Dunántúli Napló, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-21 / 67. szám

« 1963. MÁRCIUS Zb NAPLÓ WaaCácti, Üzemi fodrászat és kozmetika létesül a Pécsi Sörgyárban Szombatonként a legnagyob a forgalom a Pécsi Fodrász­ipari Vállalat fodrászüzletei­ben, kozmetikájában. Az asz- szonyók idegeskednek, sokszor órákon át várnak, hogy sorra kerüljenek: Érthető, hogy tü­relmetlenek, hiszen legtöbb­jüknek még a szombati bevá­sárlást és takarítást is el kell végezni. Sokan, akik kétmű- szakban dolgoznak, gyakran nem is juthatnak el ilyen hét végi szépítkezésre. Érthető, hogy nagy örömmel, tapssal köszöntötték a sörgyári asszonyok dr. Rugási Endre igazgató nőnapi beszámolóját, amelyben bejelentette, az asz- szonyok második műszakjának megkönnyítésére üzemi koz­metikát és fodrászatot létesí­tenek. A gyár orvosi rendelőjében szombatonként délelőtt 10-től este 6-ig kozmetikus várja a nődolgozókat. A bemutatkozó látogatást már megtették, s a kozmetikus e hét végén már ismerősként kínálja hellyel a vendégeket. Már dolgoznak egy fodrászatnak szánt helyi­ség átalakításán, amely re­mélhetőleg rövidesen elkészül, mert március 30-tól hetente kétszer, rendszeresen dolgozik majd fodrász az üzemben. Dr. Rugási Endre igazgató elmondotta, hogy a Ruhaipari Vállalattal történt megbeszé­lés eredményeként egyízben már hoztak is ki az üzembe megvételre kínált ruhaanyago­kat, amelyből már az első al­kalommal négyen rendeltek ruhát. A mértékvétel a hely­színen történt, s a vállalat két alkalommal próbálni is az üzembe hozza a ruhát, nem kell várakozni, utána járni. Harmadszorra már a teljesen kész öltönyt, ruhát vagy fe­hérneműt viheti haza a dol­gozó. Nagy előny, hogy a ruha- varratást fizetési kedvezmé­nyekkel is könnyítik. A másik megállapodás a Pé­csi Cipész KTSZ javítórészle­gével született A tervek sze­rint meghatározott napokon az üzemben gyűjtik össze a talpalásra, javításra váró ci­pőket, amelyeket aztán telje­sen készen kijavítva juttat vissza a ktsz a gyárba. Csaknem 100 asszonyt érint ez a nagyszerű kezdeménye­zés. Csaknem 100 asszony ta­karít meg ily módon sok időt azzal, hogy ezentúl nem kell a fodrásznál, kozmetikusnál, ruhavarratásnál órákat vára­kozni, értékes órákat elveszí­teni. Nagyszerűnek Ígérkezik ez az üzemi összkomfort, a sörgyári jó példa követésre vár. Szégyen nélkül. Tengerkék, cseresznyepiros is baracksárga a tavaszi divatszínek között A Széchenyi téri Elegancia női ruhaboltba már megérkez­tek az első tavaszi divatújdon­ságok. Az öltözködési Tanács tájékoztatója és az első szövet- ruhák, kiskosztümök szerint, az idén az egyenesvonalú ru­hák lesznek divatosak. Köny- nyedén követik a test formáit, nem feszülnek testhez, de nem is túlságosan bővek. A tavaszi divatbari a kockás szövetek uralkodnak. Biztosan sikert aratnak a fekete-fehér szövöttmintás tavaszi kabá­tok és az egyenesvonalú, csí­pőre ejtett zsebes, műszálas szövetből készült kockás és spriccelt szövetruha-modellek is. A ruhákat, kabátokat kis zseb, nagy gomb és paszpólt díszíti. A kosztümök egészen rövid kabáttal, ugyancsak nagy gombdíszítéssel készültek. A tavaly hiánycikknek szá­mító szövött nylon kabátokból háromféle kék, fekete és piros színűéfc érkeztek. Az idén vál­tozatlanul divatosak a rövid műbőrkabátok, amelyek fehér és pasztell színekben kapha­tók. A pliszérozott aljak mellett sima, egyenes szabású alj is kapható gyűrhctetlen anyag­ból, A ruhák nem hosszúak, de enyhén takarják a térdet. Míg tavaly főként a pasztell színek uralkodtak, az idei ta­vaszi divatban az élesebb ak- varell, a tengerkék, emeród zöld, cseresznyepiros, barack­sárga színek is helyet kapnak. A tavaszra készült táskák hosszúra nyújtott formájúak, főként könnyen mosható sima és raffia nyomású bőrből. A bőrrel kombinált anyag és mű­anyag táskák jellegzetes or­vosi táska formában készül­nek. Néhány szó a szőrmeápolásról Különösen nagy divat volt a ] szőrmegallér, kucsma, bunda, Ír- ! hakabát az idei télen, amely egy Időre ismét a szekrénybe kerül. Szőrmeholmik meglehetősen sok pénzbe kerülnek, ezért érdemes gondot fordítani rendbentartásuk- ra, tárolásukra. Hágen József, a Pécsi Minőségi ; Ruházati KTSZ szűcs-részlegének vezetője elmondotta, hogy a köny- nyen piszkolódó fehér szőrméket házilag leginkább benzines liszttel, lehet tisztítani. Természetesen ez j a benzin robbanásveszélye miatt j rendkívül körülményes. Ha valaki megrázott a bundában, nem szabad kefélgetni, leghelyesebb, ha vise­lője magán tartva rázza ki belőle a vizet. Ha testen szárad, kevésbé kell a deformálódástól tartani. Az irhabunda tisztítása szakem­ber számára is rendkívül komoly Amit a tavaszi szeplosodesrol tudni kell A száraz, szeles tavaszi Idő rendkívül kiszárítja, tönkreteszi a bőrt, s az első tavaszi napsütés kicsalja a szeplőket is. Megkeres­tük Ferka Magdolnát, a Pécsi Fodrászipari Vállalat Kossuth La jós utcai kozmetikájának dolgo­zóját, mit kell tudni a tavaszi arcápolásról, mi a legfontosabb tennivaló? — Mivel a tavaszi levegő a tél folyamán a bőrbe rakódott szeny- nyeződéseket szinte bcszárítja a bőrbe, legfontosabb, még a tar tós napsütés megjelenése előtt kozmetikushoz menni, kitisztíttat- ni. Gondot kell fordítani a rend szeres krémezésre, mert ez az időjárás nagyon igénybeveszi, ki- cserzi az arcbőrt. A szeplősödés ellen már most el kell kezdeni a fehérítő krémek használatát, ami a panaszokat nagymértékben csökkenti. Ajánlatos előtte ta­nácsot kérni a kozmetikustól, mert a helytelen használat ko­moly bajokat okozhat. A fehé­rítő krémre nagyon sok bőr ér­zékeny, gyulladást okoz, kelle­metlenül viszket tőle a bőr. Ügyelni kell arra, hogy a szem környékére, a szembe és a száj­ba közvetlenül ne kerülhessen belőle. A szem körül nincsenek zsírpárnák, s a szárító hatású krém erős ráncosodást hozhat lét­re. A fehérítő krémet csak éjszaka szabad használni, mert a fényre, napsütésre érzékeny, és súlyos gívulladást idézhet elő. Nappal fényvédő zsíros krémet, vagy r*edig különleges, erre a célra készült fénvvedő midért, használ­janak, amely a kozmetikában és a drogériákban egyaránt kapha­tó. Szép hosszú, szürke épület | a bajai Tanítóképző. Az igaz- j gatói irodában piros plüsfote- lek. öblösek, magastámlájúak, puha rugózásúak. Egyikben ül Ignácz Mária, a komlói cigány­lány. Pedagógus lesz. Kék kö­peny van rajta, egyszerű, fi­nom ing. Iveit magas homloka van, barna haja. Ha beszél, két kis egymástól elálló fogához dugja nyelve hegyét. A cipő­jét nézve rakosgatja össze első mondatait: — Egyszer már volt nálam újságíró, de én elszaladtam, megszöktem. 1943-ban született, Zobákon. Apját nem ismerte. Kislány korában tárgyalásra vitték. Ott állt egy magps, erős férfi és arra mondták: „Az apád!' Nem érzett semmit. Az ember különben is tagadott. Mit ki nem talál ez a piszkos cigány k. .. őrá. Nahát! A putriban füst volt és az anyja sokszor az ölébe húzta. Zobákon magas fák őrködtek a dombokon, susogó levelű fák. — Most nem kell megszök­nie — csillapítom — egy leen­dő pedagógusnak meg kell szoknia a reflektorfényt. — Félek — húzza össze sze­mét — nagyon félek. Nem is tudom, mi lesz akkor, ha o gyerekek nem engedelmesked­nek majd az első órán. Csak azért lenne, mert első éves va­gyok? ... Lehet. Jövőre már megyek szakmai gyakorlatra. — Tudják magáról itt, hogy cigány? — Nem. Azaz, csak sejtik. Tudja, volt egy barátnőm. Kérdezte és én megmondtam. Azóta elhidegült. * Négy kilométert kellett gya­logolnia az iskolába. Néha nem ment, mert a rossz kis cipőbe befolyt a sár, a hóié. Négyes eredménnyel végezte el az ál­talános iskolát. Marosi Gézáné volt az osztályfőnöke. És má­sodik édesanyja. Beíratta gim­náziumba és ott minden hó­napban a komlói tanácstól 359 forintot kapott. * — És a többiek rendesek? A tanulótársak? Bólint. — Mi lenne, ha ide beállí­tana az édesanyja? Megrebben. — Mindig mondom neki. hogy ne járjon már olyan ci­gány osan. De ő még putriba la­kik. Nem tud sem írni, sem olvasni. Eleinte nem is szeret­te, hogy tanul&k. Éppen úgy, mint a rokonaim. Látom, ér­zem a pillantásukról, hogy megvetnek, amiért én kisza­kadtam. * A gimnázium után a komlói tanács ösztöndíjat adott Ignácz Máriának, hogy tanítóképzőbe mehessen. Havonta 500 forin­tot. Ha kell neki ruha, adnak pénzt. Most is kétezer forintot juttatott Marosi Gézáékhoz, a nevelőszülőkhöz a tanács, ab­ból állították össze a ,.tavaszi kompiét". Ha eljön az idő és végez, visszamegy Komlóra és ott tanít. * ■— Volt nálunk szintén Ba­ranyából egy másik cigány kis­lány — mondja később Kecs­kés igazgató. — Horváth Fran­ciska. Nagyon igyekezett. Csak hát nem könnyű kint az élet­ben helytállni. Előítéletek. Mesélte, egyszer a gyerekek játszottak. Azt kiáltja az egyik: ,bálunk a Franciska tanár né­ni lakik, mert ő is cigány". Franciska pedig kiszaladt az osztályból. „Nehéz a cigány tanár dolga” — sóhajtozott. Persze nem mindegyik ilyen. Volt egy fiú is nálunk. Az ami­kor elment egyik faluba, vitte szekéren ez egész családját. A falu vezetősége a határban várta az új tanítót. Amikor meglátták, elsomfordáltak, csak a párttitkár maradt ott. Ignácz Mária pedig különösen félénk természetű. * — Hányszor tud hazamenni a tanév alatt? — Én Marcsiikhoz megyek szünidőben. De azért megláto­gatom az édesanyámat is. Majd ha végzek, akkor veszek neki sok szép holmit. — Miért lesz tanító? Miért éppen ezt a pályát választotta? — Mert így elfelejthetem, honnan jöttem. — Nem szívesen tanítaná a cigányokat? — Nem. Még Komlóról is elmennék, csak hát ők adták az ösztöndíjat és én igazán há­lás vagyok érte. Nélkülük nem is tudom... Sokat gondolkodom azon is, férjhez menjek-e egyáltalán, Húsz éves vagyok, de... Ki tudja, nem hánytorgatná-e fel a férjem később, hogy én... Mert az emberek hivatalosan jók. Úgy érzik, támogatni kell bennünket. Nem is panaszkod­hatok, hiszen velem annyi jót tettek. De csak hivatalosan. Mint tanács, mint KISZ, mint pártszervezet. Amikor azonban egyénileg kell állást foglalni71 Tudom, mit akar mondani... hogy Baranyában sok helyen élnek, rendesen dolgoznak, szép házakban laknak. De ha tudná közelebbiőll Lecsipeget­nek a bérükből, ha lehet elbo­csátják őket, lenézik... — Talán éppen ezért kellene tanítani a cigányokat. Maga pedagógus lesz... Mi lenne, ha inkább úgy fogná fel, hogy büszke származására?... Mosoly fut végig arcán, ta* gadólag rázza a fejét. * Már a Szigeten dülöngél ve­lünk az autóbusz. A Dunán fe­hér tarajos jégtáblák úsznak. Nehéz dolga van a víznek, de majd úrrá lesz rajta, elfuva­rozza az utolsó jégszigetet is. Ignácz Máriának sem lesz könnyű az élete, mégis s ha­sonlíthatatlanul szebb, mint édesanyjának. Ha mi, itt Pé­csett és Baján, meg Komlón és ki tudja hány helyen jobbak leszünk hozzájuk! SZÜTS ISTVÁN Tömegmozgalom a bányabeli balesetek feladatot jelent, nem ajánlatos ve­le házilag kísérletezni. A nemcs- prémeket is speciális vegyszerek­kel tisztítják, amelyhez magán személy nem juthat, mert a vele való bánás komoly szakértelmet igényel. Ha kicsit enyhül az idő, szekrénybe kerülnek a szőrmék, ismét fenyegeti őket a molyrágás veszélye. A ktsz egészen csekély összegért egész nyárra vállalja a szőrmék tárolását, kezelését, moly- talanítását. Az elmúlt nyáron is mintegy ezer bundát hoztak a ktsz- hez, molykár elleni megőrzésre. A prémeket kéthetenként portala- nítják, ellenőrzik, ápolják, nem eshetik baja. Mert ha a nerc, mó­kus vagy perzsa szőrmék moly­rágta, már egyáltalán nem vagy csak igen drágán tudják megjaví- j tani. Háztartási tanácsok A téli nedvességtől a lakásban Deuészfoltok képződhetnek a fe- i lérneműn stb. A~ penészfoltot az Igyneműből eltávolíthatjuk a kö­vetkező keverékkel: 100 gramm tíz, 10 gramm ammónia és 7 »ramm konyhasó. A foltokat jól iörzsöljük be a keverékkel, s utá- la lehetőleg szabad levegőn, na- Don szárítsuk. * Megkönnyíthetjük a rézedények Eéosresítését, ha langyos mosó po­ros vízbe áztatjuk őket. Rövid idő múlva eltűnik róluk a feketeség és csak száraz ruhával kell kifénye­síteni őket. Ily módon sok időt és fáradságot takaríthatunk meg. * A már használhatatlan gumi- | palackot nem kell eldobni, jó szol­gálatot tehet padlótisztításnál vagy , súrolásnál mint térdvédő, vagy ré- ! gi gyapjú szövetmaradékkal ki- 1 tömjük* I így mindig fényes marad a cipő Megkérdeztük Hering Józsefet, a Kossuth Cipész KTSZ üzletvezető­jét, mire kell leginkább ügyelni a cipőápolásnál. — A nedves bőrrel, átvizesedett cipővel nagyon csínyján kell bán­ni. A bőr szobahőmérsékletnél na­gyobb meleget nem visel el káro­sodás nélkül, ezért ne is igyekez­zünk a sütőbe téve vagy kályhá­hoz támasztva hirtelen megszárí­tani. Ha valaki teheti, leghelye­sebb, ha két pár cipőt váltogatva hord, úgy hogy a nedves lábbeli mindig legalább egy napig szik­kadhasson. Ha teljesen megszá­radt és a bőrön fehér foltok ma­radnak vissza, előbb benzinnél le kell tisztítani, csak utána szabad pasztával bekenni. Ajánlatos a Bagarol használata, mert a bőrt táplálja, s ha fakó, színét feljavít­ja, élénkíti. Nedves cipőt sohasem szabad cipőpasztával bekenni, mert tapadóssá válik, nem lehet kifényesíteni. Gyakran láthatunk nagy gonddal, igen szépre fénye­sített cipőket Az ilyen, úgynevezett magas­fényt a következőképpen érhetjük el: A teljesen száraz, cipőpasztá­val bekent cipőt ecetes vízzel folton ként kell fényesíteni, úgy ahogy az asztalos politúroz. így lassan­ként az egész bőrfelület élénk fé­nyű lesz. Aki sokat gyalogol sár- ban, helyes, ha nemcsak a cipő felső része, de a cipőtalpra is gon­dot fordít. Fimisszel bekenve a cipő talpa nehezen engedi át a vi­zet. A KISZ Központi Bizottsága és a Nehézipari Minisztérium felhívással fordult a bányá­szatban dolgozó fiatalokhoz, hogy ebben az esztendőben javítsák és fokozzák a baieset- megelőző tevékenységet az iparág egész területén. A (felhívásban megállapít­ják, hogy az elmúlt években a termelés és a műszaki fejlesz­tés terén jelentősek az ered­mények. Ezek az eredmények a megye bányaüzemeiben meg­haladják az országos átlagot. Bizonyíték erre, hagy a kor­szerű vágatibiztosítás aránya a megye területén lévő bánya­üzemekben meghaladja a 80 százalékot. Ezáltal lényegesen javultak a szállítási, szellőz- tetési és bányaköz’.ekedési kö­rülmények- A rakodógépek ál­talános alkalmazáséval, a Die­sel-mozdony és akkumulátoros villanymozdony-szállítás beve­zetésével. széleskörű alkalma­zásával, a munkahelyi folya­matos szállítóberendezések bő Vitáséval jelentős mértékben csökkent a fizikai munka ará­nya a rakodás és szállítás te­rületén. Azokban a fejtések­ben, ahol a dőlésviszonyak le­hetővé teszik, korszerű acél­biztosító szerkezeteket alkal­maznak, új korszerű fejtés-í módokat, jövesztőgépeket hasz­nálnak. Mindezek ellenére nem ja­vultak' a megye bányáiban a baleseti viszonyok, aránytalan rág keletkezett a műszaki fej­lesztés és a balesetek számai között. Különösen az'omlásból, szál­lításból és a tárgyak esésé­ből származó balesetek szá­ma magas, ami azt bizonyít­ja, hogy kellő körültekintés, óvatosság mellett a ballese- tek jórészt megelőzhetők lennének. Az elmúlt évben a megye te­rületén a három napon túl gyógyuló baleseti gyakorisági mutató 73,6 volt, magasabb, mint az országos átlag. A sú­lyossági mutató, azaz az egy balesetre kieső műszakok szá­mege’ozesere ma 1962-ben 16,7 volt A KISZ Központi Bizottsá­ga és a Nehézipari Miniszté­rium felhívása nyomán a Ke­rületi Bányaműszaki Felügye­lőség. valamint a KISZ Bara­nya megyei bizottsága a fel­hívás alapján balesetelhárítás* versenyt szerveztek. A cél a balesetelhárítási munka tömeg mozgalommá tétele, a bánya­üzemi balesetek számának lé­nyeges csökkentése. A KISZ megyei bizottsága, a városi, nagyüzemi KISZ bizottságok, üzemi KISZ alapszervezetek nagy figyel­met fordítanak a balesetel­hárítási verseny szervezésé­re* A balesetelhárítási verseny­be megyénk bányász KISZ szervezetei tröszti, vállalati szinten neveztek be. A ne­vezésekkel egyidőben az üze­mek párt-, gazdasági-, szak­szervezeti vezetőivel, az Or­szágos Bányaműszaki Felügye­lőség megbízót taival megkezd­ték a KISZ szervezetek bal­eset megelőzési terveinek ki­alakítását. A baleset megelő­zési tervek tartalmazzák a KISZ szervezetek balesetelhá­rítási propaganda munkáját, a szakma jobb elsajátítására indított különböző tanfolya­mokat. a baleseti járőrök te­vékenységét, a fiatal műsza­kiak műszakfejlesztési és bal­esetelhárítási munkáját. A KISZ szervezetek » baleset*» megelőzési munkát az üzemek gazdasági és szakszervezett vezetőivel, a Bányaműszaki Felügyelőség megbízottai val közösen végzik. A baleseti hely zetet az üzemekben havonta, a nagyüzemi bizottságoknál, a megyei KISZ bizottságnál ne­gyedévenként értékelik és an­nak alapján hoznak intézke­déseket a verseny továbbfej­lesztésére. A megye bányaüzemeinek vezetői nagy fontosságot tu­la jdonitanak a verseny sike­res szervezésének. Mi sem bi­zonyltja ezt jobban, mint hogy a Komlói Szénbányásza­ti Tröszt vezetői, országos he­lyezés elérése esetén a NIM jutalma mellett, amely 70 000, 50 000 és 30 000. forint. 60 000 forint jutalmat bizto­sít a balesetelhárítási ver­senyben legjobb eredményt elérő három üzem KISZ fia­taljai részére. Leértékelt méterárn vásár AJÁNLATUNK* Karton mosó 31,10 helyett *1,50 Karton mosó 34,50 helyett 24,— Karton mosó 36,— helyett 26,50 Grönland, matlasszé 75,— helyett 45,— Gyapjú georgette (sötétkék 240,— helyett 120,— Pijama flanell 33,— helyett 25,— Külön felhívjuk a figyelmet a fehér gifon áruféleségek­re, ára 22,— forint. PÉCSI RUHÁZATI BOLT VALLALAT 19. SZ. BOLTJA. Kossuth Lajos u. 62,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom