Dunántúli Napló, 1963. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-31 / 25. szám

A MAGYAD SZOCIALISTA MÜNKÁSPÁBT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPIA XX. ÉVFOLYAM, ARA: 50 FILLÉR 25. SZÁM A kemény léi ellenire Nincs fennakadás a víz-, a gaz­es az áramellátásban 543 vagon burgonya a város szélén — Több hómunkásra volna szükség — Nagy a gázfogyasztás Heteik óta tartja magát a szigorú tél. Bár a hideg eny­hült valamicskét, az enyhülés­ben nincs sok öröm. Az eny­hüléssel egyidjőben ugyanis sű­rű, nagy pelyhekben hullani kezdett a hó. A máskor han­gulatos látvány most mély gond-barázdákat vont a Pécsi Köztisztasági Vállalat dolgo­zóinak homlokára. így is ak­kora volt már a hó. hogy a 6zűk utcákban alig tudnak köz lekedni — mennyi lesz a mun­kájuk, ha folytatódik a hava­zás"’ Nem fagytak el a burgo'nyapr izmuk Bár a MÉK nem tartozik a közművekhez, első utam mégis oda vezetett. A háziasszonyok ugyanis egyre inkább aggód­nak, hogy megfagy a burgo­nya, s nem lesz elég zöldség a városban. Bertkő Ferenc, a MÉK áru­forgalmi főosztályvezetője sze­rint semmi ok a pesszimizmus­ra! Elíagyott ugyan egy és más — némi káposzta Mágocson, valamennyi karalábé Homorú­don — ám ez a mennyiség az össz-volumenhez képest na­gyon csekély. Nem több, mint a telenként szokásos fagyási százalék. Szépek és épek a burgonyaprizmák is. Benkő elvtárs közölte; ta­valy ilyenkor csak 216 vagon árujuk volt, az idén pedig több mint háromszor ennyivel rendelkeznek! Van például 543 vagon burgonyájuk — tavaly Ilyenkor csak 112 vagon volt — 46 vagon almájuk (s to­vábbi 30 vagonnal kapunk még Szabolcs megyéből) sok vöröshagymájuk. Egyedül a gyökérellátás hiányos, de ha a nagy hideg megszűnik s meg­indul a szállítás, ebből is ki­tudják elégíteni az igényeket. Sok a csőtörés Bátai János, a Pécsi Vízmű üzemmérnöke már felhős hom­lokkal mondotta, Iwgv sok a hálózati csőtörés. Amig nyá­ron havonta esetleg egy. most naponta két csőtöréssel szá­molnak, bár volt olyan nap is, amikor hat helyen volt víz­vezeték-repedés! Jelenleg épp a Széchenyi tér környékén keresik a hibát... A sok csőtörés oka: az ál­landó és nagy hőmérsékleti ingadozások. Ez ugyanis a fel­ső talajrétegek elmozdulásával jár. s a többi már elképzelhe­tő. .. A legnagyobb baj nem is ez, hanem az, hogy a hibát nagyon nehéz megtalálni. A víz ugyanis nem ott szökik fel, ahol a cső eltörött, hanem Tegnap reggel 9 óra! kez­dettel a város! és járási titká­rok részvételével kibővített ülést tartott a KISZ Baranya megyei Bizottsága. Az értekez­leten megjelent Rapai Gyula elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Bara­nya megyei pártbizottság első titkára, Szeleczky Györgyné elvtársnő, a KISZ Központi j Bizottság tagja. A KISZ Baranya megyei Bizottsága által készített 1963. évi akcióterv feletti vitát Kupka Sándor elvtárs, a KISZ Baranya megyei Bizottsága el- í ső t'tkárának beszéde előzte j meg. — Megyénk KlSZ-szerveze- tei az elmúlt években jelentős tevékenységet fejtettek ki I Megkezdődött a Dana Bizottság ülésszaka Szerdán délután Budapes­ten megkezdődött a Duna Bizottság 21. ülésszaka, amelyen egyebek között a bizottság múlt évi munka­tervének teljesítéséről, az idei munkatervről s a dunai hajózással kapcsolatos több fontos műszaki kérdésről tárgyalnak. Magyar - lengyel kulturális együttműködés Szilágyi Dezső varsói ma­gyar nagykövet január 30-án este fogadást adott a ma­gyar—lengyel kulturális együttműködési egyezmény aláírásának 15. évfordulója alkalmából. A fogadáson megjelent Tadeusz Galinski lengyel művelődésügyi és művészet­ügyi miniszter, valamint számos közéleti személyiség. Ólatanetiziipel JKátiaqtjűdon 1 ahol utat talál, néha 70—100 méterre a törési helytől, mint ahogy a Kossuth Lajos utcá­ban is. Bátai elvtárs mosolyogva hozzáfűzi, hogy a zord idő őket is megtréfálta. A Vízmű kö­zeiében is volt egy csőtörés, s emiatt nekik, a víz urainak sem volt két napig vizük. Drága a hósxállítás Kerényi István, a Pécsi Köz­tisztasági Vállalat műszaki ve­zetője arról tájékoztatott, hogy a közlekedésben nincs ugyan fennakadás, mert ha kell, 8— 10 teherkocsi szórja a sós ho­mokot és a salakot, dehát van más gond. Mégpedig; nagyon nagy már a hó a városban s a hó elszállítása nagyon drága. Egy köbméteré 40 forintba ke­rül. S az ember is kevés. — Hiába lapátolja a havat a vá­ros 120 utcaseprője, a vállalat 30 útépítő dolgozója meg a 40 alkalmi munkás; nem elég. Napi 100 emberre lenne még szükség, és nincs. Nem jelent­keznek hómunkásnak. Kevés­nek tartják a napi 50 forintot. Kerényi elvtárs befejezésül megmutatta a Vásárteret. Rit­ka látvány: a hatalmas térség­re szállították a havat 1—1,20 méteres hókupacok borít­ják a nagy területet. Hegyet lehetne tornyozni abból a sok hóból, amit itt felhalmoztak. Jégdugók a gázvezetékekben Vadas László, a Pécsi Gáz­művek főművezetője panasz- szal kezdi. Mint mondja, a la­pok útján felhívták a lakos­ság figyelmét, hogy a pince­ablakokat üvegezzék vagy desz kázzák be, legrosszabb esetben ronggyal zárják el a nagy hi­degtől. Sajnos, a felhívásnak igen kevesen tettek eleget, s ennek nemcsak ők. hanem a vállalat is kárát látja. A pin­céknél húzódó gázvezetékek­ben ugyanis a hide« hatására jégdugó képződik, s ahol jég­dugó van, ott nem mehet to­vább a gáz. A vállalat emberei benzinlámpával melengetik az ilyen helyeket. A sok jégdugó­képződés meg a fagy okozta más problémák nratt a válla­latnak minimálisra kellett csökkentenie a bővítő jellegű szerelési munkákat. Többen panaszkodtak, hogy a gáz az utóbbi időben jóval kellemetlenebb szagú a szoká­sosnál. Ez Vadas László sze­rint is Igaz. Mint mondotta; a Pécsi Kokszművek igyekszik ugyan lépést tartani az egyre növekvő gázfogyasztással, ám a tisztító berendezés képtelen Magyar lucernamag az NDK-nal« és Lengyelországnak A vetőmagtermesztés szakosítása a szocialista országok között Varsóban január 24-től 28-ig tanácskozott a KGST vetőmag- termesztési munkacsoportja. A tanácskozáson hét ország — köztük hazánk képviselői — vettek részt. A munkacsoport összeállí­totta az egyes növényfajták vetőmagtermesztésének 1970- ig szóló tervét, valamint az 1930-ig terjedő tájékoztató programját. As elgondolások szerint Ma­gyarország és Bulgária lucer- navetőmag-termesztésre sza­kosítja magát és ennek meg­felelően nemcsak saját szük­ségletére, hanem más országok számára — így például Len­gyelország és a Német Demok­ratikus Köztársaság részére is termel ilyen vetőmagot. A tervek szerint az érdekelt államok hosszúlejáratú egyez­ményt kötnek a vetőmagok szállítására. gyűdön a Hazafias népfront elnöke, 25 évvel ezelőtt mag­ból keltette a ma már bőven termő fát. Minden évben „meg­adja a magáét”. A legtöbbet öt éve hozta, akkor 150 darabot szedtek le róla. Most 20—25 aranysárga gyümölcs érik raj­ta, de 40-et már karácsony előtt leszedtek. A Túrós házaspár nagy gond­dal ápolja a fát, pedig nem túlságosan igényes, de most a szigorú tél miatt éjszaka is fel kell kelni háromszor, négy­szer rakni a tűzre, hogy el ne i fagyjon. Szűk már a kis veran­da is és az edény is, amelyben van, de az átültetése eléggé körülményes, hiszen a meg- mozditásához is 3—4 szomszé­dot kell megkérni. A nálunk „vendégnek” szá­mító fa Máriagyűd egyik ide­genforgalmi nevezetessége. Nyáron naponta nyolcan-tizen is megnézik, és az ország leg­különbözőbb részeiből érkez­nek levelek tanácsot kérve, miként lehet meghonosítani a nemcsak szép. de hasznos nö­vényt a lakásban. A látogatók közül már sokan szemet is vit­tek a fáról, és többen közülük örömmel írták Turóséknak, nyeréséért. Lényegesen nőtt aa ifjúsági exportbrigádok szá­ma és egyre népszerűbb lesz „A szakma ifjú mestere’’ moz­galom. Baranya megye fiataljai nemcsak a gazdasági munká­ban állják meg a helyüket, de élenjárnak a társadalmi mun­kában is. 1960 óta 065 850 óra társadalmi munkát végeztek százmillió forint értékben. Nő a tanuló fiatalok tár­sadalmi munka iránti ér­deklődése is. Amig 1960- ban hatszázan vettek részt nyári építőtáborokban, ad­dig ez a szám 1962-re 1430- ra emelkedett, Említésre méltó eredménye. ket érnek el bányászfiataljaink akik védnökséget vállaltak a bányagépek felett és önfelál- dozóan vesznek részt a vasán, napi különmúszakokban. Az építőiparban dolgozó fiatalok nyolc ifjúsági építkezést alakí­tottak ki. A falusi fiatalok 1962-ben tízezer hold rétet, legelőt ja­vítottak meg. Megkezdték a főútvonal menti községek csi­nosítását. A megyében 40 ezer fiatal vesz részt a tanulási mozgalomban és 30 800 sze­replője volt a kulturális szem- éknek. A vitaindító előadást köve­tő hozzászólások után Rapai Gyula elvtárs emelkedett szó­lásra. — Egyetértek a megyei KISZ-bizottság éves program, jával A program reális, meg­valósítható. Nem általánosság­ban, hanem konkrétan foglal­kozik a megye fiataljaira há­ruló feladatokkal. Fontos, hogy a munkamódszereket tisztáz- zák az ifjúsági vezetők, mert ez alapvető feltétele az ered­ményes tevékenységnek Foglalkozzanak a diákok politechnikai képzésével a politechnikai oktatás során felmerült hiányosságokkal I és mindazzal, ami problé­mát vagy gátat jelent fej­lődésünk útjában Energikus, gyakorlati mun­kát várunk a KISZ-től és me­gyénk minden fiataljától az űj esztendőben és kívánjuk, hogy mindannyiunk boldogulására, eredményesen haladtának to­vább a megkezdett utón — fejezte be beszédéi Rapai Gyula elvtárs hogy a szemzés megeredt. Remélhe*őleg a nagy hideg nem tesz kárt majd a fában és továbbra is megmarad Má­riagyűd egyik látványosságé- 'ak és még sok kis narancsfa .apjának”. (Erb) Pénteken változás lesi a MÁV menetrendiében A MÁV Vezérigazgatósági, értesíti az utazóközönséget, hogy a személyszállító vona­tok menetrendjében február 1-én, pénteken 0 órától váltó- zás lesz. A MÁV kéri az utazóközöt séget, hogy a hideg időjárásra való tekintettel csak halaszt­hatatlan ügyekben utazzék, egy ben felhívja az ufa-A'j-ö-önsé- get, hogy utazása előtt a pálya, udvarokon érdeklődje^ VILÁG, PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DUMÄIIITÜU 1963. JANUÁR 3L CSÜTÖRTÖK imiAi»i-0 Százmillió forint értékű társadalmi munka Kibővített ülést tartott a KISZ Baranya megyei Bizottsága tjjusagt szövetségünk tény­legesen a fiatalok vezető­iévé vált, megnőtt ereje és fokozódott irányában a társadalmi és politikai el­ismerés í - mondotta Kupka elvtárs. — Az Ifjúság a szocializ- musért mozgalom a fiatalok nevelésének jó eszközéül bizo- I nyúlt. 1962-ben 36 917 tagja i volt a mozgalomnak és célunk az, hogy idén ezt a számot nö­veljük. Megyénk fiataljainak ; 50—55 százalékát bevonjuk e nemes vetélkedésbe. Jelenleg 365 ifjúsági brigá­dunk működik a megyében. 1962-ben 65 új brigád alakult, 107 elnyerte a szocialista bri­gád címet, 225 küzd a cím el­Masy-r-koreai á iicsere'orgalini és fizetési megái apodás 1 árucsereforgalmi és fizetési | megállapodást. A megállapodás értelmében j a Magyar Népköztársaság mű­szereket, rádiócsöveket, hír­adástechnikai cikkeket, gyógy­szereket, aluminiumterméke- ket, drótkötelet, különféle gé­peket és egyéb árukat szállít a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba. A Magyar JTépköztársaság kereskedelmi kormányküldött­sége és a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság kereske­delmi kormánydelegációja kö- j zötti, a kölcsönös megértés, ba­rátság és együttműködés szel­lemében lefolyt tárgyalások eredményeképpen J963 január 30-án a Külkereskedelmi Mi- | nisztériumban aláírták az 1963. lévre szóló magyar—koreai annyi gázt megtisztítani, mint amennyire az utóbbi időben igényt tart a lakosság. Nine» xavar ax áramellátásban Hála a DÉDÁSZ-nak. mégis­csak optimista hangnemben fejezhetjük be ezt a gondok­ról és bajokról tanúskodó kör­in terjut Ahogy Póka Henrik üzemviteli osztályvezető ^ he­lyettes közli, semmivel sincs több vezetékszakadás és áram­hiány, mint nyáron szokás. A DÉDÁSZ számára ugyanis a nagy zúzmara meg a jegese­déi a főveszély, ilyen most meg szerencsére nincs, és ab­ban reménykednek, hogy nem is lesz. __________

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom