Dunántúli Napló, 1963. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-11 / 8. szám

»M3. JANUAR 1L MAPLŐ 3 Magyarország ötéves terve Ecruházások 1961—1965. évek­ben. ÖSSZESEN : AdU-UA'RD FORIN1 4..... .........——— ........................* e ®B<Sa. */, ■ Amit a jelenlegi lakáshelyzetben a megtehetünk (Id.) Az eltartott öregek helyzete a városban KERS»KCDEU£M KÖZLBKepés A szocialista ipar termelésé­nek alakulása. e-<965 .itÜK* A merAgarJtmiAg termelése ar ötéves tervben. Töevémyeiník szerint, ha va­laki valakit eltartásra vállal annak halála után övé marad a lakás. Lakást szerezni tehát úgy is lehet, hogy eltartási szerződést kötök egy öreggel, s annak haláláig együtt élek vele. Ez a paragrafus furcsa gon­dolatokat ébreszt az emberben. Mégpedig: az eltartási szerző­dések kiindulópontja ember­telen. Ha ugyanis eltartásra vállai valaki valakit, érdeke, hogy az öreg mielőbb meghal­jon, „Szerencs «"-szénádé* Dr. Békéi László, a pécsi já­rásbíróság munkatársa olyan eseteket idéz elém, amelyek­ben a fiatal eltartók nemhogy szegy élték, hanem kinyilvání­tották embertelenségüket Az egyik ügyben V. L-né volt az áldozat A 61 éves mama Mecsekal­ján élt egy házacskában. A férje már évekkel ezelőtt meg­halt s az a 359 forint amit kapott, bizony kevésnek bizo­nyult Ezért kötött szerződést a 47 éves J. M.-mel és felesé­gével az eltartásra. A szerző­dés úgy szólt, hogy J. M.-ék lefizetnek hatezer forintot a továbbá minden hónapban át­adnak 500 forint fietjáradékot, s ennek fejében övék marad majd a ház. Kezdetben a mama békes­ségben éldegélt eltartójával a házban, később pedig — amint történni szokott — összevesz­tek egy semmiségen. Azon, hogy hová állítsák az udvari esővizes hordót Az első vesze­kedést a többi követte, szitko­zód ásókkal és fenyegetőzések­től kísérve. Az eltartó felesé­ge, J. Bt-né végülis olyan ki­jelentésre ragadtatta magát, hogy agyonüti az öregasszonyt, mert ha két évet kap is, még mindig olcsóbb lesz a ház... Nem tudni, hogy tudott-e a mama arról, hogy ilyesmi már előfordult, s a bíróság 12 évet varrt egy ilyen gyilkos nya­kába. Tény és való: joggal félhetett, mert J. M.-né nem sokkal azután csúnyán meg­verte. A szerencsétlen öreg­asszony elmenekült a tulajdon házából.., A többi már a bíróságon játszódott le. A szerződést fel­bontották és hatálytalanítot­ták, az embertelen eltartóknak el kellett hagyniok a lakást. „Elég lesz egy tányér leves is" A következő ügyben az el­tartók is meg az eltartott is tele vannak emberi gyarlósá­gokkal A legtöbb gyarlóság az eltartóknál mutatkozott. B. J, egy 70 év felé járó, szikár bácsi a történet kárval­lottja, aki egy szoba-konyhás lakásban éldegélt a városban Volt neki egy műhelye is, amelyből a szerszámokat már eladogatta. Volt az öregnek egy asszony lánya, aki azonban nem vál­lalta apja eltartását. Ehelyett a kolléganőjét próbálta rábe­szélni erre. így érvelt: „Nem sok kell az öregnek már! Reg­gel egy kis tea, délben pedig egy tányér leves és valamics­ke, beéri azzal is,. A várható előnyök a kolléga nőt meggyőzték, s férjével együtt beköltöztek az öreg la­kásába. Az öregnek a régi műhelyben csináltak helyet. Ez még nem volt baj, mert a műhelyt rendbehozták és lak­hatónak bizonyult. A baj ott kezdődött, hogy nem kötöttek eltartási szerződést Ebből min dig viták és veszekedések szók tak keletkezni, és így történt most is. Az öreg házikosztot kívánt, amit az eltartók nem tudtak megadni (az asszony is dolgozott), az öreg több ciga­rettára gondolt, az eltartók kevesebbre és így tovább. Be­következett a hadiállapot, az öreg folytonosan vesztett és visszavonult, s a végén már némi pénzecskével, teával, cu­korral és citrompótlóval kel­lett beérnie. Ha nincs vala­mennyi nyugdíja, éhkoppon maradt volna. A bírósági ítélet vágott bele ebbe az idült állapotba. Az el­tartóknak ki kellett költözniök a lakásból, az öreg megkapta a maga igazságát. Gyenge az ellenőrzés Kétségtelen, hogy az eltar­tásra váró öregek sem angya­lok, s tele vannak az öregkor- j ral járó furcsa szokásokkal. Az előbbi öregnek például | kezdetben az Olimpiából sze­rezték az ebédet, mégsem íz­lett neki az étel. Viszont igaz az is, hogy a legtöbb hiba mégsem az öregeknél, hanem eltartóiknál tapasztalható. Amint dr. Békéi László bíró mondja, akárhány ügy is ke­rül a bíróság elé, a legtöbb esetben a kisemmiaett öregek­nek kell igazat adniok. A tanácsnak időnként hely­színi ellenőrzést kellene tarta­nia az eltartott öregeknél, /mint a fenti példák mutat­ják, ez az ellenőrzés nagyon sok visszaélést tárna feL Mivel még a legembersége­sebb eitartásd szerződés is aniti- humáous abban a tekintetben, hogy az eltartók érdekelve vannak az öreg halálában, az öregek számára az eltartási szerződés nem jelenthet igazán megnyugtató megoldást. Ha nincs gyerekük, vagy közeli hozzátartozójuk, számukra csak a szociális otthon útja lenne járható. Szív és matematika Az államnak is ki fizetőbb lerne szociális otthonokat épí­teni lakások helyett A mate­matika ugyanis azt mondja, hogy olcsóbb száz jó lakásban éló öreget szociális otthonban elhelyezni, s felszabaduló la­kásba száz fiatal családot bé­ke Itöztetm, semmint száz új lakást építeni. Magyar 1 észté | TÖBBSZÖRÖS FIATAL ÚJÍTÓ A Pécsi Sopiana Gépgyár fiatal esztergályosa, Mesztegnyei József többszörös újító, mint ifjúsági brigádvezető, kiváló ps példamutató munkát végez. Legutóbbi újítása a „támasztöbl­ítőt leszúró kés”, mellyel mintegy 30 százalékos munkaidő- megtakarítást ért el. Foto: Acél. Állatorvos mint főállattenyésztő A szigetvári Járásban IMS / októberében három termelő- szövetkezetnél alkalmaztak ál­latorvost főállattenyésztőnek. Az egyik tsz, ahol ilyen szer­ződést kötöttek az állatorvos­sal, a nagydobszai Vörös Su­gár. Vajon származik-e előnye egy szövetkezetnek abból, hogy erre a nagyon is felelősségtel­jes, komoly szakértelmet kí­vánó munkakörre állatorvost alkalmaz, vajon ez az alkal­mazás megfelel-e az állator­vosnak? Erre a kérdésre ke­restünk választ a nagydobszai termelőszövetkezetben. Nyolc^ társasházat épít a Pécsi Általános Építő KTSZ Új gépekre van szükségük — Télen is tudnak munkát adni *956­.V kÖVéNYTEKMESlTés m 7 i960 *1965 iUA7J^&lk: ^ Németh Imrével, a Pécsi Ál­talános Építő KTSZ műszaki vezetőjével beszélgettünk hogyan készültek fel az új év­re, sikerült-e építőiknek mun­kával kezdeni az új esztendőt, milyen terveik vannak az első negyedérvre. — A szövetkezet gondosko­dott úgynevezett áthúzódó munkákról, melyek most is biztosítják kapacitásunk teljes kihasználását. Pécsett tizenhat ATHŰZÓDÖ CSALÁDI HÄZ építkezésünk ven, de újabb lakás és családi ház építkezé­sekre is van már megrendelé­sünk. A leghidegebb napokon bel­ső munkán foglalkoztatják dől gozóikal A téli iskolai szüne­tet ők arra használták fel né­hány iskolában, — többek kö­zött a Leőwey Klára Gimná­ziumban, — hogy belső javí­tásokat, alakításokat végeztek. Az említett iskolában példám 180 négyzetméternyi folyosó- burkolatot cseréltek ki. Át­alakítási munkába kezdtek a Pécsi Fodrász KTSZ helyisé­geiben, • felújításokat végez­nek óvodákban, szociális ott­honokban. — Mihelyt az időjárás ezt lehetővé teszi, természetesen befejezzük a még tavaly meg­kezdett %>unkákat . és azonnal megkezdjük a szerződésben már lefixált családi házak épí­téséé, Közben tárgyalásokat Is folytatunk társasházak építé­sére. Néhány tea-v már birto­kunkban van, ezekre rövide­sen megkötjük a szerződése­ket Összesem hét-nyolc társasház építéséről van szó, ezekben hetven lakás lesz. Társasház épül a Hunyadi úton, a szü­lésznőképzővel szemben, a Kulich Gyula utca 17. számú telken, a Kálvária dűlő 2. sz. alatt, a Jurisics Miklós úton, a Gebauer utca 5-ben, vala­mint a Citrom utca 16-ban. — Az eddig meg rendéit 12 családi házon kívül TOVÁBBI 20 CSALÁDI HÁZ építésére számítunk. Ezek mel • let azt hiszem zökkenő nélkül felépíthetjük a kérdéses tár­sasházakat, ha munkánkban élvezzük a felsőbb szervek hathatós támogatását Németh Imre bevallja: a szövetkezet építőgép-parkja korszerűsítést kívánna, s a szállítóeszközök sem a leg­megfelelőbbek. A 'betonkeverő­gépek például kis űrtarbal- muaJc, ezért a meglévők mel ­lett szükségük lenne egy na­gyobb teljesítményű, 270 lite­res betonkeverő-gépre. Ezen kívül szívesen vennének egy autódarut, mely több százezer forintba kerül ugyan, de ára legkésőbb két év alatt megté­rülne. — A másik fontos dolog, amtbea központi telephelyünk mielőb­bi kijelölése. Most még csak körülbelül tudjuk, hogy hol lesz a telephely, mely meg­szünteti majd szétszórtságun­kat, jobb munkakörülménye­ket és megfelelőbb ellenőrzést biztosit. Szeretnénk azonban, ha az illetékesek lerövidít« nék az ügyintézés idejét, mert a telepire nagy szükségünk lenne. Bár épületet azonnal nem tudnánk emelni rajta, puszta bekerítése lényegesen könnyítene anyagtárolási gond jainkon. — Tavaly az első negyedben a rossz időjárási viszonyok miatt nem teljesítette tervét a szövetkezet. A második félév­ben azonban már teljesen pó­tolták az éveleji lemaradást. Ebben nagy szerep« volt a munkaversenynek is. Idén el­sősorban A MINŐSÉG javítására szeretnék irányítani a versenyt Németh Imre megfontoltan beszél terveikről, de többször visszatér arra, hogy a végre­hajtás bizonyos mértékig a telephely megszerzésének, a géppark részbeni korszerűsí­tésének függvénye, amihez se­gítséget várnak. Úgy véljük, hogy a KISZÖV-t61 minden szükséges támogatást megfcap»- rak ahhoz, hogy 1963-ban va­lóban jó munkát végezhesse nefc HL M. RENDSZERES TAKAR. MÁNYOZÁS Kálmán Sándor tsz-elnök szerint az állatorvos máris sok jó javaslatot tett az állatte­nyésztés fellendítésére. Ez pe­dig a szövetkezetnek szinte életkérdése, mert kettőszáz- h' an szarvasmarhájuk van (ebből 72 tehén), valamint nyolc-kilencszáz sertés és 400 Juh. A baromfiállomány sem lebecsülendő, 2200 naposcsibét nevelnek fel. A nagyszámú jó- szágállotnányhoz már koráb­ban is elkelt volna egy nagy­tudású szakember.1 Az új fő­állattenyésztő azzal kezdte működését, hogy elkészítette a takarmánytervet. Azelőtt min­den két hétre kiadták a takar­mányt, de hogy mennyit kap­jon egy-egy állat, milyen táp>- értékkel, ezt senki sem számí­totta ki. Az állatelhullásokat is szigorúbban fogja most a íőállattenyésztő, azelőtt, mint állatorvos legfeljebb oltások­kal küzdött a baj ellen, most a tartásra, gondozásra is ki­terjed figyelme. A javaslatai között legjobbnak mi azt tar­tottuk, hogy a nyári malaco­kat expresszhizlalásra fogjuk be, tíz hónapig tartsuk csak és akkor 100 kiló körüli súlyban adjuk le HAVONTA EZER FORINT Ennyi munkabért ad a tsz az állatorvosnak főállattenyésztői munkájáért és ez az összeg megtérül az állatok szakszerű kezelése, tartása, takarmányo­zása, az egész állattenyésztés fellendülése révén. És hogy van megelégedve ezzel az ál­latorvos? Mostbacher Ferencet Kista­másiban találtuk meg, amint éppen teheneket oltott a há­zainál. Az állatorvos helye­selte a szigetvári járási tanács kezdeményezését és mint mon­dotta: az ezer forinttal elége­dett. Hogy mi az előnye en­nek az új módszernek? Első­sorban, hogy nagyobb lett a tekintélye, súlyosabb a szava a tsz tagjai előtt. A vezetőségi üléseken részt vesz és tanácso­kat ad. Most már neki is szinte „presztízs” kérdés az állatállomány jó gyarapodása, a tejhozam növelése. Eddig a tsz-ben például nem etettek tápokat, most az ő javaslatára áttérnek erre a hasznos takar­mányozásra. A malacoknál az­előtt 14 százalékos volt a ki­esés, most csak 3—4 százalé­kos. A szarvasmarháknál sze­lekcióra van szükség s az egye. di takarmányozás bevezetése. Ezzel a fejési átlagot 12 literre is fel lehet emelni. AZ VJ MÓDSZER HIBÁJA — Az is van — mondja a fiatal állatorvos — mégpedig ] a túlterhelés. Az ideális álFá- pot az lenne, ha egy nagy, összevont tsz-hek; külön állat­orvosa lenne. Persze ez már talán túlságos jövőbe nézés, de ebben az esetben tudná igazi képességeit kifejteni az állatorvos. Természetesen így is sok hasznos dolgot véghez tud vinni a szövetkezetben. HOL LEHETNE MÉG „Fö- ÁLLATTENYÉSZTÓT ALKALMAZNI? Megyénkben nem egy he­lyen. Például Palotabozsokon, ahol Gyimesi János az állat­orvos. Dr. Gyimesi Palotabo­zsokon és Somberekén látja el az állatorvosi teendőket. Som­berekén és a másik tsz-ben is fejlett állattenyésztést folytat­nak, és ha jó brigádvezetők is vannak, mégis hiányzik a tu­dományos felkészültséggel* ren­delkező ember. A nagydob- szaiak, a szigetváriak példáján okulva talán jó lenne, ha itt is megállapodást kötnének az ál­latorvossal. Juhász elvtárs, a tsz elnöke nem is zárkózik el a dologtól. Háromszáznegyven szarvas- marhájuk, ezernél több serté­sük, négyszáz juhuk és a som- berekiek még nagyobb állat­állománya szinte . követeli a megoldást. - .; Javasoljuk a két tsz-nek a többieknek is, hogy lé v • sanak el Nasydobszára. zék meg az ottani állapo' beszélgessenek el az érd tekkel, aztán döntsenek. Ha az állatorvosokat, mint főállatte­nyésztőt alkalmazzák, ebből á tsz-nek csak előnye származ­hat. De, előnye származhat az állatorvosnak is, akinek a "> vője szintén ebbe az >ár; mutat SzSts' Istva.' ie üt, ■vel­Komlói Vízmű mélyépítő víz- vagy mérnököt lakás később lehetséges. — Jelentkezés írásban vagy személyesen Komló, Kos­suth L. utca 19 sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom