Dunántúli Napló, 1962. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-14 / 292. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLTETEK! nummrarrisLi B 1962. DECEMBER 14. PÉNTEK I lUAPI.O %.> > A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSAGAES A MEGYEI TANACS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM. ÄRA; 50 FILLÉR 292. SZÄM Külpolitikai vita a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszakán Gromiho külügyminiszter beszéde Csütörtökön délelőtt a Kreml ben együttes ülést tartott a Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak két kamarája: a szövetsé­gi tanács és a nemzetiségi ta­nács. Megvitatták Hruscsov kormányfő szerdán elhangzott külpolitikai beszámolóját. A vita első szónokai, köztük Ambaicumjan akadémikus, is­mert asztrofizikus, Jurij Gaga rín. Nyikolaj Tyihonov író. Valamennyien helyeselték a szovjet kormány külpolitiká­ját, hangsúlyozták, hogy a kommunizmus és a béke egy­mástól elválaszthatatlan, a szovjet külpolitika fő irány­vonala a békés együttélés po­litikája. A Karib-tengeri vál­sággal kapcsolatban megállapí tották, hogy a béke és a szocia lizmus erői újabban nagy győ­zelmet arattak. A válság meg- oluasa megnyitotta a lehetősé­get a még megoldatlan nemzet közi problémák rendezésére, megmutatta, hogy a legvesze­delmesebb kérdéseket is meg lehet oldani békésen, tárgyalá­sok útján. Ezután Gromiko szovjet kül ügyminiszter mondott beszé­det. — A kubai válság leküzdé­se — jelentette ki — a józan ész győzelme volt a meggondo latlanság felett, a békés együtt élés politikájának győzelme a durva önkény politikája felett, a béke és a szocializmus védel mében tett reális lépések dia­dala az álforradalmár, uszító frázisok fölött. Rámutatott arra, hogy Hrus­csov kormányfő szerdai beszá­molójában kifejezésre jutott „a párt Központi Bizottságá­nak-és a szovjet kormánynak széleslátókörű külpolitikai irányvonala, amely következe tesen hangsúlyozza, hogy a nemzetközi helyzet megjavítá­sa szempontjából milyen fon­tos következetesen alkalmazni a békés együttélés elvét, mint olyan elvet, amely az államok elsősorban a két legnagyobb világhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok kap­csolatainak alapja”. Csak azok nem értik meg a Karib-tengeri válság békés megoldásának jelentőségét, akik a dogmatizmus fala mögé bújnak a valóság elől, és akik­nek a rikoltozásai most össze­vegyülnek az imperialista tá­bor legagresszívebb képviselői nek harcias felhívásaival. — A Karib-tengeri válság újabb bizonyíték arra — álla­pította meg a továbbiakban Gromiko —, milyen szorosan összefügg ma a világ sorsa a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok viszonyával. „A szovjet kormány szeretné remélni, hogy az Egyesült Ál­lamok politikájában irányadó ví lesz a józan ész és az a tö­rekvés, hogy a vitás kérdése­ket tárgyalásokkal oldják meg." Gromiko hangsúlyozta: a Szovjetunió mindig arra töre­kedett, hogy békében és barát­ságban éljen az Egyesült Ál­lamokkal. A szovjet kormány meggyő­ződése — folytatta —, hogy a Szovjetunió és az Egye . Ál­lamok együttműködése, amely nek ereje jól bebizonyosodott a fasiszta Németország és a mi litarista Japán elleni háború éveiben „jelenleg annyival szükségesebb, amennyivel vé­szedé • lesebb lenne egy új há­ború a mai pusztító eszközök mellett ’. Gromiko rámutatott arra, horv a szovjet kormány most sem lát leküzdhetetlen akadá­lyokat a Szovjetunió és az Egye sült Államok együttműködésé­nek megteremtése és fejleszté­se előtt, ha az amerikaiak is ezt akarják. A szovjet külügyminiszter a továbbiakban kijelentette:, aZap tálán az a szemrehányás, hogy a Szovjetunió titokban támadó fegyvereket szállított Kubába. Mint a szovjet kormányfő is ki jelentette, a Karib-tengeri ese mények előtt Kubába szállított szovjet fegyverek feladata a Kubai Köztársaság megvédése, a Kubai Köztársaságot állan­dóan fenyegető agresszió elhá­rítása volt, vagyis e fegyverek védelmi fegyverek voltak. Gromiko megjegyezte, hogy „az Egyesült Államok kormá­nya nem is kérdezte a szovjet kormánytól, vannak-e közép­hatósugarú rakéták Kubában, vagy nincsenek.” így tehát a szovjet kormány részéről nem is hangozhatott el válasz arra vonatkozólag, hogy vannak-e vagy nincsenek szovjet raké­ták Kubában. Az amerikai államférfiak úgy vélekednek, hogy eltitkol­ták előttük azt, amit egyálta­lán nem kérdeztek tőlünk — jegyezte meg Gromiko, utalva Kennedy elnökkel és Rusk külügyminiszterrel október 18-án folytatott megbeszélésé­re — és ez különös. „Ezen túlmenően — foly­tatta Gromiko — mióta tartja magát az Egyesült Államok jogosultnak arra, hogy tudja, vagy a Szovjetuniótól felvilá­gosításokat kapjon arra vo­natkozólag, hol és milyen szovjet fegyverek vannak. Milyen alapon jelenti ki az Egyesült Államok, hogy félre­vezették, mert nem tájékoztat­ták arról, hogy szovjet rakéta­fegyvereket helyeztek el Ku­bában. Vajon az amerikai kor­mány bejelenti-e a szovjet kormánynak, milyen fegyve­rek vannak az Európában, Ázsiában, Afrikában levő amerikai katonai támaszpon­tokon, amelyek között sok, köz vétlenül a Szovjetunió határai közelében levő körzetekben van. A szovjet kormánynak eszébe sem jut, hogy ilyen tá­jékoztatást kapjon az Egyesült Államoktól. Ha már az efféle értesülések kicseréléséről be­szélünk, akkor e csere kölcsö­nösség nélkül elképzelhetetlen. «Teljes meggyőződéssel mondhatjuk: ha együttműkö­dés és bizalom lesz a Szovjet­unió és az Egyesült Államok között, akkor béke lesz; ha megegyezés jön létre Hrus­csov szovjet kormányfő és Kennedy amerikai elnök kö­zött, akkor megoldódnak azok a nemzetközi problémák is, amelyektől az emberiség sor­sa függ.” Hruscsov beszámolója hang­súlyozta a német békeszerző­dés megkötésének jelentősé­gét, — mondta Gromiko. — Ez nem kiagyalt kérdés, ha­nem maga az élet vetette fel és megoldásra vár. A Karib- tengeri válság napjaiban ép­pen Bonnból hangzottak el a legharciasabb, a legfelelőtle- nebb és legmeggondolatla- nabb kijelentések. — A Szovjetunió nem törek­szik arra, hogy a Német Szö­vetségi Köztársaság lealázó helyzetbe kerüljön. Ámde ho­gyan lehet jó, sőt baráti kap­csolatokat elérni Nyugat-Né- metországgal, ha nem tűnnek el a második világháború ma­radványai, ha a nyugatnémet vezető körök nem akarnak le­térni a revansvágy útjáról. — Végül is, abban már min­denki egyetért, hogy Európa szívében gyökeresen enyhül­ne a helyzet, ha nem használ­nák fel Nyugat-Berlint a NATO katonai támaszpontja­ként — mondotta Gromiko, majd kijelentette: — A Szovjetunió hajlandó folytatni az eszmecserét az Egyesült Államokkal és a töb­bi nyugati hatalommal a né­(F oly tatás a 4. oldalon) Közeledik az év vége, nagy a forgalom a Ruhaipari Vállalat új-mecsekaljai nőiszabó részlegében. Sokan készíttetnek a- ünnepekre kisestélyi tsipkr-uhát, bársonyruhát. — Képünk: Kerekes lenöné a rendelt taft kisestélyit próbálja % Foto: Czaká Modem bútorok Korszerű konyha Úi fürdőszobák, zuhanyozók „Csii'agos égbolt** a bárban köze' 3 aillié firin' a mecseki SZOT üdülő feliiiüasara Megyei agropropagandís ták tanácskozása Csütörtökön a Földművelés- ügyi Minisztériumban tanács­kozást tartottak a megyei ta­nácsok mezőgazdasági osztá­lyainak agropropagandistái és a tájintézetek agropropaganda- munkával megbízott munka­társai. A tanácskozáson mégha tározták azokat a feladatokat, amelyeket a pártkongresszus alapján a legsürgősebben meg kell oldani a fejlett termelési módszerek minél szélesebb kö rű elterjesztésére. A mecseki SZOT üdülő ezek ben a hónapokban kém a be­utaltak jókedvétől, hanem az építők tatarozók serény mun­kájától hangos. Kozmet.káz- zák az épületet. A nagyszabá­sú újjáalakítás során mi *egy 3 millió forintos költséggel tel­jesen megfiatalodik az üdülő. A hallban, a folyosóké i velúr szőnyegek tompítják majd a léptek zaját, a falakat torontáli szőnyegek díszítik, a szobák­ban a legmodernebb varia bú­torok kerülnek. Ajtókat, abla­kokat, falakat újjáfestik, az épület parkettázatát kicseré­lik. Szép csillárok, kerámia­vázák teszik még otthonosab­bá a környezetet. A jelentős újjáépítésből nem marad ki a konyha sem: kor­szerűsítik, hűtőkamrával ^4 el, a falakat végig Csempebur­kolat borítja majd. A cukrász­műhelyben gázkemencét léte­sítenek. Az üdülőben eddig kevés volt a fürdőszoba. Uj fürdő­szobát építenek, zuhanyozót, sőt a tetőteraszon is zuhanyo­zó áll majd az üdülők rendel­kezésére. A nagy épülettel egy időben az üdülőhöz tartozó Napsugár és Sport üdülők is megfiatalodnak. Újjávarázsolják a teraszt is, ahol modern kandelláfc-. k színes fényei világítanak majd. Az üdülő .rhelyiségét szin­te reprezentatív módra rende­zik be. A parkettát márványra cserélik ki, a mennyezeten „csillagos égbolt”-szerű világí­tást helyeznek el, az oszlopok faborítást kapnak, a bárpultot, k útorzatot kicserélik. Rendezik az üdülő környé­két, a parkot is. Az üi-. lő a tervek szerint május 2-án nyitja meg kapuit. R Nemzetközi Demokra* tikus Nöszovetség világkongresszusa December 7-től 11-ig Berlin­ben üléssza' ot tartott a Nem­zetközi Demokratikus Nőszö­vetség tanácsa. Az ülés., akon határozat született arról, hogy 1963. június 24-től 29-ig Moszk­vában összehívják a nők világ- kongresszusát. A kongresszus­ra való előkészületekkel kap­csolatban Eugenie Cotton asz- szony, a szervezet elnöke tar­tott beszámolót. A kongresszuson megvizs­gálják majd a nők családi és társadalmi jogait, a békeharc­ban játszott szerepüket, a gyermekneveléssel összefüg­gő feladataikat és más kérdé­seket ^ö'd cl repiiíótereit Accrába érkezett a magyar kormányküldöttség A Kállai Gyula miniszterei- ...... . nő khelyettes vezetésével Afri­kában járó magyar kormány- küldöttség Cotonou-ból csütör tc’-ön délután Accrába érke­zett A repülőtéren Imoru Egala iparügyi miniszter veze­tésével tíztagú fogadó bizott­ság üdvözölte a magyar vendé geket. A magyar küldöttség csütör­tökön délután koszorút helye- aett el az accrai hősi emlékmű­re. Este Imoru Egala iparügyi miniszter fogadást adott Kál­lai Gyula miniszterelnökhe­lyettes és a mar'var delegáció tagjainak tiszteletére. Accra, Ghana fővárosának látképe Billeg a szélzsák, a négyka­rú szélmérő sebesen forog a repülőtér épületének lapos te­tején. Hó takarja a 120 hold- nyi gyepszőnyeget. Kihalt, csendes a táj, csak Pogány község felől fúj a huzatos de­cemberi szél. Kihaltnak lát­szik a repülőtér is, nincse­nek gépek, amelyek indul­nának, vagy érkeznének. Sőt az országút felőli két bejárat sorompóját erős lakattal le­zárták, jelezvén, hogy téli szünetet tartanak. — Mettől meddig tart a pé­csi repülőtér téli pihenője? — kérdem Borovszky Jánostól, a repülőtér vezetőjétől. — A belföldi utasforgalom december 3-tól február 15-ig szünetel. A mentőszolgálat és a vízügy gépei változatlanul közlekednek, természetesen, > ha az idő olyan, akkor azok is állnak. — Milyen elfoglaltsága lehet ilyenkor a repülőtér személy­zetének? — Amit nyáron nem lehet elvégezni, azt most csináljuk. Karbantartás, a műszaki be­rendezések felújítása, s még egy érdekes dolog; az embe­rek most mennek szabadságra. Nyáron nincs szabadság, nem érünk rá. Most arra is sza­kítunk lehetőségei. Olyan a mi „■üzemünk", mint az idény jellegű gyáraké, ha üzemel, ak kor mindenkinek a helyén kell állni. Nézzük a széles ablakon ke­resztül a havas síkságot. Le­zajlik a széle, azon túl csak szürke, kopasz faágak látsza­nak és a pogányi templom he­gyes tornya. — Hol vannak a repülőgé­pek? — kérdem. — Minden gépet Pestre vit­tek. Télen végzik el a nagy­karbantartást, műszakilag alaposan átvizsgálnak min­den gépet, hogy egész nyáron zökkenőmentesen közlekedje­nek. Közben mi is felme­gyünk Pestre, 2—3 hetes to­vábbképzéseket szoktak tar­tani a vidéki városok repülő­tér vezetői részére. A sport­repülők sem röpködnek té­len, a sportolók is csak elmé­leti foglalkozásokat tartanak. — Tehát teljes szünet, tel­jes csend? — Nem egészen —, mondja Borovszky elvtárs, — ha ja­vul valamit az idő, akkor hen­gerekkel nyomatjuk a kifutó­pályát. Bővíteni is szeret­nénk. hogy a jövőre közleke­dő lL-14-es gépekkel ne le­gyen semmi probléma. A 36 személyes modernebb és ké­nyelmesebb 1T.—14-es gének rövidebbé teszik Pécs és Bu­dapest között az utazási időt is, a korábbi 50 perc helyett 35—40 perc alatt Pestre lehet érni. Nézem az érdekes műszere­ket, s kérdeznem sem kell. — A meteorológiai adat­gyűjtés és észlelés továbbra is éjjel-nappal folyik. A kap­csolatunk a központtal állan­dó, a repülőtéren a legmoder­nebb hírközlő berendezések és műszerek biztosítják a jó összeköttetést. Sokáig beszélgetünk még a repülőtér vezetőjével a gépek­ről, a repülőtérről és erről a „város melletti” érdekes élet­ről. Borovszky János közel húsz esztendeje dolgozik a lé­giközlekedés szolgálatában, s annak felét itt a pécsi repü­lőtéren töltötte el. Ahogy mondia, már ismeri a pécsi utasokat, tudja kik a törzs­vendégek, s kik utaznak éle­tükben először repülőgépen. Pogány község felöl huza­tos szél fúj, billegteti a szél­zsákot és pörgeti a szélmérőt. Kihaltnak látszik a repülőtér is, nincs sehol „mozgás.” Sze rény készülődés folyik, hogy tavaszra újból startoljanak a kényelmesebb, nagyobb és gyorsabb utasszállító repülő­gépek. a l á i Fél évszázada áll a Kossuth Mozi Nemrégiben érde­kes levél érkezett a Mozáüzemi Vállalat igazgatójához. A levélíró — Berecz Antal — tisztelet­tel felhívja a figyel met arra, hogy ez év december 14-án ünnepli az egykori Apolló, mai nevén Kossuth filmszín­ház fennállásának 50. évfordulóját. A levélíró lelkes mo­zibarát, mozilátoga­tó, sőt, ráérő idejé­ben azzal foglalko­zik, hogy a régi Dunántúl és a Pé­csi Napló elsárguit számaiból felújítja filmélményeit, ki­keresi a pécsi mo­zikról szóló híre­ket, A pécsi film­színházak teljes műsora megvan már 1929-ig a levéi író gyűjteményé­ben. A vállalat veze ■ tősége természe­tesen nagyon hálá­san fogadta a fi­gyelmeztetést. Bi­zony, azok közül, akik e régi pécsi mozi első előadása­kor is itt dolgoztak, ma már nemigen lehet senki a mozi alkalmazottja. A levéltár bizo­nyítékot szolgálta­tott: a Dunántúl 1912. december 13-i száma igazolta a levélíró adatát. A Kossuth mozi öt­ven éves. Ebből az alka­lomból a Moziüze­mi Vállalat Buda­pestről lekérte a Régi idők mozija című filmet, s há­rom napon keresz­tül egy-egy elő­adásban vetíteni fogja. Szerényen igr üli meg a félszáza­dos pécsi mozi a kedves ünnepet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom