Dunántúli Napló, 1962. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-14 / 292. szám

I fflAPLd 1962. DECEMBER 14. ] r Külpolitikai vita a Ssov jet unió Legfelső Tanácsának ülésszakán Hruscsov beszédének visszhangja (Folytatás az 1. oldalról) met békeszerződés kérdéséről — hangsúlyozta Gromiko. „Nem fogjuk számolni a nap­tár lapjait, hogy mikorra kell befejeződnie ennek az eszme­cserének, de keresni kell a megoldást.” Befejezésül kijelentette, hogy a szovjet külpolitika sikerei­nek alapja az ország gazdasá­gi és védelmi ereje. E sike­reket előmozdítják azok a ne­mes és emberbaráti eszmé­nyek, amelyeket a szovjet nép követ. A szovjet külügyminiszter után a Komszomol lett köz- társasági első titkára szólalt fed. A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa külügyi bizottságának nevében Mak&zim Rilszkdj ha­tározat-tervezetet terjesztett elő, amely szerint a Legfelső Tanács jóváhagyja a szovjet kormány külpolitikáját, és a forradalmi Kuba körül tá­madt válság leküzdésére irá­nyuló intézkedéseit. A Legfelső Tanács egyhan­gúlag elfogadta a határozatot. Tito jugoszláv elnök felszólalása „Meleg, baráti üdvözlete­ket” adott át és „a legjobb kívánságokat” tolmácsolta a Szovjetunió Legfelső Tanácsa ülésén a küldötteknek Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szö­vetségi Népköztársaság elnö­ke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkára. Tito kijelentette, hogy vé­leménye szerint a jelenlegi ülésszaknak óriási jelentősé­ge lesz a Szovjetunió lénye­gesen gyorsabb gazdasági fej­lődése és, a szovjet nép jólé­tének emelkedése szempont­jából „Mi lényegében egyet ér­tünk azzal, amit Nyikita Szer- gejevics elvtárs beszámolójá­ban mondott az országaink közötti kapcsolatokról” — je­lentette ki Jugoszlávia elnöke. A múltról nem szeretnék be­szólni — fűzte hozzá, majd hangsúlyozta, hogy „vannak ugyan még bizonyos nézetel­térések, de ezeket konstruk­tív együttműködés útján, kö­zösen meg fogjuk szüntetni”. Megállapította, hogy aSzov jetunió és Jugoszlávia között az utóbbi néhány esztendő­ben a kapcsolatok „fokozato­san fejlőditek a baráti együtt­működés irányában, mindkét­oldalú kapcsolataink terüle­tén, mind pedig külpolitikai téren”. Tito megjegyezte, hogy a Szovjetunió és Jugoszlávia né­zetei „valamennyi nagy nem­zetközi kérdést tekintve meg­egyeznek, vagy egymáshoz kö­zel állnak. A háború és a bé­ke, a békés együttélés, a le­szerelés, a gyarmati rendszer felszámolása, a német kérdés és több más, a mai világot érintő probléma tekintetében nézőpontjaink azonosak, vagy egymáshoz közel állnak”. Tito rámutatott, hogy bizo­nyos reakciós és imperialista körök érdekeltek a „hideghá­ború” felszításában, tehát . az igazi béke biztosítása szem­pontjából a bonyolult nemzet­közi helyzetben óriási jelentő­ségük van az összes élenjáró erők, különösen pedig a szo­cializmus országai együttes akciódnak. Ezzel kapcsolatban kifejezte a maga és Jugoszlá­via néped megelégedését a Ka- rib-tenger térségében előállott válság felszámolásával kap­csolatban, amely a szovjet kormány békeszerető és kpnst rvktiv döntésének, s az ENSZ lépésednek köszönhető”. Jugoszlávia elnöke köszöne­tét mondott a szovjet kor­mánynak és személy szerint Nyikita Hrusesovnak azért, hogy „határozottan jártak el a légválságosabb pillanatban, tekintetbe véve az egész em­beriség érdekeit és igazi ál­lamférfiakhoz illő messzete- kintésről tettek tanúbizonysá­got”. Tito ezután megjegyezte, hogy a béke érdekében tett lépéseket a gyengeség jelének értelmezni — rövidlátásra vall, A Karib-tenger térségé­ben lefolyt válság kimenetele megmutatta, hogy a^ilág köz­véleményének túlnyomó több­sége helyeselte a békés meg­oldást. Hangoztatta, hogy feltétlen még kell keresni a már rég­óta megérett problémák reá­I Us megoldását, s a többi kö­zött „haladéktalanul meg kell | kötni a nukleáris fegyver- kísérletek megtiltásáról szóló szerződést”. Jugoszlávia fejlődéséről szól va befejezésül Tito kijelen­tette, hogy „az új Jugoszlávia életképes szocialista állammá fejlődött” bár, természetesen „még sok problémánk — és nehézségünk van”. Ezután Mihail Georgadze, a Legfelső Tanács Elnökségének titkára tájékoztatta az ülés­szakot néhány új hivatal meg­alakításáról, illetve régi hiva­talok átszervezéséről a két ülésszak közötti időszakban. Georgadze ezzel kapcsolatban törvényeirejű rendeletet ter­jesztett az ülésszak elé a Leg­felső Tanács Elnökség tör­vényerejű rendeletéinek jóvá­hagyásáról és az alkotmány néhány cikkelyének ennek megfelelő módosításáról és ki- egészi léséről. Miután a küldöttek jóvá­hagyták az előterjesztett tör­vényerejű rendeletét, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsának második ülésszaka befejezte' munkáját. V jságir ósztrájk Olaszország ban PÁRIZS Hruscsov beszéde háttérbe szorít a francia sajtó hasáb­jain minden más témát, a NATO-miniszterek párizsi ta­nácskozását is. Valamennyi lap vezető helyen közli a szovjet kormányfő beszédét. A Figaro kiemeli a beszéd rendkívül mérsékelt hangját. Ezt álla­pítja meg a Combat is, ami­kor rámutat: a szovjet kor­mányfő mindkét táborban a jóakaraté emberekhez for­dult, hogy a tartós béke való­sággá váljék. „Hruscsov egész beszéde — írja a Liberation —> beleértve azt is, amit a Szov­jetunió termelési sikereiről mondott, a Szovjétuniónak a békés, egymás mellett élés ér­dekében kifejtett erőfeszíté­seit tükrözi.” A szélső jobboldali Aurore ezzel szemben aggódik, hogy a nyugati táborban mutatko­zó ellentétek miatt az euró­pai hatalmak kimaradnak a Kelet-Nyugat között várható párbeszédből. A France-Soir aláhúzza: Hruscsov éppen az Atlanti Szövetség tanácsülésének elő­estéjén hangoztatta békeaka­ratát, olyan időpontban, ami­kor a nyugati szövetségesek megosztottsága nagyobb, mint valaha. VARSÓ A varsói rádió szerda dél­után és csütörtökön reggel többször is részletesen ismer­tette Hruscsov szovjet mi­niszter-elnöknek a Legfelső Ta­nács ülésén elhangzott beszé­dét a jelenlegi nemzetközi Szovjetunió Legfelső Tanácsa előtt mondott beszámolóját a nemzetközi helyzetről és a Szovjetunió külpolitikájáról A Scinteia, a Román Mun­káspárt központi lapja alá­húzza, hogy a Karib-tenger térségi válság felszámolása a Szovjetunió bókepolitikájának nagy győzelme, s hangsúlyoz­za. hogy a Szovjetunió kitartó­an a megoldatlan problémák békés rendezéséire törekszik; A Minisztertanács ülése i Csütörtökön sztrájkba lép- j tek az olasz újságírók, hírügy- : nökségek és folyóiratok újság- j írói. Az újságírók 25 százaié- í kos fizetésemelést és munka­időcsökkentést követelnek. «% Pénteken Venns-közelbe ér a Mariner—2 amerikai űrrakéta Fájdalom és elkeseredés Jugoszláviában Momcsilo Popovics halála miatt A Pécsi Közlekedési Válla­lat (Pécs, Bacsó Béla u. 4). azonnali belépésre keres AUTÓSZERELŐKET A Mariner—2 amerikai űr­rakéta, amelyet augusztus 27- én a cape canaveral-i támasz­pontról lőttek’ fel, a számítá­sok szerint pénteken eléri pá­lyájának azt a pontját, ami­kor a legközelebb — körülbe­lül 32,000 kilométerre — ér a Venushoz. Az űrrakéta, ha a számítások beválnak, körülbe­lül fél órán át sugároz maid a bolygóról adatokat a földre. A Mariner—2-t, amely jelen­leg 56 millió kilométerre van a földtől október 31-én ki­TMR lakatosokat és vizsgá­zott kazánfűtőket felvesz az ÉM. Baranya me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat Pécs, Rákóczi u. 56. Jelentkezés a munkaügyi osztályon. Értesítjük kedves Vásárlóinkat, hogy az Állami Áruház / sebb üzemzavar érte. Két napeleme közül az egyikben rövidzárlat lett, emiatt az űr­rakétában elhelyezett műsze­rek energia-ellátása annyi ra csökkent, hogy műszerét ideiglenesen ki kellett kap­csolni. Később a műszereket ismét üzembe helyezték és az­óta a Mariner—2 egy napelem­nek áramforrásával viszony­lag jól vehető rádiójeleket küld a földre. Most, amikor a Mariner—2 egyre közelebb kerül a Vé­náshoz és a naphoz, az űrra­kéta belsejében rendellenes módon növekszik a hőmérsék­let. Ennek az lehet a követ­kezménye, hogy két héttel a Venus megközelítése után a Mariner—2-ben elhelyezett műszerek felmondják a szol­gálatot. Az egész jugoszláv közvé­lemény mély megrendüléssel fogadta Momcsilo Popovics- nak, a Bad-godesbergi jugo­szláv érdekképviselet gondno­kának halálhírét, akire ugyan az a gonosz kéz adta le a vég­zetes lövést, mint amelyik 20 évvel ezelőtt a népfelszabadí- { tó háborúban 17 súlyos sebet ejtett rajta. Aláírták a Magyar és a Berlini Német Tudományos akadémia egyezményét Berlin Jánossy Lajos, a Magyar Tu­dományos Akadémia alelnö- ke és Günther Rienäcker, a Berlini Német Tudományos Akadémia főtitkára csütörtök délután ünnepélyes keretek kö­zött aláírta az MTA és a BNTA közös munkatervét.. 16-án, EZÜSTVASÁRNAP 10—17 óráig tart nyitva Köszönetét mondunk mind­azoknak, akik szeretett ha­lottunk id. Gorrieri Ferenc temetésén megjelenésükkel, ko­szorúk, virágok küldésével fáj­dalmunkat enyhíteni igyekez­tek. Külön mondunk köszöne­tét a pártbizottságnak vala­mint mindazon szerveknek, intézményeknek iskoláknak, óvodáknak, akik a temetésén utolsó útjára elkísérték. A gyászoló család Közöljük t vevőinkkel, hogy 1963, január 2-től 25-ig leltározás miatt az árukiadás és kiszállítás vállalatunknál szünetel. Ebre való tekintettel kérjük a szükséges mennyiségű áru- és anyagbeszerzésről már most gondoskodni. szíveskedjenek Baranya megyei Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi V. Pécs, Lenin tér 6. köszönetnyilvánítás Ezúton mondok köszönetét mindazoknak, akik forrón szeretett feleségem elhunyta alkalmából részvétük kifeje­zésével enyhíteni igyekeztek fájdalmamat. Külön köszönettel tartozom a Baranya megyei Tejipari Vállalat és a Saj térlelő dol­gozóinak. a Pécsváradi Föld­művesszövetkezetnek, az ön­kéntes Tűzoltó Egyesületnek, az általános iskola tanulóinak, és a volt Pécsváradi Sajtüzem dolgozóinak, akik a temetésen való megjelenésükkel. virá­gaikkal és gyász-zenéjükkel kinyilvánították együttérzésü­ket. Boldizsár György Pécsvárad Újjáalakítva megnyílt a 15 sz. finom méteráru szakboltunk. Kossuth L. u. 17. szám alatt. Nagy választék, különleges áruféleségekből! PÉCSI RUHÁZATI BOLT Játékvásár Kossuth L, u, 1- sz, alatt. Hatalmas áruválasztékkal minden érdeklődőt vár a Pécsi Kiskereskedelmi Vállalat v I helyzetről és a Szovjetunió külpolitikájáról. A Try buna Ludu teljes egé­szében, a többi lap bő részle­tekben közli a beszédet. BUKAREST A csütörtök reggeli román lapok egész oldalt átfogó két- hasábos cím alatt bő részletes­séggel közük N. Sz. Hrus- csovnak. a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa elnökének, a I A Minisztertanács csütörtö- j kön ülést tartott. Az Orszá­gos Tervhivatal elnökének előterjesztése alapján meg- I tárgyalta és elfogadta az 1983. évi népgazdasági tervet, uta­sította a Tervhivatal elnökét, illetve a minisztereket, hogy december 31-ig közöljék a vál­lalatokul és intézményekkel teryfeladataikat. Ä kormány a pónzügymi- ; niszter előterjesztésére meg- ! vitatta és jóváhagyta az 1963. i évi állami költségvetés terve­zetét, s úgy határozott, hogy a? országgyűlés elé terjeszti, j Az élelmezésügyi miniszter i jelentést tett a felvásárlás helyzetéről. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tu­domásul vette. A Központi Népi Ellenőrzé­si Bizottság elnöke beszámolt arról a vizsgálatról, amelyet a | [ nem kereskedelmi jellegű kül­földi kiküldetések tapasztala- | tóinak hasznosításával kapcso­latban folytatott. A kormán y a jelentést megvitatta és meg­felelő határozatokat hozott. A Minisztertanács ezután folyó ügyeket tárgyalt. Fogadás a szovjet zenei delegáció tiszteletére U. J. Usztyinov, a SzovjeW unió budapesti nagr követe csil I törtökön fogadást ad ott a Ma- | gyár Zeneművészek Sz'ávetsé* I gének vendégeként hazánkban tartózkodó szovjet zeneszer­zők, zenetudósok: J. Sz. Mil- jutyin, Sz. V. Akszju... V. M. Jurovszkij, A. I. Pirmunov és V. Tormisz tiszteletére. Az elhunyt özvegyéhez táv­iratot intézett a Moszkvában tartózkodó Tito elnök, akinek részvétnyilvánítása hangoz­tatja: Jugoszlávia népe kö­veteli, hogy a .gonosztevőket büntessék meg. A belgrádi Politika „Fi­gyelmeztetés, amely kötelez” című vezércikkében hangsú­lyozza. hogy Momcsilo Popo­vics halála figyelmezteti mind azokat, akik együtt harcoltak, együtt ontották vérüket a fasizmus ellen. A bűnös fasisz­ta golyót, amely kioltotta a ju­goszláv hazafi életét — írja a lap —. nem sikerült megállí­tani, de a fasizmus ellenségei­nek szerte a világon harcol- niok kell, hogy ez a golyó ne öljön meg másokat is. Nem elégedhetünk mes hitegetések­kel és ígérgetésekkel — fi­gyelmeztet a belgrádi lap. — A fejét felütő fasizmust csí­rájában kell elfojtani, mert tudjuk, mint jelent, milyen szörnyűségeket hoz magával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom