Dunántúli Napló, 1963. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-20 / 16. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJ ETEK! DMAIWÍULI NAPLÓ 1903. JANUÁR 20. VASÁRNAP XX. ÉVFOLYAM, * MAGÚI SZOCMitITA MŰNK Á8PÍÜT IAIANYI MtGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA ÁRA: 60 FILLÉR 16. SZÁM Tartják a száz százalékot A mecseki széntrösztök havi tervteljesítésükben ed­dig még nem estek száz szá­zalék alá, bár a hó és a fagy gyakran állítja nehézségek elé őket. A Komlói Szénbá­nyászati Trösztnél a havazás megindulása óta voltak na- pqk, amikor a munkások 25 százaléka maradt távol, vagy érkezett késve az üzemekbe, jelenleg azonban zavartalan a munkaszállítás. A vasútnál a szénszállító vagonokat nem tudták mindig időben biztosí­tani, ami miatt a készletező bunkerek félteitek, mintegy 800 kiürítésre váró csillébe a szén befagyott. A kötélpályá­nak a fagy miatti korlátozott kapacitása következtében . a Tll-as és a Kossuth-akna anyagellátásában voltak ne­hézségek. A bányában tárolt anyagkészletek kimerültek, je­lenleg egyik napról a másikra biztosítják az anyagot. Béta­aknán a kötélpályához csat­lakozó gumiszalag szakadt el. ami miatt nagyobb mennyi­ségű szenet nem tudtak to­vábbítani. A zavarokon azonban már túljutottak és kilátás van arra, hogy a napi terveket is száz százalékra teljesítik és így megőrzik azt az 1000 tonnás előnyt, amit eddig a havi terv esedékes részében szereztek. A Pécsi Szénbányászati Trösztnél péntekre virradó éjjel az István-aknai kötél­pályán négy csille összefutott, hat pedig lezuhant, mig a tartókötél leesett az egyik oszlopnál. A zavart délelőtt II órára már elhárították. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése as 1962. évi népgasdaság-fejlesstévi terv teljesítéséről 1962-ben a második ötéves tervidőszak második évében a népgazdaság egész, a lakosság anyagi, egészségügyi és kultu­rális ellátottsága — a tervek­nek megfelelően jelentősen továbbfejlődött A nemzeti jövedelem — an­nak ellenére, hogy a mezőgaz­daság terméseredményeit az időjárás 1962-ben is kedvezőt­lenül befolyásolta — gz előze­tes számítások szerint körül­belül 5 százalékkal növeke­dett' Az ipari termelés, a termelé­kenység, a kül- és belkeres­kedelmi forgalom a tervnek megfelelően alakult. Az ered­mények elérését nagyban elő­mozdította az MSZMP nyolca­dik kongresszusa tiszteletére indított szocialista munkaver­seny. Ipái Enyhülés érkezett a Földközi-tengerről A Raleári-szigetek és Szardí­nia közti térségben az utóbbi napokban képződött ciklon- rendszer enyhe tengeri levegőt áramoltat az európai konti­nens fölé. Hazánk légterébe a szom­batra virradó éjszaka érkezett meg a „felmentő” áramlat, s szombaton délig a Baja— Sopron vonalig hatolt előre. A változást erős felhőképződés kísérte, így csökkent á kisu­gárzás, észrevehetően enyhült a t hideg. A Meteorológiai In­tézet központi előrejelző osz­tályán jellemzésül elmondot­ták, hogy például Budapesten pénteken este mínusz 13 fo­kot mértek, hajnalban pedig már csak mínusz 9 fokos volt n facv. Ugyanígy Miskolc és Debrecen vidékén is 4—5 fo­kot enyhült a hideg estétől reggelig. Az ország déli és délnyugati megyédben már a szombatra virradó éjszaka új hóréteg képződött. Az enyhülés elsősorban a magasabb légrétegékre szorít­kozik, s felhősödésben, újabb havazásban nyilvánul meg. A kemény hideg kissé visszavo­nult ugyan, olvadásra azonban egyelőié nincs kilátás. Vasár- r.c.p' reggelre a felhősödés elő­reláthatólag az egész országra kiterjed, az északkeleti vidé­kek kivételével. A hajnali hő­mérséklet általában mínusz 5—10 fok körül lesz, északke­leten eléri még a mínusz 15— 20 fokot. Az erősebb havazás zónája valószinüleg megma­rad a délnyugati vidékeken, de kisebb hóesés várható az ország más vidékein is. A nappali hőmérsékleti maximu­mok mínusz 5—10 fok körül alakulnak ki. Mivel a jelenle­gi keleti szél erős marad, hó­fúvással, kisebb toriaszfcépző- öéssd is számolnunk kéE Az ipar egészén belül to­vábbra is a gépipar és a vegyipar termelése nőtt a leg­gyorsabban: 1962-ben a gépipar 11 száza­lékkal, a vegyipar 16 száza­lékkal termelt többet, mint egy évvel korábban. A gépiparon belül — az öt­éves tervben kitűzött célok­nak megfelelően — legnagyobb mértékben a szerszámgépgyár­tás, a híradástechnika és a műszeripar fejlődött. A há­rom gépipari ágazat termelése együttesen 1962-ben 24 száza­lékkal volt több, mint 1961- ben és arányuk a gépipar egész termelésén belül az 1961. évi 20 százalékról 1962-ben 22 százalékra emelkedett. A vegy­ipar egyes ágazatai közül 1962- ben is a gyógyszeripar és a műtrágyagyártás termelésének növekedése volt a leggyorsabb. 1962-ben 35 százalékkal több gyógyszert és 18 százalékkal több műtrágyát gyártottak, mint 1961-ben. Nagymérték­ben fokozódott a műanyagok gyártása is, a hazai termelés azonban a szükségleteknek még csak kis részét elégítette ki. Az élelmiszeriparban az év folyamán különösen a húsipar (11 százalékkal), a baromfifel- dolgozóipar (10 százalékkal) és a konzervipar (12 százalékkal) termelése nőtt. 1962-ben — a terveknek meg­felelően — 5.7 százalékkal nőtt az állami iparban az ^gy munkás és alkalmazottra jutó napi átlagos teljes termelés. A munkások és alkalmazottak száma az áSlami iparban egy év alatt 3.3 százalékkal emel­kedett. Az év folyamán a ter­melés növekedésének 63 szá­zaléka adódott a termelékeny­ség növekedéséből. 1962-ben csökkent a terme1ési költségek szintje is. a csökkenés mérté­A szocialista ipar termelése az elmúlt évben — mintegy 9 százalékkal volt több, mint 1961-ben, ezzel kismértékben meghaladta az 1962. évi nép- gazdasági tervben előírt szín­vonalat és több mint 2 száza­lékkal múüta felül a második ötéves terv 1962. évi előirány­zatát. 1962-ben az ipar fő ágai zatai közül a bányászat 4 szá­zalékkal, a nehézipar (bányá­szat nélkül számítva) 10 szá­zalékkal. a könnyűipar 5 szá­zalékkal, az élelmiszeripar 8 százalékkal növelte termelését. Saombaiton hajnalban fél órakor elérte Budapestet dél-dunai hatalmas jégmer hét év után újra befagyott folyó fővárosi szakasza ke azonban — az előzetes szá­mítások szerint — kisebb volt a tervezettnél. 1962-ben az ipari anyag- és termék-készletek tovább növe­kedtek, a növekedés mértéke azonban kisebb volt, mint 1961 ben. Az iparvállalatok egy ré­sze az elmúlt évben sem for­dított kellő gondot gyártmá­nyainak korszerűsítésére, nem kellőképpen biztosította a bél­és a külföldi keresletnek meg­felelő. minőséget és választé­kot. Mezőgazdaság felvásárlás A mezőgazdaság 1962. évi eredményed t a késői kitavaszo­dás, a májusi fagy, a nyári aszály és az 1961. évi igen gyenge takarmánytennés ked­vezőtlenül befolyásolta. A me­zőgazdaság 1962. évi bruttó termelése ezért nem érte eü a tervezett szintet, de némileg meghaladta az 1961. évit A mezőgazdaság bruttó termelé­sén belül 1961-hez képest a növénytermelés eredményei viszonylag kedvezőbben álakul tak, mint az állattenyésztésé. A növénytermelésen belül őszi búzából a termésátlag egy kát. holdra számítva 10.3 q (egy hektárra számít­va 17.9 q) volt, (Folytatás a 3, oldaton.) A SELLYE! ORSZÁGÚI MENTÉN Hruscsov elvtárs Eisenhütten síadtbiuv Eisenhüttenstadt (TASZSZ) Az Eisenihüttenstadti Kohásza­ti Kombinát megtekintése után Hruscsov és kísérete részt vett a kombinát szakszervezeti mú- vélődési házában rendezett nagygyűlésen. A gyűlésen Walter Ulbricht rövid beszédben köszönetét mondott a kombinát dolgozói­nak a termelési terv sikeres teljesítéséért, majd méltatta az NSZEP VI. kongresszusá­nak jelentőségét. Utána Hruscsov emelkedett szólásra. Az SZKP küldöttsége ég az ezész szovjet nép nevé­ben jókívánságait fejezte ki az üzem dolgozóinak és az NDK minden dolgozójának a szocia­lizmus építésében, további si­kereket kívánt nekik. A megjelentek viharos taps­sal fogaditák Hruscsovnak azo­kat a szavait, hogy az NDK dolgozói lerakták a jövő Né­metországának alapját, és el­jön az az idő, amikor egysé­ges Németország lesz, de az nem kapitalista, hanem szo­cialista állam lesz. Beszéde végén viharos taps­tól kísérve Hruscsov éttette a szovjet—német barátságot és sikeres munkát kívánt a kom­binát dolgozóinak,. A kombinát igazgatója aján­dékokat adott emlékül Hrus­csovnak, Ulbrichtnak, Podgor- nijnak és a többi vendégnek. ASSZONY JELOLT A minap Csikóstöttösőn a hatos választókörzetben az eredeti jelölt — férfi — he­lyett nőt jelöltek községi ta­nácstagnak az emberek. *T '-Vfó* '.U*> y ' Küzdelem a Tisza jégtorlaszaival Nem ment simán a dolog, mert akadtak hívei az első je­löltnek is. Azt meg kivétel nélkül mindenki elismerte, hogy Ivánczai István derék becsületes ember, szívén vi­seli a közügyeket. — Nincs ellene kifogásunk, csupán csak az, hogy nem a mi körzetünkben lakik, márpedig mi ezt nagyon fontosnak tar­juk. Ezek a szavak nagyon őszin­tén hangzottak el, úgy hogy maga Ivánczai István is meg­értette, nem személyeskedés­ről van itt szó, a körzet saját emberét akarja jelölni, s ez természetes. S aztán megindult a vita, hogy ki is legyen az igazi je­lölt. Egy ilyen kis körzetben mindenki ismeri a másikat s ilyen esetben meg különösen valódi értékek alapján mérik le egymást az emberek. Egy asszony nevét említette valaki s az est folyamán mind gyak­rabban hangzott fel az ő neve. Horváth Lajosné volt ez a fiatalasszony. Vasutas feleség, egyszerű háziasszony, három Tolcaj és Nagyfáin éles Tiszakanyarban több kilométer hosszan három méter vastag- ságú jégdugó keletkezett a fo'yón. A jég miatt felduzzadt Tisza elöntötte a Bodrog-zugot s emiatt ismételten másodfoké árvízvédelmi készültséget re-teltek el. Az Észak-Magyar- országi Vízügyi Igazgatóság és a ÉM. VI. számú Kőbánya ’általat közösen napok óta robbantja a jégtorlaszt. A Víz''.gyi Igazgatóság két jégtörője, a „Tárcái” és a .Jégvirág’ a Tiszalöki Vizierőmű fölött állandóan töri a jeget, nehogy újabb torlasz keletkezzen. Jfieb virág”1 nevű jégtörő a 25 centiméter vastag jégpáncélt „aprítja“. 144 négytalálatos A lottó 3. játékhetére be­érkezett 4 837 958 darab lottószelvény öttalálatos szelvény nem volt. Négy ta­lálatot 144 fogadó ért el, a nyereményösszeg egyenként 25197.50 forint. A háromta­lál atos szelvények száma 9248 darab, ezekre egyen­ként 196.25 forintot fizetnek. Két találatot 178 509 fogadó ért ri, a nyereményösszeg egyenként 10.20 forint gyermek anyja, ö le« az új jelölt, mert azon az estén vé­gül is egyhangúan őt jelölte a körzet, még a tekintélyes fér­fiak is rászavaztak. Mivel érdemelte H ez a fia­talasszony az emberek bizal­mát? Még csak funkciója sem volt eddig, nem mondható be­folyásos embernek, sőt „tekin­télynek” sem számított soha a faluban. Egyszerű, szerény asszony, akinek azonban a nagy családja mellett -mindig jut ideje a közügyekre is. A háztartás, gyermeknevelés mel lett nyáron a termelőszövet­kezetben dolgozik, ahol pár­toló tag. Ha azonban a köz­ségben valamilyen megmozdu­lás van, akár a tanács, akár a helyi nőbizottság vagy a szü­lői munkaközösség rendez va­lamit, Horváthné mindig az elsők között jelentkezik a tár­sadalmi munkára. Mindenütt ott van ő, ahol szükség van a szervezésre vagy a dolgos kéz­re a köz érdekében. Azt mondják, hogy a község­ben az első névadó ünnepség megszervezésében is részt vett Pedig még csak nem is párt­tag. Horváthnét nem kell hív­ni, ő jön és segít. Igazi közös­ségi ember s a közösség most igy hálálta, így jutalmazta meg fáradozását. Csikóstöttösőn Horváth La­josné a hatodik női tanácstag­jelölt. Kis faluról van szó és ez a szám is mutat valamit arról az átalakulásról, ami fa­lun ma végbemegy. A nők ma már nemcsak a főzéshez és kapáláshoz értenek, nemcsak a munka javát végzik a szö­vetkezetben, hanem egyre in­kább értik és szívükön viselik a közügyeket is. S ami a leg­több, meg is bízik bennük a falu. — ftaé — k i Foto: Erb

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom