Dunántúli Napló, 1962. december (19. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-22 / 299. szám
DECnEÄTBER 22o Hi^pió 5 Csökkenf a fűzesetek száma és kárértéke A megye tűzvédelmi helyzete, feladatok Huszonöt év művészete Lapunk munkatársa felkereste Kosteleczky Sándor őrnagy elvtársat, a Baranya megyei Tűzrendészed Osztályparancsnokság vezetőjét, és a megye tűzvédelmi helyzetéről, ez évi eredményekről feladatokról kért tájékoztatást. — Milyennek értékeli őrnagy elvtárs a megye tűzvédelmi helyzetét az év tűzkárainak alapján? — örömmel mondhatom el, hogy ebben az évben az elmúlt évhez képest jelentős a javulás. Ezt bizonyítja a tűzkarsta- tisztika: az elmúlt esztendőben a megyében 381 tűzesetünk volt — 1 millió 334 ezer forint • kárösszeggel. Ebben az esztendőben a statisztika jobb eredményt mutat: 259 volt a tüzese tek száma, a kárérték pedig mintegy 700 ezer forint. Meg kell jegyeznem, hogy a javulás ellenére a mezőgazdaságban még sok a tűz. Ennek oka, hogy ezen a területen még korántsem olayn szervezett a tűz elleni védekezés, mint az iparban. — A tűzesetek és kártételek csökkenése örvendetes. Vannak azonban bizonyára elképzelések, tervek a még jobb eredmé nyék eléréséért. — Először talán néhány szót az eredményekről. A tűzrendészed hatpság dolgozóinak ellenőrző munkája, az önkéntes tűzoltóságok tevékenysége nyomán egyre több helyen értik meg a vezetők és dolgozók egyaránt a tűzvédelem szükségességét. A tűzrendészed helyzet javításához, a feladatok jobb végrehajtásához jelentős segítséget nyújtottak ebben az esztendőben a különböző szinteken működő tűzvédelmi bizottságok. A mezőgazdaság területén is értünk el konkrét fejlődést. Ezt igazolja, hogy a nyári hónapokban — ez évben először — a kalászos termékeket tűzkár nem érte. Ez nem véletlen, mert ha csak a szárazságot említjük, hasonló volt a helyzet mint az elmúlt észtén i dobén, akkor a szemesterményekben mintegy 120 ezer fo- ! rint kár keletkezett. Most pe- I dig ilyen kár nem volt! í Az eredmény elérésében jelentős része van a megye területén működő mintegy 8 ezer önkéntes tűzoltónak is. Falun is mindjobban kialakul a szervezettség egyik fontos része, az úgynevezett tűzrendészed felelősi hálózat. Ami a terveket illeti: még mindig nem vagyunk elégedettek, mert számos probléma akadályozza a jobb tűzrendészed helyzet megteremtését. Feladatunk: a tűzvédelmet még szélesebb társadalmi alapokra kívánjuk helyezni. Annál is inkább szükséges ez, mert 1963. évben a tűzrendészetről új szabályzat kerül kiadásra, ami már alapjaiban feltételezi a dolgozók fokozottabb felelősségtudatát. — A jövő évben javítani kívánjuk az önkéntes tűzoltóságok tevékenységét, testületi életét: tanfolyamokat szerve- ' zünk a parancsnokok részére. A jövő esztendőben a jelentősebb községeket korszerű tűzvédelmi eszközökkel — motorikus fecskendőkkel — látjuk el. — Fejlődött-e, gyarapodott-e ebben az esztendőben a megyében lévő álami tűzoltóságok felszerelése? — Igen. Ma már állami egységeink korszerű, nagy teljesítményű és minden helyzetre alkalmas felszerelésekkel rendelkeznek. Állandó készenléttel és kiképzéssel biztosítjuk azt, hogy adott esetben segítséget nyújtsunk ott, ahol tűz vagy egyéb elemi csapás miatt szükség van ránk. Azt szeretnénk, ha 1963-ban a tűzesetek száma és kárértéke is csökkenne. Ez elérhető, ha a dolgozók megértik a tűzvédelem jelentőségét, és munkahelyeiken, lakásukban ügyelnek a tűzvédelem előírásaira. Az Ormánság múltja, jeflene és jövője Klubvezetők tanfolyama Négy nappal ezelőtt nyitották meg az SZMT székházéban a klub-játékvezetők tanfolyamát. A tanfolyamon a megye szakszervezeti klubjainak játékvezetői vettek részt. — A megyében egyre több klub alakul. Ezek vezetése ez- ideig jóformán ötletszerűen folyt — mondotta Glöckner János, a tanfolyam főbizalmija. — A tanfolyam célja az volt, hogy a klubvezetők szakszerű ismeretekre tegyenek szert a munka egységes irányítására. A klubvezetők tanfolyamán szakképzett előadók ismertették a klubélet legfontosabb problémáit. Színvonalas előadások hangzottak el a klub- I munka szervezeti, tartalmi és i formai kérdéseiről, a közössé- 1 gi szellem kialakításáról, az Megvalósítják a korai zöldséfélék szabadföldi termesztését 1963-ban megyénk 8 termelő- szövetkezetében létesítenek 100—100 holdas palántanevelőket. Ezek a tsz-ek fogják majd ellátni korai palántákkal azokat a gazdaságokat, ahol korai zöldségféléket termelnek ‘a városok számára. A nyolc tsz-ben a palántanevelőkre kb. 2,5 millió forintot fordítanak. Különösen a Dráva- és a Duna, menti szövetkezetek készülnek j fel a zöldségfélék termesztésé- j re. Legjelentősebb beruházást Felsőszen tmárton, Mohács és Belvárdgyula szövetkezetei kapják. Ezeken a helyeken már a felmérést elkészítették, mind ősze a jóváhagyásra várnak, hogy elkezdődjék a palántanevelők építése. Jövőre a városok lakossága gyorsabban és főleg korábban ! juthat majd zöldségfélékhez. | irodalmi és filmankétok megszervezéséről és a zenei ismeretterjesztés játékos formáiról, A Szakszervezetek Megyei Tanácsa a tanfolyam keretében kollektív színházlátogatást és színész—klubvezető találkozót is szervezett. A tanfolyam hallgatói tapasztalatcserék keretében látogatást tettek a Városi Művelődési Ház ifjúsági klubjában is. A klubvezetők tanfolyamának ünnepélyes záróelőadását pénteken délután tartották. L. F. A paletta ott pihen most a festőálivány melLett. A késő őszi nap ragyogásában felizzanak a kék, piros és fehér olajfoltok. Hányféle színt kevert ki a festő huszonöt év alatt a palettán? Ki tudna arról számot adni! Haraszti Pál pécsi festőművész, pedagógus negyedszázados jubileumára készül. Különös jelentősége van ennek a jubileumnak. Haraszti Pál a közeli hónapokban tölti be ötvenedik életévét, képzőművészeti és pedagógiai munkásságának pedig a huszonötödik esztendejét. Vajszlóról, az Ormánság „fő városából” wpdult Haraszti Pál. Korai művészetében naturalista és realista jegyeket találunk, s egyfajta sötét tónust, amely képeit többnyire jellemezte. Ormánsági örökség ez nála. Vázlatok, pannó-részletek tanúskodnak arról, hogy több ízben is megpróbálta már azt az Ormánságot vászonra vinni. Haraszti helyesen látja a ma Ormánságának lényegét és a holnapba vezető utat. Legutóbbi önálló képkiállítása óta sokat gazdagodott Haraszti Pál színvilága, tematiká- j ja. Az ötvein éves festő ma is I izgalommal kutat, keres a szí- ’ nak, a forrnák világában, a JdA mohácsi járásban szedik a kukoricát Hiába fordult téliesre a? időjárás, a termelőszövetkezetek többségében mégis megy a munka. Igaz, nagy nehézséget okoz a ^;\gy és az olva dás egyaránt, előbbi miatt nem Lehet szántani, utóbbi miatt nem lehet szállítani. Ennek ellenére a karácsony előtti napokban is töfik a kint lévő kukoricát és vetnek is, ahol a föld megengedi. Dunafalván tovább folytatják őszi mélyszántásukat a traktorok és a vetőgépeket Is járatják. A mohácsi járásban egyébként 12 500 holdat vetet* * tek el búzával, még kb. 1000 hold vetetlen. A kukorica törése még folyik. 9100 holdnyi területükből 10—15 százalék még a szedetlen. A sásdi járásban lévő Csi- kóstöttösön is tegnap még 50 holdat el tudtak vetni. A járás földterületének nagy része került őszi búza alá. Ebből 20 százalék még vetetlen. A ku koricatörés munkájára vá; még kb. 1000 hold. Az időjárástól függően az őszi mélyszántást azért folytatják a traktorok, a sásdi járásban a tervezett terület 30 százalékát, a mohácsiban mintegy 50 százalékát végeztékéi. fejezés eszközei között. Törek veséiből kitűnik, hogy valami olyat keres, ami méltóképpen kifejezi mai életünket. A realizmusból is megtartja azt, ami fontos, légióként a témát, s az új áramlatukból, a modem irányzatokból is átveszi azokat I a jegyeket, amelyek előremu- j tatnak, amelyek megterméke- j nyítőleg hatottak egész képző-, művészetünkre, irodalmunkra, j Képeinek egy csoportja — többek között „Az atomnő”, az „Ad astra”, a „Kétely”, „A letet. Művészi tökéletességgel adja vissza képe a tél hangulatát. Egy másik képén a bánya jelenik meg, nem a megszokott sötét tónusban, hanem élénk sokszínűséggel. Az út hosszú volt a szolnoki művészteleptől, a szolnoki művészvilágtól a mai széles skálájú festészetig. Természetesen a skála nem minden sípja szól ma még egyformán tisztán de ha az elmúlt huszonöt év eredményeit kívánjuk összegezni, azt állapíthatjuk meg, hogy Haraszti Pál gondolkodó” agltatív erővel bírnak. Az utóbbi hónapokban alkotott képeinek jellegzetessége, hogy valamennyin egyetlen gondolatot, egyetlen mozzanatot akar kifejezni. Az ölelkezés című képén minden mást elnagyol, csupán a kéz szerepét akarja érzékeltetni, ugyanúgy a Gondolkodónál az agy funkcióját, a Demagógnak az arcjátékát. Egyik legszebb, legérettebb képe A tél. Viszonylag egyszerű eszközökkel, egy ablakból mutat be egy utéarészeredményes volt ez a negyed évszázad. Erről egyébként majd a pi'ktúra kedvelői- maguk is meggyőződhetnek. Haraszti Pál nagy ' gondossággal készül jubileumi kiállítására. (Hamar) HA PER ÚGYMOND, HADD LEGYEN PER... Mennyezetig érő, lilaszinü pertlivel kötött akták. Porosak és a papír üveges, köny- nyen törhető. A barna polcokon emberi sorsok. Vastag falak és öreg asztal. Megyebírósági irattár. 3221. számú ügy. Felperes K. J. ligeti lakos. Alperes S A. kocsmáros. ... „1936. május 10-én vadászaton hajtó volt R. J. Az alperes meglőtte. Harminc százalékos rokkant lett. Kéri a bíróságot részére havi díjat megszabni, mert dolgozni nem tud...” A magyar Szent Korona nevében: havonta S. A..-tól 8 P 50 fillér. * P. 3240. Szegény jogosul F Gy. előadja a következőket: „Anyám, F. Emma háztartási alkalmazott volt Sz. L. földbirtokosnál 1931-től 1933- ig Anyámat Sz. L. elcsábította, teherbe esett. A szüléskor gyermekágyi lázt kapott és meghalt. Halálos ágyán merte csak rokonaimnak elmondani, hogy én Sz. L. gyermeke vagyak, tőle származom.’’,., 1934. 35, 36, 37, 38, 39, 40. 41. 42. 44! Nincs ítélet a „szent korona nevében”. Sz. L. ügyvédje, dr. R. Arisztid bizonyít Ném apa a földbirtokos. Tanúk, tanúk, tanúk. Ujjlenyomat, vér- és antropológiai Vizsgálat, 1947-ben a törvényszék atya vá nyilvánítja a makacsliodót. Tizenhárom év! .* * B. II. 3141/1942. Bűnügy. F. József és Sz. József karácsony szent estéjén ellopta H. J. kozármislenyi lakos magasszá ru boxbőrű bakancsát. Az ügyben tanúként kihallgatott T. Jánosné garéi lakos vallomásából: ... „1941 őszén a két vádlott a mi istállónkban lakott, mert máshol nem volt helyük. Tőlünk jártak el dolgozni az uradalomba, meg más alkalmi munkára. F. bakancsára jól emlékszem, az teljesen rongyos állapotban volt, úgyhogy talpát a felső részhez zsineggel kötötte. Oldalát és orrát foltok tarkították, Mivel férjem harctéren volt és nem tudott segíteni, én F bakancsát és egyéb holmiját 20 fillérért tartottam rendben, illetve tisztítottam,..9 * P. 3227. P. Katalin napszámosnő. Sz.-i Iákos: „... 1939 őszén egy este 8—9 óra tájban, amikor tejet szűrtem, részegen bejött a gazdám. Kulcscsal bezárta az ajtót, majd az agyra lökött. Sikoltoztam, sen ki sem segített. Később kérte, hogy tetessem el a gyermeket Fenyegetett. Miből éljek meg ,.nagytekintetű bíróság" a gyerekemmel? Kidobtak!",... * 114/1944. Bűnügy. A. M. Királyi pécsi IV. csendőrkerület, margittaszigeti őrse. Gyanúsított Molnár Ferenc napszámos és Bugyi Ferenc sommás. Sértett: Kutyej Márton uradalmi gazda. — ... „Jelentjük, hogy 1944 május 20-án a Kölked községhez tartozó Albert-pusztán Molnár Ferencet béresnek osztották be. Soha nem volt béres, nem akart az lenni. Parancs: el kell élelmiszerét venni, Kutyej meg is kísérelte, mire Molnár egy kapa nyéllel 20 napon túl gyógyuló sebet ejtett rajta. Bugyi pedig arcul ütötte Kutyejt, Vádlottak védekezése. Molnár: Kutyej n ládából akarta kivenni a jó kis szalonnámat, Bugyi F.: az édesanyámat szidta. Vádlottak megszöktek, kézrekeríté- sük folyamatban van. — Horváth Imre csendőrfőtörzsőr- mester 1947/7287. A pécsi államügyészségtől: Tettesek közkegyelemben részesülnek. Az eljárást meg kell szüntetni: az Elnöki Tanács .,, stb. ... * Perek, emberi sorsok. Hogy voltak később is perek?.. Persze hogy voltak, B. 1040/1947. Sásdi járásbíróság. __ K. A. bakócai lakos földműves telepes. Négy és egyne gyed hold juttatott földje van Sértett: özv. T. Ferencné Mindketten telepes szomszédok. A kert egy része vitás közöttük. T. Ferencné fokhagymát ültetett a vitás kertbe. összeszólalkoztak, verekedést kezdtek. ű Dr. V. L. pécsi ügyvéddé» beszélgetek. — A perek tartalma teljesen megváltozott. Van meg, hogy házon, örökségen vitatkoznak, pereskednek. Az ilyen ügyek száma?... össze sem lehel hasonlítani. Volt régen olyan perem, hogy tíz centi föld el- szántásáért folyt a vita. Kiszállt három mérnök, a bíró, tanyk. Hol van az már?.. Nagyon nehéz volt régen a szegényeket védeni a nagytekintélyű intézmények ellen Bank, Országos Földhitelintézet, nagybirtokosok... Sok volt az árverés. De egymást is marták, nevetséges összegekért. Apa a fiát, fiú az apát, testvérek egymás ellen... * Megnézem az épületet, ahol F József és Sz. József lakott Garéban. A rongyos bakancsa sommások otthonát már nem találom. Az istállót lebontatták. T. Ernő mutatja meg a házat. Újonnan vakolták, szép piros. — A bátyám nincs itthon kukoricát szed a tsz-ben. Hova lett az istálló? ... Lebontottuk. Részben abból építettem én ezt a másik házat. Az udvaron gyermekek játszanak. A kisebbik három kerekű biciklin köröz a régi pajta helyén. Albert-pusztán már szépek a vetések. Hogy valaha itt ki- vehették a ládácskából a szalonnát, mert sommás, béres volt valaki? Érthetetlen. Egy darabka fokhagymaföldért bírókra kelni?... Mezsgye miatt pereskedni? ,.. Haj tót oldalba lőni?... És a perek közben eldugni Justiciu szemkötőjét?... * Békésebb lett az élet falun, mert „több lett" az ember. Több az igazsága és több az SZÜTS ISTVÁN Nagyarányú szőln- és gyiimölcsteiepités lesz ■ •I rr lovore 1963-ban Baranya megyében 500 hold gyümölcsöst és 200. hold szőlőt telepítenek a közös gazdaságok. Őszibarackból 200, kajsziból 100, bogyósokból ugyancsak 100, almából 50 és körtéből ugyancsak 50 holdat ültetnek be gyümölcsfákkal. Az őszibarack termőterülete különösen a pécsváradi járásban nő majd, de tovább növeli gyümölcsöseit a somogyapáti és a mozsgói szövetkezet is. Baranyában eddig á házaknál lévő kisebb gyümölcsösökkel együtt 8000 holdnyi területen folyik gyümölcstermelés ebből 2800 holdon nagyüzemi módon. Nem kevésbé jelentős a szőlőtelepítés sem. Jövőre általában Villányban, Villányköves- den, Diósviszlón terveznek na* gyobb arányú telepítéseket. Megyénkben a nagyüzemi módszerekkel megmunkált szőlőterület kb. 3500 hold. Az új telepítések már ezeknek a számát fogják növelni. ■■ ■ ■j|rj. . .... .................... ■ A Pécsi Fémipari Vállalat esztergályos, hegesztő-lakatos, gépkocsiszerelő, villamos tekercselő és villanyszerelő szakmunkásokat keres felvételié. .Jelentkezés: Pécs, Felsőmalom u. 13. sz.
