Dunántúli Napló, 1962. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-31 / 305. szám

Mmö

7

Békét, jólétet, hasznos munkát

Beszélgetés Bogár József elvtárssal, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa vezető titkárával

— Boldog új évet! — így ért véget az a beszélgetésünk, •melyet tegnap Bogár József elv társsal, a Szakszervezetek Megyeri Tanácsa vezető titkárával folytattunk. (Ezekben a napokban minden beszélgetés ezekkel a szavakkal ért véget.)

S amíg e bánom — sok «népei és jó kívánságot takaró — sióhoz érkeztünk, fontos lőtte- «erekre kaptunk választ

A beszélgetés elején azt kérdeztük Bogár elvtárstól, hogy miképpen lehet érté&eikB a szakszervezetek 1962-as tevékenységét?

— Legelőször azt Ml elmondani — mondta Bogár elvtárs —, hogy Baranya megye szocialista ipara teljesítette, illetve túl is teljesítette a népgazdasági tervekben meg jelölt feladatokat. A termelés en telkedért, a szakszervezetek is helyesen értelmezték, segítették a. párt iparfejlesztési politikájának megvalósítását. A dolgozó k meggyőződtek ar- ról, hogy a gazdasági vezetőkbe] szoros együttműködésben személyes érdekük is a termelési tervek legjobb vé^e- itajtása.

— Az i^ott üzemek £0 év fái

százalékkal többet termeltek, mint 1961-ben s ezen belül 11 »gázaiét: főt s minisztériumi iparra, V százalék pedig m

heh* ipart*. Ebből is látni,

hogy a szakszervezetek termelést segítő munkája eredményes volt.

— Sóikért® poötikai munkánk szmvoneűát magasabbra emelni és megértett*, hogy a termelést segítő munka, érdekvédelmi munka is. Ha nő a termeiéi, az m* nem ■ tó- kések ét földesurak jövedel mét gyarapítja, hanem a dolgozókéi. Ezért tartottuk fő feladatunknak 1962-ban a termelő munka eredményesebbé tételét, ezért mondjuk a dolgosaknak, hogy 1963-ben is ezt tartsák szem előtt elsősödben.

Ezek után arra is kiváncsiak voltunk, hogy milyen módszerekkel segítik a szakszervezetek a jobb eredmények elérését a termelő munkáimé.

— A nodaMi munka ver - secy szervezésével — mondta Bogár elefánt és anomal hozzátette, hogy ennek kettCssae- repe van. A* együk a termelés emelése, a másik a szocialista öntudat erősítése. Az a fontot, hogy s munkáséul b er ne csók többet termeljen, de értse is, hogy miért teszi azt Ezért tartóra nagyon fontosnak a szocialista brigád-mozgalom további erősítését, mert ebben a mozgalomban szépen kiteljesedik: a munka szeretet e és a kommunista öntudat

Beszélgettünk a szaksaerveAz áj év ebé Ifttfatndßsai

A Sportfogadási £m lottó! Igazgatóság új évi sorsolási | naptára jól kezdődik. Jamuár- ban ugyanis őt iottóhúzást rendeznek, kettőt a fővároa- bazí, hármat pedig yjriáken.

Január 1-én délután 3 órai kezdettel az Elkel Színházban tartják a lottó rendkívüli tárgy nyeremény húzását, amelyen m 32. játékhét szelvényei vesznek részt, s 130 were- Ir.ínyt sorsolnak ki.

zetek más irányú tevékenységé

rcl is, az állami feladatok társadalmasításának kérdésedről is. Ezekkel kapcsolatban kifejtette Bogár elvtárs, hogy az SZTK szolgáltatások ban szak- szervezeti munka rejlik, de állami juttatások közvetítését jelenti ez. Hasonló társadalmi tennivalókat jelentenek az egyeztető bizottságok működése és a társadalmi bíróságok, amelyeknek elsőrendű feladata a dolgozók nevelése.

— A szakszervezetek 1902- ben komolyan vették a megyei pártbizottság útmutatásait ét megszívlelték a megyei párt- értekezleten elhangzott kritikát is — mondotta Bogár elvtárs — és látszik máris, hogy a társadalmi bíróságok az új évben sokkal jobban kívánnak dolgozni, mint eddig.

A munka szervezése, üzemszervezési feladatok teljesítése hogyan áll a szakszervezeti munkában, — erről is érdeklődtünk.

— Nem szabad eäfelefbeni, hogy a műszaki vezetők is szakszervezeti tagok — hívta tel a figyelmet Bogár élvtárs —, ezért nem szabad csupán a szakmai vezető szemével néz niök az életet Jövőre a munkavédelmi munkával alaposabban kell foglafeozriok, mint

1962- ben. Az 1961-ben balesetek miatt kiesett munkanapok száma egyenlő voll azzal, iránt ha egy 320 fős üzem egész évben állt volna, de 1962-ben ennél le több munkanap esett ki a termelésből. Ez nem jé. Van tehát mit tenmüjk a szakszervezeti bizottságoknak a jövő évben ezen a téren.

Beszélgettünk a művelődés, a nevelés, a szakképzés dolgairól is Bogár elvtárssal. Eszel kapcsolatban azt mondotta, hogy sajnos 1962-ben a dolgozók továbbiképzése nem vótt jól irányítva. Nagyon sokan vannak, akik nem a sa ját szakmájukban igyekeznek magasabb képesítés megszerzésére, hanem attól eltérő szakágakban és tudományágakban. Tervszerű, helyesen irányi í ott szakképzésre és szakmai továbbképzésre nos szükség

1963- ban, ■ ebben a szakszer - vizeteknek jelentős szerepet kell szánni — mondotta Bogár •ívtára

— Olyasnak, művelődnek az

emberek iskolán kívül is — hangsúlyozta — s ezt mutatja a könyvtárak forgalmának növekedése. A szakszervezeti könyvtárak könyvállománya 15 százalékkal nőtt 1962-ben 8

emellett a dolgozók házi könyv tárai is szépen fejlődtek. Ami a legnagyobb hangsúlyt követek, ha már erről esett szó — mondotta — az az, hogy a ku Itúrotthovok és művelődési házaik munkáját keU jövőre hatékonyabbá termi. Uj módszereket kell keresniük abban, hogy érdekes, színes előadásokat rendezzenek s növekedjék a látogatottságuk.

— Az öncőlúsági a „fesati- vát-szellem” már nem jellema kultúrtiázakban működő csoportok szerepléseire — mondta —, javult a művelődési és krult úresoportok belső nevelő munkája is. E munka tartalma javult elsősorban, ami igen jó dolog. Műsorpoii- ttfcájuk is jobban igazodik a nemzett és munkásmozgalmi epekhez, a csoportok és együttesek az üzemi élet rendszeres résztvevőivé lettek. Művészeit! csoportjaink rendszeresen tészt vesznek a már hagyományossá vált kulturális szemléken.

— A* irodalmi együttesek 4s bábcsoportok számát kell majd növelni jövőre s az irodalmi színpadok műsorában továbbra is a korszerűségre, mai életünket tükröző műsorpolitika megvalósítására JteU törekedni — mondotta Bogár József élvtárs és végül boldog új évet kívánt Baranya megye összes szervezett dolgozójának, minden munkásnak és alkalmazottnak.

Gy. K.

Harc „Az elátkozott násznép" sziklán Késői interjú az első pécsi film pécsi szereplőivel

A napokban volt 50 éves a pécsi Kossuth (Apolló) mozi. A jubileumi ünnepségről hírt adtunk lapunkban. A cikkre tevéi érkezett szerkesztőségünkbe. Pattantyús Mihály pécsi lakos írta.

Tettye forró sziklái majdnem izzottak a napsütéstől. Az ember alig birta a meleget. De lám, az az indián, akinek nagy tolldiszes feje és éles szekereit tartó keze kibukkan « szikki mögül, úgy látszik, rá sem hederit a hőségre. Az indiánok egy csoportja körülveszi a romok között megtelepülő fehér ember tanyáját.

Harc van a balokányi tó mellett is. Az irokéz nagyfának válogatott csapata támadásra indul.

Nem mese ez. 1920-ban filmet forgattak Pécsett. Akkor én még gyerek voltam, de nekünk gyerekeknek nagy örömet jelentett kíváncsiskodni a filmesek körül. A film egyik szereplője ma is él, Baritz Józsefnek hívják, motorszerelő Pécsett a Zsolnay Vilmos utca 42. számú házban lakik.” Eddig a levél.

A ház udvarában kis „maszek” motorszerelő műhely. Idős ember áll a satupadnál, valamit reszel. Szemüvege a* orra hegyére csúszva — nagy munkában van.

— Baritz Józsefet keres«® — mondom.

A reszelő megáll a kezében.

«— Én vagyok.

— Üdvözlöm az első pécsi amatőr filmszínészt — mondom.

Az öreg hirtelenjében azt sem tudja mit válaszoljon. Megigazítja a szemüvegét, úgy néz rám. Néhány pillanatnyi csend után elmosolyodik.

— Hát ezt meg honnan tudja? — kérdi.

Mutatom a levelet Elolvassa.

— Ejnye e® a Mihály. Jó barátom — mondja.

Beülünk a szerelőműhely kis irodájába. Este van, villanyt gyújtunk és a csapágyak, fogók, kalapácsok, kerekek környezetében késői Interjút kérek Jóska bácsitól, az első pécsi film pécsi szereplőjétől.

Szívjuk a cigarettát, fújjuk a füstöt és Jóska bácsi kutatni kezd emlékezetében.

se csuda indiános volt. A Kig- lis Jóska — villanyszerelő volt a villanytelepen — ő alakította a remetét. Halász Ilonka a pécsi színház primadonnája volt a remete lánya. Egy pesti színész — Bozó István is játszott a filmben, „Árnyék a- sátoron” volt a film címe. A meséje? Már nem nagyon emlékezem ... Egy remete élt az erdőben, annak a lányát elrabolták az indiánok s ezt a lányt kellett megtalálni... valami ilyen tartalma volt a mesének.

— Hogy én mit Játszottam • filmben? Az volt ám a csuda dolog. Mexikói apacsot! Nagy kalapom volt, a ruhámon széle« öv, az övben görbe tőr. A jelmezeket, díszleteket a pécsi színház kölcsönözte. Hanem volt nekem a filmben egy nagyjelenetem is. Premierem. Egy nagy kés volt a fogam között és egy szikla mögül lestem. Támadnom kellett... Volt ém verekedés is. Én is ütöttem, engem is csépeltek. Film szerint úgy kellett történni hogy engem oda- nyekkentenek a földhöz. De mennyit kellett próbálni! S engem mindig a földhöz csaptak, a fene egye meg... már fájt a derekam.,.

— Hol forgatták a filmet?

— Egy rész» itt a balokányi tó mellett készült. Oda építették fel a remetelakot A belső felvételeket itt forgatták. A külső felvételek egy része a Tettyén a sziklánál készült, a másik része pedig Kővágó- szöllösön. Na, az volt ám még csak az igazi. Kővágószöllősön Is harc volt az indiánok és a fehérek között. Két szikla csúcsára kötélhidat kötöttek és ezen a mozgó hídon állt a harc. Harc közben a híd egyik

mi

— Na hogyan is volt? — kezdi. — Ha jól emlékszem 1920- ban történt Itt dolgoztam Pécsett a centrálnál, kazánszerelő voltam. Itt ahol lakom, mellettünk a 44-ben volt Lan- desz Béla fényképész műhelye. Ez a Landesz már akkor megjárta Amerikát hozott egy filmfelvevőt Valami filmet akart készíteni, de elromlott a felvevője. Na, majd elfelejtem, állítólag ez a Landesz volt a Tarzan-filmek első főszereplője Szóval, nem volt jó a masina. Irt akkor Pestre Ritkó Lipót operatőrnek, aki le is jött Pécsre. Kidolgozták a film forgatókönyvét és szereplőket verbuváltak hozzá. Én jól ismertem Landeszt szólt nekem is, hogy nem akarok-e a filmben játszani. Dehogynem — mondtam. Persze nemcsak én voltam az egyedüli pécsi szereplő. Játszott a filmben Baranyák György pécsi hentes, Báviács Károly pécsi lakatos, ő volt a hősszerelmes, aztán Schmidt János pécsi munkás, ö volt az indián, a — na hogyan Is mondjam, szóval a fő- i indián, mert az arcberendez.évégét elvágtak és a harcolók a mélységbe zuhantak, csak egy tudott megkapaszkodni a kötélhídban és kivergődni valahogy. Na nem Jfeell ám megijedni, hogy a mélységbe zuhantunk. Furfangos dolog az. A mélységet külön vették film re. A valóságban a harcosok csak egy métert estek... Ennek a harcnak a helyét „Az elátkozott násznép” sziklának nevezték.

— Állatok nem szerepeltek a filmben?

— De. Egy szamár. A temetőőr szamarát kérték kölcsön, Persze megfizették érte a „napidijat”. Hogy mi volt a szamárral, miért kellett, arra már nem emlékszem. Volt éjszakai felvétel is. Fáklyafénynél. Az nagyon szép volt.

— A szereplőket biztosan jól megfizették.

— Nem mondom, de... valami 1000 vagy 2000 koronát

kaptam egy hétre. Annyit kerestem az üzemben is. De itt jó volt, mert egész nap szórakoztunk. Valami 3 vagy 4 hónapig készült a fite.

— Elkészült®

— Igen. Be is mutatták az Apollóban. Nagy siker volt. De azt hiszem, Pesten nem mutatták be. Az operatőr és a filmet finanszírozó pécsi pénzemberek között valami nézet- eltérés támadt és az operatőr azt mondta: majd ö megmutatja, hogy megbukik a film. ügy is lett, kasszasikert nem hozott, mert csak vidéken játszották. Persze néma film volt, emlékszem a bemutatón egyidős asszony zongorával szolgáltatta a „filmzenét”. Még az újság is írt róla. Szóról szóra emlékszem rá, ezt írta: „Ritka Lipót operatőr .nagyon dereka* munkát végzett”. A Ritkát Ritkának írták, ügy látszik, már abban az időben is volt sajtóhiba.

— Hát ennyit tudok én erről a filmről mondani...

— Premierem is volt, amikor a filmkockán csak én voltam — mondja interjú közben nem is egyszer. Erre nagyon büszke.

— Szóval premierem is volt — mondja ismét.

Esst az Interjút — ha egy kicsit meg is késett — mégis csak „szabályszerűen” kell be fejeznem, valahogy így: — fejezte be nyilatkozatát Barite Mihály, az első pécsi amatőr filmszínéss.

Garay Ferenc

lift felenttezfretntk felvételre a művészeti gimnázHimoklia és az Atomi Balettintézetbe

A Művelődésügyi KBxKny leg utóbbi számában- rendelkezés J« lent meg, amter szabályozza zenei, a képad- és Iparművésze gimnáziumokba, továbbá az Ans mt Balettintézetbe vsU jalentkesé módláb

As nwí—M-es tanévre a zeni

gimnáziumokba felvételre jeleni kérők névsorát as általános lsfca Iák Igazgatói február t*-tg kötele sefc eljuttatni a hozzájuk légköré lebb eső sesel gimnázium igazgt tóságáboá)

A képsö- ég Iparművészeti gin

náziamokba a jOvtf tanévre fel vételt kérők névsorát az általáno i^tolák Igazgatói ugyancsak fet ruár 10-lg kötelesek megküldeni gimnáziumok igazgatóságához, j Jelentkezőket március elején a la kóhelyükbóz legközelebb eső vi rost* rajxfelvétefl vizsgára hft Ják be. Ennek eredményéről a érdekelt általános iskolák igazgs tóit március 25-ig értesítik.

A 9—12 éves korú általános i! kola! tanulók május 1. és 15. kä zott jelentkezhetnek felvételre a Állami Balettintézetben az 1963/(it-e tanévre. Az intézet címe: Buda pest. VT. Népköztársn- - Határidő után) if! -Vq

Mesa vesznek figyeiemírt

'JCatumg.g,

A Goürieck fenyői között mér ott lopakodik az este és kígyóinak a kis vfiágffeó bogarak.

Puhán mormol a Iieser. Nem locsog, a szirtieken öregesen csonang,

Megszűrt a zaj.

Sóhajok tspogatódmak, adat a vakok, de a sötét oly erőszakos és konok:

Leplével mindent betakar.

Átadni készülnek a házak.

Csendjük tiszta, esti alázat

Nem II alázat, esti idtfflL

Vagy csak látszólag n,

mert a munkából nemrég jött meg a lé:.

ruhájából gyantaszag árad

fülében még ott dobol a fűrészüzem

Asszonyát talán épp moot kérdi,

hogy jött-e hazulról posta,

aztán vacsoráznak és lefeksaenele.

Testük megszokásból küzd csak egymásért — egymás ellen álmuk la széttört egükre talál és holnap újra gyantaszag árad s fűrészhang sákong a dobhártya falán.

A lány Is most fekteti le a Ids vöröshajú ír fickót, ott, abban a házban Olcsó volt és katona-szerelesa.

Mindest tadom már, _

pedig idegen vagyok htetWb bár egy nyelvet beszélünk.

Testvérré nem is az egy-nyelv aeftl, hanem az egy-gondolat, egy-cfl és nem utolsó sorban az óedmbeeég.

Naponként taJáBkozom velük as utcán

és lakásomba is eljönnek.

Meg is hívom őket,

bár én nagyon szeretek egyedül ölni a tér hogy lássam a hegyeket.

Eljönnek hozzám éa beszéUgrAürik, mert egy nyelvet beszélünk,

és vitatkozunk, mert nem egy még r a gondola*.

De vonzanak körükbe.

Sn is von zom őket.

Mint mágnes a vasa*.

Talán csak ax őerintesés vm—Mert álarcnélküll, pőrérevetkeziii maidnak a saw».

Én is őszinte vagyok,

Hívom őket őszintén, haza.

Spittal, 1962. „ ____- '■**' Pál M

Janedr A4» ogyaaasnik Budapesten, a WBl Eésüsfcmó és SaSvŐgyér Soroksárt úti művelődési húzzák az

étoő hét nyerőszámáét ée — a 49. játékhét szelvényeire — a decemberi tárgyjutalmakat. — Január 11-én Veosésen, 18-án Komáromiban, 25-én pedig Du-