Dunántúli Napló, 1963. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-26 / 21. szám

EX». JANUÁR 28. 5 / Pécsi Bőrgyár egyik iro­•* dijában süppedős fotel­ből beszél. Hangja szinte el­vész a nagy helyiségben, sze­rényen, alig hallhatóan sorolja élete folyását. — 28 esztendős koromban, 1935-ben kerültem az üzembe, a bőrosztályozóba. Bizony en­nek már 28 éve, de még most is itt dolgozom. Nem szeretem én kérem változtatni a mun­kahelyem. Ha csak lehet jobb, ha alaposan megtanulja a szakmáját az ember. Es a bő­rös szakma egyébként is na­gyon szép. — Talán csak nem azt akar­ja mondani, hogy nincs is en­nél szebb? Elmosolyodik a kérdésre. — Nekem ez tetszik a leg­jobban. És még valami: ha látom, hogy az emberek jó- kedvűek. Persze, sokszor talál­kozom én is szomorkodókkal, de ha lehet, igyekszem rajtuk segíteni. Ügy mondja, mint az előbb: „ha lehet”. Érdemes a bizalomra És miért ne lehetne?l Csongor Ferenc ugyanis már 8 esztendeje tanácstag. A Vil­mos és az Antónia utca lakói gyakran keresik fel gondjaik­kal lakásán, a Vilmos utca 27. szám alatt. De sokszor az is elég, ha az utcán találkoznak vele. — Milyen nehéz a járás eb­ben az utcában — mondta egyik szomszédja, amint együtt fújtattak fel az Aradi vértanúk útjáról. Igaza is volt. mert az eső, a hegyről lezú­duló víz, alaposan kimosta a köveket és a járókelők lépten nyomon botladoztak. Csongor Ferenc pedig be­ment a tanács építési osztályá­ra. Hamarosan ki is jött, de nem egyedül, hanem mérnök­kel. Megnézték az utat, majd eltelt néhány hónap. Azt hit­ték, talán nem is lesz már semmi az utánjárásból. A nyáron azonban megjelen tek a vízművek emberei. Ár­kot ástak, csatornákat eresz­tettek a földbe. Ekkor már látták a Vilmos utcaiak, hogy nemcsak az útburkolatot ja­vítják meg, hanem vezeték­ről kapják ezután a vizet is. Talán a mosogatóvíz sem foly- dogál ezentúl a járda melletti mélyedésben. És a tanácstag boldog volt. Még ezelőtt történt. Az egyik házból öreganyó bicegett a maradék úton föl­felé. Amikor utolérte, meg­tudta, hogy kenyeret és tojást akar vásárolni. Ezért igyekszik a Hunyadi útra. Fájt a szíve, amikor látta, miként zihál a néni. Es felvillant benne egy gondolat: Jó lenne, ha köze­lebb is árusítana egy bolt. Mint tanácstag, részt vesz a kereskedelmi állandó bizott­ság munkájában is. A keres­kedelmi osztályon támogatták is kérését, csak az Antónia utcában, ahol a boltot akar­ták megnyitni, lakást kellett szerezni egy családnak. Fél­esztendős utánjárással ez is sikerült. Ma már az egész környék ebben az üzletben vásárol. •t.\ épszerü ember is Csongor Ferenc. Ezért történi vele talán az is, hogy a nyá­ron este 9 órakor becsenge­tett hozzá egy öregasszony: Segítsen rajta, a háziúr önké- nyeskedik vele. Persze, hogy segített és most szent a béke. Csak ezután derült ki, hogy más választókerületből keres­te fel Csongor bácsit. És ami­kor megkérdezte tőle, hogy jutott ez eszébe, a következő feleletet kapta: — Azért, mert magát ismer­jük és szeretjük. A kerületi jelölőgyűlésen választói ismét őt jelölték. Ér­demesnek tartották a bizal­mukra, (LÁSZLÓ) Uj zenekar mutatkozik be ma este Idestova három esztendeje határozták el néhányan, zenét kedvelő és a fúvós hangszerek­hez értő új-mecsekaljai bányá­szok, hogy saját zenekart ala­kítanak. Hangszereik ugyan régiek, szegényesek voltak, mégis elkezdtek próbálni. Egy alkalommal meghallotta mu­zsikálásukat a vállalat igaz­gatója is. Zeneszerető ember lévén, a kis együttesben meg­látta a művészi ambíciót, a ta­gok lelkes törekvését. Rövide­sen lecserélték a régi hangsze­reket újakra, fényesekre, aztán meghívták Tölgyesi Tibort, a régi szakembert; irányítsa és vezesse a zenekart. Azóta kerek két esztendő telt el fáradhatatlan és alapos próbákkal. Szakköri élet a szünidőben Hidegek, huzatosak a Szé­chenyi Gimnázium folyosói. Nem csoda, takarékoskodni kell a szénnel, tanítás sincs. Csak egy-két szertárban van meleg, ahol a tanárok délelőt­tönként leltározási munkát végeznek, délután pedig az ön­ként jelentkező fiatalokkal szakköri munkát végeznek. Ahogy a biológiai szertárba bekopogtatunk, a szűk falak között apró üvegszekrények­ben a szemléltető tárgyak tö­mege. Az egyikben a neánder- völgyi ember kuporog, és bé­késen megfér egy preparált embercsontvázzal, ki tudja, hányadik utódával. Közöttük óriási szem és fül ólálkodik, mintha figyelné, mi történik itt, ebben a kétszáz év alatt sok vihart megért épületben. A kályha mellé bújva két bé­ka kuporog. Megszöktek a be­tyárok az üvegmedencéből. Úgy látszik, fáztak a hideg vízben. — Ezeket a békákat az or­voskari egyetem élettani inté­zete ajándékozta nekünk, hogy rajtuk az izommozgást, az ösz- szehúzódást és az elernyedést tanulmányozzuk — mondja Takács László, a biológia szak­körvezető tanára. A szűk falak közötti asztal körül 18 negyedikes diák hall­gatja Köves Péter osztálytár­sukat, aki meglepően felké­fecskendezünk be a vérbe? Mi mozgatja a szívet, az izmokat? A szaktanár által felvetett kérdésekre pontosan megfelel­nek a fiúk. Közben két tanuló vízvizsgálatot végez. Csillag Ferencné tanárnő ugyanis nemrég tért vissza hollandiai útjáról, s a szertár részére egy liter tengervizet hozott haza kísérletezés céljára. Hamar el­készülnek a fiúk a vizsgálattal: a tengervíz kénhidrogén tar­talmú, íze hasonló a harkányi vízhez. • — Mindebből ml a tanulság? Az egyik vidámhangulatú, jókedvű fiú tréfásan vonja le a következtetést: — Nem érdemes a tenger­partra utazni. Harkány sokkal közelebb van, és jobb a vize is. Tóth Szabolcs Baranya megye Tanácsának rendeleíe a vízszolgáltatásról A tanácsrendelet általános ren­delkezésként a városi, illetve köz­ségi tanácsok hatáskörébe utalja a megye területén belül, a váro­sok és községek területén a viz termelése, szolgáltatása, vízveze­téki célokra szolgáló főcsövek, elosztócsövek és közkutak építé­sét, a vízmérők beszerzését, fel­szerelését és karbantartását. A vá­rosi és községi tanács ezt a ha­táskörét, ha a területén vízmű működik, a megyei vízmű útján gyakorolja a tanácsrendeletben megállapított módozatok szerint. A vízmű rendelkezésére bocsátott ingatlan, felépítmény, kutak, cső­vezetékek, villamos és gépi be­rendezések, szerelvények a vízmű kezelésében vannak. A közcső­hálózat a külső főelzáróig terjed, s ezen kívül a vízmű kezelésében vannak és köztulajdont képeznek a vízmérők. A tanácsrendj^et a továbbiakban szabályozza a vízszolgáltatási kö­telezettséget. Kimondja, hogy a vízmű a rendelkezésre álló víz­nyerési lehetőség legjobb felhasz­nálásával köteles a vízszolgáltatás* biztosítani, szükség esetén meg­felelő mértékű fejlesztéshez beru­házási hitelt kell igényelni és biz­tosítani. A vízmű háztartási cé­lokra a vízszolgáltatást nem ta­gadhatja meg, egyéb célokra tör­ténő felhasználását a teljesítőké­pességtől függően feltételhez köt­heti, korlátozhatja vagy szükség esetén meg is tagadhatja. A ren­delet meghatározza a magánvíz­vezetéki berendezések készítésé­nek lehetőségét, módját, ilyen be­rendezések használatát, stb. Ren­delkezik továbbá a vízdíjak sze­déséről, a vízmérők kezeléséről, leolvasásáról és karbantartásáról. A tanácsrendelet nyolc fejezet­ben részleteiben szabályozza a víz szolgáltatás valamennyi kérdését. A tanácsrendelet teljes szövege megjelent a Baranya megyei ta­nácstagok Tájékoztatójának 1962. évi november—december havi szá­mában. A rendelet a kihirdetés napján lépett hatályba, megtekint­hető valamennyi községi, városi és járási tanácsnál. A ZAJÁRTALOMRÓL szülten a genetika kére seiről tart előadást. Olyan nagy jár­tassággal beszél, hogy dicsére­tére válnék bárkinek a bioló­gia művelői közül. Az előadás után mégis nekiesnek a töb­biek és amolyan igazi diákos felhevüléssel csépelik, csipke­dik, alig tudja Takács tanár kimenteni a nekihevült kriti­kusok körmei közül. Kocsis Béla tanuló az élő és élettelen világ kapcsolatát is­merteti „szaknyelven'’. Monda­tain érződik, hogy sokat olva­sott hozzá, amíg levonhatta a végső következtetést: a mate­rialista biológia tanítása sze­rint az élő szervezetben tör­tént vitális funkciók anyagi okokkal magyarázhatók, meg­szűnik lassan az élő szervezet és az élettelen anyag közötti éles különbség. De kik ezek a szakkörre já­ró fiúk, akik negyedikes létük­re, amikor már nem tananya­guk többé a biológia, mégis szorgalmas szakköri tagok? Legtöbbjük hasznosítani is akarja az itt szerzett tapasz­talatokat, mert orvosi, állat­orvosi, biológiaszakos tanári pályára készül. Takács tanár büszke is arra, hogy a felvé­teli vizsgákon az ő tanítvá­nyai megállják a helyüket. Közben érdekes kérdések vetődnek fel: — Mi a sárga­ság? Mi történik, ha vizet TÉLI DOLGOK — Mif Csináljak, az asszony elhordja az összes nadrágo­mat ...? Szegő Gizi rajza. _ Látod, apafej, ezzel a traktorral nyerem meg a MÉH {jfnyrf ócskavasgyűjtö versenyét'. VTlöp György rajza. A korszerű technika fejlő­dése, amely életünket szebbé, gazdagabbá és kényelmesebbé tette, ellenséget is hozott ma­gával, amely évről évre na­gyobb problémát okoz; a zajt. A dolgozók a napi munka után, pihenésre vágyva, a pi­henés helyett az utcai zajnak vannak kitéve. Pedig pihenés­re, csöndre vágynak, s ne­künk teljesítenünk kell ezt a kívánságot! Ezt, az egyre jelentősebb — egészségügyi ártalmat okozó zajt — fel kell számolnunk! És itt, az eddigiekhez ké­pest, nagyobb feladat előtt ál­lunk. A klimatikus hatások — hideg-meleg, stb-vel szem­ben, egy kis jóakarattal védel­met tudunk biztosítaná, de á hangtani védelem biztosítása igen nehéz feladat. Ezt egy szerv megoldani nem tudja. Mi tehát a teendő? A Leg­első és legfontosabb; a való helyzet mélyreható feltárása A zajórtékek meghatározását kell elvégeznünk az utcákon, üzemekben, lakásokon belüL A zaj nagyságának ismere­tében kezdhetjük a munka másik szakaszát, amely abból áll, hogy megvizsgáljuk, vajon a zaj milyen hatással van a szervezetre? Vannak már ilyen irányú megfigyelések, tapasztalatok, de ezek további elmélyítésre szorulnak. Ahogy a klinika a betegtől megkérdezi az előzményeket, s vizsgálattal rögzíti a jelen állapotot, ugyanígy a közegész­ségtan orvosainak és dolgozói­nak is fel kell figyelni a min­dennapi élet jelzéseire és sok- i szór fárasztó vizsgálatok so­rozatával kell megállapítani í az ártalom okát és nagyságát. ? Itt közbevetőleg megjegyez-S hetem, hogy a város terülő- i tén ennek a munkának jelen- í tős részét már elvégeztük.' Tudjuk, hogy az átlagos zaj-5 érték utcáinkon 81. phon, ami! már a megengedett szint föléi emelkedett. S így a levegő-: szennyeződési és vízproblé- ? máink mellé harmadikként, a> zaj is csatlakozik. i Ennek a tudásnak a bírto-i kában jön a feladat nagyobb: része — megszüntetni az ár-? talmat! > Az egész társadalom össze­fogására szükség van. A jo­gásznak meg kell alkotnia a zaj törvényt. Nem elég, ha csak az éjszakád csendihábo- rítás ellen védekezünk, hanem törekedni kell a nappali zajok csökkentésére is. Jelentős munka hárul a várostervezőkre is. Az új te­lepülések kijelölésénél, terve­zésénél már erre az ártalom­ra Is gondolva, úgy kell ki­alakítani az új épületeket, út­vonalakat, hogy ott az embe­rek valóban pihenhessenek is. A közlekedésben dolgozók szerepe itt elengedhetetlen. A forgalomban való helyes rész­vétel, a gépkocsik szakszerű beállítása, működtetése, mind­ez csak javíthat a helyzeten. Tehát sok múlik rajtunk, embereken, a város lakóin. Ha beleivódik a gondolkodá­sunkba, hogy nem csak éjjei zavarjuk egymást, ha zajt ütünk, ha nappal is törek­szünk a csendre, akkor az éle­tünk sokkal nyugodtabb, kel­lemesebb és szebb lesz. Elmondta: dr. Szabó Lajos higiénikus orvos. Mindezt Mezőfi János, a Ság» vári Endre Művelődési Ház propagandistája mondta el ab- jól az alkalomból, hogy a .iosszú felkészülés gyümölcse megérett: ma este mutatkozik be először a nagy nyilvános­ság előtt városunk legfiatalabb öntevékeny fúvószenekara. — Ugyan eddig is szerepel­tettek már — folytatta Mezőfi János, aki egyúttal a ma esti hangverseny konferálója — fő­leg vállalati rendezvényeken, élüzemavató ünnepségen má­jus elsején. De a tags" v már nagyon várta, hogy önálló, nagy hangversenyen mutat­. hassák meg tudásukat, j Uj-Mecsekalján nagy sikert I jósolnak az együttes első nyil­vános szereplésének. Hiszen a két esztendő alatt remek kis kollektíva kovácsolódott ösz- sze. Mint mondják, a próbák­ról való hiányzást nem isme­rik. Mesélik azt is, hogy „spór- kasszát” alapítottak: aki ha­misat fújt, forintost dobott bele. De a szakmai fejlődés ér­dekében is mindent megtettek. A vállalat vezetősége is ko­moly segítséget nyújtott. Nem­csak a hangszerek beszerzésé­vel, a próbalehetőségek bizto­sításával, hanem legutóbb az­zal is, hogy bányászegyenruhát kapott a zenekar minden tag­ja. Ez további ambíciót adott a tagoknak. — Milyen művekkel készül­tek? Mezőfi elvtárs átnyújtja ás est programját. Csajkovszkij, Brahms, Kacsóh művei mel­lett egy operaegyveleg is sze­repel Verdi műveiből, azon kívül több keringő, polka és induló. Változatos, szép mű­sornak Ígérkezik. — Gondoltak-e az utánpót­lásra? — Olyan nagy az érdeklő­dés a zenekar iránt a vállalat fiataljai között, hogy ösáfee- hozunk még egy, kizárólag tjá- nyászfiatalokból álló, hasonló létszámú zenekart, ami tökéle­tesen biztosítja majd az után­pótlást — büszkélkedik Mező­fi János. Nagy dolog egy ilyen önte­vékeny együttes számára az első nyilvános szereplés. Most minden erejüket ez köti le. De utána hozzákezdenek az újabb feladat teljesítéséhez: a nyár elején Pécsett megrendezésre kerülő fúvószenekari találko­zón való minél eredményesebb szereplésre. — Bt — k Ölem mindig, fá izéfiségkirálgnantk Unni — Istenem, de irigylem őket! — sóhajt Jel nem egy lány, amikor az újságban vagy a moziban meglátja egy-egy szépségverseny részvevőit. — De jó is volna közöttük lenni, és talán az első helyet meg­szerezni, — ábrándozik magá­ban. — Mindenfelől hódolat venne körül, a férfiak udva­rolnának, a filmesek egymás­után kínálnák fel a szerződé­seket ... De vajon, csakugyan mindig olyan jó szépségkirálynőnek lenni? ; — Nem — mondaná Mu­guette Fabris, Franciaország H63. évi Misse, ha most meg­kérdeznék tőle. Mert amióta megválasztották az ország szépévé, munkahelyén, az angouleme-i gimnáziumban, ahol matematikát ad elő, sú­lyos szemrehányásokat kell eltűrnie igazgatónőjétől, egy 55 éves hölgytől; és az a ve­szély fenyegeti, hogy elveszti állását, mert még nem diplo­máit. A gyönyörű, mandulaszemú. pompás testalkatú, 22 éves leány ott, a zsűri előtt sem vetélytársnőitől tartott, ha­nem inkább attól, hogy felró­ják majd neki otthon, hogy fellépett a versenyen. Rossz sejtelme beigazolódott, mert alighogy a szépségválasz­tás után visszatért Angoule- me-be, igazgatónője magahoz kérette, és alaposan megmos­ta a fejét. Aztán megtiltotta neki, hogy azontúl kendőzze magát, s azt a tanácsot adta, hogy kerüljön minden feltű­nést. A város nagy felzúdulással értesült a szigorú igazgatónő fellépéséről és pártfogásba vet te a fiatal szépségkirálynőt. Mindannyian gratulálni akar­tak neki, amikor megérkezett, mert egyszerre híressé tette helységüket. Tanítványai öles piros betűkkel a következő üdvözletei írták fel a táblára: Éljen Miss Franciaország. Egy tanítványa lelkesen mondta az újságíróknak: Nagyszerű ta­nár, nagyon szeretjük, és szív­ből kívánjuk, hogy ő nyerje el a világ szépe címét. — Sok szülő és tanár is dicsérte, mondván, hogy nemcsak szép, hanem jó előadó is. Mind- annyiuhnak volt egy-két ked­ves szava hozzá, csak az igaz­gatónő kelt ki ellene. Megtil­totta az' újságíróknak és fotó­riportereknek, hogy belépje­nek a gimnázium épületébe, mert — mondotta — nekünk ilyen reklámra nincs szüksé­günk. Muguette Fabris kissé kese­rű szívvel, de azért megadóan hallgatta igazgatójának korho­ló szavait, mert, ha ellent­mond neki, könnyen állás nél­kül maradhat és bizonytalan jövő vár rá, jóllehet nem va­lószínűtlen, hogy a filmesek felkínálnak neki egy-két sze­repet. De Muguette józan lány, nem sző hiú ábrándokat, inkább meg akarja tartani kevésbé^ kecsegtető, de biztos tanári állását. Egyelőre azon­ban úgy áll a helyzet, hogy erre sem építhet biztosan. A sajtó pártfogásába vette a fiatal szépségkirálynőt. Va­lamennyi lap megállapítja- hogy Muguette Fabris a szép­ség és intelligencia rendkívül ritka megtestesítője. Legnyo­mósabb érvük az, hogy diák­jainak szülei és a tanárok zö me sem lát semmi kivetendőt abban, hogy tanár létére fel­lépett a szépségválasztáson. A gimnázium nem kolostor! — állapítja meg egy kommentá­tor és fölteszi a kérdést: Med­dig büntetik még országunk­ban a szépséget? Akárhogyan is van. Francia- ország idei szépe egyelőre nem nagyon örül megtisztelő címé­nek, mert könnyen az állásá­ba kerülhet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom