Dunántúli Napló, 1963. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-06 / 30. szám

\ \ «APIA 3 FEBKlMS i Megtalálták a helyes utat £gy ér alatt 23 forinttal nőtt a munkaegység értéke Somonyban Mindé!' afass&medas egyfor- #sa, s mégsem egyforma- Min­denütt vau valami, ami arra a aátszámadjásra jellemző. Csak meg kell találni, Sumonyban is megvolt a zár számadae Harminchat forint öfcven fillért osztottak prémi­ummal együtt egy-egy munka­egységre. tlyen van másutt is, sj«g olyan is van, hogy a kö­UAexöaA többet tesznek félre üzemviteli költségekre. Hall­gattam a beszámolót, jegyze­teltem is néha, de nem tudtam mit kellene megírni, mi a leg Jellem* óbb A választók kérik, a tanács intézkedik A jeUBlőgyűlések anyagainak feldolgozása, a kéneknek elbí­rálása jó ütemben hadad a siklóss járási tanácsnál ta A járás fő pnóbüémáira jeddsmzó, hogy a választók általában az utak korszerűsítését és a törpe vízművek létesítését kér­ték. A tanács véleménye sze­rint a kérések zöme záros ha­táridőn belül teljesíthető, SBHABSANX •akossaga a községüket Nagy- tótfaluvaá összekötő, mintegy 1500 méter bosszú bekötőút kőburkolattal vádló felújítását kérte. A választók kérése már annál is inkább jogos, mivel Kisharsányt vasútvonal nem érinti, és jó út esetén au- tóbiisz-líccíorgalommal megol­danák közlekedésüket, A kisharsányi tanács 78 ezer forintot, Nagytátfalu pedig mintegy 30 ezer forintot biz­tosít az út megépítésére, mely­nek megépítését még ebben az esztendőben megkezdik. A VILLANYIAK jasrsfcén az írtak, járdák, tornák, ivóvízellátás gondjaira panaszkodtak. Továbbá kérték a villanyhálózat bővítését, va­lamint a művelődési ház és az iskola felújítását. A választók kérését a tanács illetékes szervei feflülbírál'bá'k. A villanyhálózat bővítésére 840 ezer forintot, a töipevlz- mű bővítésére 146 ezer forin­tot és a szennyvízeiveaeftó- csaitoma létesítésére 171 ezer forintot biztosítanak 1963-ban. A művelődési ház átalakítását és az iskola korszerűsítését is megkezdik még az üdén, KOVACSHIDAW a földút korszerűsítését, járda- felújítást és fásítást kérték a választók A mintegy 600 mé­ter földút kőburkolattal való bevonását még ebben az év­ben 34 ezer forintos költség­gel megkezdik. Ugyancsak hozzákezdenék a járdák fel­újításához és a fásításhoz is. Az útépítéshez a tanács 10 ezer forint értékű társadalmi munkát tervezett bissen khíbház építését kérte a la­kosság. A 'kérésük jogos, és a tanács máris biztosított 50 ezer forintot, mely összeggel a földművesszövetkezet jelen­legi üzletének helyén küubhá- aat létesítenek. A tervek sze­rint, télre már saját klubjuk­ban szórakozhatnak a bisseiek. DüA V ASZ ABOLCSON tórpevízmfi létesítéséit kérték. A községi, illetve járási ta­nács felmérte az anyagi és egyéb lehetőségeket, megálla­pították, hogy törpevízmű épí­tésére ebben az esztendőben mncs lehetőség, de a második ötéves terv időszakában elké­szül Drávaszabolcsoü is a tör-' pevízmn a termelőszdvetkezetne. Már a vacsora is megvolt (kétszáztizen voltaic a kultúr- házban), a zenekar muzsikál­ni kezdett, először tangót, az­tán felkiabáltak nekik: ^Csár­dást húzzanak!” Húzták a csár dást, utána a twistet. Az ütem furcsa volt, de mindenki járt rá valami*. Nézem a táncoso­kat s felrajzot tak bennem az emlékek. Egyszer nyárom kánt jártam Sumomyban. Az asszonyok szé­nát gyűjteni voltak. Magukkal vitték a kapát is és a széna- gyűjtésből kapával, villával mentek át a kukoricába. A mostani zárszámadáson történt. Egymás után álltak fel az emberek és mondták el vé­leményüket. Mindenki csak di­csérni tudta a tagokat, a veze­tőket, de volt aki elmondta azt is, hogy azért a gépekre jobban kellett volna ügyelni. Egyszer csak felállt egy idős ember — Luca Imrének hív­ják — és azt mondta: „Ké­rem a vezetőséget, adják ká most soronlrívül a Járandósá­gomat, mert a kocák metacoz- nak és nem szeretném, ha va­lami baj lenne velük”. Pénzt osztanak — az ő borí­tékja is ott degeszre tömve — és neki most Is a kocák a fontosak. Úgy éreztem ez az, ami a sumonyi embereikre a legin­kább jellemző, akik azt mond­ták: „Egy hét alatt minden trágyát kihordunk. Jövő ilyenkor többet akarunk kaprai”. Ta­valy is ezt mondták és az elő­ző évi 13,13 forint helyett most ha csak a munkaegységre járó részesedést vesszük, akkor is harminc forintot kapnak, ^lyen még nem voAtSumcrnyban. A múlt év jól sikerült és ők azt mondják: ha egyszer sikerült, j akkor sikerülnie kell másod­szor és harmadszor is. Erről beszélgettem az embe­rekkel. Szabó Ernő traktoros tavaly é! akart menni a (községből. Nem hitt a. vezetőségnek. <— Bár hittem volna. Fél évet ellógtam. Nem engedtek eL Amikor láttam, hogy itt : kell maradnom és láttam, hogy i az emberek is dolgoznak, én is rákapcsoltam, ötszáznegy- ; ven munkaegységet szereztem. Szerezhettem volna nyolc— kilencszázat is, de én menni i akartam. Az idén alaposan rá­kapcsolok. Érdemes. Luca István tíz éves kora óta pásztor. Mórt a sertés- fiaztatónál dolgozik. — ötszáz malacot neveltem tavaly. Idén legalább ötszáz­ötveneit szeretnék. Somos Anita! né borítékot tart a kezében. Benne száza­sok. . — Tízezer forintot kaptam Idén még többet vállalok. özvegy László Mihályné szól kört»: — Nekem tizenegyezer forint volt a jövedelmem. Idén úgy szeretnék dolgozni, hogy leg­alább húszezer legyen. Garay József né kilencezer forintot részesült. — Az idén én is többet vál­lalok, ha lehet, ha kapok, mert úgy látom, hogy itt mindenki­nek nagyon megjött a kedve. Simányi János kocsis. Négy­száznyolcvan munkaegysége volt. — Ha megmarad az egészsé­gem az idén még érméi is több lesz. Papp Ferenc a marhahirta- lásban tett kS magáért. Pe­dig a tavaszon kevés volt a takarmány. Mégis olyan ered­ményt ért el, amilyen még nem volt Sumonyhan. Azelőtt ha három extrém marha akadt harminc közöl, most meg ti­zenhét volt. — Megérte. Tizenötezer fo­rintot kaptam a tsz-tői. Meg a háztájit. Ennyit sehol sem ke­restem volna. Az idén köny- nyebb lesz, mert most tele van nak a górék, van lucemaszé- nánfc is. így már lehet hizlal­ni. Az idén talán lesz 20—22 extrém hízómarhánk is a har­mincból Összefogtak a sumonyiak. Es most új ter­veket kovácsolnak. Jövő ilyen­kor azt szeretnék, ha negyven forintot tudnának osztani műn kaegységenként. Szalai János Hazafias Népfront Komlo városi tanácstagjelöltjei A sűrű hóhullás sem akadá­lyozta meg a pécsváradiakat abban, hogy hétfőn este meg­töltsék a mozi nagytermét. Ea az érdeklődés annak a nem mindennapi és követésre mél­tó kezdeményezésnek szólt, melyet Baranyában elsőnek a Pécsváradi Földmű vesszövet- kezet Zengő énekkara valósí­tott meg. „Itt vagyok itthon” címmel elhozták Pécsváradra három fiatal alkotó m iveit, színvonalas tolmácsolásban ismertetve meg alkotásaikat a szépszámú érdeklődővel. E há­rom fiatal szerző Baranyi Fe­renc költő, Thiery Árpád. író és Váry Ferenc zeneszerző volt A műsor első részében Jab- lonkai Mária és Végvári Ta­más, a Pécsi Nemzeti Színház tagjai Baranyi Ferenc verseit mondták el, közöttük a szer­zői est címadó versét is: „Itt vagyok itthon”. Majd két rész­let következett Thiery Árpád legújabb művéből, a Nagyvá­rosi rekviem című kisregényé­ből. A közönség nagy figye­lemmel hallgatta a lírai szép­ségű verseket és a részletében is izgalmas feszültségű, mai történetet. A nagy tapssal fo­gadott első rész után Váry Fe­renc kompozícióit hallhattuk. A fiatal magyar zeneszerző- generáció egyik legsokolda­lúbb, tehetséges tagját szemé­lyesen is megismerhette a pécsváradi közönség. Mint el­mondotta, számos mű falban születtek zeneszámai. így töb­bek között most készült el rá­dió dzsesszoperettje, megbízást kapott egy zongoraverseny komponálására, de szívesen foglalkozna mai témájú ope­ra megírásával is. Pécsvára- don a Zengő együttes leány- kamarakórusa „Gyermek- hangra” című ciklusát szólal­tatta meg. Az énekkar, Várnai Ferenc rendkívül lelkes és hozzáértő irányításával él- ménytkeltően adta elő az igé­Fekete Erzsébet óvónő, dr. Decsi János orvos Gas- teiger Antal lőmester. Ta­más B. Sándomé htb., Orosz István osztályvezető, Ottó György szállítási felvigyázó, Gyalog Imre hegesztő, Ist- vánfalvi Miklós műszaki fő­előadó, Harangi Istvánná htb., Kovács Gyuláné SZTK ügyintéző, Hasziló Miltályné konyhalány, Imre Ferenc bá­nyász, Kakócz Lajosné htb., Budai Emőné tanárnő, Bán- kuti Lajos technikus, Balazs László körletvezető helyet­tes, Gábor Balázs személy­zeti vezető, Markos Ferenc művezető, Horváth Jánosné htb., dr. Somfalvi Béláné htb., Soltész Istvánná peda­gógus, Melmann Ferenc mozdonyvezető, dr. Tóth La­jos BM. alkalmazott, Rod- vánszky József aknász, Jan- kovics Imre MNB fiókveze­tő, Fóliák Dezsőné pedagó­gus, Buzási Sándor aknász, Németh Ferenc KISZ-titkár, Gulyás István szállító gé­pész, Lelovics Istvánná htb., Lackó Vilmos szállítási üzemvezető, IJnger János nyugdíjas, Sipos József por­tás, dr. Simek Árpád mun­kás, vb-elnök, Simon László mázsamester. Batári Árpád vájár, Katus József tűzoltó, Kovács Árpád fő­könyvelő, Oszvald János csoportvezető, Kovács Fe­renc lakatos, Ferenczi Sán­domé vezető óvónő, Batki István nyugdíjas. Úri Gézá­vá gazdaságvezető, D altos Istvánná pedagógus. Wied- ner Simonná htb., Mózer De­zső mozdonyvezető, Nagy László szállítási felvigyázó, Antalicz Jánosné htb., Ko­vács József bányász. Püspök János vájár, Kecskés István aknász, dr. Farkas Elemér orvos, Árokszállási Károly munkás, v. b. elnökhelyet­tes, Gallusz József munkás, MSZMP városi bizottság tit­kárhelyettese, Somost Kon- rádné htb., Tatai Jáno né Nőtanács titkára, Benkő An­tal technikus, Benkő Lászió­né htb., Gáli Istvánná htb., Szekeres Lászlómé techni­kus, Fulér Mária csoportve­zető, dr. Szakács Dezső or­vos, dr. Stadtrucker Péter jogász, vb-titkár, Kutast Ferenc asztalos, Kusz lános nyugdíjas, Nagy Mihályné htb., Szentes János fodrász, Tihanyi János szabó, Ba­logh István nyugdíjas, Bá- tai Jakab bányász, Koppen- dorfer Elek bányász, Misán- gyi András nyugdíjas, Ples- nik Ferenc vájár, Szkupa János aknász, Pista József- né takarítónő, Kalányos István vájár, Dittrich Jó­zsef munkás, MSZMP váro­si bizottság első titkára. Fü­redi Miklósné portás, Beck József fuvaros, Fekete Pál pedagógus, Urbán Razsöne htb., Haui Péter bányász. Sírok Gyula előadó, Kárpáti József aknász, Kádár Né­meth Béláné óvónő. Schnell János nyugdíjas, Keresztúri József szállító gépész, Ker­tész Imre közalkalmazott, Prettl Ferenc tsz brigádve­zető, Vudi Adám bányász, Hauser Antal tsz-tag, Med- gyesi József bányász. Mol­nár Andot nyugdíjas, Né­meth István tsz-tag. Füzes József tsz-elnök, Panto. Nán­dor tsz-tag, Marton János íőfúrómester, Sáfrány Jó­zsef tsz-tag, Schmidt József- né főelőadó. t A HANGULAT zimankót, nem is kell kinézni a behava­zott Széchenyi térre. A villany melegítő duruzsolóba ' volta­képpen csak illúzió, hiszen a hőmérő tizenhét fokot mutat. A csupaablak szoba csaknem teljesen bespalettázva, minden nek egy kicsit morcos, feszes hangulata van. Hiába, nem az elnöki iroda az a színhely, amire „felépítettem” a kérdé­seimet. Tulajdonképpen akkor gondoltam át pontosan, hogy mire is vállalkozom, amikor a témát bejelentettem a főszer­kesztőnek. Népszerű, közéleti, ismert ember. ÁBaijdóan az emberek között jár, értekezle­teken, színházban, írók és mű­vészek között, hol itt, hol ott tűnik fel a megyében, de nem erről akarok írni. Azzal vigasz­taltam magam, hogy végered­ményben a megyei tanácselnök is szakíthat magának egy tel­jes, szabad órát. Gondoltam, beülünk majd valahová, minél messzebb a hivatali szobától, és megpróbálunk olyan dolgok ról beszélni, aminek semmi köze sincs a hivatalhoz. Kaptam egy órát, ebéd után. Az elnöki szobában Valahol mindenesetre el kell kezdeni, lehetőleg a közepén. Akik közelebbről ismerik Pal­kó Sándor elvtársat, a megyei tanács elnökét, jól tudják, hogy első számú „szenvedé­lye” az idegenforgalom Tiltakozik — Nem jó a meghatározás, nem szenvedély. A magasabb rendű- társadalom megköveteli.. Beszélgetés az elnöki szobában hogy a kultúra ts magasabb rendű legyen. Az idegenforga­lom ennek csak egy része, — Például, az iskola is a kultúra egyik fontos otthona, de az is­kola maga is legyen kulturált. Vonatkozik ez az élet minden területére, nemcsak az idegen- forgalomra. Ez egy kicsit ugyan hivata­losan hangzik, de leírom.. Min­denesetre nem ez a beszélge­tés ,yközepe”, Tudom, hogy rendszeres látogatója a hét­fői koncerteknek, az egész család nagyon szereti a zenét. Megint tiltakozik. — Nem annyira értem a ze­nét, mint inkább „jólesik” hallgatni. Később kiderül, hogy gyerek korában szépen hegedült és egy iskolai hangversenyen ta­nulta meg először, hogy nU az az osztályharc. Másodikos pol­gárista volt. A szünidő elején az iskola hangversenyt rende­zett, a díj egy hegedű volt Nagyon készült, naponta órá­kat gyakorolt, nagyon szeret­te volna az első díjat, az 6 há­romnegyedes hegedűje helyett, A „nagy pap’’ már otthon rosszul kezdődött. Az édesany­ja nem vette valami komolyan a hangversenyt, sokkal inkább a szünidőt, és a cipőt, amiből kevés veit, nem engedte fel­venni. Mezítláb ment az is­kolai hangversenyre, hóna alatt <r háromnegyedes hege­dű viaszosvászon tokban. A versenyt a sajtgyáros fia nyer­te, tehát a hegedűt is. A sajt- gyáros fiát, aki. meglehetősen botfiiilű volt, ő tanította egész éven át hegedülni, mert senki nem vállalta és amíg ő gyako­rolt, megtanulta a kötelező zeneművet — úgy, ahogy. Töb­bet nem vett hegedűt a kezé­be és gondolom, a hétfői kon­certeken gyakorta eszébe jut az a régi hangverseny, ÍGY MONDJA — a Palkó család, olvasó család. Kilenc éves fia már kétszer kiolvasta az összes fellelhető Verne Gyula könyvet és az otthoni könyvtárban lévő más ifjúsági műveket. A szekrényekben na­gyon sok a könyv. Klaszikvs és modem regény. A felszabadu­lás előtti magyar irodalomból Móricz Zsigmond Rózsa Sán­dor a lovát ugratja című re­gényét szereti a legjobban. — Ahogy Móricz abban a természetet leírja... és a kí­sérő mozdulatban mély elis­merés van. Ady, Tolsztoj, Solohov, Tho­mas Mann .. . Amikor a fel­szabadulás után egy ideig az Athenaeum Nyomda és könyv­kiadó vezérigazgatója volt, egy kötetben kiadták Themas Mann József és testvérei cí­mű művét. A. nagy német fró levélben köszönte meg. A maiák? Valamikor kor­rektor ét szedő ti volt, tehát lassan, szakszerűen olvas, fi­nom érzékkel, szinte mondatai­ra szedi a regényeket. — A maiak nem írnak szé­pen — mondja. — Volt már, hogy elhatároztam: alaposan kijavítok egy regényt, és elkül­döm a könyvet az Írójának, de hát ... De hál. Egy megye teljes gondja van a vállán, a legki­sebb emberi ügyektől a megye talajerő térképéig. Tulajdon­képpen bármiről is beszélünk, nem tudunk elszakadni a hét­köznapi munkától. És nem az elnöki iroda „hatása” ez. — Meddig tart a munka­ideje ? Széttárja a kezét és rejtélye­sen mosolyog. Ez a legköny- nyebb és a legnehezebb kér­dés. — Nem tudom megmondani. Va-n egy kis piros noteszom, este mindig az ágyam mellé készítem. Ha az ember jól be­vacsorázik, nem tud aludni. Gondolkodik, eszébe jut ez ts, az is, jegyezget , Megtörtént, hogy egy nyári vasárnap kiment a családdal A baügetre pihenni. Kiszálltak a kocsiból. Először a tanács­elnök jött. Azután az őrspa­rancsnok. Azután a helybeli termelőszövetkezet elnöke. Azután a turistaszálló gondno­ka. Dél volt, amikor a fele­ségével szót tudott vattavÁ. Nevet. Tudja, olyan s tanácsel­nök dolga, hogyha akarja, aJckor a legszükségesebbeken kívül semmit se kell neki csi­nálni, ráadásul még hibát se követ el, de lehet úgy is csi­nálni, hogy... Nyugtalanság, feszültség. Nyugtalanság, feszültség. Ál­landóan. Sokoladú ember, de elsősorban született pedagó­gus. Iskolaigazgató korában ki­próbált néhány „meghökken­tő” pedagógiai újítást, szép si­kert és jogos elismeréseket ka­pott, Ilyen korszerű, logikus pedagógiai érzék jellemzi most is, ebben a „nagy iskolában”, amit Baranya megyének ne­veznek. Ismeri az embereket, rendkívül sok élményanyaga van. Azt mondja — hatvan éves korában nyugdíjba megy — Ne csodálkozzon — mond­ja némi nehezteléssel, de azért van a szemében valami gyors, furcsa villanás — Remek fia­talok vannak, megállnak a lá­bukon. Ne higgye, hogy tétlen nosztalgikus olvasgatás lesz a nyugdíjas életem. Kipróbálom, hogy mihez értek a legjobban Nevetni fog, de az is lehet, hogy baromfit tenyésztek mavl és eltalálok egy olyan fajtát, amelyik évente háromszáz to­jást ad... LEJÁRT az óra, az* elnöki irodában pontos a menetrend Hiszen vár már az előszobá­ban a következő „ügyfél” — gondolom, a sors iróniája hony a következő „ügyfél” az Ide­genforgalmi Hivatal vezetője. THTERY ÁRPÁD Itt vagyok itthon... Nagysikerű szerzői est Pécsváradon // nyes és nagyon bájos kis kó­rusműveket. Kedves színfoltot jelentett, hogy Csanádi Imré­nek a kórusművek szövegéül szolgáló verseit három pöttöm­nyi pécsváradi kislány Szabó Eszter, Bayer Anna és Ilancz Lidia a zene felcser.dülése előtt elmondta. A pecsvára- diak büszkék lehetnek megye: viszonylatban is előkelő nelyei elfoglaló, fejlődőképes de mái eddig is szép eredményeket fe1 mutató kamara k sikert aratott Lipták Márta énekesnő és Bolla Tibor, .1 Pé­csi Nemzeti Színház jpera énekese, akik a Weöres Sán­dor verseire komponált .Bó­bita”, valamint a moszkvai VIT-en ezüst díjat nyeri .Dalok v/Usszi tájakról” című jariton-daö'iklust adták el?. A zongorakíséretet JV eményí Klára látta ei, a tőle megszo­kott pontossággal és tr.uziKaii- assal. A három fiatai alkotó- művészt bemutató és a műve ‘:et ismertető öszekötő szöveget ifj. Lázár Lajos mondta o1 A szerzői est közönsége he .iis tapssal jutalmazta a ross; d í- járás ellenére is a Zengő iliá- i ra ellátogató művészeidet Felhívás! A Pécsi Ingatlankezelő vanalat ♦elhívja a város lakosságát és bérlőit, hogy a lapostetejü házin­gatlanokról a havat az épület megrokkanása és a bérlemények beázásának elkerülése végett ta­karítsák le. Ugyanez a kérés azon házingatlanok bérlői felé is, akik SO— «0 éves (vagy ennél régibb) építményekben laknak, mert a nagy tömegű hó súlya alatt az énltmény tetőszerkezete könnyen megrokkanhat 'vagy eltörhet, amely komoly életveszélyt jelent. Ameny nylben bárki az épület tetőszerke­zetében vagy alapfalaiban történő elváltozást észlel, szíveskedjék azt jelenteni az Ingatlankezelő Válla­lat központjánál az időben törté- éné sstézkedés megtétele- végett Ebben a hónapban megjelenik a pályaválasztási tájékoztató A Tankönyvkiadó Vállalat .nég ebben a hónapban meg­jelenteti a tájékoztató füzetet, amely az általános iskolák és a gimnáziumok utolsó évfolya­mait végző fiataloknak, vala­mint szüleiknek, pedagógusaik, nak, a szülői munkaközössé­geknek nyújt áttekintést a to­vábbtanulási, illetve elhelyez­kedési lehetőségekről. Ugyan­csak februárban jelenik meg a felsőoktatási intézményeink című tájékoztató füzet, amely a felsőoktatási intézményeket ismerteti, s tartalmazza a fel­vételi vizsgák tematikáját, va­lamint az ezzel kapcsolatos tudnivalókat is. | Mindkét tájékoztató az Al- t lami Könyvterjesztő Vállalat I kijelölt boltjaiban rendelhető | meg a szükséges példányszám­I ban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom