Dunántúli Napló, 1963. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-06 / 4. szám

10 NAPLÓ 1983. JANUAR «. ’ Az NDK-ban is szavaztak a sportújságírók az év legjobb sportoló­jára. Csapatversenyben 38 462 ponttaU-a nemrégen világcsúcsot úszó 4x100-as női gyorsváltó vitte el a pálmát. Képünkön: (balról, jobb­ra) a négy német kislány: Barbara Göbel, Ingrid Schmidt, Heidi Pechstein és Ute Noack. Űj feladatokra készülnek a PVSK-sportolók Tervek — Sport é* munka — Eszmei nevelés Női cselgáncs 99 Még hosszú ideig szeretnek helytállni csapatomban“ Csupák József ismét edzésbe állt Megdöbbenéssel fogadta a több ezres pécsi szurkolósereg azon a november eleji vasárnapon a hírt, hogy egyik kedvencét, Csupák Jó­zsefet a Ferencváros mérkőzésről súlyos sérüléssel sürgősen kór­házba szállították. Nagyszámú, ál­lapotát eltúlzó kósza hírek ter­jengtek akkor a városban. Leg­többen úgy vélték, hogy egy ered­ményekben gazdag sportpályafutás eárult le, azzal a pályán lezajlott balszerencsés eseménnyel, amikor Halasi és Csupák József szándék nélkül összefejelt. A borúlátók álláspontjával rész­ben az orvosok is osztoztak, hogy a pécsi labdarúgó sérülése az 1962- es évben a legsúlyosabb volt a sportágban. Diagnózis: orrcsont­törés és homlokcsont repedés! Nem véletlen, hogy olyan sokan sajnálták a kitűnő sportoló elvesz­tését, hiszen Csupák József hét éve erőssége, biztos pontja volt az NB I-es lila-fehér együttesnek ég ahogy a szükség követelte, hol mint összekötő, hol hátravont kö­zépcsatár, hol a fedezet helyén szerepelt, legtöbbször szélsőhátvé­det játszott, de amikor egy idő­szakban Kamondi betegsége miatt őt helyettesítve mint jobb szélső is jót nyújtott. Sokat tett a csapatért, és idén már mint a csapat egyik legtapasztaltabb, legrutinosabb tag ja nélkülözhetetlennek számított. Annál nagyobb öröm volt most, hogy előreláthatólag mégsem vesz­ti el a Pécsi Dózsa együttese Csu­pák Józsefet! — Január harmadik napján már én is megjelentem a csapat első idei edzésén, a felkészülés rajt­jánál •— meséli megnyugvással és örömmel a játékos. Bizonyára a sporttól megerősödött szervezetem­nek köszönhetem,• hogy a súlyos sérülésből ilyen meglepő gyorsan kilábaltam. Az orvospk Budapes­ten annak idején értetlenül és hi­tetlenül álltak az előtt, hogy ilyen hatalmas ütés következtében nem kaptam agyrázkódást, mégcsak fejfájás sem kínzóit. Csak nagyon furcsán és kellemetlenül hatott rám. hogy műtétre számítva, csak az ötödik nap után tették helyére az orrcsontomat. Ezután gyors gyógyulás következett. — Pillanatnyilag milyen állás­pontot foglalnak el az orvosok az­zal kapcsolatban, hogy megkezdte edzéseit? — Az az orvosi szakvélemény, hogy nem lesz kihatással volt sé­rülésem, még fejjátékomra sem. — És a saját vélemény? Erővel végig bírtam az első edzé­seket, most elég nagy izomlázzal küzdők, hiszen több mint két hó­napig nem léptem pályára, még- csak komolyabb mozgást sem vé­gezhettem. Azt hiszem, eleinte gát­lásaim lesznek a fejelések alkal­mával. De erős akaraterővel azon is túlteheti magát az ember. En egy pillanatig sem gondol­tam, hogy búcsút kell mondanom a labdarúgásnak. XJgy érzem, a bajnoki rajtig teljes értékű játé­kossá válhatok újból, és talán a csapatba is visszav erekedhetem magam — valamelyik posztra. Pécs egyik legrégibb és egyik legnagyobb sportkörének, a 600 sportolót számláló PVSK-nak ve­zetői napjainkban az 1963. évi eredményes sportolás alapjainak megteremtésén munkálkodnak. A MÁV Igazgatóság épületében lévő sportirodában együtt találtuk Ver- bőci Józsefet, a sportkör titkárát és Lukács János KISZ sportfele­lőst, amint a tömegsport* ezévi teendőit tárgyalták meg. így egé­szen friss tervekről kaphattunk tájékoztatót. ÚJABB SIKEREKET SZEREZNI A VAROS SPORTJÁNAK Célunk az MSZMP sportra és testnevelésre vonatkozó tézisei I szellemében — mondotta Verbőd József — tovább fejleszteni sport­körünket. Növelni kívánjuk a sportolók létszámát és minőségi szakosztályainkat újabb feladatok­ra készítjük fel. — Az elmúlt évben 450 férfi és 150 női sportoló tartozott sportkö­rünkbe, ezenkívül a kispályás lab­darúgó-bajnokságban több mint 100 vasutas dolgozó képviselte egyesületünket. A Kilián Testne­velési Mozgalomban eddig két arany, három ezüst, egy bronz és nyolc vasjelvényt szereztek dolgo­zóink. — A sportbeli eredmények foko­zásához az anyagi és dologi fel­tételek biztosítva vannak, vala­mennyi szakosztályt megfelelő ké­pesítéssel rendelkező edző irányít. Ezen túlmenően azonban fontos szerepet kap célkitűzéseinkben a ! sportolók eszmei nevelése is, melyet a KISZ-szervezet vállalt magára. A munkára való nevelés is jelentős helyet kap terveink között. E téren már eddig is ko­moly eredményeket értünk el, sportolóink a munka területén is helytállnak. MOZGÓSÍTÁS A TÖMEG ,SPORTRA — Ebben az évben — kapcsoló­dott a beszélgetésbe Lukács János — még nagyobb lehetőségeket te­remtünk a tömegsport számára, mint az elmúlt években. A Kilián Testnevelési Mozgalom résztvevői számára asztalitenisz, sakk, teke, természetjáró versenyeket rende­zünk, valamint labdajátékokban mérkőzhetnek. A mozgósításra vo­natkozó tervek már készek, az el­ső versenyekre márciusban kerül sor. LABDARÜGÓ ES KOSÁRLABDA ISKOLÁK — Már a múlt évben megindul­tak a labdarúgó és kosárlabda is­kolák, amelyekben egészen fiatal, 10—12 éves gyerekekkel foglalko­zunk. Ebben az évben tovább kí­vánjuk ezeket fejleszteni. Ugyan­csak ebben az évben megalakít­juk a női cselgáncs szakosztályun­kat is. — A minőségi szakosztályok is konkrét feladatok eléréséért küz­denek. így a férfi kosarasok a vidék legjobbja cím elnyeréséért, a nők a középcsoportba való fel­jutásért, labdarúgóink az NB I. B- be jutásért, tekézőink a megye­bajnokság megnyeréséért és a fel- jebbjutásért harcolnak. A négy ifjúsági válogatottal rendelkező ökölvívók az NB TI. élmezőnyében szeretnének végezni. De a többi nem említett szakosztály előtt is elérhető célkitűzések állnak. GONDOSKODÁS A LÉTESÍTMÉNYEKRŐL Egy korszerű tornacsarnok ügyében A Dunántúli Napló 1962. decem­ber 31-i számában cikk jelent meg, amelyből megtudhatjuk, hogy a volt pécsi lovarda felsza­badul. A cikkíró javaslatot tesz, hogy ezt a helyiséget megfelelő átalakítással a sportolók rendel­kezésére lehetne bocsátani. A cikk sajtóvitát váltott ki, és e vitához szeretnék hozzászólni. A lovarda sportcsarnokká való átalakítása tudomásom szerint nem új dolog. Az évek óta húzó­dó probléma ezideig nem oldódott meg. Azt hiszem felesleges lenne ma elsősorban arról beszélni, hogy kié a felelősség ebben a kérdésben, inkáuu arról keLene most tanácskozni, hogyan lehetne megoldani a lovardának sportpa­radicsommá való átalakítását. Egyetértek a cikkíróval, hogy Pécs város sportja az egész ma­gyar testnevelés és sportmozga­lomban igen komoly helyet foglal el. A szükségesség tehát nem vi­tás. Az biztos, hogy nekünk pé­csieknek kell ebben a kérdésben állást foglalni és ez nem lehet más, mint hogy ezt a létesít­ményt, amely rendkívül alkalmas lenne a teremsportok űzésére, a sportolók rendelkezésére kell bo-' csátani. Ehhez a nagyszerű lehe­tőséghez, az MTST is kedvező módon, anyagilag is hozzájárul. Várjuk tehát az Építőipari Válla­lat állásfoglalását ebben a kérdés­ben, hogy hajlandó-e lemondani erről a létesítményről, mert így súlyos problémáktól mentené meg Pécs sok ezer sportolni vágyó fia* tálját. A városi tanács vezetői tudomá­som szerint szintén örülnének, ha az ifjúság nevelésének egy újabb nagyszerű lehetősége teremtődne meg Pécs számára. Nem várhat­juk azonban, hogv a városi ta­nács vezetői éljenek javaslattal, hanem ezt a sportvezetőknek kell megtenniök. Készítsünk konkrét javaslatot a városi tanács végre­hajtó bizottsága részére, amely tisztázná a tulajdonjog problémá­ját, valamint egy költségvetést, amely az átalakításhoz szüksége« anyagi eszközöket, összegezné. A magunk részéről annyi felajánlást tehetünk, hog” a 10 000 diákspor­toló óriási erőt jelent városunk­ban és hajlandók vagyunk, ha kell. társadalmi munkát is vég*z- ni, hogy Pécs város súlyos terem- problémáját valamilyen módon enyhíteni tudjuk. Orosz Ottó, a megyei és Pécs városi Iskolai Sportbizottság elnöke. Magyar sportlovakat vásárol a Szovjetunió Már december elején megkezd­ték a jövő évi szezonra való fel­készülést a vasutas atléták. Az alapozó edzéseket a PVSK torna- csarnokban végzik, szombatonként pedig a Mecsekre látogatnak, hogy szabadban is folytassák a piun- kát. A futóatlétákkal Verbőczi Jó­zsef, a dobókkal a kitűnő gerely­hajító Lukács János foglalkozik, a jövő utánpótlását pedig Szécsei János oktatja, aki szépszámú álta­lános iskolás fiúval és lánnyal is­merteti meg az atlétika fortélyait. Sajnos, a szakosztály ismét gyen­gült, ugyanis több, már a megyei és az országos élvonalhoz tartozó fiatal eltávozott az egyesülettől. Gál József, a tehetséges gerely­hajító katonai szolgálatra vonult be, Jenczer János és Gagyi Endre pedig a Testnevelési Főiskolán Létesítményeink megóvása és karbantartása egyik fontos tétele terveinknek. Máris beszereztünk 6 mázsa fűmagot, amellyel a nagy pálya gyepszőnyegét hozzuk rend­be, bajnoki mérkőzések lejátszá­sára alkalmas állapotba hozzuk a kis fűvespályát, szükségöltözőt lé­tesítünk, hogy a tömegversenyek résztvevőit is elhelyezhessük. A PVSK vezetőitől hallottak ar­ra engednek következtetni, hogy a pécsi sportkedvelők és PVSK- szurkolók ebben az évben Is szá- kezdte meg tanulmányait, Honti mos vasutas sikernek lesznek ré- Róbert a Pécsi Pedagógiai Főis- i szesei, mert a tervszerű munka kola hallgatója lett. feltétlenül meghozza gyümölcsét. Készülődnek már a PYSK-atléták is A szovjet lótenyésztési szak. •emberek az egyébként is jómi­nőségű sportlóállományt az európai sportlótenyésztő or­szágokból vásárolt — tenyész­állatokkal igyekszenek tovább javítani. Az elmúlt napokban vásárlási céllal érkezett ha­zánkba V. F. Csebajevszkij, az Oroszországi Szovjet Föderatív Szocialista Köztársaság mező- gazdasági minisztériumának lótenyésztési szakértője, aki Pál Jánossal, a Földművelés- ügyi Minisztérium lótenyész­tési igazgatóságának vezetőjé­vel sorra látogatta legjobb mé­neseinket. . Elismeréssel nyilat­kozott a kiváló magyar te- nyésztörzsekről, elsősorban a híres magyar lipicai, valamint az edzett magyar félvérfajták iránt érdeklődött, amelyek jó örökítö képességükkel igen al­kalmasak a szovjet sportló fajták további finomítására A tervek szerint a szakértő 30 félvér mént és kancát vásárol a magyar ménesekből. MSOZ KiriinniiiiTm™ jA OZt VASÁRNAP HÉTFŐ A sportnak szentelte életét... J\ agyoö szofca/tlan a csend így A hétköznap a Tanárképző Főiskola folyosóin. Megszűnt a nagy sürgés-forgás, ünnepi a han­gulat, a hallgatók egy-egy cso­portja csendesen vitatkozik az ab- lakmélyedésekben. Folynak a kol­lokviumok. A legideálisabb idő­szak egy tanárral folytatandó be­szélgetésre, természetesen ha nem vizsgáztat. Szerencsém van! Irodájában ta­lálom a fiatal tanársegédet, papír- rengetegbe burkolózva. — Éppen Jókor jössz, legalább szolgálhatok egy jó témával! — kacsint egyet, a Jellegzetes mosoly pedig egy pillanatra sem hagyja « ajkát. Ha ezt meg tudjuk valósítaná — újságolja — talán még Eger úszó­sportját is lepipálhatjuk. Meleg- vizű uszodáról van szó. érted? Igen. Szigeti Lajos mindenben, ilyen lelkes, mert él-hal a spor-1 tért. Már kisdiák korában meg-1 ízlelte mit jelent sportolni és az­óta, bár mint aktív sportoló abba­hagyta a versenyzést, de a mozga­lomnak lelkes munkása. A kis kaposvári középiskolás diákot, a vidéki városkában sokan ismerték. Úszott, vízilabdázott, kosarazott, kézilabdázott, asztaliteniszezett, a Rákóczi SE-ben rúgta a labdát és ha idejéből tellett lejárt az atléti­kai pályára is. Nem jegyezte el magát egyik sportággal sem. azt tartotta, a legjobb dolog mind­egyiket űzni, mert? ha jó testne­velő tanár akar lenni, mindenhez értenie kell. — Az első edzés után érett meg bennem a gondolat, amely- fül egy pillanatig sem tántorod- tam el, hoev testnevelő leszek. — mondja lehiggadva miután meg-; nyugtattam hogy a melesvízű1 us7odá,ra is rátérünk. — Közép­iskolát tanulmányaim után a Test- nevelési Főiskolára leientkeztem. de a létszámkorlátozás miatt, át- ÉEánv&o&ak Pécsre * pedagógiai Főiskolára. Itt végeztem a biológia és testnevelés szakot, majd itt ma­radtam tanársegédnek. I tt maradt azért, mert jelesen A végzett és ezen túlmenően azért, mert tanárai látták, hogy olyan pedagógust nyernek vele, aki minden idegszálával azon lesz, hogy a keze alól kikerülő fiatal tanárok minden tekintetben meg­állják helyüket az életben. Hall­gató korában is rendszeresen spor­tolt, oszlopos tagja volt az iskola sportköréneik. A PEAC OB. I-es kosárlabda csapatában játszott, a Pécsi Dózsában úszott és vízilab­dázott. azonkívül az asztalitenisz sportot is versenyszerűen űzte. — Amikor itt maradtam a főis­kolán nehezen indult minden. — Azoknak a tanároknak lettem kol­légája, akik engem oktattak. Ki­csit furcsa volt, de lassan bele­jöttem és segítségükkel most már otthonossá vált a Tanárkéoző. Ta­nítottam labdarúgást, kézilabdát, kosárlabdát, úszást és testnevelés módszertant. Jelenleg csak három tantárggyal foglalkozom. Az ő tanítványai voltaik Szőcs, Kamondi és Vasß Ottó akik a Pécsi Dózsa NB I-es csapatában is játszottak. Elsődleges feladatának a tanárképzést tartia. s komolyan képezi magát Sz:geti Lajos, de ezen túlmenően már hosszú évek óta bekapcsolódott rócs* sportéletbe. Korábban az tP1-"V.q sno~tköri elnö­ke. a kézilabda csapat edzője volt. Rövid ide5** foglalkozott a Pécsi Bánvász kézilabda csapatá­val is. Később leve1 erő úton el­végezte a Testnevelés1 főiskolát, majd 1958-ban a Pécsi Dózsa úszó edzőle lett. Szigeti Lajos tanársegédet mint úszóedzőt nem kell k^önöev-án- nen bemutatni, mert * vá^os soorf szere** ^ö^nséee mír — Rárö4*em i°!,i b°n. ho*^ k*- . zilabda. kosárlabda úszó ed*7ő< : ténykedés nem fér meg egymás- j sál. így maradtam a Dózsa úszók­nál. — mondja Szigeti Lajos. — valamiről 1» hogy eredményt is tudjak felmu­tatni. Nem igaz? De igen, így igaz. És az ered­mények nem maradtak el. 1958-ban a Dózsa úszók a vidéki csapatok között a hatodik helyen végeztek. Két év múlva már a vidék máso­dik legjobb együttese lett a lila- fehér gárda. Megnyerték az OB. U-őt. majd egy évVel később az OB. I/B-t és azóta az első osztály­ban szerepelnek. A pécsi úszó­sportban soha nem volt akkora fejlődés mint Szigeti Lajos idő­szakában. Az 1958-as kisgyerekek­ből, mint például Bonyár Lajos és Kármán Katalin országos vi­szonylatban is számottevő úszót nevelt. — Sok a megbízatásom, a tár­sadalmi funkcióm, de nem pa­naszkodom. Olyan ambíciót érzek, hogy mindegyiknek eleget tudok tenni. Tagja vagyok a VTST-nek. a Magyar Egvetemi Sport Tanács­nak, megválasztottak a megyei Úszó Szövetség élére és a Test- nevelési Tudományos Tanácsban is helyet kaptam. Tavaly a kínai kandidátussal dr. Yang / Ten-la- val folytattunk kísérleteket az úszás élettanával kapcsolatban és mondhatom 1ó eredményt értünk el itt is. Nagyon megkedveltem a fiatal kínai orvost. Még most is tartom vele a kapcsolatot bár már otthonában Kínában mun­kálkodik. [if int tanársegédet és mint úszó edzőt is na gvon szeretik ta­nítványai. A főiskolán a sr>ortkör elnöke és nemcsak az órákon ta­lálkozik a hallgatókkal, hanem a soortoálván - is ami igen fontos összekö*ő kaooes. Úszói y^wni mind többen 1 e^en+keznék a főis­kolára. TTár'míSn Trq+qHri nm-ií ZSU -Tsa. TCe«3T+V,^1Tr,- Vr7^i Ac r*-rly~6­ki Kati ő ­Zc 5 ■. *ic — Avv^’ fá-voAK+s. kq*v*arr> '’iniftinra rnitnV-5-n 1»gU*''rMrr»bb Mtalmá* Merrr A^e’k+em. Vi/irr-T» ^7 még főbbre kő*eiez. Akkor let­tem a Testnevelés és Sport Ki­Ha valaki megérdemelte. Szigeti Lajos biztosan. Olyan lelkes és odaadó munkáért, amilyent ő vé­gez dicséret és elismerés jár. — De hogy is állunk azzal a me­legvizű uszodával, amit a beszél­getésünk elején említett? — Mindenesetre azt le kell szö­gezni, hogy a pécsi uszodakörül­mények nagyon mostohák — mondja. — Nyáron alig három hó­nap áll rendelkezésünkre szabad­téri edzések és versenyek lebo­nyolítására. Néhány hete elmen­tünk a Hőerőműhöz, miután meg. tudtuk, hogy nagyon sok a meleg­vizük. A szakemberek véleménye hogy minden nehézség nélkül tud­nának a Balokány strandfürdőnek 2400 köbméter vjzet szolgáltatni na ponta, ha a városi tanács elintéz­né a felmerülő költségeket. Ez a költség maximálisan alig több egy­millió forintnál, de szerencsés eset ben 300 ezer forintra is csökken­het. Azt hisszük nem kell kommen­tárt fűzni a javaslathoz. A Balo- kánv fürdő vize naponta cserél­hető lenne, tetszés szerinti vízhő- fokkal és 8—9 hónaoi nyitvatar- tással. Soha vissza nem térő al­kalom ! — Néhány napoal ezelőtt elké­szítettem a részletes tervet, ösz- szeállítottam a felmeT'üiő köucé- gekef; és elküldtem az Illetéke­seknek. Úgy érzem megértésre t»- 1 Ál maid a város vezetőinél is. Ha ísv tesz. megoldódik az ós^ók és ví'T" '^^ázók évtizedes problémái*. T^len pillanatban legfőbb vá- gva hogv ez a számára ..mo nnmentáps” dolog sikerültön. Már előre tervezget, mi lesz akkor, ha n«m t'ámm. h^n^m rvnlp hóna­iig Htfhüt az ÓctA JrlArtV? — r','7ir 1 ob r*tr»,f» mŰ­Ol-ro1 Ti/rt Vi 't7*4<i'Ir e, ~ 0.-^1 c— - ~' r+s-s m r> rí Reri'°,’'ÍV *7 T/-* T-ibor» miPOC'ríí1'S-»-:» *s akko^ S^1 «e+i t.cHoc rmrnk.í iában újabb állomás következik A PÉCSI RÁDIÓ 1963. január 6-i, vasárnapi műsora a 223,8 m középhullámon: 17.00: Szerb—horvát nyelvű műsor: Rövid történetek tanulsággal. — Zenés összeállítás. 17.30: Német nyelvű műsor: Népi kincsek nyomában ... — Zenés összeállítás. 18.00: Hírek. 18.10: Zenés ABC. 18.40: Változó falu — változó em­berek. — KESZÜ. 19.00: Közvetítés a szigetvári Arany Korsó étteremből. Sárkö­zi Mötyök István népi zenekara játszik. 19.20: Ének a hómezőről. — Ver­sek. 19.30: Párizs szerelmesei. — Köny­nyű dallamok. 19.45: Sporthírek. 19.55: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Nemzeti Színház: Bajadér (dél­után 3 órakor). Bekopog a szere­lem (este 7 órakor). MOZI: Park: Lángoló sziget (délelőtt 10 órakor), Ül. Richárd (4, fél 7 és 9 órakor, szélesvásznú). Petőfi: Odüsseus (ifjúsági elő­adás délelőtt 8 órakor). Az elva­rázsolt herceg (délelőtt 10 órakor). Egy csepp méz (fél 5. fél 7 és fél 9 órakor, szélesvásznú). Csak 18 éven felülieknek! Kossuth: Csutak és a szürke lő (délelőtt 10 órakor). Csudapest (fél 5. fél 7 és fél 9 órakor). Fekete Gyémánt (Gyárváros): Cica mica és más mesék (délelőtt 10 órakor). Amikor a fák még na­gyok voltak (4 és 6 órakor). Építők kultúr otthona: Darvak dala (délelőtt 10 órakor). Az el­maradt találkozó (5 és 7 órakor). Gárdonyi Géza kultúrotthon ds- tenkút): Nem ér a nevem (6 óra­kor). Jószerencsét (Pécsszabölcs): Há­látlanság (délelőtt 10 órakor). Münchhausen báró (3. 5 és 7 óra­kor). Rákóczi (Mecsekalja): Amíg éi*> (délelőtt 10 órakor). Az éjszaka szépei (5 és 7 órakor). Május 1 (Vasas n.): Napjaink­ban történt (délelőtt 10 órakor). Pillantás a hídról (5 és 7 órakor, szélesvásznú). Kossuth (Mohács): Balti égbolt I. (délelőtt 10 órakor). Kertes házak utcáia '4. 6 és 8 órakor, széles­vásznú). Zrínvi rszigetvárl: A kolosto’- titka Mielőtt. 10 órakor). Kertes házak utcája (fél 4. fél 6 és 8 őrrkorv Táncsics «’Siklós): Szökés a szi­getről (délelőtt 10 órakor). Római történetek (fél 6 és fél 8 órakor, A PÉCSI RÁDIÓ 1963. január 7-i, hétfői műsora a 223,8 m középhullámon: 17.00: Szerb—horvát nyelvű műsor: Tél a versendi tsz-ben ... — Riport. Aktuális témák. Népszerű dalok, népszerű éne­kesek Hétfői beszélgetés. Szerb népi táncok. 17.30: Német nyelvű műsor: Magunk közt szólva . . . Tollrajz., A Lipcsei Rádió fúvószenekara játszik. A technika világából. Egy gyűlés margójára. — Jegy­zet. Hangszerszólók. 18.00: Hírek. 18.10: Táncritmusban. 18.30: A város határán — Riport­műsor. 18.40: Takács Margit énekel. 18.50: Dél-dunántúli híradó. 19.05: Színes, tanulságos élet. — Zenés összeállítás. 19.55: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Szünnap. ZENE: Liszt Ferenc terem: Budapest Eszpresszó. Az Országos Rendező- iroda műsora (fél 6 és fél 9 óra­kor). MOZI: Park: Egy csep méz (fél 5, fél i és fél 9 órakor, szélesvásznú). Csak 18 éven felüliednek! Petőfi: Pedró a Sierrába megy (fél 5, fél 7 és fél 9 órakor). Kossuth: Csudapest (fél 5, fél ? és fél 9 órakor). Kossuth Híradó Mozi: Magyar híradó, Indonézia kénéi. Korszerű hengerművek, Zsarnok medve. Te. (Előadások 11 órától 3 óráig foly­tatólagosan.) Fekete Gyémánt (Gyárváros): Az éjszakai vonat (6 órakor). Jószerencsét (Pécsszabolcs): Münchhausen báró (5 és 7 órakor!. Ságvári Endre kultúrotthon (Üi- mecsekalja); Aki szelet vet (fél 6 és fél 8 órakor). dunantüli napló A Magyar Szoc4alista Mimk Baranya megyei Bizottsága és a megvei tanács la pl» Főszerkesztő: Vasvári Ferenc Szerkesztőség: Pécs. Rét u 4. Telefon* 15-32. 15-33. 31-81 17 óra után 17-00. Kiadja a Dunántúli Napló Lapkiadóvállalat. Felelős kiadó- Braun Károlv. Kiadóhivatal* Pécs Rét u 4. Telefon- 15-9?. 15-33 50-00 PÉCS! 5t'7*T-rr' > v-yo^TT-« A PéCS. Mim•• VJ b*1­TeresztJ a Magyai Posta. Előfizethető a helvi postahivatalod­nál és kézbesítőknél. Előfizetési díi 1 hónapra u.~ Ffe mdrrartnK 2ft4ié \ Az HTST elnökhelyettese Pécsett ágat érintő téma szerepel a műso­ron ,,A magyar sport útja” cím­mel. Az akadémia előadója Teré­nyi Imre elvtárs, az MTST elnök- helyettese lesz. A rendezőség minden érdeklő­dőt szívesen lát, az előadás után filmvetítésre kerül sor, és annak meghallgatása a Kilián Testneve lési Mozgalom követelményeibe is beleszámít. Belépés díjtalan. Hétfőn délután fél hat órás kez­dettel — a Pécsi Dózsa Sörház ut­cai klubhelyiségében kerül sor az 1962/63-as évad utolsó sportakadé­miai előadására. Ezúttal a városi TST ágit. prop. bizottsága és a Pécsi Dózsa Sportkör közösen rendezi meg a sportakadémiai elő­adást. Az előadás iránt városszerte már most nagy az. érdeklődés, ez ért­hető is, mert valamennyi sporté

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom