Dunántúli Napló, 1963. január (20. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-08 / 5. szám
I ISO. JANUÁR *. IVAPLÖ Valóban a rászorulóknak... A tsz-aLapszabálynak van egy paragrafusa, ami kimond- " ja: a tagok jövedelmének kettő százaléka erejéig a jövedelemből szociális és kulturális alapot lehet képezni, melyből segíteni lehet az arra rászorulókat. Nos, nézzük meg megyénk egyik szövetkezeténél, hogyan gazdálkodtak ezzel az alappal, mire fordították, mire adták ki a forintokat? Az 1962-es évben a sombereki termelőszövetkezet 71 800 forint értékben képezett szociális és kulturális alapot. Az összeg hallatán mindenki azt mondaná: szcp pénz és ezt sok jóra lehet fordítani. Valóban a somberekiek nem is - irdal kod lak rosszul a 71 800 forinttal. szociális alap ötven százalékát a tanácsi óvoda támogatására fordították. A községi óvoda férőhelye ugyanis kevés és 35 tsz-tag gyermegét nem tudták befogadni. A tsz a hivatalos létszámon felüli gyermekek étkezési költségét, valamint két dajkának és egy szakácsnőnek fizetését vállalta. Ez az alapjában véve helyes intézkedés, nagyon sokat segített a tsz tagjain, hiszen az asszonyok nyugodtan elmeheUek dolgozni, nem kellett otthon maradniuk a gyermekekre vigyázni. Sajnos azonban, ez a segítség másoktól vonta el a pénzt, nem tette lehetővé, hogy a tsz úgy segítse a rászorulókat, mint lehetett volna. Nagyon helyesen használta fel viszont a szociális alapot a szövetkezet a betegek támogatására. Az alapszabály szerint a beteg tagok részére fél munkaegységet lehet jóváírni, a másik felét pedig a szociális alapból fedezni. Erre a célra Somberekben tizennégyezer forintot költöttek. K i adott, segítséget azelőtt a parasztembernek, ha valakije meghalt szerencsétlenség, vagy baj érte?... Senki! Most a tsz Bíró MdWósnénak például férje halálakor 500, Kómán Petemének 500. Tamás Lőrincnek félesége elhunyta alkalmából szintén 500 forint segélyt adott Pál János, HaJóc&i Lajos, Csibi István 5—500 forintot kapott bevonulási segély címén, Pál Ágoston pedig asztali tű zhely et kapott nászajándékul. A hétgyermekes Illés Noénak 500 forintot adtak. Nem veszett kárba a szociális és kulturális alapinak a kirándulásokra elköltött része sem, ősszel 65-em tekintették meg a mezőgazdasági kiállítást, negyvenen Harkányban voltak. Nem sajnálta a pénzt az úttörőnap megrendezésére sem a tsz, de megtartották az öregek napját is. Ezen a napon sörrel, étellel vendégelték meg az idős embereket és csak látni kellett volna, milyen meghatottan köszönték meg a fiatalok kedvességét, figyelmét: összefoglalva: a somberekiek nem bántak rosszul a szociális és kulturális alappal, s az óvodai támogatáson kívül tényleg a lehető legszükségesebbre költötték el a pénzüket. Jövőre pedig már az óvodai probléma is megoldódik és már lényegesen kisebb segítségre szorulnak a legifjabbak. Ha a felhasználás tételeit nézzük, láthatjuk: a 71 ezer forinttal sok embert örvendeztettek meg. Am, a sombereki tsz, jó tsz, egy munkaegység értéke 42 forint körül jár, s így a szociális és kulturális alap sem kevés. Mi van ellenben a gyenge, még meg nem szilárdult termelőszövetkezeteknél? Nyilvánvaló, kisebb az alap, több a rászoruló, a támogatásra váró ember. És itt érünk el a támogatás leglényegesebb kérdéséhez, ahhoz, hogy tulajdonképpen a segítségnyújtás nem teljesen a szociális és kulturális alaptól függ. Attól is, természetesen, de r.em csak attól függ! A tsz gazdálkodása folyamán rengeteg alka. m nyílik arra, hogy prémiumnál, természetbeni juttatásoknál. munkával való megbízásoknál — ha nem is kivételes, de — egyenlő esélyben részesítse a valóban rászorulókat. Nem kell egyetlen tsz-vezetónek sem megmagyarázni, hisz ismeri a falut, tudják, kik élnek nehezen, — legyenek idősek, vagy fiatalabbak, — kiknél okoz súlyos gondot a gyermekek ruhával, egyébbel való ellátása, ki maradt özvegyen, ki rokkant meg, kinél kopogtat erősebben a szükség. A segítés sokszor egészen apró dolgokon múlik. Fogaton, amivel hazahozza a kis fát, vagy szerződésre kiadott sertéshizlaláson, kisebb szívességeken. vagy még azt is merném állítani, jó szón — a tsz- elnök látogatásán, a vezetőség érdeklődésén az idős, vagy rászoruló ember körülményei iránt, és mindjárt csökken a gond, kevésbé fájó a baj, naposabb az élet. De mennyi örömet is lehet szerezni akkor, ha a szociális alap kasszájából csöppen is valami, és a jó szót anyagi támogatás is tetézi. E gy nagy gazdaság vezetése sok energiát, időt köt le. Sok elnöknek kisebb gondja is nagyobb annál, hogyan él a kívülálló, hiszen szorítják a tervekkel, nyakára járnak a MÉK-től, az ál'Iatforgalmitól, telefonál a járás, jönnek a szakemberek, az állatorvos, eltörött a süldő lába, vagy „lerohadt a teherautó” Pécs előtt és így tovább. „Meg hát a panaszt hallgathatná az ember napestig, volt-e a világon olyan ember, aki elégelte pénzét?” ... Mégis, különösen most, a téli hónapokban, sort lehet keríteni ezeknek a dolgoknak a „mélyére” is, fel lehet mérni a helyzetet, ki lehet kutatni az emberek szívé-vágyát. Hogy ez milyen jó hangulatot szül — nemcsak az idősek, hanem az erejük ükjében lévőknél is — azt sok-sok példával bizonyíthatnánk. Hogy ez mennyi — ha nem is értékelhető, megfogható — jövedelmet hoz. azt nem lehet felmérni, de a tagság rmmkaiendületében, a közösség eggyé válásában óriási segítséget jelent. Sokat tettünk a falusi embereikért, de ebben az évben még többet kell tennünk. Soha ne felejtsük el: megígértük! Síül« István Nemzetközi miniszter' helyettesi konferencia a vasúti személyszállítás megjavítására Hétfőn délelőtt Budapesten háromnapos tanácskozásra ültek össze Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia, a Szovjetunió ék Magyarország küldötted. akik miniszterhelyettesi szinten tárgyalták meg a nemzetközi vasúti személy- szállítás kérdéseit Ebben a tárgyban az elmúlt években több értekezletet tartottak és ezek határozatainak végrehajtását felülvizsgálják a budapesti értekezleten. Mi épül az országban 1963-ban A Középületterv ezó Vállalatnál elkészültek az 1963-ban épülő Közülük mutatunk be néhányat. középületek makettjei, Hazaérkezett a Kubában járt magyar íróküldöttség A magyar íróküldöttség, amely Tatay Sándor vezetésével két hetet töltött Kubában, vasárnap visszaérkezett Budapestre. A Pest megyei bíróság épületét Kiss E. László tervezte. A képen: Koszt Mihály grafikus igazit az. épület modelljén. Korszerű távíróközpontot kap az idén Pécs Közvetlen kapcsolat Budapesttel és néhány nagyobb várossal Egy hét az országgá lak on Az elmúlt héten személyi sérüléssel járó közúti baleset megyénkben mindössze egy történt. Szombaton Sutyor Gyula (Somogyjád, Klapka u. 203.) tehergépkocsit vezetett Pécsről Mohács felé. A gépkocsivezető mellett pótutasként Ványi Gyula (Pécs, Uj- Mecsekalja 49.) foglalt helyet. Szajknál a 12-es AKÖV tehergépkocsiját javította az út szélén Takács Gyula gépkocsi- vezető. Sutyor az álló gépkocsit kerülni akarta, de vele szemben egy személygépkocsi közeledett. Sutyor a szembe jövő személygépkocsitól kerülni nem tudott, fékezett, de így is belehajtott az álló tehergépkocsiba. A baleset következtében Ványi Gyula súlyos sérülést szenvedett. A balesetért Sutyor Gyula okozható. Egészein szabalytalan időközökben villognak a hívást jelző gomb-lámpák, kisebb-na- gyobb megszakítással kattognak az írógépek, tompán zúg a szakadatlanul futó gu ind szalag motorja, rend, tisztaság. Ez a pécsi távírda, amelyet az ü vegkalilkában ülő lányok, fiatal asszonyok töltenek meg érettel, pezsgéssel, vidámsággal. Mindegyikük előtt gép, jobbkezük felöl villogó fényű kapcsolótábla, fejükön fülhallgató. i — Ma egészen szürke napunk van — állítja Végh Attila távírdái csoportvezető — hiszen mindössze 350—400 táviratunk van. Áltálában ennyi szokott lenni a hétköznapi forgalomban. Most nincs nagyobb névnap, fizetés, elmúltak az ünnepek is, amikor 1200—1400 táviratot továbbítottunk naponta. A távírdában minden évben az Erzsébet nap a legnehezebb. Akkor minden távírdái munkahelyen ülnek, nem akad egyetlen üres ü vegkali lka sem, sőt olyankor a távbeszélő központ dolgozóinak segítségét sem nélkülözhetjük. Kántor Sándoroé osztályvezető a nemzetiszínű sávos zsákokra mutat. Vagy tíz sorakozik táviratokkal degeszre tömve az ablak alatt. — Ezek a táviratkötegek. elmúltak fél évesek, most megsemmisítjük őket, nincs már szükség rájuk az esetleges rek lamáció miatt... Az őrzött táviratok kivétel nélkül „átmenő”-ek, valamelyik baranyai járásból, vagy szomszéd megyéből, Pécsen keresztül továbbították őket. Ar átmenő táviratokat gyakran érheti sző vegcsonkí tás, mely nevek, utca és helységnevek eltéréséből, elírásból adódik. Gyakoriak a hasonló hangzású hely- és utcanevek. Mágocsból például könnyen lehet Nágocs, de azt már Somogy megyében kell keresni, s ha rosszul címezi meg feladója a táviratot Nagyharsány helyett esetleg Nagyvarsányba továbbítják. írásban csak egy betűvel, távolságban 400 kilométerrel tér el a baranyai nagyközségtől. Pontosság, gyorsaság, alapos helyismeret — ezek a jó táv- irász munkájának fő vonásai. A pécsi posta távközlési \ do! - gézéi kézbesítettek már néhány olyan táviratot is, amelyik külföldről érkezett és a név, valamint az ország és város megjelölésén .kívül nem volt közelebbi cím rajta. Megtalálták legutóbb K. Gy.-t is, akinek neve mellett egy Ju- gcszláviából érkezett táviraton csak ez állt: „Magyarország, Villány utca”. K. Gy. táv- iratátelőször Villányba küldték, majd érdeklődtek utána szerte a megyében. Végül a távirat szövege alapján „nyomoztak”: N napon átutazom Mohácson. Következtetésük szerint a távirat feladója csak hajós lehetett, aki Jugoszláviából jövet találkozni akart itteni barátaival. Alapos rounPécsen felállításra kerülő lyukkártyarendszerű (hollerith) géni feldolgozó iroda keres: FINOMMECHANIKÁBAN TIRTÁS 1—2 éves szakmai gyakorlattal rendelkező elektroműszerészeket 23 életév felett. SZÁMVITELI ÉS SZERVEZÉSI ismeretekkel rendelkező, 25—30 év körüli munkaerőket. ÉRETTSÉGIZETT, 20—25 év körüli munkaerőket. Elméleti és gyakorlati (7—8 hónapos) kiképzés, Budapesten. Műszakos üzemidő. Szállást, napidíjat, havonta egyszeri hazautazást a kiképzés idejére biztosítunk. Részletes önéletrajzot, fizetési igény megjelölésével „Számító Központ” jeligére Budapes t, 9. postahivatal, Pf. 35 Távoli városokba indulnak a táviratok. kájufcba került, s végül Végh Attila csoportvezető helyismeretének volt köszönhető, hogy kiderítették; Pakson van a Villány utca és az ott lakó K. Gy.-nek szól a Jugoszláviából érkezett üzenet. A tempó, amellyel a távírdában dolgoznak, erős. A „bel- kezalés”-re mindössze tizenöt percnyi idő áll rendelkezésre, ennyi időnek szabad eltelnie a távirat feladásától a továbbításig, amióta üzembehelyezték az automatikus továbbító szalagot. Azt mondják a távírdában, hogy az eddig is komoly követelmények, amelyeket velük szemben munkájuk támaszt, a korszerűsítéssel tovább nőnek. A távírda hazai viszonylatban most is egyike a legmodernebbeknek, de már tanítják Budapesten az 1963-ban Pécsett felszerelésre kerülő, még korszerűbb távirdaközpont leendő kezelőit: Hoffmann Ilonát, Mazur Máriát és Ferenczí Idát, akiknek a francia nyelvet is el. kell sajátítaniuk ahhoz, hogy kihasználhassuk az új központ nyújtotta lehetőségeket és később közvetlen összeköttetést teremtsünk külföldi városokkal is. — Az új központ azt is jelenti majd a gyakorlatban — mondja Kántor Sándomé —, hogy például egy pécs—miskolci távirat 5 percein belül közvetlenül továbbítást nyer, amennyiben hasonló központ működik majd Miskolcon, mint ahogy azt tervezik az ország néhány nagy városában; Szegedien és Debrecenben is. Orosz nyelvű klubest lesz Pécsett Szombaton, 12-én este orosz- nyelvű klubestet rendez az MSZBT és a TIT Pécsett a Bartók klubban, az orosz nyelvet tanulók számára. A klubesten fellép a TIT kisszínpada is és bemutatja Jevreimov: „A lelkek kulisz- szái” című színdarabját. Bemutatnak két orosznyelvű filmet is, majd pedig versekkel, | I prózai művekből vett részié-1 j tekkel lépnek fel a nyel.vta- j í Dudádban A rádió- és a televízió-előfizetők számának gyarapodásával növekszik a posta zavarelhárító szolgálatának a munkája is. A háború előtti időben évenként négy-négy és félezer rádiózavart kellett kivizsgál- niok. 1958-tól már hatezren felül volt a hibabejelentések száma, a múlt évben pedig már 15 000 hibát vizsgált meg és hárított el a posta. Az országban mintegy 2.3 millió rádió- és több mint 300 000 televízió-előfizető van, s a bejelentett hibák 30 százaléka televízió-zavarokra vonatkozik. Jónéhány rendelet védi a televízió- és a rádió-tulajdonosokat s e rendelkezések végrehajtását a posta szigorúan ellenőrzi. A nagyfrekvenciás berendezéseket — a televízió vétel legnagyobb ellenségét — például csak a posta engedélyével lehet üzemben tartani. Jelenleg 1600 pvc hegesztő berendezésnek van végleges, vagy ideiglenes működési engedélyei sorsuk azonban bizonytalan. Ezeket ugyanis csak műsoridőn kívül lehet üzemeltetni, s ez az idő az adások bővítésével egyre csökken. Szabályozzák az orvosi diatermiás készülékek használatát is. A posta néhány éve kezdte meg az országban található ilyen berendezések áthangolását olyan írekvenciára, amely a televízót nem zavarja. Az idén ezt a munkát be is fejezik, az új berendezéseket pedig már úgy készítik, hogy a közvetlen környezetben sem okoznak zavart. A két éve kiadott rendelet alapján sikerült elérni, hogy az elektromos készülékeket, háztartási berendezéseket már zavarszűrő szerkezettel készítsék. A múlt évben a posta például 92 gyár új termékeit vizsgálta meg, s valamennyi termék már zavarszűrővel ellátva került forgalomba. Rövidesen újabb eredmény várható a zavarelhárítás munkájában. A posta 12 különféle, a legtöbb elektromos berendezéshez alkalmat zavarszűrő berendezést fejlesztett ki, s ezek gyártását az első negyedévben három híradástechnikai üzem megkezdi. Az új KRESZ előírja, hogy a gépkocsik csak zavarszűrővel ellátva közlekedhetnek. A rendelkezés egyelőre csak az új kocsikra vonatkozik, december végéig azonban minden kocsira, fel kell szerelni a zavarszűrőt. Megoldatlan probléma még a neonok és az erősáramú vezetékek okozta zavar. A városokban egyre több a neon berendezés, a televíziótulajdonosok szemszögéből nézve azonban ezek a fények rontják a vételt. A posta kiderítette, hogy a nagyfeszült- séggel működő neonberendezések okozta zavarokat meg lehetne szüntetni, ha több transzformátorral működtetnék ezeket. Felkérték a Nehézipari Minisztériumot is, amennyiben lehetséges, a nagyfeszültségű vezetékek telepítésekor kerüljék el a lakott területeket. A I A kaposvári fürdő tervének makettjét Gyarmati Sándor modelltervező műanyagból készítette. Tizenötezer televízió- és rádiózavar egy év alatt Eljárás a rendeletek megszegői ellen — Kötelező a gépkocsik zavarszőrése
