Dunántúli Napló, 1962. december (19. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-12 / 290. szám
Í96Z. DECEMBER 12. MAPIÓ 3 Hét járás versenye HŰTŐGÉPEK - TÉLEN Baranya megye hét járása {nyolcadikként ide számíthatjuk Mohács városát is) ebben az évben is igen sokrétű mezőgazdasági versenyben állott egymással. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya a napokban értékelte a versenyt, annak öt fő célkitűzését. Az első versenypont a termésátlagok növelése volt, nyolc fő növénynél, ezek búza, őszi árpa, tavaszi árpa, kukorica, burgonya, cukorrépa, paprika és paradicsom. Az előző évhez képest mind a nyolc növénynél emelkedett a termésátlag, ezekből a terményekből 2 200 vagonnal takarítottak be terven fielül a megyében. Az első versenypomt győztese a mohácsi járás lett. Ebben a járásban búzából 13.4, őszi árpából 15,9, kukoricából (májusi morzsoltban) 22,3 cukorrépából 174 mázsás átlagtermést értek el holdanként. i?zek a számok sok helyen elérik az ötéves terv végére előirányzott terméseredményeket. Az előző évi eredményekhez és az idei tervhez viszonyítva a mohácsi után a sely- lyei járásban érték el a legnagyobb fejlődést, harmadik a siklósi járás lett. A verseny második pontja a fontosabb agrotechnikai munkák — vetés, mélyszántás, istállótrágyázás — időbeni elvégzése volt. A kenyérgabona vetését november 7-ig legnagyobb mértékben (92 százalékban) a pécsváradi járásban végezték el. November végéig a legtöbb mélyszántást (63 százalékot) a mohácsi és (62 százalékot) a pécsváradi járásban végezték. A nyári mélyszántásban — melyet a versenyben külön kiemeltek — leginkább a mohácsi járás jeleskedett, ahol szeptember végéig a mélyszántás 43 százalékát elvégezték. Istállótrágyázásban szintén a mohácsi járás vezet, a talajerővisszapótlást eddig 92 százalékra végezték eb Ideális időpontban, tehát nyár végén azonban a pécsváradi járásban végezték el a legtöbb istállótrágya kihordást és a1 ászán tást. A harmadik versenypont « t akar mán yb ási* biztosítása, s silózásd terv teljesítése, téli juhlegelők létesítése és az őszi keveréktakarmányok vetési tervének teljesítése volt. Ezt a versenyfeltételt a pécsi járás teljesítette a legjobban, ahol a közös gazdaságok a silózási tervet 97,2 százalékra teljesítették. A pécsi járásban számosállatonként 328 négyszögöl őszi takarmány- keveréket vetettek. Ebben a járásban gondoskodtak tehát a legjobban az állatok jövő évi takanmányellátottságá- ról. A negyedik versenypont az állati termékhozamok alakulására és felvásárlására vonatkozott. Ide tartozik az egy tehénre eső éves tejtermelés, a 100 holdra jutó tejtermelés és értékesítés, a 100 holdra jutó hízott sertés, hízó marha, tojás és baromfi értékesítés. Ezt a versenypontot a háromnegyedévi állapotnak megfelelően értékelték s ez alapján a pécsi járás került ki elsőként, annak ellenére, hogy az egy tehénre eső tejtermelésben a sásdi, a 100 hold szántóra eső tejtermelésben a pécsváradi, a 100 holdra jutó tej értékesítésében a pécsi, a hízósertés értékesítésben a pécsváradi, a baromfi- tenyésztésben pedig a siklósi járás vezet. A verseny utolsó pontja a sertéstenyésztés megjavítása volt. Ezt a feladatot legjobban a szigetvári járás teljesítette, ahol háromnegyedévig a kocakihasználás 122 százalékos volt, az egy kocára eső malac szaporulat éves átlagban 9,1 darab, s ebben a járásban a malac elhullást a tavalyi 13,3 százalékról 6,7 százalékra, a süldő elhullást 19,4- ről 12,9 százalékra csökkentetlek. A zárt sertéstenyészetek kialakításában a legjobb eredményt a sásdi járásban érték el ahol a tsz-ek közös sertésállományának 44 százaléka már zárt tenyészetben van. Mint az értékelésből kiderült ebben az évben is csaknem minden járás jeleskedett valamiben. Az elsők között talán a mohácsi és pécsi járás neve szerepelt legtöbbet, de valamilyen részleteredményben minden járás ért el elsőséget. Minden bizonnyal ez a verseny is hozzájárult, hogy ez a termelési év sikeresen zárulhat Baranya megyében. Néhány hét múlva kezdődik az új év, az új verseny, amiben bizony minden járásnak lesz mit javítania. A VUIamoslpari és Gépjavító KTSZ hűtögéprészlege új hűtőkamrát készít tavaszra a Mecsekvidéki Üzemélelmezési Vállalat részére. A megyében/több mint 1000 hűtőgép karbantartását végzi el a részleg, nagyobbrészt télen. Votava Adám, a szederkényi tanács végrehajtó bizottságának titkára sorolja, hogy milyen kisiparasokrt lenne szüksége a községnek: bádogos-szerelő, ács, szobafestő, szíjgyártó, lakatos és kőműves hiányzik a faluból. De menynyire hiányzik! A lakosság Pécsváradról vagy Mohácsról hív mestert, ha házat épít vagy renovál, a javításra szoruló lakatokat, edényeket szekérre rakja és valamelyik járási székhelyre szállítja. Pedig ezek az iparosok megélnének Szederkényben, mint ahogy megtalálták számításukat azok is, akik már jó pár éve itt keresik a boldogulásukat. * —- Ugyan hány Idló ez a vasaló? A kérdést Rőt László szabóhoz intéztem. Elmosolyodik. — Nyolc és fél... — És gyakran emelgeti? — Van úgy, hogy reggeltől estig. Ennyi dolga van a falusi szabónak? De hát akkor van kereset is bőven!... Mintha csak kitalálta volna a gondolataimat, így folytatta. — Ne higgye ám. hogy mindig ennyi munka van nálunk. tettre Falun a szabó idénymunkás. Amikor lakodalom vagy búcsú közeleg, szinte mindenki új ruhát varrat. Nyáron a legkevesebb a munkám. Ilyenkor a feleségemnek segítek, aki a termelőszövetkezetben dolgozik. Télen meg ő segít nekem. Persze az is igaz, hagy nemcsak Szederkénynek dolgozom. Varrtam több ruhát az idén is Kátolyba meg Máriakéménd- re. Szeretik ott is a szép öltönyt. — Szép új háza van. Ezt is varrással szerezte? Elkomolyodik. Látszik az arcán, hogy nehéz időkre gondol. — Azzal. Amikor megkezdtem az építkezést, 36 ezer forint adósságot csináltam. Ma nincs egy fillér tartozásom sem. Sokat fűztem tűbe a cérnát, mire megszabadultam tőle. Aztán m.eglnt derűsebb lesz. — De most nézzen szét nálam. Uj bútorunk is van. Három malacot neveltem, most már híznak. A feleségem munkaegységre kapott kukoricájából ... * ilyen ügyesen csak jó borbély kezeli a borotvát! Közben vidám történeteket mesél a vendégeknek. Elég nagy gyakorlata van már, hiszen 17 éve működik Szederkényben Gám József. Ma ugyan kevés a vendége, a fal mellett sorakozó székek üresek. — Hét közepén így van — mondja. Hét elején, meg főleg hét végén annál több a munkám. Akkor még a lányom is segít, aki szintén férfi- és női fodrász. Közben nedves szivaccsal letörli a szappanhabot a székben ülő fiatalember arcáról. Néhány ügyes mozdulat a fésűvel, aztán máris lekerül a kendő a vendége válláról, aki Lothárdról motorozott ide. — Járunk mi ide többen — meséli, miközben a télikabátját gombolja. Szeretjük a mestert. mert nagyon finom keze van, szinte élvezet itt a borotválkozás. A borbély csak hatlgat, látszik, hogy jólesik neki a dicséret. László Lajos 99 Zavarossá tette a vizet66.... 438 ezer forint bírságot fizetett EN RÁ SZAVAZNÉK A városi tanács vb-ülésein ismertem meg Tan esik Lajost Középtermetű, már erősen őszülő hajú férfi, világoskék szeme fáradtan csillog a szemüveg mögül. Vasutas, s ahogy magáról mondja, a mozdonyok szerelmese. A fűtői éveiket is beleszámítva annyit utazott már gőzmozdonyon, hogy távolsága Idshiján a Holdig érne. Talán még ma is az acélmonstrumokon ülne, de egy végzetes lépés derékba törte mozdonyvezetői pályafutását. 1960. őszén rosszul lépett le a mozdonyról, aminek csúnya porcleválás lett a következménye. Fél évig nyomta miatta az ágyat. Amint hallom tőle, a következő év egyik tavaszvógi estéje különösen emlékezetes számára. Úgy huszonhárom óra körül járhatott az idő (a vasutas még otthon sem mond este tizenegy órát), csendes este volt a mozdonyok lármája Vak Bottyán utcai lakásához is elhallatszott. Feküdt, feküdt. s egyszer csak arra lett figyelmes, hogy az 6 kedves mozdonya fütyül odalent a pályaudvaron. Szerinte nincs még olyan gőzmozdony, amely olyan szépen fütyül, mint az övé. hangja csak a mélyzengésű hajókürthöz hasonlítható. É* a ..kiömlése" is különleges *— magyarázza szakszerűen azt a folyamatot, amikor a mozdony gőzt pöfékel. Az ő jneodonyának a kiömlése szépen csengő hangot ad. Elég az hozzá: nem bírt otthonmaradni. éjnek idején felkelt az ágyából s hiába tiltakozott a felesége, lement az állomásra, hogy még egyszer megnézze kedvenc mozdonyát. i. . Nos, hát ez az ember az, akit oly gyakran látok a városi tanács végrehajtó bizottságának ülésein. Tizenkét éve választották meg először a fűtőházi munkások, mert akkor még az üzemek is küldtek tanácstagokat. Később a kerületiek is követték a fűtőháziak példáját, így hát Tancsik Lajos 1950. októbere óta megszakítás nélkül a városi tanács tagja. Amikor megkérdem tőle, hogy mit csinált a tizenkét esztendő alatt, elmosolyodik. Hosszú a tizenkét év. ki tudná az összes eseményt fejben- tartani? Legutóbb részt vett a Vidámpark és Állatkert építésének szervezési munkáiban. Az ő közbenjárására készítették el a farkasketreceket s javították meg az úttörővasút kis mozdonyát. A fűtőházi munkások egyébként körülbelül ezer órával vettek részt az Állatkert és 700 árával a Vidámpark építésében. .;: És most jut eszébe: a Zója utcát is meg csinálták. Ezt a Stock-házban tartott fogadóórán kérték tőle. Sok választója fordult hozzá személyes kérésével is. Az egyik Vak Bottván utcai fiatal házaspár például hetedmagával szorongott egy sao- ba-konyhás lakásban s ugyanakkor egy lakás üresen állt a házban. Lakója, egy fiatal férfi ugyanis már vagy egy éve a fővárosban dolgozott s semmi jel sem mutatott arra, hogy vissza akar jönni. A kérdéses lakást mindezek ellenére is fenntartotta magának, azaz csak tartotta volna, mert Tancsik elvtárs közbenjárására kiutalták a házaspárnak. Négy évig patronálta a Tüzér és Xavér utcai szeretet otthonokat. Az ő közbenjárásának igen nagv része van abban, hogy a Tüzér utcai otthonban betegházat alakítottak ki a gyengélkedő öregek, számára. Ebben a betegházban magam is láttam s tapasztaltam. hogy milyen gondos ápolást kapnak az öregek. Még családi perpatvarban is kérték a segítségét. Az egyik este bekopogott hozzá egy asszony a III. kerület egyik lakásából, és elpanaszolta. hogy a férje állandóan iszik, és züllik. Azt mondta, ha nem tudnak segíteni rajta, nem marad számára más választás, csak a válás. mert így nem tud élni tovább ... A mozdonyvezető tanácstagot meghatotta az asszony kérése, s ha jól emlékszik vagy 8 beszélgetés után (!) sikerült elérni a férjjel, hogy változtasson a magatartásán. Bár nem lett belőle angyal, ma is egvűtt vannak és tűrhetően élnek Ugyancsak a Iff- kerületben volt egy Júlia nevű idősebb nő (a vezetéknevére már nem emlékszik), aki hosszú időn á/t volt háztartási alkalmazott egy építésvezetőnél. Amikor az egyedülálló nő nyugdíjba ment volna, kiderült, hogy az építésvezető nem fizette be utána az SZTK járulékot. Az SZTK így nem tudott nyugdíjat folyósítani Amikor minden bebizonyosodott Tancsik Lajos azt javasolta az idős nőnek, hogy perelje be az építésvezetőt. így történt: a pert az idős nő megnyerte s vele a nyugdíjait is megszerezte. Gondolom elég is lesz a példákból, hiszen ez a csokor, amit most összekötöttünk, mindenki számára meggyőző: Tancsik Lajost nem választották meg méltatlanul. Méltó választói bizalmára! Ha mégegyszer jelölnék, én reászavaznék! — Magyar — A Fekete víz 41 kilométer hosszú, de rövid ahhoz a haza vonához képest, ahogyan a Pécsi Bőrgyár, felettese a Könnyűipari Minisztérium, a városi tanács és vállalata: a ATíz és Csatornaművek, a víz tisztántartása ügyében eljártak. Árp kezdjük a sétát a folyócska elején. A Talajerőgazdálkodási Vállalat tervbe vette, hogy idén a Bőrgyár szennyvizének iszap jábói, bizonyos anyagok hozzáadásával, 1? ezer tonna komposztrágyát készít. A 12 | ezer torma szép mennyiség, j sok jó szőlőt és zöldséget meg j lehet termelni segítségével... Azaz csak lehetett volna ... mert minit ahogyan Rum- szauer József igazgató panaszolta: a Pécsi Bőrgyár mindössze 6 ezer tonnához adott anyagot, a többit a Fekete vízbe eresztette. Nem akartuk Rumsza.uer elvtárs szavait kétségbe vonni, de a pontosabb tájékoztatás céljából kikértük Gombás Lukács elvtárs, a Vízügyi Igazgatóság vezetőjének véleményét is, aki elmondta, hogy a Pécsi Bőrgyár megszegte az 1/1961. számú kormányhatározatot, amelyet a vizek tisztaságának védelmére hoztak. A gyár naponta nagyobb mennyi ségű szennyvizet és egyéb hulladékanyagot ereszt a Fekete vízbe, amely végigfolyva egész Baranyán. számos tsz-t és falut károsít ilymó- don. A gyár hét éve fertőzi a vizet, s ezért most 438 ezer forintra bírságolták. Mit mondanak a gyárban? Dévai László főmérnök szerint a gyárban lévő csatorna nem is a gyár tulajdona, ök egy ideiglenesét építettek, derítővel, még 1953-ban, s azt átadták a tanácsi felügyelet alatt álló Víz- és Csatornamű- veknek, akiknek csatornázási díjat is fizetnek. A vállalat nem tisztítja a csatornát kellően, s ezért ők kénytelenek naponta mintegy 700 köbméter szennyvizet a Fekete vízbe ereszteni. Számos értekezleten felvetették, de sem a minisztérium nem egyezett a bővítésbe, és a tanács sem szorgalmazta a dolgot kellőképpen. Elolvastuk a Bőrgyár fellel»» bezését, melyben a főmérnök gondolatait még azzal is kiegészítik. hogy a „Bőrgyár évek óta az élenjáró állami vállalatra jellemző gondoskodással vizsgálja a szennyezés ügyét”. Legvégül a fellebbezésen pecsét és nyomaték is található: „Ügyüket, illetve a fellebbezésüket támogatom: Nébel István osztályvezető-helyettes, Könnyűipari Minisztérium”. Igen ám, csakhogy a Vízügyi Igazgatóságon azt mondják: A gyár hétszeri felszólítás után csak most állt igazan a probléma megoldásához, most terveket készíttetnek, stb., a felelősséget pedig át akarják hárítaná a csatorna- művekre. Minisztérium, tanács, vállalat, gyár — senki sem felelős, de évek óta mégis kár éri a népgazdaságot. Eddig is lett volna mód a csatorna, illetve a derítő bővítésére, de a gyár nem szorgalmazta ezt eddig kellő eréUyeL Most gyorsan tettel* néhány intézkedést. Miért? A rossz nyelvek szerint azért, mert a 438 ezer forint a nyereségből úszna el a Fekete vízen. Mi ezt nem mondjuk, mert ismerjük a Pécsi Bőrgyár vezetőit, akik sok nehéz feladatot sikerrel megoldottak, sok szép munkásakért értek el nagyszerű munkásgárdájukkal Ellenben azt igenis mondjuk, hogy hibát követtek el, kárt okoztak a népgazdaságnak. Éppen ezért reméljük, hogy a Vízügyi Főigazgatóság alapos vizsgálat után dönt csak a fellebbezés ügyében és „nem fürdeti tisztára” a kormányrendelet megszegőit, — ts — Az új közlekedési szabályokat megtanulhatja a KPM. Autóközlekedési Tanintézet 30 órás KRESZ tanfolyamain! Részvételi díj: 50,— Ft. Jelentkezés; Budapest Vili. Baross u. 76. sz. Telefon: 335-104. 335-105, Pécs, Bajcsy Zsilinszky u. 32 Új önkiszolgáló bolt Komlón Tegnap délben a komló! vasútállomás közelében új önkiszolgáló rendszerű élelmiszerboltot avatott a Baranya megyei Élelmiszerkiskereske- delmi Vállalat, valamint a Komló városi Tanács. Az úi létesítményt dr. Stadruckev Péter, a Komló városi Tanács titkára vette át Solymár Gyulától, a vállalat áruforpa’nV osztályának képviselőjétől. JSzzel a létesítménnyel 4-ie nőtt a komlói önkiszolgálóboltok száma. Az új önkiszol- gálóbolt Komló egyik legnagyobb ilyen objektuma, melynek fontosságát csak növeli hogy a városba áramló .bár ’ í szók mellette haladnak e . bolt átadása az idén még rá volt betervezve, a vállalat d gozói hagyományos rendszeri pultokból és állványokból alakították ki a berendezéseket f
