Dunántúli Napló, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-26 / 71. szám
YfLÄÜ PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DUIilÄlilTÜI.1 I HI4VB»LO in. as. Baranya mezőgazdaságának feladatai Az iskolák 80 százalékát körzetesítik r KEDD k MAGYAR SZOCIALISTA MŰNKASPÁBT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XX. ÉVFOLYAM, ARA: SS FILLÉR TL SZÁM Eltorlaszolják a Jenyiszej régi medrét Pécsi Dózsa—Salgótarján 4:0 (1:0) Tizenöt évvel ezelőtt 19«. mánráoB 25-én, népi demokráciánk fejlődése jelentős fordulóponthoz érkezett. Hazánkban káailakuibt történelmi helyzet, a hatalmi viszonyok döntő megváltozása lehetővé tette a tőkés elemek ki szőri távúnak és korlátozásának napirendre tűzését A Magyar Kommunista Párt és a köréje csoportosuló haladó erők kezdeményezésére a kormány elrendelte a száznál több munkást foglalkoztató üzemek államosítását. Ezzel a lépéssel — amelyet a magyar munkásosztály nagy lelkesedéssel fogadott — a gazdasági élet döntő fontosságú ágazata az ipar, a dolgozó nép tulajdona lett. Az eseményekben gazdag 1948-as esztendő a „fordulat évé”-nek egyik nagy forradalmi vívmánya volt, az ipari üzemek államosítása. A tizenöt év ma már történelem! Nemcsak a szó szőkébb értelmében, hanem a valóságban is. Ez alatt az idő alatt elért fejlődésünk során — a korábbi évek gazdaságpolitikájának bukkanói ellenére is évtizedek mulasztásait hoztuk be. Népgazdaságunk egész szerkezete megváltozott, agrárországból ipari-agrár országgá fejlődtünk, amelynek egyik bizonyítéka. hogy a megtermelt nemzeti jövedelem 00 százaléka ma már az iparból származik. Az ipar szerkezeti átalaku- tása, a koncentráció folyamatának meggyorsulása során a nehézipar részaránya megnőtt, és ezen belül főleg a gépipar és vegviipar emelkedett jelentősen. Bár a magyar ipar múltból örökölt szerkezete ma még nem minden tekintetben felel meg a szocialista termelés lehetőségeinek és igényeinek, mégis az elmúlt években új Ipargágak keletkeztek és hosz- szasan lehetne felsorolni azokat a termékeket, amelyeknek gyártására az államosítás óta tértünk át, és amelyek mind itthon, mind külföldön elismerést vívtak ki. A tervszerű iparosítás keretében új üzemek százai, új iparvárosok épültek fel. A termelőerők hatalmas arányú növekedése az ipar termelési potenciálját a felszabadulás előttinek többszörösére emelte. Ma mind a termelés ütemének növekedésében, mind a termelékenység színvonalának fejlődésében lépést tudunk tartani a tcbbi szocialista országgal és «er pitalista állam eredményeit is túlszárnyaljuk e tekintetben. A fejlődést bizonyítja az is, hogy külkereskedelmünkben a nyers anyag és mezőgazdasági termékek kivitele helyett — amely a felszabadulás előtti évekre volt jellemző — mind nagyobb részt képvisel az iparcikkek exportja. Az ipari üzemek államosítása megyénk gazdasági életére is nagy befolyással volt Közismert, hogy az ipari jellegű megyék közé tartozunk, ahol a könnyűipar és élelmiszeripar fejlettsége mellett a nehézipar dominál. Az államosítás óta Pécsett és Baranya megyében az ipar fejlődési üteme az országos átlagnál is nagyobb mérvű volt, A fejlődéshez az új üzemek mellett — amelyek talán nem olyan nagy számú ak, mint az ország más vidékein — döntően a régiek bővítése, korszerűsítése járult hozzá. Ma majdnem minden üzemben új épületek és korszerű gépek segítik elő a termelési kapacitás növelését és tna üzemeink egyikie-másika legfeljebb csak elnevezésében emlékeztet a 15 év előtti helyzetre. Az élműit években a termelőerők legfontosabb tényezője, az ember fejlődött legtöbbet Az ipari dolgozók szakképzettsége, általános műveltsége, látóköre nagy léptekkel haladt előre. A munkásokból lett vezetők ezrei bizonyították be rátermettségükkel, szakértelmükkel, tanulási készségükkel, hogy a munkásosztály ténylegesen gazdája a termelésnek és a történelmi igazságszolgáltatás, amely az ipari üzemeket 1948-ban a nép kezébe adta, helyes volt Az évfordulóra való visszatekintéssel az előttünk álló távlatokat is látnunk kell, hiszen a szocializmus befejezéséig még hosszú az út. A gazdasági építőmunkánik feladatait, ezen belül az ipar tennivalóit konkrétan legutóbb a VIII. kongresszus jelölte ki. amelyek ismeretesek. A második ötéves terv teljesítése, fejlődésünk sokrétű problémái az egész néptől fokozott erőfeszítést ki- | várinak. A dolgozók aktivitásának növekedése, a gazdasági vezetés színvonalának javulása biztosítéka annak, hogy feladatainkat meg fogjuk oldani. Dr. Nagy József flz 1963. évi állami itiitségvelés az országgyűlés élűit Az országgyűlés hétfői ülése JtM országgyűXét hétfőt ülésén megkezdte az 1963. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalásét. Részt vett az élése* Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a kormány tagjai, dr. Ajtói Miklós, Brutyó János, Czinege Lajos, Cseterki Lajos, Ilku Pál, Nyers Rezső, a Politikai Bizottság póttagjai, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Ott voltak az ülésen dr. Doleschall Frigyes, dr. Horgos Guta. Incze Jenő, Kossá István, Kovács Imre, dr Lévárdi Ferenc, Losoncéi Pál. Jelen voltak az ülésen Mijalko Todorovics, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság Szövetségi Végrehajtó Tanácsa alelnökének vezetésével a jugoszláv állami küldöttség tagijai. A diplomáciai páholyban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. Az ülést 10 órakor Vass Istvánné, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Az elnök üdvözölte a Mijalko Todorovics vezetésével hazánkban tartózkodó és az ülésre ellátogatott jugoszláv állami küldöttséget. Ezután dr. Tímár Mátyás pénzügyminiszter megtartotta költségvetési beszédét. II pénzügyminiszter költségvetési beszéde A pénzügyminiszter ez ét- múlt gazdasági év elemzésével kezdte beszédét Megállapította, hogy 1962-ben népgazdaságunk jelentős eredményeket ért eL I párunk termelése a zettnél valamivel nagyobb mértékben, csaknem 9 százalékkal nőtt. A termelékenység emelkedése megfelelt az ötéves terv előirányzatának. Mezőgazdasági termelésünk összességében azonos volt az előző évivel, a súlyos aszály következtében azonban elmaradt a tervtől. Az aszály ellenére is egyes termékfajtáiknál magasabbak voltak az átlagok, mint a korábbi években. Főként a mezőgazdasági termelés alakulása miatt a nemzeti jövedelem csak 5 százalékkal nőtt, a lakosság életszínvonala pedig, bár emelkedő irányzatát megőrizte, nem érte el a kitűzött szintet Erőteljesen nőttek a társadalmi közös fogyasztást szolgáló alapok és a beruházások. Ezek a tendenciák tükröződnek az államháztartás, a hitel és a pénzforgalom, valamint a nemzetközi fizetési helyzet alakulásában is. Költségvetésünk bevételei és kiadásai 1961-hez képest egyaránt 6,3 milliárd forinttal emelkedtek, az áRamház tartás egyensúlyban volt. Vállalataink forgalmi adó és nyereség címén az előző évinél 5,1 milliárd forinttal nagyobb összeget fizettek be. Eredményeik alapján a közeli hetekben 1,3 milliárd forint nyereségrészesedést kapnak, a nyereségrészesedés az állami ipar átlagában megközelíti a ti napi bérnek megfelelő öszAz országgyűlés ülésének szünetében. szeget. Megállapítható ban az is, hogy a tervezetthez képest, egyes területeken elmaradás mutatkozott Az állami iparban például a termelési érték 100 forintjára eső költség 1,2 forinttal csökkent s ez kevesebb, mint amennyivel a terv számolt Bizonyos mértékben javult a készletgazdálkodás, ment a termelés a szükségletekkel jobban összhangban volt, a vállalataink egy részénél azonban még mindig lazaságok tapasztalhatók. Fejlődött a termelőszövetkezetek anyagi ellátottsága és gazdálkodása, a munkafegyelem és szervezettség javult, a termelés és a közös gazdaságok alapjai növekedtek. Döntően a rendkívül kedvezőtlen időjárás következtében azonban az előző évhez képest nőtt a mérleghiányos szövetkezetek szama. Az aszály hatása különböző volt a termelőszövetkezetekben aszerint, hogy hogyan éltek a nagyüzemi gazdálkodás lehetőségeivel. Tímár Mátyás ezután a beruházásról szólt Elmondotta, hogy a tervet 3,5 százalékkal túlteljesítettük. 1962-ben tovább emelkedett a termelő befektetések aránya. Növekedtek az előző évihez képest a vegyipari, az élelmiszeripari, a termelőszövetkezeti beruházások. A közületi kiadásokra 38,5 milliárd forintot fordítottunk. Jelentős erőfeszítéseket tettünk honvédelmünk fejlesztésére. Az egészségügyi, szociális, kulturális kiadások 9,6 százalékkal magasabbak voltak, mint 1961- ben, az igazgatási költségek részaránya pedig csökkent az előző évihez képest. A lakosság bevételei és kiadásai — ha a tervezettnél lassúbb ütemben is — emelkedő tendenciát mutattak 1962-ben. A foglalkoztatott munkások és alkalmazottak száma több, mint 70 000-rel emelkedett. Ennek következtében a lakosság mintegy 1,5 milliárd forint többletbevételre tett szert. Fejlődik a lakáskultúra, ízléses és jó az öltözködés, fokozódik, az érdeklődés a tartós fogyasztási cikkek iránt. A lakosság taka- rékbetétállománya az elmúlt év végén elérte a 8,8 milliárd forintot. ez év március első napjaiban pedig már meghaladta a 10 milliárd forintot. Külkereskedelmünk és nemzetközi fizetési kapcsolataink előnyösen fejlődnek, bornitá- unk a világpiacon kifogástalan. Az ellenforradalom után a baráti országoktól felvett hitelek esedékes törlesztése egy részének — határidő előtt tettünk eleget. Eredményeinkkel azonban koránt sem vagyunk elégedettek. Úgy véljük, hogy a szocialista gazdasági rendszer — pár tunk céljának megfelelően — gyorsabb ütemben is fejlődhet, ha iparunk, mezőgazdaságunk, egész állami életünk területén nagyobb felelősséggel és szakértelemmel dolgozunk. Hatalmas tartalékok rejlenek a szocialista tábor országai közötti egyre erőteljesebben kibonta- kozó nemzetközi együttműködésben. Dr. Tímár Mátyás pénzügymi niszter expozéját mondja. 7,8 százalékkal nő a nemzeti jövedelem A miniszter ezután az 1963. évi költségvetéssel összefüggő kérdéseikről beszélt. — Az 1963. évi népgazdasági terv szerint az ipari termelés mintegy 8 százalékkal, a mező- gazdasági termelés — az aszályos évvel szemben — 12—14 százalékkal emelkedik — mondotta. — Az ipari és a mezőgazdasági termelés, valamint a népgazdaság más ágazatai teljesítményének növekedése révén a nemzeti jövedelem 7,8 százalékkal gyarapodik. A tervezett nemzeti jövedelem nek megvalósulása lehetővé teszi a bérből élők és a parasztság reáljövedelmének növelését . — A pénzügyi mérlegek szoros egységben készülnek a nép gazdasági tervvel Költségvetésünk magában foglalja azokat a fő feladatokat és problémákat, amelyeket idei tervünk is tartalmaz. — Államháztartásunk szorosan összefügg az állami vállalatok gazdálkodásával. A forgalmi adó, nyereségelőirányzatok a népgazdasági terv adatainak megfelelő fejlődést jeleznek és együttesen 11,3 százalék kai emelkednek. A forgóalap növekedésének üteme az előző évvel szemben — a tervezett alacsonyabb készletnövekedés miatt — mérséklődik. > — A vállalati befizetések emelkedését döntő részben az iparból származó nyereség 4,5 milliárd forintot meghaladó nő vekedése biztosítja. Az ipar tér vezett nyereségének megvalósulásához a termelés költségednek 1,2 százalékos csökkenése szükséges. Növekednek a költségvetésnek az állami gazdaságoktól, a közlekedési, a kereskedelmi és a felvásárló vállala toktól származó bevételei is. — 1963-ban az állami vállalatok befizetései adják a költ ségvetés tervezett összbevéte leinek 82 százalékát. Tehát vállalataink jó munkája alapvető előfeltétele annak, hogy előirányzott ipar- és mező gazdaságfejlesztési, szociális, kulturális, lakásépítési, védelmi feladatainkat végrehajthassuk. Ezért nagyon fontos, hogy vállalataink javítsák a munka szervezettségét, a bér-, anyag- és rezsigazdálkodást, csökkentsék az önköltségüket. — Arra, hogy milyen tártaié kok vannak még, jellemzésül felhozható néhány adat. Az ipargazdasági és üzemszervezési intézet múlt évi elemzése szerint a KGM területén a tech nikai-szervezési, illetve munka fegyelmi okok miatt a forgácso lásnál 11,9 százalék, a szere léstFohitatás a 3. oldalon. }
