Dunántúli Napló, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-02 / 51. szám

r »*t MAscros *. ««MA 3 Kidobott milliók Évente sok százezer forintot fizetnek ki a vállalatok kötbér címén Javult a közúti fegyelem 60 ezer forintot. Ugyan­akikor a MÁV-nak is kifizet­tek 80 ezer forint fék bért, mi­vel a vasútállomásra érkezett száilítmáinyokaf nem rakták fa időben. A Pécsi Bőrgyárban sem jetenitektelem összeg került a kötbérek és fekbérete „temető­jébe”; közel kétmillió forint! Másfél milliót a gyenge mi­nőség. 134 ezret késedelem, 152 ezret meghiúsulás és 33 ez­ret a vagonok késedelmes ki­rakása miatt fizetett ki az üzem. Természetesen nemcsak az építők és a bőrgyáriafc fi­zettek a múlt év során köt­bért, hanem szánté valameny- nyi üzem és vállalat. Az igaz, hogy vanmak objektív okok: az. időjárás befolyásolta az építók munkáját, a nyersbő­rök minősége meghatározza a kész felsőbőrök minőségét és így tovább. Azonban az ösz- szes kifizetett kötbért nem tehet csak az objektív okok számlájára írni, főleg nem le­het akkor, ha a vállalat jobb munkaszervezéssel, lelkiisme­retes munkával idejében el-; háríthatta volna. Újból az építőket keli pél-; dámák említeni. Hiánypótlási késedelmekért jelentős össze­get fizettek a beruházónak. Miért? A gyakorlat azt mu­tatja, hogy a kész épületeknél jelentkező — különösképpen nem nagy munkát igénylő és nem na©' összegű — hiányok­kal kevésbé törődnek az építő vállalatok, s nem tartják be » megállapodásban rögzített határidőket. így élőfordul hogy néhány száz forintos hiány pótlásának elmulasztá­si miatt több ezer forint köt- j bért fizetnek. Ugyanis a hiány pótlásnál minden napi késés tereken ezer forintos szank- liót von maga után az érték- ; latáron felüli beruházásoknál, j ie a kisebb építmények ése-1 teiben is legalább ötszáz to-; rint a késés napi feötbérössze- i ge. Előfordulnak oiyan esetek is, hogy „kalkulálnak” a vál­lalatok. Mi a gazdaságosabb? Kötbért fizetni vagy eleget tenni a szerződésben foglalt kötelezettségeknek. Például a vagonok kirakásánál tapasz­talható ez. Ha időre kirakja a vállalat az árut, nem fizet kocsiállást, de nem biztos, hogy teherautóra tudja tenni az áruját, mert éppen nincs autó. Két Lehetőség kínálko­zik: ha rövid időről van szó, akkor a kötbért fizetik in­kább, minthogy kétszer kell-; jen rakódni, egyszer a rám­pára, és mégegyszer az autó­ra, Idáig ez is rendben van. a vállalat gazdaságosan oldotta meg a problémát, de a követ­kezményekkel nem törődött. Lehetséges — sőt biztos, hogy azokat a vasúti kocsikat ép­pen egy másik vállalat várta megbatározott időre, s a MÁV nem tudta igényüket kielégí­teni. Egy cselekmény nemcsak két partner között okoz vitát és nehézséget. A láncolat hosszú. 4 népgtixtlusúfg tneehanixmn&a akkor működik simán, zök­kenők nélkül, ha a döntőbi- . sottságok ajtaját kevésszer lyifogatják, ha a kötbérek •zárna csökken. Túl az objek­tív okokon, minden üzemnek, vállalatnak alaposabban kell örődnie azzal, hogy minél ke­zesebb kötbért fizessen ki, j íiszen nem mindegy, mennyi í esz év végén az üzem nyere- j . >ége, G. I.! Interjú dr. Parrag Károly eb társsal, a megyei Rendőrfők apitányság közrendvédelmi és közlekedésrendészeti osztályának vezetőjével A gyárak, bányák, üzentek, kereskedelmi és eaáÉitásd vál­lalatok, valamint a fogyasztók szoros kapcsolatban vannak egymással. Az egyik üzem ter­melése nagyban függ a má­sik üzemétől, a szállítástól és így tovább. Ha valamelyik ©'ár időben nem szállítja a megrendelt alkatrészt vagy anyagot, esetleg megbénítja egy másik vállalat munkáját vagy több vállalatét is egy- itíőben, illetve a fogyasztók ellátásában keletkezik, zavar. Éppen ezért a váMaSatok »xeraeodést kötnek egymással, melyben pontosba tál-időket, mennyiséget és mi­nőséget határoznak meg, »melynek a betartása kötele­sé. Aki nem tartja be az elő­írt szerződéseket, azzal, szem­ben szankciókat alkalmaznak. A szankció kötbér, fékbér vagy egyéb címen me^iatéro- sott összeg, melyet az a vál­lalat fizet, amelyik megszegte a megállapodást Az elmúlt évben igen meg­szaporodott a köfbéres ügyek száma, s némely vállalat sok­sok millió forintot „dobott ki” ilyen címen. Különösképpen az építőipari vállalatok „fe­cséreltek el” rengeteg pénzt. K példáért nem 'keß messzire menni; a Komlói Építőipari Vállalat február 9-én 450 ezer forintot utalt át a Pécs Szén- Sámyásaatí Trösztnek, mert az Istv-ám-afcnai építkezés haitár- deje ismét eltolódott. Altatá­son sok kötbért fizetnek ki az ípítök a határidő elmulasztá­sáért, a hiánypótlási határ- dók késedelméért és a rosszul ségaett munkáért. A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat egymillió lorinton felüli kötbért fizetett i múlt év során. Ebből a ké­sedelmes szállítás miatt 763 ezer forintot, a gyengébb mi- •tőség miatt; 23 ezer forintot ás hiánypótlási késedelem Az új közlekedési szabályzat január elsején lépett életbe^ Az új rendelet hatálybalépése óta immár csaknem két hónap télt el. Ennek tapasztalatairól beszélgettünk dr. Parrag Ká­roly őrnagy elvtáresal, a me­gyei Rendőrfőkapitányság Köz rendvédelmi és Közlekedésren­dészeti osztályvezetőjével. •— Hogyan fogadták a gép­kocsivezetők az új KRESZ-t és az ezzel kapcsolatos feladóto­kat7 — Először talán arról beszél­nénk, hogy az új KRESZ meg­jelenése után mind a hivatá­sos, mind a inagángépkocsive - zetűk többsége igyekeztek a jogszabályt megszerezni és azt rendszeresen tanulmányozták. Igen vitatott kérdés volt az új KRESZ-nél a gépjárművezetők felelőssége, mivel eltörölték az 5 és 15 km-es sebességkorlá­tozást és helyette a fokozott fi­gyelemmel való vezetést, ren­delte el az új szabály. Ez azt jelenti, hogy a meghatározott sebességen belül a gépjármű- vezetőnek minden esetben úgy kell a sebességet az adott forr »almi, látási és útviszonyoknak megfelelően megváltoztatni, hogy bármely pillanatban meg tudjon állni. A gépjárművezetők új K RESZ-szel kapcsolatos képzé­sét a Baranya megyei Balesetei térítési Tanács keretén belül i agy óbb közlekedési parkok­nál, járási székhelyeken, de több községben is szakembe­rek bevonásával propaganda előadás keretében is elősegí- :ettük. A Balesetelhárítási Ta­nács szervezésén kívül a múlt üv novemberétől mintegy 10Ü ssetben közel 9000 fő előtt tar­tott KRESZ-ismeretterjesztő előadást a rendőrség. — A nagyszámú közlekedési propaganda előadás után az év eddig eltelt szakában az előző év hasonló időszakához viszonyítva hogyan alakulthk a közlekedési balesetek? — Elmondhatjuk, hogy a gépjárművezetők — itt külö­nösen a hivatásos gépjármű- vezetőket értem — az új KRESZ bevezetése óta nagyobb fegyelmet tanúsítanak a köz­úti közlekedési szabályok be­tartásában. ők maguk is gyak­ran hangsúlyozzák, hogy a fo­kozott figyelemmel való veze­tés nagyobb felelősséget ró rájuk. A nehéz közlekedési viszo­nyok mellett a balesetek szá­ma január hónapban csökkent, 1962. január hónapiban 16 bal­eset fordult elő, melyből egy halálos, ez év januárjában 7 baleset, melyből egy halálos kimenetelű volt. Január hónap ban előfordult halálos kimene­telű baleset kimondottan a gépjárművezető felelőtlenségé­ből eredt. Fodor István 32 éves traktoros, vajszlói lakos a gép­állomás tulajdonát képező le- vizsgázatlan UTOS traktorral január 27-én 13 órakor erősen ittas állapotban Vajszlóról Sellyére indult, rokonlátoga­tásra és a traktoron szállította édesanyját, valamint 3 éves unokahugát. Csányoszró előtt az Ittas gépjárművezető egy kétméteres árokba borait, a traktor az édesanyjára esett, aki a helyszínen meghalt. A gépjárművezető ellen büntető- eljárás indult. Ennek ellenére a gépjármű- vezetőket dicséret illeti, hogy a Kielégíthet ellen igények? Há*ííí .ember'’;'á JRéf'í?í' Hő- ? erőműben jár,-rabul ejti a pon­> tosari' működő mechanizmusok l varázsa. Már maga a főépület ■ is a tervezés okosságát dicséri, ;de a belső „szefkezet” is cso- í dálatos. A kapcsolótermek, a ■ turbinák, a kazánházak, de jmég az irodaház szép beren- .< dezése is a korszerű építmény megtestesülése. Nem vitás, a csaknem ezer embert foglai­> koztató hőerőmű iparunk egyik > büszkesége. Talán éppen ezért j szükséges, hogy magasabb > mércét alkalmazzunk, ha az > üzem gazdasági, de akkor is, > ha dolgozóinak kulturális éle- \ tét vizsgáljuk. HÁROMSZÁZÁN TANULNAK 1 Váradi Engelbert, a szak- ; szervezet titkára sűrűn gépelt. 5 papírlapot húz elő íróasztalá­> nak fiókjából s arról olvassa: :> — Egyetemekre és főisko­i Iákra hetvenegy ember jár, 5 technikumba harminchat, álta­> lános iskolába negyvenkettő, ) különböző szakmai tanfolya- , mokra — mint például laka- ] tos, blokkgépésztanfolyamra — <; száznyolcvanöt. Fiatal áz üzem és jórészt a környékből tobo- í rozta dolgozóit. Az emberek > tanulnak, mert. itt akarják i megalapozni jövőjüket. A szakszervezeti titkár állí- • tását alátámasztja az üzem műszaki könyvtára is, ahová . rövid időre bepillantok. Két- ezerhatszáz kötetünk van és ebből most is hatszáz olvasás- í ra, tanulmányozásra „van j kint”. A szakmai műveltség dolgában tehát nem kell fél­teni a fiatal üzem kollektívá- i ját. Es az egyéb műveltséggel .hogy állnak? SZELLEMI VETÉLKEDŐ Szederkényi Géza kultúr- i felelőstől a szakkörök iránt ; érdeklődöm. — Először is van egy nagyon i jól működő ötventagú foto- . szakkörünk, másodszor a feo- : zönségszervező csoport, amely ; csak színházbérletekből ötven­> nyolcat adott el. Több nincs, s — Miért? í —■ Először is sokan tanulnak, j másodszor három műszakban ' tsar mioruirogymz vas oan hazánk igen előkelő helyen áll a phlágban ■— 3027 kaló­riát fogyasztunk átlagosan naponta —, tej- és tejtermék- fogyosztásunkkal még nem dicsekedhetünk. Finnország­ban 614, Dániában 426, Len­gyelországban 340, hazánk- ba.n pedig csak 140 liter az egy főre eső évi tejfogyasz­tás. Az ötéves terv során a tejtermelés 25—27 százalékos emelésével évi 190 literre kell növelni az egy főre ju­tó t.ejfogasztást. Erről a kérdésről tartottak : megbeszélést csütörtökön a TIT Bartók Klubjában a me­gye mezőgazdasági, állat­egészségügyi és tejipari szak emberei. Baranya termelő­szövetkezeteiben az 1961. évi aszály és takarmány- hiány, valamint a férőhely- hiány következtében az utób­bi időben 1969 literre csök­kent a tehenek évi tejter­melése, pedig a jelenlegi ál­lomány évi 3000 liter tej elő­állítására is képes. A csar­nokba vitt tej ráadásul bak- teorológirüag igen szennye­zett, melyet a tejipar csak nagy erőfeszítések árán tud megtisztítani. Hogyan lehet gyorsam nö­velni a tejtermelést, s mi­ként lehet csíramentes tejjel ellátni a lakosságot? Ezek­re a kérdésekre adott választ . dr. Nyiredy István, |az állat­orvosi tudományok doktora a résztvevők által nagy érdek­lődéssel várt előadásában. Hangsúlyozta, hogy a nagy­üzemi gazdálkodás foltozott igényeket támaszt a tejgaz­daságok! rl szemben is meny nyiségi és minőségi téren egyaránt. Az ötéves terv vé­géig 42 százalékkal kell nö­velni a tejfogyasztást. Ezt csak úgy érhetjük el, ha a tehénállományt az eddiginél jobban takar mányozzuk, és a legjobllan tejelő egyede­ket szaporítjuk tovább. A fajta kérdését még országo­san sem döntötték el. Két­féle keresztezés is folyik. Addig is, míg eldől, hogy melyik lesz a tejelő magyar marha, hozzunk ki mindent a tégi magyar tarkából, ami még benne van. Jó tejet csak egészséges tehén ad. Ezért nagyon fon­tos a betegségek elleni küz­delem. Legnagyobb veszélyt ma is a gümőkór jelenti. A tervek szerint 10 év alatt fokozatosan teljesen felszá­molják búzánkban a gumó­kért, körzetenként lépésröl- lépésre haladva. Első intéz­kedésként az állam felemel­te a tbc mentes tej átvételi árát, s máris érezhető némi javulás. Másik nagy veszélyt a tőgybetegségek jelentik, melyek külföldön egy idő­ben járvány szerűen léptek fel. A gépi fejes elterjedésé­vel és a ■nagyhozhmú egye­dek elszaporodásával nálunk is fokozódik a veszély s fel kell lépni ellene. Á tőgy szekréciós zavarok gyakran külsőleg fel sem ismerhetők, csak laboratóriumi vizsgálat útján, és annál veszélyeseb­bek, mert a tejet szennyezik, fertőzik, az ilyen tejből csak nagy veszteséggel nehezén lehet vajat, sajtot gyártani s azok minősége sem export­képes. A tiszta, csimmentes tej előállítása ma még csak re­mény, pedig minden költség nélkül nagyon könnyen elér­hető — tisztasággal, A vitában mezőgazdasági, és tejipari szakembereken kívül felszólaltak orvosok is. A feladatokról. teendőkről beszéltek, átérezve a súlyos felelősséget. Minél több és egészségesebb tejet kell ad­ni gyermekeknek, betegek­nek. anyáknak, az egész la­kosságnak. kevesebb idejük van. Aztán az összes munkavállaló harminc százaléka vidéki, vonattal, busszal jár be, továbbá közel Pécs és a lakóhelyükön elégí­tik ki kulturális igényeiket az emberek, s végül mert csak két helyiségünk van, egy tan­terem és egy tanácsterem. Szabó János KISZ-titkár hozzáteszi: —i Régebben nehezebb volt, mert a beruházóknál dolgozó Kővári eivtárs még azt mond­ta: „Az ERBE klubja mérnö­köknek való, nem fizikai munkásoknak”. Azóta megvál­tozott a helyzet és minden al­kalommal beengednek ben­nünket. Itt tartjuk a szellemi ! vetélkedőt, melyre negyven- j ötven fiatal is eljön. KULTURÁLIS BIZOTTSÁG Az erőmű építkezésénél is sok ember dolgozik, a 26-os Építőktől, a Ganz Dárugyár- tól és más alvállalkozóktól. Ezeket összefogni hívták élet­re a szakszervezet területi bi­zottságát, amelynek az lett volna kulturális bizottsága is. A területi bizottság titkárát Solymosi Jánost azonban hi­vatalba lépése utón elvitték iskolára és így minden maradt a régilyen. — Készül-e a hőerőműben kulturális terv erre az eszten­dőre? — kérdezem Váradi elv­társat, de ő is nemmel felel, mint Szederkényi eivtárs, aki­től az 1963-as évre szóló költ­ségvetési összeg nagyságát kér­dem. Szabó János KISZ-titkár azt mondja: ifjúsági klub kellene, Szederkényi úgy véli: re.it- vényszakkört kellene indítani, Váradi elvtárs a kirándulások mellett kardoskodik, mert az eddig is jól bevált, de vala­mennyien érzik, hogy itt nem­csak helyiséghiányról, „objek­tív” nehézségekről, hanem kis belenyugvásról is szó van. MIT KELLENE TENNI? Az erőműnek hat brigádja már elnyerte, 41 pedig most küzd a szocialista címért. Ezek a brigádok kulturális téren közös színhóz-moziiátogalóso- kat terveztek. A tanuláson, az 4£jü#k «kotta* UgH 4» van mintegy ötszáz fiatal, akik szeretnék szórakozásukat az üzemen belül megtalálni. Miért ne lehetne , eleven klubélet, több szakkör? A teremhiány nem komoly akadály, mert nem hisszük, hogy a gazda­sági vezetők elutasítanák a fia­talok kérését, ha hozzájuk for­dulnak segítségért. A felvonu­lási épületek sokaságában biz­tosan lehetne újabb helyiséget adni, csak kicsit tevékenyeb­ben kellene „rámenni a dol­gokra” a szakszervezetnek és a KISZ-nek is. Sziits István. rendkívül rossz útviszonyok folytán nagy többségében a közlekedési szabályoknak meg­felelően közlekedtek. A hiva­tásos gépjárművezetők között ittas vezetést nem észleltünk. Nem mondható ez el a magán­autósokra, bár kis számban vettek részt a közúti közleke­désben, mégis közülük két it­tas vezetéssel találkoztunk. — Az új KRESZ életbelépte­tésével elmondható-e, hogy megjavult, megszilárdult a közúti fegyelem? — Az új közlekedési szabá­lyok hatálybalépése után ja­vult a közúti fegyelem, mind a gépjárművezetőit, mind gyalogosok részéről. Ez azon­ban még mindig nem kielégítő, mert még több esetben talál­kozunk olyan szabálytalansá­gokkal, amelyek a gépjármű- vezetők hibájából erednek, sőt esetenként nemtörődömséget és súlyos fegyelmezetlenséget mutatnak. Ilyenek például; gyakran nem égnek éjszaka a megfelelő világító berendezé­seik, a városi lámpák, tompí­tott fény, stoplámpa, sfcb. Sú­lyos hanyagság az, amikor a gépjárművezetők az országúti világítást szabálytalanul kötik be, a tompított fény helyett a szembejövő gépjárművezető szemébe reflektorfénnyel vi­lágítanak. Ezúton is felhívjuk a gép­járművezetők figyelmét, hogy a jövőben nagyobb gondot for­dítsanak a fényjelzéseik üzem- képességére, de különösen arra hogy az országúti világításai­kat a szabályoknak megfelelő­en kössék be. Rosszul felsze­relt világítással nemcsak sza­bálysértést követnek el, hanerii súlyos baleseti veszélyt, is elő­idézhetnek. A gyalogosok figyelmét is felhívjuk arra, hogy gondo­sabban közlekedjenek. A gya­logosok szabálytalan közleke- j dósé a gépjármüközlekedést a rendkívüli útviszonyok mel­lett még nehezebbé teszi. Néhány szót a tavasz köze- ledtéröl: 1962. február hónajfe- ban 11 baleset fordult elő, március hónapban ez a szám már 32-re emelkedett. A bal­esetek növekedésének elkerülő se érdekében felhívuk a gép­járművezetésben gyakorlatla­nok figyelmét, hogy a tavasz beálltával járműveiket — kü­lönösen a kezdeti időszakban fokozott óvatossággal vezessék és tartózkodjanak a szeszes ital fogyasztásától — fejezte be nyilatkozatát Parrag Ká­roly elvtárs. AKKUMULATOR-JAVÍTÓK Havonta 7—*99 akkumulátortelepet favitanak meg ai •-or- és Szárazelemgyár pécsi telepén. Három megye — Bárányé, tolna es Bács-Kiskun — megrendelői részére végeznek felújítást, kisjavítást es üzembehelyező töltést. KépUnkön Tóth Imre és papa linót iramkivezotöket forrasztanak. „Tiszta tejet a lakosságnak!44 Mezőgazdasági. állategészségügyi éhZ tejipari szakemberek ankét ja Pécsett r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom