Dunántúli Napló, 1963. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-30 / 24. szám

Eszméink teljes győzelmet aratnak

Választási gyűlés a Oanz-MÁVAG ban

A MAGYAD SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

XX. ÉVFOLYAM, ÄRA: 50 FILLÉR 34. SZÄM

Kádár János elvtárs beszéde

A Hazafias Népfront Budapest nyolcadik kerületi bie>ttsága és a Ganz—MÁVÁG Gyár pártbizottsága kedden d -lután választási gyűlést rend:zett a gyár Vörösmarty mu velódési házának nagytermébe. Már jóval a gyűlés kezde e előtt megteltek a széksorok Hosszan zúgott a taps, amikor az elnökség tagjai el oglalták helyüket az emelvé nyen, az elnökség tagjai között voltak: Kádár János, az MSZ IP Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, Gáspár Sándor és Szirmai István, az MSZMP Poh tikai Bizottságának tagjai.

Dapsi Károly, a Ganz—MÁVAG pártbizottságának titkára üdvözölte a választás' gyűlés résztvevőit, majd Kád ír János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bízott ságának első titkára, a Minisz ertanács elnöke mondott beszédet.

Kádár János beszédéneik bevezetéseként megköszönte, a szíves fogadtatást, szívből gratulált a GANZ—MA VÁG dolgozódnak ahhoz, hogy az 1962. évi tervet nehéz körülmények között is sikerrel teljesítették. Ezután átadta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Magyar Népköztársaság forradalmi munkás-paraszt kormánya forró, testvéri üdvözletét és jókívánságait, majd így folytatta beszédét;

A választás célja

nem szeretik a kapitalisták, a nagybirtokosok, a régi kiváltságok élvezői, sem azok, akik a tőkés országokban ma is hatalmon vannak, sem azok, akik a szocialista világrend- szer létrejötte miatt korábbi kiváltságaikat elvesztették. Ezek a kritikusok gyakran mondják, hogy rendszerünk nem demokratikus, nem szabad. Saját tőkés diktatúrájukat pedig nagy előszeretetté, nevezik „szabad yilágnak”.

Népünik azonban már nem óvodás a politikában. Sokat tanult és sokat tud. Nagyon jól tudja, hogy az úgynevezett szabad világban külső megjelenési formájukban, alkotmányukban, intézményeikben néha eltérőek az egyes országok. Tudjuk, hogy kegyetlen, fasiszta terror van Dél-Vietnamban, Spanyolországban, Portugáliában és még sok más tőkés országban. Ezt a diktatúrát nem is leplezik. Nyílt brutalitással mészárolják, börtönzik be a haladás, a béke híveit és .tartják elnyomás alatt az egész népet.

Ismerünk olyan országokat is, amelyeket a polgári demokrácia hazájának emlegetnek. A „szabad világ” részének nevezi magát Nyugat-Németor- szág és az Amerikai Egyesült Államok. Ebben a két országban — és más, hozzájuk hasonló országokban — vannak demokratikusnak látszó intézmények. Bizonyos mozgási szabadságokat, bizonyos jogokat meghagytak a dolgozó népnek, de rövid vizsgálódás után ezekről az úgynevezett demokratikus országokról is kiderül, hogy nem mások, minit a tőkés osztály diktatúrái. Másként mivel lehetne magyarázni azt, hogy Nyugat- Németerszágban, ahol hatalma, joga, szabad tere, működési lehetősége van a nagytőkének, a monopóliumoknak, a militaristáknak, már évekkel ezelőtt betiltották és föild alá kényszerítették az igazi emberi haladás képviselőjét, a Néniét Kommunista Pártot, üldözik és bíróság elé hurcolják a békemozgalom harcosait és legutóbb igen jellemző módon odáig jutottak, hogy bebörtönözték egy közismert polgári lap, a Spiegel szerkesztőit is.

Az Egyesült Államokról a hagyományok alapján sok ember hiszi, hogy ott szabadság és demokrácia van. De a magyar dolgozók akik már tudják, mi a különbség a szabadság és a tőkés diktatúra kö| zott, helyesen ítélik meg es j mint jogtiprást- bélyegzik meg azt a boszorkány üldözést, amely az Amerikai Egyesült Államokban lényegében minden haladó erő, szervezet ellen folyik. Most nemrég az Egyesült Államokban, amely magát a „szabad világ” bajnokának, erős és hatalmas országnak tartja, ahol a tőkés rendszer erős, ahol a hatalom vitathatatlanul és minden te- ] kintetben a tőkések kezében van, az általuk támadott és lebecsült, jelenleg nem nagyon erős Amerikai Kommunista j Pártot bíróság elé állították | és mint idegen hatalom úgy- j nőkét akarjál? elítélni.

; Hosszú-hosszú sorban lehet- ; ne folytatni az ilyen példákat j a -nyugati tőkés • világ azon or- ; szágaiból is, amelyeket ott demokratikusnak neveznek.. Volt egy nagly francia gondolkodó, aki a polgári demokratikus rendszert, még a fasizmus előtt úgy jellemezte — Anatole France-t idézem —, hogy a törvény előtt való egyenlőség egyformán tiltja meg gazdagnak és szegénynek hogy a híd alatt háljon. Kevesen adtak ennél klasszikusabb és pontosabb jellemzést az: úgy- nevézett polgári, demokrácia szabadságjogairól

Ez a rendszer, mindenféle választás ellenére, a több- párt-rendszer ellenére, a kibékíthetetlen ellentétek társadalma. Sohá sehol, semmiféle peilgári demokráciában nem lehet kibékíteni a kizsákmányoló tőkés és a ki- j-sákmánjólt munkás ellentétét.

Ezt a társadalmat másfajta eilen tétek is szaggatják. Sohasem lehet összeegyeztetni a gyarmatosító imperialista nagy hatalom és a gyarmatosított, leigázott, elgyötört népek érdekeit. Az imperialista uralkodó osztályok saját népiük k'zsák(Foly tatás a 3. oldalon.)

Kudarcba fulladtak

az angol csatlakozási tárgyalások Brüsszelben

Londonban „eteiratták“ a Közös Piacot — Kennedy emberei h ranciaorsság elszigetelésére törekednek

Brüsszelben — ahol már a

déli órákban a kudarc légköre vette körül az angol csatlakozási tárgyalásoké; r— kedden délután drámai "• gyo'rsásággál követték, égymást az események.

Az Európai Gazdasági Közösség tagállamainak külügyminiszterei magyar idő szerint 15.30 órakor ismét tárgyalóasztalhoz ültek. Ezen a tanácskozáson jelen volt Lefevre belga miniszterelnök és Hall- stein professzor, a Közös Piac Bizottság elnöke is.

A Hatok nem képesek megegyezni

Az ülés alig fél óra hosszat tartott és a hírügynökségek a különböző küldöttségek köreiből szerzett értesülésekre és szóvivőkre hivatkozva világgá röppentették a hírt: kudarcba fulladtak az angol csatlakozási tárgyalások, mert nem skerült áthidalni az egyrészről Franciaország, másrészről pedig a Közös Piac többi öt tagállama közt felmerült nézeteltéréseket. A francia küldöttség mereven elutasította azt a nyugatnémet közvetítési

javaslatot, hogy kérjék fel a Iallstein-bizotlságot, egy hónapon belül tegyen jelentést „íj,, csatlakozási tárgyalások aljasáról.

A Reuter jelentése szerint a ; „Hatok” leszögezték, hogy ..nem képesek egymás közt megegyezni az angol csatlakozási tárgyalások folytatásának kérdésében”.

Egy francia szóvivő szerint „nincs ojyan politikai határozat, amely kirekesztené Angliát’, s a tárgyalások ,.nem szakadtak meg, hanem függőben maradtak’’.

Az ülésről távozó Spaak belga külügyminiszter újságíróknak kijelentette, hogy „ami történt, az igen súlyos”. Hozzáfűzte nem tartja lehetséges- ! nek, hogy Franciaország nél- ■ kül folytassák a tárgyalásokat a tervbe vett angol belépés , kérdéséről. Kijelentette: „a Közös Piac ezután is fennmarad, de az európai szellem súlyos csapást szenvedett”.

Magyar idő szerint 16.30 órakor megjelent a belga kül- I ügyminisztériumban az angol | küldöttség, hogy még egy utol- í só megbeszélést tartson a „Hatok” képviselőivel. Fayat belga külügyminiszterhelyettes —,

aki a tanácskozásokon elnököl — ezt megelőzően fogadta Heath angol külügyminiszterhelyettest és tudomására hozta: mivel a francia küldöttség nem volt hajlandó elfogadni a nyugatnémet közvetítő javaslatot, ilyen körülmények között lehetetlen, hogy folytassák a tárgyalásokat Nagy- Britanniával.

Az ülést elnapolták

Heath és küldöttségének tagjai ezután bevonultak a tárgyalóterembe.

Az ülésen tudomására hozták a brit küldöttségnek, hogy a Közös Piac tagállamai közt fennálló nézeteltérések miatt képtelenek folytatni a csatlakozási tárgyalásokat Angliával. Az ülést anélkül napolták el, hogy a következő ülés időpontját kitűzték volna ás záró- közleményt s«m pdtak H Az elnöklő Fayat belga külügyminiszter-helyettes hivatalosan

befejezettnek nyilvánította az j angol csatlakozási tárgyalások j 17. menetét. Franciaország öt közöspiaci partnere azonban nem volt hajlandó eüsméS-in. | hogy a tárgyalásokat felíüg- ! gesztették.

Az ülésen Heath angol külI ' yní i nisz/er-helyefctes sajnálkozását fejezte ki a tárgyalá- j sok kudarca miatt és azt fej- j tegette, hogy az eddigi tanács- j kozások már-már teljes sikert ! hoztál?. Félreérthetetlenül de | Gaulle-ra utalva kijelentette:

; , Egyesek a tárgyalások eddigi | menetét valószínűleg túlságo- I san sikeresnek találták ahhoz,

\ hogy azok folytatódjanak”

A „Hatok” részéről nem válaszoltak Heath felszólalására.

Franciaország öt közöspiaci partnere az ülés után megbeszélést tartott az angol küldött séggel. Ez az ülés 19.30 ólakor ért véget. Utána Spaak belga j külügyminiszter kijelentette:.

! „az elkövetkező napokban is- j mét találkozni fogunk és meg- \ próbálunk valami jpozitívat eléírni’’.

Elegáns visszavonulás

I'.

! Az angol alsóház szerda dél- ! utáni interpeliációs vitája a j konzervatív kormány biztos | brüsszeli vereségének jegyében zajlott A heves támadások ' középpontjába került minisz*

' terelnök olyan politikus oe- | nyomását keltette, aki tiszté-: ban van vele, hogy vesztett, s most már csupán a látszat megőrzésére és elegáns vonulásra törekszik. Egységre szólító felhívásai nem sok visszhangra találtak az ellenzéki padsorokban.

George Brown, a Munkáspárt parlamenti csoportjának vezetője megkérdezte: — Miután a francia külügyminiszter kedd délutánra bejelentette távozását Brüsszelből, nem lenne-e végire időszerű, hogy legkésőbb szerdán a miniszterelnök nyilatkozzék a helyzetről?

Macmillan azt válaszolta, hogy erre sor kerül röviddel azután, hogy Héath őr visszatér a belga fővárosból.

(Folytatás a i oldalon)

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

DIIMÄHiTÜI.1

1963. JANUÁR 30.

SZERDA

\

Kedves Elvtársak!

A választás fontos aktus hazánk alkotmányos életében. A jelölőgyűlések a választópolgárok tevékeny és tömeges részvételével eredményesen befejeződték. A jelölő gyűléseken körülbelül a választók fele volt jelen és így személyesen szólt hozzá ahhoz, hogy kit vegyenek fel a Hazafias Népfront jelölő listájára.

A választás célja három Doniban jelölhető meg.

Az első és általános cél, hogy megerősítsük népi demokratikus rendszerünket s a másik, hogy megerősítsük és még hatékonyabbá tegyük politikánkat A harmadik, nem kevésbé fontos cél, hogy olyan országgyűlést, olyan új tanácsokat válasszanak dolgozóink, amelyek alkalmasak annak a megtisztelő, de nehéz és nagy feladatnak ellátására, amely legfőbb törvényhozó szervünkre és helyi néphatalmi szerveink tag jaira vár,

A választáson valójában a politikára és a jelöltekre kell szavaznunk. A megítélés nem különösen nehéz. Ami a politikát illeti, ezen a választáson nem új politikával, nem új programmal lépünk fel. Pártunknak, a Hazafias Népfrontnak és természetesen a kormánynak a választási program ja ennek a politikának még hatékonyabb, még jobb megvalósítása. amelyet az utolsó esztendőkben folytattunk. Ami az embereket illeti, országgyűlési képviselőink és tanácstagjaink a dolgozó tömegekből kerülnek ki, nem ismeretlenek a nép előtt. Nálunk nemcsak négy évenként egyszer, a választás idején jelennek meg a képrv'ise’őjelöltek és a tanácstag jelöltek a választók előtt. Rendszerünk és munkánk természetéből adódóan az országgyűlés tagjai is és a tanácstagok is egész életüket a dolgozók között, velük közös műn kában töltik.

Hadd szóljak néhány szót rendszerünkről. A választás és a rendszer a Föld valamennyi országában szorosan összefügg. A mi rendszerünk elnevezésében népi demokratikus, jellegében szocialista, tudományos meghatározás szerint pedig munkáshatalom, proletárdiktatúra. Est a rendszert mér a Pöld számos országában kivívták. építik és erősítik a dolgozók.

A mi rendszerünknek sok feütkusa akad. Mint tudják,