Dunántúli Napló, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-03 / 52. szám
TTLAG PROLETÁRJÁT. EGTESÜlJETEK! PIMá!H7ÍÍLI m 1963. MÁRCIUS 3. VASÁRNAP IIIAPIO •jf - ,j*tr »»afUQSfpci/msn MuwttjÁSPÁDT am h u mecvei bimtisIg* és a megwi Titles lapja : y,ty XX ÉVFOLYAM. ÁRA: «0 FILLÉR 52. SZÁM Közös feladatunk Karácsony előtt a Sopiana Gépgyárban útra készen állt az exportra készült húsau torna Iák egyik szériája. Csupán a motor- próba volt még hátra, e ezt követően a csomagolás. Az első mo torpróbák jól »ikerültek, azonban a csomagolás előtti probajáratásnál az egyik gép nem indult meg. Nem volt nehéz a „hiba” megállapftása. Am-ikor kinyitották a motorhé' zat, megrökön y ödve látták, hogy valaki ellopta a motort Sajnos, nem ez az első ilyen eset a Sopianában. Nem egyszer megtörtént, hogy a munka padok fölé szerelt fényarma- fúrákat vagy a borsótöltő géphez készített idomokat lopták el az üzemiből. Ezen nem is igen lehet csodálkozni, hi» a gyár nyugati részét elzáró közönséges drótkerítés legfeljebb csak arra alkalmas, hogy a tolvaj meggondolja, vágjon-e akkora rést rajta, hogy legközelebb egy . esztergapad ja kiférjen. Tehát ily módom a gyár maga teremti meg a bűnre vezető alkalmat Mindamellett mégsem a* a célunk, hogy az ellenőrzés, a megfelelő óvintézkedések hiányosságait állítsuk pellengérre. Nem. Ma már 1963-at írunk és feltételezzük, hogy a dolgotok döntő többsége tisztában Vári ä társadalmi tulajdoni ‘lé* *’ ti regével. Biztosak vagyunk abban is, ha az üzemi tolvajnak fel tennénk a kérdést, mondja meg, mi a társadalmi • tulajdon, pontos választ adna ré. De á társadalmi tulajdon megvédésének ügyét nem lehet elintézni sem vizsgáztatással, sem szeműi ár iumrnal. Közhellyé vált már az a példa, hogy különbséget tegyünk * tőkés magántulajdonét képező termelőeszközök és a szocialista közösség tulajdonában lévő javak között. Mégis meg kell említenünk ásd a hallatlan energiát, amellyel a tőkés Cerberus módjára védte, még azokat a javakat is, amelyeket ma, sok üzemben sajnos sze- »«ttre valónak tekintenek. A társadalmi tulajdon fosa Ima viszonylag újkeletű és nem csoda, ha a társadalom egyes tarjainak tudata lassabban fejlődött mint a tulajdon- viszonyok. Ezt is tudomásul kell vennünk, hiszen a saját »ttemünkkei is meggyőződhetünk róla Az a munkás, aki stem is olyan régen egyénileg dolgozó paraszt volt, lassabban illeszkedik bele az üzemi termelési viszonyokba, mint a város; ember. Mégsem gyanúsíthatjuk meg lelkiismeretfurda- : lás nélkül, hogy csupán, mert i magántulajdonos volt, ezért téveszti össze az enyém és a miénk fogalmát. Minden emberben ősidők óta, ha ösztönösen is, de helyes értelmezésben, i él ez a fogalom. Minden ép- , es52ű ember tudja, hogy büntetendő cselekményt követ el, amikor hozzányúl a köztulaj- 1 t) önhöz. Tehát ezek szerint csak a* az egyetlen kézenfekvő megoldás maradhat, hogy a bűnüldöző szervek feladata a tolvajok, a sikkasztok leleplezése? Abból a nagyfokú közömbösségből Ítélve amellyel az üzemekben úton-útfélen találkozunk, valóban úgy néz ki, mintha esu- , e ar övék lenne a felelőe- A rendészet és a tduffldk i ző szervek valóban azt a hivatást töltik be elsősorban, hogy leleplezzék a társadalmi tulajdon megkárosítóit, hogy mindem tolvaj és sikkasztó elnyerje méltó büntetését. De miután éppen a társadalmi tulajdon védelméről, valamennyiünk közös tulajdonáról van saó, lehet-e eredményes ez a feladatuk, a dolgozók aktív támogatása nélkül. A rendé- I szettől nem várhatjuk el, hogy í ott legyen mindenütt, de a dolgozóktól igen. Ha közvetve la, de ők gazdálkodnak a javakkal, ők teremtik meg, hogy fejlődjenek, gyarapodjanak az üzemi javak, amelyek végső sorom az országot, az egész társadalmat gyarapítják. Az üzemek dolgozói lemé- ] nyen megdolgoznak azért, hogy i nagyobb jövedelmet érjenek el ] és tudják, hogy ehhez a fegyelemtől az önköltség állandó javításáig rengeteg közbeeső tényező szükséges, ök tudják a legjobban, hogy nemcsak a selejtgyártás, hanem az üzemi tolvajok, a sikkasztok által okozott kár milyen mértékben károsítja meg az üzem jövedelmét és ezzel együtt ama br 1 zonyoe év végi zárszámadást, 1 amely beleszól! a nyereségre- ! sraese elégbe is. Úgy véljük, nem j kell bizonygatni, hogy csak : abból lehet nyereséget osztani, j ami a közös munka gyümölcse- j ként jelentkezik, s amit« mél- tán mondhatják a dolgozók; ez ; • a-miánk. .«■». Tehát ha közönböeen e9sik- j lünk az ilyen gyalázatos ügy i letek felett, ha nem vigyázunk . éberebben a „miénkre” köny- 1, nyen veszendőbe mehet egész I i évi erőfeszítésünk. A társadalmi tulajdon védel- j me természetesen nem merül- : hét ks a sikkasztok leleplezésében. mert sajnos más vonat- ; kórósban is jelentkezik. Egyik ilyen jelentkezési formája a . fegyelmezetlenség, a felelőtlen. ; ség, amely redszerint abban : , nyilvánul meg hogy s gondjainkra bízott drága gépeket, szerszámok art. csak a .kereseti lehetőség" eszközének tekintjük. Elhanyagoljuk vagy vigyázatlanul megrongáljuk, « as ilyen semmibevevő magatartás nem kevésbé káros, min, a társadalmi tulajdon közönséges megdézsmálása. Hihetetlennek tűnik, de a társadalmi tulajdonban okozott károk hatalmas összegét zömében mégsem a bűncselekmények okozzák, hanem az úgynevezett „apró károk", amelyeket nmUtokben lebet csak kifejezni, Tehát ezért is felelősek a dolgozók. Felelősek a termelő- ! eszközökért, a kezük alól kiadott árucikkek minőségéért, j amellyel nemcsak az üzemük | jó hírnevét rontják, hanem a i hanyag munkával készült áru- j kai végső fokon ők maguk vá- ! torolják meg, fogyasztják el, ez pedig bajosan vezet ei az , olyan sokat hangoztatott élet- j színvonal emeléséhez, javításához. Tehát mindezekből kiderül hogy a társadalmi tulajdon védelme nem rendészeti kérdés. Elsősorban a dolgozók és a vezetők erélye teremthet olyan egészséges légkört az üzemben, ahol nem lehet fe- , lejőeoégrevonás néHrül vétel* a ttanddar! tulajdon ellen. Elkészült a szenny víz ti sztítóm ű új gépházának alapozása. Jelenleg a hozzá tartozó trafóház második szintjét betonozzák. Kádár János elvtárs fogadta új helsinki nagykövetünket Kádár János, a mag forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke fogadta Kurtán Sándort hazánk új helsinki rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét 45 négy találaton A 9. játékhétre beérkezett 5 737 270 darab lottószelvény. öt találaté« szelvény nem volt Négy találatot 45 fogadó ért el, a nyeremény- összeg egyenként 95.621 forint 25 fillér. Három találatot 5271 fogadó ért el, a nyereményösszeg egyenként 466 forint 75 fillér. A kéttalála- tos nyeremények száma 145 109 darab, ezekre egyenként 14 forint 80 fillért fizetnek. A hangversenyek hónapja Szorgalom és szerencse Igen gazdag és változató» program várja márciusban mind a felnőtt, mind pedig az ifjúsági hangversenyek látogatóit Aa Országos Filharmónia kamara-bérleti sorozatában március 7-én Toko Kono japán zongoraművésznő koncertjére kerül. sor. A hangversenyt a Liszt-teremben rendezők este fél 8 órakor. ÁTtítélag ez a kettő kell • nkeres vizsgázáshoz az egye- 1 temen, A két tényező arányát nem kutatták még ki, de az biztos, hogy a szorgalomból kell több... Szegfy László elsőéves jogászim Ugató nem panaszkodhatott eddig még arra • szerencse-isten nőre, aki a diákok sorsát igazgatja. Véglé- re is a gimnázium négy esztendeje alatt csupa ötöst irtok a bizonyítványába a kaposvári Táncsics tanárai. S ebből az egyenletes kerékvágásból az egyetemi első, (élesztendő sem tudta kizökkenteni. A hetvennyolc elsőévesből ketten végezték kitűnően « félévet. Az egyik ő volt. Hogy a yecept második számú alkotórészénél maradjunk: nemcsak a vizsgákon szegődött mellé a szerencse. Hanem akkor is amikor az egész jövője forgott kockán: tavaly megpályázta és elnyerte a Somogy megyei tanács társadalmi ösztöndíját, így került az egyetemre. S vajon hol lenne különben? — Lehet, hogy itt, de azért az nem biztos. A szüleim nyugdíjasok, » bár akarták. hogy egyetemre jöjjek, kér dés. elő tudtuk volna-e teremteni e szükséges anyagi alapot. így 650 forintot kapó’- ebből megélek, s Jt-! vonta 100—156 forint még ! marod is egy-egy ruhadarab- ra, „különleges'’ kiadásokra. Szerencsém volt az is, hogy felvettek a kollégiumba... Nos, ha eddig csupán a szerencséről esett szó, hadd igazítsuk helyre az aránya- j kot: mindez persze nem ment volna tehetség, akarat, j szorgalom nélkül. Ez az „ős- 1 kaposvárit fiatalember való- I bon jogász akar lenni — ez a céltudatosság talán a legfontosabb. — Amikor KISZ-titkár lettem a gimnáziumban akkor jöttem rá az emberek- [ kel való foglalkozás, a velük való törődés érdekességére, Akkor határoztam el, hogy a jogi pályát választom. Most ugyan még metssze vagyok attól, amit tulajdonképpen csinálni akarok, a tárgyaink is látszólag elvontak. nem az élethez kapcsolódók, de tudom, hogy ezen keresztül vezet az út oda, ahová szeretnék' eljutni ... A másik fontos dolog * felelősségtudat. Gimnazista korában megszokta az önállóságot, a szülők nem bánták, mikor tanul, hogyan osztja be az idejét, csak jó 1egyen az eredmény. Szegfy f.ászló aztán megtanulta ez időbeosztás művészetét, s felhasználta egyetemista koré-: ban. Jár moziba is, táncolni I «, ami vizsgaidőszak után a jogászok szerint a „tanuló- erő újratermelését?’ szolgálja. Örül a Mecseknek, mert szenvedélyes kiránduló, és most, a második félévben, már sportolni is akar, talán folytatni a kézilabdát. Egyszóval nem az a „tipikus jótanuló”. De a felelősség- tudat állandóan figyelmezteti, hogy a tanulás az első. Nemcsak az életcél miatt, nem a dicséretek miatt, amelyek jól esnek ugyan, hanem sok más közt azért is, mert tudja, mivel tartozik a szüleinek. Meg azoknak, akik a 650 forint havi támogatást megszavazták neki, nyílvan- valóan bizalomból, s akikhez mir, dig betér, ha hazamegy Kaposvárra. Ezek az emberek, ott a tanácson, számonta ríják, hogy van egy Szegfy Laci a pécsi egyetemen, akiből tálán kitűnő bíró vagy ügyész lesz, s ebben a városnak is része van, amely felnevelte, s a megyének, amely lehetővé tette a tanulását. A vizsgák utáni találkozáskor mosolyogtak ezek az emberek és megveregették a fiú páltat. A fiú meg — bar csak homályosan tudja ezt kifejezni — büszke ezekre a vállonveregeté- ,ekre, a törődésre és figyelemre, úgy, mintha ezt is « családjától kapta volna. fh. r.) Mártim to-ém ét ti-é* külföldi vendégkarmester dirigálja a Pécsi Filharmonikus Zenekart, mégpedig a jugoszláv Oscar Dánon. A hangverseny műsorán két nagy szimfónia szerepel: Prokofjev VII. és Beethoven V. szimfóniája. A szokott módon két ízben hangzik el a műsor, vasárnap délelőtt a Liszt-teremben az egyetemi és főiskolai bérlettulajdonosok részére, míg hétfőn este a Nemzeti Színházban. Március 24-én ét 2S-én Kodály hangversennyel jelentkezik a Pécsi Liszt Ferenc Körű» és Filharmonikus Zenekar. Fővárosi magánénekesek közreműködésével ismét előadásra kerül városunkban Kodály Zoltán két hatalmas alkotása: a Budavári Te Deum és a Psalmus Hungaricus. A koncertet, melyen a Mester személyes megjelenésére számítanak, Kodály legújabb művének, az L szimfóniának pée# bemutatója teszi teljessé. A téli szünet miatt elhalasztott ifjúsági hangversenyekre is sor kerül márciusban. így a középiskolások bérleti sorozatában március 4-én és 5~ém Beethoven-műveket játszik a Filharmonikus Zenekar Sándor János vezényletével. A március 14-én és 15-én elhangzó bérleti hangversenyen a ko- zépiskolások is meghallgathatják Kodály Psalmus Hungari- cusát, míg a műsor további része: Kodály Marosszéki táncok és Bach H-moll szvit. Az általános iskolások márciusi hangversenyeinek címe: A hangszerek világa (március 17-én) és Nagy mesterek muzsikája (március 27, 28. én 29-én). Az Országos Rendező ltod* két könnyűzenei műsort tervez márciusra. A. 18-i esztrádmű- sor címe: Ez a hét is jól kezdődik. A műsort sanzonokból, táncdalokból, vidám jelenetekből és zenés magánszámokból állították össze. A modem dzsessz kedvelői számára pedig március 30-án lesz hangverseny a Liszt-teremben, Jazz Quintett címmel, csehszolálo művészek közreműködésével. é Megbénult cs francia szénbányászai Kétszázezer bányász sztrájkol — 1946 óta n legnagyobb bányászsztrájk A hiBch bányászok szombaton folytatták sztrájkjukat. Valamennyi szén- és ércbányában szüneteit a munka. 1946 óta nem voit ilyen egységesen követett bányász- sztrájk Frarxáaországban. A kokszgyártó üzemekben ,®6” vagy .prcjukalassífó” sztrájkot folytattak a katonai Tehivóval „mozgósított’- munkátok. A bányászok tráwts szolidaritás és a sztrájkjog megértése elleni tiltakozás jeléiül szambáién is több üzem dolgozói szakították meg a munkát Saint Naza4re-ben 13 000 vasmunkás tüntetett A Szénbányákban a munkások „mozgósítása” hétfőn lép életbe. A bányamérnökök és műszáki vezetők azonban már tó jelentették, nem nyújtanak segédkezet a bányászok „rek- virálásához". Az észak-fram- riaországi szénbányák mérnökei kétnapi keresetüket felajánlották a sztrájkalapra. Ez as első eset, hogy a mérnökök szolidaritást vállaltak a bányászokkal. Az é^-gfc-frwicsíwranSgl szénmedencében 98, a Lorraine szénmedeneóben 90, Középes Dél-Franciaországiban 94 százalékos volt a sztrájkban való részvétel. A bányákban csak a fenntartási munkálatokat végzik eL A Reuter jelentése szerint a francia kormány kilátásba helyezte, hogy rendeleti úton tört le a sztrájkot; ha a munkások nem jelemnek meg, pénz- vagy börtönbüntetés vár rájuk. Azt várják, hogy az erről szóló rendeletét hétfőn teszik közzé. A szakszervezetek élesen tiltakoznak al kormány terve eStao. amely a sztrájkjog megvonását jelenti. Mivel a kormány a gáz- és a vlltemosenergia-szjoilgáltatás érdekeire hivatkozik, tiltakozásul az e szolgáltatásokban dolgozó munkások szakszervezeted keddre egyórás szolidaritási sztrájkot hirdettek. A bányászok 11 százalékos béremelést követelnek;, továb- j bá ötven éves korban nyugdíja* a föld alatt dolgozók- i mák és ötvenöt éves karban a I felfogná munkásoknak, A kormány mintegy háromszázalékos béremelésre vott csak hajlandó’. Mssszbh! a? árvízvédelmi o készítsél Az fftóbts túdegbuEain meg állította az olvadást, újra be- fagyuMatorta a folyókáé, * így most már a legutolsó helyen, a Hármas-Kőrösön is megszüntettek az árvízvédelmi készültségei A veszély csökkent ugyan, de csak átmeneti leg, mert a gyors felmelegedés bejt okozhat. Ezért a vízügyi igazgatóságok vezetőinek tör» kara. most műszaki ügyeletet bárt és anyaggal, géppel továbbra is készenlétben áll a veszélyek elhárítására. ÉPÖL A SZENNYVÍZTISZTÍTÓ
