Dunántúli Napló, 1963. január (20. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-18 / 14. szám
- í : * \ (:Í ^ «)- + t £/ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜ1JETEK! DUlilÁltlTÜLI .,v/ 1963, JANUÁR 18, [ PÉNTEK . «.< Ar<"rVWtítt!í!B"SZOCÚUST* XX. ÉVFOLYAM, ÁRA: 60 FILLÉR 14. SZÁM Tartalomból: Notesszal a világ körül * Síremlék a Göntéren * Kedv és tehetőség * Utazás a hulladék körül * Csőmbe Elisabethville-ben * Tizennyolc évig rejtőzködőn * Tízéves a Pécsi Rádió * Rádió- és televízió műsor A TANMŰHELYBEN A MŰM 500-as Iparitanuló Intézetének Regős utcai tanműhelyében gyakorlati oktatásban részesülnek az első éves esztergályos és lakatos tanulók. A tanműhelyben nyolc szakoktató felügyelete mellett 119 lakatos és 33 esztergályos tanul heti 28 órai gyakorlati foglalkozáson. Itt sajátítják el a szakma alapismereteit és a második, harmadik évben már az üzemek, gyárak műhelyeiben tanulnak, illetve dolgoznak. A véleménykülönbségeket belső tárgyalásokkal kell megszűnteim Gomulka felszólalása a Német Szocialista Egységpárt kongresszusán Csütörtököm, a Német Szx>cialista Egységpárt VI. kongresszusának harmadik napján, reggel Wladyslaw Gomuilka szólalt fel elsőnek. Gomulka a L.EMP Központi Bizottsága és egész párttagsága nevében üdvözölte a kongresszust, az NSZEP több mint I 1,6 milliós párttagságát. „Az Önök pártja nagy t>ít>- mányokat mondhat magáénak és ezek tudatában érkezett el VI. kongresszusához — hang- siilyozta. Őszintén örülünk az önök gazdasági és politikai sikereinek és támogatjuk az önök politikájának irányvonalát, amelyet Walter Ulbricht elvtárs rejerátumában kifej- • tett”. Rendszeres aaléöasz-közlekedís a tengeren Ötvenhat fok hideget mértek Jakut-földön — Egész Európában tovább tart a szokatlanul kemény tél Moszkvában csütörtökön 30 fok hideget mértek. A Szovjetunió európai területein sokhelyen erősen havazik. Hóviharokat jelentettek az Ural vidékéről is. Szibériában számos lakott helységgel megszakadt a vas ti, a távbeszélés távíró ossz köttetés. Jakut- földön rekord hideget mértek: 55—56 fokkal szállt a fagypont alá a hőmére higany szá la. A Szovjetun ó fekete-tengeri partvidékén e :zel szemben ta- vaszias az ide árás és virágzik a jázmin. Erős hidegr >1 és havazásokról érkeztek j lontések Észak-, Nyugat- és Közép-Európa nagykiterjedé ű területeiről is. A dán teng írparton viharos északi széllel gén gyors ütemben folytaié iik a jegesedés. Csütörtökön kompjárat helyett rendszer >s autóbusz közlekedés indul* a befagyott tengeren kereszt ! Femoe és Lolland dán szigetekre. Hollandiában az erős fagy csaknem 40 í házaiéi ban megbénította a vasútforgalmnt. Hágában mir :egy száz' közlekedési balese : történt. Belgiumban az éré! havazás bárom községet teljesen elzárt a külvilágtól Antwerpen közelében. A norvég fővárosban a csütörtökre virradó éjszaka mérték az eddigi legnagyobb hideget az idei télen: mínusz 30 fokot Svédország középső területein fokozódott a hideg és a hatóságok figyelmeztették a lakosságot, lehetséges, hogy korlátozni fogják a gázszolgáltatást. Németországban is igen erős a hideg. Az NDK Keleti-tengeri partvidékén hat-nyolc tengeri mérföld kiterjedésű jégmező képződött Nyugat-Németországból érkezett jelentés szerint, ha tovább tart a kemény tél, számítani lehet fennakadásokra az üzemanyag ellátásban. Svájcban csütörtökön rekordhideget észleltek, mínusz 41 fok volt a Jura-hegységben. Ausztriában a kemény fagy veszélyezteti a víz- és az energiaellátást. Űj hideghullám tört be Észak-Franciaországba. Párizsban a csütörtökre virradó éjszaka erősen havazott. Az ország középső területem mínusz 17 fokot mértek. Hóviharokat jelentettek Bretagne-ból és Normandiából is. A csatornákon — Dél-Franciaországot leszámítva — szünetel a hajózás. Csehszlovákiában egyes útszakaszokról három méteres hótorlaszokat jelentettek. Belgrádban csütörtökön reggel mínusz 17 fokot mértek. Szlovéniában ezzel szemben 31 fokra szállt le a hőmérő higanyszála a fagypont alá, amire 34 év óta nem volt példa. Gomulka ezután arról beszélt, hogy a nyugatnémet militaristákkal és revansislákkal, a bonni kormánnyal szemben az NDK új, békés ég demokratikus perspektívát állít fel az egész német nép számára. A Német Demokratikus Köztársaság létezése az európai béke egyik legfőbb biztosi téka. A lengyel nép, amely évszázadokon át oly sokat szenvedett a német militaristáBiitóíL, nagyra értékeli, hogy német földön olyan állam keletkezett, amely hűségesen megvalósítja Marxnak és Engelsnek, a német nép nagy fiának, a tudományos szocializmus megalapítóinak tanításait. A Lengyel Népköz- társaságot és a Német Demokratikus Köztársaságot a legszorosabb ideológiai egység kapcsolja össze. A LEMP teljes erejével támogatja a Német Szocialista Egységpártnak a német kérdés megoldásában elfoglalt álláspontját, az NDK biztonsága egyúttal Lengyel- ország biztonsága is. Gomulka ezután azt hangsúlyozta, hogy Hruscsovnak a mostani kongresszuson tartott beszéde a lengyel párt álláspontját is kifejezte. „Egyetértünk Hruscsov elvtársnak azzal a tételével — mondotta —, hogy függetlenül az egyrészt az SZKP és a legtöbb kommunista és munkáspárt, másrészt pedig egyes kommunista pártok vezetősége között keletkezett nézeteltéréstől, a uifilvános polémiát és vitát abba kell hagyni. Ezeket a különbségeket nyugodtan és türelmesen, belső tárgyalásokkal kell megszüntetni”. A LEMP KB e’ső titkára ezután arról beszélt, hogy a Karib tenger térségében kirobHruscsov látogatásai Berlinben Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára és a vezetése alatt álló szovjet pártküldöttség csütörtökön látogatást tett a nyugat-berlini határon, a Friedrich- strasse-ii ellenőrzési pontnál. A küldöttséget Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára kísérte. Később Hruscsov és a küldöttség többi tagja felkereste az NDK nemzeti néphadserege első határőr dandárjának egyik alakulatát. A szovjet vendégeket Walter Ulbricht kísérte: bánt válság idején egyes kommunista pártok vezetősége részéről erősödött az SZKP, a kommunista mozgalom elleni káros és felelőtlen támadás. E pártok vezetői nem akarják elismerni, hogy ezt a válságot, a Szovjetunió nyugodt, ész szerű és mély felelősségtől áthatott politikája következtében úgy sikerült legyőzni, hogy az Kubának és a szocializmus ügyének is javára vált. Ezt egyébként a szocializmus ellenségei is elismerik. Gomulka példaképpen idézte Eisenhower egykori amerikai elnöknek a karibi válságról szóló nyilatkozatát: „A mi szemszögünkből nézve a dolgot — mondotta Eisenhower — ez az egész ügy nem vezetett sem győzelemhez, sem pedig végleges rendezéshez. Fidel Castro és a kommunizmus továbbra is megmaradt. Szovjet szemszögből nézve Hruscsov elhatározása nagyszerű volt". Ezt az Eisenhcrwert viszont elragadtatással töltötte el” a munkásmozgalmon belüli véleménykülönbség”. Véget kell vetni hát annak a felelőtlen polémiának, amely csak a legkülönbözőbb reakciós erőknek használ — hangsúlyozta Gomulka, majd arról beszélt, hogy a Szovjetunió a szocialista tábor legfontosabb, legdöntőbb ereje, amely nélkül egyetlen szocialista ország sem tudna helytállni az imperializmus eliend harcában. Ezt egyetlen kommunista pártnál^ különösen pedig a szocialista országok pártjainak sem szabad elfelejteni. A Szovjetunió nagy ereje, nukleáris hatalma, a szocialista táborban elfoglalt központi helye nagy felelősséget ró az SZKP és a szovjet kormány vezetőire minden politikai lépésükért. Nincs egyetlenegy másik olyan párt, nincs egyetlenegy másik olyan szocialista ország, amely ezt a felelősséget magára tudná vállalni. Már csak emiatt is például az Albán Munkapárt vezetőitől legalábbis nagyobb szerénységet és mértéktartást várhatna az ember, ha már fe-* lelősséget nem is lehet elvárni tőlük. „Rossz és ügyünkre nézve káros, hogy egyik vagy másik párt politikájának vezérelveit tekintve eltér az 1957-es és 1960-as moszkvai nyilatkozatok szellemétől és betűjétől. A károk azonban jóvátehetők, ha ezek a pártok visszatérnek a moszkvai nemzetközi tanácskozások dokumentumainak irányvonalához”. A nemzetközi kommunista mozgalom annál nagyobb sikerrel tudja majd betölteni küldetését, azt, hogy megmenti a világot az atomháborútól, minél szorosabb lesz a kommunista és munkáspártok egysége. Gomulka beszéde végén még egyszer sok sikert'kívánt a kongresszus munkájához. Tömeggyűlés Leopoldville ben Lumumba emlékére Csütörtökön Leopoldville- ben tömeggyűlésen emlékeztek meg Patrice Lumumbáról, Kongó nemzeti hőséről, akit két évvel ezelőtt állati kegyetlenséggel meggyilkoltak az idegen gyarmatosítók zsoldosai. A Kongói Nemzeti Mozgalom elnevezésű párt székháza előtt — a pártot Lumumba alapította — a gyűlésen Christophe Gbenye, a párt jelenlegi elnöke mondott beszédet. Hangsúlyozta, hogy Lumumba egész életét Kongó egységének és függetlenségének szentelte. Felszólaltak a gyűlésen és beszédeikben adóztak Lumumba emlékének más pártok és politikai szervezetek képviselői is, akik hűek maradtak ahhoz az ügyhöz, amelyért küzdött és életét áldozta Lumumba. Számos felszólaló felhívta a köztársasági kormányt, örökítse meg a kongói nép dicső fiának emlékét, > 1 Tessék körülnézni Ezekben a hetekben szerte az országban napirenden vannak a jelölőgyűlések. Mindenütt arra törekedtek, hogy azokat jelöljék körzeti, kerületi, falusi, városi, járási, megyei tanácstagoknak és országgyűlési képvise.őrnek, akik eddigi munkájukkal alaposan rászolgáltak a bizalomra, akik felelősséget éreznek az ország sorsáért, a jövőért. Senki számára sem lehet közönbös, hogy kik kerülnek a tanácsokba, az országgyűlésbe. Tartalmában és formájában is különböznek a mai jelölő gyűlések és választások az alig több mint két évtizeddel ezelőtti választásoktól, korteskedésektől. A jelölő gyűlések és a választások a tömegek akarata szerint, a legszélesebb demokratizmus mellett zaj Innak le. S van még egy jellemvonás, amelyben különbözik a két világ,' a Horfhy-korszakbeli_ korteskedések és a mai jelölő gyűlésiek, választások között. Ez pedig az őszinteség, reális számbavétele, felmérése való életünknek és felvillantása annak, ami eddig eredményeinkből törvényszerűen következik. Az idősebb generáció _ jól emlékezik azokra az időkre, amikor a kortesek, a hordószónokok elpuffogtaitták nagy Ígéreteiket. Csapraütöbtek néhány hordót is, hogy pár pohár után kissé tompábbak legyenek az agyak és nagyobb hatásuk legyen az ígéreteknek. Mert olyan kortes, olyan képviselőjelölt nem volt Magyar- országon, aki annyira szerény lett volna, hogy ígérni ne tudott volna. Mohácson például a régi választások alkalmával mindig megígérték a városnak, hogy építenek hidat a Dunára. Ez az Ígéret bizony csak ígéret maradt. Amikor Palkó Sándor elvtársait, a megyei tanács elnökét először Mohácson jelölték a megyei tanácsba, az emberek meg is kérdezték tőle: „Palkó elvtárs nem ígéri meg a hidat?” Palkó elvtárs nem ígérte meg. Miért is ámította volna választóit olyasmivel, amit nem lehetett volna valóravál- tani? A mi jelöltieink, a mi képviselőink előbbre látnak, nemcsak a négy év távlat ába, hanem sokkal előbbre. Érzik, tudják, hogy felelősséggel tartoznak választóiknak, hogy együtt kell élni a közösséggel négy év után is. A mi jelöltjeink között sokan vannak olyanok, akik eddig is a nép bizalmát élvezték, s kisebb vagy nagyobb poszton a nép ügyeiért fáradoztak, s ismét szerepelnek a jelöltek között. Ez természetes, hiszen aki erre tette fel az életét, az szívszerint is itt tehet legtöbbet az előbbrehaladásért. Azok a jelöltek, akik most először kerültek a listákra és február 24-én rájuk szavaznak a választók — reméljük új lendületet, felfrissülést hoznak tanácsaink életébe. Nincs tehát szükség arra, hogy a jelölő gyűléseken a jelöltek beszámolóikban, vagy elbeszélgetéseik során Ígéreteket tegyenek. Jövőnk biztos záloga az eddig elért eredmények, s ezek szebben beszélnek minden ékesszólásnál. Az a hatalmas változás, amely végbement hazánkban, gyökerében megváltoztatta államigazgatásunk rendszerét is. Most, miután falun az a sajátos helyzet alakult ki, hogy a gazdasági vezetés a termelőszövetkezet elnökének, vezetőinek a kezébe ment át — sokan úgy gondolják, hogy lényegesen csökken a tanácsok szerepe. Azt kell látni jelen esetben, hogy fontos szerep« van a tanácsoknak falun városon egyaránt. A tanácsi munkát éppen a mélységben kell hatékonyabbá tenni. Többet és alaposabban foglalkozni a lakosság problémáival, kisebb- nagvobb gondjaival. Hogy mit alkottunk az elmúlt évek alatt, s mi mellett szavazzunk? Erre talán csak egy felszólítással válaszolhatunk, amelyet az egyik legény- szálló lakója fogalmazott meg találóan. Néhány külföldi vendég ellátogatott az új-mecsek- aljai legényszállóba. A vendégek megkérdezték az egyik lakót, hogyan élnek? A kérdezett jó ideig hallgatott, aztán csak ennyit mondott: „Tessék körülnézni!” Igen. Tessék körülnézni! Mi is ezt mondjuk csak. Itt, állnak mindazok az üzemek, gyárak, szocialista létesítmények, amelyeket a mi kezünk épített, ami mellett hitet teszünk a választások alkalmával.
