Dunántúli Napló, 1963. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-20 / 16. szám

5

r «MX. SASVAK au

+.....................................

.

W

*pi6

Kende Sándor:

TESTVÉREK

Épülő megyénk

Az atfibbS* mondjak tizenkét (esztendő során, sajnálatos módon kialakult nálunk egy bizonyos kritikai módszer, amely a látásmódot, a kritikai érzéket és minden egyebet igyekezett „esalhatalan” szabályokba merevíteni. Ez a módszer széles körben el is terjedt, és mivel meglehetősen jövedelmező volt, láthatóan helyenként ma is terjeng. Aki ezt a koncepciót „alkalmazta1', természetesen marxistának nevezte önmagát is, a módszert is, holott ez sose volt marxista módszer, hiszen

a marxizmus esztétikája

mentes mindenféle elmerevített, dogmatikus módszertől. Mégis, hosszú idő alatt kialakult az „illem”, amellyel egy szocialista kritikus egy, a szocialista építés Időszakában született műhöz közeledhet. A módszer veszélye nemcsak azt jelentette — jelenti Is —, hogy bizonyos szempontokat fetisizált, hogy időnként mániákus jellege volt, de aa írókról, a művészekről, de a dolgokról általában másíthatatlan kategóriákat alakított ki — egyfajta, merev szempont alapján. Magyarul — beskatulyázott.

Szükséges volt mindezt elmondani elöljáróban, márcsak azért is, mert Pécs, a pécsi irodalmi-kritikai élet se volt mentes ezektől a módszerektől és a megcsontosodott kategóriák hellyel-közzei még ma is hatnak. Ha úgy tetszik — a skatulyák. Kende Sándorral kapcsolatban is. Azt mindenesetre elöljáróban szeretném megállapítani, hogy Kende Sándor Testvérek című könyve — érdekes, az ifjúság belső, átalakuló világát kutató, vizsgáló regény.

Igaz, hogy Kende Sándor elsősorban a felnőtteknek szánta a regényét — lássák csak meg: milyen is belül, zárt lelkiségében egy árvaházi kollektíva, ha belesodródik az életbe,. a kamaszkorba, egy furcsa, kicsit rejtélyes és zajos üzembe, a munka világába, a szervezettségbe — egyszóval: egy másfajta közösségi életformába. Lássák meg a felnőttek, hogy milyen vadak ezek a kamaszok, de valamerre út vezet hozzájuk, lássák

meg, hogy a sok gálád és viszsza taszító külsőség mellett mennyi tiszta, romlatlan szépség, erkölcsiség és emberség van bennük. Igaz, mindez még nem dönti el a regény ifjúsági jellegét, de a látószög, amely- lyel a jellemeket, a jellemek fejlődését nézi, az a látószög, amellyel a dolgok közötti ösz- szefüggéseket keresi — az avatja végülis ifjúsági regénv- nyé. Ami tulajdonképpen nem is olyan jelentéktelen dolog. Ugyanakkor a regény kellemes, fordulatos, érdekes olvasmány. Nem mentes ugyan az ilyen írásokban rendszerint megjelenő okító célzatoktól, de ugyanakkor mindazokr kai az erényekkel is rendelkezik, amelyek a jó ifjúsági regényekre jellemzőek.

A regény

legszebb, leggazdagabb alakja

Sós Pista. Kende Sándor ezt a tizenhat éves kamaszt építi fel leggondosabban, vele bizonyít, mindent vele akar bemutatni, olyannyira, hogy néha egy kicsit ^csodagyerek1’ jeli ege Is van. Magyarázata természetesen az, hogy Sós Pista alkotja a regény gerincét, az ő jelleme, az ő története a regény alapja, és minden szereplő tulajdonképpen Sós Pista „segítségére” vám a regényben. A szótlan, a világgal szemben gyanakvó kamasz ábrázolása néhány jelenteben nagyon jól sikerült, még azt beleszámítva is, hogy Kende Sándor helyenként ki is keresi a helyzetek hatásosságát Mindenesetre, ha másért nem is, de e néhány jól sikerült jelenetért is érdemes elolvasni a Testvéreket Különösen szembetűnő a regény — mondhatni természetes alaphangulata. Kende Sándor korábbi regényének, a Közel a mennyboltnak az atmoszférája, a regény valósága egy kicsit steril volt, a regény alakjai minden -igyekezet ellenére is egy sterilizált lombikvilágban éltek. A Testvérekben van valami eredeti és sajátos hangulat, reális atmoszféra, amely elüt az előbbi regény hangulatától. Ez tele van élettel, apró, ügyes megfigyelésekkel, valósággal. Kár, hogy ezt a szép alaphangulatot, |

amely végighalad az egész regényen, gyakran megtöri a mesterkélt valóság is — egyegy „beszólás” segítségével.

Néhány dologban természetesen

lehet vitatkozni

Kende Sándorral. Elsősorban az készteti az olvasót vitára, hogy az író a hősiességnek, a helytállásnak csupán a romantikus, elkerekitett oldalát ábrázolja. (Ezért ifjúsági regény elsősorban.) A világ, amit ábrázol —• és ahogyan ábrázolja — igaz,- hogy könnyen csábítja az írót a könnyebb megoldásokhoz, a romantikus megfogalmazásra. Mégis, az olvasó gondolom sokkal szívesebben vette volna a nyers és szöges valóságot — úgy hiszem, hogy az is szép. Mire gondolok? Van néhány „csinált” dolog a regényben. Van néhány, a tíeus ex machinára emlékeztető késleltetés. Kende Sándor pontos, egyenes, kikerekített jellemekkel dolgozik — Só* Pista kivételével — mindent gondosan befejez. Annak ellenére, hogy a látszat szerint igyekszik amit csak lehal — nyitva hagyni. Van néhány jelenet és összefüggés, ami nem előnye a regénynek. Semmiféle funkciója nincs például a futóversenynek, ez a jelenetsor egyébként is emlékeztet a szocialista ifjúsági sportregények szabályzatára, de hasonlóképpen zavarnak az olyan apróságok is, hogy az üzemrész és a leányiskola közötti patronázs kapcsolatot tulajdonképpen Sós Pista és Virág „szervezi” meg.

Ismétlem::

nép olvasmány,

szórakoztató és tanulságos is. Erénye a regénynek a zárt, fegyelmezett szerkesztés, a fent említett tényezők okozzák, hogy a regény logikai rendszere helyenként megbomlik. A Testvérek' művészi ereje elsősorban Sós István szépen, emberségesen megfogott alakjában van, és különösképpen egy-egy részlet marad meg az olvasóban — még a helyenként romantikus szituációk ellenére is.

Thíery Árpád

Az első pécsi árkádsor

Városunk egyik legkorszerűbb lakóépületének tervét a Baranya megyei Tervező Iroda készíti. Az épület, a belváros szívében, a Bem utca 3. szám alatt lesz. Földszinti részén alakítják ki Pécs első árkádját. Az árkádokon belül

I HÍV imitkaiUUzisairti

1S93. január ifhén, szombaton í éjjel 0 órakor lépett életbe a j MÁV vonatkorlátozása, amely az i alábbi útvonalakra vonatkozik:

I Az a vonat, amely eddi? regge- i lenként 6.00 órakor Indult Nagykanizsára, a korlátozás időpontjától az új rendelkezésig csak Barcsig közlekedik.

A Pécs—Siklós közötti vonatkös- lekedés, (amely reggel 6.00 órakor, továbbá 10.46 órakor indul Pécsről) elmarad, és ugyancsak elmaradnak a Siklósról visszainduló ellenvonatok is.

Elmarad továbbá a Pécsről Budapestre délután 17.03 órakor induló gyorsvonat, valamint a Budapestről reegel 6.25 órakor visszainduló gyorsvonat is.

A normális menetrend visszaállításáról a MÄV Igazgatóság időben értesíti az utasokat.

üzlethelyiségeiket létesítenék.] ízlésesen felszerelt tedevízió- és rádiószalom, ital- és kávé- szak üzlet, édességbolt, kenyér és süteménybőlt, valamint a Vegyesipari Vállalat felvevőhelye foglalja el a helyiségeket a Bem. utca Kossuth tértől a II. Belgyógyászati kii- nateáig terjedő szakaszán.

Az épületre négy emeletet húsnak Három szinten hat másfél szobás, egy kétszobás és két egyszobás lakást építenek. A negyedük emeletre, melyet tetőterasz zár be, két ] egyszobás, és egy kétszobás | lakás kerül.

A konyhákat beépített bútorokkal rendezik be, s az elő-t szobáikba, illetve a fürdőszo* bákba, típusoktól függően, gardróbszekrényt helyeznek el.

Az említett lakóházat köw pontifűtéssel szerelik fel, s egy ben a kazánokat úgy alakítják ki, hogy később bekapcsolható legyen a távfűtési hálózatba. Az épület érdekességéhez tartozik még, hogy szintenként sziemétledobót is építenek.

Az 5 millió forintos beruházás terveit előreláthatólag február 20-ra készítik el, és a kivitelezéshez, ha a ledinai szükséglakások elkészülnek, még ez év harmadik negyedében hozzákezdenek.

Tv-müsor a tanulóknak

A TV a január 22. és február 3. közötti tanítási szünetben a tanulók részére délelőttönként; 10— 12 óráig műsort sugároz. A délelőtti műsorokban az általános iskolák és á középiskolák diákjai olyan filmeket láthatnak, amelyek tanulmányaikat is segítik. A Televízió kéri az iskolák, művelődési otthonok, klubok vezetőit, tegyék lehetősé, hogy a tanulók megnézhessék a délelőtti adásokat. Az első délelőtti közvetítésre január 22-én, kedden 10 órakor kerül sor.

Saját Európa-rekordj ukat javították meg a bikali halak

Egy évvel ezelőtt nagy feltűnést keltett mind a hazai, mind a külföldi hal I tenyésztők körében ! a hír, hogy a Bikali Állami Gazdaság egyik tavából holdanként 15 mázsa 20 kiló pontyot fogtak ki. Ez az eredmény Európa-ré- kordnak számított, ilyen magas hozamot ugyanis eddig egyetlen halgazdaság sem ért el kontinensünkön. A mecseki hegyháton gaz dálkodó nagyüzemben most fejeződött be a nagy lehalászás és az eredmények felülmúlják az előző évieket is. A 420 holdnyi tavak teljes halhjoza- ma meghaladja az 5300 mázsát, tehát a holdanként! „termés” 12 mázsa 65 kiló. A gazdaság alsómocsoládi tavának halai pedig több mint két mázsával „megjavították” a tavalyi Ru répa-rekordot. A száz hold vízfelületű tó átlag 17 mázsa 26 kiló. pontyot adott, ami négyszerese—

ötszöröse a.Jiazai tavak. holdanként! -hozamának. s

A „rekorderhalak’’ szakképzett gondozói — a gazdaság halászai — az óriási termés fejében csupán prémiumként átlagosan tízezer forintot kaptak.

A napokban bírósági «aaösztikas adatokat olvastam. 1962-ben a bűncselekmények száma csökkent Társadalom eHeni bűntettet alig egynéhányon követtek el. A bírósági statisztikának egyetlen olyan rovata van, ahoi a számok nem csökkennek. E rovatban a váló- és tatftásdíj-perek szerepednek. Mi az oka annak, hogy a mi társadalmunkban is »ok a válóper, és vajon mi a megoldás?

A válóperek okait sokan azzal magyarázzák, hogy több esetben túlságosain fiatal korban kötődik a házasság. A 18—20 éves korban kötött házasság — mondják a „szakértők” — igen gyakran zátonyra jut. Mások azt állítják, hogy a mi társadalmunkban túlságosan nagy a szabadság, és ez elősegítő je a házassá ^töréseknek is.

A házassági „szakértők” meggandolaitlanu 1 ítélkeznek. A 18—25 éves korban kötött házasság többségié megalapozott, egész életen át tartó. És ha azt is észrevesszük, hogy a 25 éven felül kötött házasságkötések — 10—15 éves együttélés után is — szántón végződnek válóperrel, úgy még inkább sántít az ifjú korra való hivatkozás. A demokrácia és a szabadságra történő hivatkozás ugyancsak nem elfogadható magyarázat, ez is sántít, mert a házasétet szabályainak megsértéséhez semmiféle demokráciára nincs szükség. Ahol a házassági életet meggondolatlanul kötik vagy rúgják fel, ott alig, vagy egyáltalán nem beszélhetünk a társadalmi élet írott és íratlan szabályait összefoglaló demokráciáról.

Ha a zátonyra futott házasságoknak csak kiesd részét tanulmányozzuk is, kiderül, hogy nem az életkorban és még kevésbé a mi tár sad almunk demokráciájában van a baj, hanem azokban, akik gyenge jelleműk leplezése •végett if jú korukra, vagy pedig a valóiban szabad életre hivatkoznak. íme két történet:

K. László 1946-ban házasságot kötött Hűséget esküdött feleségének, B. Magdának. Magda szerette, tisztelte férjét A házasságból két fiú született. K. László becsületes ember hírében állt Jól ismerte a szocialista együttélés szabályait és azokról gyakran beszélt is. De e szabályok közül egyre úgy tekintett mint amelyikről élég csak beszélni. A családi együttélés szabályait már a házasságkötés után megszegte. Magda minderről évekig nem «adott, vagy legaHábfe® úgy tett, nsnUte nem

túdotöt volna arról, hogy László már nemcsak az övé. Egy éjszaka László ittas állapotban idegen lakásba Lopó zott, hogy egy lányt megszerezzem magának. A lány szembeszálllt az erőszakkal, segítséget hívott. (K. László egy kisváros nagy botrányának középpontjába került és vállalati fegyelmiben részesült.).

A botrány után találkoztam K. Lászlóval Megkérdeztem tőle, hogy történt a dolog, és mit szándékozik tenni.

— Ügyetlen voltaim — hangzott a válasz, majd így folytatta: — A jövőben jobbam vigyázok.

K. László tehát nem a cselekedetét, temem ügyetlenségét marasztalja éL

A szabad szerelem tetten ért híved között természetesen olyan is van, aki őszintén falismeri hibáit, és igyekszik a házasság szabályait betartani. De az is bizonyos, hogy K. László esete nem egyedülálló.

Z. Jánoemé — Éva — csinos, művelt asz- szony. Férje is főiskolát végzett, és te lehet, csinosabb, mint Éva. Aki Jánosra és Évára tekint, feltétlenül azt gondolja, hogy eszményi házastársafcat ismert meg János és Éva házassága szerelemből szövődött, melyet egy szép kisfiú születése csak megerősített. És sajnos, a látszat mégis csal. Éva valósággal sportot űz abból, hogy minél több férjnek csavarja el a fejét. Megkérdeztem Évát, miért teszi ezt?

— Tisztelet a kevés kivételnek, mindenki így cselekszik. Különbem is — folytatta érvelésé* — a szocializmusban a szerelemnek is sza badsága van.

K. László és Z. Jánosáé cselekedetének és érveléséinek azonos a forrása. László a házassági élet szabályainak: a betartáséit nem tartja lényegesnek. Éva a „szabad” életre hivatkozik, nyíltan kimondja, hogy számára mi jelenti a szoeiaMzmusf. Nem nehéz bizonyítani, hogy László viselkedése ugyanúgy, mint Éva véleménye — nem szocialista.

Éva erkölcsi magatartását a saociaffiz- mussal ösezeegyeztethotSnek lantja. Ahogy ő

magyarázza: — hiszen a mi társadalmunkban szabadon elmék az emberek. — Valóban, a mi társadalmunkban nem kényszer, vaüiásd előítéletek és anyagi meggondolások, hanem a becsületes emberek tiszta szerelméből fakadó közös élet vállalás a házasság alapja. De vajon a szabad élet azt jelenti-e, hogy felelőtlenül kössünk házasságot, majd felrúgjuk a családi életet és a gyermekek gondos nevelése helyett kalandokba bocsátkozzunk? Aki valóban szocialista módon él, nem járhat el így. Az nem hirdeti, hanem Mairx-szal, Engete-szei együtt elítéli a „szabad” szerelmet A marxizmus a családi életben, a szerelemben is a szabad élettel együtt a felelősséget hirdeti. A mi társadalmunkban a szocialista módon élő ember, szemben a kapitalista társadalommal, mindemben, a szerelemben is érzi a felelősséget, -és annak megfelelően cselekszik.

A „szabad” szerelem éppen annyira idegen a marxizmustól, mint a burzsoázia bármely más erkölcsi fejtegetése. Marx és Engels félreérthetetlen ül kifejezésre juttatta, hogy a „szabad” szerelem fogalma a burzsoázia világnézetének tartozéka, amely azért kellett a tőkéseknek, hogy megmagyarázhassák erkölcstelen életüket, a burkolt és néha nyílt többnejüséget, a prostitúció*.

A munkáspártok története sok bizonyítékot ad arra, hogy a kommunisták csak akkor érhetnek el sikereket, ha a szocialista eszmét minden vonatkozásban elfogadják. Akkor érhetünk el zökkenés nélkül előrehaladást — tanítja Marx, Engels és Lenin, — ha a proletárdiktatúra erősítését, a kommunizmus építését és az új rend erkölcsét egyszerre, mint egymással összefüggő rendszert valósítjuk rjeg.

Lásaió és Éva magatartása azért is bírálandó, mert az ő gondolkodásuk és cselekedetük nem egyedülálló. Velük együtt szép számmal találhatunk olyanokat, akik azt hi szik, hogy ha a termelésben megállják a helyüket, ha a proletárdiktatúra elfogadásáról beszélnék úgy erkölcsük maradhat a régi.

Markhoz. Engelshez és Leninhez következetesen hű kommunisták a szocialista erkölcsben sem tehetnek engedményeket és nem is tesznek.

Igyekeztem választ adni a ntíért-re. A mi

társadalmunkban a „szabad szerelem” nem magyarázható mással, mint azzal, hogy a gyors gazdasági előrehaladás mögött elmarad a szocialista tudat fejlődése. Akadnak emberek, akik a kispolgári, vagy éppen burzsoá erkölcsi felfogásukat hangzatos lepellel takarják. Ilyen a burzsoá prostitúciót leplező fogalom, a „szabad szerelem”.

A hiba és forrásának megállapítása nem elegendő. Keresni kell a megoldást is. A megoldást, mint minden más világnézeti ügyben, a szerelmi, erkölcsi vitában is a marxizmus— leninizmus adja meg. A marxizmus klasszikusai az emberek tiszteletében, az őszinteségben, az egymás iránti felelősségben, a megfontoltságon alapuló vállalások betartásában, az osztály nélküli társadalom megvalósításában jelöli meg a szocialista erkölcs tartalmát és feladatát.

A „szazad” szerelem bírálata távolról sem igazolja a középkori zárdái és kolostori szellemet. A szerelemnek középkori értelmezése éppúgy idegen a haladó eszméktől, mint a burzsoá társadalom „szabad” szerelme. A marxizmus az általános fejlődés szolgálatával, az emberi magatartás nemesítésével, a szocialista erkölcs terjesztésével, a tiszta szerelmi életet is meghonosítja.

Ha valamiben, úgy a szerelmi életben is nagy jelentősége van a példamutatásnak. Példamutatással kell segíteni azt a közhangulatot, amely elítéli a könnyelmű életet, elveti a „szabad szerelem” burzsoá fogalmát és a marxizmus tanításait teszi az erkölcsi élet alapjává.

Á szerelem a legszebb, legemberibb tulajdonságok egyike. A művészeknek, költőknek íróknak évezredes ihletóje. Ám a szeletemről nem elég képet festeni, szobrot faragni, verset írni. A szerelmet meg kell tisztítani attól a szennytől, amellyel a földes- urak és a gyárosok bepiszkították. E nemes tisztító munkát csak a munkásosztály világnézete, a marxizmus—leninizmus végezheti el.

Lányai Sándor ,

A

I

Szakad izeieimi