Dunántúli Napló, 1963. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-12 / 35. szám

.!««­PEBKVil «L. ^lAPLÖ Iparmik kín t nagyvilágban ensaág ranrtegy ötszáz szak­lapja több esser cikkben fogtaát­kozott magyar vonatkozású gaadaságí toérdésekikei. Az angol lapok közül pá­pául a British Chemical E«- gtneermg a közelmúltban a Borsodi Vegyi'koimbinát építé­séről, a Dunai Vasmű erőmű­vénél alkalmazott találmány- lói, a Heller—Forgó féle hű­tőtoronyról közölt cikket. A francia szaksajtó is mind na­gyobb teret szentel a magyar gazdasági élet ismertetésének. Csupán három hónap alatt 44 lapban 92 hír jelent meg. Több cikket közölt például az Indust-, rie Chimique, a Techniques Mondiales és a Chvnúe et In­dustrie. Amerikai, brazil, né­met. holland, osztrák, olasz, argentin, csehszlovák, lengyel szaklapok is gyakran adnak hírt a magyar iparról. Takarmányozzunk szakszerűen! Beszélgetés Örkényi Miklóssal, a megye takarmányozási előadójával Tavaly eayfca teSQnfc vott. de szűkös vott « takarmány- késdetücdc, most van elegendő takarmányunk, de hosszú és kemény a tél. Úgy látszik min­den évben van miért takaré­koskodni a takarmánnyal. *— Örkényi Miklósnak, a megyei tanács takarmányozási előadó­jának szakvéleményét kértük ki. hogy kell ésszerűen és előrelátóan takarni ányozni az állatokat a hosszú és hideg tét folyamán. —• Mindenekelőtt néztük me«. mi áll rendefkeTés&nkre? A megye takarni ánvkészleté­nek felmérése az ősz végén, tél elejéin megtörtént. Sajnos, most derült ki, hogy ez a fel­mérés hamis képet adott a Japán szakemberek a Sátorhely-Bólyi Állami Gazdaságban A gazdaság borom finemesít ö telepén ritlca szaktudású vendégek dolgoznak. Yamanaka és Yaginuma japán mező­gazdászok speciális módszerrel állapítják meg a naposcsibék nemét. A gazdaság a indít esztendőben 4000 ne meet tett leghorn csibét kapott Kanadából Ez a baromfi kitűnő tojástermelő típus, hústermelésre azonban nem alkalmas, mert nagyon lassan és sok takarmánnyal hízik. Mivel a piciny szárnyasok neme csak 6—8 hetes korban ismerhető fel igen nagy jelen­tőségű a japán baromfitenyésztők módszere, amellyel a kelést követő 4—15 óra közölt — csakis ebben a 11 órában — meg­állapítható a kis jószágokról, hogy jércék-e vagy kakasok. A japánok óránként 1000—1100 csibét válogatnak szét 99 száza­lékos biztonsággal valóságról, ■ ennek oka az, hogy * felmérést végző járási szervek akkor még becslések­re támaszkodhattak, elsősor­ban • kukorica esetében. Ren­geteg kukorica lábon volt még — sajnos 500 hold még a mai napig is töretlen — s többet mutatott, mint amennyi lett. Ráadásul megszűntek a kü­lönféle takaxmányakciók. A hiányok pótlására Baranya nfi gye a tavalyi 1300 vagonnal szemben az idén csak 20 va­gon abrakot kapott központi készletből, — Mégis Baranyában általá­ban nincs a'brakhiány. S hogy 54 tsz-ben mégsem lesz elég az abrak, ennek az a magya­rázata, hogy nem mindenütt egyformán gazdálkodtak, s a termésátlagok sem egyformák. Egyes tsz-ekben óriási abrak- készletek halmozódtak fel. a mohácsi járásban péfldátd egyetlen abralkhiányos tsz sincs más tsz-ekben viszont kevés a készlet Ezt kiegyenlíteni köz­ponti intézkedéssel nem lehet. Bár fordultak ilyen javaslattal az abrakfe! eslegge'l rendelke­ző tsz-ek felé, hogy adják el feleslegüket a rászorult gazda­ságoknak, erről hallani sem akartak. Inkább több állat hiz­lalását vállalták terven felül, mint megváljanak szemes ta­karmányuktól. S ez teljesen érthető az ő szempontjukból. Súlyosabb abrakhiány 11 termelőszövetkezetben van. — Ezek Máriakéménd, Boldog­asszonyfa, Zsábót, Mágocs, Sellye, Fels őszen tm árton, Drá­vátok, Siklósnagyfalu, Turony, Drávaszabolcs, Ezeken a fez­eken már csak a takarmány- kölcsön segít. Hétfőn ül Össze Budapesten az Országos Takar mánygazd álkodási Bizottság, amely előreláthatólag 100 vagon abrakot szavaz meg ezeknek a súlyos helyzetben lévő baranyai tsz- eknek a megsegítésére. Termé­szetesen ez a bizottság is előny l>em részesíti az aszálysújtotta alföldi megyéket, de azért re-1 ménykedünk. Ami a többi abrakhiányos tsiz-t illeti, ezekben már ke­vésbé súlyos a helyzet, a ta­karékos, ésszerű etetéssel a probléma megoldható. Utasí­tottuk a járásokat, hogy mig ez a kritikus idő tart, minden hónap végén számoltassák be a fez-eket abrakfelhasználási tervük végrehajtásáról, s fi­gyelmeztessék őket a pazarlás­ra vagy az ésszerűtlen etetés­re. Azonban még ennél is fon­tosabb, hogy a tsz-ek ettől az intézkedéstől függetlenül is ész szerűen, takarékosan bánjanak készleteikkel. «— Az éven felüli üszőknek tenyésztésbe vételükig egyál- \ talán nem szükséges abrakot? adni, jói összeállított tömegta- karmánnyal megfelelően tart-! hatók. Sertéseknél az abrak 15 j százalékát nyugodtan pótolhat-! ják pillangós szénaliszttel, hisz i ma jdnem minden tsz-nek van kalapácsos darálója, amivel a szénából kitűnő szénaliszt őröl- < hető. Az üres vagy a vemhes­sé?; első harmadában lévő ko- < cák és növendék- tenyészálla­tok abrakjának egy részét i®S pótolhatjuk lódús takaimány- nyal. Juhokmál abrakot csak a i vernih esség utolsó harmadában lévő és szoptatós anyáiknak, va i larránt a kis bárányoknak kell , adná, ezt valószínű be is tart-) ják a tsz-ek. Ezzel szemben n j lovak túlabrakolása még b*- í gyón sok hétyen előfordul, pe-i dig a Sónak csak akkor Járj abrak, ha nehéz munkát végez.. Ha ezeket a tanácsokat meg- j fogadják és be b tartják * j tsz-ek, máris sok abrakot meg! takaríthatnak ■ a hosszú telet nagyobb zökkenők nélkül átvé szelhetik. Szálas, lédús takar­mányokból sem mindenütt eSe- í gendő a készlet. Ezeket kuko- < ricaszár és répaszelet pácoló- j sával lehet a legjobban pótol- j ni. Ha a pácot szakszerűen, < gondosan készítik el, melasz- $ szál ízesítik, altkor ez jó tó- < megtakanmány. Ebben a rend- < kívüli időszakban, — s ha ró-) adásul gyengébb az alapanyag' — általában nagyobb gondot) kell fordítani a takarmányok i előkészítésére, pácolátsra, fül- ) iesztésre stfo. mert az ízletesen ! elkészített takanmányt az ál-! lat akkor is szívesen megeszi, < ha az nem a legjobb minő-; ségű alapanyagokból készült. Itt kell felhívná a figyelmet a megbontott silók befödéséne is. Ha más nincs szalmával fedjék le a megbon­tott részt, mert a hó, a jég, vagy az eső nem használ a si­ló minőségének. Az elmondottak természete­sen a falkarmányhiányos fez­ekre vonatkozik, de nem árt, ha a többiek is megszívlelik, mert a tél máris hosszú, az új még messze van, n az álla­tok a nagy hidegben testük melegének fenmbartásár* plusz takarmánykalóriát használnak fel. Ezt pedig csak akkor biz­tosíthatjuk, ha ésszerűen gaz­dálkodunk készleteinkkel, — fejezte be nyilatkozatát önké­ny! Miklós. A Hazafias Népfront járási tanácstagjelöltjei MOHÁCSI JÁRÁS: Deszáncsics János járási Népfront-titkár, Mándy Ló­ránt! tsz-agronómus, Marton István agronómus, járási vb- elnökhelyettes, Porkoláb Jó­zsef mezőgazdasági munkás, MSZMP tsz-titkár, Botz La­jos mezőgazdasági munkás, községi vb-titkár, Máté Fe­rencit é orvosírnok, Beszik Lajos ált. isk. igazgató, Ta­liga Dezsőné tsz-tag, Sebők József tsz-elnök, dr. Lázár István körállatorvos, Grosch Ferenc ktsz-elnök, Kertész János BM dolgozó, Nyilas Lajos tsz-elnök, Vincze La­josáé járási nőtanács titká­ra, Szabó Kárólyné tsz-tag, Gyenes Imre járási KISZ- titkár, Szeremlei Lajos fez­tag, Sasvári György tsz-el­nök, Liszt Ferencné tsz-tag, Sándor Ferenc HM alkalma­zott, Speidl József tsz-elnök, Baris István munkás, MSZ­MP járási titkár, Schubert Lajosné tsz-tag, Nagy Pál járási pénzügyi osztályveze­tő, Szűcs István NEB járási elnöke, Kubatov Mihály munkás, MSZMP községi tit­kára, Czente Gyula alkal­mazott, járási vb-titkár, Bi­schof/ József tsz-tag, Szabó Istvánná alkalmazott, j. vb- elnökhelvettes, Hoffmann Ferenc földműves, MSZMP fez-titkára, Varga István ÁMG igazgató, dr. Bengemő Miklós körorvos, Rózsás Jó- zefné postai dolgozó, Boíló Etelka takarékszövetkezeti ügyvezető, Schumann Ró­bert ÁG dolgozó, Kovács Jó- zsefné postai dolgozó, Botló Ferenc földműves, községi vb-elnök, Takács József munkás, járási vb-elnök, Hatvani Ferenc erdőgazda­sági brigádvezető, Gáspár Vilmos, FMSZ-dolgozó, Kar­sai Ferenc tsz-tag, dr. Biró Kornél körzeti orvos, Varga György fez-elnök, Reichen­bach Antalné tanító, Karasz László tsz-elnök, János Bal- bina védőnő, Csordás Miklós ált. isk. igazgató, Füleki Sán­dor tsz-tag. SELLYÉI JÁRÁS: Hegedűs István tsz-elnök, Kaszti Imréné tsz-tag, Hor­váth István tez-üzemegység- vezető, Bognár Imre gépállo­mási dolgozó, Bedegi József körzeti isk. igazgató,.dr. Brá- jer Pál tsz-agronómus. Fia Jánosné tsz-tag, Török Ysig- mond járási vb-titkár, Vida Sándor pedagógus, járási vb , elnök, Koszó Jánosné tsz- •> tag, dr. Éles István járási í főorvos, Szabó István fez- < agronómus, Nagyváradi Já- • no* közalkalmazott, Vert- < kóczi Pálné tsz-tag, Készt- : helyi Vitusz fez-tag, dr. Szi- > lágyi Imre körorvos, Benke l János FMSZ elnöke, Varga ] Lajos, Hazafias Népfront jó- \ rási titkára, Jelics László ’( munkás, járási vb-elnökhe- > lyettes, Selényi Miklósné (a- í níto, Tóth József HM alkal- \ mázott, Répás Józsefné tsz- < tag, Géczi Jenő tsz-tag, Ga- - danecz Jánosné, nőtanács járási titkára, Kukovácz Jó- ; zsef fez-tag, Mózs Dezső tsz- tag, Vass Zsuzsanna, KISZ 5 járási munkatársa, ifj. Bíró D. Nándor tsz-agronómus, Patak János BM alkalma­zott, Púnak Dezső tanító, dr. Tóth István körállatorvos, Egyed Antal járási pénzügyi osztályvezető, Czégény Jó­zsef mezőgazdasági munkás, MSZMP járási titkár, Gyar­mati Ferenc fez-főkönyvelő Tihanyi József munkás, já­rási vb-elnökhelyettes, Nyak B. László tsz-tag, Pintér Mi- hályné fez-tag. Űj cukrászati és hidegkonyhai készítmények . Régi megáHapitás, hogy ked­velt ételeink túlnyomó többsé­ge kalóriadús, nehezen emészt­hető, ráadásul vitaminokban szegény. Különösképpen a fa­lusi étkezés egyoldalú: a falusi ember asztaláról ősztől kora nyárig hiányzik a saláta és sok vitamindús étel. Az utóbbi esztendőikben néhány sikeres próbálkozást láthattunk az ész- _ szerűbb táplálkozás meghono­sítására a vendéglátóipar részé — A 28-ASON mennek, Já­nos! Indítom! Az utasok gyorsam felkd- szálódnak a lucskos padlójű autóbuszra. A kalauz jelez, és a busz nagy kék teste ne­kilódul a hosszú útnak. A ko­csit jobbra-balra dobálják e jégbuckák, az utasokkal telt autóbusz súlyát meghazud­toló könnyedséggel bukdá­csol az úton. — Tulajdonképpen a csuk­lós az én kocsim, de ma ja­vítják — mondja a vezető, Kurucz János. 1— Azzal még nehezebb menni ilyenkor. — Pedig erre már járt a földgyalu. — Járt. Most már nem U kell megállni, ha szemben jön egy jármű. Tegnap még úgy volt. Különben össze- csúsztunk volna. A Szigeti útra óvatosan for­dul, maga mögött hagyva a jeget lapátoló munkásokat. — Mindenki jobban vigyáz ■magára, ha síkos az út !—= jegyzi meg a visszapillantót figyelve. Óvatosan szállnak le az emberek, és a felszál­lásnál nincs tülekedés. Sőt még az átkelők is rendesen körülnéznek mielőtt az út­testre lépnek... — Talán az új KRESZ is hozzájárult... — Az is. Nekünk könnyebb­séget jelent, ilyen úton pél­dául a gépkocsivezető belátá­sára bízza a gyorsaságot. — Szeret száguldani? Két végállomás között I — Nem. Csuklóssal 50—80 kilométert engedek meg ma­gamnak óránként, az éppen ! elég. Ha gyorsan hajt az em­I bér, hirtelen kell megállnia j és a buszban egymásra esik í a nép. A Széchenyi tér előtt már a Sallai utcában kigyulladt a leszállást jelző lámpa. — Ez a legszűkebb utca és tele van hóval. Tegnap húsz percet lapátoltunk, mert nem tudtunk elkerülni egy Ku­kát. Most se különb a helyzet. Kénytelen vagyok felmenni a járdára... A Széchenyi tér gócpont még most is a város közleke­désében. hiába kötöttek ösz- sze autóbuszvonalakat. Itt ki­ürül és újból megtelik a hu­szas. Az új-mecsekaljaiak, Szigeti útiak leszállnak, Gyárvároson, Meszesen, Új­hegyen lakók jönnek a he­lyükre. r— Látásból már valameny­nyit ismerem. Tudom, hol szállnak fel és hol szoktak le- szállni. A gyárvárosi emelkedőnél már kirajzolódnak a meszesi emeletes házak. — Ott megint nehezebb szakasz következik. Sok a megálló. A vámtól Fehér­hegyig — álig két kilométe­ren — összesen öt van. Még be te kapcsol négybe az em­ber, már újból meg kell Sü­ni. És rengeteg a gyerek. Nin­csenek udvarok,- nincs gya­logjáró. A gyerekek pedig nem vigyáznak. Csak a veze­tőknek köszönhető, hogy nincs halálos baleset. Kurucz Jánosnak ez a ne­gyedik fordulója ma Uj-Me- csekalja és Fehérhegy között. Már negyed négy óta talpon van. Négy óra öt perckor je­lentkezett, négy negyvenkor indult, öt órakor vette fel az első utasokat. A SZOLGÁLAT délután egy óráig tart, ha délután kezd dolgozni, éjjel egy órakor, megy haza. — Szórakozás? — Két kisfiúnk van, azok­kal foglalkozom. Néha tévét nézünk a sógoromnál, de csak ha nincs késón vége. Sokszor bosszankodom, mert a jó mű­sorokat későn kezdik. Szere­tek színházba, moziba járni. Moziba még csak eljutok, mert van -korai előadás, de színházat már régen láttam. Hétköznap csak este kezde­nek, vasárnapjaimból pedig csupán minden hatodik sza­bad. A 20-as vonalon szolgálatot teljesíteni nem könnyű. Zsú­foltsága csak a 10-esével ve­tekedhet. Megállómén dó a tülekedés. Az emberek elkényelmesedtek. Több olyan utas van, aki csak a legköze­lebbi megállóig utazik. Az ilyenek helyett távolabb la­kók maradnak le, t ácsorog- hatnak újabb negyedórát a következő buszig. Ha zsúfol­tak az autóbuszok, hát ezért is zsúfoltak. Ha lemaradnak emberek a járatról, hát azért is maradnak le, mert aki már felszállt, nem szívesen szorít helyet az újabbaknak. — Ebből adódnak aztán a viták. De mivel nem termé­szetem a vitatkozás, megbe­széltük a jegykezelővel, hogy az utasokra bízzuk a felszál­lást. Amennyi feljár és amennyit a csuklós elbír, annyit elviszünk. Ennyi nép­hez több csuklós kellene, vagy járatsűrítés. — És ezt ne felejtsék el — kissé türelme­sebb, udvariasabb utasok. Mert hajnali négytől tartó szolgálatban nekünk is rosz- szul esik, ha ötperces késés esetén azt mondják a nyolc órára járó hivatalnokok: „No mi az, elaludtak?” Uj-Mecsekalja és Fehér­hegy között 14 kilométeres egy forduló, két félóra a me­netidő — ennek most a vé­gére értünk.-— Most pihenhetek egyet — mondja Kurucz János és kezét sapkájához emelve kö­szön a végállomástól elinduló 20-as vezetőjének. — Ha ez elment, nekem van Hz perc pihenőm. A 26—11-es rendszámú au­tóbusz beáll a váró színes műanyagfedele alá. Kurucz János leugrik a magas veze­tőülésből, arcát megcsapja a friss levegő. Körüljárja a ko­csit — nincs semmi baj. A következő tíz percben meg­eheti uzsonnáját. Üvegfalú fülkéjéből kilép a forgalomirányító. — Csak öt percet késtek, így megjavult már az út? — Nem éppen. Kevesebb volt az utas. A kalauznő, Hohner Jenő­vé a kályha mellett topog. Orra piros, ujjatlan kesztyű­jéből kékre fagyott ujjhegyek kandikálnak ki. — Megharagusstok rám, ha mondok valamit? — néz Uohnerné szemébe a ■ forga­lomirányító. — Azt, hogy most a tizes vonalon kell mennetek. Máris. NINCS HARAG, nines meg­lepetés. A vállalatnál már megszokták, hogy mindig oda kell menni, ahol legnagyobb szükség van rájuk. Most a 10-es vonalon várnak az uta­sok. Úgy látszik, defektet ka­pott a soros kocsi. Kurucz János így etS sem veszi az uzsonnát. Fellép a vezetőfülkéjébe, kinyitja az ajtót az utasok előtt és ismét elindul Fehérhegy felé. HARSÁNY! MÁRTA ről. Ebben az évben e terüle­ten akarnak további lépéseket tenni a Baranya megyei Ven­déglátó ipari Vállalat dolgozói. — Ki akarunk lépni abból a szűk körből — jelentette ki ezzel kapcsolatban Geller B. Miklós igazgató — mely válla­latunk munkáját eddig jelle­mezte. Első lépéseink a dolgo­zó nők otthoni munkájának megkönnyítésére irányultak és irányúinak a jövőben is, ami­kor további félkész ételek be­vezetését szorgalmazzuk. Kö­vetkező lépéseink azonban a ..kereskedelmi cukrászat” bőví tését Sélozzák. A vállalatnál felismerték, hogy az élelmiszerkiskereske- delem tevékenysége bizonyos mértékig rokon a vendéglátó­iparéval, következésképp mun­kájúk jói összehangolható. Aho] élelmiszereket árusítanak ott jó hasznát vehetnék a vállalat cuk rász & hidegkonyhai üzemi készítményeinek, tehát árusít­hatnának kaszinótojást, töltött halat, franciasalátát, majoné- zes burgonyát, sós és édes tea- süteményeket, előre elkészített tortakrémet Ilyen elgondolás alapján tartottak az elmúlt hé­ten szakmai bemutatót a kis­kereskedelmi vállalat boltveze­tői részére Komlón. Itt nem­csak felsorolást és mintát ad­tak készítményeikről, hanem már pontos árajánlatot is tet­tek. Tíz deka csokoládés torta­krém például 6,60 forintba, iíz deka majomézes. burgonyasalá­ta 1,25 forintba, egy kaszinó- tojás három forintba kerül. A Baranya megyei Vendég­látó Vállalat készítményeit a Csemegekereskedelmi Vállalat üzleteiben szinte az egész or­szágban ismerik. Cukrászati termékeiket, gesztenyepürét, fél kész tésztákat Szegedre, Ka­posvárra, Kecskemétre, Buda­pestre is szállítanak. Uj ké­szítményeink melyek bemuta­tóját február 15-én rendezik meg a komlói kökönyösi 15 sz. csemege boltban, ugyancsak él iutnak az ország sok részébe. Szeretnék azonban, ha fárado­zásaik gyümölcsét elsősorbaa a megye lakossága élvezné. I ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom