Dunántúli Napló, 1963. február (20. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-28 / 49. szám
f PSBRüAK 88. RiAPIÖ 3 Méltók leszünk a bizalomra Tanácstagok nyilatkoznak terveikről Fakm több helyen megalakultak az újonnan választott tanácsok. A tanácstagok egy része már hozzáfogott választói kívánságának megvalósításához. Elgondolásaik szépek, felemelők. Az az igyekezet, ahogy az új tanácstagok lmunkéhoz láttak bíztató Ígéret, hogy jelölőgyűlések javaslatai sorra megvalósulnak. HORVÁTH ISTVÁN Megszépítjük Szigetvárt A szigetvári „be'.várxyr lak» a tanács titkárát Horváth Istvánt választották meg tanácstag) uknak. — Az egész község Szigetvár védelmének négyszázadik évfordulójára készül. Az ünnepségig korszerűsíteni szeretnénk a Zrínyi teret, amely községünk központja, és rendeznünk kell a környék utcáit is. — Körzetem egyik legjelentősebb kérése az utcák, terek, korszerűsítése, amit résziben a községfejlesztési alap felhasználásával, másrészt társadalmi munkával oldunk meg. Neon- vílágitást kap a Vár utca. bővítjük a Kzennyvtahálózatot és parkot építünk • Flórián téJ södjön. fejlődjön, először 5» 1 meg kell tanítanunk az embereket írni, olvasná. A dolgozók iskolája már működik Kérész" tespusztám és az ott lakó írásr tudatlanok többsége szorgalmasan tanul. — De választókörzetemben nemcsak kulturális probléma adódik. Számítanak községfejlesztésre is, — mert útjaik, járdáik javításra szorulnak. — Meg kell javítani a nemrég épült, de erősen megrongálódott bekötőútjukat is. Minden tőlem telhetőt megteszek. Remélem a tanács hivatalos szervei segítséget nyújtanak számomra. ren. — Mint vtrfitk árnak igazgatási vonalon sok tennivalóm van. Hivatali munkámmal járó lehetőségeket is szeretném felhasználni asrra, hogy közelebbi kapcsolatba kerüljek a lakosr sággal és egymás munkáját támogatva közösen érjünk el szép eredményeket. KENEDI ZOLTÁN PINTÉR AM Alá A Új iskolát szeretnénk építeni Pintér Amália IMö óta dől* gozik a közigazgatásban. Má- riakéménden kezdte a működést es jelenleg a nagypeterdi községi tanács végrehajtó bizottságának titkára. A tanács alakulőgyűlése után kerestük fel a községi kultúrotthon klubhelyiségében. — Most első ízben választói" tak járási tanácstagnak, s ez nagy örömömre szolgál, mert így lehetővé válik, hogy magasabb fórumon is támogatást keressek régi tervünk megváló sításához. Ugyanis itt Nagype- terden Mváló körzetesítés; lehetőség vau. Már eddig is idejártak a nagypeterdi iskolába a botykapeterdiek, s az ősszel hozzánk jönnek a nyugotszent- erzsébetiek is. Sikerült megvalósítanunk eddig az osztott, illetve részben osztott rendszerű iskolai oktatást. Ahhoz, hogy ezt a jövőben tovább fejleszthessük és a körzetbe bekapcsolhassuk Nyugotszent- erzsébetet is, az szükséges, hogy új iskolát építsünik. A község ereje azonban nem elégséges az iskolaépítéshez. Szélesebb társadalmi összefogás és állami támogatás kell ahhoz, hogy ideális körülményeket teremtsünk az oktatónevelő munkához. Jelenleg öt nevelőnk és három tantermünk van. A három tanterem közül kettő szükségmegoldás, ezek magántulajdonban lévő lakóházakban vannak, s így természetesen nincs lehetőség a további bővítésre. A megoldás csak az lese, ha új iskolát építünk. Nagypeterden a lakosság eddig 100 ezer forint értékű társadalmi munkát vállalt és a községfejlesztési alapból öt övig a bevételünket erre a célra szenteljük. De ez még mindig nem elég. A közeljövőben a környező községekben is —■ ahonnan a felsőtagozatos tanulók idejárnak — szélesebb körű társadalmi munkára, támogatásra hívjuk fel a szülői munkaközösségek figyelmét. A nagypeterdi községfejlesztési alap mintegy 200 ezer foltot. Szeretnénk, ha a járás is hozzájárulna ehhez a létesítményünkhöz. Kétezer végzős diák A közepes rendű általános iskolásoknak is biztosítanak helyet a középiskolákban — Sok lehetőség a fiatalok számára Az iskolai élet jelenlegi szakaszában többek között két nagyon fontos feladat került előtérbe. Az egyik az iskola- vezetés demokratizmusának maradéktalan megteremtése, a másik pedig megkönnyíteni a szülök és a tanulóifjúság számára a pályaválasztás gondját. Mind a két feladat szorosan összefügg az oktatási reform célkitűzéseivel, és e tárgyban Kabar Ferenctől, a Pécs városi Tanács művelődésügyi osztályának iskolai csoportvezetőjétől kértünk tájékoztatást. . kum, ahol már 1950 óta mű- j ködik ilyen tanács. Az iskola- tanács munkájában részt vesz az igazgató, az igazgatóhelyettes, a pártszervezet, a szak- szervezet képviselője, a KISZ tanácsadó tanár vagy az úttörő-csapatvezető, az osztályfőnöki munkaközösség vezetője, a nagyobb szaktárgyi munkaközösségek vezetője és a kollégiumi igazgató. Az iskolatanácsok havonta üléseznek, megbeszélik az iskola munka tervét, és minden élő problémát, ami menet közben adódik. — A* Iskolavezetés demokratizmusa egyik alapvető része a szocialista oktatásnak, a kérdés fontosságát jelzi, hogy a Pedagógus Szakszervezet legutóbbi kongresszusán is szó esett erről. Mi a helyset eszel kapcsolatban Pécsett? — Az isfeoíavezetés demokratizmusa tulajdonképpen nem újkeletű dolog, hiszen 1946 után Köszönet az UNESCO-tól Felszámoljuk az írástudatlanságot Kenedi Zoltán, a szentlőrinci termelőszövetkezet agronómu- sát első ízben választották meg tanácstagnak. — Boldogan fogadtam jelölésemet, mert Keresztespuszt a I alvóit, ahol jelöltek, az elmúlt kilenc hónapban megismertem. Szeretem az ott élő embereket. — Úgy gondolom, hogy legel *6 feladatom lesz elősegíteni az írástudatlanság felszámolását. Sajnos, választókörzetemben Keresztespusztán még sokan élnek, akik nem ismerik * betűvetést. Ha azt akarjuk, hogy szövetkezetünk korszerűSokféle rujxés bábfilm készül a Filmstúdióban Pannónia A Pannónia Filmstúdióban befejezték az „1, 2. 3 . .. (számok története)’’ című rajzfilmet, amelyet az UNESCO felkérésére forgattak. Az alkotók; Macákássy Gyula és.Várnai György a számok történetét dolgozták fél a műfaj sajátos, humoros eszközeivel. — Művükért a napokban köszönő levelet kaptak a világszervezettől. Bemutatásra vár „Peti és a rollerverseny” című rajzfilm is amelyet ugyancsak Macsfcássy Gyula és Várnai György írt és rendezett. A történet kis hőse a saját kárán tanulja meg, hogy ügyeskedés helyett jobb a becsületes, egyenes úton jár- I ni. Az „1514.” című újdonság j alkotóit; Imre Istvánt, Bánki Györgyöt és Járpvsaky Lászlót I Derkovits Gyula nagyhírű fametszetsorozata . és Bánki György sziiritohikus költeménye, a parasztfelkelés zenei megelevenítője ihlette. Ugyancsak elkészült a „Siker” című bábfilm, amelyet Foky Ottó írt és rendezett. Hamarosan befejezik négy film utómunkálatait. X „Holnaptól kezdve” című újdonság j szatirikus formában a „szalmaláng” embertípust mutatja már felszínre került, de hamis megvilágításban. Többen úgy értelmezték akkor az iskola- vezetés demokratizmusát, hogy illetéktelenek is beleszóltak, és ezek részéről hiányzott a jóindulat. Utána az iskola- igazgatók évekig szinte teljesen egyedül maradtak, hiszen a hangsúly az egyszemélyi vezetésen volt. Ez a magyarázata. annak, hogy ma elég nehéz az iskolavezetés demokratizmusának a kiépítése. Az iskolavezetés demokratizmusának megvalósítása Pécsett is fokozatosan történik. Elértük eddig azt, hogy az iskolatanácsok minden iskolában működnek. Ezek az iskolatanácsok Pécsett általában korábban megalakultak, mint ahogyan azt az országos rendeletekben szabályozták.1 Van Pécsett olyan középisko- la, mint a Gépipari Techni- i A pécsi iskolákban működő tanácsok nyolcvan százaléka aktív. Korábban az igazgató szavát bizonyos kérdésekben kritika nélkül elfogadták, ez az iskolai fórum érvényesíti most az úgynevezett „kollektív bölcsességet”. Ez természetesen semmiesetre se csorbítja az igazgató egyszemélyi felelősségét, hiszen végső fokon ő dönt. Következő feladat, hogy az iskolavezetés demokratizmusát általánossá tegyük az egész nevelőtestületben. Gyakran azzal érvelnek, hogy a pedagógusok érzékenyebb emberek, mint mások, és nehéz közöttük kialakítani a bátor, magasfokú kritikai szellemet. Véleményünk szerint viszont arról van szó, hogy eddig nem tanítottuk meg pedagógusainkat, hogy éljenek a magasfokú kritikai szellemmel. Ezen a téren még sok a tennivaló. A nevelőtestületek egy részéből még hiányzik a bátorság ahhoz, hogy a iskolavezetés mun Icáját bátran bírálják a testületi értekezleteken — az alkotó pedagógus szemével. És hiányzik egymás munkájának alkotó bírálata is. Mindennek alapja természetesen az ön- bírálat, és itt jelentős fejlődés tapasztalható, hiszen az emberek bátrabban bírálják önmagukat, mint munkatársaikat, de pedagógusaink egyre több javaslatot tesznek az iskolai munka megjavítására. Fontos terület az iskolai munkatervek elkészítése, és Pécsett nincsen olyan iskola, amelynek munkatervét az igazgató egyszemélyben alkotta volna. Az iskolavezetés demokratizmusa annyira „egyéni”, annyira a körülményekhez kötött, hogy bár szervezeti formákat meg lehet nevezni, de a forma tartalommal Való megtöltése minden esetben a* iskolavezető és a nevelőtestület szellemétől függ. Elképzelésünk szerint az iskolavezetés demokratizmusát a nevelőtestületi viták szélesítik ki. Szép tapasztalataink vannak e téren az Építőipari Technikumban, a Nagy Lajos Gimnáziumban, az általános iskolák közül pedig a Bártfa utca: iskolában. — Minden tanév befejezése előtt az általános és középiskot lai tanulmányaikat befejező fiataloknak egyik legnagyobb gondja a pályaválasztás. A pályaválasztási tanácsok feladata, hogy felvilágosító munkával, az adott lehetőségek figyelembevételével segítsék ebben a fiatalokat. Milyenek a pécsi „adott lehetőségek” az idén? — Pécsett is megalakult »:• pályaválasztási tanácsadó, és megjelent már a tájékoztató is a művelődésügyi és a munkaügyi osztály összeállításában. A tájékoztató felöleli az összes pécsi lehetőségeket és részletes felvilágosítást ad a. nevelők, a szülők és a diákon' részére. A felmérések alapján az idén Pécsett 1427 általános iskolás Szovjet, kínai és vietnami konzervek a Csemegeboítban be. Tovább bővült aa ételkon- zervek választéka a pécsi Kossuth utcai 101-es számú Csemegeboltban. A közelmúltban számos újfajta olajos hal mellett kínai sertésül ús konzerv, vietnami májpástétom és bal- í gáttal vadas marhahús konzerv érkezett. Ismét kapható a közkedvelt szovjet tejsűrít' mény, a Romániából érkezett makaróni, és biztosan megnyeri a fogyasztók tetszését a kubai kávékonzerv i*. A cigány lakosság helyzete Baranyában «lesredes, a Megyei Bendftr- fokapitányság vezetője „A cigány lakosság helyzetének megjavításáról szóló párthatározat végrehajtásának tapasztalatai Baranya megyében” címmel tanulmányt Irt. Az alábbiakban kfetljtk a tniMilméoy kivonatát. aae — az évekkel ezelőtti gyakorlattal szemben — felhagyott a vándorélettel és elenyésző azoknak a száma, akik még ma is vándorolnak. M UNK A VISZONYOK Baranya megyében jelentős számú cigány él. Több mint 100 szétszórt településein 2867 családban 13 175 fő él. A családok átlagos létszáma 4—5 fő. ami megyénk átlagának több mint másfélszerese. A tigánylakosság fele a 'községeit és városok belterületéin, 12 százaléka a községek szélén és 28 százaléka a községek lülterületein él. Jellemző, hogy az 1900-as évek statisztikai felmérésének adataihoz - iszonyítva a cigánylafcosság száma megnégyszereződött és 5 megye összlakosságának közel 3,5 százalékát teszi ki az >rszág06 2 százalékkal szem- jen, A cigánycsaládok 2551 épületben laknak, amelyeknek; 32 százaléka eléri a helyi átlagos színvonalat, 37 százaléka églaépület, de a helyi étöa- Sos színvonal a/labtS, és 31 «tó- sa léka kunyhó vagy putri. Az épületek nagy sz&na — ,melyet tapasztalataink is negerősftenek — azt bizonyít- a, hogy a <6gánn*-oegy i«A megyében élő cigányok fele, 6596 fő munkaképes korú, akiknek valamivel több mint 50 százaléka férfi. A megyében a munkaképes korú cigányok munkavégzés szerinti megoszlása jobb az országos átlagnál, azonban — annak ellenére, hogy 27 százalékot kitevő nem dolgozó kategória többsége nő — mégis komoly problémát jelent. A foglalkoztatottak 23 százaléka az iparban, 9 százaléka a bányákban, 48 százaléka az állami gazdaságokban, tsz-ekben, 20 százaléka egyéb munkahelyen dolgozik. Értelmiségi munkakört mindössze 8 fő tölt be. szakmunkásként pedig csak 133 fő dolgozik. Az állandó munkát végző cigányak többségénél aat tapasztaltuk, hogy magatartásukban, öltözködésükben és a társadalomba való beilleszkedésükben a fejlődés feltűnően gyons, «rút össze sem lehet hasonlítani az állandó munkát nem végzők- keL A cigányok többségével kapcsolatban eléggé elterjedt vélemény, hogy nem szeretnek dolgozni, lusták, koldulásból és különböző bűnesetatomé- myekbSl szerzik meg a létfenntartásukhoz szükséges javakat. (A cigányok által elkövetett bűncselekményiek ae&na Jelentősen csökkent, rgy például 1954-hez viszonyítva 1961-ben 30 százalékkal). A „bűnöző típus” helytelen nézete sok gazdasági vezetőnkben is felmerül, ami megnehezíti a cigányok munkába állítását és nevelésüket, a társadalomba vadé beilleszkedést. Pedig példák egész sorával bizonyítható. hogy — egy részüktől eltekintve — a cigányok többsége állandó munkára törekszik és a munkáiban megállják a helyüket. aányosaládnak — még a putrikban is — van rádiója, többnek televíziója is. EGÉSZSÉGÜGY KULTURÁLIS VISZONYAIK CigánylakoBságunknak körülbelül 20 százaléka, összesen 2617 fő, tanköteles. Iskolába rendszeresen azonban a tanköteleseknek csak 73 százaléka jár. Még elszomorítóbb adatokat kapunk, ha részletesebben vizsgáljuk a kérdést Az általános iskola felső tagozatán mindössze 355 gyerek tanul, mig az alsó tagozaton 2362, tehát igen magas a bukott cigány tanulók száma. 1961. éviben a cigánytanulók 29 százaléka bukott meg. Középiskolába 8, egyetemre pedig mindössze 2 cigányszárma zású tanuló jár. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy a cigányüakosság 37,2 százaléka, vagyis 4904 fő írás- tudatlan. Ez a megyénkben lakó analfabéták közel 50 százaléka. Ezért a cigányok elmaradottságának megszüntetése nfiiaBB lényegében nem tudjuk az analfabétizmust sem felszámolni a megyében. Újságot általában nem olvasnak, vfeáont majdnem minden* ciA cigánylaikosaág többsége rendkívül rossz egészségügyi viszonyok között él. Ennek több oka van. Jelentős részük nem dolgozik, ezért nem SZTK-tagok, orvosi ellátottságuk nincs, illetve egészen minimális a biztosítottak száma, de babonás félelmük is visz- szatartja őket az orvosoktól. Magas a halva születettek száma és a csecsemőhalandóság Dr. Horváth Mihály elvtárs, a siklósi gyermekkórház vezetője, — aki a járásban igen sokat tett a cigányok egészségügyi helyzetének javításáért — évek óta megfigyeléseket és kutatómunkát végez és kimutatta, hogy a cigánygyermekek halva születésének, fizika és szellemi elmaradottságának nem faji okai vannak, hanem az elégtelen táplálkozás és a nem kielégítő egészségügyi helyzet következménye. UöveteRk. A kötelezettségeket azonban már kevésbé tartják be, bár kétségtelen, hogy ezen a téren is van fejlődés. A társadalmi életben való részvételük még alacsony színvonalú. Ennek ellenére ma már több olyan jelenséggel találkozunk, amely bizonyos fejlődést igazol. így például 55 párttag, 552 szakszervezeti tag, 363 egyéb tömegszervezett és 46 tanácstag van. Ezek a számok — ha a cigánylakossághoz képest elenyészők is — rendkívül pozitív eredmények, amelyeket tovább kell fejlesztenünk. Ezeket az embereket, akik politikailag jóval fejlettebbek az átlagcigánynál, az eddigieknél sokkal jobban fel kell használnunk a cigány lakosság problémáinak megoldása érdekében. Természetesen ez nem pótolja az erre hivatott szervek és az egész társadalom ilyenirányú együttes tevékenységét. tanuló végez. Közülük 807 tovább tanul, 87 munkára jelentkezett, 526 iparitanúlónak, 27 pedig otthon marad. Nagyon fontos és jelentős, hogy., minden pécsi általános iskolás számára, aiki legalább közepes rendű tanulmányi eredményt ér el, biztosítani tudjuk a továbbtanulást Sőt, a megyében végzett általános iskolások részére mintegy 600 hely lesz a pécsi középiskolákban. Ezenkívül kétszáz helyet tudunk biztosítani az egyéb iskolákban, mint a szü- lésznőképaő vagy a gyors- és gépíróiskola. A pécsi általános iskolások közül 526 jedentBEILLESZKEDÉSÜK TÁRSADALMI RENDÜNKBE A társadalmi rendiünkbe való beülesdredés szempontjából a cigányok között a fta- Mábftdidás óta Jelentős fejlődés tapasztalható, különösen az utóbbi évekbe«. A jogszabályok alapján az őket megillető jogokat általában Ismerik, azok betartását meg Is A cigányok társadalomba való beilleszkedésének sokrétű elősegítése mellett az illetékes — elsősorban az állami — szerveknek az eddigieknél határozottabb intézkedést kellene foganatos! taniok azokkal a cigány személyekkel szemben, akik tudatosan nem akarnak a társadalomba be- RteeritecLni. törvényeinket, jogszabályainkat nem tartják be, bűncselekményeket követnek ed, s úgy élnek, olyan magatartást tanúsítanak, amely zavarja és felháborítja * lakosságot. Art is meg kell mom daní még, hogy a rendsaere- sem dolgozók, a pozitív magatartásnak mellett ma még élég tekintélyes számú ilyen cigány i* él megyénkben kezett Ipari tanulónak, ezzel szemben a különböző szakmáit ban 1097 helyünk van. Az idén 565 tanuló érettségizik Pécsett az általános gimnáziumokban. Közülük 343 jelentkezett továbbtanulásra, 151 termelőmunkára, 70 pedig ipari tanulónak. Az ipari tanulók száma itt is növekedik majd, hiszen mind a 343 jelentkező nem jut be az egyetemekre vagy a főiskolákra. Viszont körülbelül 70 olyan hely várja a középiskolát végzett fiatalok, ahová ipari tanulót csak érettségivel vesznek M. A középiskolátok esetéiben is csak az „áramlással'’ lesz baj. Az a tapasztalat, hogy a szülők és a gyerek elhatározzák, hogy a gyerek — például — orvosi műszerésznek megy. Ha ez nem sikerül, az egész csalód fűhöz fához kapkod, ahelyett, hogy leülnének és bölcsen megbeszélnék a gyerek jövőjét. Pszichológusok állapították meg, hogy egy átlagos tehetségű ember nyolc szakmában tud egészen kiváló eredményt elérni. Nem beszélve arról, hogy a felvételeknél figyelembe veszik majd azokat a feljegyzéseket is, amelyeket az osztályfőnök évek során készített a gyerek képességeiről, érdeklődési köréről. Mindenesetre ez évben se lesz a pécsi szülőiknek aggodalo. ara okuk, minden végzős általános iskolás és középiskolás fiatal SRámára érdemes lehetőségeket tudunk teremteni, képességeiknek megfelelően — fejezte be Kabar Ferenc nyilai1 i ♦
