Dunántúli Napló, 1963. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-16 / 39. szám

mntvAm tu m&mé 5 OTHELLO A Pécsi Nemzeti Színház bemutatója SHAKESPEARE drámáinak egyik legizgalmasabb tulaj­donsága kétségtelenül az, hogy szinte valamennyit többféle­képpen lehet értelmezni. Vo­natkozik ez az Othellóra is. Az Othello forrására vonatkozó­lag a kutatói vélemények is megoszlanak. Van aki azt ál­lítja, hogy Shakespeare a tra­gédia tárgyát Geraldini Cin- tbio: Hecatommithi című el­beszélés gyűjteményéből vette, mások bizonyos adatok alap­ján úgy vélik, hogy a velencei mór minden kétséget kizáróan etiópiai volt, de ha figyelembe vesszük azt a bizonyosságot, hogy Shakespeare minden drá­májában kora Angliájának társadalmi és emberi viszony­latait írta meg, akkor az a fel­tevés áll legközelebb az igaz­sághoz, hogy az Othello alapja Lord Francis Drake angol ka­lózkapitány volt Drake vad és nyers ember hírében állt, az óceánok és a véres tengeri üt­közetek „művelték”, és az em­lékezetes csatában — amikor az angol hajóhad egy rettene­tes vihar segítségével úgy verte szét a Spanyol Ármá­diát, hogy meg sem ütközött vele — Francis Drake már az angol hajóhad altengemagya volt. Drake később beleszere­tett egy angol arisztokrata lányba, de a honi arisztokrá­cia sohase fogadta be a kalózt. Számításba lehet venni még azt is, hogy az angol és a fran­cia a társadalmon kívüli em­bert „színesnek” nevezi. Le­hetetlen mindezeket a vonáso­kat fel nem fedezni az Othel- lóban. Rendezői vonatkozásban pe­dig — ahány rendező, csak­nem annyi Othello felfogás, a hamis és helyes értelmezé­sek számos változata. Volt olyan rendezői koncepció, amely szerint Othello az elő­kelő velencei társadalomba beszabadult féltékeny, őrült barbár, mások a Shakespeare-i humanista eszmény ábrázolá­sára törekedtek. A romantika a dráma értelmezését erősen elvont, egyéni, lélektani síkra terelte, Sztaniszlavszkij és a szovjet színház ezt a hagyo­mányt fejlesztette tovább. Nógrádi Róbert rendezését a sztaniszlavszkiji felfogás jel­lemzi. Számára az alakok bel­ső életének finom árnyalatai a legfontosabbak, az ember teljes mélységét keresi. Hatá­rozott szándéka, hogy a szí­nész a szerep életének körül­ményei között helyesen, logi­kusan, következetesen, ember módjára gondolkozzon, akar­jon és cselekedjen. Mindez korszerű, világos,, egyértelmű, és érdemes vitatkozni, mert kérdés, hogy ez a felfogás eb­ben a viszonylatban mit bizo­nyít? Vagy bizonyítja-e azt, amit kell? Nógrádi Róbert az Othello előadásban a tiszta eszmények és a cinizmus har­cát akarja hangsúlyozni, amely korunk egyik legizgalmasabb problémája. Ami a korproblé­mát illeti — tökéletesen igaz, csakhogy Jágó nem csupán és elsősorban cinikus jellem, és ebben rejlik az előadás alap- vető ellentmondása. Nógrádi Róbertnek igaza van, hogy Jágó valóban nem szabvány intrikus — Shakespeare alak­jai általában nem szabvány- alakok — de nem is olyan ember, akit a képességei meg­haladnak. Nem „általában” harags/'k a világra. Jágó a maga nemében „csodálatos” jellem. Az önmagát szolgáló ész és akarat morálját hirdeti és éli. A bajkeverésbem örö­mét leli, gonosz, elvetemült, de gonoszságai mégsem öncélú- ságból fakadnak. Megszabott iránya van mindennek, amit elkövet. A mórt több okból gyűlöli, mert szerinte érdem­telenül a felettese, mert Cas- siót nevezte ki hadnagyának, és tulajdonképpen arra is gya­nakszik, hogy Othello valami­kor együtt aludt Emíliával, a feleségével. Jágó minden lépé­sének alapos indítéka van, hi­szen hazugságaival temérdek pénzt csalt ki Rodrigótól, és ha Cassiót elpusztítja, akkor Rod­rigótól is megszabadulhat. Ha a mórt is félreállítja, meg­nyílhat előtte a felemelkedés útja. Jágó aktív és nem eset­leges jellem, elég csak két so­rára emlékezni. Amikor cso­dálatosan megrendezi Cassio és Rodrigo halálos összecsapá­sát, így gondolkodik: „Ez az éjszaka itt, vagy naggyá tesz, vagy semmivé lapít." AZ OTHELLO elsősorban Jágóra épül, hiszen a drámá­ban valójában csak egy dolog történik — Othello megók Desdemonát, a feleségét, és mindaz, ami ezt a tettet meg- elóri, az Jágó kitalálása, csel­szövése, koholmánya. Nógrádi Róbert rendezői felépítése Jó­gát leértékeli. Kisszerű em­bert farag belőle, és ezzel tu­lajdonképpen kisszerűvé és esetlegessé válik mindaz, amit előidéz. Ebben a koncepció­ban Othello tragédiája is csor­bát szenved, hiszen nincsen megfelelő, erőteljes ellenpólus. Az előadás bizonytalanná, egy kicsit mozdulatlanná mereve­dik — különösen az első és a harmadik felvonásban — mint egy szomorújáték. Minden egy kicsit természetellenesen le­lassul, mozdulatlanná válik. Nógrádi Róbert rendezői fel­fogása 'furcsa, különös, erősen emlékeztet a csehovi drama­turgiára. Láthatóan és követ­kezetesen ragaszkodik a teljes belső átéléshez — ami leg­jobban Othellónál sikerül — és ezáltal az előadás ritmusa vontatott, leszűkíti a mozgást. A mozgás hiányzik az elő­adásból, de nem a külsődleges mozgásról van szó. A drámá­ban csak egy tett történik, de ezt számtalan, logikusan fel­épített kis feltevések, apró mozzanatok előzik meg. Ezek­nek az apró mozzanatoknak a hangsúlya hiányzik, mert ezek a mozzanatok végül is döntő érvekké válnak. Nem biztos, hogy éppen Shakespeare-nél van létjogosultsága ennek a lassú, lélekbúvár ritmikának. Ugyanakkor éppen ez a felfo­gás, ez a lelassított tempó még inkább lehetővé tenné a shakespeare-i szöveg szép mondását, amit bármi korsze­rű előadásból kifelejteni nem szabad. Gondolom — elsősorban szakmai körökben — sok hasz­nos vita tárgya lesz még a Pécsi Nemzeti Színház Othello- előadása. A SZÍNÉSZI ALAKÍTÁSOK közül Iványi József Othelio- jában sikerült legteljesebben körvonalazni a rendezői {el­fogást. Érdekes Othello. Nem a nagyhírű, rettenthetetlen, robusztus hadvezért játssza. Az első felvonástól kezdve a lélek belső mozgásait ábrázol­ja, mindvégig van benne va­lami derűs hit, bizalom, vala­mi furcsa, a keleti emberekre emlékeztető béketúrés és filo­zofikus nyugalom. Természe­tes, hogy a tragédiát is más­képpen éli át. Legjobb a vég­jelenetben. A szörnyű belső vihar véget ért már, ismeri az igazságot, Desdemona ártat­lanságát — tudja, hogy győ­zött, és boldogan hal meg Kár, hogy a szövegmondása nem egyenletesen szép. Dávid Kiss Ferenc másmi­lyen Jágó alakítására való. Helyenként, sünikor átlépi a rendezői felfogás meghatáro­zott körvonalait — eleven, csupaideg cselszövő, néhány jelenetben is érzékelni tudja Jágó igazi jellemét. A teljesen i visszafogott első felvonás | után már magabiztosabban | mozog, keveri a bajt, shakes- | peare-i figura. Különösen a | második felvonásban jó, ami- ! kor látszatra mintegy Othello ! jellemének visszhangja, ugyan akkor kíméletlenül agyafúrt, hidegfejű és eltökélt Ambrus Edit Desdemonája jól sikerült alakítás. Tulajdon­képpen csak áldozat, s mint ilyen, teljesen passzív. A leg­jobban rokon a jellem belső i ábrázolásának ilyetén koncep- i ciójával, az előadás atmosz- ! férája is Desdemonának ked­vez a legjobban, hűséges asz- szonyi lelke, ártatlan belső vi­lága értetlenül áll Othello vad | haragjával szemben. Csak jel­lem, aktivitás nélkül. Koós Olga, Koppány Miklós. Galambos György és Fülöp j Mihály — mint Emília, Cas- 1 sió, Brabantio, illetve Rodrigo elsősorban a „hagyományos” shakespeare-i atmoszféra meg­teremtésére törekedtek, szép szövegmondásuk dicséretes. Kisebb szerepükben érdemes alakítást nyújtottak — Bakos László, Szerencsi Hugó, Szal­ma Lajos, Faludi László és i Pécsi Ildikó. j Bozö Gyula térhatású dfsz­! lete monumentális, nagy ötlet, Szöllősy András zenéje — a Pécsi Filharmonikus Zenekar tolmácsolásában — modem és érdekes, de kevéssé áll összhangban az előadással. Tbiery Árpád Százötvenezer forint jutalom a baleset-megelőzésben legeredményesebb bányási- fiataloknalc — A KISZ és a Nehézipari Minisztérium felhívása A Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség és a Nehézipari Minisztérium közös felhívást intézett a szén-, az érc-, az ásvány- és a bauxitbányászat­ban dolgozó fiatalokhoz, hogy 1963-ban fokozzák munkaterü- letüköm a balesetmegelőzést. A felhívás, amelyet Pataki László, a KISZ Központi Bi­zottságának titkára és Czott- ner Sándor nehézipari minisz­ter írt alá, rámutat, hogy az elmúlt években a műszaki fej­lesztés könnyebbé, biztonságo­sabbá tette a munkát a bá­nyákban, a balesetek száma mégsem csökkent. Mivel a bá­nyászatban ma már mind több szakmailag jól képzett, éret­ten gondolkozó, komoly fiatal dolgozik nemcsak fizikai mun­kásként, hanem műszaki veze­tő beosztásban is, a KISZ és a Nehézipari Minisztérium az ő segítségüket kéri a fokozott lelkiismeretességet, nagy körül tekintést kívánó balesetelhárí­tási munkához. Legfőbb cél­juk az legyen, hogv a lehető legkisebbre csökkentsék a ha­lálos balesetek számát. A KISZ-bizottságok, alapszerveze tek szorgalmazzák a balesetel­hárítási oktatást, szigorúan ügyeljenek a technológiai fe­gyelem megtartására és meg- tartatására, ellenőrizzék a biz­tonsági és egészségvédelmi berendezések használatát. A KISZ Központi Bizottsága és a Nehézipari Minisztérium az 1963. év befejeztével érté­keli a balesetelhárítási ver­senyt és jutalmazza azokat a KISZ-bizottságokat, amelyek­nek tagsága a legtöbbet tette munkahelyén a halálos balese­tek számának csökkentéséért, a baleset gyakorisági és sú­lyossági mutató javításáért. A verseny legjobbjainak jutal­mazására a Nehézipari Minisz­térium 150 ezer forintot tűzött ki. A legjobb balesetelhárítá­si munkát végző KlSZ-bizott- ság 70 ezer, a második SO ezer. a harmadik 30 ezer forintot kap. A KISZ-bizottságok a gazdasági vezetőkkel és a szak- szervezeti bizottságokkal egyet értésben a versenyfeltételek­nek legjobban megfelelő üze­mi brigádok és egyéni ver­senyzők között osztják fel a jutalmat. Televíziós klub alakult Uj-Mecsekalján Az országban elsők között» tegnap délután TV klub ala­kult az új-mecsekaljai műsza­ki klub helyiségében. Az alakú ló gyűlésre kedves meglepetés­ként Tamási Eszter a Magyar Televízió bemondónője, Czóbel Anna operatőr, az ifjúsági adá­sok vezetője, Kérész Gyula szociológus, a közvélemény ku­tató csoport vezetője, valamint Kardos István a TV tudomá­nyos és ismeretterjesztő műso­rának vezetője is eljött. A klub célja, hogy r tagok személyes kapcsolatot üthes­senek ki a televízió műsor- szerkesztőségével és a TV bel­ső munkatársaival, s ilymódon a műsorra] kapcsol atoo igé­nyeik, javaslataik, panaszaira mielőbb elintézést nyerjenek. A klubtagokkal szakember ismerteti majd meg folyamato­san a TV működését, a meg­hibásodás házi javításának módjait. Együttesen megvitat­ják, értékelik a műsorokat, • a vezetőség továbbítja maid a TV-nézők igényeit a TV mú- sorszerk esz tőségéhez. Az újonnan alakult klub iránt igen nagy az érdeklő­dés és máris több mint 200-an jelentkeztek az új városrész lakói közül 1900-ban már repedezett 8 közösügyes kormányzat, bom­lásnak indult a hajdan erős szabadelvű párt. Az SZDP szervezetei erősödtek, a pa­rasztság aratósztrájkjait Bánffy kormánya csak véres erőszak­kal tudta megtörni. Erről ugyan nem sokat tu­dott a gyönki algimnázium­nak az a néhány kis diákja, akik a szigorú tilalom ellenére is besurrantak a nagykocsma udvarára meghallgatni a 48-as szónokot. Persze csak a kapu takarásában lelkesedhettek, meri feltűnt rettegett német tanáruk is. Könnyű dolga volt a szónoknak. Mióta 1848-ban Kossuth felhívására a gyönki svábok is kivonultak a Drává­hoz a szabadság védelmére, törhetetlenül ragaszkodtak az akkor kibontott zászlóhoz. Pichler Győző volt a 48-as párt szónoka. Azzal szédítette egyszerű hallgatóit, hogy 6 Komédia, tragédia olyan 48-as, hogy még a ga­tyamadzagja is nemzeti színű. Nem fukarkodott az Ígéretek­kel sem. Magyar Nemzeti Bank, önálló vámterület, nem­zeti színű zsinór a baka nad­rágjára, a kvóta (a közös ki­adásokhoz való hozzájárulás) leszállítása, ö is le fogja szál­líttatni az adókat, ígérte. Az­tán meglengette a zászlót. Járt ő Turinban Kossuth apánknál, aki búcsúzóul vállára tette a kezét, mondván, Pichler fiam, rád bízom az országot. Utol­érhetetlen volt. Csak rettegett német taná­runk szólott közbe. De le is gorombította úgy, hogy futva hagyta el a küzdőteret, és a Tízezer vérvételre van szükség Pécsett A pécsi lakóterületeken, üzletekben is> megrendezik a tisztasági mozgalmat mi visító lelkesedésünk 48-as lángja az eget verdeste. így nevelték a bennük bízó, mö­göttük álló tömegeket. Eddig a komédia. Az akkori választások ter­rorja túltett a megbukott Bánffy kormányén is. Pince­helyen hét halottról, sok se­besültről és bebörtönözöttek százairól beszéltek. Ez tragi­kus volt. Es vajon minek minősítsük azt, hogy mikor öt év múlva a 48-as párt is bent ült a kormányban, az Ígéretekből, jelszavakból semmit sem tel­jesített, semmit. Sárba üporUt a zászlót, kiábrándította a benne bízó népi tömegeket, a a szavak maradtak kongó, üres szavak, tettek nélkül. A 48- asok is ott ültek a koalíciós kormány húsos fazekánál, a hatalomnál, és marakodtak velük a koncért. Egységesek csak akkor voltak, amikor a munkásszervezetek felbom- lasztásáról, a parasztság el­nyomásáról kellett határozni. Újabb öt év múlva el is sö­pörte őket a kiábrándulás fá­sultsága és jöhetett Tisza, az első világháború előkészítésé­hez. SOMOGYI GÉZA A pécsi városi vöröskereszt a napokban tárgyalta meg és ! hagyta jóvá 1963. évi munka- ■ tervét. A tervnek a térítés- mentes véradómozgalom to- i vábbfejlesztése áll a közép­pontjában. Ebben az évben I 3000 liter vért akarnak ilyrnó- don nyerni Pécsett, a tavalyi mintegy 2000 literrel szemben, j Ez annyit jelent, hogy az idén i körülbelül 10 ezer vérvételre I lesz szükség. Az Országos Véradó Szolgá- | lat a feltételek biztosítása cél- i jából a pécsi alközpont létszá­mát 10 fővel emeli. A mun­kák már megkezdődtek, a vér- ! vevők március 6-án a Pécsi Dohánygyárba, 8-án az orvos- egyetem 48-as téri kollégiu­mába, 13-án a Pannónia Sör­gyárba, 20-án a 12-es AKÖV- [ hoz szállnak ki. Március vé­gén városi véradó ünnepséget ' tartanak, ahol a többszörös | véradókat kitüntetik. Április- ' ban reprezentatív, országos véradó kiállítást nyitnak Pé­csett. Az elmúlt évek tervedtől el­térően újdonságnak számít a tisztasági mozgalom sokfélesé­ge is. Az idén hatféle ilyen mozgalmat szerveznek a vá­rosban. Teljesen új lesz pél­dául a városi lakóterületi tisz­tasági mozgalom, amely fő­ként a kapualjak, lópcsóházak, folyosók, pincék és padlások tisztántartására helyezi a fő súlyt. Újdonságnak fog számí­tani Pécsett a tiszta üzlet moz galom is. Mindemellett meg­rendezik a szokásos — tiszta üzem, tiszta iskola stb. — tisz­tasági mozgalmat is. Mint ismert, ebben az évben felállítják a tbc-szűrőállomást a Rózsa Ferenc utcában, A városi vöröskereszt széleskö­rű propagandát fejt ki abból a célból, hogy a lakosság zöme még az idén részt vegyen a szűrővizsgálatokon. A városi vöröskereszt az idén is megrendezi a nemrég felszabadult, volt gyarmati or­szágok megsegítésére szánt gyűjtőmozgalmát A mozga­lom már megkezdődött a pécsi iskolákban. Eddig több mint 200 csomag tisztálkodási szer, tanszer, elsősegélynyújtó szer érkezett a városi vöröskereszt irodájába. Az iskolások sok csomagba még népviseletbe öltözött babákat, társasjátéko­kat is elhelyeztek, szieretetük jeléül. A városi vöröskereszt még 300 csomag beérkezésére számít. — A KOMLÓ városi Ta­nács egészségügyi osztálya, a nőtanács és a Vöröskereszt a napokban megbeszélést tart a pótmama-szolgálat megala­kítása céljából. Létrehozását az alacsony bölcsődei férőhely mellett az is szükségessé te­szi, hogy a városi helyiipar a tavasszal újabb száz nőnek ad munkát. Orvosi ügyelet Pécs mj. viros biztosított dolgo­zói részére ügyeletes orvosi szol­gálatot tartanak 1*63 február 16-án (szombaton) du. M órától 18-án (hétfőn) reggel 7 óráig a következő helyeken: I. kerület részére: Aa új meszest körzeti orvosi rendelőben. Telefon: 51-61. Járó betegek részére rende­lés S—1* és du. 15—16 óráig. (Szom­baton délután la.) II. kerület részére: A Városi Rendelőintézetben (ügyeletes szo­ba). Telefon: 30-60. Járó betegek részére rendelés de. 10—11 és du. 16—17 óráig. (Szombat délután Is.) III. kerület részére: A Petőfi u. körzeti orvosi rendelőben. Telefon: 25-88. Járó betegek részére rende­lés de. 6—9 és du. 14—15 óráig. (Szombat du. Is.) Ha a megadott telefonszámok nem Jelentkeznek, a hívást a 08- aak kell bejelenteni. vywvwvwwwwwwvYYwwwvwvvvv vwv vw wvvvv:*v_vvvwwyw.wyy„yyyywvw>o 17 Valentyin Ivanov tudományos, fan­tasztikus regénye alapján irta: Cs. Horváth Tibor, rajzolta Sebük lom Az esri órákban KÉPTE­LEN A KOlÖNLCGLS ENER­GETIKAI iNTéZer MOSZK­VAI SZÉKHAZA. A KÉT JÖ­VEVÉNY MÉG SOMA NEM JÁRT AZ ÉPÜLETBEN. NINCS AKITŐL OTÉAUZ.A2ÍTAST KÉRJENEK. MÉGIS HA­TÁROZOTT LÉPTEKKEL KÖZELEDNEK PoDARJOV AKADÉMIKUS. SZOBAIJA FELÉ. Amikor nyílik az ajtó. a tudós épp a KRASZNOSZTAVSZKBŐL ÉRKEZETT JELENTÉSE­KET TANULMÁNYOZZA. MINDEN ENERGIAFOR­RÁST IGÉNYBE VEVE mOkÖDÉSBE HELYEZTÉK A »PAJZSOT«. MÉGIS KÉRDÉSES. SIKERŰI-É VISSZAVERNI A HOLD IRÁNYÁBÓL ÉRKEZŐ' TI­TOKZATOS ROMBOLÓ SUGARAKAT£

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom