Dunántúli Napló, 1962. december (19. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-01 / 281. szám
tWí. DECEMBER 1. NAPLÓ A tsz-ek segítője a gépjavító állomás Idén nyáron a siklósi járásban átadták a gépeket a termelőszövetkezeteknek. Ezzel megszűnt a villányi gépállomás. Helyette megalakult a gépjavító állomás. Néhány hónapja működik ez a gépjavító állomás és máf- is nagy tapasztalatokra tettek szert az itt dolgozók. Az első tapasztalatuk: akadozik az alkatrészellátás. Előfordul gyakran, hogy hetekig le kell állni a Super Zeto- rok és RS 09-es erőgépek javításával, mert nem kapják meg a szükséges alkatrészt. Persze ez nemcsak a külföldi erőgépek esetében fordul elő. Előfordul ilyen a magyar erőgépeknél is. A sellyei fűztelep U 28-as traktora például közel négy hónapig állt a gépjavító állomáson, mert hiányzott egy alkatrész. Végül Tolnából sikerült beszerezni. Pedig ez magyar gép. Az első tapasztalat: nagyobb gondot kellene fordítani az alkatrész ellátásra, mert ez akadályozza a folyamatos munkát nemcsak a gépjavító állomáson,'hanem a mezőn is. Huszonegy termelőszövetkezet 300 erőgépe és az ehhez tartozó összes munkagép tartozik szorosan a villányi gépjavító állomáshoz. Őszintén mondják: nem tudják ezekén a gépeken a kisebb hibákat is kijavítani. Ezért azt mondják a termelőszövetkezeteknek: a kisebb hibákat javítsák ki maguk, a karbantartást is végezzék el és csak nagyjavításra, olyan folyó javításra hozzák be a gépeket, amelyek 20—100 munkaórát igényelnek. Jobban kellene tervezni Hetven szerelő dolgozik a gépjavító állomáson és még sem tudnak annyi gépet kijavítani. mint amikor még gépállomásként működtek. Ennek csak egy magyarázata van: a rendelő most jó’ munkát kér. Ezért most egy-egy gép javítási ideje 40—50 órával több, mint azelőtt volt. Mutattak e^’-két induló .félben lévő traktort. Valóban ilyen jól kijavított, külsőre is tetszetős gép azelőtt nem hagyta el a műhelyt. Akkor azt mondták: a nagyobb munkát elvégeztük, a kisebbeket meg majd elvégzi a traktoros. A gépállomás saját gépekkel dolgozott: tudták, melyik gépnek mi a hibája, milyen alkatrészre van szükség, mennyi gépet kell kijavítani. Ennek | alapján szerezték be a szüksé- ges alkatrészt is. Most lényegében azt sem tudják: mennyi | gépet kell majd javítaniok — ez attól függ, hogy mennyit hoznak a tsz-ek — azt sem, hogy elsősorban milyen alkatrészre lesz szükség és mikor. Mert a mikor is nagyon lényeges dolog. A raktárkészletük most kerek egymillió forinttal lehet több, mint akkor, amikor még gépállomásként működtek. Jelenleg mintegy kilenc- százezerrel kisebb a raktár- készletük a megengedettnél. Ezt az összeget tartalékolják a munkagépekre, a kombájnokra, a cséplőgépekre. Ml mást tehetnének. A tsz-gépek- ről bizony keveset tudnak. Nincs olyan emberük, aki szerződést kötne a termelőszövetkezetekkel gépjavításra. így nem is nagyon tudják befolyásolni a gépjavítást. Várnak, amíg összejön néhány erőgép, kombájn, cséplőgép, vagy más és akkor nekilátnak — kijavítják. A járási tanács gépesítési csoportja segít ugyan a gépjavító állomásnak: gépszemléket rendeznek, javítási tervet készítenek, de ez nem elég. Helyes lenne a gépjavító állomáson beállítani legalább egy olyan embert, aki a gépjavításokra szerződést köt a termelőszövetkezetekkel. így folyamatos lenne a munka: tudná a gépjavító állomás is. mikor milyen gépek javítására számíthat és tudná a termelő- szövetkezet is, hogy mikor tudják az ő gépét kijavítani. Azt mondják, nincs egy ilyen ember beállítására lehetőség. Keresni kellene a megyénél, vagy az országos központban ... Mi a helyzet jelenleg? A termelőszövetkezetek már nem dolgoznak az aratógépekkel, fűkaszákkal, kombájnokkal, cséplőgépekkel — és mégsem hozzák. A villányi termelő- szövetkezet aratás után behozta ugyan a gépjavító állomásra a kombájnjait, Diósviszlóról is most hoztak egyet, de még mindig nincs annyi, hogy érdemes volna ezért átcsoportosítani a javítást. Meg kell várni, amíg összejön annyi, hogy érdemes legyen hozzá kezdeni a nagyjavításukhoz. Ezeknek a gépeknek a kijavításáról pedig már most kell gondoskodni. Akkor, amikor már szükség lesz rájuk — késő. Az előrelátó gondoskodást két dolog is indokolja: az egyik, hogy már most be kell, szerezni a szükséges alkatrészt, vagy legalábbis hozzá kell kezdeni a beszerzéshez, hogy amikor szükség lesz rá, meglegyen, a másik pedig: a gépjavító állomás csak úgy tud eleget tenni feladatának, ha a szerelők minden percüket okosan és jól használják ki. A siklósi járás termelőszövetkezeteiben például 54 aratógép van. Ezek a gépek jól dolgoztak a nyáron, de jövőre javítás nélkül sok bosszúságok kárt okoznak. A gépállomás annakidején 200 munkaórát számított egy-egy aratógépre. Most sem lehet kevesebbet Ez pedig azt jelenti, hogy csupán az aratógépek kijavítására több mint tízezer munkaórát kell fordítani. És hol vannak még a cséplőgépek, a fűkaszák és egyéb munkagépek, a kombájnokról és erőgépekről nem is beszélve. Erre is gondolniok kell a termelőszövetkezeti vezetőknek. Egyes termelőszövetkezetekben olyan nézetek uralkodnak: majd megjavítjuk magunk a gépeket. A kisebb hibákat javítsák ki, de főjavítást, nagyobb folyójavítást korszerűtlen eszközökkel végezni nemcsak azt jelenti, hogy ez a munka nem lesz tökéletes, hanem azt is, hogy erre az ön- állóskodásra nagyon ráfizet a termelőszövetkezet Érdekes, amelyik termelőszövetkezetben gépállomási emberek a vezetők, ott nincs ilyen törekvés. Ezek a vezetők jól ismerik a szakemberek által végzett gépjavítás előnyeit. A be- remendi tsz-ben például a gépeket Szabó Dezső, a villányi gépállomás egykori brigádvezetője irányítja, ö azt mondja: „Már csak azért is érdemes a gépjavító állomáson javíttatni, mert így fele annyiba kerül. Kedvezményt kapunk. Ha van százezer forintja a tsz- nek, ezért 200 000 forint értékű munkát végeztethet a gépjavító állomáson. És jó munkátNekik van igazuk. Ezek után nem lehet azon csodálkozni, hogy ebből a két tsz-ből küldik be a legtöbb gépet javításra és majd azon sem csodálkozik senki a nyáron hogy ezeken a helyeken -em áll a munka azért, mert nem javították ki időben, jól a gépeket. Szalai János II vállalati egyeztető bizottságok felelőssége A lottó nyerőszámai A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása szerint a 4S. játékhéten Zalaegerszegen, a szak- szervezetek munkásotthonában megtartott lottósorsoláson a következő nyerőszámokat húzták ki? 13, 28, 44, 46, 90 A november havi szelvények közül a 47. hét szelvényei vesznek részt a december 7-1 tárgynyere- mény-sorsoláson. Ha visszatekintünk tíz éve működő üzemi érdekvédelmi szerveink, a vállalati egyeztető bizottságok munkájára, summázva elmondhatjuk, hogy jól töltötték be feladatukat. Pártatlan ügyintézéseikkel, tárgyilagos döntéseikkel méltán rászolgáltak a dolgozók bizalmára. Az esetek többségében „falak között”, vagyis vállalaton belül tettek pontot a legkülönbözőbb munkaügyi vitákra, s a „helyszínen” hozták meg határozataikéit, igazságos döntéseiket. Működésüket Munkatörvémy- kömyv szentesíti. Az írja elő, hogy a dolgozókkal kapcsolatos munkaügyi problémák elintézésére egyeztető bizottságot kell létrehozni minden olyan vállalatnál, ahol a dolgozók létszáma meghaladja a 30 főt. Az egyeztető bizottság négy tagból áll, ebből kettő a vállalat igazgatóját, a másik két fő a dolgozókat képviseli. A vállalati munkarend e fontos posztját betöltő bizottság tagjait az erre hivatalos üzemi szervek erősítik meg pozíciójukban, és e jelölőszervek feladata az is, hogy nem kielégítő munka esetén visszahívja, illetve újra válassza az egyeztető bizottság tagjait. Az egyeztető bizottság összetételéből tehát kiderül, hogy a vállalat egyszemélyi felelős vezetőjét két fő képviseli, ami látszólag kizárja azt a lehetőséget, hogy a dolgozónak éppen a vezetéssel kapcsolatos sérelmét többletszavazattai a dolgozó javára intézzék. Ilyenkor a legjobb esetben is szavazategyenlőség áll fenn, ami rendszerint arra ösztökéli mindkét felet, hogy felsőbb szintű fórumhoz, a TEB-hez fellebbezze az ügyet. Ez nem is lepne baj, hiszen a TEB (Területi Egyeztető Bizottság) feladata, hogy a hozzákerült vitás ügyet hatáskörén belül elintézze. Ez a különben helyes gya korlat, sajnos sok esetben arra ösztönzi a vállalati egyeztető bizottságokat, hogy az úgy nevezett „kényes” ügyekben nem foglalnak végleges álláspontot, kibújnak a határozat- hozatal elől, s a dolog köny- nyebb oldalát választva, a TEB-hez tessékelik a feleket. Valószínű, abból a helytelen elvből kiindulva, hogy miért „kockáztassanak”, amikor vad egy felsőbb fórum, amely „rizikó” nélkül dönthet. Természetesen vannak szép számmal olyan példák, amelyekben a vállalat egyeztető bizottsága egyértelmű, igazságos határozatot hoz, s ami mégis azzal jár, hogy a „vesztett” féL a TEB-hez folyamodik döntésért. így történt ez legutóbb a Mohácsi Selyemgyárban is, ahol a vállalat igazgatója alacsonyabb munkakörbe osztotta be egyik üzemvezetőjét. Az indokolásban „vállalati érdekekre” hivatkozott a gyár vezetője, amit a sértett fél nem fogadott el és az egyeztető bizottsághoz fordult segítségért. Ezen a VEB-ülésen kiderült. hogy az üzemvezetőt indokolatlanul helyezték alacsonyabb beosztásba, ami ebben az esetben éppen a vállalati érdekeket sértette meg. Ilyen értelemben foglalt állást az egyeztető bizottság is, azonban az igazgató nem fogadta el az érvelést, tehát az ügy a TEB elé került. Természetesen az lett a vége a fellebbezésnek, hogy a TEB a vállalati egyeztető bizottság azon tagjainak adott igazat, akik az üzemvezetőt vették pártfogásba, s úgy döntött, hogy a dolgozót vissza kell helyezni eredeti munkahelyére. De vannak olyan kirívó esetek is, amikor a vállalat egyeztető bizottsága nem a leg korrektebbül látja el feladatát. Híz derült ld Szabó Lajosné, a Mohácsi TEMAFORG Vállalat dolgozójának sérelméből is, amit a vállalati egyeztető bizottsághoz nyújtott be felülbírálásra, illetve döntésre. Szabó Lajosné az egyik esti műszakon összeszólalkozott munkatársával, Ehman Lofchárral. A veszekedés állítólag azzal kezdődött, hogy Ehman Lothár elvitte Szabóné munkakosarát, amit a sértett erőszakkal visz- sza akart venni tőle. A dulakodás odáig fajult, hogy Ehman trágár szóval illette Szabónál, aki erre arculütötte. Ehman azonban nemcsak viszonozta az ütést, hanem hasba is rúgta Szabómét, aki a rúgástól összeesett. Nyilvánvalóan olyan durva eset történt, amiért mindkét embert, de különösen Ehman Lothárt kellett volna szigorúbban felelősségre vonni. Sajnos, mégis úgy alakult a helyzet, hogy Szabóné munkaviszonyát fegyelmi határozattal függesztették fel az ügy kivizsgálásáig. Hogyan döntött az egyeztető bizottság? Szabó Lajosaiét mondta ki vétkesnek, vagyis Egyetértett a vállalat fegyelmi határozatával. Az indokolás: ,— Szabóné súlyos balesetet idézhetett volna elő azzal, rogy arculütötte Ehman Lot- lárt”. S hogy Szabóné bűnösségét még .jobban alátámasz- sza, összeférhetetlen termés ze- ére hivatkozik, ami magyarán ízt jelenti, hogy „betelt a porár”. Néhány sorral lejjebb, nár ideges természetű betegégnek minősíti, illetve enyhíti »zabóné „tettét”, s „— szocia- ísta. humanista elvekre” hiBaranya legjobb gépírója és gyorsírója Török Mihályné Az Országos Gyorsíró és Gépíró Versenybizottság titkára, Dr. Barabási László levele szerint a dolgozók idei gyorsíró versenyén a 150 szótagos fokon Molnár Antalné, a Pécsi Ruházati Bolt dolgozója „Baranya megye legjobb gyorsírója”, Török Mihályné, a Baranya megyei Kiskereskedelmi Vállalat dolgozója „Baranya megye legjobb gépírója” címet nyerte eL Előbb a Baranya megyei Kiskereskedelmi Vállalat irodájába kopogtattunk. Török- né a szomszédban dolgozik, pontosabban sirdogál, s mintha a körülötte álló kolléganők is szipognának. A gépíróasztalon csomagolópapírban üveg hamutálca, ajándéknak látszik. Mint kiderül az is: Törökmé, keresztnevén Eszti kapta búcsúzóul, mert a mai napon kopog itt utoljára az írógépen, holnap búcsút mond a nagykocsis Optimának, a kopott kis asztalnak, a szembenülő kolléganőnek, akivel tizenkét évet dolgozott ennél a vállalatnál, s minden kedves jó barátnak. Négyórás leszek holnaptól a városi tanácson. Nem szívesen hagyom itt régi, jó helyemet, dehát a családi körülményeim ... beteges a kisfiam, s így nem tudtam megoldani az ápolását Amikor kiderül, hogy miért jelent meg a fotoriporter Tö- röknénél, alaposan meglepődik. Én, mint Baranya megye legjobb gépírója? Ez hihetetlen. Csak a kolleganők nem tartják hihetetlennek, akik tudják, hogy nagyon is jól gépel Eszti, hiszen azért beszélték rá, menjen csak el a gépíró versenyre. Elment, és „bajnok” lett Molnár Antalné, villogó fekete szemű fiatalasszony, ö talán kevésbé lepődik meg, hiszen a 150 szótagos fokon már korábban is jól gyorsírt. Az első három hely közül számítottam valamelyikre, de őszintén megmondom, az első helyre nem. Gépírásnál nagy izgalmamban több hibát is ejtettem, de gyorsírásnál már magabiztosabb voltam. Ha vizsgázik az ember, mindig izgatott egy kicsit, így volt Molnárné is. Pedig magabiztossággal többet lehet elérni. Molnár Antalnét egyébként szeretik munkahelyén. Ö az egyedüli gép- és gyorsíró, sokat kell dolgoznia, ráadásul néha még kölcsön is kérik a tanácshoz, szakszervezethez. A vállalatnál főleg géppel ír, de ha „kikölcsönzik” van alkalma a gyorsírás gyakorlására. Egyébként hét éve gyors- és gépíró. — Biztos vagyok benne — mondja szerényen — hogy vannak nálam sokkal jobb gyorsírók és gépírók is Baranyában csak nem vettek részt a versenyen. Ha a minisztérium rendszeresítené a versenyeket és lehetővé teamé a versenyzők nagyobb számú részvételét, biztosan sokan örülnének neki. Kattan a fényképezőgép, „Baranya megve legjobb gyorsírója” belemosolyog a lencsébe. Boldog, örül az elismerésnek. ^atkozva ígéretet tesz. hogy »zabónét, nehéz anyagi körül- nényeire és családi helyzetére való tekintettel a közeljövőben esetleg visszaveszi más munkakörbe. Mi a véleményünk erről a Határozatról? Tömören megfogalmazva csak ennyi: egyáltalán nem „humanista”. Éppen i nehéz anyagi körülményeire, xaládi helyzetére való tekin- ettel másként kellett volna iöntenie a bizottságnak Szabómé ügyében. Azt meg egyenesen kritikán alulinak tártuk, hogy Ehman Lothár férfi étére hasba rúghat egy asszonyt büntetlenül. Hasonló példa lenne Kovács jézáné, a Baranya megyei liaLmiszerkiskereskedelmi Vál alat dolgozójának a VEB elé erjesztett panasza is, amely- >en sérelmesnek találja, hogy i siklósi 74-es számú önkiszoL Sáló boltból egy másikba he- yeztók át, s az áthelyezés késő sti elfoglaltsággal jár. Kovács lézánénak apró gyermekei 'annak, akiket új munka be- sztása óta nem tud kellőkép- >en ellátni. Áthelyezése csu- >án azért történt, mert a bolt 'ezetőjenek nem tetszett Ko* rácsné „nagy szája”. Kovács Jézáné ugyanis több ízben ,kellemetlenkedett*’ a boltban tapasztalt hibák, hiányosságok miatt, s ez volt a fő oka az áthelyezésének is. Mindez a későbbi vizsgálatok során ki derült, a vállalati egyeztető bizottság mégis a vállalat helytelen döntését szentesítette határozatában. A vállalati egyeztető bizottság tulajdonképpeni feladata már a címében is benne van, A vállalati kollektíva, megbízottad, a vezetők és a dolgozók képviselői, bizalmi emberei ők, akik ügyintézéseik során egyez tetik a vállalati érdeket a dolgozók érdekével. És a főhangsúly az „egyeztetésen” van. A tárgyilagos egyeztetésen, ami nem zárja ki az emberséget, a humanitást. Azonban azt sem szabad elhallgatnunk, hogy nagyon sok esetben nehéz helyzetben vannak a vállalati egyeztető bizottságok. E nehézségeket alighanem az egyeztető bizottságok felépítésében kell keresni, A „fele-fele” alapra osztott bizottsági tagok határozatképességében. Ez a rendszer sok esetben nem is hozhat más eredményt, minit a már fentebb említett „szavazat-egyenlőséget”, ami következésképp odavezet, hogy a felsőbb fórumnak, a TEB-nek kell határoznia olyan esetekben, amelyek már természetüknél fogva is vállalati szintű döntésért kiáltanak. Naiv okoskodás lenne, ha egyszerűen csak azt javasolnánk, hogy válasszanak öt tagot a bizottságba, mert odakerülne azonnal a kérdőjel is: kit képviseljen az 5. tag? Pedig nyilvánvalóan hiányzik az „ötödik”, aki a javaslatávaj hozzájárulhatna a szavazattöbbséghez. Nehéz lenne javaslatot adni, de egy szerény gondolattal talán hozzájárulhatnánk a probléma megoldásához. Mi történne, ha a szavazat, többséget biztosító egyezte ló bizottsági tagot, egy „semleges” vállalattól kémé ki az érdekelt üzem. Persze esetenként, és íz sem lenne kötelező, hogy mindig ugyanattól az üzemtől. A lényeg az, hogy az illetőnek judiciuma legyen a legbonyolultabb ügyek áttekintésére ■>. Ilyenformán elkerülhetnél'. .< minden részrehajlást, elfogul - ságot. S hogy ezt elkerüljék, úgy hisszük, ez is „vállalat érdek”. P. Gy. Molnár Antalné A 12 sz. felvételre AKÖV keres autószerelőket, lakatosokat segédmunkásokat és vizsgázott kazánfűtőt. T'’entkezés: Pécs, Rét utca 43 sz. II. em.
