Dunántúli Napló, 1963. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-18 / 14. szám

- í : * \ (:Í ^ «)- + t £/ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜ1JETEK! DUlilÁltlTÜLI .,v/ 1963, JANUÁR 18, [ PÉNTEK . «.< Ar<"rVWtítt!í!B"SZOCÚUST* XX. ÉVFOLYAM, ÁRA: 60 FILLÉR 14. SZÁM Tartalomból: Notesszal a világ körül * Síremlék a Göntéren * Kedv és tehetőség * Utazás a hulladék körül * Csőmbe Elisabethville-ben * Tizennyolc évig rejtőzködőn * Tízéves a Pécsi Rádió * Rádió- és televízió műsor A TANMŰHELYBEN A MŰM 500-as Iparitanuló Intézetének Regős utcai tanműhelyében gyakorlati oktatás­ban részesülnek az első éves esztergályos és lakatos tanulók. A tanműhelyben nyolc szak­oktató felügyelete mellett 119 lakatos és 33 esztergályos tanul heti 28 órai gyakorlati foglalkozáson. Itt sajátítják el a szakma alapismereteit és a második, harmadik évben már az üzemek, gyárak műhelyeiben tanulnak, illetve dolgoznak. A véleménykülönbségeket belső tárgyalásokkal kell megszűnteim Gomulka felszólalása a Német Szocialista Egységpárt kongresszusán Csütörtököm, a Német Szx>­cialista Egységpárt VI. kong­resszusának harmadik napján, reggel Wladyslaw Gomuilka szólalt fel elsőnek. Gomulka a L.EMP Központi Bizottsága és egész párttagsá­ga nevében üdvözölte a kong­resszust, az NSZEP több mint I 1,6 milliós párttagságát. „Az Önök pártja nagy t>ít>- mányokat mondhat magáénak és ezek tudatában érkezett el VI. kongresszusához — hang- siilyozta. Őszintén örülünk az önök gazdasági és politikai sikereinek és támogatjuk az önök politikájának irányvona­lát, amelyet Walter Ulbricht elvtárs rejerátumában kifej- • tett”. Rendszeres aaléöasz-közlekedís a tengeren Ötvenhat fok hideget mértek Jakut-földön — Egész Európában tovább tart a szokatlanul kemény tél Moszkvában csütörtökön 30 fok hideget mértek. A Szovjet­unió európai területein sok­helyen erősen havazik. Hóvi­harokat jelentettek az Ural vidékéről is. Szibériában szá­mos lakott helységgel meg­szakadt a vas ti, a távbeszél­és távíró ossz köttetés. Jakut- földön rekord hideget mértek: 55—56 fokkal szállt a fagypont alá a hőmére higany szá la. A Szovjetun ó fekete-tengeri partvidékén e :zel szemben ta- vaszias az ide árás és virágzik a jázmin. Erős hidegr >1 és havazások­ról érkeztek j lontések Észak-, Nyugat- és Közép-Európa nagykiterjedé ű területeiről is. A dán teng írparton viharos északi széllel gén gyors ütem­ben folytaié iik a jegesedés. Csütörtökön kompjárat he­lyett rendszer >s autóbusz köz­lekedés indul* a befagyott ten­geren kereszt ! Femoe és Lol­land dán szigetekre. Hollandiában az erős fagy csaknem 40 í házaiéi ban meg­bénította a vasútforgalmnt. Hágában mir :egy száz' közle­kedési balese : történt. Belgi­umban az éré! havazás bárom községet teljesen elzárt a kül­világtól Antwerpen közelé­ben. A norvég fővárosban a csü­törtökre virradó éjszaka mér­ték az eddigi legnagyobb hi­deget az idei télen: mínusz 30 fokot Svédország középső te­rületein fokozódott a hideg és a hatóságok figyelmeztették a lakosságot, lehetséges, hogy korlátozni fogják a gázszolgál­tatást. Németországban is igen erős a hideg. Az NDK Keleti-ten­geri partvidékén hat-nyolc tengeri mérföld kiterjedésű jégmező képződött Nyugat-Németországból ér­kezett jelentés szerint, ha to­vább tart a kemény tél, szá­mítani lehet fennakadásokra az üzemanyag ellátásban. Svájcban csütörtökön re­kordhideget észleltek, mínusz 41 fok volt a Jura-hegységben. Ausztriában a kemény fagy veszélyezteti a víz- és az ener­giaellátást. Űj hideghullám tört be Észak-Franciaországba. Pá­rizsban a csütörtökre virradó éjszaka erősen havazott. Az ország középső területem mí­nusz 17 fokot mértek. Hóviha­rokat jelentettek Bretagne-ból és Normandiából is. A csator­nákon — Dél-Franciaországot leszámítva — szünetel a ha­józás. Csehszlovákiában egyes út­szakaszokról három méteres hótorlaszokat jelentettek. Belgrádban csütörtökön reg­gel mínusz 17 fokot mértek. Szlovéniában ezzel szemben 31 fokra szállt le a hőmérő hi­ganyszála a fagypont alá, amire 34 év óta nem volt példa. Gomulka ezután arról be­szélt, hogy a nyugatnémet mi­litaristákkal és revansislákkal, a bonni kormánnyal szemben az NDK új, békés ég demokra­tikus perspektívát állít fel az egész német nép számára. A Német Demokratikus Köztár­saság létezése az európai béke egyik legfőbb biztosi téka. A lengyel nép, amely évszázado­kon át oly sokat szenvedett a német militaristáBiitóíL, nagyra értékeli, hogy német földön olyan állam keletkezett, amely hűségesen megvalósítja Marx­nak és Engelsnek, a német nép nagy fiának, a tudományos szocializmus megalapítóinak tanításait. A Lengyel Népköz- társaságot és a Német De­mokratikus Köztársaságot a legszorosabb ideológiai egység kapcsolja össze. A LEMP tel­jes erejével támogatja a Né­met Szocialista Egységpártnak a német kérdés megoldásában elfoglalt álláspontját, az NDK biztonsága egyúttal Lengyel- ország biztonsága is. Gomulka ezután azt hang­súlyozta, hogy Hruscsovnak a mostani kongresszuson tartott beszéde a lengyel párt állás­pontját is kifejezte. „Egyetér­tünk Hruscsov elvtársnak az­zal a tételével — mondotta —, hogy függetlenül az egyrészt az SZKP és a legtöbb kommunista és munkáspárt, másrészt pedig egyes kommunista pártok ve­zetősége között keletkezett né­zeteltéréstől, a uifilvános po­lémiát és vitát abba kell hagy­ni. Ezeket a különbségeket nyugodtan és türelmesen, bel­ső tárgyalásokkal kell meg­szüntetni”. A LEMP KB e’ső titkára ez­után arról beszélt, hogy a Ka­rib tenger térségében kirob­Hruscsov látogatásai Berlinben Hruscsov, az SZKP Közpon­ti Bizottságának első titkára és a vezetése alatt álló szov­jet pártküldöttség csütörtökön látogatást tett a nyugat-ber­lini határon, a Friedrich- strasse-ii ellenőrzési pontnál. A küldöttséget Walter Ulb­richt, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsá­gának első titkára kísérte. Később Hruscsov és a kül­döttség többi tagja felkereste az NDK nemzeti néphadsere­ge első határőr dandárjának egyik alakulatát. A szovjet vendégeket Walter Ulbricht kísérte: bánt válság idején egyes kom­munista pártok vezetősége ré­széről erősödött az SZKP, a kommunista mozgalom elleni káros és felelőtlen támadás. E pártok vezetői nem akarják elismerni, hogy ezt a válsá­got, a Szovjetunió nyugodt, ész szerű és mély felelősségtől át­hatott politikája következté­ben úgy sikerült legyőzni, hogy az Kubának és a szocia­lizmus ügyének is javára vált. Ezt egyébként a szocializmus ellenségei is elismerik. Gomul­ka példaképpen idézte Eisen­hower egykori amerikai elnök­nek a karibi válságról szóló nyilatkozatát: „A mi szemszö­günkből nézve a dolgot — mondotta Eisenhower — ez az egész ügy nem vezetett sem győzelemhez, sem pedig vég­leges rendezéshez. Fidel Cast­ro és a kommunizmus tovább­ra is megmaradt. Szovjet szemszögből nézve Hruscsov elhatározása nagyszerű volt". Ezt az Eisenhcrwert viszont elragadtatással töltötte el” a munkásmozgalmon belüli vé­leménykülönbség”. Véget kell vetni hát annak a felelőtlen polémiának, amely csak a legkülönbözőbb reak­ciós erőknek használ — hang­súlyozta Gomulka, majd arról beszélt, hogy a Szovjetunió a szocialista tábor legfontosabb, legdöntőbb ereje, amely nélkül egyetlen szocialista ország sem tudna helytállni az imperia­lizmus eliend harcában. Ezt egyetlen kommunista pártnál^ különösen pedig a szocialista országok pártjainak sem sza­bad elfelejteni. A Szovjetunió nagy ereje, nukleáris hatalma, a szocialista táborban elfog­lalt központi helye nagy fele­lősséget ró az SZKP és a szov­jet kormány vezetőire minden politikai lépésükért. Nincs egyetlenegy másik olyan párt, nincs egyetlenegy másik olyan szocialista ország, amely ezt a felelősséget magára tudná vál­lalni. Már csak emiatt is pél­dául az Albán Munkapárt ve­zetőitől legalábbis nagyobb szerénységet és mértéktartást várhatna az ember, ha már fe-* lelősséget nem is lehet elvár­ni tőlük. „Rossz és ügyünkre nézve káros, hogy egyik vagy másik párt politikájának vezérelveit tekintve eltér az 1957-es és 1960-as moszkvai nyilatkozatok szellemétől és betűjétől. A ká­rok azonban jóvátehetők, ha ezek a pártok visszatérnek a moszkvai nemzetközi tanács­kozások dokumentumainak irányvonalához”. A nemzetközi kommunista mozgalom annál nagyobb sikerrel tudja majd betölteni küldetését, azt, hogy megmenti a világot az atom­háborútól, minél szorosabb lesz a kommunista és munkás­pártok egysége. Gomulka beszéde végén még egyszer sok sikert'kívánt a kongresszus munkájához. Tömeggyűlés Leopoldville ben Lumumba emlékére Csütörtökön Leopoldville- ben tömeggyűlésen emlékez­tek meg Patrice Lumumbáról, Kongó nemzeti hőséről, akit két évvel ezelőtt állati kegyet­lenséggel meggyilkoltak az idegen gyarmatosítók zsoldo­sai. A Kongói Nemzeti Mozga­lom elnevezésű párt székháza előtt — a pártot Lumumba alapította — a gyűlésen Chris­tophe Gbenye, a párt jelen­legi elnöke mondott beszédet. Hangsúlyozta, hogy Lumumba egész életét Kongó egységének és függetlenségének szentelte. Felszólaltak a gyűlésen és beszédeikben adóztak Lumum­ba emlékének más pártok és politikai szervezetek képvise­lői is, akik hűek maradtak ahhoz az ügyhöz, amelyért küzdött és életét áldozta Lu­mumba. Számos felszólaló fel­hívta a köztársasági kormányt, örökítse meg a kongói nép di­cső fiának emlékét, > 1 Tessék körülnézni Ezekben a hetekben szerte az országban napirenden van­nak a jelölőgyűlések. Minde­nütt arra törekedtek, hogy azokat jelöljék körzeti, kerü­leti, falusi, városi, járási, me­gyei tanácstagoknak és or­szággyűlési képvise.őrnek, akik eddigi munkájukkal alaposan rászolgáltak a bizalomra, akik felelősséget éreznek az ország sorsáért, a jövőért. Senki szá­mára sem lehet közönbös, hogy kik kerülnek a tanácsok­ba, az országgyűlésbe. Tartalmában és formájában is különböznek a mai jelölő gyűlések és választások az alig több mint két évtizeddel ezelőtti választásoktól, kortes­kedésektől. A jelölő gyűlések és a választások a tömegek akarata szerint, a legszélesebb demokratizmus mellett zaj In­nak le. S van még egy jellemvonás, amelyben különbözik a két vi­lág,' a Horfhy-korszakbeli_ kor­teskedések és a mai jelölő gyűlésiek, választások között. Ez pedig az őszinteség, reális számbavétele, felmérése való életünknek és felvillantása an­nak, ami eddig eredményeink­ből törvényszerűen következik. Az idősebb generáció _ jól emlékezik azokra az időkre, amikor a kortesek, a hordó­szónokok elpuffogtaitták nagy Ígéreteiket. Csapraütöbtek né­hány hordót is, hogy pár po­hár után kissé tompábbak le­gyenek az agyak és nagyobb hatásuk legyen az ígéreteknek. Mert olyan kortes, olyan kép­viselőjelölt nem volt Magyar- országon, aki annyira szerény lett volna, hogy ígérni ne tu­dott volna. Mohácson például a régi választások alkalmával mindig megígérték a városnak, hogy építenek hidat a Dunára. Ez az Ígéret bizony csak ígé­ret maradt. Amikor Palkó Sándor elvtársait, a megyei ta­nács elnökét először Mohácson jelölték a megyei tanácsba, az emberek meg is kérdezték tőle: „Palkó elvtárs nem ígéri meg a hidat?” Palkó elvtárs nem ígérte meg. Miért is ámította volna választóit olyasmivel, amit nem lehetett volna valóravál- tani? A mi jelöltieink, a mi képviselőink előbbre látnak, nemcsak a négy év távlat ába, hanem sokkal előbbre. Érzik, tudják, hogy felelősséggel tar­toznak választóiknak, hogy együtt kell élni a közösség­gel négy év után is. A mi jelöltjeink között so­kan vannak olyanok, akik ed­dig is a nép bizalmát élvezték, s kisebb vagy nagyobb posz­ton a nép ügyeiért fáradoztak, s ismét szerepelnek a jelöl­tek között. Ez természetes, hi­szen aki erre tette fel az éle­tét, az szívszerint is itt tehet legtöbbet az előbbrehaladásért. Azok a jelöltek, akik most elő­ször kerültek a listákra és feb­ruár 24-én rájuk szavaznak a választók — reméljük új len­dületet, felfrissülést hoznak ta­nácsaink életébe. Nincs tehát szükség arra, hogy a jelölő gyűléseken a jelöltek beszámolóikban, vagy elbeszélgetéseik során Ígérete­ket tegyenek. Jövőnk biztos záloga az eddig elért eredmé­nyek, s ezek szebben beszélnek minden ékesszólásnál. Az a ha­talmas változás, amely végbe­ment hazánkban, gyökerében megváltoztatta államigazgatá­sunk rendszerét is. Most, miután falun az a sa­játos helyzet alakult ki, hogy a gazdasági vezetés a termelő­szövetkezet elnökének, vezetői­nek a kezébe ment át — so­kan úgy gondolják, hogy lé­nyegesen csökken a tanácsok szerepe. Azt kell látni jelen esetben, hogy fontos szerep« van a tanácsoknak falun váro­son egyaránt. A tanácsi mun­kát éppen a mélységben kell hatékonyabbá tenni. Többet és alaposabban foglalkozni a la­kosság problémáival, kisebb- nagvobb gondjaival. Hogy mit alkottunk az el­múlt évek alatt, s mi mellett szavazzunk? Erre talán csak egy felszólítással válaszolha­tunk, amelyet az egyik legény- szálló lakója fogalmazott meg találóan. Néhány külföldi ven­dég ellátogatott az új-mecsek- aljai legényszállóba. A vendé­gek megkérdezték az egyik la­kót, hogyan élnek? A kérde­zett jó ideig hallgatott, aztán csak ennyit mondott: „Tessék körülnézni!” Igen. Tessék körülnézni! Mi is ezt mondjuk csak. Itt, áll­nak mindazok az üzemek, gyá­rak, szocialista létesítmények, amelyeket a mi kezünk épített, ami mellett hitet teszünk a választások alkalmával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom