Dunántúli Napló, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-23 / 69. szám
\ VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! DUiKRITUU H HIUAPI.O 1963. MÁRCIUS 23. SZOMBAT A MAGYAD SZOCIALISTA MŰNK ÁSPÁBT BABANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XX. ÉVFOLYAM, ARA: 50 FILLÉR 69. SZÄM Az igazságügyin iniszter nyilatkozata az amnesztiáról Először az országgyűlésen Operettbemuta tó Hatalmas távlatok megyénk mezőgazdaságában Kibővített ülést tartott a megyei pártbizottság Pénteken egésznapoe kibővített pártbizottsági ülés volt a megyei pártbizottság nagytermében. Az ülésen megjelent és felszólalt Németh Károly elvtárs, a Központi Bizottság titkára. Rapai Gyula, eltvárs a megyei pártbizottság első titkára nyitotta meg az ülést, majd Novice János elvtárs, a megyei párt- bizottság titkára tartott beszámolót a második ötéves tervben megyénk mezőgazdasága előtt álló feladatokról. A Mezőgazdasági Szakbizottság előterjesztése A több, mint száz oldalas előterjesztés, amit a tíz szakbizottság készített él, és amely több mint száz mezőgazdasági szakember véleményét tartalmazza, felöleli szinte a mező- gazdaság minden területét. Rögzíti az elmúlt év eredményeit, megemlíti, hogy a növénytermesztésben szinte mindenből túlteljesítettük a tervet, és ezt az elmúlt évi tényt tekinti kiindulási alapnak. Az elmúlt évben forradalmi változás ment végbe a termelő- szövetkezetekben. 11,7 mázsás holdanként! búzaátlagtermést, 19 mázsás kukorica, 12,4 mázsás őszi árpa átlagot értek eL Az állami gazdaságoknál a termésátlagok több növénynél még magasabbak voltak. , A lehetőségek azonban ennél is nagyobbak. Milyen feladatok állnak előttünk? A legjobb fajtákat kell elterjeszteni, nagyobb gondot keli fordítani a talajerőután- pótlásra, az istállótrágya kezelésére, a zöldtrágyázásra, a nyári mélyszántásra, a mélyművelésre, a talajvédelemre, a gyomirtó vegyszerek alkalmazására. Olyan felsorolás ez, amelynek mindenegyes tagjáról tanulmányok készültek: De tanulmányok foglalkoznak az állattenyésztéssel is. A következő években szakosítási elveken alapuló, koncentrált, nagyüzemi állattenyésztési telepek kialakítására lesz szükség, ahol folyamatos a takarmány- alap megtermelése, ezt szakszerűen használják fel és magasabb színvonalú a tenyésztői munka. Csak egy-két példát erre. A tsz-ekben a jelenlegi 35,9 százalékos tehénarányt 38 százalékra, a 2000 literes tehenenkénti tejtermelést 2300-ra, a jelenlegi 8,5 százalékkal szemben 30—35 százalékra kell növelni a mesterséges borjúnevelést. De feladat az is, hogy a sertés- tenyésztésihez szükséges alapanyagot minden termelőszövetkezet maga állítsa elő. Meg kell szüntetni a baromfitenyésztés elaprózottságát is, mégpedig úgy, hogy egy-egy telepen legalább 10 000 tojó, vagy 80—100 000 húsbaromfi legyen. És ezzel egyidőben nagyobb gondot kell fordítani a baromfiaknál is a fajta megválasztására. A takarnián y termesztésben is vannak problémák. Az able ktakarmányok mennyiségi (Művelésével együtt növelni kell a fehérjét adó takarmányok termesztését, köztük a szójáét és a borsóét De új takarmányfajtákat is kell keresnünk. Amennyiben kedvező eredményeket mutatnak a hegari és alga kísérletek, ezeket nagyobb területen tovább kell folytatni. Nagyobb gondot keli fordítani a lucernatermelés fejlesztésére, az állványos és hideglervegő6 szé- ruaczán'tásra, de nem szabad elfeledkezni az olyan kiváló tömegtakarmányokról sem, mint amilyen az őszi borsós bükköny, vagy a borsós napraforgó. A rét- és legelőgazdálkodás Baranyában eléggé elhanyagolt terület volt Óriási értékek mentek itt kárba. Ezért a pártbizottság azt javasolja: nagyobb gondot fordítsanak a legelők trágyázására, a közös gazdaságok ne sajnálják a pénzt a vegyszeres gyomirtásra, és a legeltetésből befolyó díjakat csak legelőjavításra fordítsák. Az öntözési terv nagyságát mutatja az a 30 000 hold, amit a második ötéves terv során akarunk a víz által termőbbé tenni. De nagy feladatot jelent az is, hogy a megyében 1964 végére a tsz-ek tulajdonában lesz az erőgéppark 87 százaléka. Ez lehetővé teszi a traktorlépcsők kialakítását és ebben az időszakban kell felkészülni ennek a nagymennyiségű gépnek a javítására is. Szó esett itt a tájtermelő körzetek kialakításáról, olyan kérdésekről, hogy például Szigetvár környékén termeljék meg a konzervgyár részére a zöldséget. Részletes tanulmány foglalkozik azzal is, miként lehetne jobbá tenni a takar- mány táp-ellátást Tizenhat cseretelep létesítését javasolja a megyei pártbizottság, hogy az eddigi átlagos 14 kilométerről 8 kilométerre csökkenjen a távolság. Tavaly jól bevált a premizálás. Idén is lesz, nemcsak a növénytermesztésben, de az állat- tenyésztésben is. Szó volt a szakemberképzésről is. Szakember dolgában messze elmaradtunk az országos átagtól. Nálunk 7380 holdra jut egy agrármérnök és egy termelő- szövetkezetre mindössze fél technikus. Ez a szám is jól mutatja a feladatokat. Ezért a megyei pártbizottság azt javasolja, hozzanak létre a megyében egy kihelyezett felsőfokú mezőgazdasági technikumot és az öt járási gimnáziumot fokozatosan szervezzék át szakközépiskolává. E tényekből is világosan látszik: milyen óriási anyagot tárgyalt ez a kibővített megyei pártbizottsági ülés, amelyen tizenheten mondták el véleményüket. Olyan tanácskozás volt ez, amely hosszú időre megszabja a megye mezőgazdasági feladatait. ZÄMBÖ ISTVÁN, a Btkah Állami Gazdaság igazgatója: Intézményessé kell tenni a szakmunkás- képzést dítani a silókukorica mellett az olyan si lótakarmányokra is, mint az őszi keverék, amit tavasszal silóztunk. Felhívta a figyelmet arra is: ágazati vezetést csak ott vezessenek be Zámibó elvtárs több kérdéssel foglalkozott. Felhívta a fiigyeimet, hogy most még tűrhető az öntözőberendezések szétszórtsága, de már most gondolni kell az öntözés koncentrálására. A háztáji állatállományról szólva elmondotta, hogy taka rmán yeUátásra kevés gondot fordítanak a tsz-ek. Pedig erre is gondolni kell. Be kell állítani a takarmánytervbe — hangoztatta, majd arról szólt, hogy nagyobb gondot kell forI a tsz-ek, ahol erre a feltételek megértek. — Sokféle szakmunkásképzésünk van. Jó lenne ezt is végre intézményessé termi —• jelentette ki, majd befejezésül arról beszélt: ők is hideglevegővel szárítják a szénát. Amíg nem tartották be az utasítást nem tudtak jó szénát készíteni. Pedig az utasítások arra valók, hogy betartsuk őket. Járt nálunk egy küldöttség, amelynek egyik tagja kánt volt Dániában. A dán parasztok nagyon szép bacon sertéseket állítanak elő. Hogyan? Ugy( hogy leírták nekik, hogyan kell a bacon sertést nevelni és ők az íráshoz tartják magukat Nekünk is ugyanúgy keH betartani a termelési technológiáikat NAGY SÁNDOR, a MÉSZÖV elnöke Növeljük a zöldségtermesztést! Baranya zöldségtermesztés! lehetőségeit ecsetelte, hangsúlyozva, hogy e téren még korántsem használjuk ki adottságainkat. A termelőszövetkezeteknek évente 100 millió forint bevételük van csak zöldségből, azonban ezt az összeget évente 50—60 millióval lehetne növelni, ha kihasználnánk a koraiság és kettős termesztés nyújtotta lehetőségein két. Elmondotta tovább, hogy bár koraiság tekintetében verhetetlenek vagyunk az egész országban, mégis csak 1000 holdon termelünk zöldborsót, ezzel szemben Pest megye, ahol jó pár héttel később fut be ez a fontos primőr cikk, 8000 holdon termei zöldborsót. A továbbiakban kifejtette, hogy bér az utóbbi időben sokat fejlődött a növényvédelem, az elmúlt 10 év alatt háromszorosára nőtt a növényvédő- szerek forgalma a megyében, még mindig nem lehetünk elégedettek. Jelenleg is évente 300 millió forint kiesést okoznak a különböző kártevők Baranyában s ezen csak úgy segíthetünk, ha a növényvédelmet a nagyüzemen túlmenően a háztáji gazdaságokban in szervezettebbé tesszük. BARACS JÓZSEF, a megyei tanács főagronómusa Milliók szállnak a levegőbe — A növénytermesztésben az utóbbi években jó eredményeket értünk el, azonban helytelen lenne ebből azt a következtetést levonni, hogy most már minden rendben van — kezdte felszólalását, majd elmondotta, hogy a további fejlődést egy egész sor alapvető termelési módszer be nem tartása akadályozza. Az alapvető módszerekről szólva elsőnek a talajerőgazdálkodóst említette. Rámutatott arra, hogy sok tsz túlságosan csak a műtrágyától várja a terméseredmények javulását s közben nem néz szét a portáján. Nem kezelik megfelelően például az agya szerű felKSsznélásáért sem tesznek meg mindent. Elmondotta, hogy a megyében 139 ezer számosállat van. Ez az állatlétszám a pillangósok gyökénmoradványaival 102 ezer hold szervestrágyázást tesz lehetővé, arra az összes szántóterület 18 százaléka. Ugyanakkor azt látjuk, hogy évek óta a szántóterületnek csupán 12 —13 százalékát istállótrágyázzák. Számos 'tsz ugyanis az istállótrágyát nem hordja ki, de nem is kezeli szakszerűen. A trágya alig 50 százalékát kezelik helyesen. Ha 50 százalékosnak vesszük a nitrogén- veszteséget, évente mintegy ezer vagon pétisónak megfelelő nitrogén vész él, ami majd nem annyi, mint a megye első félévi műtrágyakerete. — Csupán ez az egy körülmény a megye t&z-einek mintegy 13 millió forint kárt okoz, két forintos veszteséget munkaegységenként. A megyei főag- ronómus javasolta, hogy a tsz-ek száz számosállatonként egy fogatot trágyaszállításra (Folytatás a 2. oldalon.) t
