Dunántúli Napló, 1962. december (19. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-09 / 288. szám
f Ml DECEMBER 8. IVAPLŐ s Becstelen lennék és ostoba, fen most hallgatnék. Darabok* ra kellene tömi toliamat, ha csak mindennapjaink kisded örömeiről, bánatairól írnék, s Bem lenne szavam a mindennél fontosabbról. — Hogy túlságosan sokat hallottatok már róla? — Erről nem lehet eleget beszélni, s írni! — Már unjátok? — Mindegy. Mégis erről írok, mert -ma mindennél fontosabb erről írni. Olvassátok! , Olvassátok és eszméljetek! J * Az ember ott ül az asztalnál könyökölve, két tenyerébe hajtott fejjel. Nézi halott feleségét. Harmadik napja nézi, amióta meghalt az asszony, A holttest a sugárbiztos óvóhelyen fekszik a vetetten ágyon, ahová a gyorsanölő méreg ledöntötte, A férfi nézi. Harmadik napja. Egyedül maradt. Egyedül. A szívében, az óvóhelyen, a városban. Európában, az egész ki iágon. Tudja, hogy egyedül maradt. A három nap minden másodpercében, valamennyi sejtjével tudta. Testének egyetlen molekulája sem volt képes megfeledkezni a valóságról, m egyedüllét borzalmáról pillanatra sem. Nézi a halottat, az örökre hcmát. Tulajdonképpen semmire sem gondol. Tulajdonképpen mindenre gondol, ami lényét betöltötte mindeddig, az életre és erre a halálra most, a százmilliók halálára és a feleségére, szerelemre, munkára, háborúra és virágokra, gyermekekre, küzdelmekre; mindenre. ami történt a .történelemben, az életében, önmagában. De nem igazi gondolatok ezek. Foszlányok csupán, amikor az emlékezet vizének színére fölvetődnek az alant foss ló múltból, s elmerülnek megint. Nincs már lehetőség, élő, virágzó gondolatokra. Egyedül maradt. Végképp, visszavonhatatlanul. — ..Elmentem. Bocsáss meg! Nem" tóírtam tovább...” Ezt írta a halott, amíg ember volt. És bevette a mérget. —r Nem bírtam tovább?!? Nem bírta el, hogy csak ketten vagyunk élők ezen a földön... Voltunk!... Én hogyan bírjam, ki, hogy egyedül maradtam?!... Egyedül! Ei árult. Engem, a szerelmet, az emberséget, a legfőbb parancsot, hogy élni Kell! Áruló...- Dehogyis az, nem, nem, csak gyönge volt szegény. „Nem bírtam tovább...” Hogyan is bírta volna? Odakint mindennek vége van. Rom, rom. gyilkos gázok, agyonperzselt világ, ölő sugárzás. És ember, élő ember — sehol. Egyetlenegy ember — sehol! Megszűnt értelme lenni a létezésnek... Igaza volt. Méreg maradt még. hagyott belőle. Én is... s t .' A férfi fölveszi a fiolát. Forgatja, nézi. — Ez maradt hát. Minden út idevezetett. Ez a vég... Az olyan sok küzdelem énekét elharsogött férfi szív? a végleges. megmásíthatatlan vereség fájdalmától remeg. És nem tudja, még mindig nem képes teljesen megadni magát. — Nem igaz! Nem lehet igái, hogy mindennek visszavonhatatlanul vége!... Megpróbá- lean. Mégegysaer meg kell próbálnom! Megroppan a készülék keresője, ahogy megmarkolja. Utolsó kísérlet. Forog a keresőtárcsa, fehé- tülnek az ujjak rajt a szorítás görcsében, a lélek maradék ereje olyan érzésben összpontosul. ami a reményhez hasonlít, I VASVÁRI U'SZLÓ: m ff- “fi a — Végre!!! A hang, a Másik hangja tisztán. érthetően zeng a készülékben. — Halló, ember! Merre vagy? Felelj! Az ernyő hasonló óvóhely képét mutatja. Egy férfi ül a készüléke előtt, őt hívja. — Az adatokat! Kérem az adatokat. Halló, add a helymeghatározást! Megkereslek. Halló!... Nem képes megszólalni. Hangtalanul zokog. — Halló! Közöld az adatokat! Behangolok, indulok — Halló! Halló! Hallő. emberek! Halló Európa! Halló Föld! Halló! Halló!.„ A hang rekedt; egyszerre hívás, könyörgés, vád, turbéko- lás, fenyegetés, esengés, üvöltés. —- Halló, itt egy ember. Halló! Egy ember beszél. Halló! Jelentkezzen, aki él! Jelentkezzen, aki él! Jelentkezzen... A hang élcsüklik, A készülékben a kinti halott világ csöndje dermed. Csönd, és semmi más. Egyetlen szó. árva hang — sehol. Az ernyőn halotti menetben az iszonyat képei. Minden élettelen. Örökre. A megsemmisülés őrjítő mozielőadása. Már nem üvölt, már nem meri követelő, lázadó kiáltását szétküldené a süket éterbe, csak hörgi, suttogja: — Itt egy ember ... Itt egy ember... Halló . s s Jelentkezzen ,.. aki él.,s Aztán már erre sem képes, a világ hallgatása beléfojtja a szót, őt is hallgatásra kényszeríti. Magába roskad. A lélek megroggyan. Csönd... — Merre vágj’? Ember, merre vágj’? Halló!... — Fölkapja fejét. Halluci- nálok!?... Hallkan a távolon át alig hallhatóan ismét megszólal a hang a készülékben. — Halló, kereslek!... Merre, vagy? Felelj!... Asszonya testén sem _ kutatott olyan lázasan soha az ölelés forró perceiben, mint most á gép keresőivel a rommá tett világ kietlen téréit kutatja. Szívében, agyéban alig elviselhető feszültség többet már ki sem bírna. — Ember! Egy másik élő ember!!! Hangol. Keres, Erősít. Egész testében remeg. Kóstoló árubemutató Árub emutató gyümölcshús- és halkonzervekből valamint a közkedvelt gyümölcslevekből siklóson, december hó 11-én a Baranya megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat 72. sz. boltjában azonnal.,. Halló! Miért nem válaszolsz?... Halló! Élsz még? — Élek! — sikoltja a választ. — Élek... testvérem! Siess! Várlak! Várlak!!! Alig tudja összeszedni magát annyira, hogy tartózkodási helye adatait megadja. Gyengeség hulláma borítja el, összecsap a feje fölött. Gáttalanul ömlenek könnyei. —-JSmber él a Földön rajta kívül! Nincsen egyedül, a legborzalmasabbtól megmenekült! Él még egy másik ember, és rakétagépével már repül hozzá. Jön a drága embertestvér, jön a tönkretett térségek fölött!... . Nem érzékeli az időt Megszűnt, Minden megszűnt, csak az a Másik Ember van, aki kiT- zeledik. Megszólal a bejárati jelző. ’ — Itt van! Megérkezett! Az ember itt lent a kapcsolóhoz ugrik. Majd leszakítja izgalmában amint elfordítja, hogy fent megnyíljon az óvóhely legkülső ajtaja. Minden idegszálával a képernyőre összpontosít, figyeli mi történik odafönt. A Másik Ember belép a zsilipkamrába. Mögötte önműködően becsukódik a kettős külső ajtó. Sugárzásvédő repülőruháját leveti a most érkezett Lassan, fáradtan mozog. Lent a férfi csaknem üvölt a türelmetlenségtől. — Meddig tart még?! Mozdulat a kapcsolón, fönt nyílik a következő ajtó, a Másik" Ember a belső zsilipbe lép. Mégegy fordítás, á legbelső ajtó is fölnyílik. A várakozó lent a lépcsők alján kitárja karjait A köny- nyeken át ragyogó, arkangyalt alaknak látja az ajtó keretében megjelenő Másik Embert Már nincs ereje arra, hogy elébe menjen, már nincs ereje másra, mint az egész lényért átzengő fájdalmas boldogságra. A Másik megindul Lassan lépked lefelé a lépcsősoron, alászáll, mint az ókori idők angyalai. A tártkarú lehunyja szemét ... Éltkor valami nagyon egyszerű, de mégis mindennél borzasztóbb történik: éles berregéssel megszólal a zsebében lévő sugárzásjelző készülék. — Sugárveszély! Az ölelésre tárt kar leha- nyatlib, ijedten tágulnak nagyra az áhítattal lehunyt szemek. — Sugárveszély! A Másik súlyosan fertőzött, azt jelzi a mérő! De hiszen .,. de hiszen ez a pusztulás! ösztönösen hátraugrik. Felkiált: — Állj! A Másik megáll a lépcső közepén. Mint a vád, vágódik felé a kiáltás: — Fertőzött vagy!!! — Keserű fintorral, a jóvátehetetlen szerencsétlenség szomorúságával válaszol: — Űgylátszdk. — De hát akkor.. akkor., miért jöttél ide?!... Hívtál, nem? —■ De ha tudtad!,.. — Nem tudtam. A számlá- Vkn eltörött, nem működik. Romok alól kapartam ki magamat Biztosan a védőruhám is akkor sérült meg, úgy kaphattam fertőzést. Mondom, nem tudtam. — Most már tudod! — Igen, most már tudom. — Hát akkor... — Akkor? — Hát akkor mire vársz?! — ? — Hadarva kunyerál: Nézd neked úgyis mindegy már... De engem is megfertőzöl, és én is!... El kell menned, értsd meg!..; — Aljasnak érzi magát amikor kimondja, ezért hisztériásam tisztulás eliulladó hangja, amint üvöltve megismétli: — El kell menned! Azonnal! A Másik összerándul. Rekedten kérdi, inkább önmagától: — Miért? Van értelme?... Úgyis... mindennek vége. — Csak má ketten vagyunk. — Nincs értőimé.,. — Azonnal etauégy! — Mondom, ketten vagyunk. Együtt halunk meg. —< Nincs tovább értelme... hidd el! Halkan beszél, de meggyőző erővel, cafolhatafflamul. — Mái nincs értélme... És megindul a lépcsőn lefelé. Hozza a halált a testében. — Együtt halunk meg. Az, aki hívta, hátrál élőle. Az asztaliba ütődik. Kirántja a fiókot, revolvert kap elő! —> Anj! A Másik nem áll meg. Nem Is gyorsít, lassan megállíthatatlanul megy feléje, és karját most ő tárja ölelésre. — Együtt keli meghalnunk. — ÁM! Kérlelhetetlen. — Együtt kell meghalnunk... Szárazán csattan a lövés. A másik megáll, azután meginog és edzuhan. Karjaiban ottmarad, benn merev ül az utolsó, öleüniakarú mozdulat. Embertestvére áll fölötte. Saját szivére fordítja a csövet, de az ujj végső mozdulata késük. Már nincs annyi erő a kiégett lélekben, hogy parancsoljon az idegeknek, Elejti a fegyvert. A ruhát íöltépi a mellén. Vánszorogva elindul a lépcsőn fölfelé. Ólommá fáradt lábaival most utolsó lépéseit teszi az ön emésztő emberiség. Tízezer évek. zuhognak a csöndben. . Egy ajtó nyßik-, kettő, három. Roggyanő lépésekkel, a halál elé tárt szívvel a fekete ég alá, a némán rezgő gyilkos sugarak közé lép az utolsó ember. * A vizád véget ért Nem akarod, hogy idáig jussunk? Ugye, nem akarod? Akkor küzdj kalapáccsal, kapával, tollal! Harcolj a háború ellen, a drága békéért! És beszélj róla mindig és mindenhol! - Beszélj! Beszélj! Beszélj! Hogy mtodenfet időben Ráébredjen, Kétszáz élő magyar író műve Fiatal .szerzők ú| regényei, verseskötetei —Nyolc- mittió példányban jelennek meg s/epsroJa mt alkotások jövőre - \ magyar könyvkiadás 1963. évi tervéttől A jövő esztendőben mintegy ötszázhrsz szépirodalmi alkotás lát majd napvilágot, több mint nyolcmillió példányban. A művek közül kétszáz elő magyar író műve lesz. Folytatódnak a bevált sorozatok — Arany könyvtár, Kincses könyvek, Olcsó könyvtár — és folytatódik a jelentős írók .— Jókai, Mikszáth, Gárdonyi, Móricz — életművének sorozatos megjelentetése is. Az élő magyar írók közül a tervekben Illés Béla, Németh László, Goda Gábor, Illyés Gyula, Sándor Kálmán, Tamási Áron, Mesterházi Lajos, Vas István, Darvas József, Szabó Magda könyvei, Darvas József, Galabirdi Zoltán, Bihari Klára, Kodolányi János müvei jelennek meg. Róna Viktor vendégszereplésre az Egyesült ■ államokba utazott London. , Róna Viktor, a Magyar Állami Operaház magántáncosa Margot Fonteyn meghíváséra sz.mbat délelőtt az 'Egyesült AMaimoikfba utazott vendégszereplésre. A londoni Drury Lane színházban tartott balett díszelőadáson aratott sikere nyomén a világhírű angol balerina ragaszkodott ahhoz, hogy washingtoni fellépésén is Róna Viktor legyen a partnere. Jelentős számban látnak napvilágot' j ve a írók és költők művei: Fűlőp János, Galambos Lajos, Gáli *stván, Barát Lajos, Solymár József, j Szakonyi Károly. Kalász Már- i ton, Orbán Ottó, Simon. Lajos, | Ténagy Sándor neve szeretjei a tervekben. j A külföldi irodalomban je- i Umtős helyet foglal el a szov- i jeí irodalom, amelynek terméséből kiadóink bemutatják a legjavát Fegyin Máglya, Tyendrjakoo a Tűnő idő nyomában, Sztyclmah Igazság és hamisság, ondarjov Kisinai kerület című regényei és a fitat szovjet novellisták elbeszéléseinek gyűjteménye jelzik ezt a sort. Bizonyára örömet okoz majd az olvasóknak Arag&n verseskötete, Miller, Sár re és Dürrenmatt drámáinak gyűjteménye. A mai amerikai elbeszélők című antológia az elmúlt húsz év amerikai novelláiból ad majd széleskörű Válogatást. Folytatják az életmű- és gyűjteményés sorozatokat — Balzac, Zola, Gorkij, Thomas Mann, Milliók Könyve, Modem Könyvtár. A bibliofil könyvek gyűjtői kedvükre válogathatnak' májd a magas irodalmi és könyv- művészeti színvonalat képviselő alkotásokban. Díszkiadásban jelennek meg Csokonai. Radnóti és Shelley versei. Az ókori irodalom alkotóit Seneca, Vergilius, Petronius, továbbá „Az agyagtáblák üzenete” című könyv ét u 6- egyiptomi novellák gyűjteménye képviseli. A „modern dráma problémái“ —-előadás a Pécsi Nemzeti Színházban Szombaton délelőtt a Pécsi Nemzeti Színházban Czimmer József, a Vígszínház dramaturgja „A modem dráma problémái” címmel előadást tartott A színészeken és a színházi szakmabelieken kívül a pécsi Írók közül is megjelentek néhányan. Nógrádi Róbert, a színház igazgatója megnyitó szavaiban üdvözölte a megjelent írókat és mint elmondotta, szeretné, ha ez a most meginduló közös érdeklődési terület haladó hagyománnyá válna a pécsi írók és a stínház között. Az előadó Czimmer József elvtáx-s, aki egyébként a pécsi színház dramaturgiai tanácsadója is, bevezetőjében igen érdekesen mutatott rá a különböző irányzatok képviselőinek működésére, nyugaton és keleten egyaránt. Elmondotta, hogy a haladó, modem drámairodalom jelentős képviselői valamennyien árra törekszenek, hogy a színpad ne az élet megtévesztésig hasonló mása legyen, hanem olyan tere a játéknak, mely gondolatokat, mozzanatokat híven örökít meg az élet mindennapjaiból. A modem felfogás lényégét példákkal is illusztrálta, s elmondotta, hogy nem az aprólékos színészi játék, hanem a magas színvonalú, összefogó jelzés a modem színjátszás magva. Az előadás után a színészek és az előadó vitatkoztak az elhangzott problémáról. Hová kerül a pécsi pyrogránit Hazánkban igen kedvelt és közismert a Pécsi Porcelán- gyár pyrogránit üzemének minden készítménye. A legtöbb műemlék jellegű épület restaurálásánál — ahol pyrogránit lapkák szükségesek, szí vesen használják a pécsi üzem által gyártott lapkákat, idomokat. A jelenlegi időszakban egyik legfontosabb munkájuk a budapesti, volt belvárosi takarékpénztár épületének restaurálásához megrendelt pyrogránit lapkák, idomok elkészítése. Az Erzsébet híd megnyitásának idejére a pesti hídfő környékén lévő épületeket, köztük a volt takarékpénztár épületét is felújítják. A pécsi üzem ehhez a munkához SO ezer darab színes idomot készít. Az idomok: 850 különböző formában készülnek és nagyobb részük lilás-bamás színű, de lesz sárga és zöld színű idom is. Érdekesség, hogy sok féle idom közül a legnagyobb 250 kilogramm, a legkönnyebb pedig S0 dekagramm — színes pyrogránit lapkák budapesti KÖZÉPÜLETEKRE — NÉGY DARAB SZOBROT KÉSZÍTENEK A TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ÉPÜLETÉNEK HOMLOKZATARA — 240 EZER DARAB BURKOLÓ LAPKA AZ ÉPÜLŐ PÉC§I KLINIKAI TÖMBRE A pyrogránit idomok gyártását ez év közepén kezdték ei és a jövő esztendő harmadik negyedévében fejezik be. Utána is újabb budapesti középület restaurálásához gyárts- ! nak majd pyrogránit idomo-! kát, a Hold utcai volt takarék j pénztár épületéhez. A legérdekesebb munkát J Ugyancsak a következő észtén- ; dobén végzik, amikor négy i darab háromméteres szobrot \ készítenek máz nélkül pyro- gránrtból, a Magyar Tudományos Akadémia épületének homlokzatára. Az egyik szobor Gallileit, a másik Lomo- nosaovot ábrázolja, míg a további két szobor két tudományágat — az archeológiát és a filológiát — szimbolizálja A szobrokat budapesti művészek készítették. A Porcelángyár jelentősebb munkái közé pécsi megrendelés is tartozik. A pyrogránit üzem készíti az épülő klinikai | tömb burkolásához szükséges lapkákat és idomokat. Har-1 j minchároim fajta . lapból és i idomból összesen 240 ezer darabot gyártanak le folyamatosain. Jelenleg két fajta lap készül, amellyel a gazdasági épü let burkolását végzik. Végezetül még annyit a Porcelángyár pyrográni t-gyártó üzeméről, hogy termelési tervüket hónapról hónapra túlteljesítik, s az év végéra előreláthatóan a 2.1 millió forintos tervüket 2.5 millió forintra teljesítik. PÉCSI SZIKRA NYOMBA férfi segédiit unhást keres felvételre Jelentkezés: Pécs, Munkácsy M. u. 10.
