Dunántúli Napló, 1963. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-28 / 49. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ■wiro.'M^un wp&t&rr n Hruscsov elvtárs választási beszéde Szerda délután a Kremt kongresszusi palotájában gyűl­tek össze Moszkva Kulinyin kerületének szavazó polgárai, hogy találkozzanak képviselőjelöltjükkel. Nyikita Hruscsov- txLl. A nagygyűlést egyenes adásban közvetítette a moszkvai rádió és televízió és ezt az adást több ország, köztük a Magyar Televízió is átvette. A nagygyűlést az SZKP Kulinyin kerületi bizottságá­nak első titkára nyitotta meg. Vaitaü] Szilantyev, a Sarló és Kalapács-gyár művezetője bejelentette, hogy gyáruk dol­gozói együntetűen Nyíldta Hruscsov miniszterelnököt, az SZKP Központi Bizottsága első titkárát jelölték az orosz- országi Leg jelsó Tanács képviselőjévé. Mindnyájan Hruscsovra, a világbéke fáradhatatlan har­cosára, az igaz marxistára és leninistára, a szovjet nép és m munkásosztály hű fiára adjuk le szavazatunkat vasárnap — jelentették ki a felszólalók. A nagygyűlésen felszólalt Hruscsov elvtárs fa. A nemzetközi helyzetet ét a ízovjetunió külpolitikáját jel­lemezve Hruscsov hangsúlyoz­ta, hogy „a szovjet kormány­nál! a nemzetközi ügyekben követett akcióprogramja vilá­gos és érthető. E program tükrözi országunk népednek őszinte béketörekvését, a saját «nejébe vetett hitét és azt a meggyőződését, hogy a béke­le ere tő államok képesek meg­védeni a béke ügyét”. Feladatunk — mondotta Hruscsov — kitartóan, a ne­hézségektől vissza nem riadva törekedni arra, hogy n nem­zetközi kapcsolatokban meg­szilárduljon a vitás kérdések tárgyalások útján történő meg oldásának irányzata. együttélés „Arra van szükség, hogy minden állam, és elsősorban a nagyhatalmak ne szavakban, hanem tettekben ismerjék el, iiogy a rakéta-nukleáris fegy­verek korszakában a békés együttélés politikája az egyet­len ésszerű politika. Máskülön­ben egymást fogják követni a válságok". Hruscsov rámutatott, hogy a Szovjetunió komoly erőfeszí­tései ellenére az imperialista hatalmak minden módon aka­dályozzák a leszerelési szerző­dések megkötését. „Az imperialista hatalmak ve .tetőinek gondolatait nem a leszereléshez vezc tő utak fel­kutatása, hanem a NATO ka­tonai erejének növelése fog­lalkoztatja. A kérdés ilyen megközelítése láttán nincs mit csodálkozni azon, hogy • ti­zennyolchalalmi leszerelési bi­zottság semmilyen sikerrel nem örvendeztette meg a né­peket, pedig hamarosan meg- j üli egyéves jubileumát”. A nukleáris fegyverkísérle­tek beszüntetéséről szóló tár- g; üá sokat érintve Hruscsov ki. elén tét te: „Akadhat valaki, aki azt szeretné, hogy a nuk- ]e- ?<= kísérleteket betiltó egyez meny lehetővé tenné a NATO- uak, hogy felderítést végez- (feu országunkban. A [ kormány ebbe természetesen ! nem megy bele”. Ehhez hozzátette: „Mi beleegyeztünk bizo­nyos nemzetközi intézke­désekbe a nukleáris kísér­letek tilalmának ellenőr­zésére vonatkozóan, pél­dául abba, hogy minden egyes nukleáris hatalom J területén 2—3 ellenőrzést végezzenek. Ez komoly en­gedmény részünkről és tő­lünk többet nem várhat­nak”. „Ha a nyugati hatalmak va­lóban hallgatni kívánnak a világközvélemény felhívásaira, és igazán jó ügyet akarnak szolgálni, akkor le kell mon- daniok arról, hogy a nukleáris fegyverkísérletek beszünteté­séről szóló egyezményt a Szov­jetunió területén végrehajtan­dó kémtevékenységre használ­ják fel. Másként nem születik eredmény. Ami pedig a szov­jet kormányt illeti, az a maga részéről mindent megtesz, hogy megnyissa az utat a nuk­leáris kísérletek, valamennyi fajtájának örök időkre való betiltását célzó megegyezés előtt” Nem hagyjuk magára Kubát A veszélyes Karib-tengeri válságról szólva, amelyet az amerikai imperializmus idé­zett elő — Hruscsov azt mon­dotta, hogy az amerikai impe­rialisták láthatólag nem mond­tak le az agressziók és a pro­vokációk politikájáról. „Ma a legagresszívabb amerikai kö­rök, a „veszettek” ahogy az amerikaiak nevezik őket, arra buzdítják az amerikai kor­mányt, támadjon Kubára azzal az ürüggyel, hogy Kuba ve­szélyezteti az Egyesült Álla­mokat.” „Az Egyesült Államok impe­rialista körei elégedetlenek Kuba társadalmi-politikai rendszerével” — mondotta Hruscsov és hozzáfűzte, hogy „az Egyesült Államok kormá­nyának _ 1 Kuba megtámadása nem egyeztethető össze azokkal a kötelezettségekkel, amelyeket a Karib-tenger körzetében tá­madt válság időpontjában vál­lalt magára”. Az Egyesült Államok elnöke kötelezettséget vállalt, hogy nem támadják meg Kubát, mi pedig beleegyeztünk, hogy el­szállítjuk Kubából a stratégiai rakétákat és az IL-—28-as bom­bázókat és el is szállítottuk azokat” — mondotta Hruscsov »De ez nem jelenti azt — hangsúlyozta a szovjet kormányfő —, hogy mi az amerikai imperializmus nagy cápáinak engedtük át a hős Kubát. Mi szavun­kat, testvéri szavunkat ad­tuk a kubai népnek, hogy a Szovjetunió Kuba segít­ségére siet és nem hagyjuk el a bajban”. „Mi azt akarjuk, hogy biz­tosítva legyen a béke, békében és barátságban akarunk élni minden néppel. Mi baráti ke­zet nyújtunk az amerikai nép­nek is, mint anogy nem egy ízben kijelentettük, azt akar­juk, hogy normális, jó kapcso­latok létesüljenek országaink j között”. Ha azonban az tmperialla­j ták — jelentette ki Hruscsov — lábbal fogják tiporni a né­peknek azt a jogát hogy ma­guk válasszák ki a nekik tet­sző társadalmi-politikai rend­szert, ha megkísérlik ráerő­szakolni a népekre a maguk rendjét, akkor az termonuk­leáris háborúhoz vezet, A szovjet kormányfő figyel­meztetett: „Ha támadást in­téznének Kuba ellen, vagy a Kínai Népköztársaság ellen — amelyet Tajvan részéről fe­nyeget veszély — ha megtá­madnák a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaságot, a Vietnami Demokratikus Köz­társaságot, vagy a Német De­mokratikus Köztársaságot, i csakúgy, mint bármely szocia- j lista országot — a Szovjet-1 unió barátainak segítségére j síét és megsemmisítő csapást j mér az agresszorokra”. Hruscsov kijelentette: a mai valóságos tények „arra kény­szerítenek bennünket, hogy állandóan gondoljunk és tö­rődjünk védelmünk követel­ményeivel, hogy a Szovjetunió megfelelő módon ellen tudjon állni az állig felfegyverzett imperialista tábornak”. „Olyan erőre van szüksé­günk, hogy az imperialisták tudatában legyenek annak, ha kirobbantják az atomháborút, ők égnek el e háború tüzé- ben.” Természetesen —- folytatta a szovjet kormányfő —, ha a nemzetközi helyzet jobb len­ne, ha sikerülne megállapo­dásra jutni és lerázni a fegy­verkezési terheket, ez megsok­szorozná a gazdaság további fellendítésének és a népjólét Új hideghullám öntötte el Európát A lehűlés fokozódik (Folytatás a 4. oldalonj Kedden az új hideghullám elárasztotta Észak- és Kelet- Európát, Lengyelországból mi­nus 22, mínusz 28 fokot jelen­tettek. Visszatértek a fagyos éjszakák Angliába és Fran­ciaországba is, ahol a nappali maximumok elérik vagy meg­haladják a plusz 10 fokot. — Szerdára virradó éjszaka a vi­haros erejű szél átemelte a hideget a Kárpátokon s a nap folyamán szétárasztotta az egész országban. A Meteorológiai Intézet köz­ponti előrejelző osztályán tá­jékoztatásul közölték, hogy a most bekövetkezett fordulattal az idei tél egyik legkellemet­lenebb időszaka kezdődött el, a keleti megyékben viharossá erősödött szél fokozza a hideg­érzetet. Igaz, a jelek azt mu­tatják. hogy a szél hamarosan elcsendesedik, de ez egyúttal * hideg fokozódását jelenti, mi' vei erősebb lesz a hóval fe­dett területek kisugárzása, — Újabb havazást egyelőre nem kell várnunk. Az éjszakái hő­mérséklet országszerte mínusz 20 fok alá süllyed, csupán a nagyobb városok belterületén marad mínusz 15 fok körül. Utoljára 1929-ben volt ha­sonló — havas, hosszú és ke­mény telünk. A február vége ebben az évszázadban, még egy szer sem, s a múlt században is csak 1880—1900 között három . ízben volt hasonlóan hideg. Az * 1929 évi februárvég a jelenle­ginél sokkal sze'idebb volt; viszont március »—10 között újabb hideghulláim nyújtott* meg a telet, t az igazi tavasz csak május elején köszöntött be Megyénk képviselői átvették mandátumukat Pécsett tegnap délelőtt • megyei tanács kistermében jöttek össze megyénk képvise­lői, pótképviselői, hogy a me­gyei választási elnökségtől át­vegyék mandátumaikat. Az ünnepélyes aktuson megjelen­tek a megye, a város párt- és állami vezetői is. A képviselő- két, pótképviselőket a válasz­tók nevében Bárdost Németh János, a .megyei választási el­nökség elnöke köszöntötte és átadta a mandátumokat me­gyénk és Pécs város képvise­lőinek, pótképvisekűinek: Gyula, Ognyenovics Mi­lán, ár. Donhoffer Szilárd, Do­bos József, Dezse Béláné, Ka- szapovics András, Laki István, Molnár István, Pataki Mihály, Rameisl Ferencivé, Gergely La jós, Szabó János, képviselők­nek, valamint Papp János, ár. Szbbó Pál Zoltán, őzv. BabeUa Károlyné, Papp Lajos, Takács Margit, Rizsányi Irén, Czompó Sándor pótképviselőknek. A képviselők és pótképvise­lők köszönetét a választópol­gároknak Kaszapovics András tolmácsolta. „Szép a mi műn­erővel elvégezni“ — Btendóv ta többek között. A képviselők, és lök ezután el beszélgettek a megye és város, párt ée állami vezetőivel munkájukróL Meg­kérdeztünk néhány képviselőt terveiről: Dobot Józsefi »As «tanúit négy esztendőben j* Igyekez­tem választóim érdekeit jól képviselni • most, amikor is­mét képviselővé választottak úgy vélem még jobb munká­val kell viszonoznom a bizal­mat Sok ügyes-bajos dologgal fordultak eddig Is hozzám a nyugrií jkérelmektő! a táppénz­problémáig. Személyes Jds’' ügyek elintézésében is segí­teni kell a dolgozókat. Engem a komlói ITI-as aknán jelöltek és már a jelölőgyölésen de a választási gyűléseken is adtak feladatokat. Igyekszem majd a bizalomnak megfelelni — he­lyesen képviselni a választó- polgárok érdekeit az ország- gyűlésben is”. Szabó János: „A Bőlyi Ál­lami Gazdaság fóagronómusa vagyok. 27 ezer holdunk kö­zel 20 község határában terül el. Ismerem választóim problé­máit és én sem mondhatok mást: igyekszem a bizalmat vi­szonozni. Jó úton halad pa­rasztságunk és egyik legfonto­sabb feladatomnak tartom, hogy minél többet, segíthessek a mezőgazdasági feladatat: jó megoldásában". Rizsányi írén: „Pótkém'isető vagyok: s ha az országgyűlés munkájában közvetlenül nem is veszek részt, azért akad tennivalóm. A mi üzemünkben a Pécsi Kenderfonőban például a dolgozóknak mintegy 98 szá« zaléka nő. Ha csak ezt veszem munkám alapjául, akkor is ezernyi a tennivalóm például a dolgozó nőle problémáinak . megoldásáért. Jól. esik a bíza­tó munkával nkmmsm DiiniJMirrua.i m3. FEBRUÁR 2*. CSÜTÖRTÖK XX. ÉVFOLYAM, » «AGYAI SZOCMUSTA «KIN« Á8PMT IAIANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS IAPJA ARA: SS FILLÉR 49. SZÄM BÉKÉS VERSENY R KKPITALIZMUSSKL l 1 l Újra megkezdődtek a külső munlcák az egyetemi építkezésen

Next

/
Oldalképek
Tartalom