Dunántúli Napló, 1963. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-02 / 27. szám

é FEBRUÁR % MAPLd 3 Négy esztendő a statisztikus szemével 4 véüalatak kezotts együtfműködé« Műemlékek és modern Irodáké? Á? ipar? és s Iskéhá^épífkexés fi Hazafias Népfront Kisütött a map és m enyhü­lés Icövetkeztében jégcsapok jelentek meg a házak ereszein, erkélyein. A város központjá­ban már többhelyütt leverték ezeket az óriási jégcsapokat, de a többi Vicában is le kéne törni. Sket, mielőtt még r&vos baleseteket okozna*. 1 A SperiSBeadarf éa lem l^LZgatóság tájékűertatáea «Me­rült az ötödik játékhéten Pilio- vörős váron, a Jókai művelő­dési otthonban megtartott Sot- tósorsolásoss a következő nyi­tószámokat húzták Ms 4, 29, 31, 35, 90 A Központi Statisztikái Hi­vatal Baranya megyei Igazga­tóságán Laki András eüvfcáns- saL az igazgatóság vezetőjével és dr. Krassó Sándor elvtárs- saL a beruházási csoport ve­zetőjével beszélgettünk az ét­in ült négy esztendő gazdasági epedményeiről. A beszélgetés egy kérdés kőiül folyt: hogyan vélekednek a statisztikusok, a közgazdászok megyénk négy­éves fejlődéséről? Az általános vanaUal külö­nösebb probléma nincs, sőt a beruházások területén óriást javulás tapasztalható. Krassó elvtáns így foglalta össze: — A beruházások koncep­ciójában két wnwi érvényesük m ehnúk évek során. Egyik az, hogy a nagy beruházások párhuzamossága megszűnt. Gondolok itt első­sorban a saénbányészatra, hogy a**a egyidőben építjük ki a hosstóhetónyt és a zobáki bányaüzemeket, hanem meg­felelő ütemben csak a zobáki üzem ép®, amely hamarosan termeli» tud. A másik: jellem­ző vonás a befejezettem beru­házások számának a csökken­tése Bár ez megyénkben nem igen önkényesül, Pensa* a beruházások ügye bgesa sokrétű, saerteágató prob­léma. S a részetekben bizony van akadozás. Az előkészítés, ■■ együttműködés Miete« Jobb la. Példák égésé sorát mondták el bizonyításképpen. Laki elvtár» a város rendezé­sének területér® mondott el példákat. — Több toMamóny ás ígjíz­gatóság tervez, vagy már hoz­zá is látott új irodaház felépí­téséhez. Azt is tudom, hogy sok még a lakásokban meghú­Négyezernégyszóz új KST-tag A takarékos emberek moz­galma. az új esztendőben lé­nyegesen erősödött. A KST-k száma 156-ról 173-ra szaporo­dott és ezzel párhuzamosan a tagok száma 22 855-rőü. 27 Sieb­te; tehát 4410-zeI nőtt. Tavaly 37 millió 400 ezer Tináé fizettek be a tagok. A havi be­tétek száma túlnő a 3 millió Ft-on és ez a tagság rendkívül kényelmes, mivel nemcsak be­fizetésre, hanem kölcsönzésre i* jogosít. Az elmúlt eszten­dőben igénybevett 27 millió 200 ezer forint bizonyára sok család anyagi problémáját ol­dotta meg. tódé iroda. Kérdés, hogy ér­demes-e annyi sok „apró” iro­dát építeni, amelyhez mindent — a központi fűtéstói a felvo­nókig — külőn-fcüJön meg keli teremteni. Nem azt mandorn, hogy amerikai méretekben, 60 emeletes irodaházai, építsünk, ahol negyvenezer ember dol­gozhat, de a mi ménetednikihez megfelelő elképzelhető Pécsett is. Például egy kosponti irodaház amely 8—12 emeletes lelhetne. Évek óta, sőt talán sokkal régebb ideje vitatkoznak a pé­csi városképen. Vannak ilyen nézetek, és vannak olyan né­zetek. Bárom emeletesnél nem illik nagyabb épület a város­képbe, a műemlékek védelme óe így tovább. — Nem akarok, senkit meg­sérteni, — mondja Laki elv- táns, — de mintha túlmére­teznénk a műemlék-jelleget városunkban. Itt van például az elefántós ház, lehet, hogy műemlék, csak az a kérdés, meddig maradjon meg. Amikor építkezünk, élőre keffl. gondos­kodnunk városunkról, hogy amit ma csinálunk, az később is megállja a helyét Az építkezés izgalmas témát, sokat időzünk ara is mellette. Krassó elvtárs figyelemre méltó tényeket sorok — Sokat építettünk m dr mútt négy esztendő alatt La­kóházak, üzemek, iskolák, me­zőgazdasági épületék és egye­bek sokasága készült el Az építőipar szervezettebben, na­gyobb gépesítéssel és jobb technológiával dolgozik, mint korábban. A lakóházak építési ideje a régebbi másfél—két évről 9—11 hónapra csökkent. Ez rendben is volna, de a je­lenlegi technika és szervezett­ség mellett ennél is rövidesbto építési határidők is megvaló­síthatók. Az adottságoknak megfelelően 5—6 hónap alatt kellene elkészülni egy átlagos lakóépületnek. —- Az ipari beruházások fel­építésében sajnos nem mutat­kozik semmi előrehaladás, lakóházak kivitelezésénél.. Ele­gendő példának megemlítenem c a 400 ágyas klinika épületét, í a tbc-szanatóriumot, ag; 1st- ván-aknaá építkezéseket vagy' a Patyolatot, Az építőipar általában a ’ tervezőt vagy a beruházót hi- í báztatja. Néha jogosan, néha > csak mondvacsináltam. Az elő-' zc példákban minden rendben, volt a tervezéssel és a beamhá- \ tóval is, nyilván az építők hi-/ bájáról lehet szó. A kooperáció is visszatérő ’ beszédtéma. Laki elvtárs azt ': mondja, hogy némely közgáz- < dasági kifejezést nagyon „el-; csépeltünk”, s ezek közé tar- s tozík a kooperáció is. A péi-i dák is elóikerülinek. A szállítás? beszerzett jónéhány cement- í szállító tartálykocsit, a Bere-; tnemdi Cementgyárban bizto-1 sítják az ömlesztett rakodást Azonban. a Nagyharsámy—< Beremend közötti országút, olyan rnssa állapotban van,< hogy a tartálykocsik idő előtt ^ tönkre mennek. Ez esetiben íbJ hiányzott a kooperáció. A me­gye útjainak korszerűsítése fo­lyamatos, talán helyes lett vol­na élőbbre vinni á jelzett út­szakasz építését Is. Van még példa éppen elegendő, a Hida­si Bsikiettgyár és a® ottani stóntelepek viszwnyától, a ne- tángáz-vezeték és a pécsi szén- telepek művelésének a viszo­nyáig. vagy a Mohácsi Gép­gyár öntödéjéből a Pécsi Por­celángyár épülő üzemrészéig. Meggondolatlan beruházások voltak ezek? Olyanok is vol­tak, de olyanok is, amelyeket gondosabb előkészítés Az országgyűlési képvise­lő- és pótképviseiőj elöltek listáját, a fővárosi és a me­gyei népErontbizóttságok ja­vaslata alapján a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak Elnöksége január 31 i ülésén elfogadta, és a név­sort az. országos választási elnökséghez benyújtotta. Az országé®, választási el­nökség február 1-én tartott ülésén a bényújtott névsort törvényességi szempontból felülvizsgálta és jóváhagyta, országgyűlési képviselő­Az és pótképviselő-jelöltek ne vét tartalmazó listát, vala­mint a különböző fokú tané - esi választókerületek jelölt­jeinek nevét az illetékes vá­lasztási elnökségek falraga­szokon a választók tudomá­sára hozzák. lísta­nehézkesen készülnek még ma is, olyan előre hala­dás nem tapasztalható, mint a és asttiegetes esetébe» ilyen nagyságban, abban az idöb«i keltett volna elkészíteni, A besEétgetést Laki eMám szavaival fejezzük be — Az elmúlt négy esztendő- ben minden területen egészsé­ges fejlődés vett megyénkben,; ami probléma akad ■— már pedig akad, — azt a jobb elő­készítésekkel, együttműködés­sel nagymértékben csökkente­ni tehet. Ä L Új raktár a Megyeri úton • tfjdonsöTt lakástulajdonos sem kalauzolhatna boldogab­ban szép, világos szobák hosz- szú során, mint Vermes Ist­ván, a Déltíunántűli Rövid- és Kötöttáru Nagykereskedelmi Vállalat igazgatója. A szobák, hosszú folyosóról nyílnak, be­rendezésük jórészt új. Tága­sak, jó melegek, g ami a leg­fontosabb, két-három ember­nél több nem dolgozik egyben eem. - A vállalat irodai dolgo­zói a régi hét helyett itt tíz szobát kaptak, de ha össze­hasonlítást tesznek, nem első­sorban a szobák számát nézik, fianem a korábbi és jelenlegi munkakörülmények közötti különbséget. Az irodákban azért előbb is melegben dol­goztak, a raktárakban azonban ősztől tavaszig a kintinél ala­csonyabb volt a hőmérséklet Most pedig + 22 Celsius van a földszinti raktárakban az emeleti két csarnokban pedig, ; ’ • csak ezután kerül be i: eléri a hőmérséklet a + 30 fc . is. — Négy helyen, kilenc he­lyiségben volt eddig raktá­runk — mondja az igazgató. — Még a tíz kilométernyire lévő Golgotán is tartottunk fenn raktárakat, mert a városban lévőkben nem tudtuk elhelyez­ni áruinkat. Sokszor előfor­dult — emlékezik a közeli múltra —, hogy nem is tudtuk pontosan, hol milyen áru vám vagy pedig nem tudtunk hoz­záférni a zsúfoltság miatt Megfelelő mellékhelyiségek, ebédlő, mosdó hiánya örökös téma volt, mielőtt az új iroda­házba és raktárba költöztek. Most tágas ebédlőben, félig önkiszolgáló rendszerre! old- jgfc üteg a vállalat dolgozói­nak étkeztetését A nők vállal­ták, hogy egymást váltva ki­adagolják a Mecsekvidéki Üze­mi Vendéglátó Vállalattól érkező ebédet, örülve új „ott­honuknak”, színes terveket sző. nek a jövőt illetően, s az ebéd­kiosztásnál sokkal komolyabb feladatokra is készek. Elhatá­rozták például, hogy vala­mennyien részt vesznek a te­lephely körül lévő több hol­das terület fásításában, amit a férfiak kezdeményeztek. A kerítés körül kanadai nyárfát ültetnek, a szabadon maradó földterületet pedig gyümölcs­fákkal ültetik tele. Háromszáz gyümölcsfacsemetét telepíte­nek tavasszal. Lesz a fák kö­zött korán érő cseresznyétől kezdve kései körtéig minden fajta, hogy néhány év múlva, amikor az üzemi gyümölcsös termőre fordul, kora nyártól legyen ebéd utáni csemegéjük. Akadt a dolgozók között olyan is, aki vállalta, hogy saját szőllejéből hoz vesszőket az „üzemi” szőlőlugas telepítésé­hez. Az ablakokhoz, a lépcső- házba virágokat tesznek. Az iroda folyosóján máris sok az örökzöld növény: a dolgozók hazulról hozták, itt közösen ápolják. Az új RÖVIKÖT-ráktár 3000 négyzetmétér területű. Az óri­ási csarnokokban mennyezetig érő polcok teljes „utcákat” al­kotnak. — Öröm itt dolgozni =» mondják elégedettén. — Min­dennek van helye köenyő rendet tartani. Megmutatják a Vasas KTS2 „kísérleti” guruló létráját, melynek segítségével a legma­gasabb polcokat is könnyes A raktárházak ú) Irodaépület* elérik. Ilyen létra kerül majd minden „utcába”, s szorítja ki a lábakat nem kímélő álló­létrákat. Az emeleti raktárba felvo­nóval viszik fel az árut, itt is, ott is emelőtargoncák könnyí­tik a munkát. Az emeleti rak­tár lehetőséget nyújt majd ar­ra, hogy csendesebb napokon csúcsforgalomra készüljenek, s előre csomagolják például a melegítőket, amelyékből őszi­téli szezonban 130 ezer fogy el Somogybán, Tolnában, Bara­nyában, a RÖVIKÖT által el­látott területeken. Az új telephelyen tágas be­mutatóterem is van. Vitrinek­ben díszlenek itt a mintadara­bok. Itt nemcsak színre, min­tára, nagyságra és minőségre választhatják ki a boltvezetők az árut. A mintateremben dol­gozók azt is pontosan meg­mondják, hogy miből mekkora raktárkészletük van, s annak alapján egy-egy cikkből meny­nyi rendelhető. — Ragyogó munkahelyünk van! Nagyon boldogok va­gyunk! — A nemrég lezajlott költözködés óta sokszor hang­zottak el ilyen megjegyzések a RÖVIKÖT-nél. S amikor er­ről van szó, némi hálával gon­dolnak azokra, akik a 31 mil­liós beruházást lehetővé tet­ték & a Baranya megyei Épí­tőipari Vállalat dolgozóira is. akik a határidők lerövidítésé­vel fél évvé! korábban juttat-; ták jelenlegi otthonukhoz * RÖVIKÖT dolgozóit, , A választókerületek vezetői: BUDAPEST Kádár Jaoos munkás, » Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke Gáspár Sándor munkás, a Magyar Szocialista Munkás­párt Budapesti Bizottságá­nak első titkára Szirmai István újságíió. a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának titkára bAcs-kiskun megye örtutai Gyula egyetemi ta­nár, az Eötvös Loránd Tu­dományegyetem rektora, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára BÉKÉS MEGYE Feliér Lajos tanár, a for­radalmi munkás-paraszt kor­mány elnökhelyettese BORSOD-ABADJ- EEMPLÉN MEGYE Rónai Sándor munkás, * Népköztársaság Elnöki Taná­csának tagja CSONGRÁD megye Apró Antal munkás, * forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese FEJÉR MEGYE Dr, Münnich Ferenc jo­gász, a forradalmi munkás- paraszt kormány állammi- nisztsre GYÖK-SOPRON MEGYE Fork Jenő munkás, a for­radalmi mmikás-paraszt kor­mány elnökhelyettese HAJDÚ BIHAR MEGYE Kállai Gyula újságíró forradalmi munkás-bara kormány elnökhelyettese HEYES MEGYE Urakasits Árpád munka ; .Magyar Újságírók Orsszá. %or Szövetségének elnöke: KOMAROM MEGYE Dob! István mező gazdaságj munkás, a Népköztársaság Elnöki. Tanácsának elnöke. NÖGRÄD .MEGYE Biutyó János munkás, a Szakszervezetek .Országos Tanácsának főtitkára. PEST MEGYE Uke Pál tanító, művelő­désügyi miniszter. SOMOGY MEGYE Losoncai Pál mezőgazda ség! munkás, földművelés- ügyi minssater, > ; SZABOLCS-SZATMAR ! MEGYE Bfsztot Bei» swunfcás; s Magyar Szocialista Munkái pánt Központi Bizottságának titkára, :<t;.-vt'■ * • • SZOLNOK MEGYE ‘ ." ’ N'ánasí László fötéművet. a Szövetkezetek Országos Szövetsége Félügy’^jSbiaotf- ségának elnök», VS,Í TOLNA MEGYE- Víü Bénáé Valéria tanítónő,' a . Társadalmi Szemle” íetéLős »aerfeesztője VAS MEGYE Kisház* munkaügyi Ödön munkás, miniszter. VESZPRÉM MEGYE: Somogyi Miklós munkás, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke, ZALA MEGYE; Németh Károly munkás, a •Magyar Szocialista Munkás­párt. Központi Bizottságának atkára. Baranya megye képviselőjelöltjei: Aezél György munkás, a művelődésügyi miniszter el­ső helyettese, Trautmann Rezső mérnök, építésügyi miniszter, Rapaí Gyula mezőgazda - sági munkás, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Bara­nya megyei Bizottságának első titkára, Ognyenovics Milán mun­kás, a Magyarországi Dél- szlávok Demokratikus Szö­vetségiének főtitkára, Dr. Donhoffer Szilárd or- 'os. egyetemi tanár, a Pécsi 'rvostudomámyi Egyetem ■ ektorhelyettese. Dobos József bányász, a komlói IlI-as akna üzemve­zetője, Dezse Bciáné mezőgazda­sági. munkás, termelőszövet­kezeti iag, Szenülőrinc,. Kaszapovics András föld­munkás, a károlyi termelő“ i/ óvetíkeaet elnöke Laki Istvá» munkás, nyug díjas, Molnár István bányáss, rigádvezető, Pécs. Pataki Mihály bányász, a Pécsi Szénbányászati Tröszt igazgatója^ Rameisl Ferencné munkás, a Baranya megyei Nótanács titkára, Gergely Lajos kereskedő, nyugdíjas, Szabó János agronómus, a Sátoa-hély-Bólyi Állami Gaz­daság főagremómusa. P@tképvise!őJ@!Sltek: Papp János bányász, a Magyar Szocialista Munkás­párt pécsváradi járási bízott «ágának titkára. Dr. Szabó Pál Zoltán ta­nár, a Dunán tűk Tudomá­nyos Intézet igazgatója, özv. Babe! la Károlyné munkás, nyugdíjas, Papp Lajos bányász; szó H.alista brigád-vezető. Komló. Báta-afcna, Takács Margit színművész, a Pécsi Nemzeti Színház Rizsány* Irén mun&ásnő. Hindi Kenderfonógyár, Czompó Sándor tanító, a máriagyűdi általános iskola igazgatója. 1 I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom