Dunántúli Napló, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-19 / 65. szám

*

MA&CIUS IS.

NAPLÓ

Fagykár a szőlőkben

Kései metszéssel csökkenthetjük a terméskiesést

Kaptái- szerint elérkezett a szőlő metszésének ideje, s közismert, hogy a metszés döntő hatású lehet a szőlő terméshozamára, Más évékben, a szőlő átterelésére kedvező telek után a metszés nem okoz különösebb gondot a gyakorlati szakembereknek. Az idei erős té! azonban nagyon kedvezőtlen volt a szőlőre, s na- I gyón is meg kell fontolni, j hogy !

mikor és milyen módon

n’.e.sszük meg szőlőinket.

A tartós és időnként száraz hideg, komoly . károkat okozott a szőlőben. A téli hideg nagyságát mutatja, hogy több évtizedes fák törzse hosszában megrepedt az erős fagy következtében. A fagykár nagysága helyenként változó. Tolna megye homokos területein például még a hótakaró alatti rügyek jelentős része is elpusztult, más helyeken a hó alatt a rügyek épen maradtak.

A szőlő, mint melegkedvelő nöt-énv csak egy bizonyos határig tud ellenállni károsodás nélkül a hidegnek. Tartós, hosszú hideg vagy makacs ólmáé-eső esetén előbb a szőlői érzékeny részei — sorrendben legelőször a rügyek fagynak el, j majd a fagykár átterjed a* 1 vesszőre is. Legnagyobb a kár, j mikor maga a tőke is elíagy. i A pusztulást tulajdonképpen, bármilyen furcsán hangzik is, a kiszáradás okozza. Az erős fagy hatására a növény számára szükséges víz kifagy és ennek következtéiben a növény kiszárad, elpusztul.

A fagy okozta pusztulás mértékéről tulajdonképpen már most, a növény nyugalmi állapotában is tájékozódhatunk. ha a rügyeket éles késsel átvágjuk, nyertkor vagy art látjuk, hogy csak p főrügy pusztult el s a mellék- rügyek épeit, vagy megállapítjuk. hogy a mellékrügyek is elpusztultak. A helyzet Ked- * vezőbb. ha a mellékrügy él, mert ennek rendeltetése, .hogy ha a főrügy elpusztult átvegye annak szerepét. Ha a mellékrügy ép maradt, a szőlő még kihajt és termést is hoz. Több felé tapasztaltuk azonban az idei tél után. hogy a nagy hidegnek a mellékrügyek is áldozatul estek.

Teli fagykárt gaenvedett szőlőkben azonban helyesebb a metszés idejét későbbi időpontban meghatározni. Meg kell várni azt az állapotot, mikor a rügyek duzzadásából pontosan megállapítható, hogy melyek nem fagytak elKésőbbi metszéssel

a rügyfaikadást is késleltetni tudjuk 5—10 nappal, 6 ez nagyon előnyös különösen akkor

ha kései fagyokkal számolhatunk.

A fagysújtott szőlők metszését nagy gonddal keil elvégezni, úgy, hogy lehetőleg annyi füigyet haggyunk, ameny nyivel a termés biztosítható. Ez a rügyszám a mai viszonyaink között hektáronként 80 000—100 000 .rügy,- ami ka- tasztráíis holdanként 47 000— 55 000 rügynek felel meg. Egy tőkét — fajtától függően és a tőke erősségéhez mérten — 14—16 rüggyel terhelhetünk. A metszésnél art is figyelembe kell venni, hogy szőlő fajtától függően, a rügyek 10—30 ■százaléka meddőrügy. Ahány százalék adott esetben a meddőrügy. annyival több rügyet kell metszéskor meghagyni.

Nehéz előre megjósolni, hogyan alakul a tavaszi időjárás, az mindenesetre tény, hogy ilyen hosszú és erős tél után óriási hideg légtömegeknek kell felmélegedniök. Ez nem mindig megy végbe úgy. hogy itt vagy ott fagyicárt ne okozzon. A kései fagyokat okozhatja a hőki sugárzás is, amikor a talaj hővesztesége következtében, a talajmenti lég- rétegek olyan mértékben lehűlnek, hogy a fiatal, érzékeny növényzet elfagy- A szőlő ak- 1

kor is fagykárt szenvedhet, ha a hideg átvonuló, vagyis amikor alacsony hőmérsékletű lég ' tömegeket szállít a szél.

A metszés idejének kitolódása a vegetációs idő rövidí- : tésével jár. ami különösen ' hosszabb tenyészidejű fajták- ; nál a növény fejlődésére néz- ! ve nem "előnyös. Minden körülményt mérlegelve mégis azt i javasoljuk, hogy a fagykárt i szenvedett szőlőkben feltétle- 1 nül

várjunk a metszéssel

addig, míg láthatóvá válik, hogy melyek az épen maradt rügyek amelyekből termést várhatunk. Ha a vessző magasabb részén van csak ép rügy és art kell meghagyni, akkor vigyázni kell arra, hogy a felsőbb rügy ne gátolja az esetleges alsóbb, rügyek kihajlását. Ennek elkerülése végett a metszésnél hagyott hosz- szabb vesszőt tanácsos vízszintesen kikötni.

Ha az idei metszésnél betart juk ezeket a szempontokat a téli fagykár okozta kiesést lényegesen csökkenthetjük.

Kurucsai József.

a Mecsek vidéki Állama Pincegazdaság igazgatója

Tegnap délelőtt Pécsett, s fegyveres erők klubjában értekezletet tartottak az üzemek, vállalatok, intézmények és szövetkezetek , tűzrendészet! helyzetéről. A beszámolót Koste! eczfky Sándor tűzoltó őrnagy, megyed tűzrendészet! osztályparancsnok tartotta- — Elmondotta, hogy egv év alatt 52 százalékkal nőtt az ipari tűzesetek száma. Tavaly 96- szor ütött ki tűz, az elégett termékek és berendezések ára 180 ezer forint volt.

Az intézmények kevesebb- szer borultak lángokba tavaly, mint tavalyelőtt, de a 30 tűzA siklósi Magyar-Bolgár Testvériség Termelőszövetkezet harkányi kertészeiében, megkezdték a paradicsompalánták kiültetését a melegágyakba, A tíz ágy primőr parade csőmből több mint 300 000 forintos bevételre számítanak. Hét ágyban már kapálják a paprikát. Ágyanként 5—6 ezer primőr paprikát szándékoznak eladni. A napokban érkezik a kertészetbe ezer melegyágyi ablak és ezekből húsz 25 méteres hollandi melegágyat állítanak össze. A képen Vanyut Sándorné és Orbán Ferencné a paprikát kapálja.

Emlékezés a Magyar Tanácsköztársaságra a rádióban

A Magyar Tanácsiköztársaság Idikááltásáíiaik évfordulója alkalmából március 20-án, szerdán 16.05 órai kezdettel „Kilencszáz és tizenkilenc volt” címmel a Kossuth rádió emlékműsort sugároz. Március 21-én, csütörtökön 17-45 óraikor ugyancsak a Kossuth rádióban Tiszay Andor „Időben tőle egyre távolabb, létekben hozzá egyre közelebb...” című összeállítása hangzik el.

I eset több mint 202 ezer forint

I értékű berendezést tett tönkre. Ebből megállapítható, hogy nem kielégítő az objektumok és intézmények berendezése és kiépítése, magukban rejtik a tűz keletkezésének és terjedésének okát. Ezért anna kérte az előadó a megjelenteket, hogy már az építkezéskor tart sák be a szabályokat, s engedély nélkül ne építkezzenek, mint azt az orvostudományi egyetem, a hőerőmű, a bőrgyár és a szigetvári konzervgyár tette.

Az osztályparancsnok felhív ta a figyelmet arra. hogy az elektromos berendezéseket sza bályosan helyezzék el és kezeljék, mert tavaly 21-szer okoztak tüzet a szabálytalan elektromos berendezések, csak úgy, mint a rosszul épített ■kémények. A füstelvezetőik miatt 25-ször keletkezett tűz a megyében, a szabálytalan hegesztés miatt pedig 16-szor.

A beszámoló végén az Országos Tűzrendészet! Parancsnokság nevében négy igazgató kapott elismerő oklevelet, — nyolcán pedig a megyei tűzrendészed parancsnokságtól pénzjutalomban részesültek.

A beszámolót ráta követte, melyen értékes, hasznosítható javaslatok hangzottak elífityam &z&k

A Baranya megyei Rendőrfőkapitányságon külön csoport foglalkozik a nyomkövető, tárgy- és' szarnélykiválasztó kutyák idomításávai. Legkevesebb fél évi komoly és fáradságos idomító munkával nevelnek a játékos kölyökkutyákból legyelmezett, megbízható nyomozókutyákat.

Nem is gondolná az ember, mi mindent kell tudnia tgy nyomozőkutyúnafc Le©I

Az iparban nőtt, az intézményekben csökkent a tűzesetek száma

Húszéves

a Dunántúli Tudományos Intézet

Sokoldalú tudományos kutatás a jubileumi év programja

A Magyar Tudományos Aka- [ démia Dunántúli Tudományos | Intézetében, amely az idén ünnepli. fennállásának 20. évfordulóját, számos neves kutató tevékenykedik. Az Intézet tervét. az 1963-ra vonatkozót és a távlatit, egyaránt, jóváhagyta az Akadémia elnöksége. Ennek részleteiről dr. Szabó Pál Zoltán kandidátus, az Intézet igazgatója, a következőket mondotta:

Földrajz

— A Dunántúli Tudományos Intézet 1963. évi munkaterve három csoportra tagozódik. Az elsőhöz tartoznak a földrajzi és a vele kapcsolatos tudományos kutatások. Közülük is legfontosabbak a távlati kutatási feladatok. Első helyein áll Délkelet-Dunántúl éghajlatának, főleg helyi és mikroklímájának a kutatása, külö- j nos tekintettel a mezőgazda- sági termelésre. Ebben a témakörben a megyei tanács mezőgazdasági osztályával együttműködve igyekszünk eredmé[ nyékét elérni. A második té- I ma szerinti kutatás a karsztvizekre irányul. Ebben az évben befejeződik a Mecsek és a Villányi hegység karsztos problémáinak a feltárása. Még ebben az évben áttérünk a keszthelyi hegység karsztvizeinek kutatására is. Csak a következő évben kerülhet sor a Bakony és a többi karsztos vidék felkutatására. A harmadik távlati tervezésünk Magyar- ország kőszénbányászatának és a kőszéntermelés területi el- j helyezkedésének, valamint a szénigényes iparágak telepítésének a kérdéseire irányul. Valószínű, hogy ebben az évben kiadásra kerül a mecseki szénmedencére vonatkozó kutatási anyag kéziratban 14 íves anyaga.

Az Intézet többi témája is a távlati tervfeladatok célkitűzéseinek felel meg.

Történelem

Figyelmet érdemel a történészek munkája is. A hagyományos történetírással ellentétben, munkatársaink a közelmúlttal foglalkoznak. 1963-ban tovább halad az észak-dunántúli kőszénbányászatra vonatkozó adatok gyűjtése. Ez azonban kiterjed tulajdonképpen az egész Dunántúlra, elsősorban az összes bányászati nyers anyagkutatás történeti fejlődésére. Ezáltal igyekszünk segítséget nyújtani a mai bányászati nyersanyagkutatás ütemezésének megszervezéséhez Továbbá 1945. és 1965. között vizsgáljuk az ipar fejlesztésének politikáját Dunántúlra vonatkozóan. Ebből 1963-ban Somogy megyére terjedően befejezzük az adatgyűjtést. Reméljük, hogy ez a tevékenységünk iránymutató lesz a harmadik 5 éves terv iparpolitikájának kialakításához is. Történészeink a parasztság múltjának a feltárásával is behatóan foglalkoznak. Somogy megyében a Tanácsköztársaság történeti gyökereit vizsgáljuk a parasztság életében és ugyancsak a mezőgazdasági munkások helyzetét a Horthy-korszakban. A termelőeszközök vizsgálata a Dunántúl keleti felére szorítkozik. Különösen a paraszti üzemgazdálkodás fejlődése világítja meg érdekesen a társadalom történettudományi vonatkozásait.

Néprajz

Néprajzi téren az Intézet bekapcsolódott az Országos Néprajzi. Atlasz anyagának az ösz- szeállításába. Tovább folytatjuk az ártéri gazdálkodás vizsgálatát, 1963-ban elkészül a „Sárköz gazdálkodása” című monográfia.

Külső munkatársaink szintén jelentős kutatásokat végeznek a már említetteken kívül is. így többek között vizsgálják a bányamunkásság életének alakulását a Tanácsköztársaságtól napjainkig. Ezen a nagy területen az Idén ádat- gyűjtést végeznek. Igen érdekes, hogy miképpen fejlődött Baranya népegészségügye a felszabadulás óta. Ennek a felkutatását 1965-re fejezi be egy külső munkatársunk. Ugyancsak ebben az évben fejeződik be az a munka, amelypók alapján más kutatókkal együtt elkészítjük a Kisgazdapárt p$- rasztpolitikájának történeti kritikáját is.

első és legfontosabb az abszolút fegyelem. A kutya egy mozdulatból, tekintetből is ért, kúszik, ugrik, ugat vagy lapul úgy, ahogy a gazdája parancsolja. Bármelyik otthonosan mozog a létrán, a gerendán, nincs téxiszonya, keresztül ugorja a i kerítést, na kell kiugrik az ablakon, tűz, fegyver-lövés nem riasztja vissza. A végsőkig tűri a fájdalmat, s ha egyszer megfogott valamit, inkább bele- döglik, de nem ereszti-ét. Eldobott étéihez nem nyúl, s ha idegen kínálja, nem fogad el semmit. A bűnügyi technikai csoportnál még egy kis nyu- lat is tartanak, azzal szoktatják a kutyákat az állatok iránti közömbösségre.

— Ez nagyon fontos dolog — mondták a kutyavezetők —, hiszen ml lenne, ha munka közben egy nyúl vagy egy csirke bukkana fel, s a kutyák otthagyva a nyomot, a kisállatok után iramodnának.

Több mint húsz meghatározott feladatot kell tudnia az idomított kutyának végrehajtani ahhoz, hogy a nyomozók felderítő munkában használhassák. A tanítás többnyire jManSkce formában történik,

mert a kutyák többsége nem tűri a verést, erőszakot.

Aki kutyával dolgozik, nagyon kell szeretnie az állatot. Ez a sikeres idomítás első feltétele. Természetesen mindez nem elegendő. A nyomozók módszertant, állatié- lektant, biológiát is tanulnak. Hosszú megfigyelés után a legmegfelelőbb vérmérsékletű típushoz tartozó kutyáikat választják ki, amelyek a legaktívabbak, jó a munkakedvük, reflexeik gyorsak, tanulékonyak.

Szokatlanul hangzik, pedig döntő a kutya munkakedve, hiszen az idomítás igen fárasztó, állandó gyakorlást igényed. Naponta rendszeresen négy órát végeztetnek a kutyákkal különféle ügyességi stb. gyakorlatokat, s így finomodik tovább az amúgy is nagyon érzékeny szaglóórzé- kük.

A nyomozókutyák munkájáról pontos jegyzőkönyvet vezetnek, amelyből kitűnik, hogy a kutyatörténetben is vannak „rendkívüli egyéniségek”. Lompos tíz évig szolgáit becsülettel Baranyában, és nagyon sok bonyolult bűnügy kftwgoaágábaB nyújlcrti segítséget. Nem csupán a gazdája siratta meg, amikor elpusztult, még ma is emlegetik valamennyien, akik dolgoztán vele.

Sokat szerepel a jegyzőkönyvekben Bodrognak, a kapitányság egyik legjobb' nyorno- zc-kutyájának a neve is. Nemrégiben egy községben háromszori áramszünetet okozott este rosszindulatból egy villanyszerelő. Bűncselekményre gyanakodtak és rendőrkutyá- va! szálltak ki a helyszínre. Bodrog a zuhogó eső ellenére szimatot fogott egy lábnyomról, s a transzformátor állomástól á tettes házáig vezette a nyomozókat.

Egyik falubap nyoma veszett egy négyéves kisdany- ri-ak. Keresték, kutatták, nem került elő, s a kétségbeesett szülők este nyolc órakor a rendőrségen is jelentették az esetet. Egy kutyavezető nyomozót riasztottak, aki Szity tyával oldalkocsis motorba száltt, és azonnal a helyszínre hajtott. Mivel nyom nem maradt, a kislány egyik ruhájáról fogott szimatot a kutya, és a talált nyomon megindult. A faluból csaknem kétszázan követték lólegzet-ríszszafojtva a kutyát és az embert. Mintegy -másfélórás út után a helyszíntől hót kilométerre, mélyen az erdőben, Szittya megállt. A sírástól, szúnyogcsípéstől kimerültén egy bokor alatt feküdt a kislány.

. Nemrégiben a mániái szőlőhegyen kiraboltak egy embert. A helyszínen maradt sapka nyomán a komlói cigánytelepre vezette a kutya a nyomozókat, ahol a gyanúsítottak közül azonnal ki is választotta a sapka tulajdonosát. Mint ilyen esetben szokás. kontrollpróbát is végeztek egy másik kutyával, aki szintén ugyanazt a személyt választotta.

Aki ellenkezik, kapkod, feléje rúg, azzal a kutya is goromba, béléharap. Aki nyugodtam megáll, azt csak óvatosan kézen fogj a. és úgy kényszeríti a követésre.

Nagy gonddal, különös szeretettel nevelik a kutyákat, tejjel, hússal etetik őket, s a kölyökkutyák még csukamájolajat is kaipnak. Megérdemlik a gondoskodásit, hiszen nem csupán eszközei, hanem pótolhatatlan segítőtársai az embernek a bűnüldözési munkában,

TVeszfl Márta