Dunántúli Napló, 1962. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-06 / 285. szám

4 1962. DECEMBER 6. ' Sa/fös&s A tudás — barackja! Dr. Tathman Whithead angol botanikus furcsa megállapítással állt elő: véleménye szerint a bib­liában tévedésen alapulnak azok a sorok, amelyek szerint Éva a para­dicsomban a tudás fájáról” al­mával kínálta Ádámot. Az angol botanikus azzal érvel, hogy a bib­liában szereplő Édenkert Mezopo­támia területén feküdt, ahol egyál­talán nem ismerték az almafákat. A bibliai időkben, Whithead sze­rint, ezen a vidéken csak két ehető gyümölcs létezett: a birs és a sárga barack. Már pedig, mondja a tudós doktor, aligha tételezhető fel, hogy Éva a savanyú, szinte ehetetlen birsalmával kísértésbe tudta volna hozni Adámot. Marad tehát egye­düli lehetőségként: „a tudás-ba­rackja!’^ Több mint száz éve házasok A moszkvai rádió jókívánságait fejezte ki az azerbajdzsánt Sab- hagyov házaspárnak, akik — bár­mily hihetetlennek hangzik — nem régiben ünnepelték 101. házassági évfordulójukat. Mindketten 117 évesek és 16 éves korukban kötöt­tek házasságot. A Sahbagyov há­zaspárnak 11 gyermeke, közel száz unokája és dédunokája van. Kedves biztatás Santiago de Chile egyik szállo­dájának halijában a következő tábla fogadja a vendégeket: „Földrengés esetén siessen azon­nal a szabadba! Érezze jól magát országunkban. — A szálloda veze­tősége.” «Mesejátékok a tokiói olimpián A tokiói Olimpiai Bizottság jóvá­hagyott egy tervet, amely az 1964. év tokiói olimpiai játékok külföldi turistáit fogja megörvendeztetni. A sportpályákon, a versenyek megkezdése előtt japán színházi együttesek fognak fellépni és me­sejátékokat adnak elő. A sport­pálya gyepét erre az alkalomra olyan fapadlóval borítják, amely nem tesz kárt a pályában. A sta­dionok kapui már négy órával a voltaképpeni versenyek megkez­dése előtt megnyílnak, hogy a né­zők gyönyörködhessenek a japán mesejátékokban. Az Országos Filharmónia közli, hogy december 6-ra hirdetett .,C” 2. kamara hangverseny technikai okok miatt december 14-én, pénte­ken este a Liszt-teremben fél 8 órára lett halasztva. szabás-varras tanfolyam indul kezdők számára ma du. 5 órakor Pécs város Művelődési Há­zában (Déryné u. 18.) Tanít: Cser Ferencné. Beiratkozás a helyszí­nen Souvanna Phouma és Szufanuvong a szovjet—laoszi gazdasági együttműködésről Vientiane Souvanna Phouma laoszi miniszterelnök kijelentette, hogy elégedett a laoszi kül­döttség moszkvai látogatásá­nak eredményeivel. A közel­múltban nyilvánosságra hozott közös közlemény — állapította meg Souvanna Phouma — ar­ról tanúskodik, hogy a szovjet kormány elő akarja segíteni Laasznak az 1962-es genfi egyezmények értelmében a semlegesség és a függetlenség ! útján megvalósuló fejlődését. A j miniszterelnök kijelentette, hogy a szovjet—laoszi keres­kedelmi és gazdasági egyez­mény elősegíti a két ország gazdasági kapcsolatainak fejlő­dését. Szufanuvong miniszterelnök- helyettes hangot adott azon meggyőződésének, hogy a ke­reskedelmi forgalom mindkét ország népeinek javára gyor­san fog növekedni. Kínai-vietnami kereske­delmi egyezményt írtak alá Peking Szerdán Pekingben a Kínai Népköztársaság és a Vietnami Demokratikus Köztársaság kép viselői kereskedelmi és ten­gerhajózási egyezményt írtak alá — jelenti az Uj Kína hír- ügynökség. A felek ezzel egy­idejűleg aláírták az 1963. évi árucsereforgalmi jegyzőköny­vet is. Az aláírásnál megjelent Csou En-laj, a Kínai Népköz- társaság állam tanácsának el­nöke is. A„Figyelő"ankétja Pécsett Tanácskozik a Csehszlovák Kommunista Párt XII. kongresszusa A TIT, a MTESZ és a FIGYELŐ című gazdaságpolitikai hetilap szerkesztőbizottságának meghívá­sára tegnap délután összejött a város — mintegy 30 — vezető köz­gazdásza, hogy megvitassa a lap tartalmi problémáit. Kárpáti Ferenc, a megyei párt-. bizottság ipari osztályának veze- f | tője megnyitójában üdvözölte a j ! FIGYELŐ főszerkesztőjét — dr. \ I Garam József elvtársat, majd el­mondotta, hogy a megjelentek szá- I ma korántsem tükrözi a lap olva- | sóinak számát, mert alig akad gaz- j dasági szerv, ahol ne találkoznánk [ ezzel. a közgazdászok számára I szinte nélkülözhetetlen lappal. A Figyelő különös érdeme — ál­lapította meg Kár-áti elvtárs — az állandó aktualitás. Jó dolog még a lapban az is, hogy helyt au az I olyan közérdekű témáknak, mint a lakás-, munkaügyi kérdések és más fontos rendeletek magyará­zatának. Kárpáti elvtárs felkérte a meg­jelent közgazdászokat, mondják el véleményüket a Figyelőről, mond­janak gondolatokat, hogy a szer- i kesztőbizottság ezeket munkájuk-! ban felhasználva még jobbá, még j hasznosabbá teeye a lapot, olyan- j ná, hogy az találkozzék a nagy- , számú közgazdász igényével. Dr. Garam József, a gazdaság- politikai hetilap főszerkesztője el­mondotta, hogy ez év elején for- f dulat következett be az újság szer- j kezetében. Egyre jobban valóra j válik a lappal szemben támasztott • igény, hogy sok tanácsot adjon a j gyakorlati munkához. Jónak tart- ! ja a lap szerkesztésében azt, hogy i hűen tükrözi a párt és a népgaz­daság vezető szerveinek elképzelé­sét. Véleménye szerint még több gyakorlati segítséget kellene adni a különböző gazdasági ágazatok vezetőinek gyakorlati munkájuk­hoz. Az utóbbi időben rendszere­sen összehívják a különböző terü­leten dolgozó gazdasági szakem­bereket tanácskozásra. Sokat vitatott probléma volt a szerkesztésnél az, hogy egy-egy vállalatról-e vagy inkább iparági szinten írják meg az egyes cikke­ket. Több olyan konkrét igényt támasztottak aziránt, hogy pél­dául mérlegkészítés vagy a leltá­rozások idején írjon a lap e mun­kák végzésénél hasznos tapasz­talatokról, új fejlett munkamód­szerekről. Elmondott Garam elvtárs egy- pár olyan új gondolatot, mely bi­zonyos változást jelentene a lap szerkezetében. így például a világ- gazdasági problémákkal foglalkozó rovat átalakulna valamilyen nem- \ zetközi tapasztalatcsere fórummá« Foglalkozni szeretnének itt olyasa gondolatokkal — milyen anyagi ösztönzővel érik el egyes országok, hogy a tervek készítésekor ne „le­alkudni” akarjanak a gazdasági vezetők, hanem többet vállalni. Vagy olyan kérdéssel, hogy mi­lyen legyen az igazán jó vezető. Milyen legyen a jó vezetők kivá­lasztásának, illetve kinevezésének módszere. Ezzel a rendkívül fon­tos problémával ma még nem fog­lalkozunk elég behatóan, körű e- kintően. Arra is jó volna kialakí­tani egy jó módszert, hogy miként lehet gyorsan, jól ellenőrizni a ki­adott utasítások végrehajtását, vagy mennyire adja le a feladato­kat a „felső” vezető az „alsó” ve­zetőnek Di\ Garam József elmondta: so­ronkövetkezö feladatának tartja a szerkesztőség az évi és évközi el­lenőrzések, majd az anyargazdál- kodás ankéton történő megvitatá­sát, mellyel kapcsolatban termé­szetesen a lan közöl majd Íráso­kat. Befejezésül kérte a meg’ il -n- teket, hogy mondják el vélemé­nyüket, igényüket, kívánságukat a lappa\ kapcsolatban. — Fontos az önök egyetértése, mert a lapot önöknek Írjuk — mondotta befejezésül a Figyelő főszerkesztője. Dr. Erdélyi Emő azt javasolta, hagv a nyereményjegyzékek he- tyett Inkább a közgazdászok szem­léletét javitd írások jelenjenek meg. Fajta Károly elvtárs, a megyei pártbizottság gazdasági osztályve­zetője örömét fejezte ki, hogy ilyen jól szerkesztett gazdaságpoli­tikai lapunk van, mint a Figyelő. Szinte hiányérzetem van — mon­dotta —, akkor, ha valamivel ké­sőbben kapom meg. Nacv előnyé­nek tartom, hogy megpróbál min­den réteghez szólni, Igyekszik minden igényt kelégíteni. Helyes, hogy magyarázza a lap a legfon­tosabb politikai kérdéseket, azok gazdasági hátterét. Hiányolta Fajta elvtárs, hogy kevés a lap propa­gandája. Ezen keresztül többen ismernék meg a lap értékeit. Vé­leménye szerint több gyakorlati tanácsot kellene adni a vezetők­nek, szélesíteni látókörüket. így talán nem fordulna elő olyan, hogy elzárkózik a lap ajánlásától olvan szerv, mint a MÉSZÖV, ki­nek Jelentős számú gazdasági egy­sége van a megyében. A Figyelő nem egy száraz szak­lap, Ígérjük, propagálói leszünk. Értékes gondolatokat adtak a szerkesztéshez Vlncze Ferenc, & Beruházási Bank revizora és Sze­mere Mátyás, az Építőipari Válla­A képen: balról: V. M. DmUrukova, L. N. Tcfkunov, M. V, Zlmjanyin, Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja a magyar pártküldöttség vezetője és F. Ebert, az NSZEP küldöttségének vezetője. Kit szolgál az amerikai sajtó, rádió, és televízió mammut-gépezete ? A burzsoá ideológusok és ipolitikusok egyre gyakrabban siránkoznak amiatt, hogy a ka­pitalizmusnak nincs vonzó­ereje. „Nekünk, nemzetünknek — jelentette ki Kennedy, az Egyesült Államok elnöke — most nagyobb szükségünk van az eszmék erejére, mint atom- erőre, légi, pénzügyi, ipari sőt embererőre’’. „Az ember, akinek van ideo­lógiája, a maga oldalára állít­ja az ideológia nélküli emberit. Ez a kommunizmus titka a mai világban. Az ideológia nélküli ember soha nem vonz­hatja a maga oldalára azt, aki­nek van ideológiája, ez a titka a demokrácia csődjének, ko­runkban— írják P Campbell és P. Howard amerikai huma­nista prédikátorok „Ameriká­nak ideológiára van szüksége” című könyvükben. Mivel töltik ki hát a kapi­talizmus szószólói az eszmék­ének ezt a „vákuumait”? A szűk séges eszköz az antikommu- nizmus — ez az imperializmus legfőbb eszmei-politikai fegy­vere. Az imperialista propa­ganda azért folyamodik a ha­zugság különböző eszközeihez és a félrevezető pszichológiai nyomás taktikájához,’ mert ezt követeli terjesztett eszméinek reakciós, népeUenes tartalma. A világ lapjainak 66 százalékát Az amerikai politikusok ál­lítása szerint a burzsoá társa­dalomban megvannak a felté­telek a közvélemény ,^zabacF alakulásához. Az Egyesült Államokban azonban az egész propaganda­apparátus — a lapok., a rádió, a Him, a televízió — a kapi­talisták maroknyi csoportjá­nak kezében van. A lap- és folyóiratkonszer­nek ellenőrzik az Egyesült Ál­lamok periodikus saitókiadvá- nyainak túlnyomó részét, ame­lyek a világ lapkiadványainak körülbelül 60 százalékát al­kotják. A „Time” című folyó­irat összehasonlította a szer­kesztőségi kommentárokat és kimutatta, hogy a különböző lapokból kivágott 99 szerkesz­tőségi cikk közül 31 szó sze­rint egyezett! De nemcsak a sajtót mono­polizálták. Az Egyesült Álla­mok kereskedelmi rádióál ta­másainak körülbelül egyhar- mada van kapcsolatban lapki­adó részvénytársaságokkal. A három legnagyobb mono­polista egyesülés az Egyesült Államok egész televíziós mű­soradásának gazdája. Az amerikai filmek három­negyedét a hollywoodi rész­vénytársaságok úgynevezett „nagy ötöse” és az a há­rom kevésbé nagy cég gyárt­ja, amelyek egy kartellszer- vezetben tömörültek. Nem kell marxistának lenni ahhoz, hogy meglássuk, kinek az érdekeit szolgálja ez a propagandaappa­rátus. A tömegek butításának és tudatuk megrontásának szem­léltető példája az amerikai te­levízió, a legalacsonyabb szín­vonalú reklám és az amoraliz- mus valóságos birodalma. A reklámok, zenei műsorok, re­vük, drámák síb. ürügyével tálalják fel. Az ilyen televíziós adások „nevelő szerepét” a Los-Ange- les-i televíziós részvénytársa­ság igazgatójának szavai alap­ján is megítélhetjük, aki Iá­jelentette, hogy minden 13. évét betöltött amerikai iskolás 13 000 gyilkosság részletes be­mutatását nézhette meg a tele­vízióban. Vallásos téma és a prostitúció A szellemi mérgezésből ala­posan kiveszi a részét a film is. Az amerikai sajtó a ’ - 'ni sze­rint 1960-ban a filmekben a következő téma uralkodott: A vallásos téma és a pros­tituáltak élete. Ezután követ­keznek a „rémfilmek’’, a cow- boyfilmek és a militarista té­májú filmek. Az ilyenfajta filmipari termékek zavaros áradatában a néhány jé film teljesen elvész. Sok pszichológus, szocioló­gus és más szakember végez külön kutatásokat a külföldön folytatott amerikai propagan­da szervezetével kapcsolatban. Nemrégen egy amerikai ál­lampolgár a „hidegháború” el­lenfele érdekes dokumentumot adott át szovjet újságíróknak — a Szovjetunióba utazó ame­rikai turistáknak szóló instruk­ciót. A „Mi hat és mi nem hat a szovjet emberekkel való érintkezésnél” c. brossurában annak a 75 vezetőnek a „ta­pasztalatait” összegezték, akik a Moszkvában rendezett ame­rikai kiállításon dolgoztak. Az instrukció készítői tanácsokat adnak, hogyan lehet a legjob­ban propagandát folytatni a szovjet lakosság körében és e propaganda segítségével ho­gyan lehet elősegíteni a szük­séges felderítő információ el­nyerését és az ügynökök elő­készítését. Csupán az Egyesült Államok információs ügynökségének (USIA) 11 000 munkatársa van, 350 „információs központod’ létesített 79 külföldi ország­ban. Az ügynökségnek van alá­rendelve az „Amerika Hangja” rádióállomás, az összes kon­tinenseken levő nagyteljesít­ményű adóival. Az „Amerika Hangja” a tárgyilagosságtól nagyon távol álló, sokszor egy­szerűen rágalmazó műsorait 39 nyelven sugározza, naponta 23 óra 15 percen át. A megvetés szinonimája Amint L. Martin rámutat, az Egyesült Államokban több mint 100 magánszervezet és igen sok nem üzleti jellegű szervezet (különféle társula­tok, bizottságok stb.) foglalko­zik külföldön propagandával. Az Egyesült Államok óriási összegeket költ erre a célra. „Mit értünk el ezekkel a ha­talmas kiadásokkal?” — teszi fel a kérdést J. W. Casle ame­rikai politikus. A kérdésre megadja a választ is: „Olyan óriási népszerűtlen­séget, hogy Európa, Ázsia, sőt saját féltekénk számos orszá­gában is az „amerikai” szó megvetés és a rosszul álcázott gyűlölet szinonimája lett. Va­lóban katasztrofálisan nagyot estünk a világközvélemény előtt”. Washingtonban nagy sietve határozatot hoztak arról, hogy fokozzák a ,.pszichológiai há­borút”. Hivatalosan bejelentet­ték, hogy a kormány képvise­lőinek szintjén csoportot ala­kítanak, amely el fogja készí­teni a pszichológiai és a poli­tikai háború folytatásának programját. E csoport tagjai között van Robert Kennedy igazságügyminiszter, A. Gold­berg munkaügyi miniszter, A. Johnson, a politikai ügyekkel foglalkozó államtitkár és M. Taylor tábornok, a „hideg­háború” stratégiai kérdéseinek egyik legfőbb szakértője. Az Egyesült Államok vezető kö­rei nyilván abban bíznak, hogy kifinomultabb propagandafo­gásokkal becsaphatják a töme­geket. A történelmi tapaszta­lat azonban másról tanúsko­dik: még a legkifinomultabb propaganda sem leplezheti el s valósága*. A Pécsi Közlekedési Válla­lat azarmafli belépésire fel­vesz AUTÓSZERELŐKET. SEGÉDMUNKÁSOKAT, és JEGYKEZELŐKET. Jelentkezés Bacsó Béla ut­ca 4 szám alatt. Métr fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett férj, apa, test­vér, nagyapa és kedves rokon Dr. Koltai Géza december S-án tünetemmel vi­selt hosszú betegség után 52 éves korába« elhunyt. Teme­tése 8-áA, csütörtökön 3 óra- | kor tesz a központi temető ra­vatalozó asamokábót. Gyászolják: felesése, gyer­mekei. testvérei, kicsi uno­kája és a széleskörű rokon­ság áramszünet Áramszünet lesz «-ás »-tói U óráig védelmi berendezés karban­tartása miatt a következő terüle­ten: Bem u. 2—28, 3, Jókai tér 7— IS, Irgalmas templom, Kossuth tér 1, S, 3, Rákóczi út 38—41. Áramszünet lesz T-én 8-tól IS óráig védelmi berendezés karban­tartása. miatt a kővetkező terüle­ten: Teréz u. 1—17, Citrom u. 18, Dischka Gy. u. 1 Geisler Eta u 1, 2, Jókai tér í—6, 3—11, Jókai u. 1—21, 2—8, Mátyás kir. u. 1—23, 4—32, Sallai u. 1—Sí, 2—24, Szé­chenyi tér 7, S, 9, Váradl A. u. 8— 10, 1, 5, Zrínyi u. 1—8, 2—20. Áramszünet lesz 7-én 0-tól 1« óráig hálózatátépítés miatt a Tibor u. 2—IS sz. házakban. KÖSZ ÖHETWTLV AMIT AS Köszönetét mondunk mind­azoknak. akik felel thetetten édesanyánk, nagyanyánk anyó som és kedves rokonunk őzt. Keszthelyi Líráimé ■------, r— t — — - ■ —v.—— i-diia-. 1 uc aTlKSWSSeal S3 CIICYBaW7-R.lKgi. koszorúk és virágok küldésével fájdalmunkat enyhíteni igye­keztek. A gyászoló család. Mélységes fájdalommal tudatom, hogy dr*m W férjem, testvérünk, sógorom Pellérdi József a Pécsi. Fodráé* KTS2 eSnöte 1962. december hó 4-én, «1 éves korába« rövid szenvedés után csendesen elhunyt. Drága halottunk temetése 7-én, pénteken 1 órakor tesz a központi temető ravatalozójából. Mély fájdalommal és megrendülve tudatjuk, hogy szövetke­zetünknek több éven át volt elnöke, kiváló szakmunkása, a szövetkezeti mozgalom lelkes szervezője, a párt veterán harcosa Pellérdi József rövid szenvedés után «1 évse koriban éühuityt Gyászolják: a szövetkezet összes dolgozója, és érdemesre való tekintettel a szövetkezet saját halottjának tekinti. — Temetése: december hó 7-én, IS órakor a pécsi központi temetőben. A Bétád Fodrász KTSZ vezetősége és pártalapsaoveaehe. 4 I

Next

/
Oldalképek
Tartalom