Dunántúli Napló, 1962. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-31 / 305. szám

DÍCC^15M13I?R H MAPI 6 Eredményes évet zárt mezőgazdaságunk Új esztendő, új feladatok előtt a pécsi üzemek, vállalatok dolgozói Megyénk mezőgazdasága dolgozói derekasan helytálltak 1962-ben. Több húst, gabonát, takarmányt, zöldségfélét, gyü­mölcsöt és egyéb terméket ad­tak népgazdaságunknak, mint amit az év elején vártunk. Elsősorban kell megemlite- nünk állami gazdaságaink dolgozóit, kiváló szakembereit, munkásait, akik 1962-ben a kalászosokból 6—8 mázsával termeltek többet holdanként, mint a termelőszövetkezetek, de az állattenyésztésben elért eredményeik is kiválóak vol­tak. Az idén megrendezett Mezőgazdasági Kiállításon, sok első díjat, sok helyezést, arany érmet hoztak haza, öregbítve Baranya mezőgazdaságának hírnevét. Minek köszönhették állami gazdaságaink kiváló hozamaikat, jó terméseredmé­nyeiket? Elsősorban a szaikszerű Irá­nyításnak, jó vezetésnek, a tervszerű üzemszervezésnek, a szakosításnak, a korszerű mun kamódszerek és a korszerű agrotechnika alkalmazásának. A Bikali és a Sátorhely—Bo­ly i Állami Gazdaság például jelentősen növelte az állatte­nyésztés hozamát azzal, hogy egyes telepekre összevonta az állatokat, azokat korszerűen takarmányozta. Jelentősen nö­velte terméseredményeit, mert csökkentette a termelt növé­nyek számát, egyes növény­féleségeket nagy területen ter­mesztett (komló, búza, kuko­rica), mert területei nagy ré­szét vegyszeresein gyomirtotta, mélyművelést alkalmazott és nagyhozamú fajtákat tenyész­tett. Sok segítséget jelentett a gépesítés is. Állami gazdasá­gainkban ez évben a silótakar­mány, a kalászosok és a takar- mányféleségék betakarítását gépesítették. A gazdaságok dől gozóinak jó szakmai felké­szültsége is kedvezően befolyá­solta az eredmények elérését. Nem egy helyen á gazdasági ágazatokat specializálták, irá­nyították. Nőtt a dolgozók po­litikai képzettsége is, egyre jobban megértették az állami gazdaságok rendeltetését, a. se­gítő mintaüzemmé válás fon­tosságát. Természetesen 19611-ban sok hibát kell még kijavítaniuk, s egy-két területen jobban kell dolgozniuk. A tejhozamot pél­dául növelni kéül, mert as egy takarmányt! ónapra g egy tehénre eső tejmennyiséget 1962-ben nem érték el. Válto­zást kell elérni az állatállo­mány minőségében, a tenyész­tői munkát magasabb színvo­nalra kell emelni. Az állatok­nál elért súlygyarapodás sem volt kielégítő, 27.9 kiló helyett esők 27.8-at értek él egy hó­nap alatt Javítani kell a hiz­lalás technikáján, a takarmá­nyozáson. Még mindig magas az önköltsége a tej, szarvas- marha, süldő előállításónak. A sok munka elvégzése ellenére sem kielégítő a gépkihaszná­lás, a gépekhez értő szakem­berek kiképzése. Számos mun­ka nincs még gépesítve. Gépállomásaink sem látták el rosszul az elmúlt évben fel­adataikat, különösen tavasszal sok segítséget adtak tsz-eimk- nék. Nyáron már döccenők voltak a munkában, traktoros- hiány miatt 300—350 gép állt. Nem kevés helyen érezhető volt az „oszolj” hangulat — (mágoosd, szentíőrinci, vajszlól gépállomásoknál) pedig a gép­állomások munkájára még so­káig nagy szükség lesz. A vil­lányi gépállomás dolgozói jó példáját nyújtották az új hely­zethez való alkalmazkodásnak, mint javító özem nagyszerűen láttáik el feladataikat. Azok a traktorosok pedig akik tsz-be menték, anyagilag sem jártak rosszul, mindegyik megtalálta számítását Erdőgazdaságait* változat­lanul egyenletesen teljesítették terveiket, eredményeik jók. Náluk is sokat fejlődött a munkaszervezés és a gépesítés. Termelőszövetkezeteink ben ez évben tovább javult a gaz­dálkodás, a tagság munkafe­gyelme, növekedett a közös munkában résztvevők száma. Termésátlagaik meghaladják a régi egyéni gazdaságokét Míg 1956—1960-as években me­gyénk összes mezőgazdasági üzeme és egyéni gazdasága bú­zából 8.3 mázsát termelt egy holdon, árpából 11.6, kukori­cából 13.6 mázsát, addig tsz- eink 1962-ben búzából 11.7 má­zsát, árpáiból 12.4, kukoricából 21.8 mázsát termeltek. Év ele­jén még 79 gyengén gazdál­kodó szövetkezetünk volt, év végére számuk mintegy 40-re csökkent. Mfg 1961-ben 63 mér leghiányos szövetkezetünk volt, idén mór csak 16—18 less. A szövetkezetek tervszerűi ti be­vétele és kiadása megfelelően alakult. Sok közepesen gaz­dálkodó tsz emelkedett a jól gazdálkodók színvonalára. Ha ezeknek az eredmények­nek ekét kutatjuk, láthatjuk, hogy elsősorban a gazdasági segítség tette lehetővé elérésü­ket Megyénk tsz-ei 1962-ben körülbelül 105 millió forintot ruháztak be gépekre, épületek­re, öntözésre, utakra, villamo­sításra. A 3004/4-es rendelet értelmében 35 szakkádert he­lyeztek ki, fize tésk iegészí tés- sel pedig újabb 50 szakembert, akiknek munkája már érez­tette hatását a szövetkezetek­nél. A megyei pártbizottság ja­vaslatára 30 politikai munkás ment ki a tsz-ekbe, ahol segí­tettek a tsz pártszervezetek megszilárdításában, a vezetés munkájában. Nőtt a tsz-párt- tagofc száma. Nagy segítséget adtak az állami gazdaság és az üzemek patronáló! k. A gyenge tsz-eket segítette az őszi munkáknál adott S0 százalékos gépállomási kedvez­mény is. Amelyik járásban él­tek a segítség lehetőségével, ott megszilárdultak a gyenge tsz-ek, mint például a mohácsa, siklósi járásban. Kedvező ered ménye lett az ösztönző jöve­delemelosztási és premizálási eljárásoknak, módszereknek. Ebben az évben a nagyobb és már jól gazdálkodó tsz-ék alkalmazni kezdték a szakosí­tást s távlati terveket dolgoz­tak ki. A tsz-közi társulások is egyre népszerűbbek lesznek. — Öntözésre, állattenyésztésre „szövetkeznek** a szövetkeze­tek. Természetesen Itt még sok tennivaló akad, éppen úgy mint a gépesítésben, a szak- i emberképzéstoen, az alapvető termelési eljárások rendszeres alkalmazásában. Nem kétséges, hogy renge­teg munka vár még a mező- gazdaság dolgozóim • csak most kezdenek kibontakozni a valódi nagyüzem körvonalai, amelyek bőven ontják az árut az ország Iokosságának. Gaz­dag, jó évet búcsúztattunk, olyan évet, melyben mezőgaz­daságunk több hű#, gabonát, szólót termelt, mint bármikor. De jó munkával 1963-ban még többet termelhet a föld. .1.... Mtafetrii A* új év új feladatokkal várja az üzemek, vállalatok dolgozóit. Mindenütt megkap­ták már a jövő évi terveket, s ahol nem ismeretes még az egész évi terv, az első negyed­évi feladatokkal ott is tisztá­ban vannak. Nyilatkozzanak most az üzemek, vállalatok ve­zetői, hogyan készültek fel az új esztendő termelési felada­taira. Posta: — 1963-ban sor kerül Pécs- Meszes, valamint a Megyeri út környékén lévő ipartelepek távbeszélő hálózatának kiépí­tésére, erre mintegy 2 millió forintot költünk. Tovább bő­vül az új-mecsekaljai távbe­szélő hálózat és sor kerül Har­kány és Beremend távbeszélő központjainak automatizálásá­ra. A jövő esztendőben — bár a helyi távbeszélő igényeket még nem tudják kielégíteni — közel 3000 igénylő vár bekap­csolásra — 250 új távbeszélő állomást létesítünk s ezzel 5407-re emeljük a távbeszélő előfizetők számát. A helyi fő­központ által kapcsolt helyi beszélgetések számát is növel­jük, az 1962. évi 11 166 000 be­szélgetéshez képest 11 760 000 helyi kapcsolást tervezünk. A helyközi kapcsolások számát, mely 1962-ben havonta 102 500 ▼olt, az új esztendőben továb­bi 4,5 százalékkal emeljük. — Az új évben tovább fej­lesztjük a pécsi táviró hálóza­tot. A jelenlegi kézi kezelésű távíró központ helyett telje­sen új, úgynevezett Crossbar rendszerű táviró központot he­lyezünk üzembe. Egyes, forgalmas postahiva­talokban képeslevelezőlap- automatákat, később bélyeg­automatákat állítunk fel, s re­méljük, rövidesen sor kerül­het Pécsett is a levelezés gépi 1 bélyegzésére. 1963-ban szapo- irítjuk Pécsett, elsősorban as ! új lakótelepeken és más he­lyeken a kézbesítő járásokat, javftjuk a hírlapszolgálatot, meggyorsítjuk a hfr’apok és egyéb postai küldemények kézbesítését. Porcelángyár: — 1963-ban körülbelül I millió forinttal emelkedik ter­melési tervünk. Ebből négy­milliót a háztartási edény és díszműporcelán minőségének javításával kell elérnünk. Az új évben az 1962-eshez viszo­nyítva lényegesen emelnünk kell az I. osztályú áruk ará­nyát. Fehér edényáru helyett több porcelán étkészletet és díszműporcelánt fogunk gyár­tani. — Szigetelőgyártásunkban elsősorban az export növek­szik. Uj piacokra tettünk szert, az új évben Lengyelországba és Görögországba is szállítunk szigetelőket A két országba küldendő szigetelők azonban a korábban gyártottaknál kénye­sebb, nagyobb gondosságot, körültekintőbb munkát igény­lő típusok, tehát dolgozóink­nak elsősorban e téren lesznek feladataik. — Az I. negyedévben 300 tonna kis- és 80 tonna nagy- feszültségű szigetelőt gyár­tunk exportra. Ilyen nagy­mértékű exportszállításunk még soha nem volt, hiszen az 1962 IV. negyedévi export- szállításunk is mindössze 144 tonnát tett ki. A fokozott ex­porttermelésre felkészültünk, megvan minden reményünk ahhoz, hogy jövő évi tervün­ket teljesíthetjük. \ Pécsi Kenderfonó: — Tervünk mennyiségben nem emelkedik lényegesen, 1963-ban termelékenységünket kettő, önköltségünket 1 száza­lékkal kell javítani. A terme­lékenység növelésére jelentős szervezési intézkedéseket tet­tünk. Elkészült a gyár műszaki intézkedési terve, amely töb­bek között feladatul tűzi ki a gépeken olyan változtatások, átalakítások végrehajtását, amelyek eredményeként nő az egy főre eső termelés. A jövő esztendőben is nagy gondot fordítunk a munkaverseny szervezésére. Nálunk már az év végén történtek verseny­felajánlások, amelyekből kide­rül, hogy módunk lesz a szo­cialista brigádmozgalom, „fi­nomítására”. A gyár kollektí­vája egyébként célul tűzte ki, hogy az új évben a szocialista versenymozgalom szélesítésé­vel egész üzemrészeket kap­csolunk be a szocialista cím elnyerésére indított versenybe. — Jelentős feladatnak tart­juk jövőre is a dolgozók mun­kájának megkönnyítését. Pél­dául tökéletesítjük a szállítási | eszközöket, teherfelvonót léte­sítünk a kártolóban, új szárító- I gépet helyezünk üzembe a vi­zesfonodában, megoldjuk a kis öltöző melegvízellátását, s a dolgozók bizonyára örülnek annak is, hogy 1963-ban kiszé­lesítjük a gyárban az „ülőke- rendszert”, ami azt jelenti, hogy a gépek mellett dolgozók közül még többnek lesz mód­jában munka közben időnként leülni. KISZÖV: — A baranyai kisipari ter­melőszövetkezetek teljes ter­melése 14,1 százalékkal lesz magasabb az 1962. évben el­értnél. A helyi iparpolitikai terveknek megfelelően jelen­tősen nő a javító-szolgáltató tevékenység és a lakosságnak végzett építőipari munka. Ja­vítás terén 11 százalékos nö­vekedés várható, ami azt je­lenti, hogy hárommillió fo­rint értékkel több javítást vé­geznek, mint az elmúlt eszten­dőben. A lakóházépítkezés 30,5 százalékkal nő, s ez azt jelenti, hogy 12 200 000 forint­tal több építési munkát vég­zünk a lakosság számára, mint 1962-ben. Az új évben nagyobb gondot fordítanak a szövetkezetek a tatarozási, fel­újítási munkák pontos, gyors elvégzésére. — 1963-ban emelkedik a Baranya megyei szövetkezeti bútoripar termelése, a 24 szá­zalékos növekedés 6 millió fo­rint értékű bútortöbbletet je­lent A bútortermelésen belül lényegesen emelkedik a gyár­tott kisbútorok aránya. — Exporttermelésünk i9 magasabb lesz a múlt évinél, 1963-ban tízezer párral több kesztyűt exportálunk, mint an elmúlt esztendőben. — A lakosság jobb ellátása érdekében növekszik készáru­termelésünkből a lakosság ré­szesedése. Ennek megfelelően 9,9 százalékkal lesznek maga­sabbak a belkereskedelem ré­szére eszközölt szállításaink, 9 összesen 70 900 000 forint ér­tékben adunk a betkemek kü­lönböző termékeinkből i pedagógus szakmában \ nem ritkaság az, hogy x valaki munkában, a katedra mellett tölti el a har­mincadik, vagy akár a negy­venedik szolgálati évet is, — de még ebben a jellegénél fog­va stabilabb, megállapodmtabb munkaerőket igénylő foglalko­zási ágban is ritkaság Bérezi József hegyszentmártoni isko­laigazgató „rekordja”, aki negyvenből harminckilencet egy helyben dolgozott végig. A régi, megsárgult díjlevélen már elég nehezen olvasható a dátum: 1923. december, amikor is az alsóegerszegi rk iskola­szék kántortanítójává válasz­totta a tizenkilenc éves Bérezi Józsefet, a szegedi tanítóké- pezde egy évvel előbb végzett növendékét. — „A választás — idézi « négy évtized emlékeit Bérezi elvtárs, — aránylag könnyen ment Abban az időben ritka volt az olyan tanítóválasztás, ahol csak hatan pályáztak egy állásra is. Szerencsém' volt, mert aránylag gyorsan, egy évi helyettesítés után végleges ke- Mtíírlif- jutottam. Akkor még nem sejtettem, hogy negyven esztendő lesz belőle”. A díjlevélből még azt is ki­tudjuk, hogy készpénzfizetés nem járt az egerszegi tanító­nak. Gabona, fa és egyéb más természetbeni juttatás fejében bízták rá az iskola hatvan diákját. No és persze a vasár­napi litániákat, a havonta sor­ra kerülő miséket, alkalomad­tán a temetéseket is... — ahogyan ez akikor a kántor­tanítók számára elő volt írva. — „Mindegy, no... * állás volt. Egzisztenciát jelentett, és ami a legfontosabb ebben a kis községben nagy szívű, be­csületes emberek éltek már akkor is — zárja le az emlé­kezés zsilipjét. — Könnyű volt itt gyökeret ereszteni Az elsóegerszegi rk. népisko­la három község — összefo­gásával épült hat osztályban akkortájt hatvan, jelenleg a nyolcosztályos körzeti általá­nos iskolában nyolcvan diák tanul. Bérezi József pályakez­désekor egyedül volt a had osztályhoz. Ma négy pedagó­gus tanítja a gyerekeket, há­rom osztálycsoportban, két tan teremben. Amióta Alsóeger- szeg egyesült Mony or óddal és Hegyszentmártonnal — meg­változott a körzeti beosztás, megváltozott az iskola neve, a község egész politikai, gazda­sági struktúrája. A frontátvo­nulás, a felszabadulás, föld­osztás, a tanácsrendszer, a tsz- szervezések, a konszolidáció, a szövetkezeti erők újjászervezé­se — mind mind gyúrt, for­mált, változtatott valamit a község arculatán. A változó időknek megfelelően a hegy- szentmártoniak mestere is osz­tozkodott — most már így mondja —- földijei sorsában. Olyannyira, -v hogy amikor NEGYVENBŐL - HARMINCKILENC két évvel ezelőtt újra napi­rendre került a szövetkezet ügye, az iskolában, az 6 laká­sán volt a főhadiszállás”. Ö maga is személyes példával, meggyőző szóval állt ki a szö­vetkezet újjualakítása, a falu jövője mellett. — „Meggyőződésből tettem — dalija csendes szóval. — A szövetkezet itt csak jót hozott. Most már szakszerű a vezetés, meglehetős fi jövedelem, ná­lunk mindenki bízik, dolgozik a szövetkezetért. Igaz, hogy itt aztán nem volt semmi kény­szer, vagy ilyesmi Novics elv- társ, a megyei titkár a meg­mondhatója, hogy nti csak azt vettük fel, aki önként jött. Nincs is baj a munkaerővel, de a jövedelemmel sem. Van csa­lád, ahol hatvan, nyolcvan má­zsa kukoricát vittek fel idén is á padlásra." — Akkor maguknál biztosan sok « továbbtanuló diák — kérdem, hogy a szót vissza ha- nyarintsam az iskolához. M ost, amióta dltaldnat iskola van, csak­ugyan tok. Hej, dfi sok jó eszű gyerek maradt le a tudományról, mert nem ju­tott pénz internátusra, közép­iskolává. Megfigyeltem, hogy az igazán tehetséges növendé­keim, azért jobban boldogul­tak az életben. Közülük nem egy, se kettő van, aki a fel- szabadulás óta komoly vezető beosztásba került. Tóth Lajos, most • boksái tanácselnök ez iskolában te kitűnően msgtOta a helyét Jó tanuló vök Sipos Lajos is, a vajszlói, és Keszü László a mi tsz-elnökünk is­ii iába az iskola csak az alapot rakja le. Az élet iskolájában még többet lehet tanúink Bérezi elviárs nem beszélt róla, de más forrásból meg­tudtam, hogy a hegyszentmár­toni gyerekeket minden isko­lában szívesen fogadják, mert jól felkészítik őket a közép­iskolai tanulmányokra. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint Kovács Margit a Pécsi Tanár­képző Főiskola, Wild Katalin a szegedi bölcsészkar növendé­kének előmenetele, akik a ffhn názium és a főiskola fokozato­san nehezülő követelményei mellett végig megőrizték jeles osztályzatukat. Idén kilenc nyolcadikos vé­gez, és mind a kilenc tovább is akar tanulni. Most már csak az a kérdés, hogy a középisko­la és az egyetem után hányat kap vissza a falu. — Én jó példát szolgáltattam — mosolyog Bérezi József — Borbála lányom velem együtt tanít, 6 ez igazgató helyettes. ügy bizony, ennél ez iskolá­nál a generációk egész torával kell az idő múlását mérni. Az iskola ötvennyolc éves igazga­tójának első tanítványai, ma már ötven-ötvenöt éves nagy­apák. Dékány Vince, unokája Papp Béla is Bérezi igazgató úr tanítványa, akárcsak La­kács Gézáé, lApptti Józsefé, Törők Mártii, Tavalyi Mártái, akiket az 1924-es tanév anya- könyvéből találomra kiválasz­tottunk. Titovácz Imre tanácselnök kiszámította, hogy a község nyolcvan százaléka Bérezi Jó­zsef keze alatt ismerkedett meg az Írás olvasás tudomá­nyával, végezte el iskoláit. Hozzávetőleges számítás sze­rint 2800 gyereket vezetett vé­gig az iskola évfolyamain. E s persze csak a heyy­tzentmánomakra vonat kozik. Bérezi Józsefről még azt is tudni kell, hon 1939-től 1949-ig az egész szent­lőrinci járás tanulmányi fel­ügyelője volt. Ellenőrzési köee 46 községre, egész Csebényig terjedt Hogy tudta ezt a szétágazó munkát ellátni? — Amikor itt­hon voltam, túlóráztunk. Aa volt a lényeg, hogy a kőtelező óraszám meg legyen ét hogy a gyerekek tudjanak, A szabad­napokon eztán kocsira széli­A későbbi«* eorán kfduiML hogy mindemellett néprajzi anyagok gyűjtésére is maradi ideje. Meleg, baráti szálak fűzték Berze Nagy Jánoshoz, akivel "Sokat járták együtt az ormánsági falvakat, népmesék, szokások után kutatva. Azt is megtudtam tőle, hogy kezdet­től gyűjti az iskolai anekdotá­kat. ö irta meg az alsóeger­szegi iskola, a község történe­tét is. Amellett tanácstag, nép­művelési munkát is végez, a negyven, katedra mellett eltöl­tött, év ellenére sem fáradt eL Sőt még egyetlen szenvedélyé­re a kertészkedésre is jut ide- ja, — Ven egy kis háztáji sző­lőm. Mindig izgatott a homo­ki csemegeszőlő aklimatizáló- dása. Eddig 78 alannyal kísérte teztem — mutatkozik be egy másik új oldaláról. A talaj itt nehezen adja meg magát. Van a földben, (közel a felszínhez) egy szilikát réteg. Ha a gyöleér odaér, elpusztul a növény, ilyenirányú kísérle­tei is vannak, és a pamutalma. nemesítéséhez használatos alanyban megtalálta a legtar- tósabban termeszthető fajtát. Ismerőseitől még azt is meg­tudtam, hogy járásszerte el­ismert szőlő- és gyümölcsszak­értő. Messze falvakból is fel­keresik, hogy tanácsot kérje­nek tóim, A s atsőegerazegt Iskolát 7860-ban alapították. Két évvel ezelőtt ünne­pelték a 100 éves évfordulót. A községi szervák akkoriban nagy ünnepséget rendeztek a jubileum tiszteletére. Emlék­táblám örökítették meg az is­kola «1*3 mestársinek emlé­két. A márványtáblá» ott élt Bérest József neve te, aki eb­ből a száz évből Sf-et magáé­nak tudhat, sőt a mai napon megkezdi a negyvenedik évet. Jó munkát, egészséget, sok sikert kívánunk hozzá kedves Bérezi elvtárs! Ahogy tanítvá­nyai mondják: Éljen soká. — Boldog újévet kedves igazgaté bácsilH VASVARI FEKBNO (

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom