Dunántúli Napló, 1962. november (19. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-10 / 263. szám
3 / 1962. NOVEMBER 10, Csapatcsillés Világviszonylatban is kiváló a mohácsi farost lemez 87,5 millió forint költséggel felépül o* üxem harmadik lépcsője Mohácson tartotta ülését as Orsságos Erdészeti Főigazgatóság kollégiuma A komlói Kossuth-bánya- üzem VI1. és Vili. szintje közötti hosszú frontfejtésben dolgozik Bicskei Mihály csillés. A csapat munkahelye korszerűen gépesített; acél- tárnok, páncélkaparó, hidraulikus berendezések, s a front hossza 135 méter, A fejtési csapat elnyerte a szocialista brigád címet. Tagjai szocialista brigádtagok. Bicskei Mihály cigányember, iskola nélkül és vándorélettel a hátamögött került a bányába évekkel ezelőtt. ■ Nemrégiben a munkahelyükön jártam és figyeltem a csapat tagjait. Nagy Dezső frontmester, a brigád vezetője állt mellettem. Bicskei — ahogy a képen is látszik — az acéltámokat szabályozta, majd átlépett a páncélkapa- rón a szénhomlokhoz és „nyomta” a készletet a kopáréra. Ügyesen, tempósan dolgozott. — Ritka szorgalmas gyerek, — mondta a frontmester, — minden munkára oda lehel állítani. — Iskola nélkül nem lehet vájár, — próbáltam ellenkezni. — Az igaz, de Bicskei iskolába is jár. Most végzi a második általánost, s ahogy én ismerem, nem jár hiába. — *yándorélet. Elkapja a gépszíj, — mondom. ..~t . Vándorélet? Ugyan. Evek óta nálunk van, jól keres, rendesen él a családdal. Három gyerekük van. Másképp van itt a brigádban, mint régen volt... (GAZDAGW m Uj jelenségek a szovjet irodalomban Vitaest a Jelenkor szerkesztőségében Az Országos Erdészeti Fő-1 igazgatóság kollégiuma pónte- | ken a Mohácsi Farostlemez- gyárban tartotta ülését. A tanácskozáson résztvett dr. Bala- sa Gyula miniszterhelyettes, a főigazgatóság vezetője, a megyei pártbizottság, a megyei tanács, a szakszervezet, a mohácsi járás párt- és tanács- szerveinek képviselői. A helyszíni kollégiumi ülésen az ország legfiatalabb faipari üzemének, a három éve működő Mohácsi Farostlemezgyárnak a beruházási és termelési helyzetét vitatták meg. A kollégium a legnagyobb elismerését fejezte ki a gyár vezetőknek, a munkáskollektívának a hazánkban korábban ismeretlen technológia meghonosítása terén kifejtett tevékenységéért. Az automatizált, korszerű technológiával dolgozó gyár nemcsak Baranya, de az egész ország ip>arának büszkesége. Az üzem kitűnően megfelelt annak a feladatnak, hogy az alacsonyértékű, tüzelésre is alig alkalmas faanyagot értékes ipari termékké dolgozza feL A gyár hasznosságára jellemző, hogy a köbméterenként mintegy 3—3 és félezer forintot érő nyersfából ennél tízszerte nagyobb értékű terméket állít elő. A Mohácson készített farostlemez minősége nemzetközi színvonalon is helytáll. Világviszonylatban a legszigorúbb szabvány-követelmények szerint dolgoznak. Jó műszaki szervezéssel, újításokkal, technológiai módosításokkal sikerült azt is elérni, hogy a már működő két lépcsőre évente előírt 30 000 köbméter farostlemez termelést 1962-ben körülbelül 5000 köbméterrel megtoldják. Példás eredményt mutatnak fel az önköltség terén is. Átlagosan 300 forinttal olcsóbban állítják elő a farostlemez köbméterét, mint ahogy azt tervezték. Külön elismerést érdemelnek azért is, hogy a napi termelési feladatokkal párhuzamosan eredményesen küzdenek még az üzem további fejlesztésével járó gondokkal is. A többórás tanácskozáson megvitatták a jó munka mel- ] lett még megmutatkozó hdá- j nyosságokat és azok megszüntetésének módjait. Ezek között szerepel a munkásokkal való | foglalkozás fokozása, a balesetek csökkentését, megelőzését szolgáló munkavédelem hatékonyabbá tétele, a termelékenység növelése. A kollégiumi ülésen hivatalos bejelentés történt a Mohácsi Farostlemezgyár harmadik léocsőjének tervjóváhagyásá- ról, A 87,5 millió forint költséggel létesülő felületkezelő üzem kivitelezéséhez még ebben a hónapban hozzákezdenek. A gyárból jelenleg kikerülő farostlemez felülete a fa természetes színét viseli. A felépülő üzemben lakkozása és fóliás eljárással 130—140 minta és színváltozatban készül majd farostlemez. A fő célja ennek az eljárásnak, hogy a hagyományos festést a bútoriparban a külföldhöz hasonlóéin nálunk is megszüntethessék. A felületkezelő üzem igen rövid idő alatt, két ütemben készül eh A lakköntéses eljárással működő gyárrész próbaüzemelésének kezdetét a jövő év december 1-re állapította meg a kollégiumi ülés. A fóliás üzemét pedig 1964 közepére tervezik. Az év hátralévő heteiben a tereprendezést, a több mint 20 000 köbméternyi földmozgatást kívánják elvégezni. A harmadik lépcső teljes felépítésével meghaladja a fél- milldárd forintot a Mohácsi Farostlemezgyár építésére fordított összeg. Tegnap este Pécsett, a Jelenkor folyóirat szerkesztőségében Pákolitz István, az írószövetség pécsi csoportjának titkára nyitotta meg a vitaestet, amelyen először Selymes Ferenc „Uj jelenségek a szovjet irodalomban" címmel tartott előadást. A vitaindító előadásában Selymes Ferenc a napjainkban megélénkülő szovjet irodalmi életről beszélt, arról az irodalomról, amely új utakat keres és amely közéleti tényezővé vált. Hangsúlyozta, hogy az útkeresés nem jelenti a szocialista realizmus és a pártosság elvének elvetését. Beszélt azokról a szovjet írókról és költőkről, akiknek művei a személyi kultusz időszakában nem jelenhettek meg, majd méltatta a Szovjetunióban divatossá váló műfaji a „memoár-irodalom” (például Ehrenburg) elterjedését. A szovjet folyóiratokról szólva elmondotta,’ hogy megnőtt azoknak száma és sajátos arculatuk lett. Ezután több költő és író mű- ' éböl olvasott fel az előadó rövid megkapó részleteket. A prózával kapcsolatban Selymes Ferenc megemlítette és példákkal illusztrálta, hogy a mai szovjet irodalom bátran v-et fel morális problémákat bár a megoldás nem mindia g- nyugtató és meggyőző. A domináló műfaj az elbeszélés és a kisregény, a legnépszerűbb pedig a líra. Már az első évben megmutatta előnyét az öntözés Háromszor akkora termés paprikából — Az uborka is meghálálja a vizet Jövőre újra bővül a pécsi zöldövezet EBBEN AZ ÉVBEN a MßK még nem is számított árura a szabadszentkirályi kertészetből. Hisz a legminimálisabb beruházások, melegágyak nél— Önkiszolgáló rendszerűek lesznek az Üzemélelmezési Vállalat éttermei Az 1949—50-es évek szerény intézménye a „Mozgókonyha Vállalat”, nagy utat tett meg, amíg Dél-Dunántűí egyik legnagyobb vállailaitává fejlődött A Mecsekvidé- ki Üzemi Vendéglátó Vállalat ma már úgyszólván minden nagyobb üzemet in tézményt magába foglal, nemcsak Pécsett, hanem Baranya. Somogy, Tolna megyében is. Negyvenkét konyháján (beleszámítva az önkiszolgáló éttermeket és büféket is) közel ez • év végére megvalósul. A melegételszolgáltatáson belül egyelőre csak a Kazinczy Étterem foglalkozik kímélő étel (diétás étel) szolgaitatással. Noha az étterein korlátlan mennyiségben szolgáltat diétás ételt mégsem tekinthetjük megoldásnak, mert ha egyelőre megvalósíthatatlan is, hogy a kifőzdék egyben diétás konyhák legyenek, lehetőséget kellene találni legalább éttermenként egy-egy diétás menü előállítására. kül áprilisban kezdték meg itt a kertészkedést. Csak később, mikor a szárazság már több helyen „elvitte” a zöldséget, keresték fel Szabadszentkirályt, ahol csodák csodája, bőségesen volt áru, s pótolni tudták vele más tsz-ek kiesését, pedig a tavaszi aszályt a szent- királyiak is csak a kis TL 400- as öntözőberendezéssel vészelték át, csak később kapták meg a nagyobb MA 900-as berendezést, melyet a kozárrms- lenyi tsz kertészetében nem használtak ki megfelelően. Ekkor 143 000 forint értékű ánira kötött a tsz szerződést a MÉK-kel, amit már eddig 156 ezer forintra teljesített, pedig a zöldség és téli káposzta szállítását még be sem fejezték S a minőség ellen sem volt kifogás, hisz a tsz uborkatermejz- tésének például 90 százalékát több, rtünt 4.5 vagont exportra szállítottak. Az első évben 64 holdon kér tészkedett a szövetkezet, de a föld többszöri kihasználásával ez 144 holdnak felelt meg. így már nem tűnik olyan soknak az a 20 növény, amivel foglalkoztak, hisz jórészét köztes- vagy utóveteményként termelték. A több növényféleség termesztése mellett szól az is, hogy a tsz-nek van agy igen jó forgalmú saját zöldségboltja a községben, sőt éppen a napokban nyílt meg a tsz üzemi konyhája is. A terület- túlzott felaprózása azon ban semmiképpen sem lehet tendencia s a jövő évre a tsz vezetői már nagyobb egységeket terveztek. Az első évben az is kiderült, hogy a helyi viszonyok között leggazdaságosabban és legnagyobb mennyiségben a zöldpaprika, uborka és a főzőtök termelhető. MINDÖSSZE 3 holdon termelt az idén zöldpaprikát a tsz, s erről a 3 holdról 3,39 vagon termést szedtek le, ami holdanként 113 mázsának feiel meg. Ez a termésátlag kereken kétezer nagyobb a betervezettnél. S ha összehasonlítjuk a szomszédos baksai tsz eredményével, ahol holdanként 40 mázsát hozott a paprika, akkor láthatjuk, hogy az öntözés megháromszorozza a termest Baksán ugyanis egyszer sem, Szabadszentkirályon viszont a tenyészidő alatt hatszor-hét- szer öntözték a paprikát. Augusztusban, a nagy szárazság idején 3—4 naponként 20 milliméter vizet permetezlek ki, s az öntözés hatékonyságai 1 mázsa nitrogén műtrágya kiszórásával fokozták. A szára ^kertészet nemcsak a paprikánál, hanem minden zöld ségnél alul maradt. A káposztaféléket négyszer, a paradicsomot és a többi növényt egyszer, maximum kétszer öntóZr ték, mégis mindegyik zöldségféle több termést adott a tervezettnél. Az első évi sikerén felbuzdulva, jövőre a szabadszentki- rályi tsz kibővíti öntözéses kér tészetét 135 holdra. 1963-ra 5 víztárolót építenek, hogy a legnagyobb szárazságban se legyen öntözővíz-hiányuk. Vásárolnak két új permetező öntöző berendezést, 1000 melegágyi ablaküveget, s mái1 ebben a hónapban megkezdik az új telep kialakítását. HA EGY ILYEN községben, mint Szabadszentkirály, atioí semmiféle hagyománya nem volt a kertészkedésnek, ilyen sikerrel indul be egy merőben új, a tsz-tagoktól teljesen idegen üzemág, hogyne sikerülhetne azokban a Pécs körüli községekben, ahol a lakosság ősidők óla jóformán abból élt? A szárazkertészet persze nem csinálhat nagy kedvet, ki keli jióbáliM — ha először kisebo ii életen is, — az öntözést, s önmagáért beszél. — Rné — l 1 \ í rés létszámú személyzet ügyködik a vendéglátás szolga • latéban. A vállalat évente több mint százmillió forint értékű forgalmat bonyolít le. Negyedévenként 390 ezer reggelit, 420 ezer vacsorát, 1 millió 800 ezer adag ebédet szolgálnak fel étkezdéi. Az a szándékuk, hogy a jelenleg működő 19 önkiszolgáló éttermükhöz hasonlóan valamennyi vendéglátó egységüket önkiszolgáló rendszerűvé alakítsák át. Ez a tervük jövő Táncos lábú fiatalok A lottó nyerőszámai A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása, őzeritu a 45. játékhéten Szolnokon, a Ságván ^hdre Művelődési Házban meg- ' t-tl tottósorsoláson a következő . lyerőszamŐfeat húzták ki; 7, 17, 32, 50, 85 zik a jelentkezőket, míg el nah oda, hogy a Budapest Táncegyüttes tagjai lehetn Mit tapasztaltak az edd toborzásokon? — kérdem Fi Ferencet egy sikertelen kiset let után, amikor is 6 borús homlokkal, de azért az egykét tehetséges ifjú fölfedezése miatt némi derűvel azt válaszolja: — Hogy a dzsessz elrontja a fiatalokat. Elfelejtenek mozogni, szögletesek és egyhangúak. No de talán az Imre gyerek, meg az a harminc, akit rajta kívül össze akarnak szedni a: országban, kivételi (fí. E.) Leginkább operát... — Ro- vasz fiú ez az Imre, látszik, hogy hallgat ő tánczenét is, de sejt valamit, hát nem mondja. Aztán, mikor a hideg kályhához küldik, mondván, majd azt fogja érezni, hogy forró mégis a kályha, olyan ügyesen kapja el az ujjait, hogy a két szigorú férfi összebólint. Imrének színészi képességei ts akadnak. Vízben úszhat kinőttujjú kamaszinge, de meglesz az eredmény: decemberben Pestre hívják majd. Ott további válogató vizsga, aztán talán a nyolchónapos tanulás következik, Még ott is továbbselejtenagy izgalommal vártuk, mert az igazgató tüstént eldicsekedett: találtak egy tizenhat éves fiút, sose táncolt még, de kitűnő adottságai vannak. Végre beállított a fiú, lapát tenyerekkel és óriási kamaszlábakkal, s ráadásul a feje búbján keresztbefésült, bolondgyerek- frizurával. Iszonyúan izgult, hosszú lábait minduntalan összegabalyította, pirult és izzadt, s különösen vörös lett, mikor belepislantott a nagytükörbe: a gondosan fésült hajszálak tüskésdisznó módján meredeztek a fején __De tánc olt. összeráncolt homlokkal figyelte az egyre bonyolultabb lépéseket, forgásokat és ugrásokat. A feketetrikós Erzsiké kézenfogta és vezette, mint valami kistestvért. A langaléta „kistestvér” pedig fújtatott és igyekezett, s nem is sejtette, hogy a két szigorú birának ott az asztalnál az ö esetlen mozdulataitól csillog a szeme a szokottnál sokkal jobban. Imre így átesett az első vizsgákon, s eljutott odáig, hogy leültették a székbe. — Mit olvasott utoljára? — Ez már az intelligenciavizsga volt. — Victor Hugo... — dadog- ‘ ta a fiú, aki szakácstanuló, mert a papa odaküldte. — Merthogy Mária néni, a könyv ■ táros mondta, hogy hagyjam : már a Vernét. De különben .. ■ Utoljára a Bánk bán volt kö- I telező olvasmány az iskolában. t — Mit csinál szabad idejében? ’ T- Zenét hallgatok. Mit? esténként dolgozni — a színpadon, amit ők persze szórakozásnak látnak. . Na de mindegy, a filozofálgatásra nincs is idő, gyors egymásutánban érkeznek a drukkoló táncos-jelöltek. — Ha nem sajnálja a harisnyáját ... — mopdja Molnár István atyai jóindulattal, mert persze egyik lánynak se jutott eszébe, hogy valami tánchoz megfelelő cipőt hozzon. A körömcipő a sarokba pottyan, aztán újabb problémák következnek, ezúttal a szűk szoknyák miatt. — Erzsiké, légy szives <— int aztán Molnár István Mányai Erzsébetnek, az együttes szólótáncosának, aki elkísérte őket és bemutatja a lépéseket. Sorban vonulnak el a kislányok, lejtenek néhány keringő-lé- pést és — görcsösen bámulják Erzsiké kecses mozgását. A tápéi csárdás néhány, viszonylag egyszerű lépését sajnos senki sem tudja utána csinálni. — Próbálja meg — néz rám csufondárosan a szigorú arcú férfi (szájában a cigarettával), aki az igazgató. Védi a leendő táncosait. Jön azért fiú is. Szép a bajusza, kackiás a csizmája, igazi népi táncos. Csak éppen ritmusérzéke nincsen. Mintha nem is szólna a zene .., Vannak néhányan, akiket jóindulatúan hazaküldenek a2 első megnézésre. De többet behívnak, azzal a kéréssel, hogy hozzanak gyakorlóruhát. Iti kezdődik az igazi próbatétel. Ezt az Imre gyereket mái Megnyitom kicsit az ajtót: szigorú arcú férfi néz ki, szájában cigaretta, szeme úgy mustrálgat, hogy inamba száll a bátorság. Hamar mutatkozom be, mert jól sejtem, azt hihetik, hogy én is felvételezni jöttem. Hála isten, ezeken a mustráló pillantásokon túlestem, leülhetek a terem szélén a padra és bámészkodha- tom, mint afféle előkelő idegen. Ilyen indulás után megértettem a lámpalázat, dadogást és ügyetlen mozdulatokat. Riz Ferenc, a Budapest Táncegyüttes igazgatója meg a művészeti vezető, Molnár István ár- íi i: szemekkel lesik a jelöltek minden apró mozdulatát, arcukon a szorongást, karjuk ideges rezzenését, de még azt is. nincs-e lúdtalpuk. Különös dolog egy ilyen felvételi vizsga, amelyet tegnap Pécsett rendezett a Budapest Táncegyüttes a Liszt teremben. Legtöbb a lány, iskolások és iskolából éppencsak kikerültek. Kedvem lenne most elfilozofálgatni ezen: miért jönnek ezek a lányok, akiknek annyi tehetségük van a tánchoz, mint bármelyikünknek, akik nem vagyunk táncosok és eszünk ágában sincs, hogy azok legyünk. Ezek a lányok az általános iskola vagy a gimnázium után dolgozni mentek, véletlenszerűen egyik vagy másik vállalathoz, és most hallottak valamit, ami izgalmas. Ott lehet hagyni az unalmas munkahelyet, hírnevet lehet szerezni, nyolc óra helyett
