Dunántúli Napló, 1963. január (20. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-18 / 14. szám
J963. JANUÁR 18. napló 3 Utazás a hulladék körül Tízmillió forint a hulladékbőrfeldolgozásából — Samottörmelék bol kályhacsempe Cyrano a Leöweyben Van egy fizikai törvény, ameiy szerint az anyag nem vész el, csak átalakul. Ezt a törvényt, ha kissé oldottabb formában is, de egyre nagyobb sikerrel alkalmazzák üzemeink, a következő megfogalmazásban; — az anyag nem veszhet el, az anyagot hasznosítani kell. Mármint a hulladék anyagot. Ennek az elvnek egyes üzemeinknél tradíciói vannak. Zsolnayók is sokat töpreng- teg, am',5 kitalálták, hogy a parcel ánégetésn él annyira nélkülözhetetlen tonna számra használt samotburkolatot hogyan hasznosítsák, eredeti rendeltetése után. Ebből a töprengésből született meg a kályhagyártás gondolata, ami egyszerre helyet és rangot adott az addig használhatatlannak vélt samottörmeléknek, a kályhacsempe gyártás egyik fontos alapanyagának. Az ..Első Pécsi Bőrgyár” vezetőinek is hasonló gondot okozott a bőrgyártásból visszamaradt rengeteg hulladék- anyag, amit az akkori technikai. technológiai adottságok mellett csak részben tudtak ■ hasznosítani. És ma? Elmondhatjuk-e ma, hogy ebben a. két gyárban meg oldották ezekét a problémákat. Kezdjük a bőrgyárral! Azt eddig is tudtuk erről a gyárról, hogy talpbőrt, felsőbőrt, bélésbőrt, szíjazat és ruházati bőröket gyárt, de kevésbé volt tudomásunk arról, hogv a gyártás során hányféle és főleg milyen mennyiségű hulladék, illetve melléktermék származik a bőrgyártás során. Például a nyersbőrök feldolgozásakor egv alatt nem kevesebb. min' "00 tonna faggyút. 600 tonna vrgves, úgynevezett iparizsírt, 2000 tonna „húslást” (bőrrö' el*ávolított húsos részt) nyernek amit az Állatifehérje Feldolgozó Vállalatnál értékesítenek. A krómoxiddal cserzett bőrökről kb. 500 tonnányi bőrforgácsot termelnek évente. A mái k igen nagy mennyiségű melléktermékük a sertés- és a marhaszőr. A sertésszőrből úgynevezett tömőszőrt és sertét nyernek, amit a kárpitos, illetve a kefeipamak szállítanak. Évente nem kevesebb, nvnt 40 tonna tömőszőrt és kb. 60 tonna sertét vesz át tőlük az ipar. De a marhabőrről eltávolított szőrből is évente 140 —150 tonnát termelnek, amit a Fővárosi Gyapjúforgalmi Vállalat vesz át. illetve ad tovább s poKzrtóipamak. Miivel a bőrt hasítják, (magyarán egy rókáról két bőrt Blúznak le), itt is hulladék- j anyag keletkezik. Úgynevezett1 színbőrt és hasítékbőrt kapnak. Tulajdonképpen a színbőr miatt történik a gyártás, azonban a meghatározott vastagság megköveteli a hasítást. Az igy keletkezett hasíték bőrt is kikészítik és zömmel díszműbőrt, bélésbőrt állítanak elő. amit olcsóbb cipők, papucsok bélelésére használ fel az ipar. De még a hulladékbőrök hulladékát sem dobják el. A sallangos, szitás, hasznavehetetlennek tűnő hasítékot is feldolgozzák. Van egy „raspa”- üzemük, ahol ezeket a bőr- hulladékokat 50x 50 centiméteres táblákká formálják és erős nyomással összepréselik. így kapnak 20—25 milliméter vastag „raspa-tömböket” amelyeket hasítógép alatt lemezekre (3—5 darab) hasítják, attól függően, hogy díszmű, vagy talpbélésre használja fel a megrendelő. Ezek után még mindig maradnak 5 decimétemél nagyobb felületű bőrhulladékok, amit a MÉH vásárol meg. Ebből a hulladékból készülnek az apró díszmű- tárgyak, sallangok, bőrrel díszített ajándéktárgyak. Csak az öt deciméternél kisebb felületű bárdarabok kerülnek a hulladéktemetőbe. — S hogy mennyire hasznos a hulladékbőrök feldolgozása, azt leginkább az bizonyítja, hogy a Pécsi Bőrgyár évente nem kevesebb mint 9—10 millió forintot nyert a hulladékbőr feldolgozásából, illetve hasznosításából. A Porcelángyárban évente több mint fél ezer tonna porcelántörmelék keletkezik a gyártmányok után. Ezt a sokáig értéktelennek vélt anyagot ma már a Kőbányai Kerámiaüzem használja fel a kerámiagyártás fontos alapanyagaként. Igen fontos gyártmányuk még a samot. amit eredetileg csak a porcelánégetésnél használtak fel, hogy utána értéktelen anyagként szemétre dobják. S ha meggondoljuk, hogy a samottörmelék tonnánként 220 forintba kerül, akkor kiderül, hogy naponta kb. 1000— 1500 forintot dobtak ki a szemétre. Csak 1954-ben kezdték hasznosítani, amikor bevezették a kályhagyártást. Ma már naponta közel 15 tonna samottot gyártanak, hogy eleget tudjanak tenni mind a porcelánégetésnek mind pedig a kályhagyártásnál szűk séges csempék előállításának. A samottörmelék hasznosítását legjobban az a tény bizonyítja, hogy a Porcelángyár kályha gyártása éves szinten meghaladja a 10 millió forintos értéket. Sajnos van még egv másik igen fontos segédanyaguk a gipsz, amit a gyártási rendeltetések után mind a mai napig nem tudnak hasznosítani. Azelőtt a cementgyárak használták fel alapanyagként, de újabban márgával pótolják, amit a helyszínen termelnek ki. •— Vagyis arról van szó. hogy a márna előállítása sokkal olcsóbb a gipsztörmelék szállítási költségeinél is. A giipsz regenerá’ására vonatkozóan 10 évvel ezelőtt történtek kísérletek. de a számításokból kiderült, hogy az eljárás nem lenne gazdaságos, nem hozná meg a kívánt eredményt. Talán az építőipar lenne az egyetlen, ahol hasznosítani tudnák, s ahol nem lenne érdektelen .kísérleteket folytatni a ffipsztörmelék hasznosítására. A Cyrano de Bergerac megtek intése után a pécsi Leötoey Gimnázium III. e. osztályának klszistát elhatározták, hogy alapszervezetükhöz meghívják a színház egy tagját, akit Jelkérnek arra hogy a színház életéröl egy rövid előadást tartson. Elhatározásukat tegnap valóra váltották és meghívták Cyrano megszemélyesítőjét. Bánffy György színművészt. A találkozón csak úgy záporoztak a kérdések és Bánffy György alig győzte kielégíteni a sok lány ki- j váncsíságát. 1 Pályázat a DerkovitsA pályázatot a művészek munkássága, művészi, emberi magatartásuk és az ösztöndíj időtartamára megjelölt művészi céljaik alapján bírálják eL Az ösztöndíj ösz- szege három évi időtartamra havi 3000 forint. Korhatár * 35. életév. A pályázók kérelmüket a Művelődésügyi Minisztérium képzőművészeti osztályára (Budapest, V. kerület, Szalay utca 10—14., IV. emelet 35.) február 16-ig nyújtsák be A kérelemhez csatolni kell: 1. a pályázó eddigi művészi munkájának részlete., ismertetését; 2. a további munka tervét, s céljait az ösztöndíj idejére; 3. két péld a1" 'an önéletrajzot; 4. főiskolai végzettség esetén az erről szóló oklevél hiteles másolatát: 5 a művészi munkát bemutató műveket február 15-én éc 16- án kell beküldeni a Műcsarnokba (Budapest, XIV. kerület, Dózsa György út 37.). — s gr — KEDV ÉS LEHETŐSÉG 8250 holdat akarnak öntözni Mohács-szigeten az éri többlethozam 32 millió forint Kezdetben csak néhány ember foglalkozott behatóbban a tervvel. Olyanok, mint dr. Ma- goss János, a Bajai Vízügyi Igazgatóság szakembere és Pálkúti Keresztély, a mohácsi városi tanács v. b. elnöke. Mohácssziget mindig úgy élt az emeberek képzeletében, mint a nagy lehetőségek, a gazdag termőföldek szigete, Gazdag ez a sziget, de még gazdagabb lehetne. Ebből indultak ki és a lehetőségekből. A II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet földcl hateúíők jel öltje Két év óta tevékenykedik a városi tanács ipari állandó bizottságában Kaluczky László őrnagy élvtárs, a karhatalmi egység harcosadnak képviselője. Pótválasztáson lett tanácstag, mivel elődjét más területre helyezték át. Hivatali szobájában kerestük fel a mosolygós tekintetű, halkbe szédű küldöttet, hogy munkájáról némi képet alkothassunk. Beszélgetésünk vontatottan indult. — Sajnos, nem tudtam any- nyit és olyat tenni, amiről érdemes lenne írni — mondta Kaluczky elvtárs. Már-má-r úgy látszott, hogy dugába dől a riport, amikor a telefon csengése zavarta meg az akadozó társalgásit. — SáfPepita presszó Uj, zenés szórakozóhellyel gyarapodott Komló, megnyílt Kökönyösön a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat keltésében a Pepita presszó. A presszó helyisége valamikor felvonulása épület volt. később éttermet létesítettek ben ne. Aztán a Komlói B-'oyász Sportkör vette át, egy év óta azonban nem használták rendszeresen, havonta egyke1 alkalommal tár sr~ö■'».zejövetelt rendeztek az épületben. A Baranya megyei Vendéglátó Vállalat vezetősége megegyezett a komlói sportkörrel a helyiség ügyében, mellnek eredményekén* megnyílt az újjávarázsolt épületben a zenés valamint egy harmadosztályú italbolt. A korábbi egyszerűbb berendezést új, kényelmes bútorok váltották fel, a falakat színesre festették az ablakokra függönyök kerülitek, korszerű világítótesteket szereltek fel. A presszóban állandóan kaphatók különböző hideg é‘e- lek és különleges cukrászsüteményeit. A megnyitón meg kerestük Oórnyei Gyulát, a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat komlói ki- rendeltségének vezetőjét, aki elmondotta, hogy korábban közkedvelt szórakozóhelyük volt a komlóiaknak a ..Pepita” presszó előde, s szeretnék, ha mielőbb kialakulna az új zenés szórakozóhely törzs közönsége Is. — Szeretnénk megnyerni a presz- szó számára a fiatalokat. Azért szerződtettük ide a Both-féle tánczene kart. Olyan légkört kívánunk itt teremteni, amelyben min dertki jól érzi magát, ha kultúráltan, rendes ember módjára akar szórakozni. Szükséges kimondanunk, hogy az új presszóba csak megfelelő öltözetben jöhetnek be a vendégek, akiktől azt is kérjük, hogy kíméljék a berendezést, vigyázzanak rá. A Pepita presszó naponta 15—23 óra között tart nyitva, a mellette lévő italbolt 7—19 óráig üzemel. A presszóban mindennap van zene és szünnapot sem tartanak. rány János elvtárs, a III. kerületi tanács vb-elnöke éppen magához kérette Kaluczky elv társat egy kis megbeszélésre. Elhatároztuk, hogy elkísérjük Kaluczky őrnagy elvtársat Utunk nem volt hiábavaló. Megtudtuk, hogy a III. kerülettel van a legjobb kapcsolatuk. Sáfrány elvtárs elmondta, hogy a tanács kérésére, a főleg bányásziakta kerületben az egység harcosad egy új parkot építettek társadalmi munkában. Kaluczky elvtárssal az élen részt vettek a/, állatiéért, a vidámpark és az úttörővasút felépítésében. Ezért a kiváló munkáért 1962. áprilisában a tanácsülés jegyzőkönyvileg mondott köszönetét az egység harcosainak és tisztjeinek. — A közösen végzett munka nagyban elősegítette a dolgozókkal való személyes kapcsolatot — kapcsolódott bele a beszélgetésbe Kaluczky elv* j társ. — Hisz ott valóban 5 együtt dolgozott a bányász, a katona, a diák és a paraszt is. — őrnagy elvtárs kétéves tanácstagsága alatt volt-e rá példa, hogy más tanácsi szervek fordultak Önhöz kéréssel, esetleg panasszal? — ragadtuk meg az alkalmat, hogy további adatokat tudjunk meg halkszavú küldöttünktől. — Panaszra nem emlékszem, ám kérés annál több érkezett. Például az őszi mezőgazdasági munkák idejére két traktorost kértek haza a falujukba, mert munkaerőhiányuk volt. Ehhez a felsőbb parancsnokság is 1 hozzájárult, s így teljesíteni tudtuk a tanácsi szervek kérését. — Az iparügyi állandó bi- ; zottságiban milyen kérdésekkel1 foglalkoztak legutóbb? — A tanácsi kezelésben lévő ipari vállalatok munkáját j vitattuk meg. Én itt főleg szer | vezesd kérdésekben tudtam tanácsot adni. Határozatot hoz I tunk a státuszfegyelem megszilárdításáról, melynek végrehajtása már folyamatban van Minden remény megvan rá, hogy ennek következtében meg tudjuk szüntetni a „fekete” státuszokat. Lám, először azt mondta, nem tett „semmit”, s most kiderül, hogy igen sok munka fűződik nevéhez. Szerényen dolgozik úgy, ahogy azt a ta nácstagi mandátum megköve teM. j Az előbbi szerint a beruházás értéke két év alatt, az utóbbi szerint 1,8 ér alatt megtérülne. Ilyen gyors megtérülés ke- js beruházástól várhat fjen ezért jó lenne, ha a; e■kesek is támogatnák a .érvét. Persze, e terv megvalósu'á- sának nemcsak ez a ’pénz az előfeltétele. Azokban a termelőszövetkezetekben, amelyek a társulás tagjai és amelyek öntöznek, növelni kell az állatállományt, elsősorban a szarvasmarha-állományt, mert az öntözés elegendő szervestrágya nélkül semmit sem ér. Az öntözött területen háromszor anyi szervestrágyát kell felhasználni, mint a nem ön ö- zöttön. A lucernát sem lehet a földön szárítani, mert ez terméskieséssel jár. Lucernaszárítókra lenne szükség. Persze, nem lenne nagy vész, ha ezek a lucernaszárítók nem épülnének meg rögtön, mert ideiglenesen, sőt hosszabb időn keresztül is alkalmazhatnák a jól bevált állványos szénaszárítást. A zöld lucerna be'aka- rításához és általában a több termés betakarításához több jármű is kell. És egy ekkora öntözéses terület sok szakembert is követel. Mindezekre gondoltak a fár- sulás tagjai. Sőt olyanra is gondoltak, hogy egyes termékeket a szigeten dolgozzanak fel, mivel a termés elszállítása sokba kerülne. De sokba kerülne a takarmánytáp átszállítása is. Éppen ezért a ligeti termelőszövetkezet tárgyalásokat kezdett: kenősen létrehoznak a szigeten egy takarmánykeverő üzemet. Sok a járulékos beruházás is. Ez tény. A társulásban résztvevő tsz-ek viszont azt mondják: az első ér mindenképpen biztosított Biztosított a többletjövedelem is. Ebből pedig már lehet fejleszteni a szállítógépparkot, n ió- szágállományt, mindent Nagyok a lehetőségek Mohácsszigeten. Nagy az ör. --si kedv is. Kár lenne nem kihasználni ezt a lehetőséget is, meg a kedvet is. Szalai János ] jét szeli át a Kanda és a Nagy j ! Csata csatorna. Ha ezeket a fő vízkivételi műből feltöltenék vízzel, egyszerre ezer holdat j 1 öntözhetnének minden külö- ! 1 nősebb beruházás nélkül. Ez ! volt az első gondolat. A másik j logikusan az előbbiből követ- [ kezett. Miért ne építhetnének ki ezekre a csatornákra egy öntözőfürt-rendszert, amellyel kereken 8250 hold területet öntözhetnének. | Elkészültek a tervek, különböző számításokat végeztek. Ezer hold öntözése szinte ingyen megoldott, de nem így a többi 7250. Hogy ezt a nagy területet öntözni tudják, kereken 59 millió forintra lenne I szükségük, összehívták az ille- j tékeseket, akik érdekeltek a vízgazdálkodási társulás létre- ! hozásában. A vízgazdálkodási társulás meg is alakult Papp János elnökkel, a sárháti termelőszövetkezet elnökével az élen. Szépen ki is számítottak és meg is szavaztak mindent, i Kiszámították, hogy a fenti összegből 31 millió forintot a társulás tagjainak, a többit j pedig az államnak, illetve a Baranya és a Bács megyei tanácsnak kell biztosítania. A társulás tagjai is, az illetékes megyei tanácsok is megszavazták az összeget. Csak éppen pénz nincs. A megyei tanácsok képviselői pénz után kilincselnek a Földművelésügyi Minisztériumban. ahol szintén nines hiány jóakaratból csak még egyelőre az FM sem tudott pénzt biztosítani. Reméljük, az összefogás végül is eredménnyel jár és Mohács- ■ szigeten is hozzákezdhetnek az öntözéses gazdálkodáshoz. A tsz-ek kezdetben húzódoztak, most meg már ők járnak a 1 járás nyakára, mikor lesz már ( valami az öntözésből. Most j már ők is fantáziát látnak ben- : ne. Igazuk van. Kevés olyan hely van, ahol egy-egy hold öntözését 8800 forintból meg lehet oldani és ebből a társulásra 4660 forint esik. Persze, papíron jut ennyi a termelő- szövetkezetekre, mert a 3004/ 5-ös szerint minden hold után 3000 forint kedvezményt is kaphatnak. Egy szó mint száz — fantáziát látnak az öntözésben most a termelőszövetkezetek is. Az ember felszisszen egy kicsit, ha ilyen nagy pénzről ! van szó. Mindjárt az az első i gondolata: vajon kifizetődik-e, visszatérül-e, és ha igen, meny- i nyi idő alatt? Nagy táblázatok j mutatják a különböző jövedelmezőségi számításokat. Három változatot is készítettek, mire egyet véglegesnek mondtak. E szerint a végleges számítás szerint az első évben a 7250 hold öntözött terület 28 millió forint többletjövedelemhez jut tatná a társulás tagjait. Ha j hozzávesszük még a különö- ! sebb beruházás nélkül öntöz- hetövé tett ezer holdat, akkor I az évi többlethozam értéke mintegy 32 millió forint lenne. A Baranya megyei Építő ’pari Vállalat GÉPLAKATOSOKAT motorszerelőt, hegesztőt felvesz. Jelentkező* a v* lat munkaügyi osziá'yán Pécs, Rákóczi út 54 sz.
