Dunántúli Napló, 1962. november (19. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-14 / 266. szám
Üzemi sebészet J Kossuth-bányán A Komlói Szénbányászati Tröszt üzemeiben az utóbbi három év alatt több mint 20 millió forintot fordítottak munkavédelmi jellegű beruházásokra. Különösen szembetűnő az idei fejlődés. Elkészült többek között a III-as aknai fürdő bővítése, Anna-aknán új fürdőt építettek. Szászváron befejezés előtt áll az új fürdő kivitele, Zobákon pedig folyamatban van az ország egyik legnagyobb, legkorszerűbb bányájához illő üzemi fürdő- öltöző építése. A földalatti munkahelyeken a szilikózisvédelem céljából bővítették a vízcsőhálózatot. Folyamatosan szerelik fel az orvosi rendelőket a legkorszerűbb vizsgáló és gyógyászati berendezésekkel. A komlói bányák üzemegészségügyi szolgálatában új intézményt hívtak életre. A tröszt legnagyobb termelőüzemében, Kossuth-bányán megkezdte munkáját az üzemi sebészet. Az újfürdőben berendezett kezelőben két sebész, orvos látja el a betegeket. Az üzemi sebészet enyhíti a városi rendelőintézet zsúfoltságát. A bánya üzemi sérültjeit ugyanis a jövőben itt kezelik, s csak súlyosabb esetben, szükség szerint irányítják kórházi ellátásra. NAPLÓ A dolgosok bis aim óból Kitüntetés A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Áprily Lajos költőnek, költői és műfordítói munkásságának elismeréséül, 75. születésnapja alkalmából a Munka Érdemrend kitüntetést adományozta. A kitüntetést Dobi István, az Elnöki Tanás elnöke nyújtotta át * 1 — HETVENHAT AN jelentkeztek eddig a Pécsi Tervező Vállalat rajztanfolyamára, ahol szakmai továbbtanulási lehetőséget biztosítanak részükre. A jelentkezők még ezen a héten felvételi vizsgán vesznek majd részt. A tanácstagokat a dolgozó tömegek demokratikusan választják és joguk van beszámoltatni őket végzett munkájukról. Nézzük hát meg, hogy az 1963. évi választás előtt megyénk tanácsai miről is tudnak beszámolni megbízóiknak? Az elmúlt négy évben megnőtt a bizalom tanácsaink iránt. Növekedett a tanácstagokon keresztül a bejelentett panaszok száma. Megszilárdult a törvényesség. Míg 1958 előtt tanácsaink munkájában bizonyos bürokratikus elemek keveredtek, addig most az emberekkel való lelkiismeretes foglalkozás lépett ennek helyébe. Megyénk 5291 tanácstagja közül a megyed tanácstagok például csupán 1962. első félévében 65 tanácstagi beszámolót tartottak 4440 választó részvételével. A járásoknál 169, a városoknál 111 beszámoló volt, a községekben pedig 1483, mintegy 13 706 részvevővel. A megyei tanácstagok fél év alatt 69, a járásiak 370, a községiek 753 fogadóórát tartottak és a részvevők nagy száma a megnövekedett bizalomról tanúskodik. Különösen sokat fejlődtek a falusi tanácstagok, akik nagy tapasztalattal intézik a parasztok ügyeit. A községfejlesztési terveket ezelőtt 50—60 százalék na, most 100 százalékra teljesítik. Szép eredményt értek el a társadalmi munka szervezésében. A tanácstagok többsége elsőként lépett a termelőszövetkezetbe, belépése után pedig Igyekezett a gazdaságot megszervezni, segíteni a tsz vezetőségét. Nem kevés azoknak száma, akik a városból is elmentek falura, hogy segítsék a parasztság munkáját, mint például Józsa István megyei tanácstag, aki a gépállomások megyei igazgatója volt Józsa elvtársnak jó fizetése, szép lakása, kényelme volt biztosítva a városban, mégis a mohácsi Uj Barázdába ment ki elnöknek, hogy rendbehozza a gazdaságot. Több községben a vb-elnök, vagy titkár a falu népének akaratából tsz-elnök lett, mint például Paluska Sándor, akit Tek- lafaltm választottak meg A tanácstagok nagy része rendszeresen látogatja a termelőszövetkezeteket, segítenek a problémák megoldásában. Fü- löp János megyei tanácstag a Szentlőrinc környéki szövetkezeteknek nyújt segítséget, s bár nem paraszt származású ember, mégis részt vesz a közgyűléseiken is, eljár velük a mezőre, intézi ügyes-bajos dolgaikat. A műemlékvédelem, történelmi múltú helyeink ápolása, rendbehozatala, megyénk természeti szépségeinek fejlesztése fontos helyet kapott a tanácsi munkában. Három mesterséges tavat (Aba- liget, Tóvölgy, Sikonda) létesítettek, nagy költséggel fejlesztették Harkányt A megyei idegenforgalmi hivatal például 1957-ben 526 ezer forint ki' adással számolt, 1961-ben 3 millió 100 ezer forinttal. A hivatal kezelésében lévő vagyon 1957-ben 393 ezer forint értékű, de már 1961-ben 64 millió forint értékű volt. Felvetődhet a kérdés, volt-e értelme a sok pénz kiadásának? A kételkedőknek számokkal válaszolhatunk: 1957-ben Abaűigebet 534- en, 1961-ben már 31 ezren látogatták meg. Siklóson 74 ezerrel többen látogatták meg a várat 1961-ben, mint 1957-ben. Jelentősen fejlődött megyénk kereskedelme, a dolgozók ellátása. A baranyai falvakban sokat fordítottak az üzlethálózat korszerűsítésére, hogy a dolgozó parasztság gyorsan jusson városi színvonalú áruhoz. Szabályozták az állami és szövetkezeti kereskedelem feladatait, elhatárolták működési területüket. Az üzlethálózat fejlesztésére a kereskedelmi vállalatok 63 millió forintot fordítótA megyei bíróság tegnap folytatta Forgács Istvánná és társainak — Márton Jánosné, Farkas Endréné, Vrancsics Kálmán és Juhász Lajos — bűnperének tárgyalását Lapunkból is már ismeretes, hogy Forgács Istvánná és társai — a Dél-Dunántúli Áramszolgáltató Vállalat pécsi üzemvezetőségének alkalmazottai — áramszámlákkal manipuláltak. Az áramszámlák ellenértékét a fogyasztóktól személyesen vették fel, de az összegeket nem fizették be. Sikkasztásaikat 1957 februárjában kezdték és 1962 januárjáig — letartóztatásukig — folytatták. Tegnap a megyei bíróság folytatta a tanuk kihallgatását, majd az igazságügyi könyvszakértő véleményét hallgatta meg a bíróság. A könyvszakértő hiteles dokumentumokkal bizonyította, hogy Forgácsné 1957-től 982 számlát inkasszált be saját zsebére, s ezeknek a számláknak összege 330 094 forintot tett ki. Voltak napok, amikor 5—6—8 ezer forintot is besze1 dett. Márton Jánosné mintegy 45 esetben ment el a fogyasztókhoz és azoktól 35 ezer forintot szedett be, s hasonlóan Forgácsnéhoz, ezt az összeget sem fizette be, hanem saját céljaira használta fel. Farkas Endréné az előbbiekhez hasonló módszerrel mintegy 1600 forinttal károsította meg a társadalmi tulajdont. Vran- 'csics Kálmán behajtási csoportvezető és Juhász Lajos főkönyvelő az ellenőrzés elmulasztása miatt ült a vádlottak padján. Forgácsné és Mártonná beismerték bűntettüket, Farkasné azzal védekezett, hogy a beszedett összegeket Forgácsnénak átadta. Az igazságügyi könyvszakértő után az ügyész emelkedett szólásra és indítványa meglepő fordulatként hatott a tárgyalás menetére. Bejelentette, hogy a DÉDÁSZ Vállalat pécsi üzletigazgatóságának oszloptároló raktáránál vizsgálat folyik, s a vizsgálat során a különböző raktári készletek ellenőrzése során 1 millió 848 ézer 862 forint többlet, illetve másfajta cikkekből pedig 1 millió 126 ezer 185 forint hiány mutatkozik 1961. évben. A többlet és a hiány elleplezésé- re a leltári iveket megsemmisítették — illetve e perben szereplő Juhász Lajos ötöd- rendű vádlott semmisítette meg. Ezért indítványozta, hogy Juhász Lajos cselekményét a Forgácsné-féle bűnpertől válasszák eL Juhász Lajos főkönyvelőt minden valószínűség szerint a két ügyért együttesen vonják felelősségre. A bíróság az indítványnak helyt adott Az ügyész ezután Forgácsné és három társának bűnperében megtartotta vádbeszédét. A vádbeszéd többek között kitért arra is, hogy a vádlottak ügye nemcsak büntetőjogilag, hanem társadalmi erkölcsi szempontból is a legsúlyosabban elítélendő. „Vajon milyen légkör uralkodhatott a DÉDÁSZ behajtási csoportjánál, ahol hosszú évekig senkinek sem tűnt fel, illetve senki sem jelentette azt a könnyelmű és pénzpazarló életmódot, amelyet Forgácsné folytatott?” — tette fel a kérdést az ügyész. „Vajon milyen munkafegyelem volt ott, ahol senki nem szólt például Forgácsnénak azért, mert munkaidő alatt órákat volt távol? Forgácsné munkaidő alatt ment el és szedte be a számlák ellenértékét” — folytatta. Vádbeszédének befejező részében Forgácsnéra a legmagasabban megállapítható szabadságvesztés büntetés kiszabását. Márton Jánosnéra szigorú szabadságvesztés kiszabását, Farkas Endrénére — mivel elkövetett cselekménye kisebb súlyú — szabadság- vesztést, de a szabadságvesztésnek 3 évi próbaidőre való felfüggesztését* Vrancsics Kálmánra pedig megfelelő mértékű szabadságvesztés kiszabását kérte. Délután került sor a védőbeszédek megtartására, majd a bíróság a tárgyalást elnapolta. Ügyükben ítélet még ebben a hónapban várható. (Garay) tak, ebből a tanácsi szervek 16 mUíliót. A boltok száma 1958- ban 1445 volt, ma 1649. Az áruforgalom 1958-ban 1055 millió, 1961-ben 1347 millió forint volt Tanácsaink nem feledkeztek meg az egészségügy' fejlesztéséről sem. Míg országosan 3700 lakosra jut egy orvos, Baranyában 2ö84-re. Uj egészségügyi létesítmények épültek, bővítették a gyógyszertárakat. A felszabaduláskor például me gyérüknek 431 kórházi és 1315 klinikai ágy férőhelye volt (Pécset is számítva), ma a kórházi ágyak száma 2780. A biztosítottak száma rohamosan emelkedett ma már mintegy 168 ezer ember részesül ingyenes orvosi kezelésben. Szükséges volt új rendelőintézetek építésé. Szigetváron rendelő- intézet Sellyén szülőotthon várja a betegeket, illetve a rászorulókat. Korszerűsítették a siklósi kórházat, 1963-ra elkészül a mecseki tüdőszanatórium. Községfejlesztési alapból 24 orvoslakás épült, és 28 falusi orvosi rendelő. Az ipar terén a lakosság jobb foglalkoztatását tűzte ki célul a tanács. Különösen a nők foglalkoztatásában igyekeztek eredményt elérni. A szolgáltatások fejlesztése — mint tanácsi feladat — volt az első, amit megyénkben meg kellett oldani. Ebből a célból iparpolitikai tervet dolgoztak ki. A Patyolat mosodák vidékre is telepedtek, és új Patyolat üzem épül Pécsett. A nők foglal koztaitására Komlón, Mohácson új üzemeket létesítettek. Komlón 700 nő dolgozik. A dől gozó nőik foglalkoztatásának tehetőségeit azonban még tovább kell kutatná. Konfekciós üzemek, vegyipari szolgáltatás, de még sok minden van, amit fel lehetne használni erre a célra. A szolgáltatások javítását össze kell kapcsolni a nők foglalkoztatásával. Oldalakon keresztül lehetne sorolni tanácsaink aktív tevékenységének beszédes mutatóit, melyek jelzik, hogy az elmúlt választások óta jól sáfárkodtak a nép bizalmával, jói használták fel a rendelkezésükre álló anyagi eszközöket. Képzett, felelősséggel dolgozó tanácsi apparátus és az „ügyekért” nemcsak aggódó, de szerepet vállaló tömeg: ez a társadalmi tanácsi tevékenység jövője. Megyénk minden becsületes polgárára számítani, munkát adni nekik, jól és ügyesen irányítani, ezt kell tanácsainknak még a jövőben jobban megddaniok. Az emberek bizalma kíséri tevékenységüket, a bizalmat aktív támogatássá kell fejleszteni. Az eredmények biztosan még szebbek lesznek. Szüts István Hoffmann meséi a Pécsi Nemzeti Színházban A pécsi opera- és balettegyüttes nagysikerű közös produkciójából mutatunk be két felvételt. Marczis Demeter a kocsmáros szerepében Befejezték a cukorrépa szedését A nagytótfalusi Uj Tavasz Termelőszövetkezet ötven főből álló négy asszonybrigádja három nap alatt végezte el tíz hold cukorrépa termésének a betakarítását. Most az átadásra várnak, hiszen az ottani mérlegelés mondja majd meg, hogy mennyit kapnak prémiumképpen. A termés ugyanis jónak ígérkezik, s a többlet felét megkapják az asszonyók. Vásárosdombói nehéz ügyek IDŐS EMBER sántilká! be a tsz-árodába. Köszön és mindjárt a lényegre tér. — Hiába, nem megy. Behoztam ezt a papírt a Lajosnak. Nem tudom mi nem megy és ki az a Lajos, akinek papírt hozott Egyelőre nem is érdekel. Nézzük a számokat Százkét férőhelyes tehénistállót építettek Vásárosdombón. Ez 1 millió 773 ezer forintba került. Benépesítették és 470 000 forint kedve zményt kaptak. — Ha a tejtermelés elérte volna a járási szintet akkor újabb kedvezményt kaphattak volna. — Sajnos ez nem sikerült —• mondják. Zizegnek a papírlapok, a főkönyvelő távollétében igyekeznek előkeríteni az adatokat: mondják, hogy építettek ám juhhodályt is, én meg csak bíztatom őket: az áruértékesítési tervüket is teljesítik majd, sőt talán túl is teljesítik, mire ők: az meglehet, biztosat még nem tudnak, de az már biztosnak látszik, hogy 38—40 forintot fizetnek egy-egy munkaegység után. A hízottsertéseket is szóba hozom, miire ők: az idén nem megy úgy a sertéstenyésztés, mint ahogy kellene, nem hiszik, hogy lesz túlteljesítés, — Miért, mi a baj? Váltogatják egymást az emberek. Nincs állandó gondozó. — Nem vállalják? — Nem nagyon, mert nagyon nehéz, Az elnök kint beszélget valakivel a folyosón, az irodában meg már feledjük a kedvezmények kutatását, most úgy érezzük ez a kérdés a legfontosabb. — MIÉRT HAGYJAK OTT az emeberek a sertéstenyésztést? — Papp Jóska is vért hányt Pedig csak három hónapig volt ott Nincs viz. Azt most már lajttal viszik, de a takarmányt százötven méterről kell hordani nyakig érő sárban. Ki bírja ezt? Az idős ember ott áll papárral a kezében, várja a Lajcat ö is közfoesaSL — Két és fél évig bírtam. Megbetegedtem. — Most a*t mondták fogadjam el ismét. Szeretem a sertéseket. Szívesen is csinálnám, de nem bírom. Az orvos azt mondta: a lábamba kerülhet. Most itt van ni, alig tudok a lábomra állni két nap után — kesereg Kovács József. — Pedig lehetne ám segíteni a dolgon. Kutat kellene fúrni, salakos járdát csinálni legalább és egy takar- mányost építeni. Mindezt megígérték, de még semmi sincs. Huszonnyolc anyakoca, 180 bízó és száznegyven malac van a telepen. Sok moslék, sok takarmány kell ennyi állatnak. Mindezt odavödrözni — bizony nem gyerekjáték. Tönkreteszi ez a munka az embereket. Ezt már észrevették a tsz vezetői. Jó lenne, ha segítenének is rajta. Mert ebből az áldatlan állapotból kára van a termelőszövetkezeti gazdáknak, de kára van a termelőszövetkezetnek is. Meglepődve hallom, hogy még hat hold fővetésű és húsz hold másodvetésű silókukorica kint van a földön. A silógödör meg félig! «— Már be is ázott. Táláén még nem akozott benne sok kárt az eső — mondják és mesélik az esetet. A mágocsj gépállomás küldött ide kombájnokat Volt itt magyar, szovjet német kombájn — mindegyiknek egy köaös vonása volt. Egyik sem volt jó. •— Ide küldtek például egy szovjet kombájnt este. Ez olyan retur kombájn volt. Oda vissza jár. Este elhozták, késő reggel meg visszavitték a gépállomásra. Rossz volt. . De a mi két vontatónk ott állt haptákban. Három napot estek ki a mi gépeink is a gépál .o- másd kombájnok miatt És még mindig nem tudtuk betakarítani a silókukoricát. ígérték, hogy kapunk egy kombájnt mi is. Október 31-re volt jelezve, de még híre hamva sincs. Nagy veszteség ez kérem. Már a kukoricaszárat is be kellett volna tenni a gödörbe, nálunk meg a fővetésű silókukorica egy része is kint van. ÍME a tsz panasza. Ezen pedig csak a mágocsi gépállomás tud segíteni. Közben megjön az az ember, akire Kovács József várt. Odaadja a papírt. •— Aztán most elmegy az orvoshoz? —• Félek, nagyon félek. A lábomat féltem.»i Elmegy, biztosan elmegy az orvoshoz Kovács József, de azért pusztán ebbe a ténybe nem szabad belenyugodniok a termelőszövetkezet vezetőinek» Szálai Ián« 4 A két Hoffmann, Wágner József és Csifó Sándor. Erb János felvételei. Az ügyész indítványa újabb fordulatot adott ÍÍíívtioÍ' Folytatódott a 360 ezer forintos IfLl/íiüL UgyllvH sikkasztás bűnperének tárgyalása
