Dunántúli Napló, 1963. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-07 / 31. szám

\ 1968. FEBRUAR T. MOZDONYVEZETŐK «* A 642Í-ÉS Pellérden ill, * mozdonyvezető nem Vállal­ja... . — Intézkedjetek. 1 — Hótörés lesz? — Ha megáll a havazás, Harkány felé. Jelenleg Sikló­son van a hóeke. — Elment egy falat kenyér •nélkül? ■— Kapnak Siklóson. Én is­merem a siklósi főnököt. Teát is kapnak. — Tudtok valamit segíteni? — Segítek rajtatok. Ha kell, katonaságot, közmunkaerőt, tánfolyamot kérek, de kitisz­togatjuk a fűtöházat. Záporoznak a kérdések és a feleletek a pécsi állomás fő­nöki irodájában. Vasutas egyenruhások, vegyes öltöze­titek és tiszta civilek lapátol­ják a havat kupacokba a pá­lyaudvaron. — Az iparos embereket is kibezényeltük havat hányni — inondja a fütőház főnöke, aki­vel a félköralakú épület felé igyekszünk. A vasúti kocsikon vastag hótakaró, peremükről hosszú jégcsapok lógnak. Itt is, ott is kisebb embercsoportok dol­goznak. Tisztogatják a váltó­kat, a fordító környékét. Megállunk a széntorony mel­lett, ahol két mozdony is tan­kol. A torony közepe táján kis csapóájtó emelkedik, egy kor- : mos ember dugja ki a fejét ! rajta és jelentést tesz a inai f szénhelyzetről. A mozdony olyan hatalmas t'gőzjelhőt ereszt közénk, hogy magamat sem látom, csak hangokat hal­lok körülöttem. A fordítónál is megállunk. Az emberek panaszkodnak, hogy hiába lapátolják a havat kupacokba, lassan nem tudnak a kőrakásoktól mozogni. A fő­nők igérl, hogy intézkedik és vagonokat kér, majd azzal el­szállítják „csendesebb terület­re". Idősebb bácsika jön fe­lénk, táska van a kezében. 1 Közli a felettesével, hogy be­teg. — Mi a baj? — érdelődik a főnök. — A derekam fáj. — Nem derék az, amelyik fáj. * — írtak valami aszpirin fé­léti majd rendbe jövök. — Aszpirint? Egy jó fej vö­röshagyma, fél kiló szalonna és egy liter forralt bor. Majd az rendbehozza a derekát. •— Viccelődik a főnök. — Vigyázzunk! Vigyázzunk! — kiáltanak a fordítótól, amelyre mozdony gördül. A MÜHELYIRODA előtti helyiségben csak egy hosszú asztal és két karos pad Van. Négy mozdonyvezető hajol az ásZtalra és ir, rendezik a me­netleveleket. Kettő közülük olyan kormos, mint a kémény­seprő. Huszonnégy órás szol­gálatát üdnak le. — Vasárnap este óta itt va­A Pécsi Körtisztasági és Útkarbantartó Vállalat felvesz úttisztító munkásokat Havi fizetés 900—1350 Ft-ig. Jelentkezni lehet a vállalat telephelyén, Pécs, Rózsa Ferenc u. 17. szám alant a munkaügyi vezető­nél. gyök — mondja Tóth Nándor fűtő s nemsokára indulunk, kezdődik az újabb huszonnégy óra. — Hogy-hogy? — kérde­zem tőle. — Hétfőn, amikor lejárt a j szolgálatom, nem volt vona­tom Siklósra. Tudniillik ott lakom. — Von kajád? — kérdezi a szomszédja. — Jóska adott. De telefonál­tam haza, hogy ha arra me­gyünk, hozzanak ki az állo­másra egy kis utánpótlást A szolgálatot leadó embe­rektől kérdeznem se kell, mert az útjukról részletesen beszá­molnak a fűtőház főnökének. Radák István mozdonyvezető Erdősmecske felől érkezett. i — Tegnap tizenegykor kezd­tem — mondja. — Beremend- re vittem a személyvonatot és vissza. Ma hajnalban indul­tam Erdösmecskére segítség­képpen. Két mozdonynak kel­lett a szerelvényt behozni. — Nem volt semmi fennaka­dás? — kérdi a főnök. — Nem. Erdősmecske után és Pécsvárad környékén volt egy kis hóakadály, de eljöt­tünk. — Szenünk van elegendő? — Van, de nem valami jó. — Ember is kell hozzá. Igaz? — Raktuk mind a ketten. KISEBB VITA kezdődik a motorosvonatok és a gőzmoz­donyok hívei között. A vita­tott kérdés: melyik birja job­ban az ilyen rossz időt? Szabó II. Sándor mozdonyvezető a motorosok pártját fogja. Bi­zonyságképp elmondja, hogy ma is Tolnamözsről vezette a motorost, de semmi probléma nem volt, a 45 percei késés is egy gőzmozdony miatt csú­szott be, mert elakadt és attól nem tudtak indulni a pécs- Váradi állomásról. Megszaporodunk az asztal körül. Mozdonyvezetők, fűtők, lakatosok vitatkoznak, beszél­getnek. A téna: hó, hó, hó, amely térdig ér, sőt itt-ott de­rékig. Fiatal, szőke hajú kék szemű mozdonyvezető áll mel­lettem. Marton Józsefnek hív­ják, tizenhét éve dolgozik a fűtőházban és tíz éve moz­donyvezető. — Ilyen hóesésben az em­ber a pályát sem látja, csak viszi a mozdony a vakvilágba •— panaszkodik. — Néha per­sze le kell szállni és térdig merülünk a hóba. A mozdo­nyon meg leolvad a lábról és kész a megfázás. — Azt mondják az utasok, hogy a mozdonyvezetőnek jó dolga van, melege van a ma­sinán. Igaz ez? — kérdem. \ — Ugyan kérem. Először is áz ember feje és az egyik ol­dala kinn van, a lába (ázik, csupán a hasát égeti a kazán, de a háta megint csak dide­reg... — Még a tolattyú feszmé- rője is befagy! — szól közbe Radák István. — ... Sokat mondanak né­ha az emberek — folytatja Marton — meg kell próbálni. | Sokáig beszélgetünk még Marton József mozdonyvezető- vei. tőle iuaóm meg azt is, \ hogy a mozdonyok milyen \ névre „hallgatnak” a pécsi fü- tőházban. A 424-es „Nurmi” (Pesten bivalynak becézik), a kis 275-ös sorozat „nyalóka”, a 342-es „Pulyka", a ?8-as „högyös” és a 375-ös masina pedig „csecse-masi”. — Mi csecse-masival já­runk — mondja Marton fűtő­je. | ■— Miért csecse-masi? est kérdem Marton Józsefet. — Azért, mert ha megtisz­togatjuk, akkor ami sárga, az sárga, ami meg fehér, az fe­| hér. A smirgli, meg a szidol rendbehozza. — Most kell megnézni — szól közbe a szomszédjuk i rosszmájúan. — Meg lehet azt most is néz- j ni komám. Csak úgy tagyog a biztonsági szelep... — védi a csecse-masiját a mozdony- vezető, majd felém fordulva mondja. — Nekünk sajnos mennünk kell a háromszáz- hetvenötezer-nyolcszáznyolc- vanhármassal, vontatjuk a hatezerhétszázharminrnégyes szerelvényt. — így már értem — bólin­tok rá és megkérdem k6sőbb a szomszédomat, hogy hova men tek Martonék. Akkor tudtam meg, hogy Beremendre egy személjjvonátot vontattak. A hó úgy esik, mintha so­hasem akarna elállni. A vas­úti kocsikon vastag hótakaró, peremükről hosszú jégcsapok lógnak. Emberek küszködnek a természettel. Tudják-e ezt azok, akik a meleg fülkében utaznak? GAZDAGH ISTVÁN Búcsúlevél a bűnügyi iratok között A Boltív IÄ belvíziek a fÜZÉP eladási irodáját A TÜZÉP ideiglenes jelleg­gel megszünteti a Jászai Mari és a Kossuth Lajos utcai el­adási irodáit. Ezzel egyidőben, február 8-tól kezdődben új el­adási irodát állít fel a Boltív köz 2-ban, Átmenetileg itt in­tézik a tüzelőügyieteket, az új helyen délelőtt 9 órától dél­után 3 óráig tart a hivatamos idő. Az átmeneti jeliegű intézke­dés a vásárlóközönségnek is előnyös. Az új helyen ugyanis olyan fedett* előíér van, ahol számos ember elfér. A ve­vőknek nymodon nem kell a hidegben, a szabad ég alatt várakozniuk. V. János, a komlói általános iskola VII. osztályos tanulója a tornaterem öltözőjéből — , egy sportszatyorból — órát lo­pott. Ezért állt a pécsi járás- bíróság fiatalkorúak ügyeivé! foglalkozó bírósága előtt. Fiatal, meggondolatlan gye­rek — órát lop. Súlyos hiba, erkölcsi botlás. Az ügy azon­ban ennek ellenére sem akko­ra horderejű, hogy önmagában egy hosszabb lélegzetű cikket érdemelne. Hogy mégsem le­het néhány sorban elintézni | — annak oka az ügy előzmé­nye. Mert V. János nem először áll már vádlottként a bíróság előtt, pedig a szülei rendesen dolgozó munkásemberek. Az édesapja vájár Komlón. V. János az iskolát inkább kívülről, mint belülről szerette látni. Két osztályt is ismételt, pedig egészséges gyerek, szel­lemi fogyatékossága nincsen. Csakhogy az eszét nem a ta­nulásra, hanem csínytevések­re használta. Az iskolából ló­gások, a nem kellően irányí­tott érdeklődésének felkeltése, a szülők részéről az ellenőr­zés elhanyagolása juttatta másodszor is bíróság elé. A rossz tanulmányi eredményei miatt a szülei kivették az isko­lából és az egyik komlói vál­lalatnál küldöncnek helyezték el. Tamilmányait esti tagoza­ton végeztették vele. Mint kül­dönc történt vele az első baj. Megbízták 2000 forint postára adásával — s a 2000 forintnak nyoma veszett. A vállalat ter­mészetesen azonnal feljelentet­te, az ügyet a rendőrség ki­vizsgálta, tanúk bizonyították, j hogy a 2000 forintot V. János | felvette, ő sem tagadta. A szü- j lök végül is — menteni a gyer­meküket — kifizették az ,,el- ! tűnt” összeget, de a munka­helyére sem engedték vissza — j ami természetes is. De másutt 'sem engedték dolgozni Otthon unatkozással teltek I napjai. Esténként elment ha­I Tény az, hogy nem lehet minden szülő szakavatott ne­velő, aki minden esetben meg« találja a gyereknevelés helyes módszerét. Lehet, hogy a Szi­gor az egyik gyereknél hasz­nál, de a másiknál árt. V. Já­nos abban a korban volt, ami­kor a hozzá hasonló korú gye­rekek iskolába jártak, mozi­ba mentek, volt zsebpénzük, a maguk módján szórakozhat­tak. „Neked semmit sem sza­bad” — ezt hallotta otthon. Úgy érezte — s a tárgyalás alatt mondotta is — „elvesz­tettem az önbizalmamat”. Most javító-nevelő intézetbe került V. János. Jó pedagógu­sok ügyelnek rá, akik igyekez- nek az otthoni nevelés niá- nyát pótolni. Hogy V János­ból végül is embert faragja­nak ... (Garay) zulról iskolába, azaz igen gyakran csak az iskola felé ... — Moziba nem engedtek otthon, dolgozni nem járhat­tam, elkeseredtem — mondja. — Zsebpénzem sem igen volt­igaz, szigorúan tartották. Gondolta, majd ő szerez zseb­pénzt mozira is, Cukorra is .. Belopózkodott az öltözőbe és ellopott egy karórát. A 800 forint értékű órát 250 forintért eladta. Volt pénze mozira, cukorra ... A lopást azonban rábizonyí­tották. — Nagyon szégyelltem ma­gam, meg féltem a szüleimtől is — vallja. Elhatározta ma­gát: Öngyilkos lesz. A bűnügyi iratai között található búcsú­levele. „Nikotint nem tudtam szereni, hogy megmérgezzem magamat, de mégis öngyilkos leszek. Ha nem sikerül, akkor elkéretem magam egy javító- intézetbe. Ha lehet, megszö­kök autóstoppal és elmegyek külföldre...” — írja többi kö­zött az egyik ismerősének. A járásbíróság az ügy tár­gyalása után javítóintézetbe utalta V. Jánost. Nem megyek haza többet — mondta nem is egyszer a tárgyalás folyamán. „Gyere haza fiam, megbocsátunk” — zokogta az édesanyja, de János ; hajthatalan maradt. ; Az anya széttárta a kézét ég sírva mondta: | — Nem tudom, hol rontot­| tam el a nevelését, j V. Jánosnak négy testvére van — egyikükkel sincs baj. Csak vele, a legidősebbel. „Hol rontottam el a nevelését?” — ezt kérdezte az anya önmagá­tól is, másoktól is. Ki tudna erre pontos választ adni A „2000 forintos ügy” óta tiltot­ták mindentől. Se zsebpénz, se mozi, se cukor. „Azt mondot­ták: ott a tv, azt nézzem” — í mondta -V. János. Mit hallunk februárban a Pécsi Rádióban? A hosszúra nyúló téli esté­ken a rádióhallgatás nyújtja az egyik legkellemesebb szó- tokozást. A megnő vekedett igényeknek megfelelően készí­tette el februári programját a Pécsi Rádió is. A szórakoztató műsorok Összeállításánál kü­lönös gonddal ügyeltek a szer­kesztők arra, hogy a városi és falusi hallgatóság egyaránt megtalálja a nekik tetsző mű­sorokat. Némi ízelítőül a változatos programból elárulhatjuk, hogy már e hét péntekjén érdekes és újszerű műsor kerül sugár­zásra: a szebényi népi együt­tes, dalosadnak tolmácsolásá­ban baranyai népdaljátókot közvetítenek, Komámasszony meg né mondja címmel. Szom­baton közvetítést ad a Pécsi Rádió Pécs váradról. Hangfel­vételről részletek hangzanak el Baranyi Ferenc költő, Thiery Árpád író és Vary Fe­renc zeneszerző műveiből ösz- szeállított szerzői est műsorá­ból. Vasárnap kerül sor an­nak a felvételnek a bemuta­tására, mely a Mecsek Művész együttes énekkarának és szó­listáinak decemberi Székedy- fonó előadásán készült a Liszt-teremben, ugyanezen a repon a Lámpaernyő alatt cí­mű sorozat keretében Fodor Pálnéval, a megyei könyvtár igazgatójával és Fodor Pállal, a Nemzeti Színház öperaéné- kesével hallanak zenés beszél­getést. Hétfőn mutatja be á Pécsi Rádió új népzenei fel­vételeit. Ezúttal néhány réga, baranyai betyárnótát örökítet­tek meg Bolla Tibor előadásá­ban, valamint két bájos mán­iái népdalt a belvárosi általá­nos iskola leánykórusának tol­mácsolásában. Februárban is sor kerül a Rádió kulturális folyóiratának, a Dél-dunántúli Tükörnek adására. A Debitzky István szerkesztésében elhang­zó műsor ezúttal műteremlá- tegatást, a színház bemutatói­nak ismertetését és más idő­szerű kulturális kérdéseket tartalmaz. Turián György vi­dám, zenés, szatirikus irodal­mi sorozata legközelebbi ösz- szeállításának címe: Azok a különcködök. Az irodalmi sze­melvényeket a Pécsi Nemzeti Színház művészei mutatják be. A táncziene kedvelői bizonyá­ra szívesen hallgatják a Pécsi Rádió február 16-i műsorát, amikor sok hallgató levélbeli kérésére megismétlik a novi- szádi rádió tánczenekarának és szólistáinak — így a nagy sikert aratott DD-duónak pécsi táncdal-estjén készített hang­felvételt. A Pécsi Rádió nagy gondot fórdit arra, hogy rendszeresen szerepeltesse a megyében mű­ködő öntevékeny együtteseket, ezzel is további ösztönzést ad­va nekik munkájukhoz. A február 18-i műsorban bara­nyai kórusok szerepelnek, feb­ruár 20-án pedig Hangverseny dobogó című sorozatában pécsi előadóművészek lépnek a mik­rofon elé. Ugyanezen a napon hangzik el Horváth Mihály: Egy kis szivárvány című ba­ranyai népdalkantátája. Az irodalmi műsorok közül emlí­tésre méltó Kende Sándor novellájának bemutatója, va­lamint Thiery Árpád: Sivatag Európában, illetve Várnai Fe­renc: Esther című nagy sikert aratott rádió játékának ismét­lésére. Februárban is folytatja a Pécsi Rádió zenei felvételeit, hogy az eddiginél fokozottabb mértékben adhasson számot városunk és megyénk kultu rálds életéről HemTSlközi ifjúsági segélyakciót indít a megyei Vöröskereszt A városokban is megszór« vezik a tisztasági mozgalmat _ Elkészült a megyei vöröske­reszt 1963. évi munkatferve A terv alapján a megyei vörös- kereszt nemzetközi ifjúsági segélyakciót szervez a megyei Úttörő Szövetséggel, illetve 'a megyei tanács művelődésügyi osztályával karöltVé. A segély akció keretében tisztálkodási-* tanszer- és egészségügyi csórna got küldenek a felszabadult gyarmati országokba. A gyűj­tés már megkezdődött a me­gye általános iskoláiban, a cső magoknak még a tavasszal Budapestre kell émiök. I Az 1963-as terv a korább! | évek terveihez viszonyítva szán*)* üj mozzanatot tartal­maz. Ilyen például, hogy — Pécset is beleértve — legalább 5 ezer új, térítésmentes vér­adót akarnak szervezni ebben az esztendőben. Jelelmző a feladat nagyságára, hogy 1962- ben mindössze 3321 személy adott térítésmentesen vért a városban és megyében. A vöröskereszt ebben az év­ben is megrendezi a tisztasági mozgalmat a falvakban, isko­lákban és mezőgazdasági üze­mekben. Újdonság, hogy az idén már a városi lakóterüle­teken is indítanak ilyen moz­galmat, a Tiszta udvar, rendes ház című mozgalomhoz hason­ló pontozási feltételekkel. A feltételeket majd később hoz­zák nyilvánosságra plakátok útján. A Magyar Vöröskereszt leg­utóbbi országos kongresszusa úgy határozott, hogy a vörös- kereszt taglétszámának né­hány év alatt el kell érnie a lakosság 10 százalékát. A me­gyében jelenleg 6,8 százalékot tesz ki ez a szám, a 10 száza­lékot az év végére szeretnék elérni. Arra is törekednek, hogy 1963 végére már a me­gye minden községének legyen veröskeresztes szervezete, szemben a jelenlegi 297 köz­ségi szervezettel. A Nemzetközi Vöröskereszt ebben az évben ünnepli meg­alakulásának 100. évforduló­ját. Ebből az alkalomból ün­nepségeket tart a megyei vö­röskereszt is. yvvwwvwwvvwYWvwwvwwwwwy vwYWVvYYYYwyvwwyyvyyyw.vwy.v_wy ywwwwwwwy wv ws 4 T

Next

/
Oldalképek
Tartalom