Dunántúli Napló, 1963. február (20. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-03 / 28. szám
19M. FEBRUÁR S. IVAPiÖ 3 A NAGY VIZSGA A falvak legnagyobb eseménye most a Zárszámadás- Mindenki és mindenütt erről beszél. Ha összeverődik néhány ember, csupán a munkaegység értékéből kiindulva egész zárszámadási beszámolót tart. Elemzik az eredményt. Azt nézik: „ha ezt teljesítettük volna, akkor most mennyi lenne a munkaegység értéke... ha jobban bevág ez vagy az, akkor annyi ... ha sikerült volna befejezni az építkezést, akkor ez ennyivel több pénzt hozott volna... ha mindenki ágy dolgozik, mint én, akkor ennyi lett volna a jövedelem...” Szóval sok a ha. Különösen sok ott, ahol az első szempillantásra látszik: jobb eredmények is születhettek volna A megyében eddig ötvenkét termelőszövetkezetben erősítették meg a zárszámadás! mérlegeket. Ebből mesz- szemenő következtetéseket le vonni még nem lehet, de az máris látható, hogy a mostani zárszámadási eredmény jobb lesz az előző évinél. Jobb volt a termés. És ez elsősorban a termelőszövetkezeti parasztság szorgalmának, a vezetők okosabb gazdálkodásának köszönhető. A bólyi termelőszövetkezet hét évig minden évben negyven forintot osztott. — Most meggondolták magukat, negyvenkettőt osztanak. Jó ez a termelőszövetkezet. 3563 forint az egy holdra eső gazdálkodási eredménye és a dolgozó tagok átlagjövedelme 14 553 forint. Van olyan termelőszövetkezetünk is, mint a Szörényi. A névtelenségből tört fel. Ott még a bőiyinál is nagyobb a gazdálkodási érték is. az átlag- jövedelem is. Pettend Szörény szomszédságában van. Adottságai azonosak De az emberek nem. Ezért van az, hogy mig Szerényben több mint 25 000 forint egy dolgozó tagra eső átlagjövedelem, addig Fettenden több mint négyszázezer forint a mérleghiány. Persze Szőrényben a tafok arattak, Fettenden viszont ac aratást kiadták és ezzel együtt mintegy százezer forint értékű terményt is kiadtak a kezükből. Kis község Erdősmárok. Dombok, erdők közé szorult. Nehéz körülmények között dolgoznak ott az emberek. És ez egyáltalán nem látszik meg az eredményükön. 35,68 forint az egy-egy munkaegységre eső részesedésük. Palotabozsokon 12 104. Töttő- sön pedig 11207 forint az egy dolgozó tagra eső átlag- jövedelem. A kátolyi termelőszövetkezet nemrég egyesült több tsz- szeL Akkor néhányan azt mondták: most mutassák meg mit tudnak? Megmutattak. 40,37 forintot fizetnek munkaegységenként és az egy holdra eső gazdálkodás! eredményük 2251 forint. Ké- kesd nem tartozott a jó tsz- ck közé. Most oda tartozik. 10 434 forint a dolgozó tagok átlagjövedelme és az egy tto’dra eső gazdálkodási ered menyük Is jó* 2241 forint. Ma még senki nem tudja n e ‘Mondani: melyik lesz a megye legjobb és melyik a m*-gye legrosszabb termelőszövetkezete. Csak egyet lehet biztosan mondani: tsz- pnrasztságunk zöme jól dolgozott és ezt mutatják az eredmények is. Vizsgáznak most a termelőszövetkezetek. Vizsgáznak és az eddigi példák azt mutatok — eredményesen. Ez a vizsga azonban csak akkor lesz igazán eredményes, ha mindenütt levoniák a szükséges következtetéseket és ezek birtokában látnak hozzá az új gazdasági évben1 a lobb eredmények eléréséhez, SZALAI JÁNOS Fordulat Bodán így kezdődött a vezetőség beszámolója: A bodai Uj Élet Tsz 1959-ben alakult, majd 1961 tavaszán lett termelőszövetkezeti község Boda. Ez a szövetkezet éveken keresztül a pécsi járás leggyengébb termelőszövetkezetei közé tartozott. A széthúzás, veszekedés, szervezetlenség jellemezte éveken keresztül az Uj Élet Tsz-t. A munkaegység értékénél a 10 forint körüli bűvös körből nem igen tudtak kimozdulni. Az elnökök és vezetőségek is elég sűrűn váltogatták egymást. A tagok meg reménykedtek mindig, hogy talán az új vezetőség változtat az áldatlan állapotokon, de ment minden a régiben továbbra is. Közgyűléseken az emberek kimentek a teremből, visszamentek, zúgolódtak ki jogosan, ki jogtalanul) s szidtak mindenkit, akinek csak egy kis köze volt a termelőszövetkezeti mozgalomhoz. A járási pártbizottság és tanács minden erőfeszítése ellenére sem sokat változott a helyzet 1962. áprilisában új elnök érkezett a faluba, a Kisikassán már egy csatát megvívott Nagy í Károly és új főkönyvelő, Sáf- j rány István a bólyi gépállomás tói. Az új vezetőségválasztó ' közgyűlésre a tagok igen vegyes érzelmekkel menték. Az volt az általános hangulat, hogy nincs ember Baranyában, aki az ottani állapotokon változtatni tudna. Mégis bizalmat szavaztak az új vezetőknek, majd meglátjuk alapon. Az új elnöknek az emberekkel való foglalkozás mellett legnagyobb gondja volt a leromlott tehénállomány kondícióját a szűkös takarmány- helyzet ellenére valamelyest megjavítani. A főkönyvelő a bizonylatokat kotorászta elő a porosodó fiókokból. Akadt bőven helyrehozni való. Közben egymást érték a vezetőségi ülések, közgyűlések, szinte óráról órára születtek az intézkedések. Sürgetett az idő, hiszen az őszről elmaradt munkákat is pótolni kellett. A tagok nagy érdeklődéssel figyelték az eseményeket, egyre jobban benne volt a levegőben, hogy Bodán gyökeres fordulat előtt állnak. Nemcsak a közgyűléseken, de családon' ként is megbeszélték a felada- tokát s egyre több ember sorakozott fel a vezetőség mögé. így érkezett el 1963. február elseje, mikor a bodai utcáícon már kosra reggel ünneplőbe öltözött 10 370 köbméter havait ezállítottak cl eddig Pécsről emberek siettek a Petőfi Kul- túrházba arra a zárszámadási közgyűlésre, mely fordulatot jelentett a bodai Uj Élet Tsz életében. Kíváncsian várták az új elnök beszámolóját, vajon j mire is jutottak a szorgalmasabb munkával. S Nagy Károly számot adott az eredményekről. „A nem megfelelő őszi vetési munkák — rossz talajelőkészítés, kevés vetőmag miatt nem értük el kenyérgabonából a megyei átlagot. Kukoricából azonban 17 mázsa májusi morzsolt lett az átlagunk, jóval magasabb a tervezettnél. Az egy szántóegységre jutó gazdálkodási eredmény a tavalyi 435 forinttal szemben 1549 forint lett. A sző vetkezet tiszta vagyona 590 000 forintról egy év alatt 1 878 000 forintra emelkedett. Ezek szép eredmények, legnagyobb eredmény mégis az, hogy 174 tagból — melyek között 49 öregségi járadékos is van — 166 tag rendszeresen kivette részét egész éven át a közös munkából. Még az öregek is. A 73 éves Horváth Menyhért bácsinak több, mint 150 munkaegysége volt. Amint Horváth bácsi elmondotta, az öregek szívesen segítettek a tsz munkájában, mert látták az értelmét és ezenfelül megkaptak minden anyagi és erkölcsi megbecsülést, a jövőben is számíthat a tsz az öregek munkájára. De a fiatalokéra te. Panka Gáborék hárman dolgoztak a szövetkezetben s a közösből származó jövedelmük 42 000 fo fint, melyből kerek húszezret zárszámadás napján vettek át Dávid Józseflné állatgondozó elvedül 27 000 forintot keresett, s február elsején több mint 10 000 forintot vitt haza a borítékban. Az ifjú Iharoed József is megkereste a 15 000 forintot. S ez csak néhány példa a sok közül. Jó A Hazafias Népfront Baranya megyei tanácsiagíeiöl'jei Baranya megyében január 10. és 29. között tartották meg a megyei tanácstagi jelölőgyűléseket A Hazafias Népfront Baranya megyei Titkársága elfogadta a gyűléseken javasoltakat és azok!' sajat jelöltjeiként ‘elenVtíe a megyei választókerületeknél. A megyéi tanácstag jelöltek megeiégedet emberekkel beszélni egy olyan faluban, ahol egy évvel ezelőtt még a reménység is kihunyt az emberekben. A bodai Uj Élet Tsz tagjai világosan látják már a jövő feladatait. Saabé térned Ifj. Papp Mihály tsz-el- nökhelyettes, Tarrós, Boro- missza Lajos általános iskolai tanító, Mágocs, dr. Pila- szanovich lmréné htb., Pécs. Somogyi Lászlóné tanácsJd- rende 1 tség-vezető, Szálainak Dévai István vájár, Szászvár, Bodó Lászlóné általános iskolai na pköziotthon - vezet«., Sásd, Süveges Jánoené htb.. Godisa, Dobos József üzemvezető, Komló, Palkó Sándor, a Baranya megyei Tanács vb-elnöke, Pécs, Lukács Antal igazgató, Pécs, Lukács János KISZ-munkatáre, Komló, Lörincz János tsz- elnök, Csertő, Gróf József tsz-tag, Patapoklosi, dr. Báthory Gábor körorvos, Dencsháza, Garamvölgyi Miklós, a postaigazgatóság vezetője, Pécs, Takács Jánosáé gyári munkás, Szigetvár, Papp Zoltán tsz-elnök, Szentdenes, F ti lop János mezőgazdász, Szentlőrinc, Czárt Ferenc igazgató, Pécs, Farkas Elememé pártiskolaj igazgató, Pécs, dr. Szép Cecília körzeti orvos, Pellérd, dr. Nagy Gyula, a megyei tanács vb-eűnökhelyettese, Pécs, Gern Antalné tsz-tag, Hásságy, Kozma Józsefné tsz-tag Gerde, Nagy Sándor MESZÖV-elnök, Pécs, Tólos László pártalkalmazott, Pécs, dr. Huszti Sándor, az MNB dolgozója, Pécs, Bék Mihály főelőadó, Hidas, Kerekes Ferenc bányamérnök, Hidas, Krancz Pál nyugdíjas, Pécs, Kovács Endre fogász, Pécs- várad, Wágner Mártonná tsz-tag, Lovászhetény, Novics János pártmunkás, Pécs, Dudás József igazgató, Pécs. Balatinácz Márk agronómus, Kátoly. Szigli István tsz-tag Szederkény, Gábor Károly esperes-plébános, Mohács. Pálkuti Keresztéig, a városi tanács vb-elnöke. Mohács. Földvári János. a megyei tanács vb-elnökhelyettese. Pécs, Sztergár János, a Hazafias Népfront megyéi titkára, Pécs, Buschbach lien rikné tsz-tag, Borjád, Szabó Mátyás tsz-elnök, Boly, Hegyi László BM-dolgozó, Pécs, Takács József vb-elnök, Mohács, Rejtő János MOKÉP- igazgató, Pécs, Vértes Tibor vb-titkár, Pécs. Vincze Józsefné általános iskolai tanító, Sumony, Csendes László MBB igazgató, Pécs, Bo- romissza Józsefné tsz-tag, Sellye, Takács Gyula osztályvezető, Pécs, Kasza Ferenc igazgató, Pécs, Kossá Sándorné tsz-tag, Vejti, Vida Andrásné MÉSZÖV nőfelelős, Pécs, dr. Tényi Jenő tanársegéd, Pécs, Horváth Lajos megyed tanács vb-elnök- heüyettes, Pécs, Dió, ősi Lajos tudományos munkatárs, Pécs, dr. Görcs László gimnáziumi igazgató, Pécs, Berke ez Józsefné tsz-tag, Dráva Szabolcs, Varga Sándor tsz- kovács, Siklósnagyfalu, Bogár József SZMT titkár, Pécs, Kormány József BM dolgozó, Pécs, Földes György vájár, Komló, Búnesek József vájár, Komló, özv. Steimler Józsefné nyugdíjas, Komló, dr. Simek Árpád vb- aLnök, Komló, Kollár Ist- vármé tsz-tag, Mohács, Kovács Lukácsáé epedafonő, Mohács, Papp János tsz-elnök, Sárhát, Kaloczki László BM-dolgozó, Békési Kelemen őrnagy. — JÓ munkát végeztek az elmúlt évben a Pécsi Háziipari Szövetkezet dolgozói. A szövetkezet rövidesen 30 napi mimkabémek megfelelő nyereségrészesedést fizet min den dolgozónak. Jó eredményekkel zárult az őszi—téli vadászati idény Január hónappal lezárult az 1963—63 fő vadászati idény, most már csak hálóval szabad fogni a nyulakat, a fácánt és a foglyot. Az élő apróvadat részint a hazai állomány fel- frissítésére, egyes vidékeken az állomány bővítésére és exportra szánják. Az országban jelenleg nyolcszáz vadásztársaság működik, körülbelül húszezer taggal. Az 1962—63- as idényben csupán apróvad- exportból több mint kétmillió devizaforintot nyert a népgazdaság, s a vadásztársaságok exportrészesedése az utóbbi három év alatt negyvenhárom százalékról nyolcvan százalékra nőtt Nem Soltban 'naraá el « luxusszállodák mögött — pedig csak munkásszálló a neve — az ÉM Baranya megyei Építőipari Vállalatnak új-me- csekaljai munkásszállása. Száz lakószobájában 3 80 epedás ágy van, hófehér hálógarnitúrával, szőnyegekkel, képekkel, minden lakó számára külön szekrénnyel. A földszinttől a harmadik emeletig minden folyosón fehércsempés hideg-meleg fürdők, amit a nap minden órájában igénybe vehetnek a szálló lakói. A távfűtés 24—25 fokos egyenletes meleget biztosít nemcsak a hálószobákban, hanem a folyosókon, a hallban, a nagy társalgóban, az olvasóteremben, egyszóval mindenütt, ahol megfordul az ember. A szállótól néhány méternyire van az üzemi étkezde, ahol napi 7 forint 30 fillérért kifogástalan reggelit, ebédet, vacsorát adnak az előfizetőknek, da ha valakinek mégis önellátásra támadna kedve, az minden külön térítés nélkül igénybe veheti a szálló saját főzőkonyháját, ahol villanytűzhelyen főzheti meg az ebédjét, a vacsoráját. És mi minden tartozik még a teljes kényelemhez? Két televíziós készülék, egy magnós, lemez- játszós zenegép, biliárd és rexasztal, napilapok, képes folyóiratok, 800 kötetes sa- i ját könyvtár, hetenként egy- | eg» filmvetítés ét mindezért Egyre többen lesznek... as, illetve 125 forintot fizet ■a vonta a „szálló vendég”, szerint, hogy nős-e vagy aég legényember. Vadon János, a szálló gondnoka kiszámítja, hogy egy-egy lakó ellátása a téli hónapokban körülbelül 20— 22 forintjába kerül naponta a vállalatnak. Eleinte mégis akadtak elég szép számban olyan emberek, akik a régebben szerzett jogokra hivatkozva sokallták a szállás- költséget. Sokallták, mert nem is olyan régen díjtalanul kapták a szobát. Azzal nemigen törődtek, hogy az nem is annyira szállás, mint inkább éjszakai menedékhely volt, ahol a kályhán melegített viz, az emeletes ágyakkal összezsúfolt hálóhelyiség sivár kaszárnya- rendje nyújtotta, amit nyújtani tudott. Ma ezek a zúgolódók javarészt a legharciasabb védelmezői az új szállónak, ök a szószólók, ha valaki elvétve még megemlíti a régi szállások „előnyeit”. Pedig a fagyszabadság egyik első számú lázítója a kedélyeknek. Néhány évvel ezelőtt ilyen időben egyik napról a másikra néptelenedtek el a munkásszállók, mert legtöbben alkalmi munka után néztek, vagy a legrosszabb esetben ; otthon vészelték át a telet. 8» mai 3» nincs b tett ház, de igen szép számban megtalálni itt a dolgozók között a kény szerszab Jóságosokat is. Különösen a legény- embereket, akik már rég kiszámították, hol „gazdaságosabb”, itt-e, vagy odahaza. Tartalékpénze mindnek van és abból futja a szállásra is, az étkezésre is. Persze a legfőbb szempont mégis az, hogy itt azonnal kéznél vannak, ha valamit is enged « hőmérő higanyszála. Jny V3n tzzel Horváth Ist- -ván kőműves is, akit nemcsak a fagyszabadság kötött ide a szállóhoz. — Jól érzem itt magam — mondja. — Itt megértenek. Volt egy jó cimborám, Pá- hoki Laci, de 6 bevonult katonának. Sokáig együtt dolgoztunk, már ismertük egymás gondolatát is. Igazi jó barátja csak egy lehet az embernek... — De most sem unatkozom i— bizonygatja. — Itt van a televízió, de gyakran rexezek a szakikkal. Legjobban a könyveket szereti. Jókaitól alig van j olyan kötet, amit ne olvasott volna. Meg Móricztól. Azt mondja, azért szereti Jókait, mert olyan szépen tud beszélni, Móriczot meg azért, mert egyformán jól ismert a parasztembert, a mankós- embert, A könyvtár olvasószobájá ban egyetlen embert találok. Páll Jeromost. Kicsit zavarba jött, amikor rányitottam, de érthető, mert éppen hangosan olvasott fel valamit egy könyvből. Megtudtam, hogy vizsgára készül. A villamosipari technikum első osztályának féléves vizsgájára. Éppen a római köztársaság válságát „emésztette”. — Ez megy a legjobban — mondja. — A humán tárgyakat jobban kedvelem, mint fi matematikát. Abból gyengébben áll, de fogadkozik, hogy a felévben azt is négyesre javítja. Tudja, hogy a villamosipari szak mában éppen arra lesz a leg- , nagyobb szüksége. Hogyne tudná, hiszen nem gyerek már. Huszonnégy éves. Mayer Antallal és Kis- géczi Jenövei beszélgetek. Egyikük technikus, a másik villanyhegesztő. Mindketten „öslakói” a munkásszállónak. A megnyitáskor ók voltak az első kvárlélyosok, mégsem ez adta a jogcímet arra a tisztségre, amit itt betöltenek. A szálló önkormányzati szervének vezetői, s ez sokmindenre kötelezi őket. Kultúrmunka, sport- \ rendezvények, mind az ő fel- i.dgfuk. S a fizetségük? A munkásszálló eleven, pezs- « gó élete, tele mozgással, tar- fajommal, Konkrétahbaml * Így is el lehet mondani. Volt már egy író—munkás találkozójuk és egy művész —munkás találkozójuk is itt a szálló társalgójában. Az egyiken Bertha Bulcsu fiatal íróval, a másikon a Pécsi Nemzeti Színház művészeivel „találkoztak” a szó legmelegebb, legközvetlenebb értelmében. Ismerkedem a szállóval és akaratlanul is elémkívánko- zik egy nem is olyan régi, talán tizenöt év előtti munkásszállás képe. Abban Az időben is hasonló célból jártam kint az egyik komlói munkásszálláson. Mit is jegyeztem fel akkor? Ha jól emlékszem olyasvalamit, hogy zsúfoltak a szobák«• Hogy egy-egy szobában untig elég lenne 10—12 emeletes ágy. Akkor is megkérdeztem, hogy mivel töltik el a szabad idejüket az. emberek. Többnyire kártyával és becsempészett itallal Ez derült ki akkor. És mi maradt meo mindeb bői? Ahogy a gondnok mónó la, itt-ott egy kis zúgolódó* az „olcsóbb” világért, de, egyre halkabb, egyre titíze dezöbb ez a zúgolódás, jiz ember megteremtette magának a jót, s ha már megteremtette. meg is becsüli, mint Páll Jeromos, miiit Mayer Antal, mint Kisgéczi J enő. És ök egyre többen lesznek, örvendetesen többen. # HÓTEMETÉS
