Dunántúli Napló, 1962. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-02 / 282. szám

DECEMBER t MAPLÓ 7 A magyar—srztrvJet timföld- és Mumíniumegywnnény új táv­latokat nyit a hazai aluminium feldolgozó Ipar fejlődése előtt. Ennek keretében tovább fejlődik a Székesfehérvári Könnyű­fémmű is. Az aluminium félkész áruk választékának hőví lését szolgálja a rövidesen elkészülő S3 méteres nemesítő kemence. A későbbiek során tovább fejlesztik a présművet és a hengerművet Is. A Székesfehérvári Könnyűfémmű egyik bázisa lesz majd a fejlődő magyar alumíniumiparnak. — Képűnkön: a 11 méter magas nemesítő kemencéből kiveszik az aej vgot, háttérben a befejezés előtt álló 22 méter magas nemesítő kemence Tizenhat}©!® téli és kora tavaszi IBUSZ-kirándulás a baráti országokba Az IBÜSZ és kora tavasai társasutazásainak részletes programja szerint a Német Demokratikus Köztársaságba hat, Romániába négy, a Szov­jetunióba, Lengyelországba éa Csehszlovákiába pedig két-két, összesen tehát 18 különböző ót vonalon juthatnak el a turis­ták a baráti országokba, és tölthetnek el ott 5—12 teljes napot. Ezeknek a társasutazásoknak a költségei — minthogy az előidényben bonyolódnak te — m egyébként teljesen azonos szolgáltatások ellenére 15—20 százalékkal ala csonyabbak, mint a főidény­ben. A legolcsóbb út, a lipcsei vásárt felkereső ötnapos kirán­dulás például mindössze 985 forintba kerül, de a legdrá­gább, a 12 napos kijev—len in - grád—moszkvai társasutazás költsége is alig haladja meg a 240C forintot A téli és koratavaszi külföl­di társasutazásokra az IBUSZ irodái máris elfogadják a je­lentkezéseket. Sok lakbért fizetnek az egyetemista albérlők A főbérlők társadalmi ellenőrzésére van szükség A Pécsi Orvostudományi Egyetemnek 950 hallgatója van. Ebből mindössze 315-en laknak kollégiumban, a töb­biek zöme albérletben él. A kollégiumban csak 50 forint a havS lakbér, az albérletben jó­val drágább, a kollégista és az albérletes életfeltételei tehát korántsem egyenlőek. Éppen ez az egyenlőtlenség indította az egyetemi KISZ-bizottságot ar­ra, hogy megvizsgálja az utóbbiak életkörülményeit. A vizsgálat módja igen egy­szerű volt. Amint Végi János­tól, az egyetem KlSZ-bizottsá- gának titkárától értesültünk, a bizottság 80 nem kollégista fiú és leány között kérdőíveket osztott ki. A kérdőíveket név nélkül kellett kitölteni. A 80 diákot minden előzetes fontol­gatás nélkül választották ki, nehogy valamilyen tévútra vezető szempont gátolja az ob­jektív valóság feltárását. Amint a közvéleménykuta­tásból kitűnt, a 80 diákból 20-an helybeliek, vagyis a szüleiknél laknak, a többiek pedig albérletben élnek. Az összesítések alapján lapítható, hogy a zöm 200—300 forint lakbért fizet havonta, bár ezek között is többségben van a 250—300 forintig eső ka­tegória aránya. A szobákat ál­talában ketten lakják, bár nem csekély a többenlakók száma. Mennyi a szüleid jövedelmei — szólt a kérdőív egy másik kérdése. A kintlakók többsége úgy válaszolt, hogy 2000 forint és efölött. A hazulról kapott támogatás 500 forinttól 1000 forintig terjed havonta. Ez bi­zony nem kevés, hiszen figye­lembe kell venni, hogy az ott­honmaradt szülők többnyire nem is egymaguk, hanem egy­két gyermekkel élnek a 2000 forint Hátramaradó részéből. Fiuk és leányuk továbbtanítta­tása tehát nagy megterhelés számúkra, és ennek főként a magas „diák lakbér” az oka. Hány öltöny ruhád van? ... Hány pár cipőd van?... — kérdezték a következőkben. A válasz: általában két-három öltöny ruha és ugyanannyi pár cipő személyenként. Csu­pán két hallgató írta, hogy egy öltöny és egy pár cipője van. Ezek a fiatalok — mint a kér­Egészségügyi szellemi vetélkedőt tartanak az általános iskolások 300 ajándékcsomagot küld Pécs a felszabadult gyarmati népeknek Az lWl/«a-€S tanévben csal 9 általános iskola és a Nag Lajos Giirmázium teljesített Pécsett a „Tiszta iskola, egész séges ifjúság" mozgalom fél tételeit. Az általános, illetv* középiskolai tanulóifjúság na gyobb része nem vett részt t mozgalomban. Az 1962/63-as tanév küszö­bén a város valamennyi álta­lános- és középiskolája csat­lakozott a mozgalomhoz, s t 39-es Dandár úti, valamint i Fábián Béla úti általános isko­la máris teljesítette a feltété leket. Ez annyit jelent, hogj ezekben az iskolákban a tanu­lók legalább 10 százaléka ifjt egészségőr vagy egészségügy továbbképző tanfolyamon ve® részt, az iskolai osztályok 7í százaléka elérte a Tiszta, ren­des osztály címet. Általába! mindenütt fellendült az egész ségügyi munka, a politechni­kai képzés -kiegészítéseként csaknem minden iskolában üzemegészségügyi tanfolyamot indítottak. A fellendülés mu­tatója az is, hogy januárban egészségügyi szellemi vetélke­dőt rendeznek a város általá­nos »iskoláiban. A városi szintű döntőre áprilisban kerül sor, a legjobbakat jutalmazni fog­ják. Az Is hagyománnyá rStt a pécsi iskolákban, hogy a volt gyarmati országok népei szá­mára karácsonyi ajándékot gyűjtenek. Az idén 300 csomag gyűlik össze. 100 csomaggal több, mint tavaly. A csoma­gok háromfélék: tanszert, tisz­tálkodási szereket és eszközö­ket vagy pedig elsősegély­nyújtó felszerelést tartalmaz­nák. A csomagokat hamarosan feladják, hogy a címzettek még korácsony előtt kézbe* kapják, mint az elmúlt évben is, amikor a tagói népet ör­vendeztette meg a pécsi isko­lások ajándéka. dőfvből kiderült — a szüleik torzsalkodása vagy az iszákos apa tékozlása miatt élnek így, mert igen kevés csurran-csep- pen nekik hazulról. Az utolsó kérdés az iránt érdeklődött, hogy van-e ele­gendő fehérneműje a hallgató­nak. A túlnyomó többség a ruhához hasonlóan azt írta, hogy van. Az egyetem KISZ-bizottsága néhány héttel ezelőtt értékelte a kérdőívek adatait. Kétségbe- vonhatatlanul megállapítható, hogy a főbérlők többsége ki­használja a kedvezőtlen la­káshelyzetet, felsrófolja az ára­kat, sokszor az olyan szobák­nál is, amelyek egészségügyi vagy higiéniád szempontból nem is felelnek meg. A főbér­lők egyik része több lakbért kér, mint amennyit az ismert rendeletek megengednek, akár a külön villany-, illetve tüzelő- pénzzel, akár mással, de mód­ját lélik annak, hogy meg­apasszák: a diák amúgy sem vastag bukszáját. A diákok többsége nem mer szólni ez el­len, Inkább fizet 50 vagy 80 fo­rinttal többet, semmint az együttlakáshoz szükséges „pat­riarchális idill” megramoljom. Sajnos, a főbérlők ellenőrzé­sével nem foglalkozhat senki. Hiába gondoltuk, hogy a ta­nács néha-néha odanéz: ott azt válaszolták,, hogy nem ők, a bíróság illetékes az ügyben. Ók nem foglalkoznak vele... A pécsi járásbíróságon víszer:-» dr. Békéi László bíró azt vá­laszolta, hogy 6 tárgyalná az ilyen ügyeket, dehát eddig csak egyetlenegy diák volt ná­la. Az sem perelte be a Albér­lőjét, noha többet fizettettek véle a megengedettnél. Mivé! ellenőrzés nines, a KlSZ-bizottság úgy próbál se­gíteni a dolgon, hogy megbízta a. KISZ alapezerveaeteket: lá­togassanak el az albérletes diákokhoz. Ahol a főbérlő so­kat kér, jelenteni fogják: A KlSZ-bizottség közbenjár azért is, hogy az aflbérletes diákok olcsón, esetleg díjtalanul haza­szállíthassák a tüzelőjüket A KlSZ-bizottság még több intézkedést tervez, hogy az al­bérletes diákok életkörülmé­nyein legalább némileg ja­víthasson. Ilyen intézkedés less a korszerű és otthonos if­júsági klub is, amelyet február­ban akarnak megnyitás a 48-as téri kollégiumban, a kollégisták és albérletes diá­kok együttes használatára. se. Magyar <* \f ages, munkásruhába Ä­tözött ember nyitóét aj­tót, amikor bekopogtam Puchner báró lakásának ajta­ján, Lábán gumicsizma, nad­rágja a csizmaszárba gyűrve. Puchner báró, a község vala­mikori földesura. Szabadkozik: pontosan délben indul a busz, neki mennie kell, várják a munkahelyén, ahová ma már csak kisegítőbe jár. Különben nyugdíjas. Nyugdíjas éjjeliőr. Aztán látja, hogy érdekel a sorsa, meg ha a busz el is megy, azért mégis csak oda jut Kárászra, az Erdőgazda­sághoz, hellyel kínál, Kossuth cigarettát nyújt felém és be­szélni kezd. — Kérem én úgy vélem, hogy mindaz, ami történt tör­vényszerű volt. En, amikor ki­tört a második világháború már akkor azt mondtam: Hit­ler elveszett és elvesztünk ve­le mi is. Ujjaival az asztalon dobol. Az asztal betonlapokon áll, hátunk mögött a heverőn dunyha, előttünk asztali tűz­hely, amelynek jobb oldalán kis öltöző sarok. Ez utóbbi régi bútordarab. Még a kas­télyból valónak látszik. — A kastély? Az nem fáj. Úgy is le akartam borubatni. 38-ban szerződést is kötöttem egy pécsi építésszel. Gondol­tam egy családi házat építtetek a helyére. De, közbejött a há­ború. A kastélyt most tatarozták. 9eép zöld színt kapott és a kiugró részeket sárgára festet­BÁRÓ — GUMICSIZMÁBAN ték. A BikaU Állami Gazda­ság központja most a kastély. — Én nem szoktam eljárni a gazdaságba. Valamikor régen el-eljártam, de akkor azt mondták: ne járjak. Pedig csalt kíváncsiságból mentem. Azért ismerem az eredményeiket. — Sok gépük van, jól megműve­lik a földeket, jó eredménye­ket érnek el. A kisebbik fiam is az állami gazdaságban dol­gozik. Villanyszerelő. — Azt mondják jó eszű és szorgalmas gyerek. A gazdaság vezetői bíztatják, hogy tanuljon to­vább. De most nem lehet, ka­tonának megy. Nagy vihar volt egyszer a gyerek körül KISZ- tagnak jelentkezett. Nem cso­dálom, hogy a helyi ifjúsági vezetők tétovázták. Ilyen még nem volt: báró gyerek K1SZ- tag akar lenni. De 6 fiatal, munkás ember, valahová tar­toznia kell. Felvették. Múlt és jelen keveredik a szobában. Újságok után matat, közben odaszól a tanácstitkár­nak: — Van egy régi határjárási jegyzőkönyv. Ez az első doku­mentum a községről. Odaad­nám. Nekem nem ke ÍL Fel tudná használni a honismereti szakkör. Ahogy visszajön az asztal­hoz, szinte huppan a gumi­csizmája, A másik fiam is mestersé­get tanult. Asztalos a szász­vári KTSZ-ben, Most már ők is keresnek. Így könnyebben vagyunk. Tíz egynéhány évvel ezelőtt még nehezebb volt. Be­adtam én kérelmet minden­hová, hogy dolgozni szeret­nék, öt nyelven beszélek: tengerészkapitányi oklevelem van, amikor a birtokot örököl­tem elvégeztem a Mezőgazda- sági Akadémiát, dolgoztam a kereskedelmi bankban is. — Hívtak Tolnába agronómus- nak. Végül azt mondák: báró vagyok, nem vehetnek fel. — Nem láthattak belém, hogy én komolyan akarok dolgozni. Ha én lettem volna a helyükben én is így cselekedtem volna talán. Végül ötvennégyben fel­vettek éjjeliőrnek, az Erdő- gazdasághoz. Tizenkét kilomé­tert gyalogoltam naponta a munkahelyemre, meg vissza. Most nyugdíjas vagyok. Azért el-eljárok kisegítőbe, mert jól jön a nyugdíj mellett ctz a 2—3—iOO forint. Alacsony, fekete hajú, félénk asszony jön be a szobába. Ha­jában ősz szálak árulkodnak az idő múlásáról. — A feleségem! — mutatja be. — ö tsz-tag. Százötven munkaegysége van. Amióta nyugdíjas vagyok, neki is se­gítek a termelőszövetkezetben. Kint fehér a táj. Az asztal­tól jól látni a fehér háztetőt. •— Szerencsére mi már vé­geztünk ( kimért területen mindennel Kész a kukorica törés, a szárvágás, minden... Az asszony kilopódzik a szo­bából Mi még szabálytalanul hol erről, hol arról beszélge­tünk. — Tudja, ittak ám rólam már egyszer, régebben. Akkor épük az új cukrászda, a klub. Azt írták: ha Puchner báró látná, amint a volt cselédei elnyúj­tóznak a ptíis székekben, meg­fordulna a sírjában. A báró­ban igazuk volt. Most már én is úgy érzem: a báró meghalt Lehet, hogy ezt sokan nem hi­szik el de így érzem. A kis szekrényen rádió. Néprádióból alakították át vi­lágvevővé. — Sokat fejlődött a fatu. Mi annakidején nem tudtunk volna ennyit tenni ez biztos. Mindenkinek rádiója van, a televízió sem ritka, építkeznek, öltözködnek, cukrászdába jár­nak. En is eljárok néha, bár inkább otthonülő ember va­gyok. Engem nagyon szórakoz­tat a matematika. Két-három napig in el tudok gondolkodni egy-egy példán. Ha megoldom — örülök. A nyelvekkel már nem nagyon foglalkozom. A gyerekeimet akartam tanítani, de ők nem akarnak. Pedig hasznát vehetnék. A falu csendes, a szobába *■* semmi zaj nem jön be. Legfeljebb időnként szalad el az utcán egy-egy autó, vagy berreg bt messziről egy-egy traktor. Csendben, de észreve­hetően változik a falu. ■— Vas aki Károly bácsinak szóm, vom oM még mindig így szólít meg: báró ér. Utóbbinál egyre jobbam szégyellem ma­gam. Mindig helyre kell igazí­tanom. Mindig ki kell mon­danom: csak Károly bácsi vasi, a báró ér meghalt. Sorolja a neveket. A volt cselédeinek a nevét. Sterner János most ács a gazdaságban, Farkas Vilmos is a gazdaság­ban dolgozik, Goják Antal tsz- tag, Tiringer Jakab a közös­ben sertésgondozó, ök ketten együtt dolgosénak az 6 felesé­gével '*-* Tiringer szokott a böllér lenni nálunk, összejártmk se­mondja. Mily bonyolult a történelem. Nagy kacskaringói vannak és idővel ezek a kacskaringók is kiegyenesednek, előre nyúlnak a jövőbe. Egyszerű, falusi lakásban ülünk a báróval. A múltról nem nagyon szeret beszélni. Talán azért mert szégyelli? Ki lát az emberek leikébe! Az óra ütemesen ketyeg — Puchner Károlyt várja a mun­ka. fp eláll, leveti otthoni mim­x káskabátját, másikat húz magára, amint a felöltőt magára veszi kicsit megemel­kedik, és nagyot huppan a csizmája. Dolgomé megy. SZALAi JÁNOS ARANY JÁNOS ÖSSZES KÖLTEMÉNYEI I—III. kötet A Szépirodalmi Könyvkiadó ismét megjelentette Arany Já­nos összes költeményeinek tet­szetős, bibliofil kiadását. Az első kötet a nagy költő lírai költeményeit és műfordításait foglalja magába, a második kö­tet a Toldi-trilógiát tartalmaz­za. Az elbeszélő költemények teszik ki a harmadik kötet anyagát. BÉKÉS ISTVÄN: UJ MAGYAR ANEKDOTA­KINCS A Gondolat Kiadó most Tóth Béla nevezetes Magyar Anek­dotakincsének folytatásaként adta közre e könyvet, amely a századfordulótól a felszabadu­lásig eltelt félévszázad érde­kes, jellegzetes, csattanós ha­zai fcistörténetednék gazdag gyűjteményét tartalmazza, FÉSZEK Emlékkönyv a Fészek Klub alapításának 80. évfordulójára A Demeter Imre által szer­kesztett érdekes könyv a híres Fészek Klub életét foglalja egybe. Szerepelnek a kötetben többek között Heltai Jenő, Hermann Lipót, Ulfe Béla, Kellér Dezső, Kisfaludy Stróbl Zsdgmomd. Móricz Zságmomd* Rideg Sándor, Ruttkaá Évaj Stella Adorján, Szendrő Jó­zsef, Székely Mihály. Szép Er­nő, Teraánszky J. Jenő írásai­HIKOSLAT KIK MUND— JIRI HANZELKA: fordított félhold Prágából a Balkánon keress­tül Ázsiába, s mindenekelőtt az arab országokba vezet a két híres világjáró útja. E kötet­ben még csak Libanonig jut­nak el a szerzőik, de Hanzelka és Zikmund kedvelői megtalál­ják majd ennek az izgalmas ázsiai—ausztráliai útnak to­vábbi állomásairól szóló beszá­molókat ísl A Fordított fél­holdat, Tóth Tibor fordításán ben. a Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó juttatta a magyar olvasók kezébe« Cukrászati bemntatá és borvásár az Olimpia presszójában December 4—5—6-án az Olimpia étterem presszójában versennyel egybekötött cukrász és szakácsbemutatót tart a Pé­csi Vendéglátóipari Vállalat. A vállalat 40 legjobb dolgozójá­nak cukrász és hidegkonyha készítményeit mutatják be, s a legsikerültebbeket szép díjak­kal jutalmazzák. Az ételbemu­tató mellett borkóstolót és bor­vásárt tartanak, ahol mintegy 12 fajta palackozott és 4—5 fajta kimért bor között válo­gathatnak az ünnepekre a vásárlék, *

Next

/
Oldalképek
Tartalom