Dunántúli Napló, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-28 / 73. szám

) \ Btt MÁRCIUS 2S. feiAPSLÓ 5 A MÁV felhívása A MÁV értesíti az utazókö­zönséget, hogy folyó év április 1-én 0 órától a menetrendben meghirdetett összes vonatot közlekedteti­Egyben felkéri a fuvaroztató feleket, hogy a rendkívül zord időjárás, majd az ezt követően a belvíz okozta árvizek miatt szükségessé vált áruforgalmi korlátozás következtében eima radt szállítások mielőbbi telje­sítése érdekében: 1. küldeményeiket a havi tér veknek megfelelő rendeltetés­sel adják fel fuvarozásra. 2. A fuvarozandó küldemé­nyeit berakását munkaszüneti és munkanapokon egyenlete­sen végezzék, vagyis munkaszü neti napokon a munkanapok átlagos mennyiségét rakják be. 3. A be- és kirakásokat az előírt rakodási idők alatt vé­gezzék el és ehhez — ha szük­séges — munkaerőátcsoportosí­tást is alkalmazzanak oly mó­don, hogy a vasúti kocsik ki­ürítését munkaszüneti napokon is végezzék el. 4. Amennyiben a megérke­zett árut azonnal elfuvarozni nem tudják, a vasúti kocsikat ürítsék ki,.hogy a vasút azokat új fuvarozásokhoz mielőbb fel használhassa.. 5. A nagyobb mennyiséget fu varozó vállalatok a megrende­lések alapján lehetőség szerint irányvonatok indítását, illetve fogadását segítsék elő. 6. Gyakorlati tapasztalatok szerint egyes üzemek, raktá­rak, a részükre érkező és ház­hoz fuvarozott áruk átvételét 16 óra után az éjszakai órák­ban nem biztosítják. Ezeknél a fuvaroztatóknál a raktári órák meghosszabbítását kívánják meg a megemelkedő szállítási feladatok. — A MOHÁCSI fiúiskola már eddig is 905 óra társa­dalmi munkát végzett a par­kok rendbehozásánál. A Mo­hácsi Gépgyár dolgozói 3000, az MTE evezős szakosztálya pedig 1000 óra társadalmi munkát ajánlott fél a város szépítéséhez. Egy lopássorozat tanulságai Séta a budapesti vásárvárosban Rendezés alatt az ország kirakata Hirtelenjében fel se lehetne sorolni, 'hány városban és köz­ségben lopott Juszt Miklósné budapesti lakos az elmúlt hó­napok során. Verpeléten, Aba- sáron, Pécsett, Villányban, Egerben és Sikondán, eltűnt pu lóverek, öltönyök, sálak, haris­nyák, ellopott pénzösszegek je lezték, hogy ott járt. Az érettségizett, csinos fia­talasszonyról kevesen gondol­nák, hogy az ország egyik leg­nagyvonalúbb tolvajnője, s már eddig is több mint öt évet töltött börtönben. Tavaly októ­ber 22-én csaknem 4000 forint készpénzzel szabadult, de 25-én mégis meglopta egyik volt rab- társnőjét. Szépein, sorjában fel kereste a többj egykori rabtár­sakat is és nem akadt lakás, ahonnan üres kézzel jött eL Minden községben más-más mesével keresett lakást. Volt tanítónő, menyasszony, átutazó fiatalasszony, s a jól öltözött, finom modorú nőre senki sem gyanakodott. Bejárta, végig­lopta a legnagyobb városokat, de mindössze csak egyetlen alkalommal, Harkányban kér­tek tőle igazolványt. Termesze tesen ott sem tudta igazolni magát, hiszen ki sem váltotta a személyi igazolványát s így sürgősen elutazott a veszélyes helyről. Egyik alkalommal 450 forint havi bérre alkudott a lakásadó asszonnyal, mondván, hogy a községbe helyezték tanítani, rendes albérleti szobára van szüksége. Már első éjszaka ösz- szepakolta a házban fellelhető értékeket, aranygyűrűket, órát, öltönyt s reggel úgy búcsúzott, mintha iskolába menne. Még arra is megkérte őket, hogy fűt sák be a szobáját délutánra. Természetesen hiába várták vissza. Jusztiné rendkívül választéko san öltözött. A lopott nylon ha­risnyák, sálak többségét ő ma­ga hordta el, a többit eladta, vagy zálogba tette. Táskákból, szekrényekből, ágyneműk kö­zül 200—2200 forint közötti ősz szegeket lopott. Dicstelen pályafutása isimét rövid idő alatt végétért. Sze­mélyleírás alapján országos kö rözés indult ellene. Elfogták és 27 rendbeli házközösségben el­követett lopás bűntette miatt büntető eljárás indult ellene. Biztosan elnyeri majd méltó büntetését Juszt Miklósné, de van a dolognak egy másik ol­dala is. A könnyelműség, a vétkes jóhiszeműség, amellyel a lakosság befogadta, szállást adott neki, amellyel lehetővé tette a sorozatos lopás elköve­tését. Az esetek többségében a lakást, a lakáskulcsot is ráhagy ták egy ismeretlen, idegen nő­re, akinek általában még a ne vét sem tudták. Az ismert és ismeretlen károsultaknak drá­ga, de remélhetőleg emlékeze­tes lecke lesz ez a bűnügy. W. M. Mint a sajtó mór korábban hírül adta, idén május 17-től 27-ig rendezik meg a Buda­pesti Nemzetközi Vásárt. Még két hónap van hátra ka­puk nyitásáig, de az előkészü­letek már javában folynak. Kő művesek, asztalosok, lakatosok javítgatják a vásár pavilonjai­nak talapzatait, falait. A vásár­iroda helyiségeit is a festék és a pác illata hatja át . Kérésünkre Révész Imréné, a vásár sajtófőnöke kézséggel ad felvilágosítást az előkészü­letekről. — Jelentős újdonság minde­nekelőtt a vásár életében, hogy a Nemzetközi Vásárok Szövetsége a budapesti vásárt palermói ülésén felvette ren­des tagjai sorába. Ez a tény nemcsak több joggal ruház fel bennünket, hanem sokkal főko zottabb kötelezettségeket je­lent a vásár rendezői számára. Eddig huszonöt ország jelen­tette be részvételét, de a je­lentkezések még nem zárultak I le. Hivatalosan vesz részt a vásáron a Szovjetunió, Bulgá­ria, Csehszlovákia, NDK, Len­gyelország, Románia, Jugoszlá via, Kuba, Ausztria, Franciaor­szág, India, Olaszország. Egyé­ni cégek jelentkeztek Anglia- , bői, Belgiumból, Dániából, Hol landiából, Japánból, Lichten- steinból, Luxemburgból, Mona- coból, Norvégiából, Görögor­szágból. Ausztriából hetvenkét cég jelentkezettt Rendkívül nagyszabású lesz a külföldiek közül a Szovjet­unió árubemutatója. A ma­gyar-indiai kereskedelmi kap­csolatok fejlődését bizonyítja, hogy — idén először — az In­diai Köztársaság is a hivatalos kiállítók között szerepel. JHáitának mindig mosolyognia keJL. Kár, hogy nem áll itt egy hiteles foto Monhalt Márta har­madéves kereskedő ta nuló mosolyáról. Azt hiszem, hogy csak 17 éves leányok tudnak így mosolyogni: vidá­man, gondtalanul. Monhalt Márta moso­lyában nincs mester­kéltség, pedig éppen lehetne, mert rá is vo natkoziR* a szabály: egy kereskedőnek mindig mosolyognia kell. Ezt a szabályt teljesítenie egyáltalán nem nehéz, teljesítet­te 6 már akkor is, amikor először lépett be a Kossuth Lajos utcai önkiszolgáló cse mega boltba, pedig még fogalma sem volt létezéséről. S azóta ki tudja, hányszor mo­solygott rá kedvesen a. betérő vásárlókra? — Három éve lesz júniusban, hogy itt dolgozom. Júniusban lesz a vizsgám. Tehát akkor fog ki­derülni, hogyan hasz­nálta fel a tanulóidőt. — Azt hiszem, igye keztem. Az iskolában négyes az átlagom. Ügyeltem arra 1 is, hogy a boltban elége­detted legyenek ve­lem főnökeim és a vásárlók. Márta Magyarbóly- ból jár be minden­nap, nyugdíjas bá­nyász papája ott vásá roll egy kis házat. Néha reggel ötkor kel, és este tizenegy­kor ér haza. Kevés ideje jut pihenésre, szórakozásra. Leaked vesebb szórakozása az olvasás, s akkor pi­hen, ha olvashat, vagy horgolást vesz a kezébe. Jó lenne, ha valamiképpen kiiktat hatná életéből az örö­kös utazást. — Talán ha végzek az iskolámmal és kél év múlva leteszem a boltvezetői vizsgát is. Addig eldől, hogy szü leim költöznek-e visz sza Pécsre, vagy én vállalok boltvezetést valahol Magyarbóly környékén... — Nem sajnálja ezt a boltot, a kollégá­kat? — Sajnálom, de itt úgysem maradhatnék Ez tanbolt lesz nem­sokára. Fiatal fiúk és leányok jönnek a he­lyünkbe ... — És gondolja: azok is jól megtanul­hatják itt a szakmát ? — Azt hiszem, sőt, biztos vagyok benne, hogy igen! Délelőtt van és csúcsforgalom a né­hány négyzetméter­nyi boltban. Bolt? Nem is bolt ez, csak raktár. Szükségmegol dás addig, amíg a komlói építők átadják a régit. Mártát várják a vásárlók, a ropogós­ra sült kenyerek, saj­tok, szalámirudak. A pult mögé áll és mo­solyog. Mert Monhalt Mártának, mint min­den jó kereskedőnek, mindig mosolyognia kell H M. Eltérés a korábbi évektől, hogy idén,a vásárt szakosítva rendezzük, tehát nem miniszté­riumi, szövetkezeti csoportosí­tásban, hanem iparáganként és törekszünk a külföldi kiállítók szakmai csoportosításban tör­ténő bemutatására. Az idei újdonságok között el­sőként- kell említeni az eddigi legnagyobb hazai játékkiállí- tást, amely új játékokkal lepi mc-g a látogatókát a külön te- tülelen elhelyezett játékváros­ban. Idén is megrendezik a nemzetközi autóbemutatót és a Divatszínpadon nagyszabású nemzetközi divatbemutatót tar­tanak hazai és külföldi cégek. A hajóipar a tavon várja a látogatókat teljesen felszerelt parancsnoki híddal. A nemzet­közi műszaki könyvkiállítás a világ legújabb műszaki irodal­mát ismerteti. Már a korábbi években is sokezer külföldi kereste fel a budapesti vásárt és minden bizonnyal idén szá­muk jelentősen növekszik. Mi­után a legtöbb kü’földi láto­gató gépkocsin érkezik, szá­mukra magyar—jugoszláv autó szervizt állítunk fel. A vásár két napján, 20-án és 22-én délelőtt tíztől délután kettőig „szakmai napokat” ren dezünk, filmvetítésekkel, szak­előadásokkal. Ezzel módot adunk a szakembereknek az őket elsősorban érdeklő cikkek alapos tanulmányozására. — A hatalmas, 260 000 négy­zetméteres „kirakatban” meg­indult az élet. Egyelőre a bél­és külföldi vállalatok irodái­ban, szakembereik, művészek, üzletemberek fejében formálód nak a gondolatok, hogy a „rájt”-nál testet öltsenek és el kezdődhessék a kivitelezés, amelynek eredményeképpen idén májusban egyik legszebb és legnagyobb szabású nemzet közi kiállításban gyönyörköd­het a milliónyi érdeklődő. Ehmann Béla hogy a lucerna talajjavító ésí ha ilyen hatá­sa van, akkor természetesen a legrosszabb talajba kell vetni, hogy azt megjavítsa. Ez téves nézet volt és ez edlen a téves nézet el­len harcolni kell. Nagyobb gonddal kell a lucernát telepíteni, de nem szabad megfeled­kezni a kártevők elleni védekezésről, a be­takarítás jó megszervezéséről sem. Védekez- gettünk eddig is a kártevők ellen. Hogy ez a védekezgetés mennyire csekély volt, azt az aprómagtermés-hozamok állandó csökke­nése is jól mutatja. Hatásosan szervezzük meg a védekezésit, hiszen ezen nemcsak ta- karmányitermósünik zöme, hanem a jövő és azt követő évi termés is múlik. Mint új módszert, helyes alkalmazni a lu- eematelepítésnél a borsóval való felülvstést Ezzel a módszerrel már az első kaszáláskor nagy pilüangóstakarmány tömeget takarítha­tunk be. Több gondot kell fordítani a pillan­gós takarmányok kaszálása helyes idejénez megválasztására, isi A szénaszárítással a megyében eléggé hadi­lábon állunk. Mlég a jól gazdálkodó, új mód szert követő termelőszövetkezetekben is ta­lálkoztunk az elmúlt évben olyan hangulat­tal: nem fió az állványos szénaszárítás, mert fel kell rakni az állványra, le kell rakni az állványról. Miinél? ennyi munka, hiszen a földön, renden is megszárad. így csináltuk mi régen is. így csinálták. De mennyi széna ment kárba, mennyi karotint „evett” meg a cap? És mennyi veszteséget okozott az, hogy » boglyák gyakran hetekig kint álltak a te­rületen? A Sátorhely-Bólyi Állami Gazda­ságban, a csertői termelőszövetkezetben és másutt igen jó eredménnyel járt az állvá­nyos szénaszárítás. És semmi/cl sem adott több munkáit, mint a hagyományos széna- készítés. Általánossá keU tenni a hagyományos szé­nás zárítási módszer helyett az állványokon történő szénaszárítást és emellett több terme­lőszövetkezetben, állami gazdaságban be keli vezetni a hideglevegös saénaszárítást is. Ahol lehetőség van öntözésre, ott elsősor­ban az öntözést legjobban megháláló lucerna- területeket kell vízzel ellátni, mivel a meg­felelő talajerőutánpótlás biztosításával így háromszoros szénatermés is elérhető. A lucerna termesztés mennyiségi és minő­ségi fejlesztése mellett fokozottabb gondot kell fordítani a nagyobb tömeget és fehérjé­ben is gazdagabb tömegtakarmányok termesz tésének fejlesztésével. Növelni kell az őszi borsós-bükkönyös keverék és a borsós-nap­raforgó területét. Ezt két szempontból is. Jó egyrészt azért, mert mint friss zöldet is etet­hetjük, de jó azért is, mert mint besilózandó tn karmányt is felhasználhatjuk. A megfelelő talajerő biztosítása mellett az őszi keverék­takarmányok. illetve borsós-napraforgó, mint jó előveteméinyek után silókukoricát is vet­hetünk. Bátrabban kell elterjeszteni a lucer- napépesítést és a lucemaliszt készítését is. Az elmúlt évek tapasztalata azt mutatta, ahol megfelelő mennyiségű silókukorica volt, bttnemkdllLett félni a télitől, ott még május­ban sem fájt a szakemberek feje, hisz ott volt a szilázs, etethették. Legolcsóbb takar­mányunk jelenleg a szilázs. Mégis az tapasz­talható, hogy a termelőszövetkezetek nem alapoznak rá úgy, mint a legolcsóbb takar­mányra. A szarvasimarhahizlalás minden ter­melőszövetkezetben kedvelt. Maga a hizla­lása folyamat ugyanis nem jár ráfizetéssel. A gazdaságosság tekintetében azonban még itt is nagyok a feladatok, mert a legutóbbi időben a hizlalást főleg abrakra és szénára alapozták a termelőszövetkezetek. Ezt a helytelen felfogást feltétlenül meg kell vál­toztatni. A közös gazdaságok szervasmarha- hazlatását a silókukoricából készült szilázs- ra és egyéb gazdasági meRébtermékefcre és a zöld takarmányra kell alapozni. így jelen­tős abrakmegtalrarítás érhető el a hizlalás folyamán. Ezt az abrakot pedig felhasználhat­juk a sertéstenyésztésben, vagy éppen a tej­termelés növelésében. NÖVELNI KELL A STT.ÓKTJKOmCA ÉRTEKÉT, de növelni kell a mennyiséget is. A tőszám­nak 28—32 000-re történő növelése mellett azokon a területeken, amelyeken vegyszeres gyomirtást nem végeztek, magas növésű, vegetatív szója fajtákat kell a silókukorica közé vetni. Ezzel a módszerrel jelentősen nö­velni tudjuk a silókukorica fehérje értékét. Több gondot kell fordítani a mellékter­mékként kezelt tömegtakarmányok felhasz­nálására és azok szakszerű tárolására. Az egyéni gazdaságokban mindig felhasználták a kukoricaszárat. Igaz, nem szilázs formájá­ban, csak úgy dobták kévékbe kötve a szarvasmarhák elé. A termelőszövetkezetek erre az igen értékes melléktermékre kevés gondot fordítottak. Minden évben nagy terü­leteken ott érte a kukoricaszárat a tavasz. Ez nemcsak azt jelentette, hogy ezt a szárat nem használták fel takarmányozásra, hanem azt is, hogy menedéket adtak a kukorica­molynak. A jövőben erre a melléktermékre is nagyobb gondot kell fordítani. Ha szüksé­ges, használják fel takarmányozásra. Persze, .hogy ebből jó takarmány legyen, időben kell letakarítani. A takarmányszalmákat is job­ban meg kellene becsülni a jövőben. Gondo­san kell tárolni a takarmányszalmákat: a zab, a borsó, a lucerna, a vöröshere és más szalmákat, hogy azokat a szükségletnék meg­felelően fel .tudjuk használni. A juhok átteleltetése is mindig probléma volt. Ahol másképp nem tudják megoldani a juhok átteleltetését, ott téli juhlegelőket kell létesíteni. így az értékesebb takarmányok megmaradnak és ezeket a szarvasmarha-te­nyésztésben tejtermelésre lehet felhasználni. Ha valami nagyon elhanyagolt terület Ba Tanyában* akkor A RÉT- ÉS T,EGET,ÖGAZDÁT,KODÁS valóban az. Elhanyagoltak a rétek és Jege­lők a sásdi, a siklósi, a mohácsi, a péesvá­radi, a pécsi, a szigetvári, a sellyei — egy­szóval mindegyik-járásunkban. A 1 gelők sok helyen csak királytövist teremnek. Legelő- trágyzását csak itt-ott elvétve lehet látni Egy szó, mint száz, Baranya mezőgazdaságá­nak egyik legelhanyagoltabb területe a rét­es legelő-gazdálkodás. A csaknem százezer hold rét és legelő területen az utolsó évti­zedben semminemű fejlődés nem mutatkozik, sőt hanyatlás tapasztalható. Itt a feladatok nagyok, de megoldhatók És meg is kell oldanunk. A szakemberekkel együtt el kell készíteni a rétek és legelők javítási, illetve azoknak fokozottabban a termelésbe való állításának tervét. A tervek elkészítésénél az alábbi szempontokat kell figyelembe venni. ’ Köztudomású, hogy sok olyan elhanyagolt rétünk, legelőnk van, amelyen, ha feltör­nénk, kiválóan termeszthetnénk szántóföldi növényeket. Ilyen rétfeltörések már több he­lyen voltak az elmúlt években. Többek között feltörtek rétet a pécsváradi járásbeli Hidas községben is és a kihasználatlan, vagy rosz- szul kihasznált területet a szántóföldi növény termesztés szolgálatába állították. Fel kell mérni azokat a réteket és legelő­ket, amelyeken hasznosabban termelhetünk ha szántóföldi művelésbe vonjuk. De nem­csak fel kell mérni, hanem fokozatosan szántóföldi művelésbe is kell vonni ezeket a területeket. Több éves tapasztalatok mutatják, hogy a termelőszövetkezetek, mint takarmánytermő területtel egyáltalán, vagy nagyon csekély mértékben számoltak a rétekkel és legelők­kel Különösen a legelőkkel nem törődtek ilyen szempontból sem. Nem állították be például ezeket a területeket a takarmány­mérlegbe, ami azt jelentette: ha terem rajta valami jó, ha nem, akkor sem ért bennünket csalódás. Öriási értékek mennek így kárba. A jövőben a rétnek és legelőinek maradt területeket feltétlenül be kell állítani a szá- lastakairmánytermő területek sorába. De nem csak számítani kell a termésre, hanem tenni is kell érte. A rendszeres ápolást a terme­lési tervekben kell szerepeltetni. Arinak ellenére, hogy gyengék, rosszak a legelőink, mégis évről évre visszatérő viták vannak körülötte. Sajnos^ nem azon vitat­koznak, hogy hogyan kellene megjavítani, hanem azon: ráengedjék-e a háztáji marhát, sértésit, vagy sem. Ez nagyon káros vita. Nemcsak a tsz-tag, hanem az ország látja a kárát Ki kell jelölni azokat a területeket, ame­lyeken a közös, illetve a háztáji állomány Legeltetése folyik. A kijelölt területeket sza­kaszhatárokkal, fasorokkal kell egymástól elválasztani. Külön jelöljék meg a sertéslege­lőket és meg kell tiltani a sertéseknek az egész legelőn való átj ártatását. A rétek, le­gelők részére biztosított műtrágyát teljes egészében csakis erre e célra használhatják fel* . __ * ______ N éhány községben, mint például Kacsótáh, az elmúlt években is trágyázták a legelőket. Sokan azt mondták erre: divatoznak. A rétek és legelőik trágyázása nem divat. Igaz, hogy azelőtt nem volt szokásban, de most szokássá kell tenni. FOKOZOTT GONDOT KELL FORDÍTANI A RÉTEK. LEGELŐK TRÁGYÁZÁSÁRA. illetve műtrágyázására. A talajerőmérleg el­készítésekor számolni kell e területeken is a rendszeres tápanyagutánpótlásra. Minden termelőszövetkezet eddig is be­szedte a legeltetésért járó díjakat. Sőt volt olyan termelőszövetkezet is, amely a pásztor díját nemcsak azoktól vonta le, akiknek állatjuk járt ki a legelőre, hanem minden­kitől. Csak egy nagy rejtély volt: mit csi­nálnak ezzel a pénzzel? Nem sikkasztották el, csak éppen nem arra költötték, ami ezt a pénzt hozta — a legelőre. A jövőben a legeltetésből befolyó díjakat javasoljuk, hogy csak a legelőjavításra hasz­nálják fel. A rétek öntözésére is lehetőség van. A Bikáid Állami Gazdaságban az elmúlt évek­ben nagyon jó eredménnyel járt a rétek éí legelők egyszerű módon történő öntözése. Az öntözési lehetőséget és terepviszonya kát felmérve, a réteken és legelőkön is be kell vezetni az egyszerűbb öntözési módsze­reket Természetesen a megfelelő talajerő biztosítása és a legelő tisztogatási munkáinak elvégzése után. f Voltak kísér letek ’eddig is mintalegelők létrehozására. Ezek a kísérletek azonban nem jártak kellő eredménnyel. Minden járásban még ebben az évben 3—3 mintalegelőt kell kijelölni. Ezekre a helyekre tapasztalatcsere céljából évközben össze kell hívni a kör­nyező termelőszövetkezetek vezetőit hogy a helyszínen győződjenek meg, ha okszerűen gazdálkodnak, akikor a rétek, legelők hoza­mait is növelni lehet Különös gondot kell fordítani a rétek és legelők fűtermésének betakarítására. A rétek kaszálását az eddigi évek gyakorlatától elté­rően, előbb kell megkezdeni, hogy az aratás megkezdéséig az összes réti szénát be lehes­sen takarítani. A réti széna szárításánál is be kell vezetni a legfejlettebb módszereket elsősorban az olcsóbb és jól bevált állványos szénaszárítást NAGYOK A FELADATOK A TAKARMÁNY­TERMESZTÉSBEN. de különösen nagyok a rét-‘és legelőgazdál­kodásban. Ezeket a feladatokat azonban meg tudjuk oldani, ha a termelőszövetkezeteit szivvel-lélekkel munkához látnak és minden erejükkel azon lesznek: királytövis helyett gyom helyett jóminőségű füvet teremjenek rétjeink és okszerűbb gazdálkodás mellet* több legyen az őszi keverék, a pillangód í ♦» >

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom