Dunántúli Napló, 1963. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-15 / 38. szám

FEBRUAR 15. flu A Akik birtokukba vették a vidámparkot Az elmúlt négy esztendőben Pécs lakossága társadalmi munkájával milliókat takarí­tott meg a népgazdaságnak és létrehozta a mecseki vidám­parkot* állatkertet, az úttörő- vasutat, jónéhány sportpályát, játszóteret, utat, parkot, ame­lyek megvalósításába állami beruházásokból csak jóval ké­sőbb kerülhetett volna sor, hi­szen ma még sok olyan dolog van, amely fontossági sorrend­ben ezeket megelőzi. Négy esztendő alatt 1 719 720 órában Pécs város lakói 12 millió 38 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. Emberemlékezet óta nein volt még olyan megmozdulás Pé­csett, amely annyi embert ösz­tönzött volna társadalmi mun­kára, mint az Egy napot Pé­csért mozgalom. Vessünk most egy pillán íást azokra a főbb dolgokra, amelyeket társadal­mi munkában létesítettek. Utak | Évről évre visszatérő társa­dalmi munka az egész varos területén a járdák és az utak javítása, salakozása. Az elmúlt négy év alatt úgyszólván a vá­ros valamennyi részén nagy­arányú útmunkákat végzett a lakosság társadalmi munká­ban. A daindoli autóbusz for­dulóról azonban — ahol húsz­ezer óra társadalmi munkát végeztek a daindoliak — külön te szólni kelL Maguk termelték ki a követ, partot vágtak és mindenféle szakmunkát maguk végeztek el. A pécsúj hegyi kettes dűlői útnál pedig 220 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. A gyükési út építésénél 180 ezer Ft értékű munkát végeztek. A nagyszkó- kóiak ezer méter hosszú gya­logjárójukat szélesítették ki s így lehetővé vált, hogy autóval is feljárjanak Nagyszkókóba. A társadalmi munka értéke meghaladja a 65 ezer forint értéket. értéke közel 35 000 forint. A legnagyobb megmozdulás azon ban a téglagyári gödör sport­pályává való átalakítására tör­tént A lakosságnak, a diákok­nak, a sportolóknak az összefo­gása méretében is felülmúlta a mecseki állatkert vagy a vi­dámpark építésénél tapasztalt megmozdulást. Mintegy kilenc­ezer köbméter földet kellett itt kitermelni, s háromezer méter betonszegélyt lerakni, kifarag- nt A sportpályát 1960 őszén kezdték építeni, s 1962-ben át­adták rendeltetésének. A tár­sadalmi munka értéke eléri az 1 millió 800 ezer forintot. Parkosítás § A város több pontján — ahol valami kis földsáv volt — ugyancsak társadalmi munká­ban parkok épültek. A MÁVAUT dolgozói Siklósi úti telepük előtt 3200 óra társa­dalmi munkával parkot, virág­ágyásokat létesítettek. Kert­város parkosítására a vízveze­tékek és a csatornák elkészíté­sére a lakosság 34 600 óra tár­sadalmi munkát fordított. Ér­téke 247 ezer forint. Az I. ke­rületi városi tanács dolgozói és iparosai társadalmi munká­ban 48 ezer forint értékű üveg­házat és raktárát építettek a kertészet részére. A Gépellátó Vállalat és az ÉPFU az ipari­tanuló intézettel karöltve a IIL kerület kertészetét is létrehoz­ta. Egymillió forint értékű tár­sadalmi munkát végeztek a III. kerületi tanács kertészeté­nek megépítésében. Gyárváro­son és a Bőrgyár környékén mintegy kétszázezer forint ér­tékben fákat ültettek. tön féle felszerelési tárgyakat készítettek az óvodának. Az Ágoston téri Általános Iskolá­nak politechnikai műhelyt épí­tettek, felszerelték minden szükséges szerszámmal. A mű­hely értéke 683 ezer forint. A mecsekaljai iskolánál 62 ezer forint értékű társadalmi mun­kát végeztek, új atntermet lé­tesítettek, valamint WC-t. A pécsi mentőállomás dolgo­>i minden szakmai segítség nélkül maguk újították fel i mentöáljomást. Munkaju.-. ér téke mintegy 150 ezer forinl A tanács ezért a munkájukér televízióval jutalmazta őket. / karhatalmisták a rácváros kultúrotthon átalakításáná tízezer-hatszáz órát dolgoztai társadalmi munkában. Kik jártak az élen? | A Pécs városi Tanács első ízben 1961-ben értékelte egyé­nileg is a társadalmi munkát. Ebben az évben díszpolgárrá választották Móricz Zsigmond bőrgyári nyugdíjast, aki az el­ső kapavágástól az utolsó szög . beveréséij: ott volt a vidám­park építésénél, és Málnai Lászlót, a Sopiana Gépgyár KISZ-titkárát, aki a vidám­park gépészeti munkáiban szerzett érdemeket. A múlt év­ben dr. Péterfalvy István, az ügyészség dolgozója lett Pécs díszpolgára, aki a megtisztelő címet 626 óra társadalmi mun-! kával érdemelte ki, Hogy ezek a dolgok mind valóra válhattak, abban termé­szetesen sok-sok ezer ember-, nek része van, akik nem kí­mélték a fáradságot és szíve­sen áldozták erejüket, tudásu­kat azért, hogy szebb, virág­zóbb legyein ősi városunk: Pécs. Fiatalok a sportpálya építésénél ■,4kié as iskola, asé a iovou >vx>rxxxxx?(x)oooooooooooc)oonoooooooooooooooooooooooooooooooooi Csatornák g Játszóterek g Az elmúlt négy évben sok játszótér épült. Gyermekpara­dicsomot varázsoltak a társa­dalmi munkások a Dankó Pis­ta utcában és Kelet-Meszesen. A földmunkákat, a kőműves- munkát és a betonozást is a társadalmi munkások végezték mintegy 74 ezer forint érték­ben. A lakosság és a Pécsi Szénbányászati Tröszt összefo­gásából született a Hősök terén is gyermekjátszótér és sport­pálya. A lakosság itt 26 270 órát dolgozott. A sportpálya és a játszótér létesítésénél 8u ezer forint értékű munkát végez­tek. Gyermekjátszótér . épült gyárvároson is., Az ércbánya és a Pannónia Sörgyár Üj-Me- csekalján létesített játszóteret, a társadalmi munka értéke itt is meghaladta a 40 ezer fo­rintot. Az új városrészekben a la­kók vállalták, hogy a vízveze­tékhez szükséges árkokat kiás­sák és a csövek lefektetése után betemetik. Kovács-tele­pen öt utcában megásták a vízvezetékhez szükséges árko­kat. Munkájuk értéke megha­ladja a 75 ezer forintot. Urög- ben Borbás Béla tanácstag kez­deményezésére és szervezésére 15 ezer óra társadalmi munkát végzett a lakosság és 20' ezer forintot gyűjtött össze a vízve­zeték kiépítéséhez. Iskolák szépítése | Szinte egyetlen olyan pécsi iskola sincs* ahol a szülők ne /égeztek volna jelentősebb tár­sadalmi munkát Az Ágoston téri iskola szülői munkaközös- :ége 3201 órát áldozott az is­kola tatarozására. A Mátyás király utcai iskola tantermei­nek és úttörő otthonának a fel­újítására a MÁV, a Baranya negyei Téglagyári Egyesülés, a rüZÉP, a Vegyesipari Válla­lat dolgozói 2416 óra társadal­mi munkát vállaltak. A Szé- cely Bertalan úti iskola tata­rozására pedig 10 362 forint ér­tékű munkát végeztek. A gyárvárosi óvodások szülei 50 méter kerítést, faházat és kü­Sportpályák J A Bártfa utcai általános is­kola sporttelepét 5850 órában készítették el, a végzett munka & f Ábrázolás a modern táncművészeiben Beszélgetés Tóth Sándorral, a pécsi bolettegyüttes táncosával A pécsi balettegyüttes egyik legtöbbet szereplő táncosát, Tóth Sándort kér­deztük meg, akit leginkább úgynevezett intrikus szere­pekben láttunk, hogyan fe­jezi ki a modern táncművé­szet nyelvén az életet? — Ilyen, hogy intrikus szerep, a modem balettben nincs. Mi általában sokrétű, összetett emberi figurákat ábrázolunk. Sem jellemében, sem a jelmezben vagy maszkban nincs hangsúlyoz­va a figura intrikus volta. Nem külsőségekben, hanem belülről, mozdulataiból kell kiderülniük az emberi tulaj­donságoknak. Mint a néző­téren ülőkben, az eltáncolt alakban is mindkét tulajdon­ságból bőven van, a történés — az élet folyamán derül ki — melyik kerül túlsúlyba. Ez a legnagyobb különbség a klasszikus balett és a mó­léin táncművészet között­— A műfajok megváltó- sása tehát szükségszerűen iránta maga után az új for­mát, mint a mondanivaló egtökéletesebb kifejező esz- cözét. Nem véletlen a kö­zönség visszhangja, mert a néző egy-egy jó vagy rossz :ulajdonságát felismerni vé­ti a történés folyamán, ezért érzi igazinak ezt a művé­szetet. Az sem véletlen, íiogy a bemutatott darabok legnagyobb része egyíelvo- násos. A művészetek vala- nennyi ágában a rövidebb orma került előtérbe. A erövidült versek, a kisre­gények, egy-egy dübörgő, el ki á 11 ó jelszer ű zenemű óbban miféléi a mai éLet- dtmusnak. — A modem balett mi­yen új formai megoldásokat nlkalimaz? — Elsősorban önállóan, el­szigetel ten nem is lehet iga­zit alkotni, csak a gondolati így ség foljdán közösen. En­nek véghezviteléhez a te­et.sögen kívül határtalan szakmai fanatizmus, s min den művészetben megtalá; ható ósiási akaraterő kell. hogy a tehetség legjavát tudja adni a művész. 1960 óta tizennégy balett-szerepei táncoltam, főszerepeket és jellemfigurákat egyaránt Nincs kedvenc szerepem, s nem a legújabb izgat legin­kább, hanem a mindenkori legjobban eltalált figura az. amit legjobban szeretek. El­lentétben a klasszikus balet­tal, ahol öt kötött mozdulat­ban, meghatározottan mo­zoghat a kéz, itt egy vállrán­dításnak, egy merev kifeszí­tett tenyérnek több drama­turgiai jelentősége van, mint a magas lábtechnikának a klasszikus balettben. Arra kell törekedni, hogy az egész test táncoljon, a táncosnak szinte minden porcikája kü­lön éljen és beszéljen az emberről, a jellemről, akit szfarevisz- Azonkívül az össztönösségnek és tudatos­ságnak olyan szerencsés szintézisét kell alkalmazni, hogy a szerep megoldásánál a néző számára még érthe­tőbb, még könnyebben fel­fogható legyen. Legszívesebben a Pókháló főszerepéről beszél, amely­ben egy olyan embert kel­lett ábrázolnia, aki — mint a mai emberek is — kere­ső, vívódó, válaszú tak pp tévelygő lény. Ennek a figu­rának a hiteles ábrázolása igazi szép művészi feladat volt számára. Nagyon sze­rette még oz „Oly korban- éltem én...” kisebb karak­ter szerepét, melyben a vil­lanásnyi ideig színrelépő fi­gurában annak múltját „és jövőjét is láttatni igyekezett. Úgy éreztük; sikerült is. it. I­SCI VOLT SZIEBERTH ROBERT? Szieberth Róbert a század el­ső harmadában Pécs város kul­turális életének kiemelkedő alakja volt, aki a kor mostoha gazdasági, társadalmi és műve­lődési viszonyai között is or­szágosan elismert hírnévre emelte a korabeli pécsi nép­oktatást. Sokoldalú munkássága túl­nőtt korán és városán, emléke mégis feledésbe merült. Nap­jainkban azonban — amikor az országban is, Pécsett is mére­teiben sosem tapasztalt iskola- építés és az iskolák belső I életét, oktató-nevelői tevékeny- | ségét tökéletesítő munka fo­lyik — Szieberth életművét pozitívan értékeljük. A 10-es évek elején, a kül­földet járt, a haladónak szá­mító pedagógiai áramlatokat ismerő és követő Sziberth egyik taniuknányában így fogai mázzá meg terveit: „ ... Akié az iskola, azé a jövő... Csak az az ország, az a nemzet lehet és lesz hatalmas, melynek zö­me, gerince, a nép is művelt, szorgalmas, törekvő, melynek, népkultúrája virágzó." Kije­lenti, a múlt elméleti iskoláját gyakorlatiassá kell tenni, hogy a társadalom számára hasznos munkásokat adjgn,— Bámula­tos reálpolitikai és pedagógiai érzékkel látott hozzá terved : megvalósításához. Vezetésével és közvetlen irányításával mint a pécsi népiskolák felügyelő- igazgatója — egymásután emelkednek Pécsett az iskola- épületek, korszerűen berende­zi azokat, körültekintően szer­vezi meg az elemi iskolák tan­testületeit, gondoskodik a taní­tók továbbképzéséről, többek közt külföldi tanulmányútra viszi őket, a vidéki tanítógyer­mekek részére tamulóotthont, a pécsi iskolásoknak balatoni üdülőt szervez stt>. — Európai igénnyel és mércével gondolko­dott — pl. nagyszabású terve, hogy az Ispita alja környékén (Szabadság tér és a környez» utcák) egy iskolaváros létesül­jön, most az 1960-as években válhatott valósággá — de ugyan akkor alkalmazkodott a városa adottságaihoz és szükségletei­hez. A nagymértékű kapitalizá- lódás ugyanis a külvárosok és különösképpen a peremvárosok munkástelepeit duzzasztotta föl. Gyárvárosből, a köztemető környékéről, a szőlővidékekről reggelienként még télvíz Idején is csapatostul igyekeztek a vá­ros belterületi iskoláiba a leg­többször hiányos Iábbelijű, m hájú munkásgyermekek. A pé­csi iskolák tantermei olyan zsúfoltak voltak, hogy a rend­szeres oktató-nevelő munkát a legnagyobb veszély fenyegette. A helyi sajtó (1924 július) ri­asztó hírben számol be arról, hogy Pécsett 80 tanuló jut egy tanteremre. A helyzet kilátás­talannak látszott, a mostoha gazdasági viszonyok, a kultu­rális igények minimálisra szo­rítása lehetetlenné tették a szükségszerű iskolabővítéseket, iskolaépítéseket. Szieberth har­col, ágál, és ha kell, nyersen tárja a hivatalos világ elé a tragikus képet: „...a munka- nélküliség, a keresethiány szü­li az iskolakerülést, rombolja a fcözerkölcsöt, növelj az anal­fabétákkal a lelki sötétséget” De nemcsak bírál és kiutat ja­vasod, hanem cselekszik is. hozzálát Pécs iskolatörténeté­ben addig nem tapasztalt gyorsiitemü iskolafejlesztési munkájához. Nagysága éppen abban nyilvánul meg, hogy világosan felismerte, a város életében számánál fogva mi­lyen jelentős szerepet tölt be a kétkezi munkások tábora, és szíve minden rokonszenvévei a kulturális tekintetben is ki­semmizettek felé fordult. Ál­dozatkészsége, nagylelkűsége nem ismert határt. Csodálatos érzékkel mozgósította azokat az erőket, amelyeket iskola­építési akcióiban felhasznál­hatónak vélt. Iskolaszervezési, építési ^nódszerei”-rSI nem egy anekdotaszámba menő tör­ténetet őriz az idősebb pécsiek emlékezete. Az ő vezetői mű­ködése alatt épült a gyárvárosi,; az istenkúti, a Bártfa utcai, a Fiume (Petőfi) utcai, a kert­városi iskola a 20—30-as évek­ben, az Egyetem utcai iskolát korábban építettek, szintén az ó szervezésében. Az iskolaépü­letek gyarapodása lehetővé tette többi elképzelésének megvalósítását: a nyolcosztá­lyú népiskolával és a gyen­gébb előmenetelű tanulók szá­mára a kislótszámú osztályok megnyitásával megelőzte az ország sok más nagyobb váró. sót. Egy ideig az általa léte­sített nyolcosztályos népisko­lák biztosították városunkban a szakmunkás utánpótlást- Végzett növendékei közül ma nem egy vezető állásban van. Példaadó munkásságát jelen­leg a Petőfi utcai általános iskola lépcsőházában elhelye zett szerény emléktábla hirde­ti. Régebben a gyárvárosi is­kolán láthattuk nevét; aztán — megokolatianul, egyéni in­tézkedésre Szieberth Róbert nevét eltávolították a homlok­zatról. Kár volt! Kevés ma­gyar város van, amely olyan „tanférfi”-val büszkélkedhet, minit éppen 6 ... Örökítsük meg méltóképpen nevét! Musztjr László Közel kétmillió munkaóra a városért Több mint tizenkétmillió forint értékű társadalmi munkát végzett négy év alatt Pécs lakossága

Next

/
Oldalképek
Tartalom