Dunántúli Napló, 1963. február (20. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-05 / 29. szám
! tws. FEBRUAR 5. 5 Nem gyerek kezébe való! hét. saz országutakon A Pisa bácsi mesék kora ebnúit, nem szirupos, de szép** nyelvezetű, az élethez közelálló vem kell a mai gyerekeknek. Sokszor írtunk már arról, hogy emelni kell a bábjátszás szánvcuniaiát, mert ott válik közönséggé a gyermek, ott szoktatjuk a színház szeretetére. Érvényes ugyanez a tétel a képeskönyvek, ifjúsági regények kiadására is, hiszen ezeken keresztül szerettetjük meg a könyvet, a szépet a gyerekekkel, így tehát nem adhatunk akármilyen képeskönyvet a kicsik kezébe. Az utóbbi években nagyon sok szép, színvonalas hat—tíz éveseknek való verseskönyv, ifjúsági regény jelent meg. A három—négy évesekre azonban nem gondoltaik eléggé. Hónapok óta egyetlen állatokat ismertető képeskönyv kapható a könyvesboltokban, sajnos az sem felel meg a követelményeknek. Az anyaállat, kölyökállat című képeskönyv magyar kiadását a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Budapest — gondozta, nem a legnagyobb sikerrel. A rajzok egyáltalán nem tetszetősök, s a német szöveg „magyarra átültetése” sem sikerült Elek Istvánnak. Jó, ha a gyerek ismerkedik az élettel, megtanulja, hogyan élünk, hogyan dolgozunk, megismeri az állatok, madarak életét, — természetesen megfelelő, gyereknek vaió formában. „Nehéz a friss fűre szokni, megállt a bárányka szopni versikéből nem sokat tud meg a gyerek a kisbárányokról. A ,.nyúlmama világos fajta”, meg az „kérődzik a tehén bambán” se mondható szép, gyerekeknek való verssoroknak. Azt már nehéz eldönteni, hogy az eredeti német képeskönyv szövege nívótlan, vagy az „átültetés” sikerült rosszul, egy biztos, ilyen formában nem volt érdemes éppen ezt lefordítani. Biztos. akadt volna ennél szebb német, csehszlovák vagy lengyel meséskönyv is, meg aztán olyan kiváló gyermekversíróink is vannak, mint Weöres Sándor és Pákolitz István. Sajnos, nincs választék, pedig ez a képeskönyv ilyen formában nem gyerek kezébe váló. Wesztl Márta Kedd: Január 29-én Pécsett, a Vasút utcában a Bajcsy-Zsilinszky utca felé közlekedett Szabó István, az általa vezetett és a 12-es AKÖV tulajdonát képe- ; ző JA—20-90 írsz. személy- gépkocsival. A menetirány sze- 1 rinti jobboldali járdáról körültekintés nélkül, a tőle öt méterre közlekedő jármű elé lépett Schludt Tamásné. A figyelmetlen gyalogost elütötte 1 az autó. A baleset következtében Schludt Tamásné fejsérülést szenvedett. A balesetén a szabálytalanul közlekedő gyalogost terheli a felelősség. Péntek: A mecseki, úgynevezett patkó-kanyarban kis ívben vette a kanyart Sárdi Zoltán pécsi lakos, a Geofizikai Intézet tulajdonát képező AC 63-18 írsz. gépkocsijával. Szabálytalanul áttért a kocsival a menetirány szerinti baloldalra és összeütközött a vele szembe jövő PKV autóbusszal. Személyi sérülés szerencsére nem történt, de a személykocsiban nyolcezer forint értékű kár keletkezett. házás elkészítése..." Ugyancsak az említett országgyűlésen vetette fel Takács József, hogy „Pécsett a korszerűtlen, szétszórt péküzemek nem tudják a lakosság szükségleteit megfelelően kielégíteni... Ezek a szavak sem Hangzottak el nyomtalanul. Bizonyítja ezt többek között, hogy például 1962-ben Pécsett a Sütőipari Vállalatnál jelen lös rekonstrukciókat hajlottak végre. Két üzemet is — 5—5 millió forintos költséggel — újjáépítettek, az elavult pékségek helyett immár korszerű középüzemekben készül a kenyér. Jelentős eredményeket értek el a nehéz, fizikai munkát igénylő munkafolyamatuk gépesítésével Is. Ebben az évben, a tervek szerint, az év első felében — ugyancsak 5 millió forintos beruházással — újabb üzem korszerűsítését fejezik be. Kétségkívül ezek az intézkedések — ha még nem is teljesen oldották meg d problémát, de jelentősen hozzájárultak a város kényét- ellátásának javításához. Szó van arról is, hogy Pécsett egy minden igényt kielégítő új, korszerű kenyérgyáx épül. Molnár István 1960 december 1-én az Országgyűlés 13. ülésén hozzászólt a bányászatról szóló törvényjavaslathoz. Javasolta, hogy a biztonságos munkakörülmények további javítása érdekében szükséges lenne a bányászatban megbízható lövőgép típus kialakítására. Ezzel kapcsolatban a jegyzőkönyvben ez olvasható: „Az illetékes minisztérium érAmikor még Imrédy Béla volt Pécs vezető képviselője Hogyan zajlott le az 1939 májusvégi választás a megyében? 1939 május 28-án és 29-én tartották meg a Horthy-rend- szer utolsó választását Magyarországon. A választást — miként a többit is — nagy csinnadratta előzte meg. A klerikális beállítottságú Dunántúl című napilap nyíltan a MÉP, vagyis a Magyar Elet Pártja, az akkori kormányzópárt mellé állt. Ennek a pártnak „vitéz” lmrédy Béla akkori miniszterelnök volt a legilluszt- risabb tagja, képviselőjelöltjei között olyan embereket találni, mint Kämmerer Andor régi baranyai földbirtokos, Gebauer Tivadar szentlőrinci nagykereskedő, Riesz Ádam szajki nagyparaszt és így tovább. A legfőbb képviselőjelölt és' Pécs díszpolgára maga Im- rédy Béla volt. Korteskörút a szőlőhegyre lmrédy Bélát a Horthy-kor- szak egyik legjobb pénzügyi szakemberének tartották, a Nemzeti Bank igazgatójaként kezdte meg karrierjét 1928- ban. Későb a fasiszta Gömböskormány pénzügyminisztere, majd miniszterelnök. A felszabadulás után mint háborús bűnöst végezték ki. lmrédy Béla alig egy éves miniszterelnökösködése sorsdöntő volt a magyar nép szempontjából. Ez az ember volt az, aki nyíltan német háyyyyyywyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyy yyyyyyyyyyyyyyywyyyywYYyy>:YYYYYyyY yyyyyyyyyyvyyyyyyyyyy^ 8 Valcntyln Ivanov tudományos, fantasztikus regénye alapján írta: Cs. Horváth Tibor, rajzolta Sebők Imre. KoiJti 7BS7B WKTELEN ZtCeCSCSBN CsS2BRrSNTSiyL.it E/NTStL mSüNÓK AlAHANyATUK. £S BlCTTCLCNUL BITEKÜL A TOPAKTI KÖVÉNyEM. > I í » I Képviselőink felszólalásaiból Mi valósult meg képviselőink felszólalásai nyomán? Négy sűrűn gépelt lap, rajta a Baranya megyei képviselők parlamenti felszólalásai. A felszólalások .azt bizonyítják, hogy a megye képviselői az elmúlt négy esztendő alatt nem ültek karba tett kezzel a parlamentben, hanem felszólalásaikkal, észrevételeikkel, javaslataikkal nemcsak igyekeztek segíteni, hanem számos megyei problémát meg is oldottak, vagy „elindítottak” a megoldás, a megvalósulás útján. Az természetes, hogy a parlamentben a gyorsírók jegyzőkönyvben örökítik meg a képviselők felszólalásait, de az is szinte magától értetődik, hogy a javaslatokra, észrevételekre az illetékes miniszter azonnal reflektál, ha nem szóban, akkor a felszólalást követő néhány napon belül írásban. Jóleső érzés olvasni ezt a jegyzőkönyv-kivonatot, mert bizonyítja: az észrevételek után ssdmos intézkedés történt. Az első oldalon Takács József 1960 augusztus 5-én elhangzott felszólalása áll. Felvetette többek között, hogy a „Nehézipari Minisztérium a lakásépítkezéseknél elhanyagolja a járulékos beruházások megoldását”. Komlói példára hivatkozott. A minisztérium megvizsgálta ezt az ügyet és mint a jegyzőkönyv írja: „A Nehézipari Minisztériumtól választ kapott, amely szerint Komlón máris folyamatban van a járulékos berutesítette, hogy azóta intérke* dés történt és két intézetben folynak sikeres kísérletek Lövőgép típus kialakítására Az ügynek már újabb fejleményei is vannak. A Pécsi Szén- bányászati Tröszt főmérnöke elmondotta, hogy a prototípus elkészült —- négyféle változatban. A prototípus megvizsgálására 1963 január elején bizottság alakult, a bizottságban a pécsi széntröszt is képviseltette magát. Az új konstrukció jó, mint mondották- rövidesen sorozatgyártásra Kerül. Mondani sem kell, hogy mit jelent a biztonságosabb bányászat érdekében ez a gép, mit jelent a munka- körülmények javításában. Különösen itt a mecseki szénmedencében, ahol köztudomásúan nehezebb a bányaművelés, mint az ország többi bányáiban. Az Országgyűlés 18. ülésszakán 1961 február 23 án aa 1961. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása során felszólalt dr. Huth Tivadar Baranya megyei Képviselő. Javasolta az Egészségügyi Minisztériumnak, hogy vidéken lévő üres orvosi állásokat mielőbb töltsék be, segítsék elő az orvosok vidéki elhelyezését. A felszólalás után az Egészségügyi Minisztérium levélben értesítette, amely szerint az üres orvosi állások szúrna 1959 végétől 1960 végéig 680 ra csökkent. Jelenleg 145 az üres körzeti orvosi állás az országban. A problémát — átmeneti intézkedéssel — patronálással oldják meg. Az egyetemet végzett orvosok közül évente mintegy 170-et falusi orvosi körzeti kiképzésben részesítenek.” A belkereskedelmi miniszternek javasolta, hogy több tej csárdát létesítsenek. Ä javaslatra Tausz János belkereskedelmi miniszter* írásoan válaszolt. ”1961-ben a tejcsar- dák és téjivók száma 36-ról 62-re emelkedett”. Az intézkedés előnyös hatását töboek között a pécsiek is élvezik, 1962-ben Pécsett új tejbisztró létesült. Lehetne még sorolni a Baranya megyei képviselők parlamenti felszólalásait, a felszólalások nyomán történt hathatós intézkedéseket. Dobos József például az 1961. évi október 9-én az Országgyűlés 21. ülésszakán felszólalt a II. ötéves népgazdaságfejlesztési tervről szóló törvényjavaslathoz. Elmondotta többek között, hogy a bányában alkalmazott, kézben hordozható lámpák fényereje nem meg- j felelő, nem biztonságos ve1 ük ; a munka, különösen a meredek dőlésű fejtésekben, ahol a bányásznak sokszor mindkét kezével kapaszkodni kell. Kérte a nehézipari miniszter elvtársat, tegyen megfelelő intézkedést korszerű lámpák beszerzésére. A nehézipari miniszter írásban közölte: „Lengyelországból közel 5 ezer bányászlámpát hoznak be.” Megyénk képviselőinek országgyűlési felszólalásaiból egyetlen egy sem maradt válasz, megfelelő intézkedés nélkül. Érdemes a választáskor erre is gondolni!- Garay Ferenc Á választók kérik, a tanács intézkedik A választók kéréseinek felülvizsgálata és a jogos kívánalmak elintézése jó ütemben halad a pécsváradi járásban is. Nincs olyan kérés, amivel ne foglalkoznának és ha lehet, ne tennének a választók érdekében gyors intézkedést. A PÜSPÖKLAKI tanácshoz tartozik: G er esd, Maráza és Fazekasboda. A ma- rázaiak a járdaépítést sürgették, a fazekas bodai választók járda és összekötő járdák hiányát panaszolták, Geresden árokmeder-rendezést kértek, a püspöklakiak pedig közvilágítás bővítését és a járdaépítés befejezését sürgették. A tanács illetékesei felmérték a lehetőségeket és a lakosság kérésének helyet adva, a kivitelezést még ebben az esztendőben elvégzik, illetve befejezik. zengövAkkont választói szintén a közvilágítási hálózat bővítését és a megkezdett járdaépítés befejezését sürgették. A tanács illetékesei az idei községfejlesztési alapból biztosítják a kivitelezés költségeit. SZILAGY lakossága a község parkosításához, a közvilágítás bővítéséhez és az iskola bejáratárak felújításához kértek támogatást. Az 1963. évi községfejlesztési alapból megoldják Szilágy választóinak problémát is. A KÉKESDIEK a villanyhálózat 300 méteres növelését és a járdaépítés folytatását kérték. A választók nem hiába mondták el prob lémáikat a jelölő gyűléseken, mert a tanács még ebben az esztendőben biztosítja a kivitelezéshez szükséges összeget. PÉCSVARAD lakosai kérték, hogy az újonnan épült, mintegy negyven lakóházat is kössék be a villanyhálózatba. Szeretnék a községet parkosítani és a Kossuth-szobor kerítését felépíteni. Kérésük helytálló, községfejlesztési alapból biztosítják a kivitelezés összegét. A strandfürdő és a tóvölgyi csónakázó tó fejlesztésére S00 ezer forintot költ még az idén a tanács. A második ötéves terv során korszerű húsboltot és helyi buszjáratot kap a község. Ugyanebben az időszakban a Dózsa György úton hidakat építenek és az árkokat kőburkolattal vonják be. vviutt vuyujiyTU uuiujliu az ! ország szekerét. Magyarország az ő miniszterelnöksége idejében csatlakozott a kommunista ellenes paktumhoz, lépett ki a Népszövetségből, szállta meg Felvidéket és Kárpát- Ukrajnát. 1938 végén 1939 első napjaiban lmrédy még hatalma tetőfokán állt. Érthető hát, hogy reá esett a pécsi városaty k választása. Meghívták a városba, díszpolgárrá avatták, s megtették Pécs első számú képviselőjelöltjének. lmrédy 1939-ben többször járt a városban. Néhány héttel a választások előtt csaknem háromórás beszédet tartott a Pécsi Nemzeti Színházban. Részt vett a tiszteletére rendezett díszvacsorákon (a januári díszvacsorán 300-an jelentek meg!) korteskörútra indult a szőlőhegyre, a város üzemeibe és így tovább. Képzett szónok volt, tudott hatni az érzelmekre is, értett ahhoz, hogy a nép íhséges helyzetét meglovagolja és a maga céljára kihasználja. ígéret: földreform, tüdőszanatórium • Még lmrédy, aki a semmit j olyan szép csomagolásban tud- | ta a hallgatóság elé tárni, s órákig tudott szépen hanqzó I szólamokban beszélni, anélkül, \ hogy valami konkrét dolgot \ ígért volna, nos még ö is belátta, hogy valamilyen mézet- í madzaaot kell a név elé tartani, KUivnvtm nein, meg. Az egyik ilyen mézesmadzag a földreformtervezet volt Amint a Dunántúl korabeli közelményeiből kiderül, a kormánypárt földreformtervet dolgozott ki 1939-ben. A terv szerint két év múltán, tehát 1941-ben másfél millió hold földet osztottak volna ki a parasztság között. Csak másfél millió holdat, többet nem, és arról is hallgattak, hogy miképp tennék meg ezt. A másik mézesmadzag a mecseki tüdőszanatórium volt. A pécsi városatyák nagyon szerették volna, ha ez az intézmény felépülne a Mecseken, a Mandulás környékén, lmrédy — felismerve a tüdőszanatórium mögött álló pro- pagandalehetőséget — azonnal rohant a belügyminiszterhez, majd a következőket lávira- tozta. „Makay polgármesternek, Pécs. Örömmel tudatom, hogy érdeklődésemre illetékes helyről most közölték velem, hogy a belügyminiszter úr elvileg jóváhagyta az OTl-nak Pécsett a tüdőbeteg szanatóriumra vonatkozó határozatát azzal, hogy az építkezés és berendezés költségei legfeljebb 5—6 millió pengőre rúghatnak. Szívből köszönt: lmrédy”. I A táviratot a Dunántúl vastagbetűsen közölte. ; A harmadak mézesmadzag a pécsi igazságügyi palota volt, amire lmrédy a csaknem háromórás színházi beszédében i tett ígéretet. Amikor a pécsi Ufvitcip JUtrl ff t* i/viíwmo polnánál megigérte Balatonyi Mária tanítónőnek, hogy nxp- j közit éppittet A kereszté h;y- szocialisták József utcai szék- ; házában munkásokat védő törvényeket Ígért — hullott az j Ígéret, mint a mannaeső. Valóság: Nesze semmi, fogd meg jól! Nem hiába értett lmrédy a népámításhoz, a választók több mint fele fasiszta pártjára és reá szavazott. A hiszékeny pécsiek arra számítottak, hogy I majd megvalósítja ígéreteit. A választások után még le- I jött egyszer, nagy „köszö- ; nöm”-öt mondani, aztán ke- j rülte a várost, mintha Járvá- j nyos betegségeknek lenne a tanyája. Amit ígért, az csak I ígéret maradt. Nem rendezett I földreformot, nem építtette I fel a mecseki tüdőszanatói íu- * mot. Nem lett Pécsének igaz- \ ságügyi palotája, nem épültek napközik és nem hoztak munkásvédelmi törvényeket sem. Nem lmrédy és társai, mi I osztottuk fel a földet, még- \ hozzá nem másfél millió, hanem több mint öt és fél millió holdas területet. Mi építettük meg a tüdőszanatóriumot, a napköziket, mi hoztunk munkásvédő törvényeket, lmrédy csak egyet adott, de azt igére- i tén felül: háborút, aminek 600 , ezer magyar és nemzeti értékeink java esett áldozatul. «=* MAGYAR «*
