Dunántúli Napló, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-22 / 68. szám
r tm MÁRCIUS 22. MAPió Kádár János elvíárs beszéde A rendűirőli időjárás okozta nehézségeket alapjában leküzdöttük (Folytatás a 2. oldalról.) A kormány gazdaságpolitikai munkájáról szólva Kádár elvtárs kijelentette, hogy ez a gazdaságpolitika átfogóan a szocialista ipar, a nagyüzemi szocialista mezőgazdaság, a közlekedés, a kereskedelem fejlesztését szolgálja, azt, hogy . a szocialista társadalom teljés felépítésének, a kommunizmus építésébe való átmenetnek gazdasági, műszaki feltételeit megteremtse. Változatlan az a gazdaság- politikai elvünk — mondotta, — hogy a szocialista társadalom építésének együtt kell járnia a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelésével, fejlesztésével. A közelmúlt hónapok gazdasági munkáját rendkívül megnehezítette a korán beköszöntött, szokatlanul kemény és hosszantartó tél és nehezíti ma is a gyors olvadás követi keztében fellépett, a tetőpontján mintegy félmillió holdnyi területet elöntő belvíz és áradások. Az időjárás viszontagságait, a Kemény hidegben jelentkező átmeneti szénhiányt, közlekedési nehézségeket, majd márciusban a víz rombolásait a dolgozók öntudatos helytállásának erejével alapjában leküzdöttük. Kádár elvtárs ezzel összefüggésben elismeréssel szólt sok százezernyi bányász, ipari munkás, közlekedési, vízügyi, közüzemi és kereskedelmi dolgozó, a legnehezebb helyekre mozgósított katonák, munkás- őrök és a lakosság példás helytállásáról!. Külön kifejezte a kormány elismerését és köszönetét a magyar bányászoknak, bányaüzemeink valamennyi vezetőjének és dolgozójának azért, hogy január és február hónapokban, hallatlan nehézségeket leküzdve, terven félül több. mint 300 000 tonna szenet biztosítottak .az országnak. A téli időjárás jelentős károkat okozott népgazdaságunknak — folytatta a továbbiakban a kormány elnöke. — A vasút, a közlekedési vállalatok, a bányászat, az erdészet többletköltségei, a hóeltakarítás közületi kiadásai öszesen mintegy 600 millió forintra rúgtak. Ehhez jönnék a víz okozta károk és a termelésben a rendellenes időjárás miatt bekövetkezett január—februári kiesés, illetve lemaradás. Az 1963-as tervünk már éleve jelentős feladatokat határozott meg, és erőfeszítést kívánt Az előírt termelékenység és költségszint emelése már önmagában az eddiginél jobb, összehangoltabb munkát feltételezett. Igen sok a tennivaló a beruházás, a műszaki fejlesztés, a minőség javítása területein. Mindezekhez ráadásként jöttek azok a nehézségek, amelyeket az időjárás okozott A rendkívül időjárási viszonyokból adódó nehézségek leküzdése, a termelés kiesés pótlás képezik legközvetlenebb feladatainkat . mind az ipar, mind a mezőgazdaság, mind a közlekedés, a kereskedelem terén és más téren. Megfelelő intézkedésekre és intézkedési tervre van szükség az iparban, azon belül külön az olajtermelés, az építőanyagtermelés, a tüzelőanyagtermelés területén, továbbá a szállítás területén. A kormányvonalon szükséges rendelkezések jórészt elkészültek és kiadásra kerültek. Felhívjuk a gazdasági vezetőket és a dolgozókat, segítsenek ezek mielőbbi végrehajtásában. Ugyancsak felhívjuk ez alkalommal is az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek vezetőit, a magyar mezőgazdaság minden dolgozóját, hogy a késői kitavaszodás és az őszről elmaradt szántás miatt összetorlódott mezőgazdasága munkákat a rendelkezésre álló eszközök teljes kihasználásával mielőbb és jó minőségben végezzék el. Eleget tettünk nemzetközi fizetési kötelezettségeinknek Népgazdaságunk szilárdságának bizonyítására végül még egy általános utalást szeretnék tenni. Az utóbbi években — erről többször szólottunk — sok nagy és nehéz gazdasági feladatot kellett megoldani országunknak, népünknek. Végbement a mezőgazdaság szocialista átszervezése, ami jelentős beruházásokait kívánt, Ugyanakkor a mezőgazdaságot egymás után két súlyos aszályos év sújtotta. Az iparban jelentős beruházásokat kellett eszközölnünk a termelőeszközök korszerűsítésére. Honvédelmünk felszerelését jelentős mértékben ugyancsak modernizálnunk kellett. Mindezeket a nagy feladatokat megoldotta népgazdaságunk úgy, hogy közben a dolgozók életszínvonala tovább javult. Ugyanezen időszak alatt az ország jelentős nemzetközi fizetési kötelezettségeinek is eleget tett. Az ország közvéleménye előtt ismeretes, abból a gazdasági bénultságból és zűrzavarból, amelyet az ellenforradalmi felkelés 1956. őszén előidézett, az ellenforradalom okozta mintegy 22 milliáí-d forintnyi kár adta helyzetből a testvéri szocialista országok kormányainak és népeinek gazdasági segítségével jutottunk ki. Népgazdaságunk szüárdság-át bizonyítja az 1962. évi terv teljesítése A gazdasági élet területén mutatkozó nehézségekről szólva azt is meg kell mondanom, hogy ezek a nehézségek átmenetáeik, de állandóak és szilárdak azok az alapok, amelyeken népgazdaságunk nyugszik és fejlődik. Ennek alátámasztására néhány példát szeretnék felhozni: A szokatlanul zord időjárás, a fűtőanyaghiány komoly nehézségeket okozott az iparban is, a közlekedésben is* a fűtés területén és másutt is. Azonban ennek a télnek a megítéléséhez hozzátartozik az is, hogy a különleges időjárási nehézségek ellenére a közellátás és az életviszonyok hazánkban ezen a télen is kielégítsek voltak. Népgazdaságunk erejét bizonyítja, hogy bár ezen a télen, a múlt télhez viszonyítva, a lakosság 24 százalékkal töbö tüzelőt használt fel, 160 vágómnál több zsírt, 200 vagon- r. 1 több húst, 470 vagonnal ti. üb , cukrot fogyasztott, - nép- g-:üJasági tartalékainkból zökkenőmentes ellátást tudtunk biztosítani ezen a télen. A közüzemekkel szemben megnövekedétt igényt — víz-, gáz, . villanyáram-szükségletet — is biztosították rendkívül nehéz viszonyok között és nagy erőfeszítéssel a közművek dolgozói. Az olajtermelésben jelenleg meglevő elmaradás nem az ott dolgotok ha nyagsága miatt mutatkozik, hanem azért, mert a szén- hiány miatt a gázfogyasztás nagyobb volt Mi kértük az olajipar dolgozóit, hogy most «éjanak kicsit több gázt, és ők ezt megtették. Az idei télen 14 százalékkal , több gáz fogyott az «szagban a háztartásokban, mint a múltban. Népgazdaságunk szilárdságát bizonyítja továbbá az 1962. évi terv teljesítése is. 1962-ben az ipari termelés, mint ez ismeretes, 9 százalékkal növekedett, a mezőgazdaság bruttó termelése az előző évi szintet érte el, a felvásárlás 6,5 százalékkal volt magasabb, mint az előző évben, a közlekedésben a teherszállítás 6 százalékkal, az utasforgalom 9 százalékkal haladta meg az előző évit, a beruházásokra és felújításokra pedig 13,5 százalékkal fordítottunk többet 1962-ben, mint az előző évben. Általában a népgazdaság fejlődése 1962-ben — kivéve az aszály súlytotta mezőgazdaságot — megfelelt, illetve meghaladta az ötéves tervnek erre az időszakra stoló előirányzatait. A lakosság összes pénzbevétele 4,2 százalékkal haladta meg 1962-ben az 1961. évit. Ez év január—februárjában, bár az építőmunkásoknál faigyszüinet miatt jelentős keresetkiesés volt, a munkásoknak és alkalmazottaknak kifizetett összes bér ^ százalékkal haladta meg az előző évi január— februári szintet. Ugyancsak jelentősen növekedett az idei mezőgazdasági zárszámadásokon a múlt évihez viszonyítva a termelőszövetkezeti tagságnak kifizetett részesedés összege is. Februárban a takarékbetétek összege túlhaladta a 10 milliárd forintot. A népgazdaság terén végzett, munka javulását bizo- oyftja az J963, éves terv jdőA térítés nélkül nyújtott azonnali segítség mellett, jelentős értékű gazdasági segítséget, nyersanyagot, energiát és készárut kaptunk hosszúlejáratú hitelre a szocialista országoktól. Dolgozó népünk munkáját, helytállását, népgazdaságunk erejét és szilárdságát bizonyítja, hogy 1958-tól kezdve, az imént említett nagy gazdasági feladatok megoldása, s a dolgozók életkörülményeinek további javítása időszakában a baráti országokba irányuló szállítási kötelezettségeinknek, tőkés viszonylatban fizetési kötelezettségeinknek eleget tettünk. A baráti országoktól felvett hosszúlejáratú hitelek jelentős részét, mintegy 40 százalékát, másfél milliárd forint értékben már visszafizettük. Közben Jugoszláviával szemben a békeszerződésben vállalt jóvá- tételi kötelezettségeinknek eleget tettünk, azt is kifizettük. Ilymódon a Magyar Nép- köztársaságnak, mint szolid, megbízható partnernek, növekedett a tekintélye ezekben az években mind a baráti országok, mind a velünk kereskedelmi kapcsolatban álló tőkés érdekeltségek előtt. Külpolitikánk legfőbb törekvése a béke megőrzése Népünk további alkotó munkájában nagy erőt jelent annak tudata, hogy fejlődésünk nemzetközi teltételei is biztosítva vannak — hangsúlyozta a kormány elnöke. Mint mondotta, a külpolitikai helyzet a múlt év október—novemberi állapothoz viszonyítva némiképpen enyhült. A nemzetközi életben természetesen tovább folyik az imperializmus, az agresszió erői és a haladás erői közötti küzdelem. Kormányunk külpolitikája ismert és az nem változik. Ez a külpolitika népünk érdekeinek, vívmányainak, nemzeti függetlenségünk, szocialista rendszerünk vé- delmezéséből indul ki, azt követi, s ugyanakkor méltóak akarunk lenni a népünkre, szocialista országunkra háruló internacionalista kötelezettségeinkhez is. Ennek megfelelően külpolitikánk legfőbb törekvése a béke megőrzése, az emberi haladás ügyének hű szolgálata. Mi valamennyi szocialista országgal együtt valljuk és követjük a békés egymás mellett élés elvét. Ez a politika legjobban megfelel saját népünk és egyben megfelel az emberiség érdekeinek, legjobban szolgálja a társadalmi haladás ügyét is világméretekben. Ebben a szellemben támogatjuk a Szovjetunió javaslatait, amelyek a népek biztonságát, békéjét szolgálják: az atomfegyver kísérletek megszüntetésére, a nyugatberlini kérdés és a német békeszerződés megoldására, az északatlanti szövetség és a varsói szerződés szervezetének országai közötti megnemtámadási szerződés megkötésére, az általános. és teljes leszerelés kiharcolására irányulnak. Külpolitikánk lényeges és változatlan vonása, hogy országunk a legszorosabb sző vétségben és együttműködésben halad a Szovjetunióval, a varsói szerződés szervezetében egyesült országokkal, a szocialista világrendszer valamennyi országával, a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom osztagaival. Változatlanul együtt haladunk külpolitikai lépéseinkben a haladásért küzdő, imperialista ellenes népekkel és országokkal, mindazokkal, akik a béke híveiként küzdenek az imperializmus és az agresszió erői ellen az egész világon, a földkerekség minden országában. Népünk bizakodv^ tekinthet a jövőbe, mert erőit idebent az országban a szocializmus építésére egyesítette és nemzetközileg a szocializmus és a béke szilárd, hatalmas és legyőzhetetlen erőire támaszkodik. Visszavonhatatlanul g-yözött hazánkban a szocialista társadalmi rend rosok, falvak, egy épülő, szépülő ország van. A párt biztos kézzel vezet, a népi hatalom szilárd, az ország nemzetközi tekintélye növekszik. Mindeközött talán a legfontosabb, hogy egy nagy politikai tapasztalatokkal rendelkező, szocialista gondolkodásban megerősödött, összekovácsoló- dott nép tömörült a párt köré, olyan nép, amely erejében bízva munkálkodik a még jobb jövendőért. Nem utolsó vívmány az sem, hogy nálunk új, mindjobban erősödő közösségi szellem alakult ki és a régi, születési, vagyoni és más örökölt előjogok helyett új értékrend aHakult ki az emberek megítélésében. Az embereket ma már nem származásuk vagy valamikori pártállásuk, régi nézeteik, vagy egykori előítéleteik alapján kell megítélni, hiszen megváltozott, fejlődött az egész népj fejlődött gondolkodása és az egyes emberek gondolkodása is. Ma az emberek megítélésében a népi demokratikus rendszerünkhöz való viszonyt* a munkában való helytállást vesszük alapul, hogy valaki akar-e, ’képes-e részt vesz-e a. szocialista építés nagy munkájában, — ez a döntő ez mindennél fontosabb. A szocialista társadalom alapjait lerakva, a szocialista társadalom teljes felépítésének időszakába lépve, áttekintve a küzdelmes éveket és azok tapasztalatait, figyelembe véve, hogy rendszerünk szilárd, népünk politikai egysége erős, úgy véljük, elrendezhetünk és el is kell rendeznünk néhány múltbeli kérdést. Április 4-ig: közkegyelmi rendeletet hajtanak végre Hazánkban a szocialista törvényességet minden tekintetben és teljesen helyreállítottuk, ma rendszerünk ellen büntetlenül senki sem léphet fel, szocialista törvényeinket senki sem sértheti meg büntetlenül, a hatalom oldaláról sem. A Magyar Népköztársaság határozott harcot folytatott eddig is a szocialista vívmányok felfargatására törő. a közrendet fenyegető bűnösökkel szem ben, s eltökélt szándéka, hogy a jövőben is könyörtelenül lesújt hasonló bűncselekmények elkövetőire. Ugyanakkor, emberiességtől áthatva, meg tud bocsátani azoknak, akik a rendszer vagy a közrend ellen vétettek, s lehetőséget kíván adni számukra, hogy becsületes munkával a társadalomba újra beleilleszkedjenek. A kormány ezekből a meggondolásokból kiindulva javaslatot tett az Elnöki Tanácsnak széleskörű, közkegyelmi rendelet kibocsátására. A kegyelem kiterjed a közelmúlt esztendők különböző időszakában elkövetett cselekményekre. Kegyelmet kapnak bizonyos feltételek fennforgása esetén a háborús bűnösök, a személyi kultusz éveiben a hatalommal] visszaélő törvény- sértők, az ellenforradalmi cselekményekben bűnösök és olyanok, akik az elmúlt hat évben követtek el államellenes bűncselekményt. Kegyelmet nyernek azok is, akik az ország területét engedély nélkül hagyták el. Végül kiterjed a kegyelem a köztörvényi bűncselekményt elkövetett személyek különböző csoportjaira is. A kegyelem viszont nem tér jed ki az államellenes cselekmények közül a kémkedést és hazaárulást, a köztör vényi eseték közül a gyilkosságot és gyújtogatást “'követőkre. Nem terjed ki végül az álta* lános közkegyelem a visszaeső bűnösökre.. Ugyanakkor a kegyelmi rendelkezés lehetőséget nyújt arra, hogy az általános kegyelemből kizártak is kérhessenek és nyerhessenek kegyelmet egyéni elbírálás alapján. A szigor és megbocsátás helyén való alkalmazása, állami, társadalmi rendünk feletti köteles őrködés késztetett bennünket arra. óvjunk mindenkit a közkegyelmi rendelet félreértésétől, s gondoljunk azokra is, akik esetleg javíthatatlanoknak bizonyulnának. Ennek megfelelően azok, akik most kegyelmet kapnak, de három éven belül új bűntettet követnek el, azonkívül, hogy új bűntettükért is felelősségre vonják őket, a kegyelmi rendelkezés is hatályát veszti és újból érvénybe lén velük szemben a korábbi cselekményükért kiszabott régebbi büntetés is. Az Elnöki Tanács a kormány által benyújtott közkegyelmi rendeletét helyesléssel fogadta, támogatta és törvényerőre emelte. A törvényerejű rendeletet kihirdetik és április 4-ig, hazánk felszabadulásának napjáig végrehajtják. Ez a kegyelmi rendelkezés megítélésünk szerint időszerű és helyes. Következik rendszerünk erejéből, szocialista humanizmusából, emberiességéből. Helyes, hogy népünk, rendszerünk most, amikor a szocialista társadalom teljés felépítésének időszakába lép, lehetőséget ad azoknak is, — akár itthon vannak, akár kisodródtak az ország határain túlra — akik korábban vétettek ellene, hogy új életet kézd- ve, a múltat eltemetve, a.-becsület útjára térjenek. Találják meg helyüket társadalmunkban a becsületes, dolgozó I milliók között. A nép helyesli a kormány politikáját Kádár elvtárs ezután így folytatta: A Magyar Szocialista Munkáspárt, társadalmunk eszmei és politikai vezető ereje, nyolcadik kongresszusán elemezte társadalmunk helyzetét és kimondta, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezését vég- hezvíve, befejeztük a szocialista társadalom alapjainak lerakását és népünk a szocialista társadalom felépítésének idő-1 szakába lépett. Történelmi mérföldkő ez népünk, nemzetünk fejlődésének útján. Ez a történelmi mérföldkő az elmúlt 6 és fél év, s tovább tekintve a múltba, a felszabadulás óta eltelt 18 küzdelmes, ugyanakkor nagyszerű eredményekben gazdag esztendő harcának győzelmét jelzi. Tizennyolc évvel ezelőtt még a hitlercsatlós horthysta Magyar- ország létezett, a nemzeti megsemmisülés veszélye fenyegetett. Hat és fél évvel ezelőtt a nemzetközi reakció ujjongott, a népi haza ezer sebből vérzett. De népünk .minden vihart kiállott, s a szocializmus zászlaja alatt minden nehézséget leküzdött. Ma él, erős és fejlődik a független, szabad, demokratikus és szocialista Magyar Népköztársaság. Elmondhatjuk, hogy se idebent, se odakint a nagyvilágban nincs olyan erő, amely visszafordíthatná a történelem kerekét: visszavonhatatlanul győzött hazánkban a szocialista társadalmi rend. A 18 évvel ezelőtti romok helyén ma épülő, szépülő váTisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Kedves Elvtársak! Az elmondottakban kívántán kormányunk álláspontját kifejteni néhány kérdésben. Tettem ezt abban a meggyőződésben, hogy az országgyűlés, népünk helyesli, támogatja azt a politikát, amelyet a kormány maga is szolgál. A kormány munkájában eddig is élvezte az országgyűlés, a tanácsok, a néptömegek támogatását. Kérjük a további munkájához is ezt a nélkülözhetetlen segítséget. Ma egységes és összeforrott pártunk, kormányunk, népünk. Meggyőződésünk, hogy elveinkhez, politikánkhoz szilárdan ragaszkodva, egységünket még szorosabbra fűzve, keményen dolgozva biztosan haladunk élőre. Meggyőződésünk, hogy ezen az úton járva újabb és újabb sikereket érünk el, új győzelmeket aratunk a béke, a szocializmus, a dolgozó magyar nép, a haza javára» I Ha a népi haza minden hű fia, leánya szilárd marad, ha j ki-ki a maga hivatásában és helyén állhatatosain, képessége j legjavát adva küzd, alkot, dől* gozik, akkor milliók akaraté» bői, — és nemsokára — teljes* sé válik a nagy mű: felépül a szocialista Magyarország. * Kádár János hosszantartó, nagy tapssal fogadott beszéde után Vass Istvánné javaslatára az országgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette a kormány beszámolóját. Az országgyűlés elnöke ezután bejelentette, hogy a kormány benyújtotta a Népköz- társaság Elnöki Tanácsához ‘az 1963. évi költségvetésre vonatkozó törvényjavaslatot. Javasolta: napolják el az ülést március 25-én délelőtt 10 óráig, hogy az országgyűlés bizottságai a törvényjavaslatot megtárgyalhassák: A képviselők a javaslatot elfogadták. Az országgyűlés március 25-én az 1963. évi költségvetésre vonatkozó törvényjavaslat tárgyalásával folytatja munkáját. j tervet, ezt a minisztériumok általában december 31-ig lebontották vállalatokra. ben és megfelelően történt j jóváhagyása is. A kormány december 13-án jóváhagyta a |
