Dunántúli Napló, 1962. december (19. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-31 / 305. szám
10 IUAPLÖ 1992. DECEMBER XL ' MECSEK KUPA maeoczi kupa »APPAN KUPA PÉCSI ESTI NAPLÓ KUPA Totó-eredmények L Internaziouale—Róma 2* 1 2. Catania—A tál anta 2* X I. Lanerossi—Genoa 1* 1 4. Samp dor la—Torin. ia 2 5. Spai—Milan M X 4. Venezia—Fiorenttna Id S 7. Reims—Nice elmaradt 1. Valenciennes—Roam elmaradt (. Angers—Wimes o.-o X M. Raring Paris—Lyon 1:1 X 1L Marseille—Stade V. 1:2 1 13. Monaco—Sedan OSI s Pótmérkőzés efc; IS. Juventus—Mantova 2* 1 14. Palermo—Modena 2:2 X IS. Bologna—Napoli 4:2 1 IS. Bordeaux—Rennes C* 1 Labdarúgó* az országhatáron Elkeseredett viták után ft] határt állapítottak meg Franciaország és Monaco között. Az új határ a sport híveinek okozza a legnagyobb bosszúságot, ugyanis éppen a híres „Monaco” sportklub labdarúgó-pályáját szeli keresztül. Úgy osztja ketté a stadiont, hogy az egyik kapu Monacóban van, a másik Franciaországban. Ezentúl, ha a monacói csapat franciákkal mérkőzik, csatárai tényleg a szó szoros értelmében Idegen területen fogják ostromolni az ellenség kapuját. Egy korszerű sportcsarnok ügyében Lesz-e sportparaciicsom a régi lovardából? A Pécsi Dézsa labdarúgó szakosztálya január 2-án. szerdán délután 2 órakor a Tüzér utcai pályán szakosztály-értekezletet tart. Ezzel az értekezlettel kezdődik meg az NB I-es labdarúgó-csapat felkészülése a tavasai idényre. Ai utóMM években nM Jobban előtérbe került egy a jelenleginél korszerűbb és főleg egészségesebb tornacsarnok létesítésének a kérdése. Ha helyünket vizsgáljuk a magyar sportban, nagyzol&s nélkül megállapíthatjuk, hogy • főváros után Pécs • legnagyobb sportgócpontja as országnak. Erről tanúskodik a nyolcezer aktiv versenyző és azok az eredmények, amelyeket az utóbbi években a minőségi sport területén elértünk. Bizonyítéknak elég, ha felsoroljuk azokat a csapatokat, melyek a minőségi színvonalat képviselik. Városunk egy NB I-es, egy NB n-es és három NB m-as labdarúgó- csapattal rendelkezik. Kézllabdá- salnk közül két együttes van az élvonalban, és nerv az NB U-ben. Kosárlabdázóink közül a PVSK férfi csapata a vidék legjobbja és a női együttes Is az NB I-ben küzd, a n. osztályban Is két csapattal képviseltetjük magunkat. Atlétikában másodikak lettünk a megyék közötti Béke Kupa küzdelmekben és asztalitenisz sportunk Is az élvonalhoz tartozik. — Az Urán SC az NB I-ben, a Pécsi BTC leányai és a PEAC-fiúk az NB n-ben játszanak. A Pécsi Spartacus kerékpárosai pár év alatt annyira felnőttek, hogy az országos versenyeken minden esetben komolyan számítanak rájuk. Tornászainkat sem kell különösen bemutatni a pécsi sportközvéleménynek. A PVSK-lányok az elmúlt héten megszerezték a Helyik volt a legemlékezetesebb? Szöveg DUNÁNTÚLI NAPLÓ Bíró «porttára fault, miért fújíl _ - Nem látja, befagyott a fütyfl•Jmt M Mont rajzai ▼éget ért aa 1W8 aa esztendő. Ilyenkor az emberek számotvet- nek önmagukkal, emlékeznek az óév eredményeire, eseményeire. A sportolók számára la csaknem mindig örömet jelent az Ilyen visszapillantás. Az 1962-es év mérkőzései és versenyei között, bizonyára minden sportoló számára volt egy emlékezetes, amelyet nem lehet könnyen elfelejteni, öt sportolónak tettük fel a kérdést 1862-ben melyik volt a legemlékezetesebb versenye vagy mérkőzése és miért? VAJDA LAJOS, • Pécsi Dózsa labdarúgója« — Nagy i mény volt számomra na első NB I-ea mérkőzésem ú legemlékezetesebbet mégis a Ferencváros elleni találkozó jelentet te. Emlékezetes nemcsak azért, mert 1J volt eredmény, és akkor Igazán Jól játszott a csapat, hanem asért la, mert akkor Ismertem meg „pályaközelből” a Fradl-szurkoló- kat. Olyan buzdítás hangzott a lelátókról, hogy Bendes Tibivel nem értettük meg egymás szavát. A pécsi gólokat pedig néma csend fogadta. A mérkőzésen úgy érzem nekem Is Jól ment a játék és akkor sehol sem volt gyenge pontja a csapatnak. Gondolom, nem lenne hiábavaló, ha a pécsi közönség Is — hasonlóan a lelkes Fradi-szurkolókhoz — biztatna bennünket. Természetesen tudom, ahhoz nekünk Is sokkal jobban kell játszanunk! BERLOV AN EBZSEBE*, a PVSK tornásza: — Az én emlékem még egészen friss. Karácsony előtt Bu dapesten a Sport csarnokban rendezték meg a felnőtt L osztályú csapatbajnokság küzdelmeit. Ml tulajdonképpen egész évben erre a versenyre készülődtünk. Egyedül a PVSK csapata képviselte a vidéket, és hat csapat közül negyedikek lettünk. — Nagyon Ideges voltam és az első szeren, (lóugrásban) értem el a legkevesebb pontszámot. Gerendán voltam a legjobb, de a talajgyakorlatok Is jól sikerültek. A nagy versenylázban nem értünk rá figyelni a kapott pontszámokat és csak az edző, Horváth Leona biztató szavait hallottuk. Nagvon őrültem a szép eredménynek, bér az egyéni teljesítményem alig volt jobb a közepesnél. PERLAKI ANDOR, a Dózsa atlétája: — Az 1962-es év számomra a leg eredményesebb esztendő volt. Minden vidéki §2$ versenyt meg- SS? nyertem és a f „menő” rúdugrók között is Jól szerepeltem. — Bp. Vasas országos meghívásos versenyén átrepültem a bűvös négy mé.er felett és ezzel sikerült az I. osztályú szintet is elérnem. Ezen az emlékezetes versenyen nem nagy reménnyel indultam neki a magasságoknak. Mintha megbabonázott volna valami, mert mindent csak második kísérletre sikerült átugranom. Nem volt tét és a nyugodtabb légkör, no meg a kölcsönkért rúd segített át a négy méteren. A* óesztendő esemény«* között lentől a napokban kötött «portházasságom la. BCÍIMIDTN* HOLUB MARIA, • Pécsi Bányász kézilabdázója: — Számomra az első válogatott mérkőzésem a legemlékezetesebb. A címeres mez, a himnusz és a „hajrá magyarok” biztatás szokatlan volt számomra. Az első percekben még „gyötört” a lámpaláz, de aztán azt Is elfelejtettem, hogy a magyar utánpótlás válogatott tagja vagyok, csak játszottam. 4:3-ra nyertünk a favoritnak tartott NDK „A” válogatott ellen. ÜST érzem, ment is a játék. Az elért négy magyar gólból kettőt én szereztem. Jól esett hallani a lelkes közönség biztatását, és tapsát. PANCZEL GÉZA, • PVSK kosárlabdázó)« — Nekem a diósgyőri mérkőzésünk a legemlékezetesebb. Eleinte nem a legkedvezőbben fogadták a pécsi csapatokat. Kifütyültek bennünket és a közön- iá* részéről fenyegetések hangzottak eL Az OSC ellen fegyelmi okokból nem Játszhattam, A so- ronkövetkező diósgyőri mérkőzésen bizonyítani akartam és az úgy érzem sikerült is. Az őszi fordulóban talán ott ment a legjobban a kosárra dobás. Huszonöt pontot szereztem a csapatnak. A mérkőzés vége felé hagytam el a pályát csupán és akkor Jól eső érzéssel hallottam, a Játékomat elismerő nagy tapsot. Sport pálya futásom alatt idegen pályán — különösen Diósgyőrben — még így nem tapsoltak meg. Ezt nem lehet elfelejteni. vidék legjobbja címet éa az országos L osztályú bajnokságon az előkelő 4. helyet szerezték meg. Uszósportunk is a mostoha körülmények ellenére állandóan fejlődik. Két NB I-es és egy NB n-es gárdával rendelkezik. Ökölvívóink az NB n-ben küzdenek éa közülük állandó ifjúsági válogatottak kerülnek ki. Tekézőink, teniszezőink és vívóink is a minőségi sportot képviselik, több NB n-es együttessel rendelkeznek. — Cselgáncsozóink alig egy évi munka után ifjúsági vidék bajnokságot nyertek és birkózóink is egyre jobban felzárkóznak a többi sportág eredményes munkájához. Amit Itt pár sorban felsoroltunk, az csak a minőségi sport. A különböző megyei és más osztályokban sportoló versenyzőkről nem is beszélünk, pedig az Ő eredményeik is számottevőek! Ha az eredményeket úgy vizsgáljuk, hogy milyen körülmények között érték ezt el lelkes fiataljaink, minden tekintetben dicséret illeti őket és edzőiket, szakvezetőiket. A nyolcezer sportoló közül hozzávetőlegesen négyezer a terem- sportot kedveli, de a másik négyezernek is szüksége van teremre a felkészülési időszakokban. Ezzel szemben, ha megnézzük a lehetőségeket, azt tapasztaljuk, hogy bizony tornateremben igen szegények vagyunk! Pécsett egyet len iskola nincs, ahol megfelelő méretű tornatermet találnánk, de olyant sokat, ahol egyáltalán nem rendelkeznek semmiféle helyiséggel a testnevelési órák levezetésére. Mindössze három iskola terme (Tanárképző Főiskola, Naev Lajos Gimnázium, Egyetemi Tornacsarnok) nevezhető tornateremnek, de ezek mérete sem alkalmas labdajátékok lebonyolítására. A PEAC NB n-es kosárlabda-csapata gyenge szereplésének ez az egyik oka. A termek legtöbbje még felkészülésre sem elegendő. Egyetlen „tornacsarnokkal” rendelkezik 120 ezres városunk. Ez a PVSK tornaterme. Fagypont körül! hőmérséklettel, rossz tetőszerkezettel, amelyen az eső és a hóié becsorog. És hogy ezzel is rendelkezünk, a MÁV Igazgatóság jóindulatán múlik, mert nagy szükségük lenne nekik is a helyiségre. Csupán a megértés és a sport szeretete, ami visszatartotta őket eddig is, hogy az üzem céljaira vegyék igénybe. Ebben a helyiségben játsszák az NB I-es és NB Il-es kosárlabda- mérkőzéseket, NB n-es ökölvívó mérkőz^eket, birkózó, cselgáncs találkozókat és a teremkupa kézilabda-mérkőzéseket. Két hét múlva kezdődik a teremkupa kézilabda a PVSK csarnokban. Erre a hagyományos sporteseményre összesen 69 csapat nevezett kö.:al 700 játékossal. A szövetség a rengeteg nevezés közül sokat elutasított, mivel lehetetlen lett volna lebonyolítani a tornát, amely a terem szabálytalan mérete miatt, így Is csak részben tudja szolgálni a csapatok felkészülését a tavaszi szezonra. Természetesen nemcsak a kézi- labdások állnak ilyen nehézségek előtt, hanem a többi sportág is. Régóta és sokan hivatkoztak már arra. hogy itt van a PVSK- csarnok, majd ha lesz pénz, lesz másik! Igen ám, de megvizsgálták a PVSK-tomacsamokot egészségügyi szempontból is? Valószínűleg nem, mert ha ezt tették volna, akkor talán más lenne már a helyzet ezen a téren. A PVSK tornacsarnokában 700 kézilabdáé játszik majd. Itt kosaraznak a vasutas sportolók, itt készülnek fel az ökölvívók, birkózók, atléták. labdarúgók. A téli időszakban olyan hideg & terem. hogy a sportolók szervezetére károsan hat. Az előbbiekben már említettük, hogy a hőmérséklet gyakran a fagypont körül mozog. A falak négyoldalt állandóan sugározzák a hideget. A versenyzők mozgás közben kiizzadnak és nem is veszik észre, hogy pár éven belül mindegyikük reumás beteg lesz, arról nem is beszélve, hogy a nagy hidegben sokkal sérüilékeny ebbek. Dermedtek a végtagok, a játékos bizonytalanabb, mozgása lassúbb és így a baj könnyebben megtörténik, mint rendes körülmények között. Városunk egyik ismert sportorvosával beszélgetve a múltkorokban. érdekes dolgokat hallottam. A hideg PVSK-csamok eredménye már megmutatkozott jóné- hány versenyzőn, akik CRunán sportszeretetből egész életükre Szövetkezetünk a lakosság szolgálatában Mosógép, pofsrfvö, rezsók ét egyéb vfltames háztartási gépek garanciális és garanciális Időn túH javítása. Pécs, Pécs, Heim Pál utca 5 A Tcflefon: : 15-23. Heim Pál utca 5. ez. Telefon elektroakusztikai készülékek javítása. Pécs, Sallal n. 23. Telefon: 41-08. Ollók, borotvák, kések és egyéb vágócszközök élezése. Pécs, Bajcsy-Zsilinszky út 10. Telefon: 23-17. % Minden kedves ügyfelünknek boldog újévet kívánunk! Pécsi Villamosipari KSZ kiható reumát kaptak. De ez még csak egy-két esetben fordult elő, az igazi hatás majd 10—12 év múlva érezhető igazán. A közelmúltban a PVSK kosárlabda-csapatával játszott a BM Dózsa együttese és a budapesti csapat csak hosszú vita után játszotta Le mérkőzését a PVSK- csarnokban. Edzőjük kímélni akarta a játékosokat a hidegtől és elmondta, hogy sem a fővárosban, de a vidéki városokban sem játszott ilyen „metsző” hideg teremben csapata. És a nézők? Igen, az egyes mérkr • sek szurkolói is nagyon meggondolják. hogy megnézzék-e kedvenc csapatukat a csarnokban, mert még téliesen felöltözve is fáznak! Ml a teendő? Sürgősen építeni egy tornacsarnokot, mint Szamba theiyen, Győrben, Veszprémben, Székesfehérvárott tették? Vagy talán más kevésbé költséges megoldás is akadna? Mindenesetre egy korszerű tornacsarnok építése sokba kerülne, és nekünk most a ta- kásépátkiezjés az elsőrendű feladatunk. A terveket megváltoztatni nehéz lenne és így marad a másik elképzelés, valami átalakítható régit keresni. Es aki keres az talál, bár a megoldás mar évek óta ismert, csak a „megoldó” felek elfelejtkeztek róla. Lovarda! Ez a szó pár év alatt számtalanszor megfordult a szakvezetők és a sportolók ajkán, de a szurkolók álma is. A Dózsa legényszállással szemben, a volt tüzér-laktanya területén áll ez az épület és jelenleg egyik részét a Baranya megyei Építőipari Vállalat konyhának, a másik részét étkezdének használja. A napokban érdeklődtünk az étkezde vezetőjétől és azt a választ kaptuk, hogy az Építőipari Vállalat új konyhát épít Üj-Mecsekalján a volt téglagyári gödörben és a lovarda épületéből a közeljövőben kivonul. A dolgozók étkeztetését illetően pedig ugyancsak intézkedik a vállalat, mivel a terem fűtése nem kifizetődő viszont az építómunkások hideg teremben nem étkezhetnek. Ezek szerint semmi akadálya nem lenne, hogy minél előbb összeüljenek az illetékesek és elhatározzák, hogy a jövőben a sport céljait szolgálja majd a lovardából átalakított kultúrterem. Az év elején építési azakemberek megvizsgálták a kultúrtermet, hogy milyen átalakításokkal lehetne azt sportolásra alkalmassá tenni. A több mint 40 méter hosszú éa 18.70 méter széles teremben mindössze néhány százezer forintos beruházással korszerű .Äportparadiesomot” lehetne létesíteni Néhány héttel ezelőtt „izgalmas**- összevont Testnevelési és Sport Tanács ülés zajlott le, amelyen részt vett Terényi András, az MTST elnökhelyettese is. Ezen a tanácsülésen a terem- kérdés nem Is volt napirendi pont, mégis percek alatt parázs vita kerekedett, melyben a lovarda ügyét is megemlítették. Terényi elvtárs a kérdésekre adott válaszában ldjelentette, hogy ebben az ügyben csupán a város gazdái dönthetnek és ha a határozat megszületik, a sportolók megkapják a kultúrtermet, az MTST 500 ezer forinttal hozzájárul az esetleges átalakítási munkálatok költségeihez. Az ajánlat megfontolandó, mert ilyen lehetősége soha nem lesz városunk sportjának. Bizonyára még többen kifejtik ez ügyben a véleményüket és megerősítik azt a tényt, hogy sürgős intézkedésre van szükség, sportolóink egészé- gének megóvása és nem utolsó sorban városunk minőségi sportjának érdekéiben, amely most a városi tanácson., a Baranya megyei Építőipari Vállalaton és a városi TST-n múlik! Fertő! Miklós Egy magyar bajnok az új esztendő hétköznapjai!' tervezi Nyáron Hétköznapok.^ Az edzésnapló | kusza betűkkel í telerótt oldalain igen sok non belőlük. Kilenc hesz szú esztendő alatt mintegy két és fél ezer. Az első Ötszáz eseményeit még gyerekes zsinórirás örökítette meg. amit fokozatosan a gép ipari technikumban tanult szab- ványbetük váltottak fel. Es ahogy szaporodnak az * oldalak, úgy sűrűsödnek a berajzolt díszes római számok, egy-egy versenyen elért helyezés felkiáltójelei. Előbb csak megyei eredmények, de hamarosan országos, sőt, nemzetközi viadalokon kiharcolt lisztes helyezések bizonyítékai. Es mindenek felett ott a bejegyzés arról a 12 magyar bajnoki aranyéremről, amelynek fele egyénileg, má- sik fele csapat kötelékben kivívott szép győzelmekre emlékeztetnek/ Két aranyérem szélére 1962-es év- számot vésettek a rendezők l A tömör oldalakon azonban ham aa ünnepek uralkodnak. An• A szürke, fárasztó hétköznapok... Mi szürkéknek és fárasztóknak gondoljuk. Nap mint nap kilométerek százai. Fáradtság, szomjúság, hőség, jeges szél és végnélkül a kilométerek! De vajon azok, akik e kilométereket, róják, szintén szürkéknek tartják a hétköznapokat? — A hétköznapok nem szürkék, szeretjük őket. Szeretjük velük együtt a szemünket vágó jeges szelet, az arcunkba csörgő verejtéket, a közös célért folyó együttes munka fáradalmait, majd utána a kis szerelőműhely meghitt hangulatát. Dévai János, az egyik legeredményesebb és emellett legszerényebb pécsi sportoló, az 1962-es magyar kerékpáros terepbajnok ilyennek találta az elmúlt kilenc esztendő hétköznapjait. Ma az idők távlatából a legnehezebbeket az emlékek boldog melegével simogatja és amiatt kesereg, hogy 1962-ben a tervezettnél jóval kevesebb ilyen hétköznapot töltött a Pécs környéki országutakon, vagy éppen a nehéz mecseki terepem — Április közepéig katona voltam, öt hetet kórházban töltöttem. Elmaradt az igazi alapozás és né- hányhetes kapkodó munka után már jöttek a versenyek. 1962-ben csak 11 ezer kilométert hajtottam a „vasparipán". Hosszú út a ttzenegt/SMsr kilométer, Dévai János azonban J—4 évvel ezelőtt tizenöt-tizenhatot is végighajtott. Ez az ötezer most nagyon hiányzott. Ezért fáradt el a román körversenyen, ezért kapott a 100 kilométeres olimpiai rendszerű bajnoki versenyen „csak" bronzérmet, talán ezért bukott ki nyergéből a nyolcnapos magyar körversenyen, ezért lett negyedik azon a 200-as felnőtt magyar bajnokságon, antelyet 1960-ban megnyert és folytathatnánk még tovább e „balsikereket", amelyeknek de sok magyar kerékpáros örülne. Dévai János azonban nem elégedett sajátmagával. Legfeljebb az utolsó nagy magyar bajnoki verseny eredményével, amely az egyéni és a csapatsikert jelentette, az aranyérmeket. Ezeket már az „igazi" hétköznapok hozták. Az őszi komoly nagy edzések, amelyeket izgalmas kivitelben örökített meg az edzésnapló. Nézzünk egy ilyen hétköznapot október tizenegyedikét: „Ma az öcsi (Dévai Antal) a Kedves cukrászdától úgy megin- I dúlt, mint egy repülő. A pálo- 1 sokig megpróbált egykétszer szökni, de nem tudott lerázni. A végén ő fáradt el, visszafordult. Azután végig én vezettem és az Andor (Mátis) m Mandulás után mögöttem leszakadt. OH a nagy kezdéstől és a rosszütemü légzés miatt szúrni kezdett a szivem, de végigmentem. Az idő így is jó volt, de lehetett volna egy perccel jobb is." Egy hétköznap a közel háromezerből. Ezek a hétköznapok vaskohóként edzik az izmokat, tágítják a tüdőt, ütemesen dolgoztatják és szoktatják a szívet, játékká törpítík a viszontagságokat. A fiatal kerékpáros bajnok az 1963-as naptárban nem a piros- betűs ünnepeket keresi. A hétköznapok nagy munkáját tervezi, hogy örülni tudjon az ünnepeknek. Mit szeretne ezektől az ünnepektől? — Minden valamirevaló kerékpáros vágya, az enyém is a válogatottság. Szeretnék nyerni egy magyar bajnokságot. A terepbajnokságban mi pécsiek erre hat évért át „kötelezettséget" vállaltunk. Es jó lenne egy komolyabb nemzetközi versenyen megnyerni, ne nevessenek ki, legalább egy részhajrát! Milyen könnyű ért leírni. Ezt tudja Dévai János is. Ezért tervezi gondosan a következő év nagy munkáját. Jelszava ez lett: — Sokat, keményen és gyorsan hajtaniI Ehhez kellenek a szorgos, meg- erőltető munkával töltött „szürke** hétköznapok! töth zoltah 9