latin ovits Zoltán, a fő­hős szerepében. Hogy ezt a magyar filmet jónak lehet ne­vezni, az köszönhető Lenivel Jzsefnek, akinek novellájából készült a film és Jancsó Mik­lósnak, a rendezőnek. (H. E.) Észak-amerikai utazási szakemberek látogatása Magyarországon Az IBUSZ és a MALÉV meg hívására a BOAC — az angol tengerentúli légiforgalmi társa ság — szervezésében az egye­sült államokbeli nagy idegen­forgalmi irodák vezetőinek 10 főnyi csoportja érkezett szer­dán Magyarországra kilencna- pog tartózkodásra. Az amerikai szakembereik ta nulmányozzáik a fővárosban az idegenforgalmi létesítménye­ket, — de az eddigi szokástól eltérően — a nagyobb súlyt a vidék megismerésére fektetik, és ellátogatnak a Dunakanyar­ba, Kecskemétre, Kalocsára és a Balaton mellé. Az Egyesült Államokban ugyanis rendkívül nagy az érdeklődés a magyar vidék és annak népművészete iránt, s ezért a tanulmányi cső port kifejezetten ilyen prog­ram összeállítását kérte. Az amerikai vendégek ma­gyarországi tartózkodásuk alatt tárgyalásokat folytatnak az ide genforgalmi és légügyi szak­emberekkel Ebben az évben egyébként ez már a második amerikai idegenforgalmi szakemberek­ből álló csoport, amely hazán­kat szakmai tanulmányozás cél jából felkereste. Wilhelm Meissner, az NDK nagyköveié Pécsett A Hazafias Népfront Bara­nya megyei bizottsága és az Állami'Egyházügyi Hivatal Pé­csett, a Hazafias Népfront szók házában szerdán a református, csütörtökön pedig a katolikus papok részére tartott az idősze rű kérdésektől konzultációval egybekötött tájékoztatót. Csü­törtökön, a katolikus papok ta­lálkozóján Wilhelm Meissner, a . Német Demokratikus Köz­társaság rendkívüli és megha­talmazott nagykövete is megje­lent és a német kérdésről tar­tott nagy érdeklődéssel kísért tájékoztatót. • Tápkocka nvártási bemutató Bólyban Csütörtökön a bólyi Kossuth TSZ kertészetében tápkocka ké szítési és palántázási bemuta­tót tartottak. A több, mint 35 résztvevő — termelőszövetke­zeti kertészek, szakemberek, és tsz-szakrmmkások — előtt a Talajerőgazdálkodási Vállalat helyszínen mutatta be nagy tel jesítményű gépével a tápkocka gyártást. A résztvevők egyút­tal megismerkedhettek a táp­kockás palánta neveléssel is. Ezzel az új módszerrel jelentő­sen fokozható a primőr zöldsé­gek koraisága, és hozama, csők keni he tő a palánták széttűzde- lésével járó kézimunka-szük­séglet. A módszer * iránt igen nagy volt az érdeklődés. • lilább Peti-filmek készülnek a Pannónia- stúdióban A Pannónia Filmstúdióban Macskássy Gyula és Várnai György a múlt évben kedves hőssel, Petivel ajándékozta meg a mozi látogatók ifjabb korosztályát. A következő hó­napokban a kisfiú újabb ka­landjairól láthatunk filmeket. Az egyik készülő újdonság, amelynek címe „Peti és az űr­hajózás” egy űrutazásra kíséri aj Petit és elválaszthatatlan ba rátáit, Katit és Félix kutyát. A másik rajzfilm arról szól, hogy hősei, hogyan jönnek rá: bár szépek és érdekesek a me­sék, a technika modern eszkö­zei nagyszerűbbek a mesebeli csodáiknál. A film címe: „Peti és a mesekönyv”. 3ín este a Pécsi Nemzeti Sxínháxhan Anouilh: Erkölcsös szerelem című színművének ősbemutatója Ma este 7 órakor lesz a Pécsi Nemzeti Színházban Jean Anouilh: Erkölcsös szerelem című négyfelvonásos színmű­vének magyarországi ősbemutatója. Képünkön: színpad a színpadon: Alexandra, a híres színésznő és a kis kezdő. Co- lombe, egy viharos sikerű jelenete. Alexandrát Takács Mar­git, Colombe-ot Ambrus Edit játssza. Az előadás rendezője Dobai Vilmos. — KÖRNYEI JANOS nyug­díjas bányász három — a fel- szabadulás nagy pillanatait ábrázoló — fafaragást aján­dékozott a Janus Pannonius Múzeumnak. — A MEGYEI báb csoport- vezetők részére ,vasárnap, március 31-én a pécsi városi Művelődési Házban bemuta­tóval egybekötött továbbkép­zést tartanak. — ELUTAZOTT megyénk­ből az a 35 tagú népművelő csoport, amely négy napon át Baranya népművelését, a fa­lusi kultúrotthonok életét ta­nulmányozta. A TELEVÍZIÓ MOSÓRA: 10.00: TV-hlradő (ism.). — 10.15; relesport (lsm.). — 10.30: Tíz perc a világ körül. Lengyel klsfilm (ism.). — 10.40: Mindenkié « szi­vem ... — Uray Tivadar emlék­műsor (ism.). — 12.00: A Jövő hét műsora. Hírek. 20. Gimnasztyorkája feszesen simult atléta- külsejű testére. Széles derékszíj övezte körül keskeny derekát. A tiszt egész külseje erőről, energiáról, egészségről tanúskodott. Miköz­ben így vizsgálgatta a német — saját maga számára is meglepő módon — úgy érezte, hogy már nem fél ettől az orosztól. Arcá­nak merevsége mintha felengedett volna. Aszker is a fogoly arcát kutatta, t köz­ben lassan a székre ereszkedett. — A neve? — kérdezte a németet. Rekedt, a hűlésre emlékeztető hangon mondta, hogy Herbert Lángénak hívják. — A rangja? — Obergefreiter. — Obergefreiter — ismételte Aszker, mi­közben feljegyezte az asztalon előtte fek­vő papírra. — Hol teljesített szolgálatot? Nevezze meg a divíziót, az ezredet, a zászló­aljat és a saját beosztását. — „Teufel”-divízió, motoros-lövész ezred, harmadik zászlóalj, első század, első sza­kasz. Aszker figyelmes lett: Georg Homavm is az első századnál volt. — Igen — mondta rá. — Most a pártál­lásról kérdezem. Tagja a nemzeti szocialista pártnak? — Nem, — rázta a fejét Lange. — És soha nem is voltam. — Akkor talán bizony kommunista? — kérdezte Aszker, nem minden éle nélkül. A német mélyet lélegzett és ismét a fe­jét rázta. — Kommunista sem vagyok. — Leeresz­tette a hangját, s érezhető sajnálkozással ismételte: — Igen, tiszt úr, nem vagyok kommunista. Pártonkivüli vagyok. De a p&rtonkívüliek is különbözőek lehetnek. Vannak meggyőzödéses, szilárd, elvekhez ragaszkodó emberek. És vannak, akik örök­ké meditálnak mindenen, határozatlanok nehézfejűek. Én az utóbbiak közé tartozom — Nocsak! — nevette el magát Aszker. •— Meglehetősen szigorú szemmel nézi ma­yát. — Vegye úgy. ahogy önnek tetszik, — húzta fel a vállát a német. — Azért mond tam azt, amit mondtam* mert a szociálde­mokratákkal szimpatizáltam, s bármennyi­re is szomorú bevallani, a tulajdon háta­mon segítettem a hatalomra Adolf Hitlert és a nácikat. — Ezt hogyan értelmezzem? — kérdezte Aszker, aki kezdte élvezni ezt a szokatlan kihallgatást. — Én természetesen nem egyedül voltam ilyen. Kiderült, idióta volt mindenki, aki bedőlt a nácik maszlagénak, hogy a német népnek nagy küldetése van ezen a Földön. Ilyenek pedig nem kevesen akadtak... — Ez igaz — hagyta helyben Aszker. — Na és most milyen nézeteket vali? Máso­kat, mint azelőtt? — Igen. — Annak hatása alatt, hogy foglyul esett ? A kérdésben irónia volt. Lange elvörösö­dött, fejét lehorgasztotta. — Nem, — mormogta alig hallhatóan. — A fogságnak ehhez semmi köze. Más en­nek az oka. Egészen más. — Mégis, mi? — Más, — ismételte Lange. ■— Az egész­ről azok a különben igen rendes emberek tehetnek, akikkel az életem során sikerült szorosabb kapcsolatba kerülnöm. — Kik ezek pontosabban? — Hárman voltak, tiszt úr. Rendkívül kü­lönböző természetű, de nagyon rendes em­berek. Egy ott maradt Németországban. Megmondanám a nevét, de ön úgy sem ve­szi semmi hasznát. — Nem biztos. — Lothar Fischnek hívják, sírcsősz. — Temetőcsősz, — nem azt akarta mon­dani? — De igen, igen, temetőcsősz. Bocsásson meg. — Lange egészen zavarba jött. — De lámcsak, jobban ismeri a német nyelvet, mint én magam.., — Szóval, mi a nevezetessége ennek a Fisch temetőcsősznek? — Semmi, tiszt úr. Csak egyszerűen ő az az ember, alti felnyitotta a szememet és hozzásegített, hogy két dolgot meglássak. Valamikor, még gyermekkoromban csóna­kos volt Hamburgban. Jól Ismerte az apá­mat. Igen szeretett engem, sokszor az ölé­ben cipelt... Aztán eltűnt. Elutazott. És aztán nemrég, sok év után Ostburgban láp. tam meg ismét. Véletlenül találkoztunk. Egyik barátunkat temettük, amikor egyszer csak az öreg Lothar Fischt pillantottam meg. Pont abban a temetőben csőszködik. Van ott egy kis csőszháza. Nincs senkije, magányosan él. Ott maradtam nála éjsza­kára. Reggelig diskuráltunk, egy korsó sör mellett ülve. Ha jól emlékszem, ez 1938-ban volt... Igen, igen, harmincnyolc őszén. Ha hiszi, ha nem, Fisch akkor megjósolta ne­kem, hogy Hitler háborút fog indítani a maguk országa ellen. — Érdekes — mosolyodon el Aszker. — És mi több, tiszt úr: ő már akkor előre megmondta,-fiogy a nácizmus veresé­get fog szenvedni ebben a háborúban. Szó- szerlnt így mondta: „Ezek az oroszok ki­tekerik a nyakát ennék a mi megszállot­tunknak. Jusson az eszedbe a szavam, Her­bert." — Miféle ez a Fisch? Talán kommunista? — Nem, nem hiszem. — Lange odanyúlt a cigarettáért, meggyújtotta, s az eloltott gyufaszálat akkurátusán a hamutartóba tette. — Nem gondolom, hogy kommunista lenne. Minden valószínűség szerint nem az. — És él még az a Fisch? — Egy hónapja, hogy hírt kaptam tőle, — No, és a másik ismerőse? — Vele harmincháromban találkoztam, azon a február 27-i éjszakán, amikor o Reischtag égett. Ez volt az első találkozá­sunk. A hamburgi kikötő olyan volt, mini a felbolygatott méhkas. Gyűlés volt ott. A szónokok torkuk szakadtáoól ordítottak. Sokan beszéltek, de leghangosabbak a fa­siszták voltak. A szociáldemokraták pedig velük egy követ fújtak. Kórusban üvöltöt­tek valamennyien: „erős kézre van szük­ség”, hogy az ország és a nácizmus szá­mára ismét „helyet vívjanak ki a nap alatt” Ócsárolták a kommunistákat. Akkor tet­szett ez nekem, s én is együtt ordítottam a többivel. Lengettem a fáklyát, s abban a minutomban kész lettem volna elindulni, hogy harcoljak azért a nap alatti helyért „Ostoba” ■— szólalt meg valaki mellettem. Megfordultam, e egy Kék' kezes-lábas ove- rállba öltözött, lakk-ellenzős sapkát viselő embert láttam magam előtt. (Folytatása következik) — A KISZ Batianya megyei Bizottsága mellett működő ipari és kereskedelmi tanulók kultúrbi- ittsága területi kultutAftg seregszemlét ren­dez, «ví!v>yben tizenegy Ipari, illetve kereskedelmi tanuló­iskola vesz részt. Március 30- án a szavalóversenyt, a tár­sas táncversenyt és a* Irodal­mi színpadok bemutatóját, március 31-én a művészeti csoportok bemutatóját és' a szellemi vetélkedőt rendezik meg Pécsett — A MEGYEVTLL tegnap este fejezte be első negyed­éves tervét. Határidő előtt 3 nappal maradék nélkül telje­sítette mezőgazdasági és ipa­ri létesítmény villamosítási tervét. A szép teljesítményre még a tavaly indított kong­resszusi verseny adta meg a lendületet, amely töretlenül folytatódik tovább a második félévben is. — GABOR JENŐ festőmű­vész műveiből nyílik kiállítás március 31-én, vasárnap dél­előtt fél 12-kor a Janug Pan­nonius Múzeum Káptalan u. 2. szám alatti helyiségében. A kiállítást Sarkad Iné Hárs Év*, művészettörténész nyitja meg. — HÁROMNAPOS tapasz­talatcserén vesznek részt a közeli napokban Pécs város népművelői. Kaposvárott ren dezik meg ugyanis a dunán­túli városok tanácsi népmű­velő szakemberei részére a népművelés legaktuá'isabb kérdéseinek megvitatását. — PÉCSETT A HALÁSZ­TANYA kisvendéglő a napok ban ismét megniytotta ka­puit. A kisvendéglőt ízlésesen kifestették. A halételféléket kedvelők ezután is naponta választhatnak az 1000 literes aquáriumban lévő friss halak bál „nyersanyagot”. A tavasz közeledtével a kisvendéglő kerthelyisége is új bútorbe­rendezéssel — a vendégek rendelkezésére áll. — NAGY SIKERE VAN az Ukrajna 7 éves terve című fotókiállításnak, amely két héttel ezelőtt nyílt meg az Építők Zsolnay-gyári kultúr- otthonában. A kiállítás kép­anyagát a Szovjet Magyar Ba rátl Társaság kievi aktivistái állították össze, azok írták a magyarázó szöveget is. A ki­állítás a nagy érdeklődésre való tekintettel néhány napig még délelőtt 9 órától este 7-ig megtekinthető, majd útrakel a megyébe. — 2124 KILÓS eredmény­nyel, a dunaszekcsői általá­nos iskola 429 tagú úttörő csa pata jár az élen az úttörő csa patok textilhulladékgyüjtö versenyében. A dunaszekre-ü pajtások ezzel további 3186 forinttal gazdagították csapói pénztárukat, l i

Next

/
Oldalképek
Tartalom