Dunántúli Napló, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-22 / 68. szám

WAS* 1-0 1983. MÄRCTDS 22. Elveinkhez, politikánkhoz szilárdan ragasz­kodva, egységünket még szorosabbra fűzve, keményen dolgozva biztosan haladunk előre Kádár János elvfárs beszéde Összeült az országgyűlés Az országgyűlés délutáni ta­nácskozását Vass Istvánná nyitotta meg. Bejelentette, hogy 0 Népköztársaság Elnöki Tanácsa megtartotta első ülé­sét és a forradalmi munkás­paraszt kormánynak, valamint a legfelső bíróság elnökének és a legfőbb ügyésznek tisztsé­gében való megerősítése tár­gyában átiratot intézett az országgyűléshez. Az átirato­kat dr. Pesta László jegyző ismertette. Ezután Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány el­nöke emelkedett szólásra. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Kedves Elvtársak f — Mindenekelőtt őszinte kö­szönetét mondok az ország­gyűlésnek a bizalomért, a kormány kinevezésének jóvá­hagyásáért — kezdte beszédét Kádár János. A kormány ösz- szetételében bekövetkezett vál tozásokröl kijelenthetem, hogy a most felmentett elvtársak­kal politikailag mindvégig a legjobb egyetértésben dolgoz­tunk és felmentésüket kizá­rólag a munka gyakorlati kö­vetelményei indokolják. Újon­nan kinevezett' tagjainak munkássága elé e tekintetben is a legjobb várakozással te­kintünk. Mégegyszer megköszönve a kormány iránt kifejezett bi­zalmat, a Minisztertanács vala­mennyi tagja nevében biztosí­tani szeretném a Tisztelt Or­szággyűlést, hogy a munkával A választások eredménye népünk bizalmáról tanúskodik <— További munkánk megítélé­sében nagy jelentőségű az a tény — mondotta —, hogy a febr. 24-i országgyűlési és ta­nácsválasztások népünk szilárd politikai egységét mutatták, a Hazafias Népfront jelöltjeit a választók egyöntetűen támogat­ták. A jelölőgyűléseken a vá­lasztóknak közel fele, kereken 3 400 000 ember vett részt, — a választás sikeréért a különbö­ző bizottságokban több, mint 1 millió ember fáradhatatlanul és lelkesen dolgozott. A kereken 7 100 000 választói joggal rendelkező honfitársunk közül mindössze 200 000 olyan volt, aki nem élt választójogá­val és 75 000 olyan, aki a Ha­zafias Népfront jelöltjei ellen szavazott. Azonban reálisan nézve a választás eredményeit, ezen túlmenően számolnunk kell azzal is, hogy a Hazafias Népfront Jelöltjeit támogató választók között voltak olya­nok is, akiknek bizalmát teljes mértékben még nem bírjuk. Ezek nyilvánvalóan azért sza­vaztak a listákra, hogy úgy­mond, „rosszabb ne legyen”. Minden tapasztalatunk azt bi­zonyítja, hogy a helyes gyakor­lat menetében az eszme holnap meghódítja és magával ragad­ja azokat is, akik ma még in­gadoznak. Ez feladatot ad szá­munkra. A választási eredmények pontos értékelése, a további munka lehetőségeinek felméré­se szempontjából a döntő az, hogy a választók óriási többsége szilárd poli­tikai öntudattal, teljes belső egyetértéssel támogatta a Ha­zafias Népfront célkitűzéseit és jelöltjeit. Elmondhatjuk, hogy az 1963. év február 24-i országgyűlési és tanácsválasztások a párt, a Hazafias Népfront, a rendszer hatalmas politikai győzelmét hozták. Az a mély és szilárd biza­lom, amelyet népünk politi­kánk iránt a választás napján szavazatokban is kifejezésre j juttatott, új erőt ad mindnyá­junknak és új, még erősebb kötelezettség számunkra. Hon-; fitársaink. akik február 24-én szavazatukkal támogatták a Hazafias Népfront jelöltjeit, bizonyosak lehetnek abban, bogy, mind az országgyűlés, mind a kormány, mind a taná­csok megválasztott tagjai tö­rekszenek arra, hogy méltóak legyenek a bizalomra. Kádár János a továbbiakban az országgyűlés, a kormány és a tanácsok feladatáról szólott. Mint mondotta, az országgyű­lés, a kormány feladata, hogy a szocialista társadalom építé­sének céljait jól szolgáló ter­veket dolgozzanak ki. A tör­vényhozás, illetve a kormány­zás vezesse és irányítsa a szo­cialista építő munkát, biztosít­son minden szükséges feltételt ahhoz, hogy a nagy, országépí­tő terveink az életben népünk javára sorra-rendre megvaló­suljanak. A fővárosi, a megyei, a vá­rosi, a kerületi, a járási és a községi tanácsokjjfeladata elő­ször: az országos tervek meg­valósítását szolgálni a maguk területén; másodszor: a helyi kérdéseket felső támogatással és helyi erőkkel megoldani; harmadszor: az emberek min­dennapi személyes ügyes-bajos dolgaival lelkiismeretesen és híven foglalkozni és azokat megoldani.' Magának a& országgyűlésnek a törvényalkotás terén nyil­vánvalóan új feladatai is van­nak a fejlődésnek egy olyan új időszakában, amikor népünk a szocialista társadalom teljes felépítésén dolgozik és álla­munk jellegében a proletáriá- tus diktatúrájából az össznépi állam felé fejlődik. Törekedni kell a szocialista demokrácia további kibonta­koztatására. Társadalmunk erőit, a dolgo­zó tömegeket mindjobban be kell vonni a hatalom gyakor­lásába, az igazgatás és az el­lenőrzés munkájába. Nyilvánvaló, hogy bátrabban lehet és kell alkalmazni és ál­talánosítani választójogi rend­szerünk fejlesztésénél, a kép­viselőválasztásoknál Is azokat a jó tapasztalatokat, amelyeket a tanácsi választásoknál az egyéni választói körzet és az egy helyre több személy jelölé­séből nyertünk. Végül, ennek az országgyűlésnek foglalkozni kell, a megváltozott társadalmi viszonyoknak megfelelően, al­kotmányunk továbbfejlesztésé­vel. f Tovább kell erősítenünk társadal­munk szocialista nemzeti egységét A Minisztertanács elnöke i ezután hangsúlyozta: a Magyar | Népköztársaság kormányának | programját és munkájának főj irányvonalát a Magyar Szocia­lista Munkáspárt VIII. kong­resszusának határozatai, a Ha­zafias Népfront program-nyi­latkozatai adják meg. A szo­cializmus teljes felépítéséért kell dolgoznunk, tovább keli erősítenünk társadalmunk szo­cialista nemzeti egységét, — teljesítenünk és gazdasági cél­jainkkal összhangban túl kell teljesítenünk második ötéves tervünket, amely a nemzeti jö­vedelem 36 százalékos, az ipari termelés 48—50 százalékos, a mezőgazdasági termelés 22—23 százalékos, a fogyasztási alap 22—23 százalékos, az egy főre jutó reáljövedelem 16—17 szá­zalékos növelését tűzi ki célul. Erősítenünk kell mi®den vo­natozásban a Magyar Népköz- társaságot, emelnünk kell a magyar nép műveltségét, anya­gi, kulturális és szociális ellá­tottságának színvonalát. Mindez gyakorlatilag az el­múlt évek politikai fő irány­vonalának egyenes folytatá­sát és továbbfejlesztését je­lenti a fejlődés új követel­ményeinek megfelelően. Belpolitikai helyzetünket meghatározza, fejlődésünket megkönnyíti, hogy hazánkban már nincsenek kfbékíthe.elle­nül ellentétes érdekű osztá­lyok, hogy a közösség és az egyes ember érdeke egybeesik, és hogy a szocialista társada­lom teljes felépítésének célki­tűzésében a munkásosztály esz­méje, a dolgozók forradalmi öntudata, hazafisága és az egyes dolgozók anyagi érde­keltsége találkozik. Politikánk fő támasza a szocializmus zászlaját hordo­zó munkásosztály, a paraszt­ság, az értelmiség, a dolgozó osztályoknak a szocialista társadalom felépítésére léte­sült szövetsége I és célunk a párttagok és pár- tonkívüliek összefogása, a szo­cialista nemzeti egység meg­teremtése.' A kormány belpolitikájában változatlanul a szocialista tör­vényesség megőrzésére és to­vábbi megszilárdítására törek­szik. Az állampolgárok egyen­jogúságából kiindulva, a kor­mány feladatának tartja, hogy a mindenkire egyformán érvé­nyes törvényeket a jövőben is tiszteletben tartsa és minden­kivel betartassa. A Magyar Népköztársaság­ban a szocialista társadalom építésével egyidejűleg annak menetében az osztályellentétek megoldódnak, nemzetiségi, fa­ji, felekezeti megkülönbözte­tés és elnyomás nálunk már ismeretlen. Az állam és a Magyarorszá­gon működő egyházak viszo­nya norrrutiis, szerződésekben szabályozott és évről évre ja­vuló. A tudományos és a val­lásos világnézet természete­sen ellentétes, de az állam biztosítja a szabad vallésgya- korlatot, az egyházak tudomá­sul vészük az állam törvényeit és ezért nem kell, hogy közöl­tünk politikai harc folyjék. A hivők és nem hívők egyaránt a Magyar Népköztársaság ál­lampolgárai, Közös érdekünk, hogy eltüntessük a kizsákmá­nyoló, kapitalista társadalom utolsó maradványait is és fel­építsük a dolgozók szabad, szocialista társadalmát. Folytatjuk harcunkat és dolgozunk azért, hogy a szo­cializmus teljes győzelmet arasson a termelési és társa­dalmi viszonyokban. Hazánk­ban a szocialista termelési vi­szonyok már a népgazdaság valamennyi ágazatában győz­ték. Most a szocialista terme­lési viszonyok megszilárdítá­sa van napirenden. Arra kell törekednünk, hogy a termelés mind több terüle­tén, mielőbb elérjük és túl­haladjuk a munka magasabb termelékenységének megvaló­sításában a legfejlettebb kapi­talista országok szintjét is. Nem kétséges, hogy magasabb rendű társadalmi rendszerünk és népünk felszabadult alkotó erői segítségével történelmileg nem nagyidé alatt elérhetjük, és el is érjük ezt a célunkat is. Senki se higgye azonban azt, hogy a munka magasabb ter­melékenységéért küzdve, tár­sadalmunknak csak a gazda­sági, az anyagi területen, a műszaki fejlesztés területén vannak feladatai. A szocializmus teljes győ­zelméért folytatott harcban elsőrendű és különleges fon­tossága van az ideológiai harcnak, amely maga is visszahat a társadalom anyagi alapjaira. Állhatatosan kell dolgoznunk azért, hogy a szocialista eszme a marxista—leninista tudomá­nyos világnézet még jobban érvényesüljön és teljes mély­ségig hatoljon a közoktatás­ban, a művészetek terén, a kultúrában. Ezt az ideológiai harcot a párt vezeti és irá­nyija. Megvan azonban e harc­ban az államnak is, közintéz­ményeinknek is a legkülönbö­zőbb társadalmi szervezeteink­nek is a maguk feladata. Az ideológiai harc fő és leg­jobb fegyvere a szocialista eszme hirdetése, az érvelés, az érvekkel foflyó meggyőző vita. Teljesen világosnak kell lenni, hegy a szocialista eszmét képviselő emberek ideológiai harca az eszme győzelméért, a hibás nézetek ellen és nem emberek ellen, hanem az em­berekért folyik. Csak az ilyen értelemben felfogott ideológiai harc és marxista—leninista nevelés eredményezheti, hogy a szocializmus építésében ve­lünk már politikailag egyet­értő és velünk együtt dosrozó emberek gondolkodásában melévő téveszméket is leküzd- hessük úgy, hogy a fennálló politikai egyetértés és szövet­ség- közben ne lazuljon, ellen­kezőleg erősödjék, (Folytató» » & gU (Folytatás az 1. oldalról.) ciaiista demokratizmus továb­bi kibontakoztatásán, népi nemzeti egységünk erősítésén. Fogadjuk, hogy mindent meg­teszünk népünk még szebb, boldogabb jövőjének megte­remtéséért, azért, hogy meg­szolgáljuk a bizalmat — mon­dotta többek között. — (Hosz- szantartó taps.) As új Elnöki Tanács Az országgyűlés tagjai ez­után jóváhagyólag tudomásul vették a Népköztársaság El­nöki Tanácsának jelentését az előző országgyűlés utolsó ülés­szaka óta alkotott törvényere­jű rendeletekről és határoza­tokról, majd dr. Pesta László jegyző ismertette az MSZMP Központi Bizottságának, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsa Elnökségének együttes javaslatát a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökére, he­lyettes elnökeire, titkárára és tagjaira. Az országgyűlés az indít­ványt egyhangúlag elfogadta, s a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa elnökévé Dobi Istvánt, helyettes elnökeivé Gáspár Sándort és Kisházi ödönf, tit­kárává Kiss Károlyt, tagjaivá pedig Barcs Sándort, dr. Bartha Tibort, dr, Dési Fri­gyest, dr. Horváth Richárdot, dr. Maros József né t, dr. Mi- hályfi Ernőt, Nánási Lászlót, Nagy Dánielt, Nógrádi Sán­dort, dr. Ortutay Gyulát, dr. Pongrácz Kálmánt,. Rónai Sára dort, dr. Sályi Istvánt, Szako­síts Árpádot, Szobek Andrást, dr. Törő Imrét és Úszta Gyu­lát választotta meg. Megválaszt fák as állandó bizottságokat Ezután került sor az ország- gyűlés állandó bizottságainak megválasztására. A Haizafias Népfront Országos Tanácsa El­nökségének javaslatára az or­szággyűlés tíz állandó bizott­ságot választott. A bizottsá­gok tagjai a következők: Honvédelmi bizottság: Egri Gyula, Gazsó Sándor, Keleti Ferenc, Nagy Richárd, Putno- ki László, Révész Géza, Róka Mihály, Szabó Gusztáv, Szabó József. Ipari bizottság: Balogh László, Blaha Béla, Bondor József, Csetrelkd László, Fabók János, Horváth Ede, Horváth István, Horváth Károlynó, Gácsi Miklós, Kiss Árpád, Pa­taki Mihály, Piacsikó Józsefeié, Szurdi István. Jogi, igazgatási és igazság­ügyi bizottság: Bartha János, Borka Attila, Gond a György, dr. Harrer Ferenc, Kovács Pál, dr. Molnár Erik, Oláh György, Pankovits Józsefeié, <ir. Pong­rácz Kálmán, dr. Prieszol Ol­ga, dr. Tatár Kiss Lajos. Kereskedelmi bizottság: ár. Bognár József, Dénes Sándor. Kollár József, Mokri Pál, Ra- meisl Ferencné, Széli János, Szirmai Jenő, Tóth Jánosné, dr. Udvardi Károlyné. Kulturális bizottság: And­rási Béla, Benke Lajosné, Darabos Iván, Darvas József, Gosztonyi János, Kelen Béla, Mesterházi Lajos, Szabó Pál, Váci Ml'lhály. Külügyi bizottság: Bugár Jánosné, dr. Germanius Gyu­la, Hegyi Gyula, dr. MihtUyíl Ernő, Molnár Ernő, dr. Mó­ricz Virág, Pullai Áipád, Szir­mai István, Vas Witteg Mik­lós. Mezőgazdasági bizottsági dr. Baskay Tóth Bertalan, dr. Erdei Ferenc, Farkas János, Fekszi István, Kókad János­né, Lakatos András, Mészöly Gyula, dr. Molnár Frigyes, Z. Nagy Ferenc, Pál Károly, Sebestyén Gyula, Szabó Já­nos, Tisza József. Szociális és egészségügyi bi­zottság: Balogh Ferenc, Bo- donyi Pálné, Hámer Józsefe Martin János, Mázi József, dr. Pesta László, dr. Pregun AJ- bertné, Sárfi Rózsi, dr. Sáró András, dr. Stank Janka, Tóth Anna. Terv- és költségvetési bi­zottság: Berkes István, dr. Bognár József, Bondor Józsefe dr. Dabrónaiki Gyula, Egri Gyula, dr. Erdei. .Ferenc, Friss István, Gosztonyi János, Inokai János, dr. Katona La­jos, dr. Pesta László, dy. Pongrácz Kálmán, Ragó An­tal. Mentelmi és összeférhetet­lenségi bizottság: Bakó Ágnes, Dóra János, Fegyveres István, Győri Imre, Harmati Sándor, Katona Sándor, Kollár Jó­zsefe Sándor Józsefe Szabó Piroska. — Ezzel az 1963. március 21-re összehívott országgyűlést megalakultalak jelentem ki — mondotta Vass Istvánná, majd szünetet rendelt el. Hivatalos eskütétel A Népköztársaság Elnöki Tanácsa szerda délután tar­tott ülésén Czottner Sándort nehézipari miniszteri, Csergő Jánost kohó- és gépipari mi­niszteri és Kisházi Ödönt mun­kaügyi miniszteri tisztsége alól felmentette, dr. Horgos Gyulát kohó- és gépipari mi­niszterré, dr. Lévárdi Feren­cet nehézipari miniszterré és Veres Józsefet munkaügyi mi­niszterré megválasztotta, Az Elnöki Tanács dr. Szé- nási Gézát a Magyar Népköz- társaság legfőbb ügyészévé megválasztotta, dr. Jáhner Ba­kos Mihályt a Legfelsőbb Bí­róság elnöki tisztsége alól fel­mentette és dr. Szalay Józse­fet a Legfelsőbb Bíróság elnö­kévé megválasztotta. Oczel Já­nost a Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság elnöki tiszt­ségétől felmentette és Varga Györgyöt a Központi Népi El­lenőrzési Bizottság elnökévé megválasztotta. A megválasztott tisztségvi­selők csütörtökön délelőtt Dobi István, az Elnöki Tanács elnö­ke előtt hivatali esküt tettek. Az új mi ni nz tér eh életrajza DR. HORGOS GYÚLA 1920-ban született Egyetemet végzett, gépészmérnök. 1943- tól a csepeli gyárban üzem­mérnökként dolgozott. 1945 óta párttag; 1949-től 1953-ig aspirantúrát végzett, s el­nyerte a műszaki tudományok kandidátusa címet. 1954-től a Csepeli Szerszámgépgyár fő­mérnöke. Ezután az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, majd a Csepel Vas- és Fém­művek műszaki igazgatója lett. 1960-ban kohó- és gépipari miniszterhelyettessé, tavaly pedig a miniszter első helyet­tesévé nevezték ki. DR. LÉVÁRDI FERENC Dr. Lévárdi Ferenc 1919-ben Annavölgy-bányón bányász- családból született. Eszter­gomban-.érettségizett, majd el­végezte a műegyetem soproni bányamérnöki karát és bánya­mérnök» oklevelet szerzett 1944-től 1947-ig a geodéziai és bányaméréstani tanszéken asz- szlsztensi beosztásban dolgo­zott. Ezután a dorogi szénbá­nyáknál bányamérnök! mun­kakörben, később vállalati fő­mérnök, azután trösztigazga­tói munkakörben dolgozott, 1958-ban a nehézipari minisz­ter első helyettesének nevez­ték ki. 1947 óta párttag. VERES JÓZSEF 1906-ban született. Lakatos­ként dolgozott, 1934 óta részt vett a munkásmozgalomban. 1936-tól a párt tagja. A felszabadulás után külön­böző párt-, állami és gazda­sági funkciókat töltött be 1956 novemberétől a XX. kerü­leti pártbizottság első titkára­ként dolgozott, majd 1958 de­cemberében Budapest főváros tanácsa végrehajtó bizottságá­nak elnöke lett. Az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja. igyekszflnk a bizalomra rászol­gálni. A kormány elnöke ezután a kormány álláspontjáról szóik néhány időszerű kérdésben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom