Dunántúli Napló, 1963. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-10 / 7. szám

Ott. JANUÁR 1«. NAPI 6 5 Ámít a jelenlegi lakáshelyzetben » megtehetünk U. Miért tiltja a törvény a lakáseladásokat? MOTOROSOK 1SKOLA.IT Gyakran cserélnek az embe­rek lakást. A cserék többsége indokolt is. Ha például két ember összeházasodik, s mind a kettőnek szoba-konyhás fő­bérleti lakása van, érthető, hogy a ivét kicsi helyett egy nagyobb lakásba akarnak menői. Hasonló a helyzet ak­kor is, ha a fiatal házaspár Össze akar költözni az idős mamával. Van lakáscsere a lakbérpót­lék miatt is. Akinek kevés a pénze, inkább kisebb lakásba megy, minthogy lakbérpótlc- kot . kelljen fizetnie. Mások azért cserélnek lakást, mert más városba szólítja őket a kötelesség — van tehát va­riáció elég. Ezúttal mégsem a szokvá­nyos esetekről írunk, hanem azokról, ahol látszólag semmi indoka a lakáscserének, sőt, ha jól meggondoljuk, nem is lakáscsere az, amit annak ne­veznek. Dr. Békéi László, a pécsi járásbíróság munkatársa másik szóval jelöli a fogalmat: lakáseladás. Az a bizonyos „banánhéj“ Ilyen volt például Cs. M.-né esete is, akinek néhány éve meghalt a férje. Az özvegy másodszor is férjhez akart menni. Mivel az új férj jelölt­nek már volt lakása, nem volt szükségük arra a szoba-kony­hára, amiben Cs. M.-né lakott. Két út állt az asszony előtt: felajánlja a tanácsnak a la­kást, vagy pedig eladja a szo­ba-konyhát. Az utóbbit vá­lasztotta. Csakhamar talált egy embert, aki 12 ezret Ígért, ám egy újabb ügyfél jelent­kezett, aki a 12 ezret 15 ezerre licitálta. Ez a valaki egy MÁV mér­nök volt, Debrecenből. Pécsre helyezték, anélkül, hogy lakást adtak volna neki. A mérnök a szüléinél lakott Debrecenben, nem volt tehát olyan lakása, amit elcserélhetett volna egy pécsivel. Ezért volt kész 15 ezret adni Cs. M.-nek a szo­ba-konyháért. Természetesen, a csereszerződésben nem be­széltek pénzről, ott úgy állítot­ták be, mintha Cs. M.-né a mérnök nemlétező debreceni lakásával cserélt volna. A , tizenötezer forint nem volt csekélység a családos mérnök számára. Mégsem él­vezhette az új otthon örömeit. A környék lakói ugyanis ész­revették, hogy Cs. M.-né nem költözött Debrecenbe. Ebből logikusan szűrték le azt a kö­vetkeztetést, hogy nem lakás­cseréről. hanem lakáseladásról volt szó. A többi már a bíró­ságon játszódott le, a mérnök kárára. A mérnöknek ugyanis Megy a vonat, Zótyógnek benne az emberek. Mennyi ember! S mind más és más. ví lenne egy nagy röntgen, jó lenne beléjük látni. De ilyen nincs. Csak hány van, mozdulat van, arckifejezés tton. És zsibongóé. Olyan ez a zsibongás, mint amikor té­len a kályha duruzsol. Jól es'k a zsibongóéban meleged­ni, Edények csörögnek, asszo­nyok nyomakodnak a kupé­ba. I ki keli költöznie a lakásból, a kérdéses 15 ezer forintot pedig ' az asszonynak be kell fizetnie j az államkasszába. I így derül fény a többi lakás- I eladásra is. A környék lakói között ugyanis mindig vannak olyanok, akiknek lakásra len- j ne szükségük, akik azonnal ! felfigyelnek, ha egy lakás j megüresedik vagy gazdát cse­rél. Az ezerszemű társadalmi ellenőrzés az, amely a lakás­eladásokat meghiúsítja. A la­káskereskedők mindig elcsúsz­nak ezen a „banánhéjon”. „Kombinát orok“ és áldozatok A következő ügy kissé bo­nyolultabb, bár a dolgok lé­nyege szokványos. Mint min­den lakáseladási perben, itt is vannak „kombinátorok” meg áldozatok, csupán a konkrét körülmények teszik az ügyet egyedivé. Az áldozat itt egy idősebb tisztviselő volt, akinek már a nyugdíjaztatásán járt az esze. Egy belvárosi ütött-kopott há­zacskában élt, szoba-konyhás lakásában. Nyirkos és vizes volt. A tisztviselő valahová a Me­csek lejtőire szeretett volna j költözni öreg napjaira. Kapóra l jött neki S. T.-né, akinek a i szőlők szomszédságában volt egy szoba-konyha összkomfor- i tos lakása. S. T.-né ugyanis férjhez akart menni, s a lakást szívesen átadta 20 ezer forint fejében. Mivel a cserét így még nem lehetett nyélbeütni, S. T.-né- nek nem volt szüksége a tiszt­viselő nyirkos lakására, kapó­ra jött K. Gy., aki a második számú kombinátor szerepében lépett a csere-bere színpadára. S. Gy.-nek ugyanis háza volt a Mecsek oldalán, s sürgősen szüksége lett volna pénzre. Annyira szüksége volt reá, hogy kész volt beköltözni a tisztviselő nyirkos belvárosi lakásába is. Csakhamar megkötötték az alkut, ami úgy szólt, hogy K. Gy. és a tisztviselő színlegesen lakást cserélnek. A háztulaj­donos leköltözik a tisztviselő belvárosi lakásába, az pedig papírforma szerint, felköltö­zik K. Gy. volt házába. A va­lóságban természetesen nem oda hurcolkodik, hanem a férjhez menni készülő asszony, S. T.-né lakásába. K. Gy., a második számú kombinátor 15 ezer forintot nyomott a belvárosi lakásért a tisztviselő markába. Látszó­lag rosszul járt, a valóságban viszont ő nyert az üzleten a legtöbbet. Azzal ugyanis, hogy a csere csak színleges volt, K. Gy. lakása üresen maradt, s így a háza is szabadrendel­kezésű lett. A szabadrendel­kezésű háznak pedig mindig nagyobb az értéke. K. Gy. is sokat kapott a házért, annyit, hogy még a 15 ezer forint le­fizetése után is vastag maradt a pénztárcája. Nem sokáig örülhetett a ha­szonnak, mint ahogy a tisztvi­selő sem élvezhette nyugodtan a jó levegőt. A környék lakói ugyanis felfigyeltek az esetre, s a csere-berélők megint el­csúsztak azon a bizonyos „ba­nánhéjon”. A bíróság úgy dön­tött, hogy a tisztviselőnek vissza kell költöznie régi laká­sába, a 20 ezer forintot pedig Sz. T.-nének be kell fizetnie az államkasszába. Járatlan út A bíróság azért döntött így, mert a törvény tiltja a lakás­eladásokat. Csak az öröklakás kivétel. Egyébként úgy szól a törvény, hogy akár állami tu­lajdonban van a ház, akár ma­gánszemély kezében, lakást adni és venni nem szabad. A törvény bizony szigorú, és nagyon fájdalmas lehet azok számára, akik a kisebb-na- gyobb kombinátorok hálójába kerülve elvesztik megtakarí­tott pénzüket, miként az a debreceni MÁV mérnök meg a pécsi tisztviselő esetében is történt. Ám van az éremnek esv másik oldala is, mégpedig az, hog" ha a lakáseladásokat megengednők, olyan fekete­piac virágzana ki, amelyben a léhűtők és munkakerülők hada támadna fel. Az engedé­kenység valóságos táptalaj lenne számukra. A lakáseladás meg a lakás­vétel tehát járhatalan út. Aki nem akarja megtakarított pén­zét kiszórni az ablakon, az ne lépjen erre az útra. Ez dr. Bé­kéi László Mirv tanácsa. Az már más i-.erc.es, hogy a jelenleg érvényben lévő lakás- rendelet távolról sem tökéle­tes. s javításokra szorul, s a cikkünkben szereplő tisztvi­selőnek vagy ahhoz hasonló embereknek nincs módjuk tör­vényesen is elérni azt, amivel eddig csak görbe úton próbál­kozhattak. Reméljük, hogy a törvényhozó szervek gondol­nak reájuk, s a rendelet-módo­sítások nem késnek sokáig. Magyar László A Magyar Honvédelmi Sport- szövetség Baranya megyei el­nökségének motorosklubja nemrégiben új szaktantermet létesített, amelyben gazdag szemléltető anyag segíti a mo­torvezetés oktatását. Az MHS motorosklubjában ebben az esztendőben motorkerékpár­vezetői tanfolyamokat szervez­nek, s az első tanfolyam ja­nuár 15-én kezdődik Azért is érdekes az MHS motorosklubjának a kezdemé­nyezése, mert a klub szaktan- termében azok is megtanul­hatják a motorvezetést, akik­nek nincs motorjuk, mivel ott a gyakorlati képzést is lehe­tővé teszik. Múlt évben a drávaszabolcsi termelőszövetkezet gyengén gazdálkodott Hiába csatolták hozzá 1961 január elsejével Drávapalkonyát, Drávacsehit, nem sokat segített a bajokon. A gyenge gazdálkodásnak nem egy fő oka volt, hanem sok apró: kapkodó és tervszerűt­len vezetés, silányon termő föld, kevés munkát végző tag­ság. A végeredmény 12 forin­tos munkaegységérték lett Idén már 24 forintot osztanak Igaz, hogy még ebben az év­ben a szövetkezet 250 ezer fo­rintos állami támogatást ka­pott, de minden jfel arra mu­tat, a drávaszabolcsiak kifelé haladnak a hullámvölgyből. A szövetkezet vezetősége szerint jövőre már nem vesznek igény be állami segítséget, megáll­nak a saját lábukon és meg­szilárdítják gazdaságukat Miért ilyen bizakodók a tsz vezetői és tagjai? Mert az 1962- es év nagy változásokat hozott életükben. Nagy változást ho­zott a gazdálkodás módjában, a gépesítésben, a tervszerű­ségben, az irányításban. Fazekas Imre és Temesvári Béla főagronómus személyé­ben a nagyüzemi gazdálkodás­hoz értő, szervezési tapaszta­latokkal rendelkező emberek kerültek a tsz élére. Az ered­mény nem is maradt el. Gyorsan teltek nyáron a zsákok A gabonák ebben az évben annyit fizettek, amennyit egyé­ni korában egyik tsz-tag sem termelt. A hazai búzák 12, a külföldiek tizennégy mázsát adtak holdanként. Kielégítő volt az 50 hold kender termé­se is, kukoricából átlagosan 24—25 mázsa csöves töltötte a mérnököt felvesz lakás később lehetséges. — Jelentkezés írásban vagy személyesen Komló, Kos­suth L. utca 19 sz. DCcí áLLomáj k'áz&tt — Talán' lakodalom less? | kérdi egy borostásarcú aber. — Nem, csak százhatvan tereknek kell főzni... — é* vább nyomakodnak. — Magyarbólyiak. Ismerem ■,et! — Különös a vonat. Csak y kérdés kell: Hová utazik? máris olyan meghitt be- élgetés kezdődik, mintha gi ismerősök ’volnának. — Hányadik állomás Nagy- í árad? Ott szeretnék leszáll- , . Jártam ám én erre vala- í Sfcor 1941-ben. Akkor itt [ It nagy gyakorlatunk. Csak- I gy akkor ezt NémetpaVco- j ónak hívták, árrább meg ! It egy másik község. Né- | etmárok. Ott is voltunk, j ; sok új ház épült itt, Vil- \ aykövesden! Szóval Bóly \ án kell lesz&llni? Sokat i változott ez a táj is, meg az én hajam is. Látja, azóta megöregedtem, kopaszodom, őszülök... Lehetetlen nem odafigyel­ni a beszélgetésre. Becsukom a szemem. Jól esik hallgatni. — Ott vagy még? — Ott. — Jól lement a motorok ára. — A Simpsoné tíz és fél­ezerrel — Tudnál szerezni egyet? — Van a raktáron. — Jó, akkor majd megyek. Képzelem, milyen dühösek lehetnek, akik részletre vásá­roltak Pannóniát. Most mi lesz velük? — Hát kifizetik. Akkor még az volt az ára. Mellettem fiatalember ül Városias az öltözete. A bőr­kabátja ott himbálódzik a fogason. Egy másik, magas, harminc év körüli ül mellet­te. •— Gyárból jón? Hát az jó messze van. — Járt már ott? — Még nem. És hová megy? — Villányba, A gépjavító állomásra. — Akkor egy helyre me­gyünk. — Maga is villányi? — Nem, csak ott dolgozom. Én zalai vagyok. Meg a ba­rátom is. Itt van munka, ide jöttünk dolgozni. Nálunk gyenge a tsz. Hát eljöttünk. Ezerkétszáz embernek kelle­ne megélni 1400 hold földön. Még nem megy. Talán majd később. De addig is élni kell — És milyen hely Villány? — Jó. Igaz, hogy csak két hete dolgozunk ott, de van ott minden. Sokfelé megfor­dultam én a barátommal, de olyan jó kenyeret, mint ami­lyent Villányban sütnek, még r.em ettünk. Igaz-e? A barátja nálánál nyolc— tíz évvel idősebb. Bólint és ő kérdez. — Oda helyezték a gépja­vítóhoz? — Nem. A gyárunktól vá­sároltak egy esztergapadot. Hat hónapi jótállás van rá. Elromlott. Ezt jöttem megja­vítani. — Jól jön ez a kis kiruc­canás ügye? — kacsint és to­vább folytaja. — Aztán te­het egy ilyen úton keresni valamit? — Ha ügyes az ember... — Magának gyűrű van az újján. Nem szabad a me­nyecskékre gondolni... Nevetnek. És a nevetésbe belevegyül a rádió hangja. Aprócska rá­dió. Az ember a tenyerében elrejtheti. Az emberek a hang után fülelnek. Szőke nő kezében lapul a kis masina. — Twist! Ez igen. Szilvesz­terkor kitwisteltük magun­kat. Házibuli volt. A házi­gazda felesége nem tudott twistelni. Csak nevetett és mindig azt hajtogatta: jaj, csak extázisba ne essetek. Csuda egy tánc. Úgy jó, ha az ember combból csinálja. Ha én edző lennék, a ping­pongozok edzéstervébe is be­venném a twistet. Jól erősíti ar. izmokat. — Az biztos. — Hallom, maga is twistéit a központban? — Fél óráig egyfolytában. Két fiatal kezdte, én meg melléjük szegődtem. Ök ket­ten járták, én meg egyedül. Háromszor tették fel a le­mezt. Amikor vége volt: kia­báltak, hogy vett. Én bírtam tovább. Hallgatnak. Csak kis szü­netet tartanak. A vonaton nincs szünet Ha nem beszél- j nek ők, hát beszélnek mások. Idősebbek. — ötvenhatban disszidált j és kiengedték hozzá az any­ját? — Miért ne engedték vol­na? — Én nem tudom, falért nem kapom már meg a papí­rokat? — Maga is megkapja, csak legyen türelemmel! Férfi keze csúszik fed a ka­báton. A gombot piszkálja. — Ezek a gombok, mintha mandulából lennének... — Abból is vannak. Félbe vágott mandulából. Kifúrtam, lakkal bevontam és felvarr- tam. —■ Ugyan ne vicceljen. Ak- ! kor a gomb belsejének üres­nek kellene lennie. — Üres is! — és a nő most már többek kiváncsi tekinte­te előtt kifordítja a gombot. Valóban üres. A kupé viszont tele van. Időnként jönnek, időnként mennek. Kattognak a kere­kek, zötyögnek az emberek | Mintha egy egész ország \ gondja, baja, öröme, kétsége szorult volna ebbe a vonatba! Ssslstl János zsákokat, de volt olyan tábla, ahol a 40 mázsa is megtermett. Az állattenyésztés hozamaira sem panaszkodhatnak, 961 ser­tésüknél az elhullás csupán három százalékos volt, de szé­pen fejlődtek a tehenek, hízó­marhák és a mintegy 250 juh is. Mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés a ter­vezett bevételt meghozta, nem okozott csalódást a tsz tagsá­gának. Különösen kedvező ter­mést adott és 80 ezer forinttal vastagította a közös „pénztár­cáját” a hat hold paprika, amelyet kísérleti céllal ültet­tek ki ebben az évben, vala­mint a 7 holdas gyümölcsös, amelynek termését jól lehet értékesíteni, Járási elsők a vetésben Bizony nem keveset kellett a gépeknek, de a tagoknak sem a 2100 holdnyi szántóföl­dön forgolódni ahhoz, hogy a járásban elsőnek fejezhessék be az ősziek vetését A villá­nyi gépállomás felszámolása alkalmával tizennégy erőgé­pet kaptak s volt mivel szán­tani. A jó munkaszervezés és gépesítés lehetővé tette, hogy élen járjanak az őszi mély­szántásban és a vetésben. A talajerő visszapótlására is nagy gondot fordítottak, idén 250 holdat zoldtrágyával, 250-et is­tállótrágyával szántottak alá. A tsz vezetősége jól „célba- talált” a prémiummal is, mun­kaegységenként 5 kiló ter­ményt tudtak a tagoknak ki­osztani. A munkakedv egész­ségesen ernelödötí. Akik idén már sokét dolgoztak Ilyen emberekből nem keve­set lehetne felsorolni a szövet­kezetben. A patkányai üzem­egységben például Dani La­pos a múlt évi munkaegységé­nek háromszorosát teljesítette, míg Langó Márton, Kányási Sándor megduplázta. Troha Flórián 1961-ben alig dolgo­zott, idén Géczi Sándorral két­szeresen túlteljesítették a be­tervezett munkaegységet. A tsz tagsága nem hiába fogta meg a munkát, mert jö­vőre a tervek szerint már 30 forintot fognak osztani. A drá­vaszabolcsiak elhatározták, hogy 70 holdas kertészetet lé­tesítenek, erre helyük, mód­juk nagyon alkalmas, hiszen a Dráva mellett annyit öntöz­hetnek, amennyit csak jónak látnak. A kukorica 90 száza­lékát jövőre már vegyszeresen gyomirtják a ez munkaerőt szabadít fel a kertészét szá­mára. Vetéseik szépek és mint a tagok mondják: hitelt adna rá még a bank is! A Dráva mentén örömmel fogadják az új esztendőt, mert a szövetkezetben megteremtet­ték azokat a gazdasági alapo­kat, melyeken állva ki lehet lábolni a bajokbóL Nem ör­döngösség, nem valami csoda történt Drávaszabolcson, csu­pán a munkakedv és a jó irá­nyítás párosult a kellő gazda­sági segítséggel — ts — Mohácsi lakóhellyel ADMINISZTRÁCIÓS MUNKAKÖRBE férfi vagy női munkaerőt havi 1000 Ft illetménnyel január 15-től felveszünk. — Jelentkezés január 14-én de. a Bm. Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat mohácsi kirendeltségén. — Mohács, Budapesti országút. A A Dráva mentén Komlói Vízmű víz- vagy mélyépítő Patkó Bandi unokái A helyszínen almuskát ittak a tettesek Betörők ámokfu­tásáról adtak hírt a Földművesszövetke­zetek .Szigetvári Já­rási Központjából éí megye nyugati részén ugyanis egy­másután hat falu­si kereskedelmi vagy vendéglátó­ipari egységről tör­ték le a lakatot Első alkalommal december 23-án éj­jel vitték el a szent lászlód önkiszolgáló bolt és vele együtt a vegyeslpardkk- bolt teljes pén2kész letét Úgy látszik azonban, hogy . a tetteseknek nem­csak karácsonyra, hanem szilveszterre is szükségük volt a pénzre. Ezért de­cember 28-ának éj­jelén ismét két be­törést hajtottak végre. Ezúttal az antalszállási ital­boltba és kocsmába hatoltak be. A nyo­mokból azonban ar­ra lehet következ­tetni, hogy a tette­sek antialkoholis­ták, mert mindösz- sze egy lapos üveg pálinka hiányzott, s a helyszínen is kizárólag almuskát fogyasztottak. Sőt, a pénz ellopásánál is finnyásnak bizo­nyultak, mert a „kerek” összeget ott hagyták, s csak a papírpénzt vitték magukkal. Még az előre becsomagolt és megszámolt, úgy nevezett pénzrolnit is meghagyták. Azért, mert húzza a zsebüket, vagy pedig nem bíztak a számolás pontossá­gában? De ez az összeg is hamar elfogyott, mert még szilvesz­ter éjjelén az ab­lakon keresztül be­hatoltak a sornogy- bárságyl bolba és elvitték a pénzkész­letet. S hogy ki le­gyen a féltucat be­törés, január 4-én éjjel betörtek a so- mogyhárságyi ital­boltba is. A rend­őrség erélyes nyo­mozást folytat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom