Dunántúli Napló, 1962. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-12 / 290. szám

19«. DECEMBER 18. IVIAPLÓ 5 Modern Harpagonok Uzsorások csoportját leplezte le Pécsett a megyei főügyészség nyomozó csoportja A Baranya megyei Főügyész­éig nyomozó csoportja alapos nyomozás során Pécsett az utóbbi évek legnagyobb uzsa- ra bűntettét leplezte le. Az el­készített . vádirat szerint nem kevesebb mint kilenc uzsorás ellen kezdeményeztek bűnvádi eljárást. Az ügy jelentőségére jellemző, hogy a kihallgatott tanúk száma csaknem félszáz. Az uzsorás csoport — mini az jellegéből adódik — magas kamatra adott kölcsönöket pillanatnyi pénzzavarban lé­vőknek. Havi öt, sőt tíz szá­zalékos kamat — mily cse­kélység — s a rászoruló már kézhez is kaphatta a kért össze­get, azaz, az első havi kama­ta* a pénz kölcsönzésénél már le is vonták a tőkéből... Aki aztán ezeknek a modern har- pagónoknak kezébe került, többé nem menekülhetett. A kamat olyan magas volt, hogy legtöbb esetben csal? ezt tud­ták kifizetni, a tőke törlesz­tésére már alig került sor. S ha valaki elmaradt a kamat fizetésével, a kamatot hozzá­csapták a tőkéhez és a tarto­zás mind nagyobb lett AZ ELSŐRENDŰ VÁDLOTT FODOR JÓZSEFNÉ 1955 óta üzletszerűen foglal­kozott pénzkölcsönzéssel, azaz uzsorává!. A nyomozás során Fodoméra 18 tanú— akik köl­csön vettek tőle —- bizonyítot­ta a vád valódiságát. Közülük csak egynek az esetét említ­jük: Sz János és felesége el­határozta, hogy földet vesznek bérbe és azon öntözéses kerté­szetet létesítenek. A szükséges beruházásokra nem volt elég pénzük, így Fodornéhoz men­tek, s tőle — 1958-ban — 14 ezer forint kölcsönt vettek fel. Fodomé a 14 ezer forintra „mindössze” .havi 840 forint kamatot kért. Sz. János és fe­lesége 10 hónapon át rend­szeresen fizette a havi 840 forintot, azaz csak kamatként S ezer 400 forintot fizetett vissza. A kért összegnek hiá­ba fizették ki már több mint felét, — a 14 ezer forinttal még mindig adósak maradtak. Közben a kertészet elegendő víz hiányában tönkrement, má kamatot sem tudták LOPE DE VEGA irodalmi <»t december 17-én, hét­főn este 7 órakor Pécs Város Mű­velődési Házában (Déryné u. ia.) A bérletsorozat H. estje. Beveze­ti: András László. Közreműköd­nek: Bánffy György, Dobák La­jos, Győri Franciska Koppány Miklós, Koós Olga a színház mű. vészel. Jegyelővétel a Magyar írók Könyvesboltjában. Ilik lA/iA'L/tJ/tiűíJíú III timWa / (U* Uí vi/jiÁJü \J u törleszteni. Fodomé pedig a kamatokat minden hónapban, hozzáadta a tőkéhez úgy, hogy] a végén már Sz. Jánosék a ki-' fizetett 8 ezer 400 forint mel-1 lett 17.400 forinttal tartoztak, tehát jóvad többel, mint ] amennyit eredetileg kértek Nehr Jánosné, Szabó Lajos-; né, Ambrus Józseíné, Rideg; lajosné, Schwartz Lajosné Keszler Béla, Kiss János, Kiss] Jánosné — ime a veszedelmes] vámsaedők csoportja. Ki, hogyan keveredett háló-! jukba? Sok példát lehetne! említeni. B. Antalné elvesztett] 1200 forintot, de férjének nem] merte bevallani. Elment az] egyik uzsoráshoz és a hiány- < zó összeget kölcsön kérte tőle.' A magas kamatot fizetni nem ] tudta, így az uzsorás egy má-] sik pénzkölcsönzolkiz küldte ] azzal; kérjen ismét kölcsönt« és abból fizesse ki a kamatot.! Igenám, de attól is csak igen! magas kamatra kapott pénzt, s így már nem egy, hanem j két uzsorásnak tartozott. Ter-< mészetesen tartozását — bár-< hogy spórolt, — kiegyenlíteni] képtelen volt. Újabb összeget] vett fel, újabb kamatot... és] az 1200 forint eredeti hiány j már többszörösére duzzadt. Az uzsorások, mint a raga-> dozók, tartották kölcsön tké-i rőiket, a NEM EGY EMBERT TELJESEN TÖNKRETETTEK.; Aat hihetne valaki, hogy j ezek a yámszedők a többszö- . rösen megforgatott pénzükből ] valami fényűzően éltek. Ellen-; kezűleg. Van közöttük, aki ] szinte rongyokban járt, isme- • rőseit látogatta esetenként < csak azért, hogy otthonában! a villany árát megspórolja. S] közben több tízezer forintja] lapult a szekrényében ..; Amikor az ügyre fény de-] rült ijedtükben felkeresték < adósaikat és kérték, fenyeget- < ték: ne vallják be a magas I kamatot. Tudták, hogy tör-] vénytelent cselekedtek, tud- ] ták, hogy tettük nem marad-j hat büntetlenül. Az elsőrendű; vádlottat, Fodor Józsefnét, I nem csaík üzletszerűen elkö- ] vetett uzsora, hanem még 4] rendbeli hamistanúzásra való j rábírás bűntettével is vádolja i az ügyészség. Fodomón kívül i még három uzsorást vádolnak] hamistanúzásra rábírás bűn-] tettével is! Az uzsorás banda a gyors; segítés leple alatt kifosztotta ] az amúgy is bajba jutott em­bereket. A bíróság előtt felel-] nek majd tetteikért. (Garay) Utószó A,,Mi oldalunk... ez isl -hez Végzetes sajtóhiba történt, kérem sürgősen a helyesbíté­sét és a csorba kiköszörülését, amikor is a Dunántúlt Napló „melléklete”-bői — a magyar sajtó napja alkalmából — ki­maradt a — Levelezőink írják... — rovat. Pedig nekünk is jól esett volna „megcsipkedni” magun­kat, belenézni a torzító tükör­be, hogy « „humor tollával** írjunk jobban, színesebben, ér­dekesebben ... Például, ne szidalmazzuk olyan kitartóan és eredmeny­telenül azt a szerencsétlen klórozott vizet, ami folyik, vagy nem folyik . . . Persze, télvíz idején nagyhangon va­gyunk, de mit adnánk nyáron egy kis klórral illatosított csa­pi vízért?/ Attól eltekintve, hogy amióta ebben a sokat szidalmazott klóros vízben mosom platina­ezüst hajamat, — „figyeld Ele­mér, ha leoltjuk a villanyt” — akkor ts csillog. Még ayharká- nyi víz ofcozta sárgulást is el­tünteti, egyszóval a leghatáso­sabb hajápolószer ezüstszőke korhatáron túli hölgyek szá­mára. Arról nem is beszélve. hogy amióta klóros vízben öblítem a fehérneműimet, vakítanak a fehérségtől. Hát igen, valamit valamiért el kell szívelnünk, legfeljebb, ha megszomjazunk, iszunk almuskát, egészséges is. jó is, olcsó is és a magyar iparnak is használunk vele. De most nem a „torzító tü­körbe” akarok pillantani, hi­szen olyan tükör nem is léte­zik, amely eltorzíthatná ra­gyogó műfogsoromat, amellyel már jó pár hónapja rágódom azon, miképpen nyilváníthat­nám köszönetemet úgy az SZTK dolgozóinak, mint a müfogakat kivitelező ktsz-nek, hogy ilyen jó és szép fogak­hoz juttattak. Mivel a személyi kultusz idejét múlta, nem írom ki a nevét a Főorvosnőnek, aki né­kem ilyen remekbe — Szabóit fogakat mintázott, ami ebben a korban (ezüstmenny eg ző utáni és arany lakodalom előtti) nagyban hozzájárul nemcsak a jó emésztéshez, hanem a há­zasság megszilárdításához is. Azzal búcsúzom kedves szer­kesztőség, hogy ne haragudjon őszinteségemért, de úgy ér­zem. hogy ehhez, mint a Du­nántúli Napló egyik legbuz­góbb olvasójának jogom van. BENKO BELANÉ Janus Pannonius u. 4. Községi növényvédő akcióbizottságok alakulnak a mohácsi járásban „A mi oldalunk... ez is** című képes riportokért szeret­ném kifejezésre juttatni a „vi­dám kollektívának” szerény elismerésemet a magyar sajtó napja alkalmából MEZÖFI JANOS előfizető A Hazafias Népfront mohá- i esi városi és járási bizottsága lés a Földművesszövetkezetek Járási Központja 1962. decem­ber 4-én tartotta Mohácson a KIOSZ helyiségében a járási és községi növényvédő akció­bizottságok alakuló ülését. Az ülésen megjelentek a meghívott párt és tanácsi szer­vek képviselőin kívül szak­csoportok elnökei, tsz-elnökök, agronómusok, szakemberek, ] egyéni gazdák. Az előadó be­szédet Nagy László, az FJK járási főagronómusa tartotta. Értékes vitaindító előadásá- sában célszerű adatokkal, meggyőző érvekkel ismertet­te a megjelent szakemberek előtt, milyen kárt okoz a' mo­hácsi városi és járási szőlők­ben és gyümölcsösökben, hogy elmaradt a szakszerű védeke­zés, permetezés az állati és növényi kártevők ellen. Országosan 5—6 milliárd az a kár, amit a házikertekben Jogos-e kétszer kérni a bérleti díjat ? Szeptember 1-én lakást cse­réltünk. A csere megtörténtét bejelentettem a Pécsi Gázszol­gáltató Vállalatnak is és kér­tem, hogy a gázórát írják át nevemre. Az átírásért öt fo­rintot számláztak és szedtek be tőlem, majd bérleti szer­ződést kötöttünk, mely sze­rint a fali fürdőkályháért ha­vi 7.98, a gáztűzhelyért havi 6,84 forintot tartozom fizetni. Azóta két számlát kaptam, egyet október 11-én. másikat november 14-én, de mindkettő ] a szeptemberi fogyasztásra j vonatkozik. Mégis mindkét | esetben felszámoltak 14,82 fo- | rint bérleti díjat és 3 forint készenléti díjat, amelyet én ki I is fizettem. ! Rokkant nyugdíjas vagyok, I sajnos nem áll módomban ] túlfizetéseket eszközölni. Ké­rem, járjanak közben, hogy hasonló eset ne fordulhasson elő. Hertelendi Győző Pécs, Rákóczi út 73/a. ni. í. \ Miért nem intézkedik a ház gondnoka? A Rákóczi út 73/a. számú ]házban lakunk, s panaszunkat : eljuttattuk a ház gondnoká­Miért ilyen drága tehertaxi? a A Jókai utcai bútorházból a Semmelweis utcába szállítottak részemre egy háromajtós szek­rényt, két kis asztalt, egy edény­szekrényt, egy szekretert, 4 szé­ket és két asztalt. Ezenkívül egy háromajtós szekrényt is feltettek a kocsira, amelyet Uj-Mecsekal- jára szállítottak. A fuvarért 217 forintot számítottak azzal, hogy ez még kedvezményes, mert nem számították, hogy mindezt az első emeletre kellett felvinni. Megnéztem a hivatalos tarifát, és kiderült, valóban ennyibe ke­rül a fuvar. Szerintem ez a tarifa helytelen, tenni kéne a megvál­toztatásáért. Ha két napszámost fogadtam volna és 1 órára teher­autót béreltem volna, se kerülhe­tett volna többe az ügy 150 forint­nál. Az is érthetetlen, miért nem függeszti ki a szállítási vállalat a Bútorházban a szállítási díja­idat»« KOVÁCS ISTVÁN, Pécs, Semmelweis u. 30. hoz, Kutsa Gézánéhoz, de an­nak semmi eredménye nem volt, jogos panaszunkat nem orvosolták. A Dunántúli Napló szerkesztőségéhez fordulunk, hogy segítsen ügyünk elinté­zésében. Panaszunk a követ­kező: A lépcsőház világítása nem felel meg az előírásoknak, sőt sok esetben nincs is világítás a lépcsőházakban, jelenleg a kerti lépcsőház I. és II. eme­letén niftes világítás. Novem­ber 20-án a rossz látási viszo­nyok miatt Tóth Arpádné a lépcsőházban elesett. Ugyancsak nagy probléma, hogy a házban rengeteg a pat­kány és azt nem irtják, holott azt rendelet írja elő. Tekintet­tel arra, hogy a házban 20—25 gyermek van, sürgősen ér­vényt kell szerezni a rendele­teknek. s meg kell szüntetni a jelenlegi áldatlan állapotokat. A lakók nevében: Katona László és még nyolc aláírás lévő termő gyümölcsösök meg nem felelő növényvédelmi ke­zelése okoz. Ezt nem lehet to­vább tétlenül szemlélni. A földművesszövetkezetek a jö­vőben minden segítséget meg­adnak a házikertek tulajdono­sainak a községi növényvédő akcióbizottságon keresztül. Kapnak permetezőszert, per­metező gépet stb. Az e célra alakult brigádok végzik majd a permetezést, a mechanikai tisztogatást, csekély 8—10 fo­rint térítési díj ellenében. Az értékes előadásokon számosán szóltak hozzá. Értékes javas­latokkal egészítették ki az ér­tékes elgondolást, s megala­kult Mohácson is a járási nö­vényvédő akcióbizottság a Ha­zafias Népfront támogatásé- vaL Rövidesen megalakulnak az új házikert társulások, köz­ségi növényvédő akcióbizotfc- ságok, s remélhető, hogy a SZÖVOSZ támogatásával min­den községben lesznek érté­kes növényvédő előadások, népszerű kiadványok a nö­vényvédelem népszerűsítésére, s lesz több, jobb féregmentes gyümölcs. Tagvári Dezső Mohács Igényt tartunk a mosókonyhára A közelmúltban egy nyilat­kozatot hozott aláírásra a ház- felügyelő, amelyben az állt, hogy a Semmelweis utca 15, 17, 19, 21. számú házak lakói mondjanak le a mosókonyhai gázüst és kellékeinek, vala­mint a mosókonyha használa­táról. Ezekbe a házakba há­rom éve költöztek be a lakók, a gázüstöt két éve rakták a mosókonyhába, de ezidáig sem szerelték feL Ha üzemképes­sé tennék, valószínűleg azok a lakók is használnák, akik esetleg most lemondtak már a használatáról. A lakások ki­csik, fontos a mosást a mosó­konyhában végezni, de egyéb alkalmakkor, disznóölés stb. is nagy szükség van rá. Kér­jük ezúton is, ne vegyék el tőlünk a mosókonyhát. Van más panaszunk is, de ezzel kapcsolatban beadott kérvé­nyünkre még válaszra sem méltattak az illetékesek. Pesti László Semmelweis utca 17. A névtelen levelek általában pap írkosárba kerülnek. Az ..Albertfalvi Vegyigyár pécsi telepének dolgozói” nevében írt levélnek mégis más lett a sorsa. Eredeti példánya a Ba­ranya megyei Népi Ellenőrzési Bizottsághoz került, másolatát a .szerkesztőségnek küldték. A levélben az áll, hogy íróit a ’elkiismeretesség vezérelte, mert telepük vezetője azon kívül, hogy többszöri figyel­meztetés ellenére sem tudta legyőzni emberi fogyatékossá­gait, a népgazdaságnak is ká­rokat okozott. A Baranya me­gyei Népi Ellenőrzési Bizott­ság talán éppen erre a lelki­ismeretességre appellálva, vizsgálatot indított a levél nyomán, s a szerkesztőség is megtette kötelességét. A tele­pen dolgozók azonban mintha kissé adósak maradtak volna, legalábbis ami a kérdésekre adott válaszokat illeti. Végül mégis kiderült az igazság, de ők mintha csak szövetkeztek volna azok ellen, akik végére akartak járni a panaszoknak, és segítséget akartak nyújtani a névtelen levélben felsorolt hibák kijavításában. Közülük egy sem akadt, aki nyíltan beszélt volna a hibákról, sőt szinte fanatikusan hajtogat­ták: „Én csak jót mondhatok mindenről, semmi mást!” MÉGIS VANNAK HIBÁK jMást” csak akikor mond­tak, amikor mi soroltuk a té­nyeket és netokszögeztük a Levelünk nyomán: Az Albertfalvi Vegyigyárban kérdést: Így volt? Fenyegetőd- zött Strácz Gyula a telepen? — Hogyne! — Hivatkozott „magas” kapcsolataira? — Igen. Igaz, hogy 1961 őszén hosszabb ideig beteg volt és táppénz helyett rendes fizeté­sét vette fel? — így volt. Elő­fordult, hogy nem adott fize­tésnélküli szabadságot olyan kisgyermekes anyának, akinek ez megjárt volna? — Hogyne. X-nének azért adta ki a mun­kakönyvét, mert fizetésnélküli szabadságot kért! Igaz az is, hogy Strácz Gyula a telep te­rű" étén lakó báttya részére engedély nélkül lakásbővítést végeztetett, és a nagyobb la­kásért nem fizettetett vele magasabb bérleti díjat. Azt sem tudják megcáfolni, hogy a lakásbővítésre felhasznált kultúrterem helyett később a raktári kapacitás rovására volt k#iy,télén a telepvezető újabb kultúrtermet létesíteni. Lakásába engedély nélkül be­vezette a központi fűtést, hasz nálta a telep energiáját és ezért egészen a NEB 1959-ben végzett vizsgálatáig térítést nem fizetett. A NEB-vizsgálat már akkor több súlyos lazasá­got talált a telep anyaggaz­dálkodásában, a bizonylati fe­gyelemben, az állóeszköz-gaz­dálkodásban és megállapítot­ták *4 is, hogy Strácz Gyula nem minden esetben élt kifo­gástalanul a reá bízott fegyel­mi jogkörrel és erősen kifo­gásolható volt az emberekkel kapcsolatos bánásmódja is. Emberileg súlyosan elítélhető magatartásáról saját tapaszta­latai alapján számolt be an­nak idején a Dunántúli Napló egyik munkatársa is, akit egy alkalommal felvételre jelent­kező munkásnőnek nézett Strácz Gyula, ezért kizavarta az irodájából. ISMÉTLŐDŐ SZABÁLYTALANSÁGOK A korábban elkövetett sza­bálytalanságok és lazaságok a NEB vizsgálata és a Dunán­túli Napló bírálata óta ismét­lődtek, amiből arra következ­tethetünk, hogy Strácz Gyula nem vonta le azokból a meg­felelő következtetéseket. Feke­te beruházások, az anyaggaz­dálkodással kapcsolatban a legnagyobbfokú felelőtlenség, a vezetésben, valamint a te­lepvezetés ellenőrzésében ta­pasztalható hibák jellemezték az utóbbi időben az Albert­falvi Vegyigyár pécsi telepé nek munkáját. Hosszú eszten­dőkön keresztül nem gondos­kodtak például a telepen a raktárak szabályos zárásáról. A raktár egyik kulcsát borí­tékban kellett leadni a portá­ra. Ha tudjuk azt is, hogy ugyanitt dolgozott pótlási be­osztásban Strácz Gyula apósa, majd apja is, nem csodálkoz­hatunk azon, hogy a dolgo­zóknak már korábban kétsé­geik voltak-az anyaggazdálko­dást, a társadalmi tulajdon védelmét illetően. A leltárhiá­nyokat rendszerint úgy intéz­ték el a telepen, hogy a hiá­nyokat felhasználásként szá­moltatta el a telepvezető, fgy könyveltek felhasználtnak' töb­bek között harminc tonna sze­net, 135 liter benzint és több más, hiányzó anyagot. HIÁNYZIK a nyílt BÍRÁLAT Ahol sorozatosan előfordul­hatnak ilyen hibák és szabály­talanságok, ott alapos a gya­nú arra vonatkozóan, hogy hiányzik a nyílt, segítő szán­dékú bírálat. A bírálat, mint ilyen, valóban ismeretlen fo­galom a vegyigyár pécsi tele­pén. Abból a tényből, hogy a telepen dolgozók sem a NEB- vizsgálatban résztvevőknek, sem az újságíróknak nem nyi­latkoztak a feltornyosult ba­jokról, még arra is következ­tethetnénk, hogy megfélemlí­tették a dolgozókat. Azoktól pedig, akik Strácz Gyula ked­veltjei voltak — mint Siti Bá­lint és Dani Sándor, akik ti­zedesmérleget, illetőleg kana­pét és foteleket kaptak aján­dékba 2 kiselejtezett állóesz­közökből, — hiába is várnánk bíráló szót, AZ ALBERTFALVI VEGYIGYAR VEZETŐINEK FELELŐSSÉGE Felmerül a kérdés: milyen volt az ellenőrzés az Albert­falvi Vegyigyár pécsi telepén? Tartottak-e alapos ellenőrzé­seket? Meghallgatták-e a telep dolgozóit? A NEB korábbi vizsgálata kifogásolta, hogy a gyár nem végeztetett a telep egészére kiterjedő dokumentá­ciós vizsgálatot. A Pestről ka­pott ellenőrzések rendszerint felületesek és rövid lélegze­tnek voltak. Mindeddig ném fedezték fel például, hogy a telep üzemrendészeti ellenőr­zése felszínes, s hogy az üzem rendészet egyáltalán nem al­kalmas a rend fenntartására, a társadalmi tulajdon megóvá­sára. Ha az üzemrendészet megfelelő lett volna, előbb ki­derültek volna az anyagraktá­rozás kirívó hiányosságai, va­lamint az is, hogy a telepen nem lehet a vezető legközvet­lenebb hozzátartozója portási beosztásiban: Äs Albertfalvi Vegyigyár vezetői nem reagál­tak a sajtó bfrálatára sem, szó nélkül hagyták a telepvezető­ről két évvel ezelőtt írt ko­moly, bíráló cikket. Most utó­lag természetesen nem ele­gendő Strácz Gyula, valamint a műszaki vezető Szöllősi Im­ié és a volt adminisztrációs vezető, Kiss József felelőssé­gének megállapítása és a meg­történtek tudomásul vétele. Az Albertfalvi Vegyigyár köz­pontjában még most sem ve­szik elég komolyan a figyel­meztetést. A telepre például még most is két kapun lehet bejárni, s csak egyiket tudja szemmel tartani a portás. A hátsó kapun csak az nem hord ki különböző anyagokat, aki nem akar. Félő, hogy ezután sem történik komoly intézke­dés a gyár vezetői részéről. Pedig éppen ideje lenne már. Harsányt Márta MÁSOLÁS, GÉPÍRÁS lakossági megrendelők részére oldalanként 1,50 forinttól. TEMPÓ KSZ Pécs Perczel utca 14 szám. — Telefon: 43-72, 48-72. f

Next

/
Oldalképek
Tartalom