Dunántúli Napló, 1963. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-16 / 12. szám

ms. JA NTT ÄR ml MAPI# 3 PUSZTAI QONDOK-MA MA MAR a pusztai ember­isek is megnőttek az igényei, bár tagadhataílan, sokkal las­sabban ment ez a dolog, mint városon vagy akár csak falun. Szenitegáton legalábbis, a Bie- dermanmok egykori fészkében, ahol az érintetlenül megmaradt régi cselédházak mellett, valahogy az embereket is ke­véssé érintette meg az új, az igényesebb élet forgószele. Vagy csak látszátra? Minden­esetre a kastély egykori fé­nyének megkapásával nem let­tek fényesebbek a cselédhá­zak, sőt az újabb 17 éves hasz nálat alatt mintha azok is kissé megkoptak volna ... A régi házakban ma már az állami gazdaság dolgozói lak­nak Háromszázötvee család éi itt és a környező pusztá­kon, Kárászon, Galamboson, Csobokán, meg a többin. So­kan közülük itt is születtek és dolgoztak még a bárónál. Jól emlékeznek rá, hogy mi­lyen volt itt akkor az élet hiégy család lakott egy szobá­ban, s a nyirkos és túlzsúfolt fallak között mindig volt egy­két tüdőgyulladásos betég gyerek, reumás, vesebeteg, vagy tüdőbajos felnőtt. Milyen sokat jelentett számukra, ami­kor az ötvenes években fel­számolták a közös szobáikat, s minden család külön, lakásba költözött. Ezzel csak a zsúfolt­ság szűnt meg, a többi ténye­ző maradt, mégis elégedettek voltak. A bomba tavaly robbant, először, amikor a gazdaság hosszú évek mulasztásait be­pótolni igyekezvén, hozzálátott a régi cselédházak felújításá­hoz. Tizennyolc lakást újítot­ták fel, a falakat lerombolták., s újra szigetelték, a szobákat leparkettázták, tágas, világos ablakokat vágtak, s a kony­hába, fürdőszobába bevezették a vizet. Tizennyolc család ér­hette el ezt a paradicsomot, s nem érkeztek üres kézzel, hi­szen végülis jól kereső embe­rek. Rég Összegyűjtögették már a hálószoba vagy kombi - nálszoba árát, előkerültek a földig érő csipkefüggönyök, rádiók, mosógépek, egy-kettő­re kalyére került a fürdőkád, s minden, ázni a csinos és ké­nyelmes otthonhoz szükséges. A házak előtti Ids kertekbe az asszonyok virágokat ültettek, 6 egycsapásra kivirult a pusz­tának ez a része. A RÉGI HAZAK lakói egy­másnak adták a kilincset az új soron, s ámulva látták, hogy ilyen is lehet egy pusz­tai lakás, ilyen kultúrált kö­rülmények között is lehet élni pusztán. Nem irigykedtek, tud­ták, hogy a legrászorultabbak kapták meg az első új laká­sokat, de visszavonhatatlanul feltámadt bennük is a vág)’ ilyen szép lakás után. Robba­násszerűen tört fel az embe­rekből a jó, a szép iránti igény. Mindenki lázasan gyűj­teni kezdett szép bútorra, sző­nyegre, mosógépre, s megkez­dődött az ostrom a lakásokért. Ami jó volt tíz évig, az most egyszeribén rossz lett, elvisel­hetetlen. Tisza Imréné is ebben az időben kezdett el gyűjteni. Akkor még szakácsnő volt a konyhán, a férje pedig a kubikos-brigád tagja, ami ugyran nehéz munka, de jól fizető. Megtehette hát, ezer fo­rinttal belépett a KST-be, s az év végéig 12 ezer forintot gyűjtött össze. Ravasz Ferenc, a gazdaság akkori igazgatója') mondotta is; „Mire összegyű­lik Tiszáné a pénze, megkap-; ja a lakást is”. Nem kapta' meg. í A konyha három lépés hosz - szú, ugyanolyan széles, a szo­ba csak két lépéssel hosszabb, két vaságy s egy szekrény fér el benne, kályha sem, asztal, sem. A falak nyirkosak, Tiszá-j né mutatja a matracot, lepe­dőt, penészfoltosak. Mikor a 16 éves fiú most háromhétre hazajött a technikumból, a két testes felnőtt egy ágyba szo­rult. Q fekszik a nyirkos fal mellé, mert a férjének csak egy veséje van, kíméli, de az egésznapi nehéz földmunka után nem tud megpihenni a fáradt test a szűk ágyban. A pénzük megvan a szép bútor ra, de a kedvük elment. Q otthagyta a konyháit, a férje pedig mindennap hazakészül Csongrádba, hogy ott majd építenek egy kis családi házat. De ebben a korban új életet kezdeni, évekig adósságot tör­leszteni, kockázatos dolog. — Ez a legkisebb lakás a pusztán — mondja keserűen Tiszáné, — tudom, hogy más­nak sem könnyű, nem is zú­golódnék. De ott áll három új lakás üresen, csak átjáró­munkások hálnak benne, máért nem adják már oda valaki­nek? AZ UJ SORON benéztünk a 7 egyik ilyen üres lakásba A kilincs letörve, ablak betör­ve, a szép új parketta fekete, mint a föld, a falak leverve, bizony itt, akár újra kezdhet­nének egy alapos tatarozást Legutóbb katonák és az Al­földről jött munkások jártak itt, akik a kukoricát szedték. Nagy kár érte. Ez a véleménye Orosz Má­tyás igazgatónak is. Nagy kár. Pedig mind a három üres la­kásnak van már gazdája, csak éppen a nagy munkában nem ért rá összeülni még a lakás­elosztó bizottság, a párt, a szakszervezet és a gazdaság- vezetés. Még a napokban is kukoricát szedtek. 350 katonát, majd később ugyanennyi al­földi munkást kellett itt el- szállásoiniok, s jól is jöttek az üres lakások. De most, hogy ennek vége, rövidesen összeül a bizottság. Tisza Imrémé panasza is jogos, ő elismeri. De legalább 60 ugyanilyen jogos panaszt kéne most azonnal orvosolni, köztük sokgyermekes családo­két. Sok-sok év mulasztását ilyen rövid idő alatt pótolni azonban nem lehet. Itt vannak ezek a régi cselédházak, s vé­gülis mindenkinek van lakása, ezért nem kaptak új beruhá­zást, mint Babarc, vagy Zen­gőalja, ahol az állam egész új házsorokat épített a dolgozók­nak. Szentegát csak felújítás­ra, karbantartásra kap keretet, nagyobb összeget abból is csak a múlt évben kaptak. Tavaly 2,6 müliót fordítottak lakóépületek javítására, kar­bantartására, közel egymilliót a 18 lakás teljes felújítására, 105 000 forintot fordítottak köz mű vési lésre. De ez még mind csak csepp a tengerben, ez n\ég csak a kezdet. Azt még pontosan nem tudják, hogy az idén mennyi pénzt fordíthat­nak erre a célra. Egy azon­ban biztos: elhatározták, hogy az összes felújítási keretet a dolgozók lakásainak felújításá­ra használják és még ebben az évben legalább 40 lakást teljesen rendbehoznak. Ez na­gyon komoly vállalás. Lehet, hogy nem is sikerül majd úgy ahogy szeretnék, közbejöhet valami, de már a szándék és az erőfeszítés is dicséretes. Sok-sok év adósságát fogja ezzel letörleszteni a dolgozók­kal szemben a szentegáti gaz­dasági új vezetősége. A PUSZTAI EMBER is más igényekkel él ma már. Ezek­nek az embereknek többsége hajlandó volna bármit meg­tenni, hogy végleg megszaba­duljon a régitől, a férges, pat­kánylakta, egészségtelen cse- LédházaktóL Ha az állam ál­doz, 5k is áldoznának, hiszen legtöbbjük takarékos, jól ke­reső ember. Miért nem lehet itt a pusztán családi ház-építési akciót indítani? A gazdaság vezetői azt mondják, erre nincs mód, mert állami terü­leten nem lehet házhelyeket kimérni. Az állam pedig egy maga nem tud egyszerre any- nyit áldozni, hogy máról hol­napra minden pusztai ember jó lakásba költözzék. A gazda­ságnak is kellemetlen az, ha állandó dolgozói egyre-másra otthagyják. Talán az illetéke­sek mégis találnak valami megoldást? Mert még nem holnap és nem is holnapután lesz, hogy a mezőgazdaságból teljesen kiszorítja a gép az embert. S a pusztai emberek­nek addig is lakniok kell va­lahol. Rónaszéki Ferencné Megalakult a Baranya megyei Cipész Szövetkezet Fejlődő megyénk számokban A kisipari szövetkezetek munkájában mindinkább elő­térbe kerül a helyi iparpoli­tikai tervekben foglalt cél­kitűzések megvalósítása és ennek érdekében olyan szer­vezeti formák kialakítása, amelyek legalkalmasabbak a lakosság igényeinek kielégíté­sére. A Pécsi Kossuth Cipész Szö­vetkezet az elmúlt esztendők alatt a szövetkezeti ipar egyik legjelentősebb exportra terme­lő egysége lett A szövetkezet vezetősége kettős feladatot ol­dott meg, amikor exportra is termelt és a lakosság javítási, szolgáltatási igényeinek kielé­gítését is igyekezett szem előtt tartani. Az utóbbi feladat meg­oldásával azonban az utóbbi időben már nehezen tudtak megbirkózni. Ez indokolta azt a javaslatot, amelyet a szövet­kezet tagsága legutóbbi köz­gyűlésén elfogadott: maradjon meg a Kossuth Cipész KTSZ mint exportra termelő szövet­kezet és váljék ki belőle egy új, a Baranya megyei Cipész Szövetkezet, amelyik elsősor­ban a javító, szolgáltató tevé­kenységet látja majd el. A közgyűlésen megválasztották az előkészítő bizottságot, amely előkészíti a január 17- én sorra kerülő vezetőségvá­lasztó közgyűlést. Ezen a köz­gyűlésen választják meg az új szövetkezet vezető szerveit. A Kossuth Cipész Szövetke­zet javító, szolgáltató munká­jával eddig is elégedett volt a közönség. Az új szövetkezet még, eredményesebben kívánja szolgálni a lakosság érdekeit, mind a méretes, mind a ja­vító részlegekben. Rendet a ienelsszövaikszeteli építőipari tevikeiysigára! Az évente növekvő beruhá­zások kivitelezésében mind nagyobb részt vállalnak: a termelőszövetkezetek házi épí­tő brigádjai. E brigádok mint­egy 15 000 tagja 1059-ben 400 —500 millió, tavaly pedig csak­nem egymilliárd forint érté­kű munkát végzett. Az idei esztendőre a termelőszövetke­zetek 650 millió forint értékű házi építkezést terveztek. A csökkenés oka, hogy a közös gazdaságokban most már sök- kal kevesebb egyszerű épület készül, a nagyüzemi méretű és jellegű, műszakilag igényesebb épületek kivitelezésére pedig az eddigi házi építőbrigádok már nem alkalmasak. A mezőgazdasági építkezések új feladatait, valamint a „pró- bavállalkozások” kedvező ta­pasztalatait figyelem'bevéve az építésügyi és a földművelés- ügyi miniszter most együttes rendeletben szabályozta a ter­melőszövetkezetek építőipari tevékenységét Qletit lök a jóból: f /émflcor a Hazafias Nép­fronttól felhívták és kö­zölték, hogy Borjádra kell mennem választási jelölő­gyűlést tartani, és hogy a sors különös szeszélye folytán mind a két jelölt a gyengébb nemhez tartozik, egyszeribe megcsappant a kedvem. Nem azért, mintha tagadnám a nők egyenjogúságát, sőt a leg­messzebbmenőkig egyetértek annak gyakorlati alkalmazá­sával is, de a hír , hallatára mindjárt a régebbi‘ választá­sok jutottak eszembe, amikor egyik-másik helyen igen csak meg kellett dolgozni azért, hogy elfogadják a női tanács­tag jelölését. Sokan — és nemcsak a férfiak — vala­hogy még mindig idegenked­nek attól, hogy nők képvisel­jék őket, hogy uram bocsá’ nő intézze a község ügyeit. Éppen tegnap hallottam, hogy a sásdi járásbeli Szati- nán a jelölőgyűlés résztvevői megvétózták a női tanácstag jelölését, és hosszas vita után végül is kettős jelölést tettek, abban bízva, hogy a választá­son majd csak győzedelmeske­dik a férfiszolidaritás, meg­dől a „szoknyauralom”. Igaz, hogy ugyanebben a járásban lévő Csikóstöttösön viszont az asszonyok 1 fogtak össze a férfi jelölttel szemben — mondván, hogy őt is tisztelik, becsülik, de hát nekik asszony jelölt kell, aki a tanácsban kellőkép­pen képtnselni tudja majd a nők érdekeit. Azért ez a borjádi eset — hogy a járási és a megyei ta­nácstagjelölt is nő — mégis csak túlzásnak látszott. Egé­szen addig, amíg Borjádra nem értem és meg nem hall­gattam az emberek vélemé­nyét. A hatra hirdetett gyűlést — jó magyar szokás szerint Vessze esek. ikm háromnegyed A rendelet sok lehetőséget nyújt a termelőszövetkeze­teknek megfelelő építkezési szervezetük kialakítására és annak tevékenységére. A szövetkezeteknek a rendelet szerint működő brigádjai fel­építhetik a szövetkezet terme­lési épületeit, ezenkívül épí­tőipari munkát végezhetnek a szövetkezet tagjai, valamint más szövetkezeteik, továbbá a földművesszövetkezeti szervek s a községfej iesztés keretén belül a község részére is. Az elvégezhető munkák jel­legéi a brigád vezetőjének szak mai képzettsége határozza meg Ennek alsó határa a kőműves- mesteri oklevél. Ha a brigád vezetője építészmérnök vagy építőmester, akkor a brigád bármely építőipari feladat el­látására jogosult. A közös brigádok é’én a résztvevő termelőszövetkeze­tek által választott igazgatói tanács, áll. A jövedelem zömét a rendelet szerint a közös vál­lalkozás technikai felszerelésé­re, a szükséges eszközök, ki­sebb gépek beszerzésére for­dítják. Az új rendelet megvalósítá­sa igen sok előnyt biztosít az építkező termelőszövetkezetek részére. Először is: saját bri­gádjaik mintegy 80 százalékká* ol­csóbban tudják a termelési jellegű épületeket felépíteni, mint a külső építőipari vál­lalatok, mert a házi építkezések után nem kell adót fizetni, s kisebb a rezsiköltség is. További előny hogy nem megfelelő munka esetén a termelőszövetkezet ÉRTESITJÜK KEDVES VEVŐINKET, hogy a Déldunántúli Rö­vid- és Kötöttáru Nagy­kereskedelmi Váll. Köz­pontjának és Pécsi Le- rakatának új címe: Pécs, Megyeri út 78. szám. Telefon: 36-81. , évvel ezelőtt négy község ter­melőszövetkezete egyesült és ■ vált jól gazdálkodó, komoly, , igazi nagyüzemmé. A négy közül kettő gyengébb volt, de a hozományként kapott elég komoly mérleghiány ellenére egy év alatt már a járás jobb termelőszövetkezetei közé tor­nászták fel magukat. Egy mun­kaegységre 34 forint jut, 15 fo­rintot fizettek előlegként, 540 szarvasmarha, 1600 sertés, .negyven holdas kertészet, 26 K mázsás holdankénti májusi morzsolt kukorica átlag mu­tatja, hogy a borjádiak való­ban tudják, mit akarnak. A szövetkezet szép ered- ** menyei és az asszonyok jó munkája elválaszthatatla­nok egymástól. Van — persze, hogy van — még Borjádon más olyan dolgos, szorgalmas tsz-asszony is, mint Busch- bachné, de hát az 6 jelölése egyben az összes borjádi asz- szony megbecsülésének jele is. Az egész falu büszke lehet ar­ra, hagy éppen tőlük kér a megye tanácstagot, ők jelölhe­tik újból a járási tanács egyik legnépszerűbb funkcionáriusát Szabó Istvánná elvtársnöt! Amikor a gyűlés befejező­dött, az ismerősök szívélyes mosollyal gratuláltak a két je­löltnek — a férfiak éppúgy, mint az asszonyok. Buschbach Henriknek ugyan többen is odamondták, hogy azután még jobban vigyázhat arra a bizo­nyos kalapra, de valameny- nyien bólogatva helyeseltek Fivér Zoltán tsz-elnöknek, aki az eset summázásaként nagy derültséget okozva végül is ki­jelentette: — „Egy kicsit tok a jóból, de hát mindenhogyan úgyis az asszonyoké a hatalom.” tíi csak • kalapot viseljük_ «•«fr — hét táján lehetett megkezdeni így hát idő is, mód is nyílt ar­ra, hogy az ún. „helyi konkré­tumok” megbeszélése közben — amelyekről egyébként ké­sőbb, a beszéd folyamán csak­nem teljesen megfeledkeztem •— sort kerítsek a jelöltekre is. Ismerik, szeretik-e őket, van-e esélyük, lesz-e zökkenő a je­lölés során? Néhány vélemény: Piver Zbltán, a tsz elnöke: — „Buschbach Henrikné megérdemli, hogy a megyei tanács tagja legyen. Szerény, szorgalmas asszony. Jó munka­erő a tsz-ben is, a közéletben is. Szónokolni talán nem tud, de hát nem is azért küldjük a megyei tanácsba, hogy ott nagy beszédeket mondjon, ha­nem azért, hogy érdekeinket képviselje. Ismeri gondjainkat, terveinket — jó tanácstag lesz belőle” Schuszter Adim, az általá­nos iskola igazgatója, a Haza­fias Népfront helyi elnöke: — „Szabó Istvánná tíz évig Borjádon dolgozott, tőlünk ke­rült a mohácsi járási tanács elnökhelyettesi funkciójába. Ide mindig hazajön, itt min­denki szereti. Jól ismeri a köz­ség ügyes-bajos dolgait, ter­veit, talán még titkos óhajain­kat is. Ha őt jelöljük, azon mi csak nyerhetünk”. AJádi József tanácselnök: — „Mind a két jelölést sze­rencsésnek tartom. Hogy mind a kettő nő, az először engem is meghökkentett. Ismerem a borjádiakat, itt mindig tudták, mit kell tenni, mi a község érdeke. Itt kérem egyhangú lesz a jelölés.” Hát ami azt illeti, Borjádon valóban összetartó, felvilágo­sult nép lakik. Mindennél éke­sebben bizonyítja ezt a ter­űt cMtirili) stkut hatja saját vállalatát, s ez minden bizonnyal az építkezé­sek minőségének javulását eredményezi majd, végül; a több szövetkezetben és község­ben különböző jellegű épülete­ken dolgozó brigádok folyama­tosan, szalagszerűen s az egész év folyamán egyenletesen szervezhetik meg munkájukat Kevesebben utaznak a MÁV vonatain A KPM útügyi osztálya tá­jékoztatása szerint kedden Ba­latontól északra Veszprém, Za­la és Pápa térségében erősen fújt a szél, s így újabb hóaka­dályok keletkeztek az utakon. Szinte óráról-órára változnak az útviszonyok, s ilyen körül­mények között nehéz meghatá­rozni, mikorra tudják felsza­badítani az országútiakat a köz­úti igazgatóságok. A MÁV tájékoztatása sze­rint eddig sikerült fenntarta­ni a forgalmat minden vona­lon, a vonatok azonban sokat késnek. A MÁV felhívta az utasok figyelmét, hogy csak halaszthatatlan esetben indul­janak útnak. Ennek eredmé nyélként már csökkent az uta­sok száma, ami könnyebbsé­get jelent a vasutasok m"Tiv^ /^OLTÖZkÖpéSRE éj ^-ÍUyATD0l&0kRA MILLIÓ FORÍNTO MILLIÓ FORINTOT rotorra] KÓLtOTTER-A MESÍ í BEN EGY KÖRZETI ORVOSRA WTift IAW56KSZAMA RffDíOT­'EL<f>PI Zzr&TÓ t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom