Dunántúli Napló, 1963. február (20. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-15 / 38. szám
FEBRUAR 15. flu A Akik birtokukba vették a vidámparkot Az elmúlt négy esztendőben Pécs lakossága társadalmi munkájával milliókat takarított meg a népgazdaságnak és létrehozta a mecseki vidámparkot* állatkertet, az úttörő- vasutat, jónéhány sportpályát, játszóteret, utat, parkot, amelyek megvalósításába állami beruházásokból csak jóval később kerülhetett volna sor, hiszen ma még sok olyan dolog van, amely fontossági sorrendben ezeket megelőzi. Négy esztendő alatt 1 719 720 órában Pécs város lakói 12 millió 38 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. Emberemlékezet óta nein volt még olyan megmozdulás Pécsett, amely annyi embert ösztönzött volna társadalmi munkára, mint az Egy napot Pécsért mozgalom. Vessünk most egy pillán íást azokra a főbb dolgokra, amelyeket társadalmi munkában létesítettek. Utak | Évről évre visszatérő társadalmi munka az egész varos területén a járdák és az utak javítása, salakozása. Az elmúlt négy év alatt úgyszólván a város valamennyi részén nagyarányú útmunkákat végzett a lakosság társadalmi munkában. A daindoli autóbusz fordulóról azonban — ahol húszezer óra társadalmi munkát végeztek a daindoliak — külön te szólni kelL Maguk termelték ki a követ, partot vágtak és mindenféle szakmunkát maguk végeztek el. A pécsúj hegyi kettes dűlői útnál pedig 220 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. A gyükési út építésénél 180 ezer Ft értékű munkát végeztek. A nagyszkó- kóiak ezer méter hosszú gyalogjárójukat szélesítették ki s így lehetővé vált, hogy autóval is feljárjanak Nagyszkókóba. A társadalmi munka értéke meghaladja a 65 ezer forint értéket. értéke közel 35 000 forint. A legnagyobb megmozdulás azon ban a téglagyári gödör sportpályává való átalakítására történt A lakosságnak, a diákoknak, a sportolóknak az összefogása méretében is felülmúlta a mecseki állatkert vagy a vidámpark építésénél tapasztalt megmozdulást. Mintegy kilencezer köbméter földet kellett itt kitermelni, s háromezer méter betonszegélyt lerakni, kifarag- nt A sportpályát 1960 őszén kezdték építeni, s 1962-ben átadták rendeltetésének. A társadalmi munka értéke eléri az 1 millió 800 ezer forintot. Parkosítás § A város több pontján — ahol valami kis földsáv volt — ugyancsak társadalmi munkában parkok épültek. A MÁVAUT dolgozói Siklósi úti telepük előtt 3200 óra társadalmi munkával parkot, virágágyásokat létesítettek. Kertváros parkosítására a vízvezetékek és a csatornák elkészítésére a lakosság 34 600 óra társadalmi munkát fordított. Értéke 247 ezer forint. Az I. kerületi városi tanács dolgozói és iparosai társadalmi munkában 48 ezer forint értékű üvegházat és raktárát építettek a kertészet részére. A Gépellátó Vállalat és az ÉPFU az iparitanuló intézettel karöltve a IIL kerület kertészetét is létrehozta. Egymillió forint értékű társadalmi munkát végeztek a III. kerületi tanács kertészetének megépítésében. Gyárvároson és a Bőrgyár környékén mintegy kétszázezer forint értékben fákat ültettek. tön féle felszerelési tárgyakat készítettek az óvodának. Az Ágoston téri Általános Iskolának politechnikai műhelyt építettek, felszerelték minden szükséges szerszámmal. A műhely értéke 683 ezer forint. A mecsekaljai iskolánál 62 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek, új atntermet létesítettek, valamint WC-t. A pécsi mentőállomás dolgo>i minden szakmai segítség nélkül maguk újították fel i mentöáljomást. Munkaju.-. ér téke mintegy 150 ezer forinl A tanács ezért a munkájukér televízióval jutalmazta őket. / karhatalmisták a rácváros kultúrotthon átalakításáná tízezer-hatszáz órát dolgoztai társadalmi munkában. Kik jártak az élen? | A Pécs városi Tanács első ízben 1961-ben értékelte egyénileg is a társadalmi munkát. Ebben az évben díszpolgárrá választották Móricz Zsigmond bőrgyári nyugdíjast, aki az első kapavágástól az utolsó szög . beveréséij: ott volt a vidámpark építésénél, és Málnai Lászlót, a Sopiana Gépgyár KISZ-titkárát, aki a vidámpark gépészeti munkáiban szerzett érdemeket. A múlt évben dr. Péterfalvy István, az ügyészség dolgozója lett Pécs díszpolgára, aki a megtisztelő címet 626 óra társadalmi mun-! kával érdemelte ki, Hogy ezek a dolgok mind valóra válhattak, abban természetesen sok-sok ezer ember-, nek része van, akik nem kímélték a fáradságot és szívesen áldozták erejüket, tudásukat azért, hogy szebb, virágzóbb legyein ősi városunk: Pécs. Fiatalok a sportpálya építésénél ■,4kié as iskola, asé a iovou >vx>rxxxxx?(x)oooooooooooc)oonoooooooooooooooooooooooooooooooooi Csatornák g Játszóterek g Az elmúlt négy évben sok játszótér épült. Gyermekparadicsomot varázsoltak a társadalmi munkások a Dankó Pista utcában és Kelet-Meszesen. A földmunkákat, a kőműves- munkát és a betonozást is a társadalmi munkások végezték mintegy 74 ezer forint értékben. A lakosság és a Pécsi Szénbányászati Tröszt összefogásából született a Hősök terén is gyermekjátszótér és sportpálya. A lakosság itt 26 270 órát dolgozott. A sportpálya és a játszótér létesítésénél 8u ezer forint értékű munkát végeztek. Gyermekjátszótér . épült gyárvároson is., Az ércbánya és a Pannónia Sörgyár Üj-Me- csekalján létesített játszóteret, a társadalmi munka értéke itt is meghaladta a 40 ezer forintot. Az új városrészekben a lakók vállalták, hogy a vízvezetékhez szükséges árkokat kiássák és a csövek lefektetése után betemetik. Kovács-telepen öt utcában megásták a vízvezetékhez szükséges árkokat. Munkájuk értéke meghaladja a 75 ezer forintot. Urög- ben Borbás Béla tanácstag kezdeményezésére és szervezésére 15 ezer óra társadalmi munkát végzett a lakosság és 20' ezer forintot gyűjtött össze a vízvezeték kiépítéséhez. Iskolák szépítése | Szinte egyetlen olyan pécsi iskola sincs* ahol a szülők ne /égeztek volna jelentősebb társadalmi munkát Az Ágoston téri iskola szülői munkaközös- :ége 3201 órát áldozott az iskola tatarozására. A Mátyás király utcai iskola tantermeinek és úttörő otthonának a felújítására a MÁV, a Baranya negyei Téglagyári Egyesülés, a rüZÉP, a Vegyesipari Vállalat dolgozói 2416 óra társadalmi munkát vállaltak. A Szé- cely Bertalan úti iskola tatarozására pedig 10 362 forint értékű munkát végeztek. A gyárvárosi óvodások szülei 50 méter kerítést, faházat és küSportpályák J A Bártfa utcai általános iskola sporttelepét 5850 órában készítették el, a végzett munka & f Ábrázolás a modern táncművészeiben Beszélgetés Tóth Sándorral, a pécsi bolettegyüttes táncosával A pécsi balettegyüttes egyik legtöbbet szereplő táncosát, Tóth Sándort kérdeztük meg, akit leginkább úgynevezett intrikus szerepekben láttunk, hogyan fejezi ki a modern táncművészet nyelvén az életet? — Ilyen, hogy intrikus szerep, a modem balettben nincs. Mi általában sokrétű, összetett emberi figurákat ábrázolunk. Sem jellemében, sem a jelmezben vagy maszkban nincs hangsúlyozva a figura intrikus volta. Nem külsőségekben, hanem belülről, mozdulataiból kell kiderülniük az emberi tulajdonságoknak. Mint a nézőtéren ülőkben, az eltáncolt alakban is mindkét tulajdonságból bőven van, a történés — az élet folyamán derül ki — melyik kerül túlsúlyba. Ez a legnagyobb különbség a klasszikus balett és a móléin táncművészet között— A műfajok megváltó- sása tehát szükségszerűen iránta maga után az új formát, mint a mondanivaló egtökéletesebb kifejező esz- cözét. Nem véletlen a közönség visszhangja, mert a néző egy-egy jó vagy rossz :ulajdonságát felismerni véti a történés folyamán, ezért érzi igazinak ezt a művészetet. Az sem véletlen, íiogy a bemutatott darabok legnagyobb része egyíelvo- násos. A művészetek vala- nennyi ágában a rövidebb orma került előtérbe. A erövidült versek, a kisregények, egy-egy dübörgő, el ki á 11 ó jelszer ű zenemű óbban miféléi a mai éLet- dtmusnak. — A modem balett miyen új formai megoldásokat nlkalimaz? — Elsősorban önállóan, elszigetel ten nem is lehet igazit alkotni, csak a gondolati így ség foljdán közösen. Ennek véghezviteléhez a teet.sögen kívül határtalan szakmai fanatizmus, s min den művészetben megtalá; ható ósiási akaraterő kell. hogy a tehetség legjavát tudja adni a művész. 1960 óta tizennégy balett-szerepei táncoltam, főszerepeket és jellemfigurákat egyaránt Nincs kedvenc szerepem, s nem a legújabb izgat leginkább, hanem a mindenkori legjobban eltalált figura az. amit legjobban szeretek. Ellentétben a klasszikus balettal, ahol öt kötött mozdulatban, meghatározottan mozoghat a kéz, itt egy vállrándításnak, egy merev kifeszített tenyérnek több dramaturgiai jelentősége van, mint a magas lábtechnikának a klasszikus balettben. Arra kell törekedni, hogy az egész test táncoljon, a táncosnak szinte minden porcikája külön éljen és beszéljen az emberről, a jellemről, akit szfarevisz- Azonkívül az össztönösségnek és tudatosságnak olyan szerencsés szintézisét kell alkalmazni, hogy a szerep megoldásánál a néző számára még érthetőbb, még könnyebben felfogható legyen. Legszívesebben a Pókháló főszerepéről beszél, amelyben egy olyan embert kellett ábrázolnia, aki — mint a mai emberek is — kereső, vívódó, válaszú tak pp tévelygő lény. Ennek a figurának a hiteles ábrázolása igazi szép művészi feladat volt számára. Nagyon szerette még oz „Oly korban- éltem én...” kisebb karakter szerepét, melyben a villanásnyi ideig színrelépő figurában annak múltját „és jövőjét is láttatni igyekezett. Úgy éreztük; sikerült is. it. ISCI VOLT SZIEBERTH ROBERT? Szieberth Róbert a század első harmadában Pécs város kulturális életének kiemelkedő alakja volt, aki a kor mostoha gazdasági, társadalmi és művelődési viszonyai között is országosan elismert hírnévre emelte a korabeli pécsi népoktatást. Sokoldalú munkássága túlnőtt korán és városán, emléke mégis feledésbe merült. Napjainkban azonban — amikor az országban is, Pécsett is méreteiben sosem tapasztalt iskola- építés és az iskolák belső I életét, oktató-nevelői tevékeny- | ségét tökéletesítő munka folyik — Szieberth életművét pozitívan értékeljük. A 10-es évek elején, a külföldet járt, a haladónak számító pedagógiai áramlatokat ismerő és követő Sziberth egyik taniuknányában így fogai mázzá meg terveit: „ ... Akié az iskola, azé a jövő... Csak az az ország, az a nemzet lehet és lesz hatalmas, melynek zöme, gerince, a nép is művelt, szorgalmas, törekvő, melynek, népkultúrája virágzó." Kijelenti, a múlt elméleti iskoláját gyakorlatiassá kell tenni, hogy a társadalom számára hasznos munkásokat adjgn,— Bámulatos reálpolitikai és pedagógiai érzékkel látott hozzá terved : megvalósításához. Vezetésével és közvetlen irányításával mint a pécsi népiskolák felügyelő- igazgatója — egymásután emelkednek Pécsett az iskola- épületek, korszerűen berendezi azokat, körültekintően szervezi meg az elemi iskolák tantestületeit, gondoskodik a tanítók továbbképzéséről, többek közt külföldi tanulmányútra viszi őket, a vidéki tanítógyermekek részére tamulóotthont, a pécsi iskolásoknak balatoni üdülőt szervez stt>. — Európai igénnyel és mércével gondolkodott — pl. nagyszabású terve, hogy az Ispita alja környékén (Szabadság tér és a környez» utcák) egy iskolaváros létesüljön, most az 1960-as években válhatott valósággá — de ugyan akkor alkalmazkodott a városa adottságaihoz és szükségleteihez. A nagymértékű kapitalizá- lódás ugyanis a külvárosok és különösképpen a peremvárosok munkástelepeit duzzasztotta föl. Gyárvárosből, a köztemető környékéről, a szőlővidékekről reggelienként még télvíz Idején is csapatostul igyekeztek a város belterületi iskoláiba a legtöbbször hiányos Iábbelijű, m hájú munkásgyermekek. A pécsi iskolák tantermei olyan zsúfoltak voltak, hogy a rendszeres oktató-nevelő munkát a legnagyobb veszély fenyegette. A helyi sajtó (1924 július) riasztó hírben számol be arról, hogy Pécsett 80 tanuló jut egy tanteremre. A helyzet kilátástalannak látszott, a mostoha gazdasági viszonyok, a kulturális igények minimálisra szorítása lehetetlenné tették a szükségszerű iskolabővítéseket, iskolaépítéseket. Szieberth harcol, ágál, és ha kell, nyersen tárja a hivatalos világ elé a tragikus képet: „...a munka- nélküliség, a keresethiány szüli az iskolakerülést, rombolja a fcözerkölcsöt, növelj az analfabétákkal a lelki sötétséget” De nemcsak bírál és kiutat javasod, hanem cselekszik is. hozzálát Pécs iskolatörténetében addig nem tapasztalt gyorsiitemü iskolafejlesztési munkájához. Nagysága éppen abban nyilvánul meg, hogy világosan felismerte, a város életében számánál fogva milyen jelentős szerepet tölt be a kétkezi munkások tábora, és szíve minden rokonszenvévei a kulturális tekintetben is kisemmizettek felé fordult. Áldozatkészsége, nagylelkűsége nem ismert határt. Csodálatos érzékkel mozgósította azokat az erőket, amelyeket iskolaépítési akcióiban felhasználhatónak vélt. Iskolaszervezési, építési ^nódszerei”-rSI nem egy anekdotaszámba menő történetet őriz az idősebb pécsiek emlékezete. Az ő vezetői működése alatt épült a gyárvárosi,; az istenkúti, a Bártfa utcai, a Fiume (Petőfi) utcai, a kertvárosi iskola a 20—30-as években, az Egyetem utcai iskolát korábban építettek, szintén az ó szervezésében. Az iskolaépületek gyarapodása lehetővé tette többi elképzelésének megvalósítását: a nyolcosztályú népiskolával és a gyengébb előmenetelű tanulók számára a kislótszámú osztályok megnyitásával megelőzte az ország sok más nagyobb váró. sót. Egy ideig az általa létesített nyolcosztályos népiskolák biztosították városunkban a szakmunkás utánpótlást- Végzett növendékei közül ma nem egy vezető állásban van. Példaadó munkásságát jelenleg a Petőfi utcai általános iskola lépcsőházában elhelye zett szerény emléktábla hirdeti. Régebben a gyárvárosi iskolán láthattuk nevét; aztán — megokolatianul, egyéni intézkedésre Szieberth Róbert nevét eltávolították a homlokzatról. Kár volt! Kevés magyar város van, amely olyan „tanférfi”-val büszkélkedhet, minit éppen 6 ... Örökítsük meg méltóképpen nevét! Musztjr László Közel kétmillió munkaóra a városért Több mint tizenkétmillió forint értékű társadalmi munkát végzett négy év alatt Pécs lakossága