Dunántúli Napló, 1963. február (20. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-07 / 31. szám
\ 1968. FEBRUAR T. MOZDONYVEZETŐK «* A 642Í-ÉS Pellérden ill, * mozdonyvezető nem Vállalja... . — Intézkedjetek. 1 — Hótörés lesz? — Ha megáll a havazás, Harkány felé. Jelenleg Siklóson van a hóeke. — Elment egy falat kenyér •nélkül? ■— Kapnak Siklóson. Én ismerem a siklósi főnököt. Teát is kapnak. — Tudtok valamit segíteni? — Segítek rajtatok. Ha kell, katonaságot, közmunkaerőt, tánfolyamot kérek, de kitisztogatjuk a fűtöházat. Záporoznak a kérdések és a feleletek a pécsi állomás főnöki irodájában. Vasutas egyenruhások, vegyes öltözetitek és tiszta civilek lapátolják a havat kupacokba a pályaudvaron. — Az iparos embereket is kibezényeltük havat hányni — inondja a fütőház főnöke, akivel a félköralakú épület felé igyekszünk. A vasúti kocsikon vastag hótakaró, peremükről hosszú jégcsapok lógnak. Itt is, ott is kisebb embercsoportok dolgoznak. Tisztogatják a váltókat, a fordító környékét. Megállunk a széntorony mellett, ahol két mozdony is tankol. A torony közepe táján kis csapóájtó emelkedik, egy kor- : mos ember dugja ki a fejét ! rajta és jelentést tesz a inai f szénhelyzetről. A mozdony olyan hatalmas t'gőzjelhőt ereszt közénk, hogy magamat sem látom, csak hangokat hallok körülöttem. A fordítónál is megállunk. Az emberek panaszkodnak, hogy hiába lapátolják a havat kupacokba, lassan nem tudnak a kőrakásoktól mozogni. A főnők igérl, hogy intézkedik és vagonokat kér, majd azzal elszállítják „csendesebb területre". Idősebb bácsika jön felénk, táska van a kezében. 1 Közli a felettesével, hogy beteg. — Mi a baj? — érdelődik a főnök. — A derekam fáj. — Nem derék az, amelyik fáj. * — írtak valami aszpirin féléti majd rendbe jövök. — Aszpirint? Egy jó fej vöröshagyma, fél kiló szalonna és egy liter forralt bor. Majd az rendbehozza a derekát. •— Viccelődik a főnök. — Vigyázzunk! Vigyázzunk! — kiáltanak a fordítótól, amelyre mozdony gördül. A MÜHELYIRODA előtti helyiségben csak egy hosszú asztal és két karos pad Van. Négy mozdonyvezető hajol az ásZtalra és ir, rendezik a menetleveleket. Kettő közülük olyan kormos, mint a kéményseprő. Huszonnégy órás szolgálatát üdnak le. — Vasárnap este óta itt vaA Pécsi Körtisztasági és Útkarbantartó Vállalat felvesz úttisztító munkásokat Havi fizetés 900—1350 Ft-ig. Jelentkezni lehet a vállalat telephelyén, Pécs, Rózsa Ferenc u. 17. szám alant a munkaügyi vezetőnél. gyök — mondja Tóth Nándor fűtő s nemsokára indulunk, kezdődik az újabb huszonnégy óra. — Hogy-hogy? — kérdezem tőle. — Hétfőn, amikor lejárt a j szolgálatom, nem volt vonatom Siklósra. Tudniillik ott lakom. — Von kajád? — kérdezi a szomszédja. — Jóska adott. De telefonáltam haza, hogy ha arra megyünk, hozzanak ki az állomásra egy kis utánpótlást A szolgálatot leadó emberektől kérdeznem se kell, mert az útjukról részletesen beszámolnak a fűtőház főnökének. Radák István mozdonyvezető Erdősmecske felől érkezett. i — Tegnap tizenegykor kezdtem — mondja. — Beremend- re vittem a személyvonatot és vissza. Ma hajnalban indultam Erdösmecskére segítségképpen. Két mozdonynak kellett a szerelvényt behozni. — Nem volt semmi fennakadás? — kérdi a főnök. — Nem. Erdősmecske után és Pécsvárad környékén volt egy kis hóakadály, de eljöttünk. — Szenünk van elegendő? — Van, de nem valami jó. — Ember is kell hozzá. Igaz? — Raktuk mind a ketten. KISEBB VITA kezdődik a motorosvonatok és a gőzmozdonyok hívei között. A vitatott kérdés: melyik birja jobban az ilyen rossz időt? Szabó II. Sándor mozdonyvezető a motorosok pártját fogja. Bizonyságképp elmondja, hogy ma is Tolnamözsről vezette a motorost, de semmi probléma nem volt, a 45 percei késés is egy gőzmozdony miatt csúszott be, mert elakadt és attól nem tudtak indulni a pécs- Váradi állomásról. Megszaporodunk az asztal körül. Mozdonyvezetők, fűtők, lakatosok vitatkoznak, beszélgetnek. A téna: hó, hó, hó, amely térdig ér, sőt itt-ott derékig. Fiatal, szőke hajú kék szemű mozdonyvezető áll mellettem. Marton Józsefnek hívják, tizenhét éve dolgozik a fűtőházban és tíz éve mozdonyvezető. — Ilyen hóesésben az ember a pályát sem látja, csak viszi a mozdony a vakvilágba •— panaszkodik. — Néha persze le kell szállni és térdig merülünk a hóba. A mozdonyon meg leolvad a lábról és kész a megfázás. — Azt mondják az utasok, hogy a mozdonyvezetőnek jó dolga van, melege van a masinán. Igaz ez? — kérdem. \ — Ugyan kérem. Először is áz ember feje és az egyik oldala kinn van, a lába (ázik, csupán a hasát égeti a kazán, de a háta megint csak didereg... — Még a tolattyú feszmé- rője is befagy! — szól közbe Radák István. — ... Sokat mondanak néha az emberek — folytatja Marton — meg kell próbálni. | Sokáig beszélgetünk még Marton József mozdonyvezető- vei. tőle iuaóm meg azt is, \ hogy a mozdonyok milyen \ névre „hallgatnak” a pécsi fü- tőházban. A 424-es „Nurmi” (Pesten bivalynak becézik), a kis 275-ös sorozat „nyalóka”, a 342-es „Pulyka", a ?8-as „högyös” és a 375-ös masina pedig „csecse-masi”. — Mi csecse-masival járunk — mondja Marton fűtője. | ■— Miért csecse-masi? est kérdem Marton Józsefet. — Azért, mert ha megtisztogatjuk, akkor ami sárga, az sárga, ami meg fehér, az fe| hér. A smirgli, meg a szidol rendbehozza. — Most kell megnézni — szól közbe a szomszédjuk i rosszmájúan. — Meg lehet azt most is néz- j ni komám. Csak úgy tagyog a biztonsági szelep... — védi a csecse-masiját a mozdony- vezető, majd felém fordulva mondja. — Nekünk sajnos mennünk kell a háromszáz- hetvenötezer-nyolcszáznyolc- vanhármassal, vontatjuk a hatezerhétszázharminrnégyes szerelvényt. — így már értem — bólintok rá és megkérdem k6sőbb a szomszédomat, hogy hova men tek Martonék. Akkor tudtam meg, hogy Beremendre egy személjjvonátot vontattak. A hó úgy esik, mintha sohasem akarna elállni. A vasúti kocsikon vastag hótakaró, peremükről hosszú jégcsapok lógnak. Emberek küszködnek a természettel. Tudják-e ezt azok, akik a meleg fülkében utaznak? GAZDAGH ISTVÁN Búcsúlevél a bűnügyi iratok között A Boltív IÄ belvíziek a fÜZÉP eladási irodáját A TÜZÉP ideiglenes jelleggel megszünteti a Jászai Mari és a Kossuth Lajos utcai eladási irodáit. Ezzel egyidőben, február 8-tól kezdődben új eladási irodát állít fel a Boltív köz 2-ban, Átmenetileg itt intézik a tüzelőügyieteket, az új helyen délelőtt 9 órától délután 3 óráig tart a hivatamos idő. Az átmeneti jeliegű intézkedés a vásárlóközönségnek is előnyös. Az új helyen ugyanis olyan fedett* előíér van, ahol számos ember elfér. A vevőknek nymodon nem kell a hidegben, a szabad ég alatt várakozniuk. V. János, a komlói általános iskola VII. osztályos tanulója a tornaterem öltözőjéből — , egy sportszatyorból — órát lopott. Ezért állt a pécsi járás- bíróság fiatalkorúak ügyeivé! foglalkozó bírósága előtt. Fiatal, meggondolatlan gyerek — órát lop. Súlyos hiba, erkölcsi botlás. Az ügy azonban ennek ellenére sem akkora horderejű, hogy önmagában egy hosszabb lélegzetű cikket érdemelne. Hogy mégsem lehet néhány sorban elintézni | — annak oka az ügy előzménye. Mert V. János nem először áll már vádlottként a bíróság előtt, pedig a szülei rendesen dolgozó munkásemberek. Az édesapja vájár Komlón. V. János az iskolát inkább kívülről, mint belülről szerette látni. Két osztályt is ismételt, pedig egészséges gyerek, szellemi fogyatékossága nincsen. Csakhogy az eszét nem a tanulásra, hanem csínytevésekre használta. Az iskolából lógások, a nem kellően irányított érdeklődésének felkeltése, a szülők részéről az ellenőrzés elhanyagolása juttatta másodszor is bíróság elé. A rossz tanulmányi eredményei miatt a szülei kivették az iskolából és az egyik komlói vállalatnál küldöncnek helyezték el. Tamilmányait esti tagozaton végeztették vele. Mint küldönc történt vele az első baj. Megbízták 2000 forint postára adásával — s a 2000 forintnak nyoma veszett. A vállalat természetesen azonnal feljelentette, az ügyet a rendőrség kivizsgálta, tanúk bizonyították, j hogy a 2000 forintot V. János | felvette, ő sem tagadta. A szü- j lök végül is — menteni a gyermeküket — kifizették az ,,el- ! tűnt” összeget, de a munkahelyére sem engedték vissza — j ami természetes is. De másutt 'sem engedték dolgozni Otthon unatkozással teltek I napjai. Esténként elment haI Tény az, hogy nem lehet minden szülő szakavatott nevelő, aki minden esetben meg« találja a gyereknevelés helyes módszerét. Lehet, hogy a Szigor az egyik gyereknél használ, de a másiknál árt. V. János abban a korban volt, amikor a hozzá hasonló korú gyerekek iskolába jártak, moziba mentek, volt zsebpénzük, a maguk módján szórakozhattak. „Neked semmit sem szabad” — ezt hallotta otthon. Úgy érezte — s a tárgyalás alatt mondotta is — „elvesztettem az önbizalmamat”. Most javító-nevelő intézetbe került V. János. Jó pedagógusok ügyelnek rá, akik igyekez- nek az otthoni nevelés niá- nyát pótolni. Hogy V Jánosból végül is embert faragjanak ... (Garay) zulról iskolába, azaz igen gyakran csak az iskola felé ... — Moziba nem engedtek otthon, dolgozni nem járhattam, elkeseredtem — mondja. — Zsebpénzem sem igen voltigaz, szigorúan tartották. Gondolta, majd ő szerez zsebpénzt mozira is, Cukorra is .. Belopózkodott az öltözőbe és ellopott egy karórát. A 800 forint értékű órát 250 forintért eladta. Volt pénze mozira, cukorra ... A lopást azonban rábizonyították. — Nagyon szégyelltem magam, meg féltem a szüleimtől is — vallja. Elhatározta magát: Öngyilkos lesz. A bűnügyi iratai között található búcsúlevele. „Nikotint nem tudtam szereni, hogy megmérgezzem magamat, de mégis öngyilkos leszek. Ha nem sikerül, akkor elkéretem magam egy javító- intézetbe. Ha lehet, megszökök autóstoppal és elmegyek külföldre...” — írja többi között az egyik ismerősének. A járásbíróság az ügy tárgyalása után javítóintézetbe utalta V. Jánost. Nem megyek haza többet — mondta nem is egyszer a tárgyalás folyamán. „Gyere haza fiam, megbocsátunk” — zokogta az édesanyja, de János ; hajthatalan maradt. ; Az anya széttárta a kézét ég sírva mondta: | — Nem tudom, hol rontot| tam el a nevelését, j V. Jánosnak négy testvére van — egyikükkel sincs baj. Csak vele, a legidősebbel. „Hol rontottam el a nevelését?” — ezt kérdezte az anya önmagától is, másoktól is. Ki tudna erre pontos választ adni A „2000 forintos ügy” óta tiltották mindentől. Se zsebpénz, se mozi, se cukor. „Azt mondották: ott a tv, azt nézzem” — í mondta -V. János. Mit hallunk februárban a Pécsi Rádióban? A hosszúra nyúló téli estéken a rádióhallgatás nyújtja az egyik legkellemesebb szó- tokozást. A megnő vekedett igényeknek megfelelően készítette el februári programját a Pécsi Rádió is. A szórakoztató műsorok Összeállításánál különös gonddal ügyeltek a szerkesztők arra, hogy a városi és falusi hallgatóság egyaránt megtalálja a nekik tetsző műsorokat. Némi ízelítőül a változatos programból elárulhatjuk, hogy már e hét péntekjén érdekes és újszerű műsor kerül sugárzásra: a szebényi népi együttes, dalosadnak tolmácsolásában baranyai népdaljátókot közvetítenek, Komámasszony meg né mondja címmel. Szombaton közvetítést ad a Pécsi Rádió Pécs váradról. Hangfelvételről részletek hangzanak el Baranyi Ferenc költő, Thiery Árpád író és Vary Ferenc zeneszerző műveiből ösz- szeállított szerzői est műsorából. Vasárnap kerül sor annak a felvételnek a bemutatására, mely a Mecsek Művész együttes énekkarának és szólistáinak decemberi Székedy- fonó előadásán készült a Liszt-teremben, ugyanezen a repon a Lámpaernyő alatt című sorozat keretében Fodor Pálnéval, a megyei könyvtár igazgatójával és Fodor Pállal, a Nemzeti Színház öperaéné- kesével hallanak zenés beszélgetést. Hétfőn mutatja be á Pécsi Rádió új népzenei felvételeit. Ezúttal néhány réga, baranyai betyárnótát örökítettek meg Bolla Tibor előadásában, valamint két bájos mániái népdalt a belvárosi általános iskola leánykórusának tolmácsolásában. Februárban is sor kerül a Rádió kulturális folyóiratának, a Dél-dunántúli Tükörnek adására. A Debitzky István szerkesztésében elhangzó műsor ezúttal műteremlá- tegatást, a színház bemutatóinak ismertetését és más időszerű kulturális kérdéseket tartalmaz. Turián György vidám, zenés, szatirikus irodalmi sorozata legközelebbi ösz- szeállításának címe: Azok a különcködök. Az irodalmi szemelvényeket a Pécsi Nemzeti Színház művészei mutatják be. A táncziene kedvelői bizonyára szívesen hallgatják a Pécsi Rádió február 16-i műsorát, amikor sok hallgató levélbeli kérésére megismétlik a novi- szádi rádió tánczenekarának és szólistáinak — így a nagy sikert aratott DD-duónak pécsi táncdal-estjén készített hangfelvételt. A Pécsi Rádió nagy gondot fórdit arra, hogy rendszeresen szerepeltesse a megyében működő öntevékeny együtteseket, ezzel is további ösztönzést adva nekik munkájukhoz. A február 18-i műsorban baranyai kórusok szerepelnek, február 20-án pedig Hangverseny dobogó című sorozatában pécsi előadóművészek lépnek a mikrofon elé. Ugyanezen a napon hangzik el Horváth Mihály: Egy kis szivárvány című baranyai népdalkantátája. Az irodalmi műsorok közül említésre méltó Kende Sándor novellájának bemutatója, valamint Thiery Árpád: Sivatag Európában, illetve Várnai Ferenc: Esther című nagy sikert aratott rádió játékának ismétlésére. Februárban is folytatja a Pécsi Rádió zenei felvételeit, hogy az eddiginél fokozottabb mértékben adhasson számot városunk és megyénk kultu rálds életéről HemTSlközi ifjúsági segélyakciót indít a megyei Vöröskereszt A városokban is megszór« vezik a tisztasági mozgalmat _ Elkészült a megyei vöröskereszt 1963. évi munkatferve A terv alapján a megyei vörös- kereszt nemzetközi ifjúsági segélyakciót szervez a megyei Úttörő Szövetséggel, illetve 'a megyei tanács művelődésügyi osztályával karöltVé. A segély akció keretében tisztálkodási-* tanszer- és egészségügyi csórna got küldenek a felszabadult gyarmati országokba. A gyűjtés már megkezdődött a megye általános iskoláiban, a cső magoknak még a tavasszal Budapestre kell émiök. I Az 1963-as terv a korább! | évek terveihez viszonyítva szán*)* üj mozzanatot tartalmaz. Ilyen például, hogy — Pécset is beleértve — legalább 5 ezer új, térítésmentes véradót akarnak szervezni ebben az esztendőben. Jelelmző a feladat nagyságára, hogy 1962- ben mindössze 3321 személy adott térítésmentesen vért a városban és megyében. A vöröskereszt ebben az évben is megrendezi a tisztasági mozgalmat a falvakban, iskolákban és mezőgazdasági üzemekben. Újdonság, hogy az idén már a városi lakóterületeken is indítanak ilyen mozgalmat, a Tiszta udvar, rendes ház című mozgalomhoz hasonló pontozási feltételekkel. A feltételeket majd később hozzák nyilvánosságra plakátok útján. A Magyar Vöröskereszt legutóbbi országos kongresszusa úgy határozott, hogy a vörös- kereszt taglétszámának néhány év alatt el kell érnie a lakosság 10 százalékát. A megyében jelenleg 6,8 százalékot tesz ki ez a szám, a 10 százalékot az év végére szeretnék elérni. Arra is törekednek, hogy 1963 végére már a megye minden községének legyen veröskeresztes szervezete, szemben a jelenlegi 297 községi szervezettel. A Nemzetközi Vöröskereszt ebben az évben ünnepli megalakulásának 100. évfordulóját. Ebből az alkalomból ünnepségeket tart a megyei vöröskereszt is. yvvwwvwwvvwYWvwwvwwwwwy vwYWVvYYYYwyvwwyyvyyyw.vwy.v_wy ywwwwwwwy wv ws 4 T
