Dunántúli Napló, 1963. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-19 / 41. szám

' «Mt. nsmuAit w. 3 m. '-----------------------------—— 3 216 színházbérlet — iskoláiknak Ebbe» az évbe* remdkMt megnőtt a fiatal színház- ét hangverseny látogatók száma. Rövidebb határidővel — megfelelőbb nyitvatartást Coodokttok a »r^lgáliatáaokról Különösen az iskolások jár­nak elől jó példával. A kö­zépiskolákban 2117 színház­ét 3805 hangverseny bérlet­nek akadt gazdája., a felső- oktatási intézményeknél tit­án. váltottak színház-, 164-en hangversenybérletet. Az 50«- os Ipari Tanuló Intézet diákjait illett dicséret a 217 lWl-bea tatstBÖlveír az ország ban először helyi iparpolitikai tervek. A megyei és a pécsi városi tanács által készített öt­éves helyi iparpolitikai tervek végrehajtásának első esztende­jében, 1962.-ben a korábbi évekhez képest a lakosság ré­szére nyújtott szolgáltatásokat tekintve jobb eredményeket értek el a helyüpari vállalatok és a szövetkezetek. Általában színházbérletért, ez 500-at intézet fiataljait pedig c 80C hangversenyiátogatóért, A kollégiumok lóit Id« te ter­veztek nézőket ét ennek te köszönhető, hagy az vakolá­sok közül rólam láthatják cs hallhatják a legjobb «tó­ddásokat, darabokat. Az üzemek közül a bárgyúnak 19, a Hőerőmű fiataljai 2!, míg « Posta fcteate tát 34 bérletet vettek. Kevésbé jó már « Sopiana Gépgyár eredménye, éhei mindössze 7 bérlet fogyott «1 A msén- tröszt kisziftái tern these- kelhetnek a H bérlettel, mely fiataljaik számához vi­szonyítva nagyon kévé«. jarwtf a szolgáltatások színvonala, kevesebb panasz vési a javí­tások minőségére, csökkent a vattaiatok és szövetkezetek ja­vító részlegeiben a jogos rek­lamációk száma és bővük a szocialista szektor azaigáftaitá- saniak köve. Pécsett — többek között ­bevezették a takniátónő szolgá­latot. mely sok segítséget nyújt a dolgozó nőknek, a rövidesein megszen-vezák a budapesti Tem­pó KTSE példájára a család- segítő szolgálatot is. A Pécsi Vegyesipari Vállalat most igyekszik megibonofata™ a Bu­dapesten jól bevált ágynemű, fehérnemű Javítást, bútorhuzat Betontömbökkel nehezített tárcsával laztttatja az ország- útakra fagyott vastag jeget a Közúti Igazgatóság. A képen- feltörik a komlói út jegét, hogy megkönnyítsék az olvadón. Erb János felvétele. és Sigijöny varrást, s más ebhez hasonló szolgáltatásokat — A nemrég megalakult Baranya megyei CSpőjovfóó Szövetkezet tevékenységétől is Jót remél­hetünk. céljuk a Javítási Idő további csökkentése és m Javí­tások minőségének emelése. Az ekemúlt évben, mtot a Statisztikai Hivatal Baranya megyei Igazgatóságának jelen­téséből kiderül — a lakosság szükségleteinek Jobb kdelégí- tése érdekéből összesen 119 millió forint értékű szolgálta­tás elvégzéséit tűzték ki céLul a megyében a helyiipairi vál­lalatok és a szövetkezetek. A rendelkezésre álló adatok sze­rint a tervek nem valósultak meg; a lémaradás mintegy 11 százalék. 13 Miliő forint. A lemaradás többsége, közel tíz­millió forint & szövetkezeti iparban adódott, ahol az ipari jav ítós-szolgál tatás nem volt megfelelő. A dolgozó emberek, akik a heiyiipari vállalatok éh szövet­kezetek szolgáltatásait nap-nap után igénybeveszik, nem ku­tatják a lemaradás okait, őket ; elsősorban az érdekű, hogy kömtyen, olcsó« ás gyorsa« ju'(has»awak a váKalatok és szövetkezetek áltál felkínált szolgáltatásokhoz, hogy ne kell jen senkinek szabadságot kér­nie, ha ruhát akar sxa bátrai magának valamelyik szövetke­zeti szalonban, mert a szalon nyitvafcartása egybeesik a dol­gozók túlnyomó többségének munkaidejével. Vagy: ive kell­jen hait, vagy tizenkét napot várnia arra a cipóié amelyet Javításra ad. be valamelyik mű helybe, ha felfutott a haris­nyán a szem, ne kilenc nap múlva kapja vissza megjavít­va. Régi megállapítás, hogy nem szolgálják megfelelően a lakos­ság érdekeit helyiipari válla­latok és a szövetkezetek javí­tási határidői. >A lakosság igé­nyelné majd minden szakmá­ban a gyorsj a vitások beveze­tését. Pécsett valamikor kísér­letképpen létrehoztak a Kos­suth ÜTSZ egyik részlegében egy gyorsjavító műhelyt. A mű hely sikerére és az ezzel kap­csolatos igényekre jellemző, I hogy a műhely rövid idő alatt * I megszűnt gyorsjavító termi, annyira etárasactották műnké- j wal a megrendelők. A nemrég megalakult Baranya megyei Cipő ja vító KTSZ vezetősége tervezi gyorsjavítás bevezeté­sét. Erre annál Is inkább szük­ség lenne, mert a jelenlegi át­lagos javítási Idő hat nap, kü­lönösen gyermekcipő javítás­nál— túlságosan sok. Minden bizonnyal csökkenteni lehetne az órák, rádiók, televíziós ké­szülékek és az elektromos ház­tartási felszerelések javítási idejét is. A javító tevékenységet foly­tató részlegek. nyílva tart ásóról is beszélnünk kell. A heiyiipari váHalatofc egy ré­sze résziben mór változtatott azon a hely téten álláspontom, hogy átvevőhelyefk, részlegeik nyitvatartásiit a dolgozók álta­lános munkaidejével azonosam szabják meg. A Patyolat Kos­suth Lajos utcai és Rákóczi úti fiókja például már úgy tart nyitva, hogy azokat a dolgozó nők munkaidejük lejárta után, j vagy ebédidőben is felkeres­hessék. Ezt a gyakorlatot ki kellene terjeszteni a külső te­rületeiken lévő Patyolat fiókok­ra is: a Petőfi «tea és környé­kén bizonyárai örülnének a» emberek, ha délután öt óra után is vennének át szennyest, s adnának ki tiszta ruhát a Doktor Sándor utcai fiókban, a meszesi Patyolat fiókról nem is beszélve. Hasonló a helyzet a szövetkezeti ruhaszalonok­kal; mumifcaidejük reggel 8 órá­tól délután 5 óláig tart. Álta­lános tapasztalat, hogy a szol­gáltató vállalatok és szövetke­zetek nem szívesen vállalnak az általános munkaidőn túl, te­hát az esti, vagy kora reggeli órákban héáfcörülí javításokat Ennek következtében kényte­len a lakosság kontárokhoz fordulni, akik ha nem is meg­bízhatóan, de gyorsan és a Ja­víttatni szándékozóknak leg­megfelelőbb időben végzik ei a kívánt munkál H. M. 1944 heti is kéfiiiiselú a&it ««. MIT SZÓLT, amikor megtudta hogy képviselőnek jelölték? — Meglepődtem, mert nem számítottam reá. Annyira nem, hogy « II. kerület vá­lasztási elnöke voltam. Az es­küt is letettem és készültem e. választásokra. Valószínű, ma a többi képviselőjelöltet népszerűsíteném, ám egyszer csak szól Galabár elvtárs, a városi tanács titkára, hogy nem. lehetek a II. kerület vá­lasztási elnöke, mert ország­gyűlési képviselőnek ií jelöl­nek, és a kettő nem fér össze... így kezdődik a beszélgetés Gergely Lajos elvtárssal, a ROVIKÖT nyugdíjas igazga­tójával. Azt hiszem, felesle­ges bemutatnom hiszen na­gyon sokan ismerik őt. Talán hatvanhétéves kora vagy re .geteg élettapasztala­ta teszi, de nagyon higgadt ember. Sokszor találkoztam yr.tr vele de még sohasem lát­tam, hogy indulatai elragad­ták volna. Ha nem ismer­ném életét, el sem hinném, hogy a hűvösnek látszó külső mögött milyen szenvedélyes érzések lobognak: ez az em­ber minden utat megjárt, amit egy magyar kommunis­ta megjárhatott. 1918-ban nz Uraiban, a fiatal szovjet had­sereg katonájaként kergette e. fehéreket, alig egy évre rá már idehaza, a mi vörös had­seregünkben szolgált; a két világháború között illegális ta­lálkozókra ment, a felszaba­dulás után a megyét járta, s hatvanöt éves korában alig MMefc elküldeni nyugdíjba. "fern akart menni, orra hívat- I kozván, hogy még nem érzi I öregnek magát... ; Felteszi szemüvegét, s tű- i nődő mosollyal mondja, hogy ez a képviselőjelöltség a régi. 1944-es képviselőséget juttatta az eszébe. Tizenkilenc érvvel \ ezelőtt, 1944-ben ugyanis tag- • ja volt az Ideiglenes Nemzet- : gyűlésnek, amely Debrecen­ben ült össze. — Pécs felszabadulása után j nemzeti bizottság alakult « károsban, amelynek én is tag­ja voltam — folytatja •—. A ; bányák, az élet megindításá- l ról volt szó, mindennap ösz- szejöttünk a városházán, hogy I a tennivalókat megtanácskoz- : zuk. Az egyik nap is a város- I házán ültünk, amikor kinyílt az ajtó, bejött egy középkorú férfi, egyenesen a Tiszántúl­ról. Azt mondotta hogy né­hány nap múlva összeül az Ideiglenes Nemzetgyűlés Deb­recenben, A szokásos válasz- \ tásra most idő és lehetőség nincs, ezért a pártok paritásos | alapon küldjék el kiszemelt- 1 jeiket... i — Hányán voltak a me­j gyéből? | — Tizenegyen. Kommu­! nisták, szociáldemokraták, ! kisgazdák... Ha jól emlék- ■ !>zem, akkor már a Polgári Demokrata Párt is megala- I hűlt, és attól is jött valaki. \ Jómagam a Szakszervezeti Tanácsot képviseltem. — És hogyan utaztak ? — Hát ez fogas kérdés. Mert összejönni csak össze­jöttünk, de nem volt járműnk. Közlekedés • sem vott akkor még, hiszen tombolt még « [ háború. A Dunántúlból csak i Pécs meg egy keskeny szegély j volt szabad. Pesten is a néme­tek, meg a nyilasok dirigál­tak, A Drávánál is harcok folytak még — benne vol­tunk még a háború közepé­ben. Ilyen körülmények kö­zött csak egy választásunk maradt: segítséget kérni a szovjet hadseregtől. Valószí­nű meglepte őket a kérés, de adtak egy ponyvás teher­autót. Azzal mentünk Debre­cenbe. — Szegeden a Tisza Szálló­ban töltöttük az éjszakát. A szálló egyik termében több, később országszerte ismertté í vált politikus várt ránk, kö­zöttük Révai József, aki rövid • beszédet mondott. Ismertette a hadihelyzetet, tudatta ve- | lünk, hogy megalakult a Ma­gyar Nemzett Függetlenségi I krönt, beszélt az országépítés távlatairól. Debrecen szőnyegbombá­zást kapott, szinte minden i letarolva. De a romok között ! már személykocsik, katonai autók, lovaskocsik tömege j járt, az Aranybika Szálló előtt munkás- és kubikoskül­sejű emberek tüntettek az új rendszer mellett. — A Nagytemplomban volt i az országgyűlés? — Nem, a Református Kol- j légium épületében. Sokszor ülésezett itt az 1849-es or­szággyűlés is, a székeken, pa- \ dohon ott volt a régi képvise- j lök neve, közöttük Kossuth j Lajosé is ... Elképzelheti, hogy milyen megilletődöttség- gel ültünk a történelmi pa­dokba. — Miről határoetnk oa or­szággyűlésen? — Történelmi jelentőségű döntéseket hoztunk. Itt szü­letett meg a földreformtör­vény alapja, itt választottuk meg az Ideiglenes Nemzeti | Kormányt, azzal a felhatal- j utazással, hogy kodat üze- | nünk Hitlernek... A kor- 1 mánynak baranyaiak is a iag- \ jai lettek. Boros István eiv- \ társ, az akkori pécsi kommu- I nista párttitkár és Pozsgai \ Gyula szociáldemokrata pé­csi nyomdász illetve Kovács j Béla kisgazdapárti képviselő államtitkárok lettek. Az akko­ri államtitkári rang a mai miniszterhelyettesi tisztség­nek felelt meg... Karácsony előestéjén értek ! haza. Azonnal megkezdődtek a gyűlések és az agitáció. Alig vonult el a háború a megye- j bői, amikor a falujárás meg- '■ \ indult. Bizony, nincs is talán olyan falu Baranyában, ahol j még nem járt. A sását járást is bebaran- ! I golta, ahol most jelölték. So- \ kan ismerik még, mindenütt | i melegen fogadják. Legutóbb Gödrekeresztúron kapott vi- | rágot az úttörőlányoktól. : Olyan beszélgetés volt az a ■ falu népével, amely éjfél utón egyig tartottl — TUDJA, még ma 4« jő 1 visszaemlékezni a régi időkre. i A régi szép emlékek még ti- ; zenkilenc év után is melenge- i tők, ha azokra gondol az em­ber, még ma is fiatalnak érzi magát! MMrtJtn LÁSZLÓ ! S*o?jet és magyar államférfiak táriratYáltása Ií. 8Z. HRUSCSOV ELVTÁRSNAK, U I. BREZSNYEV ELVTÁRSNAK. Moszkva. Kedves Elvtársak! < , A magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsö­nös segélynyújtási szerződés aláírásának 15. évfordulója al­kalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány, az. egész magyar nép és a magunk nevében forró üdvözletünket és őszinte jókí­vánságainkat küldjük önöknek és a kommunizmust építő testvéri szovjet népnek. A 13 esztendővel ezelőtt megkötött szerződés népeink barátságának, közös ügyeinknek hű kifejezője, a proletár- internacionalizmus nemes elveire, a nemzeti érdekek köl­csönös tiszieletbentartására épül. A szerződés megkötése óta eltelt 15 éves időszakban népeink testvéri együttműködése egyre gazdagabban bontakozott ki. A magyar nép a szocializmus alapjainak lerakásár a! hatalmas győzelmet aratott a szocialista építés minden áerii- letén. Ezek a sikerek mélyen összefüggnek népeink testvéri szövetségével, a Szovjetunió önzetlen támogatásával. A magyar nép a világ többi békeszerető népeihez ha­sonlóan őszinte örömmel és lelkesedéssel üdvözli a szovjet népnek azokat a nagyszerű eredményeit, amelyeket az SZKP határozatai alapján a kommunizmus építésében elért. Ezek a ragyogó sikerek is bátorítják a magyar népet a szocializ­mus teljes felépítéséért folytatott munkájában és erősítik a népek harcát a nemzetközi béke és biztonság megszilárdí­tásáért. őszinte szívvel kívánjuk, hogy a szerződés szellemében tovább virágozzék a magyar és a szovjet nép testvéri össze­fogása, KÁDÁR JÁNOS DOBI ISTVÁN KÁDÁR JÁNOS ELVTÁRSNAK, DOBI ISTVÁN ELVTARSNAK, Budapest. Kedves Elvtársak! A Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szer­ződés aláírásának 15. évfordulója alkalmából az SZKP Köz­ponti Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának El­nöksége, a Szovjetunió Minisztertanácsa, az egész szovjet nép nevében szívélyes üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormánynak és a test­véri magyar népnek. A szerződés aláírása nagy fontosságú esemény volt or­szágaink életében. A szerződés aláírása ótá eltelt 15 év a népeink közötti megbonthatatlan barátság, testvéri együtt­működés sokoldalú fejlődésének és erősödésének időszaka volt- Ezekben az években országaink nagy sikereket értek el a szocializmus és a kommunizmus építésében, nőtt' “a szocialista világrendszer ereje, s fokozódott a befolyása az egész emberiség fejlődésére. A magyar dolgozók — harci élcsapatuk, a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével — döntő sikereket értek él-a szocialista építősben. A párt nem­rég lezajlott VIIL kongresszusa a magyar nép nagyszerű fejlődésének eddig elért eredményeit összegezve, ünnepélye­sen kinyilvánította a szocializmus alapjainak lerakását es célul tűzte ki a szocialista társadalom teljes felépítését. A kommunizmus építésének az SZKP XXII. kongresz- szusán elfogadott programja sikeres megvalósításán munkál­kodó szovjet embereket őszinte örömmel és büszkeséggel töl­tik el a magyar testvéreik történelmi győzelmei, s további sikereket kívánnak Önöknek ezen nagy célok val őr av ál tás á b an. Meggyőződésünk, hogy a barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződésben rögzített, a marxiz­mus—lenlmzmus és a szocialista intenacionalizmus eszméin, az egyenlőség és a kölcsönös tisztelet elvein alapuló testvéri kapcsolataink a jövőben még tovább erősödnek és mélyül­nek országaink népei Javára, a szocialista országok közötti szoros együttműködés, a szocializmus és a kommunizmus győzelme, a világbéke megszilárdítása érdekébe«. fiijen a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság népei közötti örök és megbonthatatlan barátság! N. SZ. HRUSCSOV L. L BREZSNYEV * A SZOVJET—MAGYAR BARÁTI TÁRSASÁG TERÜLETI CSOPORTJA ELNÖKSÉGÉNEK, Lvo v Kedves Blvtdrsak! Baranya megye dolgozói, a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság aktivistái nevében testvéri üdvözletünket küldjük n magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös se­gélynyújtási egyezmény megkötése 15. évfordulója alkalmá­ból. Á 15 éve megkötött egyezmény kifejezője a népeink közti egyre mélyülő barátságnak, alapja elért eredményeink­nek, biztosítéka további gazdasági, társadalmi, kulturális felemelkedésünknek. A magyar—szovjet barátéig, az országaink közti együtt­működés e jelentős évfordulóján kívánunk a Szovjet—Ma­gyar Baráti Társaság tagjainak és a Ivovi terület minden dolgozójának új, nagy sikereket a kommunizmus építésében, a népek közti barátságért és a békéért folyó áldozatos mun­kájukban. A MAGTAR—SZOVJET BARÁTI TÁRSASÁG BARANYA MEGYEI ELNÖKSÉGE Megemlékezések a Szsvjelaniékan Herauonban ünnepi gyűlést tartottak a szovjet—magyar •Jöirátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szer­ződés aláírásának 15. évfor­dulója alkalmából. A gyűlé­sen Georgij Kogyinyec, a me­zőgazdasági Intézet profesz­szara, a Szovjet—Magyar Ba­ráti Társaság területi szerve­zetének elnöke mondott be­szédet a szovjet és magyar nép testvéri barátságáról, a herszond terület és Zala me­gye egyre erősödő kapcsola­tairól. t TÖRIK A JEGET

Next

/
Oldalképek
Tartalom