Dunántúli Napló, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-28 / 73. szám
Telefoninterjú — Halló, Dohánygyár? — Igen, itt Varga László főkönyvelő, válaszolta egy udvarias hang a telefonba tegnap délelőtt. — A nyereségrészesedés felöl érdeklődünk. — A jóváhagyás még nem éi kezeit, meg, de számításunk szerint 23 napot fizetünik. Ha- , bár a tavalyi termelésünk csők kent az 1961-es évhez képest, de termelési mutatóink — ettől függetlenül — kedvezően alakultak. — Mi okozta a termelés csők kenésit? — Ez; országosan kell venni, Fíívj.. uan a dohánygyárak éránkét 15 milliárd cigarettát gyártanak. Óriási mennyiség. Mint. ahogy az alkoholellenes mozgalom csökkentette a szesz fogyasztást, úgy a dohányzás karos hatását propagáló és fel- világosító munka kihatott a do hánygyárakra — így ránk is. Azért 1962-ben, csaknem két és fél milliárd — Ten', Kossuth, és Munkás szíva fkát készítettünk. természetesen a gazdaságosság és technológiai fegyelem szemelőtt tartásával. Termelési költségünket 1962-ben 0.4 százalékkal csökkentettük. Ez átszámítva nyolcszázezer forintnak felel meg. — Még valamit, egy dolgozó átfegkeresetét számítva, meny nyi lesz a nyereségrészesedés; összege? — Ezerháromszáz forint, amit, április 3-án ad át a gyár vezetősége munkásainknak. — mist — A máit évben még körkemencékben égették ki a RE- MlX-árukat. A selejt n^y része a kemencékben keletkezett, a berakott áruknak mintegy 20 százaléka tönkre ment, sőt előfordultak olyan esetek is, amikor az egész kemence rakományát ki kellett dobni Nagyot változott a helyzet fél esztendő alatt. A Váci Híradástechnikai Anyagok Gyárában villamos alagútltemencék üzemeltek igen jó teljesítménnyel. Onnan vették a pécsi gyár vezetői az őtletet; a villamos kemence megfelelne a REMIX-áruk égé tésére is. Elkészítettek tehát egy kamrás és egy alagút reodVíz alatt » Duna árterülete. Minden van ebben az irodában, ami ilyen helyen szo/eds. Zöldcsempés, magas kandalló, üveges ajtajú könyvszekrény, testes, tekintélyes külsejű lexikonokkal, filodendron és más élőnövények, öreg íróasztal, tin tatartóval, magasra púpozott tollszárakkal meg ceruzákkal. Van benne egy féltve őrzött, mindly letakart Continental írógép Is, meg egy öreg, kopaszodó és fürgeszemű férfi, aki pergő nyélven beszél, és villám gyorsan vált át egyik témáról a másikra. Ez az „iroda” nem Pécsett, hanem Mágocson, Radványi Jo zsef nyugdíjág pedagógus dolga zószobájában van berendezve. A „tisztviselőiakarom mondani Józsi bácsit — mert így hívják a faluban — nem fizetik a ténykedéséért. Ő, Józsi bácsi, meg az öreg, Continental írógép az apró történetek főhőse. Elválaszthatatlanok egymástól. „Minden át Rómába vezet!” — mondták ré gén. „Minden út az írógéphez vezet!” — vallja Józsi bácsi és ez így is van. Bárhová is megy, mindig az írógéphez tér .vissza. Az egyik napon például azt hallja, hogy van egy asszony, aki'már hajnalok hajnátún elmegy a tsz-be fejni, meg állatokat etetni, és bezárja két gyermekét a lakásba. Az idősebbik talán öt éves. a kisebbik még egy sincs. Azt is hallja. hogy amikor az asszony távol. volt, a nagyobbik gyerek papírt sodort, és meggyújtotta a kisebbik gyönyörködtetéséreSzerencsére, nem lett tűz a veszélyes játékból, de a szoba közepén maradt égett, zörgö pa pírhulladékok mindent elárul-- tál: a történtekről. Az öreget nagyon felkorbácsolta o hír, hiszen természeténél fogva szereti a gyerekeket. Még most is ellátogat az óvodába, meg a napközibe, s arra sem rest. hogy az engedetlen kisegérről meséljen a lurkóknak. Ezért, alighogy a két gyerekről hallott, nyomban elballagott az asszonyhoz, s miután meggyőződött arról, hogy minden igaz, hazament, az írógép elé ült, és levelet írt a járási tanács gyámügyi előadójának, hogy valamit tenni kéne a két gyerekkel. . . Sok, hasonló sorsú, gondatlanul hagyott gyerek köszönheti a jólétét és biztonságát az öreg kopogó írógépének. Egy hanyag asszony, aki télen, a szobába zárva, pucéran hagyta öt gyermekét, meg is fenyegette az öreget, hogy még egyszer ne lássa a házatáján... Az öreg erre díszfokosávfíl batöagotl él legközelebb, de elment, s amit látott, félsz nélkül leírta. Józsi bácsi, az elhagyott gyet )nekek barátja akkor is készséges, ha a felnőttek mennek hozzá. Talán azokban is a. régi gyerekeket, valamikori tanítványait kedveli — több mint négy évtizeden át tanítottaz egész mágocsi felnőtt nemzedék átvonult a tantermein —, tény az, hogy nagyon jó hozzájuk,, A minap is, egy egész família nevében kopogtak be az „irodájába”, hogy segítsen tanító úr, mert a nagymama és nagypapa, lánya meg a fia, azok férje meg felesége és az unoka, összesen hét ember lakodalomba akar menni az NDK-ha... Az öreg meghallgatta a kérést, gyorsan kiszámította, hogy összesen hat életrajzot kell írnia, legalább egy- egy oldal terjedelemben, meri annál kevesebbet az IBUSZ sem fogad el, aztán az írógép elé ült. Egy ültöhelyben megírta mind a hat életrajzol. A másik nap egy újabb isme rős jön, hogy elektrotechnikus szeretne lenni a kislányuk, s jó volna, ha a tanító úr írna az érdekében. A tanító úr persze írt, hiszen figyelemmel 'kíséri a kislány sorsát, az ő ajánlására vették fel annak idején a németnyelvű gimnáziumba is Természetesen azt a kérvényt is a Continental írógépen írta, mint ahogy minden mást is. A gyermelcek felserdülnek, de a Continental marad. Majdnem elfelejtem, az öreg a meteorológiai intézetnek is megfigyelője, már vagy három évtizede. Pontos nyilvántartást vezet a csapadék mennyiségéről, kezdetéről és végéről, a hóréteg vastagságáról. Ha harminc milliméternél több esik. azonnal táviratozik. Nemrég kopogott le egy tanulmányt az írógépen. Mágocs és a környező községek, régi, sváb elnevezéséről. Szolnokról kérték tőle... A napokban a budapesti néprajzi múzeumtól loapott egy levelet, hogy írjon egy összefoglaló munkát az őre aek a jkán élő babonákról. .. Az öreg most babonák után ku tat... Eljár még a daloskörbe is. és sok más helyre. Mindig megy és útban van valahova, hogy öreg. hűséges írógépéhez térjen vissza. S ha sopánkodnak a füle mellett, hogy milyen jó dolga van a nyugdíjas pedagógusnak, azt sem tudja, mit csináljon a szabadidejévei és így tovább — csak mosolyog magában. Mosolyorr. hiszen este tizenegy óra előtt sohasem kerül ágyba.. ^MAGYAR m . Erb János felvétele. Hétfőn valamennyi édesipari gyár befejezte „húsvéti tervét” s azóta az utolsó húsvéti szállítmány is elhagyta az üzeme két. A tavalyi 12 vagonnal szemben az idei húsvétra 18 va gon csokinyiifczi. tojás, csirke és bárány került az üzletekbe, nagyobb választékban. Az édes ipar nyúlcsaliádja újabb figurákkal „szaporodott”, s mbb a porcelán csokifigura is, A múlt évben már jóval az^tin- nepek előtt elfogyott a népszerű tojás- cukordrazsé. Az idén várhatóan nem lesz hiánycikk, hiszen 20 vagonnal többet, ösz- szesen 54 vagon tojáscukrot ad tak a kereskedelemnek. »B, MÁRCIUS *«. NAPLÓ Harmadszor is a REMIX-üzemről Megnyugtatóbb műszaki normákat vezetnek be — Kitűnően működnek az áj villamos kemencék — Megoldásra váró problémák a gépesítés terén A múlt esztendőben kétszer is írtunk a Pécsi Porcelángyár i REMIX-üzeméről. Az első 1 cikkben bíráltuk az ottani i műszaki normákat, a munka- { körülményeket és a nagymeny- | nyiségű selejtet. A - következő j írásunkban mér arról számoltunk be, hogy az üzem vezetői I és dolgozói mit tesznek az em- i iített hiányok megszüntetése érdekében. Pozitív eredmé- I nyékről nem esett szó, hiszen | kézzelfogható eredmények | még nem voltak, kezdeti, kí- j sérleti stádiumban láttuk az j első lépéseket. S hogyan állnak jelenleg? ! Van-e lényeges változás a műszaki normák, a munkakörülmények és a selejt területén? Úgy érzem, hogy eredményes munkát végeztek a REMIX- I üzemben, s a kérdésekre igennel válaszolhatunk. ÁPRILIS ELSEJÉN VEZETIK BE AZ VJ MŰSZAKI NORMÁKAT A Porcelángyár REMIXüzemében a híradástechnikai ipar részére gyártanak különböző méretű ellenállástesteket. Különleges és érdekes kis gyártmányok készülnek a pécsi gyárban. Nem is gondolunk rá, de egy-egy televíziós készülékben például 600 darab, egy táskarádióban pedig körülbelül 40—50 darab ilyen ellenáll ás testecske van. Ezekkel a parányi porcelándarabkákkal igen nagy problémák voltak a gyárban. A vékony rudakat, megfelelő szárítás után szeletelték a kívánt méretre speciális vágókorong- gal. A korong nagy sebességgel forgott, s ahhoz nyomták hozzá a porcelánrudat. Ha a korong még nem volt megfelelően „bejáratva”, akkor tépte, szaggatta a rudacskákat, ha viszont megkopott már a munkában, ugyancsak törte az anyagot és selejtes lett az áru A vágógépeken dolgozó nők a műszaki normákat teljesíteni nem tudták, hiszen a normákat hibátlan, zavamélküli munkamenetre vették fel. Egy műszak alatt egy dolgozónak 30 ezer darabot kellett elvágni. A gyakorlatban ezt a mennyiséget ritkán teljesítették, az üzemrész átlagos teljesítménye sok esetben még a nyolcvan százalékot sem érte el. Most új műszaki normákat dolgoztak ki a REMIX-üzem részére, s az említett 30 ezer darabos mennyiség helyett 2Ó 500 darab lesz a követelmény. Körülbelül ez felel meg a reális helyzetnek, hiszen a régi begyakorlott dolgozók sem produkálták ennél többet a meghatározott munkadarabokból, illetve árufajtából. MEGOLDOTTAK AZ ÉGETÉST tér bor.;. De sok vök ám a kiadós is. A vámnál példáiul minden fordulónál meg kellett fizetnem az 1 korona 20 fillér vámpénzt. Na meg az adó... a benzin, 14—15 litert fogyasztott ... Az első pécsi autóbusz — mint mondja — 16 személyes volt, de néha húszán, huszonkét ten is szorongtak benne. Ugylátszik, ez á helyhiány haladó hagyománnyá vált, mert azóta is szorongunk a buszon... Menetidő? Az első pécsi busz akkor indult, ha megtelt. Addig az utasok türelmesen vártak. Hanem amikor elindult!? — Ment az jól. még gyorshajtás miatt is felírtak egyszer. Selp Józsi bácsi 72 éves, 42 évet ült volán mellett. Neves ember, mondhatni ő volt Pécs város buszközlekedésének meg alapítója. Kissé már remegő kézzel veszi elő levéLtárcáját és egy tucatnyi megbámult fényképet mutat. Valamennyi fénykép autót ábrázoli^Több mint fél évszázaddal ezelőtti autókat. Önkéntelenül is elmoso- lyodok az idejét múlt sok alkotmány láttán. — Csak az első pécsi bérautó ról van fényképem, sajnos az autóbuszról nincs — mondja. Ami motorral, autóval van összefüggésben, arra mind nagyon jól emlékezik. Pedig nem mad dolgokról beszélgetünk. — Itt ez a fénykép az első pécsi taxit ábrázolja — mondja. — Négyszemélyes Fiat. A Nováké volt, Pécs első taxi- vállalkozójáé. Ha jól emlékszem 1912-ben állította forgalomba a bérkocsit. Én is az első pécsi taxisok közé tartoztam. Tizennégy lóerős volt a motor, s ez a kocsi 4 személy- lyel például a turonyi dombra csak „rückwerzbe” ment fel... Vett egy régi autót. 1925-ben. Milyen egy járgány lehetett, ha már 1925-ben is régi volt'... S megrepai’álta. Pécs és Bony- hád között akkor már volt buszjárat, de Pécsett még nem. — 1925 nyarán indítottam az S megreperálta. Pécs és Bony- bolcs között, a két végállomás' az Irányi Dániel tér és a Hősök tere volt. Ö volt a tulajdonos, meg a sofőr is egy személyben. — Nagy szó volt ám ez a járat akkor. Szerdán meg szombaton még tizenötször is főidül taan — a piac miatt. Vittem az utasokat, szállítottam az árut — S mennyibe került egy „vonal”? — 1 korona. — Nagy pénz volt ez akkor? — Hm... 4 fillér volt az ára zsemlyének, 30—32 fitté? 1 RVolt rendszeres megállója is, de ha valaki kérte, ott álltam meg, ahol akarták. Józsi bácsi közel két évig szállította az utasokat. — Sajnos, csak két évig. mert kitúrtak kérem — mondja. Látom, meg a hangján is érzem, hogy még most is — közel 40 év távlatából — bosz- szankodik miatta. — Ki bizony, a magyarszéki malomtulajdonos foglalta el a helyemet. Én magam fuvaroztam, ő pedig személyzetet tartott ... De hiába, úgylátszik megirigyelték a kezdeményezésemet. Az első pécsi bérautó. k l t A Radvdnyi-iroUa Úgy ismeri a régi motorokat, nint a tenyerét. Az újabbakat már kevésbé, kilenc év óta nyugdíjas. A lányához készül Vasasra. — Ujtípusú traktort készítek >ttan. Barkáicsolgatok. Tudja nilyen traktor lesz az? 65 centi, izéles, 1 méter hosszú. Kis térti traktor. Darál, szivaty- yúz, áramot fejleszt, permetez, szóval olyan mindenes kis gép esz. S a kezelője ülhet a trak oron! Már a negyedik éve dolgozom rajta. Rövidesen elkészül. Józsi bácsi indul, megy a juszhoz. Éppen „csúcsforgal- mi” idő van. Jön a busz, alig tan benne talpalatnyi hely. — Olyan zsúfolt ez is, mint najdan az enyém — mondja nevetve, aztán becsukódik mögötte az Ikarusz ajtaja. Garay Ferenc. AUTÓBUSZ-TÖRTÉNELEM Teljesítette „húsvéti tervét“ az édesioar szen-ű villamos kemencét. A ke- { mencéket üzembeállították, s j azok kiváló eredményeket hoz- J tak. A hajdani 20, sőt néha 100 i százalékos selejt helyett az | alagútrendszerű kemencében 1,57 százalék selejt keletkezett égetés közben. Rövidesen újabb négyaknás | alagútkemencét építenek, amely kétszer olyan hosszú (nyolc méter) lesz, mint a régi. j A kis porcelándarabkákat eddig köralakú tokokban rakták | be égetésre. Most -négyszögle- ! les tokokat készítenek, amely j jobban kihasználja a kemence j belsejét és a kemencék ki'hasz- ! nálási. foka körülbelül megkét- ! szereződik. A hosszabb kernen- | ce lehetővé teszi, hogy ará-'| nyosabb hőmérsékleten égje- j nek ki az ellfenállástestek. en- j nek eredményeként további ! minőségjavulás várható. UJ ÜZEMRE VAN SZÜKSÉG Az eddig' el mondottak lé- ] nyeges változásról adnak számot. Azonban gyökeres váltó- j zás csak akkor várható, ha a REM'IX-üzem tágasabb, job- j ban gépesített üzemrészt kap. j A tervek erre vonatkozóan már készülnek. Égj'' valóban korszerű üzemrészt kívánnak j a későbbi esztendők során ki- ! alakítani a REMIX-üzem ré- j széie. Summázva a REMIX-röi ; szóló harmadik cikkünket: a j tavalyi állapotok merőben ! megváltoztak, megnyugtatóbb 1 műszaki normákkal a dolgo- j zók precízebb és minőségileg elfogadható árut készíthetnek, j Az égetés problémája úgy- j mond véglegesen megoldódott, ! a villamos kemencék minden j téren megfelelnek a követel- j menyeknek; minimális selejt keletkezik a kemencékben. Remélhetően az idei esztendőben , a REMIX-üzem a 100 millió ' darab ellenállástestet zavar- ! talanul elkészíti és jobb mun- 1 kajával hozzájárulhat a Pécsi 1 Porcelángyár gazdaságosabb s eredményeihez. ( f n
