Dunántúli Napló, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-03 / 52. szám

ftfjtsn.O' Szabad utat a tehetségnek! MI TÖRTÉNT -volna mond­juk harminc évvel ezélőtt, ha a pécsi kubikosok péactén standjára beállít egy ilyen 25 tonnás gépherfcules. Ott állnak •árba az ásóval, lapáttal fel­szerelt kubikostalieskák és a banriagazda éppen az épftés- vállalkozóva8 alkudozik. — Ezer köbméter? — Az na­pi 20—25 köbméterre átszá­mítva körülbelül másfél hóna­pi munka. Mert agyé sohasem lehet tudni, milyen a talaj. Ha porlós, hamarabb megy. ha agyagos, pláne köves, akkor to vább is eltarthat Már éppen megállapodná­nak. hogy a legtisztább mun­ka a köbmétere utáni fizetség, amikor egyszerre csak leszáll arról a dög nagy gépről egy fiatalember és tisztességtudóan bemutatkozik az építésvállal­kozónak. — Zámbó Mihály volnék Kovácahidáról. Hallottam az alkut arra az ezer köbméterre. Azt is, bogy másfél hónapban állapodtak meg. Hát ha meg tudnánk egyezni, én négy nap alatt kidobnám azt az ezret És olcsóbban is, ahogy itt hal­lottam. Szerencsére Zámbó Mihály annakidején csak az apja gon­dolatában leledahetett, mert még ma sem érte meg a har­minc esztendőt. No, de külön­ben is hód találkozhattak vol­na földesztergályosok akkorié­ban ilyen 25 tonnás gépkiubi- kossal, aaniit valóban Zámbó Mihály nyergei meg naponta váltótársával és legjobb cim­borájával Radios Jánossal. Az­tán nem is tőrnek ők senki kenyerére, pláne az ásós kubi­koséra. Úgy megvannak egy­más mellett, mint az édes­testvérek. Mint Itt a dSB város építé­sénél is, ahol igaz, hogy a Ja­va munkát ők ketten végzik, de csak durva köbméterben a java, mert a «zép. az igazító munkát ráhagyják a kézi ku­bikosokra. így aztán nincs 5* nézeteltérés közöttük. Azért a rangjuk valamivel mégis elő­rébb áll a kubikosokénál, mert a munkakönyVbefl és a szak- bizonyítványban, mindkettőjük new mellett ott a nyomtatott enn is: kotrómestec, • Együtt tanulták M a szakmát Budapesten, a hat hónapos nehézgépkezelői tan­folyamon és azóta nemcsak az tartja őket együtt, hogy egy vállalatnál dolgoznak, hanem az is, hogy egymást váltják az exkavátor vezérfülkéjében. Ha egyáltalán lehet szakmaszere­tetről beszélni, akkor ezt min­denképpen őróluk kell lemin­tázná Ahogy a szavukból ki­vettem a nehézgép” a jobb- kezük. a mindenük, „akitől" még a kubikos nyelven becé­zett ásó, kapa, nsgygödör sem választhatná el őket, ha nem is boltig, de a nyugdíjig bizto­san nem. A mikor azon incselkedtem velük, hogy mit szeretnek ezen az esetlen, órmotlan gépen, mintha kicsit megsértődtek volna. — Ex esetten« Egy lány « tud finomabban termi, venni, mint ez a gép... De ha úgy akarjuk, egy elefánt is meg- bókolhatja. Bebizonyítsuk? És csakugyan. Egy öklömnyi göröngyöt olyan kecsesen csip* MMck tél vele, hogy gyö­nyörűség volt nézni. Aztán egy rafinált fogással kilendítették a 12 mázsás kanalat, és már zúdították is a dömper kráte­rébe, a fél köbméternél is több fagyos, rögös földkupacot Tényleg csak szeretettel le­het ilyet megtanulni. Nagy fi­gyelem, óvatosság, biztos kéz kell hozzá, men a dömperen ott ül ám a pilóta ha Várja az adagot, a három kanál föl­det és már indít is, hoey helyet adjon a sorba beálló gépesí­tett ,kubik talicskának”. — Egyetlen elhibázott mozdulat, egy szempill antásnyi figyelmét lenség, egy rossz biilentós — és emberhalál lenne belőle. A három kormos aoélkanál leso­dorná, összezúzná a volán mel­lett gyanútlanul üldögélő döm* perveaetőt. De az. hátra sem pillant Nyugodtan szívja ciga­rettáját és számolja az ada­gokat. Vagy talán nem is szá­molja, hanem megérzi a zök­kenésekből, a kocsi rugózásá­ból, mikor elég. Mit kell még tudnia egy Jó kotrómesternek.? Zámbóék ezt is elmondták. Az alapokat Azt kétl tudni először, és erre nagyon meg­tanították äset a tanfolyamon. Ott tudták meg, hogy nem az a jó gépkezelő, aki oda tudja kormányozni a gépét a mun­kahelyre. De még az sem tel­jes tudomány, ha jól csinálja a négy műveletet. A kanál be­húzását, emelését fordítását és utolsónak az ürítést S noha nem utolsó ez a munka sem, mégis csak megszokáson mú­lik. Vadából ott kezdődik az érés, amikor belelát az ember a gép léikébe. Amikor tudja, hogy munka közben mi megy végbe a motor belsejében, a kábelek, az áttételek labirin­tusában. Mert megszakadhat ám könnyen még a nyolcvan lóerős motor is, ha a gépé« nem érti meg a jelzéseit Egyformán kell lélegzeni ve­le, mezt akkor már baj van, ha megmyikkan a gép. Ezt ta­nulták meg a tanfolyamom., a motor szerkezetét, mechaniká­ját, s csak ezután jöhetett • gyakorlati munka. Ma már mind a ketten elmondhatják, hogy a kisujjukban a mester­ség. AMÍG OK odabent ta. exka­vátor meleg fülkéjében kigom­bolt nyakkal, kényelmesen dolgozhatnak, addig a dőmpe- resek rágémberednek az ülés­re. Hiába a füles sapka, a pu- fajka, áiszúrja azt a hideg, amíg egyszer-egyszer megfor­dulnak az építkezés és a le­rakóhely között És nem egy­szer-egyszer, hanem nagyon sokszor kéül fordulniuk a 12 órás műszak alatt. Az exkavátor hajtja őket? Nem. Inkább a konok t ölel dacolnak, azt szeretnék meg­rövidíteni a gyors fordulóikkal, de nagyon nehezen fognak M rajta. Különösen az éjszakai munkáiban. Megdermeszti a kormánykerékre tapadó mar­kukat. veszedelmes álmoss ágort csempész a szemükre és ezen alig segít valamié: a forró tea, alig valamit a kiét állomás me­legedő bódéja. Mégis miért vállalták? Ba­jos lenne ilyesmit megkérdez­ni tőlük, hogy sem a kérdés­ben, sem a válaszban ne buj­káljon benne az ószjntefien- aáa, * frázis* De miért Is kellene megkér­dezni őket, amikor kimondat­lanul is megadják rá a vá­laszt Azzal ás, amikor leuigra- nak a volán mellől, és must­rálják, méregetik a gödröt, az­zal is, amikor nem nyitnak be a melegedő helyre, de a leg­jobban talán azzal, amikor a „kanál* harmadik adagját már mozgóéban várja a dömper. — Sietnek, pedig nincs is pallér, aki sürgetné őket. Az ezer köbméteres kubik- gödrők fölé házak épülnek. 72 családnak. Sok kőműves kell hozzá, de sajnos csökönyösen tartja még a farsangját a kény szerszabadság. Azoknak kell a hely. A kőműveseknek. Hogy azonnal munkába áshassanak, ha kicsit is enged a hideg. KeD a hely. és kell a pénz azoknak is. És a hetvenkét la­kást is hetvenkét család várja. Ezért kell sietni. — PGY — „Zöld út* a tehetségnek, fokán használnak ilyen kife­jezést, azzal a döntéssel kap­csolatban. mely szerint „az iskolai felvételnél is a jelöl­tek felkészültsége, rátermett­sége, politikai és erkölcsi ma­gatartása lesz a mérce”. A származás szerinti kategorizá­lás eltörlése magában rejti azt a lehetőséget, hogy felszínre kerüljön és ki bontakozzék a tehetség, sokoldalúvá váljék az ifjúság fejlődése. Időszerű­vé vált, megérett állásfoglalás ez. Kifejezi azt a mélyreható társadalmi-politikai átalaku­lást, amely hazánkban végbe­ment. Az új mérce Hédién ti majd a fiatalokat szorgalmasabb tanulásra, jobb munkára, nagyobb társadalmi aktivitásra. Az emberek túlnyomó több­sége helyesnek tartja mindezt Akadnak azonban, akik ebben í engedményt, elvtelen udvar- ' Mat tótnak a régi értelmiség és az úo egyéb kategóriák j irányába. Találkozni jóhisze­mű féltéssel h, olyanokkal, adok azt hiszik, bogy most ; már elsősorban az értelmiségi fiataloknak lesz helyük ax ! egyetemeken, s a munkások j gyermekei háttérbe szorulnak. I Bármilyen jóindulatú is ez ai j aggodalom, cáfolni kell. Elv­telen udvarlásról staó sincs, • nem Igaz, hogy a munkás- paraszt gyerekek kevésbé te­hetségesek, mint az értelmi­ségiek. Persze lehet, sőt való­színű, hogy néhány évig csök­ken majd számarányuk a fel­sőoktatási intézményekben, de ezután emelkedni fog és emelkednie is kell. Természetesen. lehetetlen figyelmen kívül hagyni azt a hátrányt, amellyel a munkás­fiatalok indulnak a felvéteE vizsgákon: családi, szociális, műveltségi okok miatt. Hiába, a munkás-paraszt szülök gyer­mekeinek egy résae helyzeté­ből adódóan, valamivel ala­■ csonyabb általános műveltség- ! gél, gyengébb nyelvtudással, ■ kiforratlanabb beszédkészség­■ gél indul és kerül az egye­■ lemre, aminek póflása bizony . több évi szívós munkát köve­■ tel. De vannak anyagi nehéz- : ségeik is, és olyanok, melyek : helytelen szemléletben jutnak i kifejezésre. A munkás-paraszt : szülők egy része még mindig • nem látja eléggé a tanulás i fontosságát, s ilyenkor leg­gyakrabban a „keressen a gyerek minél hamarabb” elv érvényesül. A kisfizetésű csa­ládoknál azonban reális aka­dály a pénz, mert nemhogy nem keres a gyerek tanulmá­nyai közben, hanem még a szülőknek kell támogatniuk őt egyetemi évei alatt. Van­nak más problémák, másfajta hátrányok is, amelyek a vá­rosi és falusi iskolák oktató­nevelő munkájának színvonal- különbségéből adódnak. Köz­ismert, hogy a nevelőtestület becsületes munkájának elle­nére sem lehet biztosítani né­hány községi iskolában, — tárád feltételek hiányában — azt a képzést, amelyre a vá­rosi iskolák (képesek. Így te­hát, ha azt akarjuk, bogy a származás szerinte kategori­zálás eltörlése valóban „zöld utat” nyisson minden fiatal számára a továbbtanulásban, hogy ne csökkenjen, hanem emelkedjék a munkás-paraszt gyerekek száma az egyeteme­ken, akikor mindenekelőtt aao- 1 kát az akadályokat I keffl eltűntetni amelyek a ké- ' pesség kibontakozását, a jó [ felkészültséget hátráltatják. Melyek lennének ezek a feladatok? A tehetséges mun­kás-paraszt tanulók kiváloga­tását már az általános isko­lában el kell kezdeni. A leg­többet e tekintetben a peda­gógusok, különösen az osztály ‘ fönökök tehetnek, akik észre veszik, felfedezik a megnyilat­kozó tehetséget és tudatos ne- velőmu nká va 1 fejlesztik, csi­szolják azt. Az úttörő- és i KISZ-szervezetek pedig első­számú segítők lehetnek ebben. Hasonló feladatok várnak az ipari és mezőgazdasági üze­mek vezetőire, társadalmi szerveire is, olyan dolgozó fiatalok kiválogatásában, akik egy-két éve már érettségiztek. Sokat segíthet a rendszere« pályaválasztási tanácsadás is, különösen a középiskolák III— IV. osztályában. Ami pedig a továbbtanulásra tett javasla­tot illeti, helyesnek látszanék, > ha pl. a KISZ-szervezetek ve- I «tőségei az osztályfőnökök­kel együtt értékelnék a to- j vábbtanulni szándékozók i munkáját, magatartását, | amely a tanulmányi eredmé- r.yen kívül tartalmazhatná az egyes tantárgyból elért .ki­magasló eredményeit, sz ifjú­sági szövetségben végzet: munkáját, világnézeti.' jellem- béli fejlődését. — s ezt az ér­tékelést terjesztenék az isko­láztatási bizottság elé. ílrd"- mes talán azon is gondolkoz­ni. hogy miképpen lehelne ni- vélni a kiváló tanulók erkölcsi megbecsülését is. (Oklevelek, jelvények, jutalmak, kitüntető címek adományozásával, síb.). Az új követelményeknek megfelelően szükségesnek lát­szik a felvételi rendszer továbbfejlesztése is. A koráb­bi tapasztalatok szerint & fel­vételi bizottság csak rövid ideig foglalkozik a jelentke­zőkkel. ezért döntései sem te­hetnek mindig reálisak. Indo­kolt lenne tehát, hogy' az egye térni felvételeknél jobban ve­gyük figyelembe a középisko­la véleményét, nagyobb súlyt kapjon az érettségi bizonyít­vány és a tanulónak az adott tantárgyból felmutatott egész négyévi munkája. A felvétel: bizottság helyes döntését se­gítené továbbá, ha bővítenék azt több külső résztvevővel: pedagógusokkal, ifjúsági veze­tőkkel, tanácstagokkal stb. Ez egyúttal a protekciónak is ellenszere lenne. Ha a felvé­tek bizottság csak a tanulók hivatalos anyagához csato t állásfoglalásokat fogadna el, akkor megszűnne, vagy leg­alábbis csökkenne, a sokszor éppen a kevésbé tehetséges és helytelen magatartást tanú­sító fiatalok ügyében végzett szaladgálás és telefonálgatás. A megoldandó probléma k jelentős részét képezik az anyagi, szociális jellegű fel­adatok. Itt elsősorban a kis­keresetű dolgozókra és több­gyermekes családokra kell gondolni. Mindenekelőtt az é kategóriába tartozó szülők gyermekeit kell előnyben ré­szesíteni szociális segélyek .<** társadalmi ösztöndíjak oda­ítélésénél. A szociális segélr pedig akkor a legértékesebb a tanulók számára, ha azokat természetbeni juttatásként kapják. (Ingyenes menza, diákotthoni elhelyezés, stb.). Az élelmezés további javítása érdekében meggondolandó lenne a diákéletmezési vál­lalat megszervezése Pécsett, amely kifejezetten a középis­kolai és egyetemi fiatalok ét­keztetését bonyolítaná le. A felsorolt problémák ter­mészetesen nem egyszerűek, s a feladatok sem könnyűek. Időre, türelemre, színvonalasabb oktató-nevelő munkára és sok mindenre van szükség A gondok csak a köz- x*vü és helyi szervek egy­irányú, összehangolt intézke­dései nyomán oldódhatna* «eg. Ahhoz, hogy a szárrna- iási kategorizálás megszünte­tése valóban azt a cél* szol­gálja, amiért megszületett, széleskörű társadalmi össze­fogásra van szükség, ameiy- >en mindenkinek meg kel! ennie a magáét. Kunka Sándor Falutörténeti szellemi rrtélkedők Baranyában Szigetvárról indult _ ki és jelenleg már egyre több baranyai községben rende­zik meg a falutörténeti szellemi vetélkedőket, ame­lyek a falvak múltjára és jelenéne vonatkozó tudni­valókból merítik kérdései­ket A falutörténeti szellemi vetélkedők előkészítésében je­lentős szerepet vállalnak a honismereti szakkörök, ame­lyek eddig tíz falumúzeumot rendezitek be és harminc falu­történeti monográfiát írtak, amelyek közül a bólyi és a szászvári rövidesen nyomta­tásban is megjelenik. A mo­nográfiák alapos, részetekre kiterjedő keresztmetszetét ad­ják a falvak gazdasági és po­litikai történetének, néprajzá­nak egyaránt és ismertetik műemlékeit, nevezetességei t is. A pór»-baranyai népműve­lési tanácsadó külön füzetet adott ki, amelyben módszer­tani útmutatást nyújt a falu­történeti szellemi vetélkedők megrendezéséhez. Tervezik Komló legszebb lakótelepét Szigetvár. János. a Pécsi Tervező Vállalat tervezőmér­nöke hamarosan befejezi a Komló-felső platóm épülő la­kótelep első ütemének terveit. Mint ismert, 500 lakás épül Itt fel, amit később még 1500 lakás építése fog követni. A domborzati viszonyok na­gyon megnehezítik a tervezők és kivitelezők munkáját. Az új lakótelep ugyanis 12 százalé­ka* lejtőre épük • Ilyen lejtős telepen még nem építették zárt egységes tervek alapján ké­szülő lakótelepeket a megyé­ben. Egy épülethosszon 9 mé­teres emelkedővel kell számol­ni, s ezt az emelkedőt — amint a rajzon is látható — csak te­raszos beépítési móddá} lehet legyőzni. Az új lakónegyedei minden járulékos beruházással ellát­ják. A tervező elképzelései­ben már megelevenedett a ® tantermes iskola, óvoda böl­csőde képe. Ehhez jön még s 18 tantermes gimnázium és a 200 személyes kollégium, amely nek terveit a fővárosi LAKÖ- TERV készíti. Ax új lakótelep befejezetté teszfi Komló városképét. Raj­zunk az első 51 lakás három épületét ábrázolja. Az építke­zést a nyár folyamán akarják j megkezdeni Fehérnemőjavitás, bérlnrészelőiéii / <K fitux-ek szolgáltató*! tervében Az idén újabb segítséget nyújtanak a falusi lakosság­nak a megye földművesszo- vetfeBzetei. Harminc község­ben megszervezik a fehérne­mű javítását, pótolva «aszol a varrónőhiányt. Péesvá radon pedig gyapjúk ártolót ér, fo­nodát állítanak fel. Tizenöt baranyai faluban pedig bérfűrészelő gép £ezdi meg a működését. A házakhoz jár majd, de nemcsak ott vágta fel a hasábfát. bane " a töldművesszövetkezeti TüZÉP telepeken is megteszi ezt, ha • vevő kért. «

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom