Dunántúli Napló, 1963. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-08 / 32. szám

2 NAPLÓ 1963. FEBRUÄR S. 1 AI•NAR-~ft‘MAi.-1v?AP-A- MÄf-NAP-A*MAI* NÁi>-~ A-M a Kutyavilág Párizsban Párizsban nemcsak a höl­gyek divatját irányítják, a ku­tyák részére is minden divat­kreáció kapható. „Az Elegáns Kutyához” címzett divatház minősülhet a négylábúak í „Dior”-jának. Ebben az üzletben a kézzel kötött kutyaszvettertől a leg­különbözőbb nyakörvekig minden megtalálható, ám a „legelőkelőbb” kutyahölgyek természetesen itt sem kész holmit vásárolnak, hanem „mértékre” szabják ruhatáru­kat. Az elárusítók gondosan vezetett kartokékokon jegy­zik fel az állandó vevők mé­reteit. A kutya-divatház igaz­gatónője elmondotta, hogy nemrég valaki orgonaitta si- fonból pizsamát csináltatott \ egy szürke pulikutyának, egy másik vevő pedig saját estélyi kabátja mintájára azonosat varratott a kutyájának. □ FOKOZATOSAN etilgáz- ra állítják át benzin helyett a j japán taxikat. Az osakai és to- I kiói tapasztalatok azt mutat­ják, hogy az olcsóbb üzem- j anyag jól bevált. □ A MOSZKVAI Központi j Dokumentumaim Stúdióban elkészüli Az óceán mélyén cí­mű színes dokumentumfilm. j Az öt részből álló film egy tá- \ vol-keleti expedíció víz alatti útját örökíti meg. □ ÖT ÉVE tart egy sakk­játszma Peter Anderson skót tanító és Ivan Liszgyij kiváló orosz sakkozó között. A játé­kosok a lépéseket levélben közük egymással. □ FARKASFALKÁK garáz­dálkodnak Délkelet-Szerbia hegyi falvaiban. A telelőben lévő állatokat tizedelik. fi BONN—PÁRIZS TENGELY BÁNKÉAM A Pécsi Nemzeti Színház operafelújítása nyugatnémet francia címertervezete □ BERTOLT BRECHT, nagy néjnet költő és drámaíró feb­ruár 10-én töltené be 65. élet­évét. A berlini Brecht-együt- tes színháza előtti teret most róla fogják elnevezni. □ A FÖLD déli mágneses sarkának övezetébe tartó szov­jet szántalpas vonat baj nél­kül halad dél felé. Az út első kilenc napja alatt az expedí­ció 600 kilométerre távolodott el a Mirnij szovjet déli-sarki megfigyelő állomástól, s ezzel megtette az út felét. □ SÚLYOS szerencsétlenség történt a napokban Felső- Ausztriában, az ebenseei vas­útállomás tetőzete beszakadt és hat utast maga alá teme­tett. Egy fiatal anya hat éves kislányával együtt szörnyet­halt, a többi utas súlyosan megsérült. □ RÖVIDESEN elkészül az NDK filmstúdiójában az első NDK—kubai kooprodukciós film. A film 1961. áprilisában Kubában játszódik le néhány nappal az ellenforradalmi in­vázió előtt. A művelt Hollywood Bob Hope filmszínész mesélte, hogy nemrégiben egy hollywoodi filmsztár otthonában a követke­ző beszélgetés tanúja volt: A gimnazista kisfiú ezekkel a szavakkal fordult gyönyörű ma­májához: „Mama”, sürgős szük­ségem volna egy enciklopédiára, anélkül holnap nem mehetek is­kolába”. Mire a mama: „Osto­baság fiam, a te korodban az ember még nagyon Jól elmehet gyalog la”/ 1960. december 28-án ünn^ pet ült a pécsi színházi élet Ezen az estén hangzott fel elő­ször a legszebb magyar opera, Erkel Ferenc főműve, a cím­szerepbe új tenoristát avatva: Csongor Józsefet. Éppen ezért kétszeresen kár, hogy operistáinkat oly ritkán hallhatjuk. A megalakn lástól számított időn belül át­lag harminc előadásra jut egy opera s ez bizony kevés a fo­lyamatosság fenntartásához! Amennyire kedvez a zord időjárás a téli sportok hívei-: nek, annyira hátráltató.-® be­folyásolja az előadóművésze­tekben tevékenykedőket: szí­nészeket, zenészeket, táncoso­kat. Az időpont tehát nem a k-galkalaimasabb az értékelés­re, mindazonáltal bízvást meg­állapíthatjuk, hogy a felújítás várakozáson felül jól sikerült. Ismét meggyőződhettünk róla. hogy az opera műfaja a leg­teljesebb összmű vészét s en­nek minden ága egyetlen törzs b<? fut össze, ha a teljesítmény kiforrott, érett. Az ének és ze­nekar egybeolvad az ábrázo­lás mozgáselemeivel, fokozza a kifejezés erejét s díszletben, jelmezben, fényben megnyil­vánuló környezet és tánc. Mindez egyetlen célt szolgál: a cselekmény közérthető el­mondását. Hősökké avatja szereplőit e cselekmény s a hősök mögött ott forrong egy egész nép ke­serűsége, ott lázong elnyoma­tásából eredő elszántsága, amely kirobban a királyné megölésében. Senki a nézők közül nem érzi Bánkot gyil­kosnak, minit ahogyan nem t-íirtotta annak a kecskeméti jegyzőcske sem, amikor tra­gédiáját megírta. Bank népé­nek közhangulatát képviseli, tettében a nép akarata, nyil­vánul meg. Egyéni balsorsa egyben az egész nép végzete, így válik a „Bánk bán” azzá, aminek alkotói szánták: igazi repdrámává. Nemcsak kortár­sa, hanem sorstársa is a „Bo­risz Godunov”-nak. Dr. Németh Antall eredeti­leg szabadtérre alkotott, mes­teri rendezése kidomborítja a tragédiát, de ugyanakkor bebi­zonyítja, hogy az operában az énekelt szöveg ugyanolyan fon tos tényező, mint a prózai szí­nészeknek is becsületére váló játék. Igazoltnak látjuk, az éneknek, mint kifejező eszköz­nek, létjogosultságát. Nem üt­közünk meg rajta, hogy a bi­hari főispán boidaiozik, sőt hogy az eszelős Melinda a T laza-parti viharban dalol, méghozzá milyen szépen! A műfajt nem kell félteni, ha a rendezés hozzáhangolja a kö­zönséget az ebben természetes­nek ható eszköz élvezetéhez. Hogy az alkotók szándéka oly hiánytalanul megvalósul, az ugyanolyan érdeme Paulusz Elemér karnagynak, a gyönyö­rűen muzsikáló zenekarnak, a cselekmény szerves részesse- ként fellépő énekkarnak, az Eck Imre tánckölteményét lej­tő táncosoknak. Vota Emil új díszleteinek, Majoros Teréz és Heriszt János ruhateryezésé- nek, Léka László élesen jellem zó maszkjainak s a színpad­művészet és technika névtelen hőseinek. A magánszereplők közül leg­nagyobb feladat a címszereplő j vállára nehezedik. Nemcsak hangmennyiségbent hanem a gyakran természetellenes ma­gas frázisokban bővelkedő szerep érzelmileg bonyolult összetételű. Nem elég, ha az énekes bírja hanggal és szé­pen énekel, mert ezzel köny- nyen az öncél óság vermébe eshetne. Simándy József jól tudja ezt s ezért gondosan ügyel alakításának hitelessé­gére. Vérbeli összművész, minden hangja és mozdulata egymást kiegészítőén hat és erősíti mondanivalóját. Délceg megjelenése és nagy színészi ösztönnel párosult, bőven öm­lő orgánuma hivatottá teszi erre a szerepre. Hősi színezetű hangja feledteti, hogy ehhez a szereptíphshoz jobban illik Borisz basszbaritonja. Bánik népe szemében bálvány, égy magyar Wotan, aki elemész­tődik a történelem fondorla­taiban. Szereplőtársai Jtíőzűl a két női szerepben Illés Sva fé­nyes hangú, asszonyosan érett Melinda, Pécsváry Gabriella hangban és játékban ragyogó­an megoldott Gertrud. — Az előadás magas színvonalát emeli Bottá Tibor, aki első pé­csi szerepében, Tiborc elgyö­tört öreg paraszt-alakjában és Bérezett Tibor, aki a békéden Peturként lép színre. Ugyan­így a legteljesebb dicséret illeti Wagner József rí- pők Ottóját, Tréfás István aljas Biberach-ját, Mor- czis Demeter Endre királyát. Bonett Kálmán Solom mestere és Csalánossy Andrea, mint Bánk fiacskája, kelt emléke­zetes mozzanatokat. Veress Endre Az Ifjúsági klub, amely decemberben alakult meg Komlón a Zrínyiben, je­lenleg már 130 tagot számlál és tartalmas rendezvényeket, tárlatlátogatást, Beethoven, Petőfi, József Attila esteket, hangversenyt — tudhat maga mögött. Ahogy mondják, egye­sek nem sok jövőt jósoltak az ifjúsági klubnak. Eddigi ered­ményeik, jelenlegi tevékeny­ségük e feishitűeket cáfolják. Film Film Film óz is szét elem Amikor a nézőtér kivilágoso- i dik, az ember önkéntelen és | gyanakodva felteszi önmagá­ban a kérdést: mi lesz ezzel a rendkívül rokonszenves, őszin­te fiatalemberrel, aki a fele­ségét átkarolva távolodik a ködben? Boldog lesz-e egyálta­lán? A válasz sajnos nem egy­értelmű és tulajdonképpen ez az egyetlen, de alapvető hibá­ja John Sahlesinger filmjé­nek. Vic, az előbb említett rend­kívül rokonszenves fiatal mű­szakirajzoló az üzemben meg­ismerkedik egy csinos lánnyal. A lány hamarosan szerelmes lesz bele, a fiú mindvégig bi­zonytalan a saját érzéseit ille­tően. Tulajdonképpen őszintén csak pillanatokra szereti a lányt. Ingrid a kaland követ­keztében terhes lesz, Vic lova- gias gesztussal elveszi felesé­gül A lány anyjához költöz­nek, nehéz, erőszakos polgári atmoszférába. A fiú nem bír „felszívódni”, erősebb benne az egyszerűség, az igazságérzet, az őszinteség. Ingrid anyja, a görög drámák bosszúálló alak­jaira emlékeztető szenvedélyes buzgalommal megrontja a há­zasságot, amely a film végén úgyahogy helyreáll de semmi bizonyosság, hogy ez a két, ro­konszenves fiatalember valaha is boldog lesz. Az Ez is szerelem című an­gol film, terjedelmének nagy részében arra készíti elő a né­zőt, hogy végre — ha nem is egyetlenül helyes és követendő igazságot — de egyfajta őszin­te, művészi választ ad a há­zasságról. Ami a művészi vo­natkozásokat illeti, ezzel nincs is különösebb baj, de az a vá­lasz, amelyet a néző vár — túl­ságosan lekerekített, me­ló drama tikus, megegyező egy­fajta polgári morállal amely­től a mai fiatalok meglehető­sen távd élnek. Vic tulajdon­képpen egyedül áld ebben a számára meglehetősen nagy és tragikus lelki küzdelemben. A számára egyetlenül természe­tes és becsületes lehetőség út­ját az apja mutatja meg — a válást — de Vic ebben a pilla­natban gyengének bizonyul. Szereti Ingridet? Ez a szerelem eddig se volit elég kettőjük kö­zött, hogy a sorsukat maradék­talanul egymáshoz kösse. Az anyós — remekül eltalált, jól és hatásosan jellemezett figura — nem döntő tényező. Ki le­het kerülni. Az alapvető prob­léma az, hogy Vic a kovaszü- lés után inkább sajnálja, mint szereti a lányt. így voltaképpen maradékta­lanul csak a film szellemes dialógusainak, a többségében ügyesen fényképezett képsorok nak és a színészi alakításoknak lehet örülná. Ahogyan elmond ja Schlesinger a történetet, az egyszerű, őszinte és természe­tes, bár dialógusait helyenként a szinkron „hazai” szellemes­séggel helyettesíti, de ez nincs kárára a filmnek. Ami a kép­szerűséget és általában a film képi felépítését illeti — erősen meglátszik, hogy Schlesinger sokáig televíziós és dokument filmeket készített. Képsorai egyszerűek, pontosak, a való­ság figyelmesen megrajzolt részletei. Sók ebben a filmben a nagyszerű és a meglepően őszinte, bár a részletezés egy kicsit vontatottá teszi. Ami a színészi alakításokat vl1 éti, csak teljes lehet a dicséret. (Thiery) A. $iOLlS£Nmf/V I OM — ötösével összeállni! Első! Második! Harmadik! A hold már teljes fénnyel világít. Kitisztult, megszűnt a vörössége. Már jócskán felhá­gott az égboltra. Oda az este!... Átkozott moldvai Átkozott konvoj. Átkozott élet! Az elölállók, akiket már meg számoltak, megfordulnak, láb­ujjhegyre ágaskodnak: vajon az utolsó sorban ketten ma­radnak, vagy hárman? Ezen múlik most minden. Suhovnak úgy rémlett, hogy az ő utolsó sorukban négyen maradnak. Meghűlt benne a vér: eggyel többen vannak! — Újra számolni fognak! De ki­derült, hagy Fetyukov. a sa­kál, a kapitány csikkjére les­ve elbámészkodott, nem lépett át idejében saját sorába, s ezért tűnt itt az utolsó sorban létszámfelettinek: Az őrparancsnokhelyettes mérgében a nyakába sózott Fetyukovnak. Megérdemelte! Hárman maradtak tehát az utolsó sorban. Egyezik a lét­szám, hála a teremtőnek! — Hátrább a kaputól — un­szolja őket isimét a konvoj. Am ez alkalommal a zek-ek nem morognak, látják: kato­nák jönnek ki az őrszobábo! és körülveszik a teret a kapu túlsó oldaláról. Tehát kiengedik őket. Szabad csoportvezető nem látható, munkavezető se, tehát vihetik az emberek a fát. Kitárul a kapu. S ott a ka­pu mögött, a gerendákkal ha­tárolt terelősávban ismét meg­jelenik az őrparancsnok, meg az ellenőr: — Első! Második! Harmadik! Mégegyszer számolnak s ha megvan a létszám, az őröket leváltják a toronyból. A távoli tornyoktól, a zóna mentén, elég hosszú az út! Amikor a zónából az utolsó zek-et is kihozzák és egyezik a létszám, akkoj csak odatele­fonálnak minden egyes to­ronyba: leszálini! S ha okos az őrparancsnok, nyomban indát is, tudja, hogy a zek-nek nincs hová megszöknie, s hogy az őrtornyokból leszállt katonák beérik az oszlopot. De ha az őrparancsnok buta, — akkor fél, hogy katonái nem lesznek elegendők a zek-eltkel szemben és vár. A mai őrparancsnok is e tök- fil.kók közül való. Vár. Egész nap kint vannak a hi­degben a zek-ek, tiszta halál ez a fagyoskodás. S a sorakozó után még egy egész órát állva fagyoskodni! Mégsem annyira a fagy, mint inkább a düh marja őket: odavan az este! A zónában már semmit sem tudnak elintézni. — Honnan ismer; olyan jól az angolok flottaéletét? — kérdik a szomszédos sorból a kapitányt. —* Tudják, csaknem egész hónapot töltöttem egy angol cirkálón. Saját kajütöm volt. Egy temeri konvojt kísértem. Összekötő tiszt voltam. S kép­zeljék ráadásul a hábo­rú után az angol ten­gernagy, az ördög vinné el, ajándékot küldött emlékbe. ..Hálám jeléül”. Csodálom és átkozom! Most meg — min­denkit egy fedél alá ... Együtt ülni a benderistákkal* — nem nagy élvezet. • Benderistäk = Sztyepán Ban­dera nyugait-ukrán nacionalista bandavezér hívet öt magit régen meggy tikot tik Münchenben, — (A ford.) Furcsa. — Furcsa így végig­nézni; a puszta sztyeppe, az elhagyott zóna, a holdfényben csillogó hó. Az őrök már fel­álltak: tíz méterre egymástól, tüzelésre készen tartott fegy­verrel A zek-ek fekete csor­dájában ugyanolyan buslátban — S—311 — egy ember, aki arany vállapok nélkül nem is ismerte az életet, angol admi­rálissal komázott, most meg Fetyukowal hordja a tróglit. Az ember erre is, ama is ráfogható. Nos, együtt ran a Mséret „Ima” nélkül mindjárt a lé­nyeg: — Indulj! De szaporán! Szaporán? — Egy frászt...? Most már minden munkarész­leg előttünk van, nincs értel­me sietni. A zek-ek anélkül- hogy összebeszéltek volna, min dent megértettek: eddig ti tartottatok fel bennünket, most meg majd mi tartunk fel titeket. Ugye, ti Is szeretné­tek melegre bújni ... — Nyújts lépést! — kiáltja az őrparancsnok. Nyújtsd a lépést ott az élen! — „Nyújts lépést!” — Ezt ne­ked! S -kimért léptekkel, lehor­gaszt© tt fejjel mennek a zek- ek, mint a temetésre. Nekünk már nincs veszteni valónk, úgyis utolsónak érünk a lá­gerbe. Nem akart embersége­sen bánni velünk — most az­tán bele is pukkadhat az üvöl­tözésbe, „Malácsi kultuiátis napok" A mohácsi kulturális na­pokat — amelyet először a múlt évben rendeztek meg — az idén is megtart ják már cius 17 — április 7. között, Az eseményre a Bartók Bé­la járási művelődési ház va­lamennyi művészeti együtte­se — a szimfonikus és s a fúvószenekar, az iro­dalmi színpad, a színját­szók és a bábosok, "* táncosok — készülnek. A helybeli gimnázium tanulói­ból verbuválódott irodalmi színpad — az „Évszakok köl­tészete” című, égés? estét betöltő, zenei aláfestésű mű­sorral készül. A mohácsi kulturális napokon fellépő együttesek kivétel nélkül be­neveztek a „Steinmetz kapi­tány” megyei kulturális se­regszemlére is. — A SELYEMGYÄRBAN 1960-ban alakult meg egy if­júsági újítóbrigád. A múlt év­ben már 600 000 forint újítá­sokból eredő megtakarításhoz segítették az üzemüket a min­dem elismerést megérdemlő fiatalok. — AZ ÉRTELMISÉGI, az ifjúsági és a nyugdíjasok klub ján kívül újabb a „háziasszo­nyok klubja" is megtalálható a mohácsi Bartók Béla Mű­velődési Házban. A háziassza nyok kéthetenként jönnek ősz sze 40—50-ej létszámmal és ilyenkor « lakáskultúráról, szobanövényekről, virágokról, költőkről, írókról, élménybe­számolókról hallgatnak is vt” tatnak meg előadásokat. — A SPORTPÁLYA mellett lévő emeletes házat kapták meg és hozták rendbe 130 006 forintos költséggel a mohácsi fiatalok, amely január 1-től Ifjúsági ház néven ad új ott­hont a járási és városi KISZ- bizottságnak, az úttörőknek* az ifjúsági klubnak és a po­litechnikai szakkörnek. — PÉNTEKEN 2*0 pecse­nyebárányt szállít görög, illet­ve olasz exportra a szent lő­rinci tangazdaság. A bárá­nyok súlya darabonként 40 kiló. Az elmúlt hetekben már ugyanennyi bárányt exportált a gazdaság. — FEBRUÁR végén nagy­szabású juhász napot rendez a megyei tanács a megye ösz- szes termelőszövetkezeti és állami gazdasági juhásza ré­szére. A juhász napom előre­láthatólag Schandl József tu­dományos kutató tart majd előadást. _ A PBCSl Orvostudományi Egyetem és Orvos-Egéizségügyi Dolgozók Szakszervezete területi bizottságának tudományos szak* osztálya február 11-én, hétfőn délután 6 órakor az anatómiai intézet tantermében Vll. tudomás nyos ülését tartja. Tárgy: Kér* ner János: Az izolált fibrilia kristályosodásának interferencia* microscopos és deuritomeriták vizsgálata, Hámori József, prof• Szentágothai János: A sympathy cus ganglionurids synapsis sub* microscopos szerkezete. prof. Szentágothai János: Komplex synapsísok. — KRÚDY GYULA EST február 11-én, hétfőn este 7 órakor Pécs város Művelő­dési Házában (Déryné u. 18.) Bevezeti: Krúdy Zsuzsa .Köz­reműködnek: Bánffy György, Dobák Lajos, Pataky Erzsi, Pécsi Ildikó, Végvári Tamás, a színház művészei. Műsor: novellák, a „Zoltámka” c. szín­mű részletei. Rendezte: dr. Németh Antal. Jegyelővétel az írók Könyvesboltjában és a Művelődési Házban. — AZ 7. SZ. SEBÉSZETI Klinika igazgatója értesíti a jelenleg bentfekvő betegek hozzátartozóit, valamint a nyilvánosságot, hogy 1963. ja­nuár 8-tól a látogatási idő a következőképpen módosul: — szerda és péntek 12—12.30, 17—18, vasárnap 12—12.30, 14—15.30 óráig. A televízió műsora február 8-án, pénteken: 10.00: TV-hfradó. — 10.15: Nem a legkisebb művészet. — Csehszlo­vák kisfilm. — 10.30: A na*?v start előtt,. — Magyarul beszélő szovjet film (ism.). — 18.50: Hí­rek. — 18.55: Műkorcsolya EB. — Jégtánc, szabadonválasztott gya­korlatok. — Közvetítés a kissta* £ ionból. — Kb. 20:45:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom